Millye

Nagyon szívesen!

Tényleg nem olcsó... de biztos, hogy finom! Hétvégén teszek egy próbát... Köszi!

Itt megnézheted.... halott link

Általában magzatpózban

Egy ősi, repülő gyík új fosszilis leletek szerint úgy repült, hogy megnyúlt bordái mentén szárnyszerű hártyát feszített ki. A Hszianglung csaoi névre keresztelt sikló gyík a korai Kréta korszakban élt, mintegy 150 millió évvel ezelőtt. A most talált leletek egy körülbelül 15 centiméteres gyíkhoz tartoztak, fejletlen jellegzetességei azt sugallják, hogy az állat fiatalon pusztult el. Az állat 9,5 centis farokkal is rendelkezik. Ám legfurcsább jellegzetessége mégis nyolc megnyúlt bordája, melyek körülbelül 4 centi hosszúak. Hszing Hszü kutató és csapata fedezte fel a fosszíliát Kína északkeleti részén, Liaoning provinciában. Ezen régióban számtalan tollas dinoszaurusz és korai madármaradványok kerültek elő az utóbbi években. A Hszianglung sikló membránja, az úgynevezett patagium, a nyolc megnyúlt, oldalborda mellett feszült. Amikor teljesen kifeszítette, a gyík membránja a 11 centis átmérőt is elérte. A gyík hajlott karmokkal rendelkezett, melyek segítették, hogy a fák tetején tartózkodjon, ahonnan könnyen elrugaszkodhatott. Amint a levegőben volt az apró gyík talán messzebb siklott, mint a modern repülő gyíkok, talán egy fél futballpályányi területet is bejárhatott így. A Hszianglung "szárnyai" számos hasonlóságon osztoznak a modern, gyorsrepülő madarak szárnyaival, ami azt sugallja, hogy sokkal fürgébb lehetett a levegőben, mint más sikló gyíkok, ám annyira mozgékony nem volt, mint egy héja. (Fotó: Hszing Hszü) A legtöbb sikló állat - mint a "repülő" békák és mókusok - lábujjaik, vagy testük és lábuk között kifeszített membránnal maradnak a levegőben. A megnyúlt bordák mentén húzódó siklómembrán a kutatók szerint egyetlen, a kései Triász korban élt, ősi, gyíkszerű állatra volt jellemző, emellett néhány élő sárkánygyíknál is megfigyelhető Délkelet-Ázsiában.

Játékosoknak szánt prémium kategóriás számítógépek viselik majd a legendás otthoni komputerek márkanevét. A bivalyerős grafikai képességgel bíró masinák áprilistól kerülnek forgalomba. A Commodore Gaming cég a hannoveri CeBIT-en mutatta be a társaság hamarosan piacra kerülő számítógépeit. Az új generációs Commodore-ok négyféle, eltérő árú változatban lesznek kaphatók, s tulajdonképpen igényes alkatrészekből összerakott PC-k. A legolcsóbb típust is kétmagos Intel processzorral, két gigabájt memóriával, és egy elég jó teljesítményű grafikus kártyával szerelik fel. Ezzel szemben a csúcsmodellt már négymagos Intel lapkával, négy gigabájt memóriával, és dupla videokártyával vértezik fel. Bár a konfigurációk ára még nem ismert, a BBC beszámolója szerint 2-10 ezer dollár, azaz 400 ezer és 1,7 millió forintnak megfelelő áron várható megjelenésük. Az új masinák másik ismérve, hogy gépházukat speciális festéssel lehet majd megrendelni - a vevők mintegy százféle mintát tartalmazó katalógusból válogathatnak majd. Az izmos Commodore-PC-ket Windows Vista operációs rendszerrel szállítja majd a cég, s gyárilag feltöltenek rájuk régi, emulátorral használható C-64-es programokat is.

A tudósok megállapítása szerint a jelenleg ismert állati izmok közül a legnagyobb energiával egy trópusi szalamandra nyelvizma képes kivágódni. A közép-amerikai óriás pálmaszalamandra (Bolitoglossa dofleini) gyorsan mozgó rovarokra vadászik. A rovarok elfogásához nyelve – 1 kilogramm izomra átszámítva – 18 000 watt energiával robban ki. Az eddigi rekordot a Colorado-folyami varangy (Bufo alvarius) tartotta 9600 watt/kilogrammal. Stephen Deban, az amerikai Dél-Floridai Egyetemről a National Geographic News-nak úgy nyilatkozott, hogy a neve ellenére kisméretű szalamandra erejének titka a „ballisztikus” nyelvkilövő mechanizmusban rejlik. Deban csoportja nagy sebességű videokamera és beültetett elektródok segítségével tanulmányozta több rokon szalamandrafaj zsákmányszerző viselkedését. Eredményeiket a Journal of Experimental Biology szaklapban tették közzé. Deban szerint az óriás pálmaszalamandra nyelvének működése nagyon hasonlít ahhoz, ahogy a nyílvessző elrepül az íj húrjáról. A kétéltű állat csontos nyelvét egy kezdeti energialökés lövi ki, és saját impulzusának hatására röpül előre. Az „íj”-at a szalamandra szájában lévő rugalmas rostok alkotják, amelyek megfeszülve tárolják az izomenergiát, majd valamennyien egyszerre szabadítják ezt föl. „Az ember olyan lassan ajzhatja fel az íjat, ahogy csak akarja, de amikor elengedi a húrt, a nyílvessző rendkívül nagy energiára tesz szert” – magyarázta Deban. A szalamandra nyelvének ballisztikus kilövése lehetővé teszi, hogy a nyelv ragadós vége néhány ezred másodperc alatt – 50-szer gyorsabban, mint a szempillantás – elérje a zsákmányt. Ez a sebesség nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a kétéltű ellensúlyozza a néhány rovar által kifejlesztett ellenintézkedéseket. A tücskök és a csótányok olyan érzékelőkkel vannak ugyanis fölszerelkezve, amelyek képesek érzékelni a közeledő nyelv által keltett parányi légáramlatokat. Ezek az érzékelők közvetlenül a meneküléshez használt izmokkal állnak összeköttetésben. Mindez azonban nem nyújt védelmet a szalamandra villámgyors nyelve ellen. Nem a szalamandra az egyetlen állat, amely fölhúzott „rugóval” segít rá a nyers izomerőre. Hasonló mechanizmusok találhatók a pulykák és a békák lábában, valamint a kaméleonok nyelvében. A szalamandra és a kaméleon egyébként igencsak rászorul erre a segítségre, ugyanis – a nyelvüket leszámítva – lassú mozgású állatok, esélyük sem lenne a gyors mozgású rovarok utolérésére. De nem is próbálkoznak ezzel. E helyett szinte mozdulatlanul ülnek és várnak, hogy arra tévedjen egy gyanútlan áldozat. Ekkor lecsapnak – a nyelvükkel. E taktikának még az az előnye is megvan, hogy mozgásukkal nem hívják fel magukra a rájuk vadászó ragadozók figyelmét.

Akkor nem is írok hülyeséget....

Május végétől újra látható a Magyarországon egyedülálló mamutcsontváz a gyöngyösi Mátra Múzeum. Az épületet egy éve kezdték felújítani, eddig egy milliárd forintot költöttek rá. A mamutcsontokat újra össze kellett rakni és ezentúl az üvegtetővel befedett belső udvaron láthatják majd a vendégek. A mamut csontjait az 1940-es évek végén Mátraderecskén találták. Az ősállatot ezentúl természetes fényben láthatják az érdeklődők. A felújítás eddig 1 milliárd forintba került. Ebből mintegy 800 millió forint Európai Unió-s forrás. A múzeumban már csak a kiállítótermeket kell berendezni. Egyébként érdemes megnézni mert szép lett... én voltam ott az építkezésen 2 hónapja de már akkor látszott, hogy szép lesz....

Alvási pozíciónk ugyanis árulkodik a személyiségünkről, emberi kapcsolatainkról - állítja egy brit kutatócsoport. Olvasd el, hogyan! Mindenkinek megvan a maga kedvenc testhelyzete, hogy hogyan szeret álomba merülni. Ez a testhelyzet pedig nem más, mint személyiségünk lenyomata. "Mikor ébren vagyunk, tipikus gesztusaink, testbeszédünk árulkodik rólunk. Ez mára már közismert tény. Ami a mi kutatásunk ehhez képet azért újdonság, mert voltaképpen az emberek tudat alatti testbeszédét tesszük érthetővé"- mondta el Idzikowski professzor, a kérdéssel foglalkozó kutatócsoport vezetője. A brit Sleep Assessment and Advisory Service több ezer ember alvásai szokásait felmérve 6 típusba sorolta az embereket általános alvási pozíciójuk és a hozzájuk kapcsolódó lelki tulajdonságok szerint. Magzatpóz Ez a legtipikusabb alvási helyzet, a vizsgálatban részt vevő 1000 emberből 410 szenderedett álomba felhúzott lábbal összekucorodva, ezek közül is kétszer annyi volt a nő, mint a férfi. A brit kutatók megállapítása szerint a magzatpózban alvó emberek rendkívül mély érzésűek és talán kissé visszahúzódóak: ha új emberrel találkoznak, idő kell, amíg feloldódnak. Hasábfa-póz A vizsgálati alanyok 15%-a szenderedett el az egyik oldalán fekve, nyújtott lábbal, a törzs mentén fekvő karokkal. Állítólag az ilyen pozícióban alvó emberek szeretnek a középpontban lenni, könnyen belevetik magukat az új dolgokba, de sokszor csalódnak is az emberekben, mert nem elég elővigyázatosak az új ismerősökkel. Esengő póz Mintha csak kérlelne valakit, az ilyen pózban alvó az egyik oldalán, két karját maga elé nyújtva, derékban kicsit meghajolva fekszik az emberek 13%-a. Jellemző az esengő pózban alvó emberre, hogy nehezen dönt, de aztán elhatározása megváltoztathatatlan. Hajlamos a gyanakvásra és a cinizmusra. Katona-póz Viszonylag ritka testhelyzet (8%): az illető a hátán fekszik, karjai a teste mellett. Aki így alszik, állítólag csendes, szerény, visszahúzódó. Gyakorlatias, hatékony ember, viszont elvárásai nemcsak sajátmagával, hanem másokkal szemben is igen magasak. Szabadeső A hasán, fejét oldalra fordítva, a párnát két oldalról ölelve alszik az emberek 7%-a. A szabadesés-pozícióban alvók igazi társasági lények, lazák, könnyen oldódók, ugyanakkor nem bírják a kritikát, gyakran kifejezetten sértődékenyek. Tengeri csillag Szintén ritka póz, alig 5% választotta a kísérleti alanyok közül. Az ilyen testhelyzetben alvó a hátán fekszik, karjai lazán a feje mellett,a párnán nyugszanak. Állítólag akik így szenderülnek álomba esténként, könnyen ismerkednek, segítőkészek és megbízható barátoknak bizonyulnak.

Emberi jogaik lesznek a robotoknak? Robotokra vonatkozó etikai kódexet kíván létrehozni a dél-koreai kormány, hogy elejét vegye a visszaéléseknek. Az előírésok elsősorban az embert védenék az esetlegesen önálló életre kelő robotokkal szemben, ám érintenék a robotok „emberi jogait” is, csakúgy mint azt a kérdést, hogy megengedhető-e a gyermekekre hasonlító, szexuális célra használt robotok előállítása. Dél-Korea társadalma rohamosan öregszik, jóval gyorsabban, mint Magyarországé. A problémára adott válaszkísérleteik pedig ugyancsak jelentősen eltérnek a nálunk tapasztaltaknál. A dél-koreai kormány ugyanis azzal számol, hogy a kieső munkaerőt illetve a fiatalok egy részét robotok fogják majd pótolni. Az elképzelés nem teljesen légből kapott, mivel a high-tech társadalmak között is vezető pozíciót betöltő dél-koreaiban már most is igen magas azok aránya, akik valamilyen háztartási robotot alkalmaznak otthonukban. Egyelőre csak porszívó és fűnyíró… Egyelőre még csak a robotporszívók és a robotfűnyírók terjedtek el nagyobb számban a délkelet-ázsiai országban, ám a jövőkutatók szerint 2015 és 2020 között már minden dél-koreai családban lesz legalább egy robotgép. A fejlődés persze nem áll meg a háztartási eszközöknél vagy a kerti gépeknél: a jövőt modellező kutatók azzal számolnak, hogy az öregek ápolásában, illetve a kieső munkaerők pótlásában is igen komoly szerep jut a közeljövőben a robotoknak. Ezek az önmagában ártatlannak tűnő eszközök még nem is jelentenének komolyabb fejtörést, ha nem létezne már most is a robotoknak egy olyan generációja, amely kifejezetten az ember ellen irányul. A dél-koreai kormány ugyanis azzal is számol, hogy – éppen a népességcsökkenés miatt – haderejének egy részét is robotok fogják kitenni, amelyek elsősorban Dél-Korea határait őriznék a jövőben – olvasható a BBC News honlapján. Ez a terv azonban szöges ellentétben áll azzal a készülő etikai kódexszel, amelynek első és legfontosabb pontja a tervek szerint éppen az lenne, hogy a robotoknak nem szabad kárt okozniuk emberi lényben. A 20. század közepének legjelesebb sci-fi írója, Isaac Asimov által megfogalmazott robotika alaptörvényt eredetileg a dél-koreai kormány is kiindulópontként fogadta el. A fejlesztések azonban önmagukban semmissé teheti az asimovi elveket, hiszen a hadsereg ugyan az embernek engedelmeskedő és önmagát is megvédő robotokat fejleszt, ám azokat éppen az ember ellen kívánja felhasználni. Tavaly az angol kormány által finanszírozott jövőkutatási projekt ugyancsak arra jutott, hogy a robotika egyik igen komoly veszélyeket magában rejtő fordulópontja, amikor a robotok már rendelkeznek annyi intelligenciával, hogy önmagukat képesek fejleszteni, vagy hibáikból tanulva tökéletesíteni, onnantól fogva ugyanis nem igazán jósolható meg, hogy merre fog továbbfejlődni a robotika. Erkölcsi aggályok Erkölcsi szempontból persze sok egyéb kérdés is felmerül a robotokkal kapcsolatban. Amennyiben ugyanis olyan robotokat leszünk képesek előállítani, amelyeknek akárcsak primitív módon is, de érzéseik lehetnek – errefelé tart a fejlesztések egy része –, akkor felmerül a kérdés, hogy vajon lehetnek-e a robotoknak például emberi jogaik. A kérdés első hallásra abszurd, de egyes jogvédők szerint csak annyira abszurd, amennyire az állatok jogainak kérdését abszurdnak tartották ötven évvel ezelőtt. Ugyanígy dilemmát jelent, hogy vajon egy olyan robot, amelyik meghibásodás miatt mégis kárt okoz az emberben vagy az embernek, vajon erkölcsileg felelőssé tehető-e? Avagy netán helyette is építője vagy éppen kitalálója viselje-e a felelősséget? Ez a kérdés szintén nem teljesen légből kapott, hiszen léteznek már olyan programok és robotok, amelyek komoly pénzügyi kérdésekben rendelkeznek döntési jogokkal. Vajon a rossz befektetésért felelőssé tehető-e a program? A biztonságon és a jogok kérdésén túlmenően szintén igen komoly dilemmát jelenthet olyan robotok megjelenése is, amelyek szexuális tárgyként használhatók. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy hogyan akadályozható meg olyan robotok előállítása, amelyek gyerekekre hasonlítanak, és amelyeket kifejezetten szexuális örömszerzés céljából állítottak elő? Vagy miként kell azt kezelni, ha maga a robot tulajdonosa bánik úgy egy robottal, mintha az élőlényként saját házastársa lenne? Vajon felruházható-e egy robot házastársi jogokkal? Abszurd kérdéseknek tűnnek a fentiek, ám a fejlődés olyan rohamléptékű, hogy pár évtizeden belül szembe találjuk magunkat ezekkel a kérdésekkel, s ennek legfőbb bizonyítéka az, hogy a dél-koreai kormányt is igen komolyan foglalkoztatják a fenti dilemmák.

A vásárlóknak egyre fontosabb, hogy amit fogyasztanak, az egészséges legyen, igaz ez az üdítőkre is. A Coca Cola és a Pepsi ezért most vitaminokkal hígítja a szintetikus löttyöket. Komoly bajban van az amerikai üdítőipar. Persze olyan komoly bajban nincs, mert évente 68 milliárd dolláros piacról van szó, de hosszú idők óta tavaly először nem nőtt a legnagyobb gyártók forgalma. Az okok között szakértők szerint első helyen szerepel a vásárlók bizalmatlansága. Egyre több, egyre jobb Az utóbbi években a természetes alapanyagokból készül egészséges termékek kerültek a középpontba, a zöldteák és ásványvizek korában nehéz eladni a cukros löttyöket. Még rosszabb helyzetben vannak a cukormentes üdítők: bár a gyártók előszeretettel hirdetik egészségesnek, valójában senki sem veszi be, hogy a szintetikus édesítők jót tesznek a szervezetnek, pusztán azért, mert alacsony a szénhidrát-tartalmuk. Ezzel együtt a cukormentes üdítők aránya folyamatosan nőtt, a 2005-ös 24,7 százalékról 2006-ra 30 százalékra, de elsősorban azért, mert az embereknek elegük lett abból, hogy rohadt kövérek. Most viszont valóban egészséges italokkal próbálkoznak a gyártók. Már voltak ilyen kísérletek, a 2004-es 7Up Plus egy alacsony kalóriatartalmú, vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított ital volt. Most ugyanez jön, kólában. A Coca Cola az egészségesnek mondott Diet Coke Plus-szal lép piacra, míg a Pepsi Tavának nevezi hasonló italát. A Pepsi újdonsága nem kóla lesz, hanem egzotikus ízekből kotyvasztott, B3, B6 és E-vitaminnal dúsított ital. Arról nincs hír, hogy a javarészt szintetikus anyagokból, állományjavítókból, különféle E-kből álló folyadék mennyivel lesz egészségesebb, ha ásványi anyagokkal és vitaminokkal dúsítják, mindenesetre a két nagy gyártó bepróbálkozik. Még idén megjelennek az új italok, ugyanazon az áron, mint most is forgalmazott társaik.

Törvénybe foglalják a robotok jogait Megkezdték az emberek és az intelligens robotok együttélését szabályozó etikai kódex kidolgozását Dél-Koreában, amely a technikai eszközök használatát tekintve a világ egyik legmodernebb társadalma. Európában szintén dolgoznak hasonló szabályozáson. A Robot Etikai Charta a gyártók és a felhasználók számára határoz meg alapelveket, és várhatóan még idén közzéteszik. A dokumentumot egy ötfős csapat állítja össze, köztük jövőkutatók és sci-fi írók. Az ország kereskedelmi, ipari és energetikai minisztériuma közölte, hogy a kormányzat a robotok szerepével kapcsolatos etikai elvek meghatározására készül, mert a robotok a közeljövőben valószínűleg magas fokú intelligenciára tesznek szert. Ez a megközelítés jellemző az országra, amelynek polgárai a világ talán legszélesebb internet-kapcsolatát élvezik, és a legújabb mobiltechnológiák évekkel Amerika és Európa előtt jelennek meg. A kormány a robotikát az egyik gazdasági kulcságazatnak tekinti, és dollármilliókat fektet a kutatásba. Egy kormányzati dokumentum azt vetíti előre, hogy 2018-ban a robotok már rutinszerűen végeznek műtéteket, 2015 és 2020 között pedig már minden dél-koreai háztartásban lesz legalább egy robot. Tisztára olyan mint a terminátor....

Ez nagyon érdekes, de szerintem csal ha például valakit plasztikáznak.... annál nem biztos hogy igaz a kor...

Nagyon szívesen!

Nagyon szívesen!!!!

Évek óta több cégnél is folynak fejlesztések, hogy olyan robot-technológiát állítsanak elő, amelynek felhasználásával a jövőben valóban hasznos, házimunkát végző mesterséges intelligencia segíti majd az életünket. Az Asimov-féle utópia talán közelebb is van, mint gondolnánk. Bár az emberi gondolatokat is megértő és feldolgozó robotok még nem fenyegetik a mindennapi életet, a tudomány egyre közelebb kerül ahhoz, hogy valódi háztartási robotokat állíthassanak elő az ezzel foglalkozó cégek. Remek példa erre a tavaly bemutatott (és feltehetően idén kereskedelmi forgalomba kerülő) főző robot, vagyis az AIC-AI Cooking robot, amit Kínában raktak össze. A tradicionális kínai konyhaművészetben jártas gép csodája az, hogy csak berakjuk a testébe a választott ételhez megfelelő hozzávalókat, kiválasztjuk a receptet, majd kivesszük belőle a kész ételt. Állítólag már van olyan étterem, ahol ilyen gépekkel akarják a pincéreket helyettesíteni a jövőben, elvégre az ilyen főző robot látványosságnak sem utolsó. A Honda által bemutatott Asimo Humanoid robotról sem feledkezhetünk meg, amely még 2005-ben kavart nagy port, hiszen ez volt az első olyan robot, amely sorozatgyártásban készült, és remekül másolta az emberi mozgásokat - többek között az ugrást, a mászást, de még a kocogást is. Az Asimo egyszerűbb beszélgetések lefolytatására is képes, sőt olyan szenzort is építettek bele, ami leolvassa a személyi azonosító kártyák chipjét, így megtudhatjuk, ki áll mellettünk. Ez a modell egyébként ma már be is szerezhető, mindössze 170 ezer dollárt, azaz 32,7 millió forintot kell fizetünk azért, hogy vele játszhassunk. Már ezek a gépek is figyelemre méltóak, most azonban egy olyan robot van születőben, amely kifejezetten a háziasszonyok kedvencévé válhat a nem is olyan távoli jövőben. Egy tokiói egyetem professzorai olyan fejlesztéseket mutattak be nemrég, amelyek segítségével hamarosan elérhetővé válik az igazi háztartási robot fogalma. A hírek szerint a négy év fejlesztőmunkájának köszönhető humanoid konyhai robotgép több hasznos funkcióra is képes lesz majd, teát vagy kávét készít, fel is szolgálja azt, és aztán mindent el is mosogat, hogy nekünk már ne legyen dolgunk a konyhában. A több mint negyven robot-technológiával foglalkozó tudós nagyon optimista az eddigi eredmények ismeretében, és bár egyelőre nem árulnak el többet erről a projektről, annyit azért sejteni lehet, hogy ez a robot kereskedelmi forgalomra szánt fejlesztés, így a jövőben akár motorizált szolgaként funkcionál majd. Arról, hogy lesznek-e további képességei ennek az egyelőre névtelen robotnak, illetve, hogy mennyibe kerül majd a végső modell, még nincsenek konkrét információink, de egy ilyen gép egészen biztosan luxuscikknek számít majd.

A fészekparazita gulyajáró ádáz bosszút áll mindazokon a madarakon, melyek nem hajlandók kikölteni és felnevelni a fészekbe csempészett utódait. A fészekparazita madarak úgy spórolnak időt és energiát, hogy tojásaikat más madarak fészkébe rejtik, és rájuk bízzák a költés valamint a nevelés feladatát. Hazánkban a legismertebb fészekparazita a kakukk. Az Egyesült Államokban a különböző gulyajárók (Molothrus nemzetség) fordulnak elő nagy számban mások fészke körül. A barnafejű gulyajáró több mint száz madárfaj, köztük poszáták, tangarafélék és lombgébicsfélék fészkébe költözteti tojásait. Régóta kutatják, vajon miért hagyják ezek a befogadó madarak „bepalizni” magukat, miért nem szabadulnak meg az idegen tojástól. Floridai kutatók legújabb eredményei szerint a válasz részben a megfélemlítésben rejlik. A madárökológusok Jeff Hoover vezetésével négy költési időszakon keresztül figyelték meg a poszátafélék alcsaládjába tartozó Protonotaria citrea fészkeit. Összesen 182 ragadozóbiztos fészek vett részt a vizsgálatban. A kutatók az esetek egy részében aktívan beavatkoztak az események alakulásába. Több alkalommal eltávolították a gulyajáró becsempészett tojását a fészekből. Ekkor jött a haddelhadd! Amikor a nőstény gulyajáró észlelte, hogy tojása eltűnt, az esetek 56 százalékában bosszút állt a gondatlan poszátán, és szétdúlta a fészkét. Ha a tojás nem tűnt el, csak az esetek hat százalékában érte támadás a fészket. Egy másik érdekes, agresszív magatartás is szemet szúrt a kutatóknak. Több ízben megfigyelték, hogy a gulyajáró minden előzmény, azaz tojásának becsempészése nélkül szétdúlja egy poszáta fészkét. Ezután a hontalanná vált poszáta kénytelen új fészket építeni. Mindeközben a gulyajáró szaporodási ritmusát úgy alakítja, hogy mire elkészül a fészek, éppen lerakja tojásait – bele a vadonatúj poszátalakba.

Szerencsétlenek! Én velük is azt csinálnám!!!! Lehet elmenne a kedvük az írtástól!!!!

Rosszabbb minőségű cd-nél már tapasztaltam... ez van... egyébként nagyon sérülékeny, jobb az adatokat wincsin tárolni mert sokkal megbízhatóbb....

25% azt, hogy miért nem merem leírni nehogy megint szoruljak....

Vennék egy hatalmas nagy telket és csinálnék egy lovas farmot... élnénk mint a Dallasban

A világon először rakott tojást fogságban a Föld legritkább és legkisebb krokodilfaja egy kaposvári magánterráriumban. A kifejletten mindössze 120-140 centis és legfeljebb combvastagságúra megnövő állat természetes körülmények között csak Amazónia egy kis területén fordul elő. A HavariaPress informácói szerint azonban ott is olyan ritka, hogy a természetvédők beavatkozása nélkül talán már ki is pusztult volna. A helyi természetvédők ugyanis hosszabb ideje rendszeresen felkeresik az állat tojásrakó helyeit, ahol begyűjtik és mesterségesen keltetik ki a tojásait, s csak megerősödve engedik szabadon a kikelt egyedeket. A kaposvári terrarista néhány éve egy bolíviai ismerősétől kapott a fajból két hím és három nőstény egyedet, és múlt pénteken fedezte fel, hogy az egyik nőstény négy tojást rakott le. Az egyik tojás összetört, hármat azonban ki tudott menteni. Ezek közül kettő már elszíneződött - ami azt mutatja, hogy megindult bennük az életképes embrió fejlődése. A Cuvier-törpekajmán kikelési ideje a tojásrakástól számítva mintegy 90 nap, ezért a kis krokodilok május közepén születhetnek meg. Más krokodilfajokhoz hasonlóan a Cuvier-törpekajmán tojásainál is szabályozható a keltetési hőmérséklettel a kikelő krokodil neme. A szerencsés kaposvári terrarista ezért olyan körülmények közt igyekszik keltetni az állatok tojásait, hogy azokból nőstények kelhessenek ki, ez ugyanis rendkívül előnyös lenne a további szaporítás céljából.

Fényt bocsát ki az egyik óriás tintahalfaj, mielőtt megtámadja az áldozatát - figyelhető meg a nemrég nyilvánosságra hozott felvételeken, amelyek azért számítanak különlegesnek, mert korábban nem sikerült megörökíteni természetes környezetükben ezeket a mélyben élő állatokat. A Royal Society tudományos folyóiratban publikált elemzésben a japán tudósok megállapítják, hogy a Taningia danae nevű óriás tintahal korántsem az a lomha állat, mint ahogyan azt korábban gondolták. Ez a tintahalfaj körülbelül két méter hosszúra nő meg, gyorsan képes úszni és irányt váltani, köszönhetően könnyen formálható testének, amelyből szinte sugárhajtóműként tudja kipréselni a vizet. A képeket 204-950 méter mélyen vették fel, és látható rajtuk, amint az állat 2,5 méter/másodperces sebességre gyorsít, amikor lecsap az áldozatára. Ami még ennél is érdekesebb, hogy a támadással egyidőben fényimpulzusokat bocsátott ki a karjain lévő specializálódott szervekből. Többféle cél A kutatók úgy vélik, hogy a felvillanó fények a zsákmány elvakítását szolgálják, megzavarják a védekezését, de hasznosak lehetnek a távolság meghatározására is a teljesen sötét környezetben. A további kutatások azt is bebizonyították, hogy a fények egy jóval békésebb célt, az udvarlást is szolgálják, a rövidebb és hosszabb felvillanások váltakozása pedig összetettebb üzenetet is képes közvetíteni. A T. danae viszonylag kicsinek számít az óriás tintahalak között, távolabbi rokonai a kutatók szerint 13-14 méteresre is megnőhetnek.

Valentin-napi Torta Hozzávalók: # 30 dkg háztartási keksz # 2x10 dkg vaj vagy margarin # 5 dkg porcukor # 50 dkg gesztenyemassza # 2-3 evőkanál rum # 1 kis üveg magozott meggy # díszítéshez tejszín Elkészítés: Megdaráljuk a kekszet, majd összegyúrjuk 10 dkg vajjal és a porcukorral. Ha kell, egy kis meggylevet vagy tejet is tehetünk hozzá. Vízzel kiöblítünk egy szív alakú tortaformát (ha nincs, jó a hagyományos is), és úgy béleljük ki a kekszmasszával, hogy pereme is legyen. A gesztenyemasszát áttörjük, és habosra keverjük 10 dkg puha vajjal, meg annyi meggylével, hogy lágy krémet kapjunk. Ízesítjük a rummal. A kekszmasszával bélelt formába simítjuk, és sűrűn belenyomkodjuk a lecsepegtetett meggyet. Legalább 1 napra hűtőbe tesszük. T tálalás előtt tejszínnel díszítjük. Megjegyzés: Nem kell sütni, és nagyon finom!