Jump to content
PirateClub.hu

Átlépték a fénysebességet?


Thomas RC
 Share

Recommended Posts

áááá h mehetne vmi fénysebességnél gyorsabban?! sztem max fénysebességgel lehet menni. az h nézne már ki, ha mondjuk bekapcsolt fényszórójú autóval gyorsabban mennénk mitn a fény?

 

De te autóval ne akarj már gyorsabban menni mint a fény... milyen hülyeség ez... 350 km/h-nál sem tudod vezetni, hát nemám még mondjuk 400.000km/s-nál.:D

Link to comment
Share on other sites

  • Replies 109
  • Created
  • Last Reply

Top Posters In This Topic

A 400 az a hangsebesség 1000 körül van a fénysebesség :)

 

jobban tetted volna ha csendben maradsz szerintem ugyanis a fény sebessége 300.000 km/s és én a 400.000-et azért írtam, mert elvégre gyorsabb haladásról van szó, mint ahogy a fény halad

Link to comment
Share on other sites

Ez csak elméleti fizka.... :happy:

 

Az, hogy a kutatók nem észlelték az összes fotont, még nem jelenti, azt, hogy az valóban a fénysebességnél gyorsabban ment volna...

 

vmit félreszámoltak, vagy mittomén....

 

És ez az eredmény még nem biztos, hogy dönti a relativítás elméletet: mer hawkingsnak se volt elég csak annyit mondania megfejtettem a fekete lyukakat, azok a fránya fizikusok a képleteket várják ;)

 

Link to comment
Share on other sites

  • 2 months later...
De te autóval ne akarj már gyorsabban menni mint a fény... milyen hülyeség ez... 350 km/h-nál sem tudod vezetni, hát nemám még mondjuk 400.000km/s-nál.:D

 

Nem akarok. Ha fáradtál volna tovább is olvasni a kommenteket, akkor most valószínűleg 1-gyel kevesebb hozzászólásod lenne. De gondolom ez már megerőltető lett volna... Én kérek elnézést.

Link to comment
Share on other sites

Szerintem vannak olyan kifinomult műszerek amik tudnak mérni a fotonnál alacsonyabb szintű energiákat is, valahogy tuti meg tudják mérni. Ha atomórát össze tudnak rakni akkor ezt is :lol: (gondolok itt arra, hogy hogy a rákba számolták meg hogy a cézium-133 atom 9 192 631 770x "rezeg" egy másodperc alatt... Erre is volt műszerük, valahogy csak megmérték).

Link to comment
Share on other sites

Hello mindenki!

 

Amennyiben a Lorentz-transzformációból kapott egyenletek helyesek, a jelenlegi fénysebességet tömeggel rendelkező részecske (ill. részecskék) nem léphetik át, sőt el sem érheti(k) azt, mivel ekkor matematikailag egy értelmetlen eredményt kapunk az m=m0/sqrt(1-(v/c)2) (em egyenlő emnull per négyzetgyök[sqrt néhány programozási nyelvben négyzetgyököt jelnt] egy mínusz vé per cé a négyzeten, csúnyán írva :) , ahol m0 a nyugalmi helyzetben lévő tömege a vizsgált részecskének, c a fénysebesség, m pedig a v sebességnél létrejövő tömegnövekedés) képletből.(vagyis v=300 000 km/s[vagy annál nagyobb, ha fénysebességnél gyorsabban akarunk menni] és c=300 000 km/s --> a négyzetgyök alatt nullánál nem nagyobb szám jön ki!) Minél jobban közeledik egy részecske a fénysebességhez, annál jobban közeledik a (v/c)2 tört értéke az egyhez. Ez azt jelenti, hogy a gyök a nullához, így a tört pedig a végtelenhez közelít. Tehát végtelen lenne a tömegnövekedés --> TÖMEGGEL RENDELKEZŐ részecske nem érheti el a fénysebességet.(ide még visszatérek)

 

Nem szabad elfelejteni, hogy a matematikával írjuk le a fizikát, de nem szabad matematikai ügyeskedésből kiokoskodott dolgokat beültetni az elméletekbe, mondván, hogy ez a valóságot írja le! (emiatt van a kvantumfizikában sok gond; játszanak a betűkkel és képletekkel, kijön egy 50 oldalon végig vezetett eredmény és rámondják, hogy ez a valóságot tükrözi, nem csoda, hogy 5 évente változtatják) Nagyon egyszerű példa erre, amikor egy fizika feladat során másodfokú egyenletet kapunk, melynek két eredménye van (két gyöke). Ekkor mindkettő megoldás MATEMATIKAILAG(!), de nem fizikai értelemben! (kérdezd csak meg a tanárodat:)) Szóval ezzel a rövid :) okoskodással azt akarom mondani, hogy matematikailag értelmetlen és lehetetlen a fénysebességgel való utazás, de nem biztos, hogy ez így is van a valóságban (merül fel többekben a kérdés). Hogy ezt mindenki belássa: A XX. század eleje óta (mióta megszületett az elmélet) alá tudták támasztani a képlet helyességét. Két példa:

Az európai részecskekutató központban (CERN) üzembe helyezték a Large Hadron Collider, LHC nevű részecskegyorsítót, a protonokat gyűrű alakú gyorsítókban a fénysebesség 99,9999989 százalékára tudja felgyorsítani. Az elektromágneseknek 10 tesla(!) körüli mágneses mezőt kell fejleszteniük(így érik el, hogy a protonok kör alakú pályán haladjanak, különben ugye becsapódnának a kör alakú részecskegyorsító falába), mert a protonok tömege 7000-szeresére nő. Az elmélet helyességét igazolja. (Aki nem szereti a nagy megfogalmazásokat: Egy nagyon kis tömegű protont felgyorsítottak fénysebesség közeli sebességre és így a tömege meg növekedett, olyan módon, hogy a képlet és elmélet is igazolást nyert.)

A hamburgi Német Elektron Szinkrotronban (DESY) az elektronokat annyira felgyorsítják, hogy a tömegük néha az 55 000-szeresére is megnő. Ugyancsak az elmélet helyességét igazolja.

A képletből is láthatjuk, hogy a tömegnövekedés nem egy egyszerű arányosság, vagyis ha én a fénysebesség 10 százalékával megyek, akkor nem 10 százalékkal növekszik meg a tömegem...a tömeg EGYRE NAGYOBB SEBESSÉGGEL nő (azaz változik(nő) a növekedés üteme, olyan ez, mint amikor az autó sebessége nem állandó, hanem növekszik, azaz gyorsul, csak jelen esetben az „autó” szót cseréljük „részecskére” és a „sebessége” szót pedig „tömegnövekedésének gyorsasága”-ra). A tömeg tehát egyre növekvő sebességgel nő, míg VÉGTELEN nagy lesz. Így már világos, hogy egy tömeggel rendelkező részecskét nem lehet fénysebességre gyorsítani (értelemszerűen fénysebesség fölé sem).

 

Remélem valamennyi belelátása lett most már mindenkinek, kicsit hosszú és tömör a szöveg, emésszétek. Úgy gondolom, hogy ennyi alappal már neki lehet állni a fotonos kísérletnek (nem azt mondtam, hogy a fotonok nem mehetnek a fénysebességnél gyorsabban, hanem azt, hogy tömeggel rendelkező részecskék…a fotonokon még gondolkodom én is)

Nagyon szívesen várom természetesen a valamiben nem egyetértőket, vagy akik nem értenek valamit, mert csak egy 17 éves diák vagyok, nem tévedhetetlen. A vita építő jellegű, felhívja a hiányosságaimra a figyelmet, és nem egy ma is használt elmélet született tudósok vitájából (beszélgetésükből, ahol egymás hibáira hívták fel figyelmüket).

 

Yaka

 

Link to comment
Share on other sites

Gratulálok Yakamashi!

 

Látom van, aki gondolkodik is. Teljes mértékben egyetértek veled. A matematika szép és jó, matematika tanár létemre nem is mondhatnék mást. Azonban ne feledjük el, hogy a matematikát az ember teremtette meg. A matematika eszköz, nem pedig megoldás. Próbáld meg egy bogár szemével nézni a világot, és mindjárt másképp fest minden. Elméletek jönnek és mennek. Talán soha nem fogjuk megérteni teljes egészében a világot, de ne is ezzel törődjünk. Van fénysebességnél gyorsabb, vagy nincs? Elérhető az, vagy nem? Bármi is legyen a válasz, az még nem zárja ki a térben és időben való utazás lehetőségét. Ki állítja egyáltalán, hogy el kell indulnom valahova, ha oda akarok érni. És ki mondja, hogy ehhez bármilyen energiára lenne szükségem? A relativitás elmélete szép gondolat, a kvantumfizika már csaknem csoda. De mondjon valaki olyan elméletet, mely minden körülmények között helytálló. Hát erre még várnunk kell. Magam részéről nem hiszem, hogy bármikor is találunk tökéletes elméletet, mely minden helyzetre adna magyarázatot. De ez csupán az én elképzelésem.

Link to comment
Share on other sites

Köszönöm szépen!

Valóban nem tudunk egy mindent átfogó elméletet sem. A tudósok a relativítás elméletét és a kvantumfizikát kapcsolnák össze, ezzel tudnák leírni a "nagyon kicsi" és a "nagyon nagy dolgokat" is.(pl. a húrelmélet emiatt született meg, persze van vele elég gond) Tökéletes elmélet megszületésére valóban nagyon kicsi az esély, mert az az igazság, hogy alig tudunk valamit a körülöttünk lévő világról. Nem rég kezdtem időfizikával foglalkozni, elég kecsegtető dolgokkal találkoztam. Meglehet, hogy választ találhatunk benne mindenre(legalább is majdnem mindenre, és sokkal egyszerűbb, mint az eddigi feltételezések) Persze ez sem 100 százalékos garancia. Véleményem szerint ami anyagi, az nem transzcendens, és ami nem anyagi, az sem feltétlenül. E téren mindenképp izgalmas lesz a jövő. Én nem zárnám ki a világ megértésének lehetőségét, de mindenképp hosszú út vezet még oda.

 

Aki belekukkantana az időfizikába, itt egy video: http://tudastar.googlepages.com/kisfaludygy

Link to comment
Share on other sites

Érdekes egy szöveg. Csak azt nem értem, hogy ha az ember még semmilyen járművel nem tudta elérni a fénysebességet (legalábbis én nem tudok róla) akkor mit kombinálnak a fénynél is gyorsabb dolgokkal. Másrészt meg nem is biztos hogy megérnénk azt, hogy a fénysebességet kellene átlépni. És félve gondolok bele hogy a jövőben ha elérnénk ezt a fénysebességet, milyen élvezhetetlen lenne akár egy forma 1-es verseny :blink:

Link to comment
Share on other sites

Nem hinném, hogy a fénysebesség elérése vagy átlépése nagy gyakorlati hasznot hozna számunkra (bár ki tudja?). Gondoljunk csak a körülöttünk lévő bolygókra és csillagokra. A "körülöttünk" ebben a vonatkozásban fényévnyi távolságban mérendő. Így ha képesek is lennénk ilyen sebességgel utazni, csupán a szomszédos égitesteket vizsgálhatnánk meg közelebbről. Továbbá gondoljunk csak a szomszédos vörösre. A Marsra hamarosan már nem lesz "nehéz" eljutni. De mi lesz, ha ott leszünk? Hogyan leszünk úrrá az ott uralkodó körülményeken? De erre is biztos találnak majd megoldást. Viszont sokkal fontosabbnak tartom a kísérletek tudományos jelentőségét. Segítségükkel pontosabb képet kaphatunk az anyag természetéről, viselkedéséről, pontosíthatjuk elméleteinket, illetve újakat alkothatunk. Nem sértésként mondom, viszont a fénysebességű autócsodákat inkább meghagynám a lelkes mozirajongók számára.

Link to comment
Share on other sites

Észrevételek:

 

1. Ez nagyrész elméleti fizika ugy is kezeljétek.

2. Valaki azt irta nem tudja elképzeli hogy valaki megelőzi a fényét miért egy f16-os képes megelőzni a saját hangját (hangsebeség töbszörösére is képes) és régen ezt is lehetetlennek tartoták.

3.Yakamasinak igaza van a matematikát illetően hiszen ez támamsztja alá az elméleti fizikát de a gyakorlat néha sőt gyakran meghazutolja az elméletet igy a dolgot lehetségesnek tartom.

4 Nem nagyon tetszik nekem ez hogy olyan dolgokat piszkálunk amiket nem nagyon értünk ebböl még baj lehet szerintem lásd fekete jukak ilyesmik.

 

Link to comment
Share on other sites

Ugyan már,ez milyen hülyeség :lol::blink:

Esetleg rögtön ott lenne de előbb biztos nem érkezne meg ;)

 

Igaz...meg gondolj bele h egy másik naprendszerben lévő nap fénye x millió év alatt jut el hozzánk lehet amit ma este nézel csillagot az már meg sincs.

 

Szóval a fénysebesség se 1 nagy sebesség...már ha a naprendszerek közti utazást nézzük. :unsure:

Link to comment
Share on other sites

Egy kérdés: A Foton az nem a FÉNY részecske???

Ha mégis akkor: A foton (fény részecske) nem mehet gyorsabban magánál, vagy tévedek?? :P:huh:

 

A választ elöre is köszi :D

 

Egyébként szerintem mindennek csak a képzelőerőnk szabhat határt :) Az emberi agy zseniális, ezt ne felejtsük el :):D

Link to comment
Share on other sites

Strategos: a krédésed bármily bugyután hangzik is, jogos :D

"A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1 / 299 792 458-ad része alatt megtett út hossza. Emiatt pontos érték a fénysebesség." Ez a pontos definicio a méter és a fény közötti összefüggésre.

 

A fény sebessége (amit általában mindenki fénysebességnek ismer) a vákuumban megtett sebességére vonatkozik. Namost, hogy ezt nem stopperrel mérik, az is biztos. Fogalmam nincs h. mivel :)

 

A New Scientist meg leirta magát nálam ezzel a hülye cikkével, és azzal h. egy ilyen felelőtlen kijelentést lehoztak... Vagy csak egy hatásvadász cikk? Hmm... passz.. Jobban várom az LHC-t, mint az ilyen teleportáljunkideodadolgokat.

Link to comment
Share on other sites

Nem értem az ilyen "hitetlen" embereket. :) Miért ne mehetne valami gyorsabban a fénynél? Olyan elhanyagolhatóan kis részét ismerjük az univerzumnak, honnan tudja akárki is hogy milyen kondíciók, anyagok vannak távol tőlünk? Lehet hogy igen is van valami ami gyorsabb a fénynél. Meg arra sem vennék mérget hogy a mi periódusos táblázatunk mindenhol megállná a helyét (lehet van olyan hely ahol tök más, ismeretlen anyagok vannak).

Az lehet hogy itt, soha nem fog menni semmi gyorsabban mint a foton, de én biztosra veszem, hogy nem ez a leggyorsabb "valami" az univerzumban.

Link to comment
Share on other sites

  • 4 weeks later...

régi ez a topic de annyira belejöttem az olvasásába....

 

 

Én józan paraszt eszemmel

úgy gondolom hogy a fényt nem lehetne megelőzni mert:

ha tegyük fel egy lovaskocsi 0.001km/s-os sebességgel halad, akkor a róla visszaverődő fénynek 300 000.001 km/s

sebességgel kellene haladnia.

És ha végre elérnénk a fénysebességet akkor a mirólunk visszaverődő fénynek elvileg 600 000m/s sebességgel kellene haladnia.

Nem szabad elfelejteni hogy a fény FOTON ami egy számomra még meg nem magyarázott önálló dolog.

Tehát fel lehet gyorsítani.

A hang viszont az anyagok rezgésének a továbbterjedése,magyarul hullám.

 

tehát ha beülünk egy DMC 12 de lorean-ba

felgyorsulunk fénysebességre(az űrben ahol nincs közegellenálás)

bekapcsoljuk a fényszórót

akkor a izzásból kilövellő fotonrészecskék a mi sebességünk kétszeresével fognak haladni.

és esetleg ha nem veszik el az űrben a fényunk, akkor már észrevetőek vagyunk,

különféle műszerekkel.Szemmel ki van zárva hogy lássunk velünk nem szembe haladó fénysugarat,

ugyanis a szemnek elvileg 35-ós framerátája van.(elvileg)

 

A hangsebességről csak annyit feltételezek hogy az a "hang" amit hallunk a hangsebesség elérésénél,

az a saját hullámunk utoléréséből adódó rezonancia ( elvileg agykárosító )

amikor az saját dobhártyánk rezgése megegyezik a közeg rezgészámával.

 

sajnálom hogy ilyen hosszúra sikerült,

de azért próbáljatok megcáfolni :D

 

SZerk:

 

Fából lehet energiát előállitani, méghozzá annyit hogy befütsön egy lakást

Szénnel meg lehet hajtani egy 100 tonnás mozdonyt

Kerozinnal a hangsebességnél is gyorsabban haladhatunk

de ezek az anyagok csak részben adják ki az energiatartalmukat, többnyire a saját oxid-os állapotukba térnek vissza

 

Ha az ember rájönne hogyan tudna előállitani energiát az anyag teljes egészéből,

akkor igen nagy energiát fog tudni előállítani.

De a fénysebességhez (sztem) nincs elég energia a földön,

és remélem nem akarja senki sem megcsapolni a Napot.

Link to comment
Share on other sites

Hogy én is hozzátegyem a saját kis gondolatomat a témához, a 3 éves fizika tudásommal... :D

A fény ugye azért tud fénysebességgel menni, mert nincs tömege. Ha nincs tömege, akkor elméletileg energiája sincsen (ez most az E=m*c2 ből jött). Viszont ha adunk neki "kakaót", azaz energiát, akkor mi történik? Kapunk egy megfoghatatlan valamit, aminek bár tömege nincs, energiája van? Ez a képlet szerint nem lehetséges.

Meg elméletileg egy tömeg nélküli dolog mozgásállapotának megváltoztatásához egy akkora energia is elég, ami minden határon túl tart a nullához.

Ha akár 1N erőt fejtünk ki, akkor a sebessége mekkora lesz? Végtelen?

Elméletileg tehát a fényt mindenféle energia felhasználás nélkül fel lehetne gyorsítani.

 

ui.: persze az álltalam felvázoltaknak biztos van jó néhány cáfoló bizonyítása, de engem érdekel a fizika, úgyhogy örömmel várom őket.

Link to comment
Share on other sites

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.

Guest
Unfortunately, your content contains terms that we do not allow. Please edit your content to remove the highlighted words below.
Hozzászólás a témához...

×   Pasted as rich text.   Paste as plain text instead

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored.   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

 Share

  • Jelenleg olvassa   0 members

    • No registered users viewing this page.



×
×
  • Create New...