Jump to content
PirateClub.hu

Miért viszket a szúnyogcsípés?


Millye
 Share

Recommended Posts

„Miért pirosodik be, duzzad meg és viszket éktelenül a szúnyogcsípés helye, amikor a szúnyog csak táplálkozni akart belőlünk, nem pedig támadni?”

 

A szúnyogcsípés során a nőstény szúnyogok – mivel a hímek nem szívnak vért, ergo nem csípnek – szúró szájszervükkel hatolnak a bőrbe. Ez a mi méreteinkhez képest olyan apró, vékony és hegyes szerv, hogy a szúrást magát sem a vérszívás közben, sem később nem érezzük.

 

Ahhoz, hogy gondtalanul tudjon táplálkozni és emészteni, a szúnyog nyálával antikoaguláns anyagot juttat a szúrás helyére (mintegy beleköpi a sebbe), ami megakadályozza, hogy a vér megalvadjon szívás közben.

 

Immunrendszerünk felismeri a szervezetünkbe jutott szúnyognyálban lévő idegen fehérjéket, és úgynevezett 1. típusú vagy azonnali túlérzékenységi reakció jön létre. A reakció lényege a „betolakodó”, vagyis az idegen fehérje mielőbbi eliminálása. Ebben főszerepet játszik a szöveti hízósejtekből felszabaduló hisztamin nevű anyag.

 

A hisztamin elősegíti az erek tágulását és a fehérvérsejtek megjelenését a csípés (szúrás) területén, ami az idegen fehérje gyorsabb eltávolítását szolgálja. Mindemellett a hisztamin erős szövetizgató hatással is bír, az érfal áteresztőbbé válása miatt az érpályából folyadék áramlik ki a szúrás helyén, ez vezet duzzanathoz, a bőrben lévő idegvégződések ingerlése pedig viszketést eredményez. A bőr kipirosodásáért a környező erek tágulata felelős, ami szintén a hisztamin számlájára írható.

 

A szúnyogcsípés kellemetlen tünetei néhány nap alatt maguktól is elmúlnak. A folyamat antihisztamin hatású krémekkel gyorsítható (pl. Fenistil). A vakarás a fertőzés veszélye miatt nem ajánlott, de természetesen nem könnyű (talán lehetetlen is) megállni…

 

 

Link to comment
Share on other sites

Fogsz egy kototut, bedug a gipsz ala es megvakarod azzal. Legalabbis en ezt csinaltam

Link to comment
Share on other sites

a vakarást amiatt is kell mellőzni, mert azáltal csak a "méreganyagot" terjsztjük ki nagyobb felületre! elmúlasztásához nagyon ajánlom a mauers svédcseppet, meg az árnika krémet, mindkettő természetes alapú, és nem szintetikus. szipi

Link to comment
Share on other sites

A szúnyogok hímjei teljesen ártalmatlan, növényi nedvekkel táplálkozó rovarok. A szúnyogok nőstényei is életük jelentős részében növényi nedveket szívogatnak, de sok fajnak a sikeres peterakáshoz legalább életében egyszer vért kell szívnia. Vérszívás nélkül a lerakott peték életképtelenek.

Link to comment
Share on other sites

Hoppááá!!! Na ezt nem tudtam, kösz!!! ÉS: esetleg a bolhákról nem tudnál vmit feltenni? Mert én jártam úgy, hogy a csapatból egy kiadós bolha támadás után vkinek nagyon megdagadt, vkinek meg alig látszott és alig viszketett... És: melyik bolha csípi az embert és melyik nem?

Link to comment
Share on other sites

A közönséges bolha (Pulex irritans L.) vöröses vagy sötétbarna, csaknem fekete színű és 0,2–0,4 cm hosszú. Feje csupasz, elől gömbforma, szeme aránylag nagy, lábai pedig erős sertékkel vannak fedve. Bábja tojásalakú, kezdetben fehér, majd sötét színű. A közönséges bolha csak emberen élősködik és kedveli a meleg helyeket.

 

A kutyabolha (Pulex canis, Curtis) abban különbözik az emberbolhától, hogy feje és előtora tüskés. Életmódja hasonló az előbbihez.

 

Gondolom a viszketés és a bördagadás attól volt, hogy az illető alergiás volt a bolhacsípésre... mert nem mindenki érzékeny.... kutyáknál és cicáknál is van bolhaallergia...

 

A bolhaallergia, amelyet a bolha nyálában lévő fehérjék indítanak be, és az akár egyetlen csípés után is napokig tartó nagyfokú viszketéstől és irritációtól szenvedhet tőle az áldozat.

Link to comment
Share on other sites

A bolha nősténye 1-2 évig él, melynek során 4-500 darab petét rak a padló porába. A kikelő szőrös testű lárvák a padozatban, a szemét szerves anyagában fejlődnek és azzal is táplálkoznak. Különösen jól fejlődnek ott, ahol a bolhaürülékkel együtt vér is kerül a szemétbe. A kifejlett bolha, a bábból rendszerint a lépések zajára, dobbanásra ugrik ki, és azonnal a vért adó gazdára igyekszik felkapaszkodni. Fejlődési idejük nyáron 30-45 nap, de télen 6 hónap is lehet.

Link to comment
Share on other sites

„Melyik vércsoportú vért kedvelik legjobban a szúnyogok? Mi alapján válogatják meg áldozataikat?”

 

A langyos nyáresték megkeserítői a zümmögő, vérszívó nőstény szúnyogok. Megfigyelhető, hogy vannak, akiket ezek a rovarok „jobban szeretnek”, azaz többet kínoznak, míg másokat elkerülnek.

 

A hétköznapi embert és a tudósokat egyaránt foglalkoztatja, mi teszi az embert kívánatossá a szúnyogok számára. A különböző lehetséges illetve igazolt szúnyogvonzó vegyi anyagokról itt olvashat.

 

Felmerült, hogy a vércsoport is szerepet játszhat ebben a kérdésben. Kutatók már az 1970-es években vizsgálták, milyen vércsoportú embereket csípnek meg laboratóriumi körülmények között a leggyakrabban. Fontos kiemelni, hogy ezek a kutatások mindig egy adott fajt vizsgáltak, és eredményeik nem tekinthetők általános érvényűnek, hiszen az ismert szúnyogfajok száma 3500-ra tehető.

 

Egy 1972-ben végzett oxfordi kutatás Corinne Shear Wood vezetésével kimutatta, hogy a „0” vércsoport vonzóbb a maláriát terjesztő Anpopheles gambiae szúnyogok számára, mint a másik három, azonban ezt egy másik vizsgálat 1976-ban megcáfolta (Thornton és mtsai.).

 

2004-ben egy indiai kutatás arra az eredményre vezetett, hogy az Aedes nembe tartozó szúnyogok legjobban a „O” vércsoportot kedvelik, ezt követi az „AB”, majd az „A” és a sor végén kullog a „B” vércsoport (Geetha Viswanathan).

 

Ugyanebben az évben egy japán vizsgálat kimutatta, hogy az Ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) csak azok között tesz vércsoport alapján különbséget, akik szekretorosak, azaz vércsoport-antigénjeik megjelennek egyéb testnedveikben is (pl. nyál, verejték, sperma, stb.) Szekretoros felnőtteknél a másik vizsgálathoz hasonlóan a „0” vércsoportúak szerezték a legtöbb csípést, de a különbség csak az „A” vércsoportúakhoz képest bizonyult statisztikailag szignifikánsnak. A nem szekretoros emberek között a szúnyogok nem válogatnak vércsoport szerint (Shirai Yoshikazu és mtsai.).

 

A fentiek alapján úgy tűnik, a „0” vércsoportúakra jár rá leginkább a rúd a szúnyogok szempontjából. Az egyéb vegyi anyagok azonban nagyobb szerepet játszanak a vonzó-taszító hatásban, mint a vércsoport.

Link to comment
Share on other sites

engem mindig megtalálnak, halálra csípnek, és iszonyatos nagy puklik lesznek rajtam :( szipi

Link to comment
Share on other sites

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.

Guest
Unfortunately, your content contains terms that we do not allow. Please edit your content to remove the highlighted words below.
Hozzászólás a témához...

×   Pasted as rich text.   Paste as plain text instead

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored.   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

 Share

  • Jelenleg olvassa   0 members

    • No registered users viewing this page.
×
×
  • Create New...