Jump to content
PirateClub.hu
Davacs

Szerelmes versek topic!

Recommended Posts

Halványkék Eső

 

Csendesen csepereg,

a halvány esőcsepp,

Mely illó mámorától

A szív beindul magától!

 

Egy halk nyári mezőn

a féfi és a nő

kart karba öltva sétál az esőn!

 

Boldogságuk felhőtlen mámorát

Ez csak emeli még tovább!

Vidáman suhannak a lombok alatt

keresvén a szép dolgokat.

 

Egy tengerzöld fához húzódva

a féfi és a nő

Kart karba öltve, összeborulva.

 

Lehet, hogy az eső

romantikus hatása

Vagy, ahogy a pillanat heve jő

Ösztönzi őket elgondolkodásra!

 

Ajkuk lassan egybeforr.

A halvány, égszínkék esőben,

s egymáséi lesznek ott merőben!

 

E csóktól megpecsételve

szerelmük, olyan lesz, mint még soha

Lángolván fonódnak össze

a végtelen időbe nyúlva!

 

-------------------------------------------------------------------------------------------

Merengő téli est

 

 

Hosszú hideg tél van

Már hófödte minden.

Csak ketten ülünk a szobában,

mert egyedül te vagy nekem kincsem!

 

Odakint az utcán

Jeges szél fúj,végigsüvít

De mi ittbent melegszünk a párnán,

Kezed kezemben,mint két rózsatövis

 

A kandallóból kicsapó tűz lángja

Néha-néha felolvasztja zord téli időt,

csakúgy,mint szerelmünk netovábbja,

Mi felmelegíti a hűvös,jeges szellőt!

 

Én elötted térdelek,

Imádkozván kérlek!

Szeretném elmondani,azt,hogy mit is érzek!

 

Sajnos hiába próbálkozom,

Újra és újra

Nem sikerül jelzőt találnom,

E mondandóra!

 

Szépségedhez,jóságodhoz fogható

Talán nincs is a Földön.

Ó bárcsak lenne kimondható,

ez számomra míly nagy öröm!

 

Arcod olyan,mint a hamvas barack

ami napsugarat érve gyémántnak tűnik egy fa alatt!

Csókod oly édes,mint a lágy méz,

mi sürgő méhek szorgalmával s szeretetével lesz kész!

 

Még elötted térdelek,

S töprengek kérlek!

Mi felelne meg Ó szerelmem gyönyörűségének?

 

Hangod szelíd lágysága

oly könnyen suhan,mint hattyú a tóra

Ajkad rubint ragyogása

hasonlít a téli csillogó hóra!

 

Szeretnélek magam mellett-

tudni örökkön örökké

Gyönyörködni benned,

s nem lesz gondom többé!

 

Így mikor Szent Péter nyitja-

a Mennyek kapuját

Mi együtt vonulunk be rajta,

S marad csupán a felhőtlen Boldogság!

 

------------------------------------------------------------------------------------------------

 

A Szerelem balladája

 

A Hold lágyan világítja meg

a kietlen ágyúcsöveket,

melyek egyszerre forróak,

S pusztító halált hozóak!

 

A fű halkan,csendben nyugszik,

s nyugalmával a végtelenbe nyúlik

Este van mozdulatlan minden

egy árva lélek sincs e kőszirten!

 

Az órák bár lassan de biztosan telnek,

Örök időt hagyva minden másodpercnek!

 

Amikor eljő az idő parancsoló szava,

a Nap feltűnik,s már a horizonton vala

Ezernyi sugarával százszor körbefutja

e néma rónaságot,mi a harc hevét mutatja!

 

A seregek ébrednek éji álmukból

fegyvert fognak egymásra újból és újból

Ám egy katona nem kíván küzdeni,

egyedül csupán áhított szerelmével lenni!

 

A katona mivel a parancs ellen vétett

szemben áll őrnagyával,s nem tagadja a vétket!

 

Sajnos oly távol van szerelme tárgyától,

hogy nem érdekli már más e világból!

Így viselé vágyának következményét

Lehet akár bármi nem csak képzelgés

 

Az őrnagy ítéletet mondva,

a szerelmes katonát börtönbe zárja!

Telnek múlnak az évek,

az élet egyre szomorúbb szegény vitéznék

 

Fogsága kilátástalannak s öröknek tűnik,

Ám a katona bízik szerelme erejében s tűnödik!

 

A nyirkos cella mélyén

a katona szívében még él

az örök szerelembe vetett hit és remény,

Mely élteti őt e zivataros lét küszöbén!

 

Végül a katona vágya beteljesedik,

mikor börtönéből őt kiengedik.

Sietve indul szerelméhez,

Ki már régóta várt megnyugvást érez!

 

------------------------------------------------------------------------------------------

 

Boldogság

 

A boldogság számomra meghatározhatatlan fogalom,

amely a múlandó életben talán a legnagyobb hatalom!

 

Boldognak lenni olyan,

mint amikor a nyúl egyik bokorból a másikba rohan!

Kergetve a vidámságot,

mely nekem örök távlatokat ád most

 

A nyúl fürgesége az élet értelmében tetszik,

mely mutatja,hogy a gondtalanság mivel is vetekszik!

 

Boldognak lenni olyan,

mint mikor egy villám az égi messzeségből alázuhan!

Hirtelen érintve a Földet

megrázva ezzel a szívet és a lelket

 

A villám cikázása gyors de ugyanakkor célratörő,

mely könnyedén világít rá arra ami az életben leendő!

 

Boldognak lenni olyan,

mint mikor minden pillanat egy örökkévalóságba suhan!

Az idő távlata

rendkívül rövid a múlandó fiatalságot vázolva

 

A boldogság számomra meghatározhatatlan fogalom,

amely a hosszú földi létben egy csöppnyi izgalom!

 

------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Hiú ábránd

 

Barátságból szerelembe,

Egy nőbe beleesve.

A férfi ifjú szíve

jajdult meg keseredve.

 

A nő csak sejté,

a férfi mit is érez.

Nem gondolván belé,

míly nagy fájdalmat képez.

 

A féfi nő iránti vágyakozása

Már az egekben tetszik.

ám ez csak méla ábránd

Mely jajduló szívével vetekszik

 

Szeretné elmondani mit is érez,

Az oly hőn áhított nő közeli szívéhez.

Ám nem meré kinyílvánítani vágyának lényegét

s marad csupán ábránd eme képzelgés.

 

Az idő gyors múlásával

A nő lassacskán elfelejté a férfit.

kinek hatalmas szívszakadásával

Csak a mennydörgés vetekszik.

 

A féfi ezután magára marad

s tovább kergeti a hajdani ábrándokat.

Szivén a seb talán nem gyógyul be soha,

így örökké emlékeztetve őt az áhított jóra.

 

 

Várom a véleményeket!!! :lol:

Share this post


Link to post
Share on other sites

Én nem tudok verset írni, inkább a zenében tudom kifejezni az érzéseimet.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Nekem az utolsó tetszik... ill az megfogott most én is kb így érzek (csakcsazkitottunk és azután lett viszonzatlan) :(

Amugy meg olyan egyszerü versek kicsit petöfis nyelvezetűnek de kicsit elvontabbank tűnik.

 

Share this post


Link to post
Share on other sites

húúú nagyon jók... az utolsó kicsit (lehet nagyon is) illik rám :( :( főleg az uccsó két versszak

Share this post


Link to post
Share on other sites

Az utolsó versszaknak kicsit lossa hangzása van.

Share this post


Link to post
Share on other sites

nem igazán vers, de nekem nagyon tetszik :rolleyes: (most találtam nemrég)

 

Mikor azt mondom szeretlek...

 

az azt jelenti,

 

hogy megtaláltam benned

 

az életre szóló szerelmet,

 

melyről tudom,

 

hogy örökké fog tartani...

 

Azt jelenti,

 

hogy midenben

 

osztozni akarok veled-

 

jó időkben,roszz időkben,

 

kalandokban,

 

gondban és örömben.

 

Azt jelenti,

 

hogy nem számít semmi,

 

csak veled akarok lenni.

 

Mikor azt mondom

 

SZERETLEK,

 

az azt jelenti,

 

hogy úgy szeretlek ahogy vagy,

 

és minden egyes alkalommal,

 

mikor veled vagyok,

 

felfedezek benned valami újat,

 

amit szerethetek.

 

A szerelem csodálatos dolog,

 

és amikor kimondom,

 

teljes szívemből így is gondolom.

 

És Te vagy az ,

 

akinek mondom!

Share this post


Link to post
Share on other sites

Ezzek nagyon szép versek. Sok sikert ha írsz még többet is.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Ez odatesz.

"Az idő gyors múlásával

A nő lassacskán elfelejté a férfit.

kinek hatalmas szívszakadásával

Csak a mennydörgés vetekszik.

 

A féfi ezután magára marad

s tovább kergeti a hajdani ábrándokat.

Szivén a seb talán nem gyógyul be soha,

így örökké emlékeztetve őt az áhított jóra."

 

ha én írok verset abban 56', Stálin benne van - I világháború keleti front, holdraszállás, 48' és akkor még rá se tértem a lényegre. úgyhogy inkább nem írok.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Egy-két saját vers:

 

Gondolj néha arra, ki ezt a pár sort írja,

kínozza Hiányod, és párnáját telesírja.

Fáj neki minden Nélküled eltöltött óra,

és mindennél jobban vágyik, pár kedves szóra.

 

Szerelme lángja Neked lobog,

szive is csak Érted dobog.

Szeretne átölelni, füledbe szerelmes szavakat súgni,

karjaid közé bújni, és úgy elaludni.

 

Az égről a csillagokat Neked lehozni,

lábaid elé tenni, egyetlen mosolyodért fohászkodni.

De marad csak a vágy, hisz messze vagy,

és szerető szíve ezt nem bírja, így csak annyit kér:

 

Gondolj néha arra, ki ezt a pár sort írja.

 

 

 

Mint lágy szellőre egy forró napon,

úgy vágyom Rád.

Mint bimbódzó rózsát,

úgy szeretném érezni Tested illatát.

 

De távol vagy,

lélekben mégis oly közel,

bár Veled lehetnék,

nem engedném Kezed többet el.

 

Látnám szemed tükrében kristálytiszta lelked,

érezném a szeretetet, melyet ad pici Szived.

Üvölthetném a világba, hogy mindenki tudja,

de suttoghatnám halkan és sírva...

 

Te vagy az, Aki a nevét a szívembe örökre beleírta.

 

 

 

Lehet kicsit túl romantikusak, egyeseknek "nyálasnak" tűnhet, de a szerelem mindenkiből mást hoz ki. :)

Share this post


Link to post
Share on other sites

A (szerelem)!

 

Orcád derűs hajad nedves gyere ide édes kedves

úgy sóhajtozok utánad,hogy beleöszülök a magányba

és amikor itt vagy vélem, bele gebedek menten

tudod hogy imádlak ,gyere bukjál rám .....

 

 

(elfogyott az ihlet)

Share this post


Link to post
Share on other sites

kassai ezek nagyon jó kis szerzemények, így tovább ;)

 

kiserosz maradjon csak meg az ihlet :lol:

Share this post


Link to post
Share on other sites

Valamit elcsesztem az előző üzinél...:)

 

 

A cigarettafüst gondolatként száll felettem,

 

Eszembe juttatja a múltat, s mindent mit szerettem.

 

Mindent, amit szerettem, elúszik mellettem,

 

De kinek számít, hogy mi is fontos nekem

 

 

 

Nekem ne mondja senki, hogy csak engem szeret,

 

Mert az ember önző és csak veszteget

 

Szeretni is csak azért szeret,

 

Mert azt akarja, hogy szeressék,

 

S közben elpazarolja az életét.

 

 

 

Önzése miatt szerelmet nem kapott,

 

De önzetlenül szeretni megtanult.

 

Boldog lesz talán az életben,

 

S mindez csupán csak véletlen!

 

 

Share this post


Link to post
Share on other sites

Ezek nagyon jók, ha én írok ilyet akkor az biztos valami érthetetlen maszlag...

Share this post


Link to post
Share on other sites

Ha álmodom nem tudom hogy mi jó és mi rossz.Ha álmodom nem tudom mi az álom és mi a valós.Ha álmodom nem tudom mit miért teszek csak azt remélem ott veled leszek... :P

Share this post


Link to post
Share on other sites

emlékezz rám...

 

emlékezz rám

amikor vérző felhőktől

búcsúzik az alkony

és a fáradt ráncok

árkokká mélyülnek az arcon

 

emlékezz rám

amikor a szív dobbanása

már a csendbe akar veszni

ha a lángoló szenvedély

már csak szelíden tud szeretni

 

emlékezz rám

amikor szemedben utoljára lobban fel

a derű fénysugara

ha egyre sűrűbben érzed

már indulnod kell Haza

 

emlékezz rám

némán merengő utazásaid

állandó állomása legyek

nem állhatják utadat

folyók és hegyek

benned szülessek meg

újra meg újra

engem ölelj majd

üres ágyadra borulva

 

emlékezz rám

éjszakáidban én legyek a sötét

nappalaidban hordozzam a szerelem hitét

álmodban én adjam a boldog perceket

ébren Te legyél... aki megint eltemet

 

 

Share this post


Link to post
Share on other sites

Ez mind nagyon szép, nekem a legelső postban a legelső vers tetszett a legjobban :rolleyes:

Share this post


Link to post
Share on other sites

köszi szépen :)

Share this post


Link to post
Share on other sites

Na itt egy újabb:

 

Romantikus est

A Nap csillogása tükröződik a tájra

A Balaton képét vetítve a határra

A férfi szíve egyre izgatottabban ver

S vágyából darabkákat vissza - visszanyer

Érzi már nincs messze a találkozás perce

S előkészül a tündöklő nyárvégi estre

Rózsaszirommal kövezi a holdfényes stéget

Liliommal díszíti az asztalt s a széket

Szívében közben szüntelenül áradnak

Kiolthatatlan érzései mik sohasem fáradnak

Félhomály borítja a part menti mólót

Mit már csak a Hold világít meg hol itt hol ott

Az éjszaka fényei emelik romantikus hangulatát

S csak tovább fokozzák hatalmas vágyódását

 

Mikor már szinte egybeér a Föld s az Ég

Feltűnik a lány ki kimondhatatlanul szép

E felvirágzó romantikus est kezdetét vesz

A fiú a lányt kézen fogva a holdfényben körbevezeti

Végigsétálnak a rózsákkal szelíden övezett stégen

Ezalatt lelkük egymáshoz bújik serényen

A rövidke mégis gyönyörű hangulatot hozó séta

Egy kicsiny asztalnál folytatódik későre nyúlva

A fogások alatt andalító hegedűszó szól

Egy kissé kopott mégis oly édesen lágy gramofonból

A vacsorát koronázza a hűs tokaji bor

Mit egy évtizede gondosan vigyázva alkotott a kor

Az éjszaka ezalatt csak tovább hallatja szavát

Mik hívogatón újra sétára ösztönzik a párt.

 

Ismét elhaladnak a vidáman fújdogáló szélben

A fűzfák szorító feledhetetlen ölelésében

Végül egy halk suttogó hangon hívogató padon

A lány a fiú ölében szeretetre kérlel nagyon

Az ifjú érzi kedvese áhított vágyálmát

S közelebb hajolva hozzá megadja neki mi rég várt

Egy izzó csók csattan a viszontlátás örömére

S még egy eme el nem felejthető estére!

 

Kissé érdekes iránytz vettem, de várom a véleményeket :rolleyes:

 

Share this post


Link to post
Share on other sites

Gyönyörű nyári éjjelen, csillagos az égbolt,

Szívembe zártam mindent mi szép volt.

Melletted lenni szívemnek szabadság,

De mindez hiú ábránd s csalfaság.

 

Becsaptad szívem, darabokra törted,

Nem hiszek már benned, hiába törtetsz.

A baj velem van, mert ezek után is hiszek,

Boldog akarok lenni még akkor is, ha szívem viszed.

 

Van egy feladatod, szívem rablása után,

Össze kell, hogy ragaszd minden darabját.

Életed elég lesz, ha csak új sebet nem ejtesz rajta,

De vigyázz, mert te magad leszel a rabja.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Szintén Saját vers

 

 

Behunyom a szemem, az ég felettem,

A csillagok játszani kezdenek velem.

Testem izzad, majd kiráz a hideg,

Csókod s tested miért olyan rideg?

 

Nem pazarolsz szavakat bókokra,

Akkor miért vágyom keserű csókodra?

Lelkem egy kedves szóra vár,

De neked csak a szemed kíván.

 

Ismerem tested minden rezdülését,

S lelked minden keserűségét.

Szemed csillogása vágyat kelt bennem,

De félek, beletiporsz a lelkembe.

 

Gyűlölni kéne, de csak szeretni tudok,

Minden érzésemtől ezért elfutok.

Ha menekülök a sorstól, boldog nem leszek,

De így tovább veled sem élhetek?

Share this post


Link to post
Share on other sites

Vazz ez pont kapóra jön köszike:)

Share this post


Link to post
Share on other sites

"Csak annyi a bünöm, hogy szemedbe néztem

Csak annyi a bünöm, hogy a csókodat kértem.

De mostmár mindegy igy kell élni

Titokban szeretni, remegni és félni.

 

 

Csak annyi a bünöm, hogy megfogtam kezed

Csak annyi a bünöm, hogy akarom szived.

Titokba szeretni, kezed fogni

Mindenki tudta nélkül róllad álmodozni.

 

 

Csak annyi a bünöm, hogy engedtem neked

Csak annyi a bünöm,hogy nem játszottam veled.

De a sors másat igért

Nem adjuk egymást egy másikért.

 

 

Csak annyi a bünöm, hogy komolyan vettem

Csak annyi a bünöm, hogy beléd szerettem..."

Share this post


Link to post
Share on other sites

Öcsém már látom ahogy elpirul s megfogja a kezem

wub.gif

Share this post


Link to post
Share on other sites

Mit tegyek,ha megöl a hiánya,

 

Mit tegyek,ha szívem ég de hiába,

 

"Mit tegyek, ha nélküle üresek a napok,

 

Mit tegyek, ha mindennap róla álmodok,

 

Mit tegyek, ha mindenről ő jut az eszembe,

 

Mit tegyek,ha fényképét nézem könny szökik szemembe,

 

Mit tegyek?Valaki mondja meg mit tegyek??

 

Hogy csak egy napot az ő emléke nélkül éljek meg....!!!!"

Share this post


Link to post
Share on other sites

ezek nagyon jó versek Szipi meg Priszka. Saját költések? cool :lol:

Share this post


Link to post
Share on other sites

Egy éjjel rám talált egy hang

Talán ő az kit kerestem

Csendesen csak egy csókot kért

Melyet soha sem feledtem

Azóta minden más lett

Mikor hangját hallom

Már jól tudom őt akarom

 

Egyszer ölelj úgy mint őt

Bíztass kérlek adj erőt

Hogy látlak még utoljára

Hogy nem adsz csókot más ajkára

 

Csak egyszer ölelj úgy mint őt

Bíztass kérlek adj erőt

Hogy látlak még utoljára

Hogy nem adsz csókot más ajkára

 

Én várnék rád ha kérnél

Vigyáznék rád ha félnél

Kezed fognám ha eltévednél

Mindent megtennék ha megértenél

Gondolj rám ha már nem leszek veled

Tudd sosem voltam ellened

Emléked kísér a percekkel

De nekem mégis ő kell

 

Egyszer ölelj úgy mint őt,

Bíztass kérlek adj erőt

Hogy látlak még utoljára

Hogy nem adsz csókot más ajkára

 

Csak egyszer ölelj úgy mint őt

Bíztass kérlek adj erőt

Hogy látlak még utoljára

Hogy nem adsz csókot más ajkára

 

Share this post


Link to post
Share on other sites

Ha veled vagyok...

 

Ha Veled vagyok, csak nézlek szótlanul,

az arcom ragyog, szinte részeg-józanul.

Szemünkben tűz ég, ha hozzámérsz, reszketek.

karodba űz a vad vágy, de benne elveszek.

 

Ha Veled vagyok, lágyan simítom arcodat,

Mindig munkál bennem, egy kósza gondolat:

Hogy Te meg én, ... talán... hogy még igaz lehet...

Remélem életem még hosszú lesz Veled.

 

Amikor együtt talál egy lázas éjszaka,

Minden csókod halál - ha nem kísérhetlek haza.

Kedves illatod ruhámat járja át,

Karjaidban érezheted testem válaszát.

 

Mikor Hozzád megyek, s a hangod hallhatom,

Játékszered leszek – s, hogy azzá tegyél, hagyom.

Nélküled a kétség gyötör, hogy nem lehetsz enyém

megöl a fájdalom, a tehetetlen remény,

 

Ha nem vagy itt velem a legyűr a fájdalom,

Ha lehunyom szemeim, hiányod fájlalom.

Szívemből messze száll a fáradt képzelet,

Emléked rám talál, kell minden perc veled!

 

Ha elmész, nem marad csak egy szerelmes vallomás,

A hold süt le rám, s következik egy csodás álmodás.

Ilyenkor gondolatom az ablakodra száll

s vágyam, hogy borítson el mindent a félhomály.

 

Tudd meg, hogy magányossá tesz egy csonka érzelem,

Ha két karod mást ölel, én csak félig létezem.

De mikor velem vagy a nap újra felragyog

Akkor vagyok boldog, mikor Veled vagyok!

 

:rolleyes: szipi

 

Share this post


Link to post
Share on other sites

Ezt te írtad szipi?? Mert nagyon jóó lett! :)

Share this post


Link to post
Share on other sites
Szintén Saját vers

 

 

 

Ez nagyon szép! grat!

 

szipi a tied is nagyon faja ;)

Share this post


Link to post
Share on other sites

"Remegő lábakkal a párkányra lépek,becsukom a szemem és cseppet sem félek.Régi emlékek mindig kísértenek, felnézek az égre, s tudom nem tévedek.Utolsó szavaimat suttogom a szélbe,kimondom:SZERETLEK,csak így ugrok a mélybe"

 

 

Vagy:

 

 

Egy puszi csókhoz vezet,

Egy csók csókolózáshoz,

A csókolózás öleléshez,

Az ölelés szertkezéshez.

Kérsz egy puszit?

 

 

Akad még:

 

 

Egyszer egy éjszakán te is fogsz sírni,

S kijössz a temetőbe a síromatmegnézni.

Síromon egy madár panaszosan zengi,

Itt nyugszik ki veled boldog akart lenni.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Create an account or sign in to comment

You need to be a member in order to leave a comment

Create an account

Sign up for a new account in our community. It's easy!

Register a new account

Bejelentkezés

Already have an account? Sign in here.

Sign In Now

  • Recently Browsing   0 members

    No registered users viewing this page.

×