PrinceCherry Posted Július 1, 2008 Share Posted Július 1, 2008 Tunguzka az idő előrehaladtával egyre titokzatosabbá válik, egyre több az elmélet, melyek egyike sem bizonyítható perdöntően. Mindezek mellett újra előtérbe került egy kis tó, aminek üledékeiben egy földönkívüli objektum maradványai rejtőznek, ami végre választ adhat az évszázados rejtélyre. Tunguzka a szibériai tajga szívében található, azaz a semmi kellős közepén. A legközelebbi nagyváros, Krasznojarszk 600 kilométerre található. Európából a modern repülőgép közlekedés igénybevételével is legalább két nap, mire egyáltalán megközelítheti az ember. Ameddig a szem ellát fenyőerdők minden irányban, az egyhangú látképet csak egy kanyargó csík, a Kimcsu folyó töri meg. A legközelebb eső településről, a 3000 lelket számláló Vanavarából három módon lehet eljutni a Cseko-tóhoz. Az egyik megoldás egy kétnapos út a folyón, a másik a szárazföldi közlekedés - már amennyire a mocsaras, erdőkkel tűzdelt terepet ennek lehet mondani. Eerre még több napot emészt fel a Tunguzka régió megközelítése. A harmadik megoldás a helikopter, ez a leggyorsabb verzió, egyben a legdrágább is. Arrafelé a helikopterbérlés egy órára 4000 amerikai dollárba kerül, hacsak nem sikerül meggyőzni az elszórtan elhelyezkedő településeket összekötő járatok pilótáit, hogy tegyenek egy kis kitérőt. Ha biztonságban le is akarunk szállni, akkor érdemes jól megválasztani az évszakot, az idő enyhülésével az altalaj olvadása mindent mocsárrá változtat. Mire ez a nagy felhajtás egy apró tavacska miatt? A Cseko azonban nem akármilyen tó; amennyiben egy olasz kutatócsoportnak igaza van, üledékeiben egy földönkívüli objektum maradványai rejtőznek, ami választ adhat egy évszázados rejtélyre. Június 30-án lesz száz éve, hogy egy hatalmas robbanás világította be az északi félteke hajnali égboltját. A nyugat-szibériai Tunguzka folyó közelében bekövetkezett esemény több mint 2000 négyzetkilométeren tarolta le a fákat. A korabeli szemtanuk erős hőhatásról és az égen átsüvítő tűzoszlopokról számoltak be. A területen élő evenkik, egy sátorlakó nomád nép tagjainak elbeszélése szerint hirtelen hatalmas, forró széllökés csapott le rájuk, ami sátrakat, állatokat és embereket emelt a levegőbe. Többen megégtek az eseményben, aminek a fényét még Londonban is napokon át látták. A kutatók azóta sem tudtak egyértelmű magyarázatot adni a hatalmas robbanás okára, ami a későbbi számítások szerint ezerszer több energiát szabadított fel, mint a Hirosimára ledobott atombomba, nem is beszélve a különös fényekről és a talajon végzett pusztítás szokatlan módjáról. Elmélet számtalan akad a gigantikus gázkitöréstől egy miniatűr fekete lyuk felbukkanásán át egészen az idegenek látogatásáig. Az általános nézet szerint a Tunguzka eseményt egy bolid okozta, egy jókora űrkőzet, ami heves reakciók közepette még a légkörben megsemmisül. Ennek, akárcsak a többi teóriának az alátámasztására azonban mind a mai napig nincs perdöntő bizonyíték. A héten több száz tudós találkozik Moszkvában, hogy az esemény századik évfordulóján megosszák egymással elméleteiket, bizonyítékaikat, kétségeiket. A kívülálló joggal teheti fel a kérdést, miért nem sikerült ennyi idő alatt közelebb jutni a megoldáshoz? Egy biztos, akaratban nincs hiány. Az eseményt követően azonnal megkezdődtek a kutatások. A szeizmológusok a lökéshullám-adatokból gyorsan behatárolták a robbanás helyszínét, mégis 1921-ig kellett várni az első átfogó vizsgálatra. Ez feltehetőleg az időszak sűrű történéseinek, mint az októberi forradalomnak és az I. Világháborúnak tudható be. Elsőként egy, a területen dolgozó orosz ásványtudós, Leonyid Kulik vezette le a történéseket a szemtanuk beszámolója alapján. Elmélete szerint a robbanás egy vas meteorit eredménye lehetett, ami becsapódott a talajba. Kulik 1927-ben visszatért az első tudományos expedíció élén és több ezer megégett, elterült fát talált, melyek sugáralakú mintát felvéve feküdtek a földön. Ebből arra következtetett, hogy a robbanás Vanavarától 65 kilométerre északi irányba következett be, de mivel ott nyoma sem volt becsapódási kráternek, újabb elméletet gyártott: a meteoritot elnyelte a mocsaras talaj. Az elkövetkező évtizedek alatt Kulik és más kutatók többször meglátogatták a területet a bolid pora és törmelékei után kutatva, de semmit nem találtak. A II. Világháború után új elméletek kezdtek kibontakozni. 1961-ben egy orosz geológus, Kiril Florenszkij azt bizonygatta, hogy a bolid inkább egy sziklás aszteroida, vagy egy porból és jégből álló üstökös lehetett. Egy ilyen test elvileg nem élheti túl a légkörön való áthaladást, feltehetőleg 5 és 10 kilométerre a felszíntől felrobbanhatott hatalmas lökéshullámot hozva létre, ami tüzeket indított el és letarolta a területen álló farengeteget. Mivel nem maradt szilárd mag, ami elérhette volna a felszínt, nem kellett tovább keresgélni a becsapódási krátert. Az elmélet tesztelésére több kutatócsoport fésülte át a területet a földönkívüli anyag apró maradványai után. Minden nyáron végigböngészik a mocsarakat szokatlan kőzetdarabok és egyéb jelek után kutatva, ami alátámaszthatná a nagy magasságú robbanás elméletét. Az eredmény zéró. Giuseppe Longo, az olasz Bolognai Egyetem kutatója is részt vett ezekben a keresésekben, az igazi felfedezést azonban nem a terepen érte el. A '90-es évek végén rátalált egy 1960-ban készült orosz tanulmányra, ami a Cseko-tavat feltételezi becsapódási kráterként. Ezt a feltevést korábban több kutató is elvetette, mivel szerintük a tó üledéke túl mélyen van, ami 100 évnél régebbi eredtre utal. Mindezek ellenére a teória nem hagyta nyugodni Longót és 1999-ben két társával az egyetem tengergeológiai tanszékéről nekivágtak, hogy maguk vegyék szemügyre a tavat. 1999 júliusában érkezett a helyszínre Luca Gaspereni és Enrico Bonatti társaságában, ahol mintákat vettek a meder felső 2 méterén található üledékéről, a tavat pedig egy szonár segítségével feltérképezték. Mire a kutatás végére értek az egész eset még rejtélyesebbé vált. A területen található tavak többsége lapos mederrel rendelkezik, a Cseko azonban kúp alakú, ami középpontjánál eléri az 50 méteres mélységet. Ez már önmagában is gyanús, véli Gasperini, mivel egy becsapódáson kívül nem sok lehetséges módja van egy ilyen mederszerkezet kialakulásának. A szonár kimutatott még valamit, ami ennél is jobban meglepte a kutatókat. A tómeder középpontja alatt 10 méterrel egy terület erőteljes visszaverődéseket keltett. Lehetséges hogy ez a bolid maradványa lenne, vagy egy olyan sűrű üledékes terület amit a landolás tömörített össze? A környező tavakkal ellentétben a Cseko medre kúp alakú, a legmélyebb résznél pedig valami egészen sűrű anyag rejtőzik Kulik számításai szerint a légrobbanás a Cseko tótól körülbelül 8 kilométerre következett be. Ezek fényében Gasperiniék meggyőződése, hogy a tavat az eredeti bolid egy darabja hozta létre, ami a robbanáskor leszakadva tovább folytatta útját nagyjából ugyanazon az észak-nyugati pályán amin a teljes test megközelíthette a felszínt. Ha 45 fokos szögben haladt, akkor nagy valószínűséggel a Kimcsu folyóba csapódott be,a létrejövő kráter pedig igen hamar megtelhetett vízzel. Az olaszok számításai szerint egy megközelítőleg 10 méter átmérőjű, 1-10 km/s sebességgel haladó test a mai tó felének megfelelő méretű krátert ütött volna. A víz beömlésével a kráter körül elhelyezkedő fagyott altalaj megolvadhatott, különböző gázokat, például metánt szabadítva fel, kiszélesítve a tavat jelenlegi méretére. A folyamatban létrejöhetett az a vastagságú üledékréteg, amit egy ilyen fiatal tótól nem feltételeznek. Gasperini és kollégái eredményeiket a Terra Nova szaklap tavaly évvégi számában tették közzé, az ügy azonban ezzel még koránt sem zárult le. Néhány hónappal később Gareth Collins, a londoni Imperial College geofizikusának expedíciója is elérte a szibériai helyszínt és a Terra Nova következő számában határozottan cáfolta az olaszok elméletét. "Nem hiszem, hogy ez bármilyen tekintetben is egy becsapódási kráter lehetne" - összegez Collins, aki leginkább a kráterperemet hiányolja. "Legrosszabb esetben is a területet a becsapódás következtében kilökődött földnek kellene körülvennie" - magyarázta Collins, erre azonban semmi nem utal, teszi hozzá. Emellett azt is kiemeli, hogy a tavat 100 évnél idősebb fák veszik körül, amiknek szintén ki kellett volna dőlniük vagy legalább égésnyomok lehetnének rajtuk a becsapódás következményeként. A helyi szóbeszéd szintén Collinst igazolja. A helyiek szerint a Cseko-tó már 1908 előtt is létezett, ami romba dönti az egész elméletet. Ludmilla Luganova, a területet is magába foglaló nemzeti park igazgatónője evenki beszámolók alapján állítja, hogy a tó már az esemény előtt is a helyén volt. Luganova, aki Vanavarában látja el tisztségét és adja ki az engedélyeket a területre látogatóknak, maga is többnyire elkíséri a kutatókat, így gyakorlatilag mindenkit ismer, aki az elmúlt évtizedben a tónál járt, a becsapódási kráter teória hallatán azonban ő is tiltakozni kezd. A tó helikopterről nézve valóban nem hasonlít kráterre, gyakorlatilag ugyanolyan mint a területet pettyező többi holtág tavacska - ismeri el David Cohen, a New Scientist londoni munkatársa - alakja pedig elliptikus, szemben a krátereket jellemző kör alakkal. Sokak számára a fenti vita a bolid hipotézis elvetését jelenti. "Nincs bizonyíték semmilyen földönkívüli anyagra, ami azt jelenti hogy földi magyarázatot kell keresnünk" - állítja Wolfgang Kundt, a Bonni Egyetem fizikusa. Kundt a robbanást a Föld kérgéből kiszökő nagy nyomású gáz eredményének tartja. Számításai szerint 10 millió tonna metánban gazdag természetes gáz hirtelen felszabadulása előidézhet egy Tunguzkánál bekövetkezett pusztítást. Tengerfenék esetében bizonyítékok is vannak hasonló metán felszabadulásokra, egy kráter a metánban gazdag Blake Ridge térségben 700 négyzetkilométert borít. A Tunguzka térségben szintén hatalmas gázlelőhelyek húzódnak a felszín alatt. Amennyiben nagy nyomású metán távozna hatalmas sebességgel a kéreg gyenge pontjain, az létrehozhatott egy olyan lökéshullámot, ami ekkora területen letarolhatja a fákat, egyben megmagyarázná a különös fényeket is, amik az egész északi félgömböt bevilágították több nappal az esemény után is. A gáz kiszökésekor töltötté válhatott, ami begyújthatta a metánt, napokon át tartó égést gerjesztve a légkör felső régióiban, magyarázta Kundt. Jason Phipps Morgan, a Cornell Egyetem geofizikusa is hasonlóan gondolkodik. Az ő érdeklődését egy orosz kutatás keltette fel Tunguzka iránt, ami sokkolt kvarckristályok felfedezéséről számolt be azon a területen, ahol a robbanás bekövetkezett. Sokkolt kvarc akkor képződik, amikor egy kristályt nagy nyomású lökéshullám ér, árulkodó deformációt hagyva kristályszerkezetében. A korábbi elméletek szerint csak a bolid robbanások, meteorit becsapódások és nukleáris robbanások képesek a megfelelő nyomás előidézésére, Morgan azonban úgy véli, egy szuperszonikus gázkitörés lökéshulláma is alkalmas a feladatra. Morgan "Verneshot-ként", a széndioxid vulkanikus kitöréseként írja le a folyamatot, bár még soha nem sikerült bizonyítani, hogy ilyen esemény valaha is végbement. A magma felemelkedésével a Föld kérgén keresztül elkezd lehűlni, széndioxidot bocsátva ki, ami felgyülemlik a felszín alatti zsebekben, körülbelül 80 kilométeres mélységekben. Amikor a kéreg már nem képes tovább visszatartani a nyomást, a gáz kitör, kőzeteket és gázt lövellve a levegőbe. Morgan szerint egy Verneshot a felelős a perm-triász tömeges kihalásért körülbelül 250 millió évvel ezelőtt. A fenti elméleteket földtani bizonyítékok is alátámasztani látszanak. A Tunguzka robbanás területén található egy megközelítőleg 10 kilométer átmérőjű ősi vulkán, a Tunguzka-árok. Viszont ha Morgannek igaza van, akkor a gáz kiszökésére is lennie kell bizonyítéknak. Valójában az egész területet keresztül-kasul szelik a kimberlit kürtőkhöz hasonló függőleges szerkezetek, melyeken keresztül vulkanikus magma és gáz feláramlások zajlanak. Morgan következtetése szerint a Cseko-tó az egyik ilyen szerkezet szája lehet. Hamarosan alá is támaszthatja elméletét, a héten ugyanis a területre utazik, hogy saját szempontjai szerint keressen mintákat. "Ha valóban létezik sokkolt kvarc a Tunguzka-árok homokkövében, akkor egy üveg jófajta bort tennék rá, hogy az 1908-as Tunguzka esemény a föld alól indult" - mondta. Sokakat nem győznek meg Morgan és a hozzá hasonló elméleteket vallók. Mark Boslough, az Új-Mexikói Sandia Nemzeti Laboratórium aszteroida és üstökös becsapódások szakértője szerint mindez csak spekuláció és kétséget kizáróan az eseményt egy levegőben felrobban test okozta, amit egy számítógépes modellel is alátámasztott. A modell eredményei jól illeszkednek a rendelkezésre álló bizonyítékok sorába, és gyakorlatilag nem is hagynak más alternatívát, állítja a tudós. Számításai szerint az eseményt előidéző objektum 30 méter átmérőjű volt. Gasperini szintén elutasítja Kundt és Morgan magyarázatát, azokat teljesen megalapozatlannak titulálva. Collins kritikájára válaszolva Gasperiniék elismerik, hogy nincs perdöntő bizonyíték a kezükben, azonban a kritikák többsége sem megalapozott. A kráterperem hiányát a mocsaras talaj puhaságával magyarázzák: a képlékeny felszín könnyedén elnyelhette a becsapódás erejét, ezért nem lökődött ki anyag. Gasperini maga is ellátogat a helyszínre a héten egy nagy expedíció előkészítése érdekében, ami jövő évben indul nem kisebb célkitűzéssel, mint hogy mintát vegyenek az erőteljes visszaverődéseket produkáló, reflektor anyagból. "Ha lefúrnak és földönkívüli anyagot találnak, akkor készséggel elhiszem, hogy a reflektor valódi és ez egy becsapódási kráter" - mondta Morgan. "Azonban nem vagyok meggyőződve róla, hogy bármit is találnának" - tette hozzá, amivel Kundt is egyetért. Jelen állás szerint a bolid teória támogatóinak nincs bizonyítékuk földönkívüli anyagra, a mélyből érkező gázkitörés táborának pedig nincsenek kimberlit kürtői. A patthelyzetet remélhetőleg a most induló expedíciók, illetve az olaszok jövő évi mintavétele elmozdíthatja. És végül essen még szó Luganova asszonyról, aki kifejezetten örül annak, hogy nem akar megoldódni a rejtély. "Itt nincs túl sok lehetőség, a látogatók mindenképpen jót tesznek a gazdaságunknak" - mondta. Vanavara javában készül a Tunguzka-megszállottak rohamára, akik hétről hétre érkeznek a terület felderítésére és minden bizonnyal eldiskurálnak majd elméleteikről és felfedezéseikről néhány vodka mellett a városka Meteorit bárjában. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
EDAdmin Posted Július 2, 2008 Share Posted Július 2, 2008 ez érdekes...fura h 100 éve vizsgálják és semmi lehet h olyan vmi okozta amire álmukban nem gondolnának! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
bmwsan Posted Július 3, 2008 Share Posted Július 3, 2008 Ez tényleg érdekes hogy nem tudják mi miatt keletkezett. Mindegyik elmélet realisztikus és bármelyiket eltudom képzelni mint keletkezési ok . De az is meg lehet hogy tényleg vmi olyan csinálta ami nics ezen feltevések között . Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Don D Posted Július 3, 2008 Share Posted Július 3, 2008 Imádom az ilyen rejtélyes témákat! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
larive Posted Július 3, 2008 Share Posted Július 3, 2008 ez érdekes...fura h 100 éve vizsgálják és semmi biggrin.gif lehet h olyan vmi okozta amire álmukban nem gondolnának! lehet egy légy chilit evett és elereztette magát Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
dbelam Posted Július 3, 2008 Share Posted Július 3, 2008 Majd ha kiderül, akkor sem fognak hinni senkinek sem, mert "háttatznemlehetettígy" Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
EDAdmin Posted Július 3, 2008 Share Posted Július 3, 2008 lehet egy légy chilit evett és elereztette magát mutáns légy az űrből? Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
daneeca Posted Augusztus 11, 2009 Share Posted Augusztus 11, 2009 Még tavasszal játszottam az erről készült kalandjátékkal. Ahogy kijátszottam mit pillantottam meg másnap az újságban? Igen rögtön erről írt. Mégis mekkora volt erre az esély??? A robbanás óta több mint 100 év eltelt és mikor kijátszom a játékot abban a pillanatban megjelenik a blikkben hatalmas betűkkel? Ez igazi képtelenség... Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Manfred von Richthofen Posted Augusztus 12, 2009 Share Posted Augusztus 12, 2009 Tunguska elég rejtélyes eset volt az biztos! olvastam róla nem is keveset de nem tudnak róla szinte semmit! U.I.:Amikor olvastam a címet már tudtam h Tunguska lesz! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Satyr Posted Augusztus 12, 2009 Share Posted Augusztus 12, 2009 Ez nagyon érdekes... Én erről most hallok először Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
hankock Posted Augusztus 12, 2009 Share Posted Augusztus 12, 2009 Nagyon érdekes várom a fejleményeket Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
daneeca Posted Augusztus 27, 2009 Share Posted Augusztus 27, 2009 Najó majd én megfejtem. Az űrlények jöttek szokásos tanulmányozási utukra, mikor meghibásodott valami a hajón és hirtelen veszteni kezdtek a magasságból. Tudták, hogy nincs mit tenni, ha az emberek megtudják, hogy léteznek, annak beláthatatlan következményei lehetnének. Így benyomták az önmegsemmisítést. A becsapódás előtt felrobbant a gép. A hajó legnagyobb megmaradt darabja a már akkor létező Cseko-tóba esett. A tónak azért nincs pontos kráter formája mert nem kráter. A hajó legnagyobb darabja is kisebb volt a tónál, amibe esett. A maradék kis hulladékokat elnyelte a mocsár a sok év alatt. A legtöbb dolgot megmagyarázza, szívesen hallgatok logikus cáfolást :D Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
csaty.ádám Posted Augusztus 28, 2009 Share Posted Augusztus 28, 2009 Érdekes. Talán egyszer csak kiderül, mi volt ott valójában. Amúgy az ufo-jelenségek miért nem lehetnek jövőből érkező emberek gépei? Pl. ez a szőrtelenség, meg hogy emberformájúkak.. Akár így is továbbfejlődhettünk. Mint ahogy az ősember -> mai kori emberré. Kevesebb szőr, más agytérfogat stb. Nekem ez így sokkal jobban hihető, mint az, hogy másik bolygó. Lehet minden itt van az orrunk előtt. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
SVHSolyom Posted Augusztus 28, 2009 Share Posted Augusztus 28, 2009 Viszont az idegenek szortelenek esetleg meg ember formajuak is ... viszont ok kisebbek nalunk (legalabbis en ugy tom) ...mi meg ha jol tudom csak egyre nagyobbak leszunk (bar mondjuk lehet egy ido utan majd ossze is megyunk ) daeeca : miert nem kuldek vmi segelyhivo uzenetet? aztan esetleg ha valaki eszreveszi oket amig varnak a segitesegre akkor arra ott az agymosas Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
scythor Posted Augusztus 28, 2009 Share Posted Augusztus 28, 2009 Érdekes. Talán egyszer csak kiderül, mi volt ott valójában. Amúgy az ufo-jelenségek miért nem lehetnek jövőből érkező emberek gépei? Pl. ez a szőrtelenség, meg hogy emberformájúkak.. Akár így is továbbfejlődhettünk. Mint ahogy az ősember -> mai kori emberré. Kevesebb szőr, más agytérfogat stb. Nekem ez így sokkal jobban hihető, mint az, hogy másik bolygó. Lehet minden itt van az orrunk előtt. Hogy miért nem lehetnek jövőből érkező emberek gépei? Én azt olvastam, hogy még ha fel is találnánk később az időgépet, akkor is csak a jövőbe és az időgép megépítésének idejére tudnánk visszautazni. A múltba semmiféleképpen sem utazhatnánk. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
csaty.ádám Posted Augusztus 28, 2009 Share Posted Augusztus 28, 2009 de azért ez az utóbbi is csak elmélet.. ki tudja.. nekem a múltba utazó emberek, jobban hihetőbbek Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
SVHSolyom Posted Augusztus 29, 2009 Share Posted Augusztus 29, 2009 Mondjuk foldonkivulirk vszinu h vannak ...(az megin mas kerdes h ide jonnek-e ) Ido utazasrol meg csak remelem h nem lehetseges :S Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.