SVHSolyom

Ha csak nem egyre gondolsz úgy is az lesz :D Ez jó

Szellemeket is ?

Hát nekem annyira nem tetszett :| Bár nem vagyok annyira oda ezekért a filmekért, de az vasember tetszett(Story is színész(ek) is).Ez a film csak annyit ért el hogy már arra se tudok ugyan úgy nézni. Nekem ez a Hulk meg Thor annyira irreális hogy még sci-fi be se illenek.(Bár nem tudom hogy ez a film annak van-e titulálva). Lehet szidni érte

Valóban puszta idő pocsékolás, még szerencse hogy sokan ezt nem így gondolták és ennek kapcsán lett "informatika pálya". Már hogyan lehetne?

Azért voltak ebben az évben érdekesebb hírek is a nagyvilágban

Az ötlet annyira nem rossz amennyire 1.re hangzik Bár amilyen filmek vannak itt megemlítve ...hát mégis csak olyan rossz lesz

Régebbi posztokról már nem kérdezek úgysem kapnék választ, de tőled lehet! Nem tudom elképzelni a teret és az időt egy és ugyanazként, mert bár időben haladok előre, térben nem, legalább is abból a szemszögből ahonnan én nézzem! 'A két részecske válik ki az úgymond semmiből, ugyanis a semmi az nem létezhet, ezen két részecske egymás körül keringése adja az időt, a teret, és a világ reakcióit.' Ez valami új vallás? Merem állítani hogy az idő forgása még a feketelyuk közvetlen közelében sem halad visszafele! Legalább is Einstein viszonylag jól működő képlete szerint nem..bár ő sem volt tévedhetetlen. 'Az idő egyre gyorsabban telik, míg mi azt észre sem vesszük, egyszer csak véget ér, majd újból kezdődik az egész.' Ez amolyan armageddon része a vallásnak?

Csak hogy ilyen is legyen http://www.sg.hu/cikkek/91355/az_internetnek_koszonhetoen_intelligensebbe_valunk

Én szoktam régebben, mostanában nem nagyon rankedoltam mert kevesebb időm volt játszani, de most megint rá érek majd újra elkezdem, már így is kb 100 elo-t vesztettem csak azért mert nem voltam aktív :| Rankedal csak az baj ha nem vagy formában még nagyobb a rage mint normalban.

Új kötést találtak a csillagmaradványok körül Új kémiai kötésre bukkantak, ami kizárólag a világűr szélsőséges körülményei között működik. A kötés olyan rendkívüli erősségű mágneses mezők jelenlétében alakul ki, mint ami a nagy sűrűségű fehér törpecsillagok körül uralkodik. Felfedezése nem csak egy szokatlan és egzotikus kémia létezését demonstrálja, de betekintést engedhet ezeknek a rejtélyes csillagoknak a viselkedésébe is. A fehér törpék alacsony tömegű csillagok magjainak maradványai, amik már az összes üzemanyagukat elhasználták. Elvileg ez a csillagok többségének a végső stádiuma, a vörös óriást követő állapot. Bár tömegüket tekintve nem állnak messze a Naptól, egy fehér törpe alig nagyobb a Földnél, ami elképesztő sűrűséget jelent. Ebből adódóan rendkívül erős - a Földénél tízmilliárdszor erősebb - mágneses mezőkkel rendelkeznek, ami hatással van a kémiai kötéseket felépítő elektronok viselkedésére is. A Földön az azonos elektronegativitású kémiai elemek általában kovalensen, erősen különböző elektronegativitású elemek ionosan kötődnek. A kötéseket létrehozó elektronokat Pauli-féle kizárási elv vezérli: két elektron nem foglalhatja el egyidejűleg ugyanazt a kvantumállapotot. Ennek elkerülése érdekében a kötések elektronjai ellentétes spinnel rendelkező párokat keresnek. A spin, vagyis a részecskék saját, belső impulzusmomentuma szimmetrikus vagy aszimmetrikus lehet. A fehér törpék intenzív mágneses mezejében "ez a spin kölcsönhatásba lép a külső mezővel, egy kis mágnesként viselkedve" - nyilatkozott Kai Lange, az Oslo-i Egyetem kutatója, a tanulmány vezetője. Ennek eredményeként mindkét elektron spinje a külső mezőhöz igazodik, arra késztetve az egyik elektront, hogy egy másik állapotba váltson, amit lazító molekulapályának neveznek. Normál esetben ez a kémiai kötés felbomlását eredményezi. "Egy normális molekulánál ezeket az lazító pályákat nem foglalják el elektronok" - mondta Lange. "Ha tartalmaznak, az atomok többé nem kötődnek egymáshoz, a molekula pedig szétbomlik" Lange és munkatársai kíváncsiak voltak, vajon miben különbözhet mindez egy fehér törpe környezetében. "A kémia és a molekuláris fizika nagyon megváltozik egy erős mágneses mező jelenlétében" - mondta Erik Tellgren, Lange munkatársa. "Egészen egyszerű rendszerek is egzotikus és szokatlan magatartást tanúsítanak a normál körülmények között megszokotthoz viszonyítva" Ez szem előtt tartva a kutatók kvantumkémiai szimulációkat végeztek hidrogén és hélium atomok kémiai kötéseinek modellezve egy fehér törpe mágneses mezejében. Az atomok mindkét esetben erős kötésű párokba rendeződtek. Mivel az elektronok ezekben az atomokban lazító pályát foglaltak el - ami tiltott mindkét ismert kémiai kötésnél - a kutatók ezt egy új típusú kötésnek minősítették, amit "perpendikuláris paramágneses kötésnek" neveztek el. David Clary az Oxford Egyetem tudósa, aki nem vett részt a tanulmányban, "kiválónak" nevezte a norvég kutatást, hozzátéve, hogy "az eredmények arról tanúskodnak, hogy egy mágneses mező képes stabilizálni a molekulákat". Bár a szerzők szerint az új kötés reprodukálása a Földön nem lehetséges, a felfedezés rávilágít, hogyan változhat a molekuláris kémia extrém körülmények között. Teller szerint lehetnek még más felfedezésre váró furcsa, vagy szokatlan kötések is. A hasonló kutatások segítenek megismerni a különböző asztrofizikai objektumokat. Ha megértjük az anyag viselkedését a fehér törpék és a hozzájuk hasonló objektumok körül, akkor talán könnyebben és pontosabban értelmezhetjük megfigyelt spektrumaikat és egyszerűbb lesz kibogozni a légköreikben végbemenő folyamatokat.

Hát ha így lenne soha nem látnánk meg az uj champeket

Mi Kezicsokolom-al szoktunk együtt, bár nem túl gyakran, aki EUW-en játszik felvehet még mindig "svhs". Szegedi, legtöbb farm mait láttam olyan 40 perc körül 500 volt :D Azt azért néztem

A kvantum fizika sok része ellent mond a logikának (ézért is olyan érdekes szerintem ) Idokepen még van pár hasonló témájú cikk,ha szeretnéd belinkelem.

Ennél többet nem is akartattam volna Mellesleg milyen szép tiszta volt az a téma amíg bele nem kezdünk.

Miféle anomáliák? Én ezt tartom szem előtt Inkább csak azt kérdezem meg, ezt ki mondta?! Lehet én vagyok ennyire tudatlan, de ilyen elméletről még életemben nem hallottam. Kérlek egy forrást.

Nem bizonyított(Bár nem tudom,hogy őszinte legyek). De az hogy egy fekete lyuk (stabil és világromboló hatású ) csak hopp kipattanjon a CERN-ből,na arra milliomod annyi esélyt se látok...

@alteran95 Azt ugye tudod hogy a légkörben mindig is "apró" keletkeznek/tek fekete lyukak? Azt sem állítom hogy a CERN-ben nem keletkezik, de mivel azok a hírek 99%-ban csak a rémhír keltésre vannak, így tartom álláspontom. "Ha tudnál olvasni ugyebár, az első hozzászólásomban feltettem egy olyan kérdést hogy vajon kik találják ki vagy terjesztik el az ilyeneket." Tudok olvasni, arra válaszoltam amire tudtam, azt most tőlem kérded hogy ki találja ki? -Akit zavar a CERN-be ölt pénz? -Újságíró aki nagy olvasottságot szeretne?(Rémhírek kapósak) -Feltűnésre vágyó foteltudósok?

A CERN-ből nem rég kiszivárgott egy olyan hír, hogy a nem rég keletkezett kisebb földrengések, lásd Japán, a részecskegyorsítóból származnak. ...Na ne... Feketelyuk már nem téma ? Én is fizikusnak készültem volna, bár ezek a dolgok elvették a kedvem tőle. Nagyon sajnálom Annyira okos és szorgalmas lennék hogy elmehettem volna annak hát nem ez vette volna el a kedvem............ Bár szerintem nagyon rosszul látod hogy mit csinálnak ott... Az ilyen földrengés meg fekete lyuk keletkezés híreket csak ugord át....... Milyen lenne már ha valami rossz történne sok emberrel és miattam. Az ellen hogy sok emberrel rossz történjen csak befolyásos helyről tudsz tenni. Bááár....a CERN-ben egyenlőre még nem világ pusztító kísérleteket gyakorolnak, szóval emiatt ne aggódj.

Trónok harca!!!! (és a csillag kapu,csak annak sajnos már vége )

Nagyon jó film, méltó folytatása az elsőnek nekem nagyon tetszett.Színészek,rendezés,zene,story mind 10/10 Talán egyetlen hibát találtam a filmben 1. robbanásnál 30 ember dőlik el úgy mint a pálcika

http://www.mobafire.com/league-of-legends/build/rune-tips-what-secondary-and-primary-means-and-more-24255

Úgy legyen

Magyar kutató kapta a matematikusok Nobel-díjának tartott Abel-díjat - jelentették be ma 12 órakor Oslóban. Szemerédi Endre matematikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének professzora részesül idén a rangos elismerésben, amelyet minden évben a világ legkiemelkedőbb matematikusai közül egynek ítélnek oda. A kitüntetés a világhírű magyar matematikai kutatás kiválóságának elismerése is egyben. Az Abel-díj Bizottság hivatalos indoklása szerint a magyar tudóst a diszkrét matematika és az elméleti számítógép-tudomány területén végzett megalapozó kutatásai elismeréseként tüntették ki. Szemerédi Endre nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű kombinatorikai, számelméleti és algoritmuselméleti kutatásokat folytatott, legnagyobb eredménye Erdős Pál és Turán Pál sejtésének bizonyítása, valamint az ehhez kapcsolódó, úgynevezett regularitási lemma megalkotása, a nevezetes Szemerédi-tétel megfogalmazása és bizonyítása. Szemerédi Endre - akinek tehetségét Erdős Pál világhírű matematikus fedezte fel - jelenleg az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének professzora és az amerikai New Jersey állambeli Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékének egyetemi tanára. Rendes tagja nemcsak a Magyar Tudományos Akadémiának, hanem az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémiának is. Elnyerte többek között a Leroy P. Steele-díjat és a Rolf Schock-díjat. Munkásságát idén Széchenyi-díjjal ismerték el. A kitüntetés hivatalos magyarországi kihirdetésére a Magyar Tudományos Akadémia székházában került sor. Köszöntőt mondott Siri Ellen Sletner norvég nagykövet asszony és Szász Domokos, az Akadémia alelnöke, s jelen volt maga a kitüntetett, Szemerédi Endre is. Az ünnepélyes díjátadóra május 22-én Oslóban kerül sor, a kitüntetést őfelsége V. Harald norvég király adja át. Ezt követően a kutatóprofesszor előadást tart az Oslói Egyetemen és Norvégia más tudományos központjaiban is. A díjjal járó anyagi elismerés 6 millió norvég korona. Az Abel-díjat Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus emlékére alapították. Abel kivételes tehetségű és gondolkodású matematikus volt, aki kimagasló eredményeket ért el a sorok, az algebrai egyenletek, valamint az elliptikus és hiperbolikus függvények elmélete terén. Az algebrai egyenletek vizsgálata közben lerakta a csoportelmélet alapjait: a kommutatív csoportokat róla nevezték el Abel-csoportoknak. 1824-ben Abel - az olasz Paolo Ruffini hasonló tárgyú munkáját nem ismerve - bebizonyította, hogy az általános ötödfokú egyenlet csupán a négy alapművelettel és gyökvonással nem oldható meg. Bár nevét több matematikai fogalom és tétel viseli, a szakmai elismerést nem érhette meg: 27 éves korában bekövetkezett halála után két nappal érkezett meg a levél, amelyben professzornak hívták meg a Berlini Egyetemre. Siri Ellen Sletner (jobbra) Norvégia nagykövete és Szász Domonkos, az Akadémia alelnöke (balra) a Magyar Tudományos Akadémián gratulál Szemerédi Endre matematikusnak Abel születésének századik évfordulóján, 1902-ben hazájában nagyszabású ünnepségsorozattal tisztelegtek emléke előtt, ekkor merült fel a nevét viselő nemzetközi díj megalapításának gondolata. II. Oszkár svéd király támogatásával Carl Stormer és Ludvig Sylow matematikusok kidolgozták ugyan a díj odaítélésének szabályzatát, de a svéd-norvég perszonálunió 1905-ös felbomlása miatta a terv nem valósult meg, a frissen függetlenné vált Norvégia egymagában nem tudta vállalni a kitüntetés anyagi finanszírozását. A gondolatot csak 2000-ben elevenítették fel újra, és egy évvel később Norvégia bejelentette, hogy 200 millió norvég korona alaptőkével létrehozzák az Abel Alapítványt, és a nagy matematikus halálának 200. évfordulójától kiosztják az Abel-díjakat. Az alapítvány pénzügyeiért a Norvég Tudományos Akadémia által kinevezett öttagú kuratórium felelős, a kitüntetés odaítélésére a szintén az akadémia által kinevezett, neves norvég és külföldi matematikusokból álló öttagú bizottság tesz javaslatot. A hatmillió norvég koronával (mintegy 230 millió forinttal) járó kitüntetést végül 2003-ban ítélték oda először. A kitüntetésben eddig olyan kiválóságok részesültek, mint Lennart Carleson svéd és John Torrence Tate amerikai matematikus, 2005-ben megkapta Lax Péter magyar származású amerikai matematikus is. Forrás:sg.hu

Na azért..... Végig néztem az összes évadot ,de nem tom miért valami magával ragadó van bent, de nem tudom mi.Csillagkapu sokkalta jobb. Az bajom a sorozattal hogy az író semmit nem tud fizikáról :\ (Nem úgy mint csillagkapu...) Meg még az hogy brit Brit filmekben a világ egy szigetből áll... Am a karakterek nagyon jól kivannak találva, zene is nagyon bejön

Ááááh.... Mostanában am se rankedolok,valahogy nem megy a game annyira Meg az zavar ott ha már valamit nem úgy csinálsz ahogy az a megszokott (Pl.:cipő helyett dorant veszel midre) már reportolni akarnak.