Millye

Régebben általánosan elterjedt vélemény volt, hogy a fiatalok órákat töltenek el a számítógépeik előtt anélkül, hogy mozognának és így könnyen elhízhatnak. Ez a megállapítás már koránt sem igaz. A legújabb divatőrületet a mozgásra ösztönző programok jelentik, amelyek rá akarják vezetni a felhasználókat a testedzés örömére. Az Exergaming nevű trend eddig leginkább az Egyesült Államokban hódított, de egyre többen hódolnak neki már Európában is. "Ez egy valódi fitneszérzés" - hangsúlyozta a 18 éves Martin Ly, aki egy San Fransisco-i csarnokban a Dance Dance Revolution nevű játékot próbálta ki. A programban a felhasználóknak egy táncterületen kell különböző, a képernyőn megjelenő mezőket rendszeres időközönként, ritmusban megérinteniük. Európában a szoftvert Dancing Stage néven forgalmazzák. A Dance Dance Revolution az Egyesült Államokban már 1999 óta elérhető, vagyis jóval megelőzte például a Nintendo Wii-t. A japán cég termékével jól ráérzett az új divatra és az eladási adatok azt mutatják, be is jött a számítása, hiszen rövid időn belül a konzolgyártók listáján az első helyet szerezte meg. A Nintendo tavaly december óta több újgenerációs konzolt adott el, mint két legnagyobb konkurense, a Sony és a Microsoft együtt. Szintén megfigyelhető az a tendencia is, miszerint a fitneszberendezések gyártói egyre gyakrabban alkalmazzák a videojáték-technikát. Az Expresso Fintess Hometrainer például olyan készülékeket dobott piacra, ahol a szobakerékpáros különböző tájakon tekerhet. A cég csak az elmúlt két évben 3000 ilyen modellt adott el, egyenként potom 5000 dolláros áron. A Game Runner nevű vállalat pedig olyan futópadokat árul, melyeken bárki olyan virtuális környezetben futhat, mintha egy játékban venne részt. Aki szeretne, akár idegeneket is lelőhet például maratonfutás közben vagy kincseket gyűjthet. Az első termékek jövőre lesznek kaphatók 500 dollárért. Az Egyesült Államokban egyre több iskola fedezi fel az Exergaminget, hogy így ösztönözzék több mozgásra diákjaikat. Nyugat-Virginia szövetségi államban 765 iskola döntött úgy, hogy megvásárolja a Dance Dance eszközt. A kaliforniai Patrick Henry Iskola már öt éve használja a berendezést. Philadelphiában pedig néhány intézményben az SSD cég Xavix nevű konzolját vették meg, hogy így szerettessék meg a hallgatóikkal a harcművészeteket. Az Egyesült Államokban az elmúlt két évtizedben a duplájára nőtt a túlsúlyos gyerekek száma. "A játék közben végzett mozdulatok és mozgássorozatok ugyanolyan hasznosak lehetnek, mint egy fitneszstúdióban eltöltött órák" - mondta Glenn Devitt, a philadelphiai program koordinátora. A lényeg, hogy a gyerekek mozogjanak és bebizonyosodott, hogy a számítástechnika és a mozgás nagyon is jól megférnek egymás mellett.

A General Motors nemrégiben új eszközt mutatott be, mely a kocsitolvajok dolgát kívánja megnehezíteni. A 2009-ben kijövő Stolen Vehicle Slowdown (lopottautó-lassító) eszköz a gyár 20 modelljébe fog kezdetben belekerülni. Az eddig is meglévő OnStar szolgáltatás ezzel az eszközzel bővülve már nem csak egyszerű GPS-navigációs eszközt tartalmaz, mellyel az eltűnt járművet fel lehet kutatni, hanem képes lesz arra is, hogy a lopott autót fokozatosan lassítva megállítsa, a rádió pedig arra figyelmezteti a tolvajt, hogy a rendőrség már úton van. Az eddigi teszteken 7–800 autót sikerült már a rendszerrel megtalálni. Működésében ez a folyamat úgy néz ki, hogy a tulajdonos bejelenti a rendőrségnek és az OnStarnak, hogy ellopták a kocsit, s ha a rendőrök észlelik, hogy a jármű mozgásba lendült, akkor azt jelzik az OnStar operátorainak, akik mobiltelefonon küldött jelekkel lelassítják, majd megállítják az autót. Közben az autórádió hangszórói bekapcsolnak, s megállásra szólítják fel a tolvajt, figyelmeztetik a rendőrség érkezésére, valamint bekapcsolódnak a kocsi vészjelzői. S habár a kocsi fokozatosan lassul, a fékek és a kormány továbbra is működőképesek maradnak, hogy az illetéktelen személy le tudjon húzódni az út szélére. Azok számára, akik nem kedvelik a rendőrséget, lehetőség van arra is, hogy a szolgáltatásnak ezt a szegmensét kikapcsoltassák. Az OnStar ma is működik már, éves előfizetési díja 199 dollár (igaz, mint ez a videó mutatja, nem mindenki feltétlen híve...), de most segélyhívásra lehet használni, illetve baleset bekövetkeztekor az operátorok a szenzorok segítségével észlelik a bajt. Jelenleg ötmillió előfizetője van a szolgáltatásnak az Egyesült Államokban.

Bocsi nem tudtam.... én egy kicsit több gyakorlattal kezdenék. Először kisebb súlyokkal majd nagyobbakkal. de Jannussz biztos tud neked bővebb infót adni. Mint írtam a fiúknak másmilyen az edzésük.

Ha fogyni is akarsz akkor kardióznod sem ártana azaz futópad, bicigli meg ilyenek. Sokféle zsírégető edzés van, kezdve a futástól, az aerobicon át, a tae boe-ig. A lényeg hogy beindítsd a zsírégető folyamatot, ami bizony nem túlzottan egyszerű. Egy 10-20 perces edzés alatt hiába izzadsz, hiába érzed hogy fáradsz, ez a zsírégetéshez bőven kevés. Egyes szakemberek szerint a zsírégető folyamat 30-40 perc kemény kardio munka után indul be, addig csak szénhidrátot égetsz... Szerintem a 2x30 felülés és a 10 fekvőtámasz kevés neked. Én hetente négyszer járok konditerembe bő 1 hónapja kezdtem, kaptam nagyon jó edzéstervet amiben minden izomcsoport megmozgatása benne van. Minimum 40 percet biciglizek vagy futópadozok. Bár más az edzésterv egy férfinek és más egy nőnek.

Igazán nincs mit!

A tragédia körülményeinek vizsgálata is folyamatban van még. A helikopter tulajdonosa maga McRae volt, szemtanúk szerint a gép szeles, felhős időben, de jó látási viszonyok közt repült. A gép még a levegőben volt amikor lángok csaptak ki belőle, majd felrobbant. A roncsok egy völgybe zuhantak. A helikopter gyakorlatilag megsemmisült, a roncsok közt talált összeégett emberi maradványok alapján még azt is nehéz volt elsőre megállapítani, hogy pontosan hányan ültek a gépen.

Keresgéltem és ezeket találtam: LÁTÁSJAVÍTÓ TIPPEK Mit tegyünk, hogy megelőzzük ezt az állapotot? Hogyan szüntethetjük meg a már kialakult látáshibákat (rövidlátás, távollátás, időskori szemgyengeség, az asztigmatizmus egyes esetei)? A megoldás egyszerű és nagyszerű: mivel a látáshibák okai bizonyos szemállapotok konzerválódásában keresendők, a szemnek mozgásra, gimnasztikára, pihenésre és ellazulásra van szüksége, hogy ismét rugalmassá váljon. Ezt bármely más izmunk esetében mindenki kézenfekvőnek és magától értetődőnek gondolná, miért pont a szemizmok jelentenének kivételt a szabály alól? Következzen néhány hasznos gyakorlat azoknak, akik szeretnék karban tartani, illetve javítani látásukat: 1. Tenyerezés Napi 2-3-szor 10 percig végezzük a gyakorlatot. Helyezkedjünk el kényelmes ülésben az asztal előtt, könyököljünk rá és hajtsuk a fejünket a tenyerünkbe. Az ujjak enyhén keresztezzék egymást, a tenyerünket tartsuk lazán, ne nyomjuk a szemgolyót! A szemünket csukjuk be, és élvezzük, hogy pihen. A relaxáció akkor tökéletes, ha csak feketeséget látunk, minden egyéb szín és forma a szemizmok feszültségére utal, amely a percek múltával enyhül, alábbhagy. Ha jólesik, a háttérben relaxációs zene szólhat. 2. Pislogás A pislogás során a szemhéj benedvesíti a szaruhártya felszínét, ezzel megakadályozza annak kiszáradását. Szokjunk rá, hogy 5-10 másodpercenként pislogunk egyet! Ez a normális gyakoriság, csak feszült idegállapotban könnyen megfeledkezhetünk róla. 3. Szemfürdő Reggel-este mossuk meg a szemünket! Reggel, ébredés után csukott szemünket nedvesítsük be előbb meleg, majd hideg vízzel (20-20-szor)! Este, lefekvés előtt pont fordítva, előbb 20 hideg vizes, majd 20 meleg vizes öblítés következzék! A hideg víz élénkít, öszszehúzza az ereket, a meleg pedig ellazít, így a váltófürdő serkenti a szem vérkeringését. Elalvás előtt már ne olvassunk és főleg ne nézzünk tévét, mert újra megfeszülnek tőle szemizmaink! 4. Természetes nézés Ne fixáljunk mereven egy pontot a tekintetünkkel, mindig mozgassuk, tornáztassuk, jártassuk a szemünket, hadd ugráljon közelebbről távolabbra és vissza! Mivel ilyenkor, ha élesen akarunk látni, folyamatosan változtatni kell a fókusztávolságon, a szemlencse, a függesztőrostok és a szemizmok állapota pillanatról pillanatra változik, ez remek torna a szem számára. 5. Közel-távol A szem alkalmazkodókészségét jelentősen javíthatjuk a következő gyakorlattal. Fogjunk mindkét kezünkbe egy-egy ceruzát vagy egyéb alkalmas tárgyat! Ha semmi sincs éppen kéznél, nyújtsuk ki a mutatóujjunkat! Egyik kezünket tartsuk szemünk előtt kb. 15 cm távolságban, a másikat nyújtsuk ki olyan messzire, amennyire csak tudjuk! Fixáljuk pár másodpercig a közelebbi kezünket (vagy a benne lévő tárgyat), majd a távolabbit, aztán ismét a közelebbit és így tovább 10-szer! Napjában háromszor ismételjük a gyakorlatot! A legismertebb gyakorlatfajták: # tekintés csak szemmozgással jobbra, balra, föl, le, ferde irányokba, és körbe; # szándékos tekintetrögzítés a tér vagy sík meghatározott pontjára (mozgás közben is); # mozgó pont, tárgy követése szemmozgatással (ritmikus és rendezetlen, különböző sík- és térbeli irányú és kiterjedésű mozgások); # összetérítő szemmozgás: kancsalítás az orrhegyre (rövidlátóknak előnyös) # akkomodálási gyakorlatok: közeli (olvasási távolság) és távolabbi (2-3 m-re lévő); valamint közeli és távoli ( 5 m-en túli) távolságban lévő tárgyak, képek jelek váltakozó fixálása; a fixált kép, szöveg távolítása, közelítése. A szemüveghordást támogatók és ellenzők tábora lassan 150 éve szemben áll egymással. Napjaink lézeres látásvizsgáló szolgáltatásának *hála* egyre több a szemüveget, kontaktlencsét kiváltó és viselő emberek száma. Pedig nem kellene ennek így lennie, hiszen az egészséges nézési szokásokat bármely életkorban újra meg lehet tanulni és az sem biztos, hogy a gép által mért adatokat készpénznek kell vennünk. Szemtorna gyakorlatok I. Aki szeretné kipróbálni a leghatásosabb gyakorlatot, az naponta, szemüvegét félretéve – először csak néhány percig – sűrűbben pislogva mint eddig, aprólékosan vegye szemügyre környezetét. Később, pl. a tévénézés alatt is precíz részletességgel pásztázza a képernyő minden eseményét. És pislogjon. Az utcán, a metróban se feledkezzen meg az újfajta gyakorlatról. Nem számít, hogy szemüveg nélkül az arcok elmosódnak, bízzunk képességeinkben! Olvasásnál pislogva nézzük a szöveget. Akik nem látják a betűket, nagyobb betűkkel kezdjék, vagy a környezetük elemző nézésével neveljék látásukat. Pár nap elteltével többen észreveszik, hogy látásuk tisztább egy-egy pillanatra, majd visszaáll a régi állapot. Később a jobb pillanatok sűrűsödnek és minőségi változás áll be. Szemtorna gyakorlatok II. Van, aki a szemtréningnél két lazító gyakorlatra, a szemeltakarásra (tenyerezés, palming) vagy az ingaszerű mozgásra (lengetés) esküszik. A keringés megváltozásával összefüggésbe hozható szemproblémáknál – hályogok, retinakárosodás – és a szemtengelyferdülésnél, asztigmiával rendelkező egyéneknél kiemelten hatásos szemerősítő praktikáról van szó. Takarjuk el szemünket. Fordított V alakban helyezzük szemünkre tenyerünket úgy, hogy minden fényt kizárjunk. Ujjaink az orrunk felett egymáson nyugszanak a homlokon, míg a tenyerek alsó része az arccsonton helyezkednek el. A szemünk csukva van, a szemgolyót nem érintjük. 5-10 percet gyakoroljunk így, miközben gondolataink lassan megnyugodnak. Akár napi többször fél óra is ajánlott. Az idő elteltével lassan húzzuk le kezünket, és nézzünk körül. Pár pillanatig látásunk tisztább lesz. Csak pár pillanatig, ez igaz, de a látás az élesebb pillanatok sűrűsödésével javul, és idővel csökken a dioptria.

Nagyon sajnálom őt is és a többi utast is úgy tudom, hogy a fia is a gépen volt

Köszi GhettoGospel ezt az érdekes cikket. Nem véletlenül mondják, hogy "a szem a lélek tükre" A szem a lélek tükre - szokták mondani. És valóban. A szem rengeteget elárul tulajdonosáról, annak érzéseiről, gondolatairól. Ha belenézünk a másik szemébe, rögtön tudjuk, hogy szimpatikusak vagyunk-e neki, vagy sem. Ennek tudományos magyarázata is ismert. Ha a szembogarunk kitágul, az azt jelenti, hogy a másik rokonszenves számunkra. Ha összehúzódik, akkor ennek ellenkezőjéről van szó. Mivel kék szemű embereknél jobban megfigyelhető e jelenség, mint barnáknál, ezért mondjuk azt, hogy a kék szem hideg, míg a barna meleg, s ezzel nyugalmat, barátságot áraszt. A szemnek tehát több funkciója is van, és mivel sokat elárul rólunk, ezért szemhéjfestékkel, pillafestékkel vagy kihúzással titokzatossá tehetjük. A szem nagyon érzékeny a környezet ingereire, az alatta lévő bőr csupán 0,5 mm vastagságú, ezért különösen nagy gondot kell rá fordítanunk. A szem magától tisztul a könny hatására, de ha még csillogóbb szemeket szeretnénk, jót tesz a szemfürdő. A mosdóba meleg vizet engedünk, majd egy kis kamillateát töltünk hozzá. Ezután belemerítjük az arcunkat, és a víz alatt kinyitjuk a szemünket. Ha szemünk túlzott terhelésnek van kitéve, feldagadhat, megduzzadhat. Ekkor jön jól egy meleg borogatás. 2 tasak fekete teát, kamillateát vagy hársfateát leforrázunk vízzel, majd kicsit hűlni hagyjuk, és melegen a csukott szemünkre helyezzük. Időben el kell kezdeni a szemráncok kialakulásának késleltetését. Mindenekelőtt fontos, hogy sminkünket minden nap mossuk le. Másrészt különféle krémek állnak a nők, és akár férfiak rendelkezésére is. Ha sötét karikák húzódnak szemünk körül, valószínűleg oxigénhiány van a háttérben. Ilyenkor jót tesz egy séta, vagy egyszerűen csak a dohányzásról kéne leszoknunk, hiszen a nikotinélvezet is okozhat oxigénhiányt. A szemünket nem árt erősíteni sem. Erre megvannak a jól ismert szemtorna gyakorlatai, de ami még fontos, az a helyes táplálkozás. Együnk minél több spenótot, répát, paradicsomot, narancsot, májat és tojást.

Az elmúlt huszonöt év talán legfontosabb technológiai jelensége, hogy a számítógépek a hétköznapok nélkülözhetetlen tényezőivé váltak. Szinte minden paraméterükben döbbenetes fejlődésen mentek keresztül. Egy kivétellel: még mindig nem könnyű használni őket. A mai átlagos asztali gépek tízszer gyorsabbak 1983 legsebesebb masinájánál. Az árak drasztikusan estek, a teljesítmény határa – némi túlzással – a csillagos ég. Új interfészeket! Az interfészek viszont komoly finomításokra szorulnak. A legnagyobb problémát a kezelhetőség okozza. Adam Greenfield, New Yorki kutató például arról számolt be, hogy tizenhármat kellett kattintania a Nokia 6680 csengőhangjának megváltoztatásához. A tipikusan mérnökök által mérnököknek készített interfész a Nokia 6680 mellett sok más, mindennapos használatú gép gyengéje. A programozók bonyolult, komplex rendszerekben gondolkoznak, melyekbe mindent be szeretnének sűríteni. Így viszont egy bizonyos pont után áttekinthetetlenné válik az egész. Eddig általában az ő akaratuk érvényesült az interfész tervezőkével szemben. Úgy tűnik, változik a széljárás, és a közeljövőben a más néven ember-számítógép interakcióval (human-computer interaction, HCI) foglalkozó utóbbiak kitüntetettebb szerepet töltenek majd be. Erre utal, hogy a fejlesztő cégek a néhány évvel ezelőttinél lényegesen komolyabb összegeket fektetnek a HCI-be. Ideje, mert a Macintosh 1984-es, az ablakok, a menü és az egér-alapú grafikus interfész térhódítását elindító forradalma után, azaz bő két évtizede nem történt földrengető újítás. Pedig egyértelmű az igény, hiszen – a Sevillában rendezett márciusi HCI 2020 konferencián is kihangsúlyozták – idősebbeket, kisgyerekeket és a számítógépes analfabétákat kizárólag egyszerű interfészekkel nyerhetik meg. Csak akkor vásárolnak, ha előtanulmányok, általában olvashatatlan kézikönyvek nélkül is boldogulnak a portékával. Az egér után A már létező interfészek leegyszerűsítése, finomítása viszont egyáltalán nem nevezhető forradalmi újításnak. Más irányokba kell tapogatózni. A felhasználó mozdulatait bizonyos távolságon belül érzékelő gesztus-alapú rendszerek jelenthetik az egyik megoldást. Bennük olvadna egymásba a digitális és a fizikai világ. A „több-érintős” (multi-touch) interfészek szintén efelé – az egéren túlra – mutatnak. Megkönnyítik a géphasználatot; köztereken, billentyűzet nélkül dolgozhatunk rajtuk. A New Yorki Egyetemen dolgozó Jeff Han egyszerre egynél több érintést érzékelő megjelenítője lehetővé teszi, hogy két kezünket szimultán, egymástól függetlenül használjuk. A novemberben kereskedelmi forgalomba kerülő horizontális, egér és billentyűzet nélküli Microsoft Surface ugyancsak a többérintős gondolat jegyében fogant. Gesztus-alapú interfésze lehetővé teszi képek és dokumentumok mozgatását, az asztalszerű számítógép a rajta lévő többi digitális eszközt is felismeri, és a képeket automatikusan letölti róluk. Egéralternatívát jelentenek a tekintetünket, szemünk mozgását követő – billentyűzettel általában még rendelkező – rendszerek is, mint például a Stanfordon fejlesztett GUIDe (Gaze-enhanced User Interface Design). Kamerája automatikusan követi szemünket, a képernyőn látottak ennek megfelelően módosulnak. Előbb kitalálja, hogy a dokumentum mely része iránt érdeklődünk, aztán megvilágítja a szóban forgó passzusokat. Más hasonló rendszerek mikrofonokkal, webkamerákkal, szenzorokkal dolgoznak. Háttér-számítógépek A könnyen kezelhető interfészekhez, azaz a maiaknál hatékonyabb input eszközeinkhez, természetesen megfelelő, „kontextus-tudatos” (context aware) – a felhasználó hangulatváltozásait érzékelő, a gép „viselkedésén” annak megfelelően módosító – szoftverek is szükségesek. Például, ha elmaradtunk a munkában, és idegesek vagyunk, változtatnak bizonyos preferenciákon: nem zavarnak felesleges vagy kevésbé fontos e-mailek érkezésének azonnali jelzésével, és így tovább. Döntéseik elfogadásához azonban meg kell bíznunk bennük. Legjobb, ha észrevétlenül, a „háttérben megbújva”, a környezet részeként olyan hatékonyan tevékenykednek, mint az elektromosság.

Bíró-bakik: Latisev, Garrido, Poll és társaik Szerda este Magyarország egy súlyos bírói hiba miatt emberhátrányba került a törökök elleni Eb-selejtezőn. Nem ez volt az első alkalom, amikor megkérdőjelezhető volt egy bennünket sújtó döntés. A labdarúgás a világ legszubjektívebb sportágja, a műkorcsolya után. Minden helyzet, minden ítélet hosszas elemzést vonhat maga után – s az események, döntések olykor egy nemzet önértékelését is érinthetik. Amit az egyik oldalon jogszerűnek könyvelnek el, a másik részen akár maga lehet az igazságtalanság. 1954: csoda volt-e Bernben? NSZK-Magyarország 3:2 Vb-döntő. Wankdorf-stadion, Bern Az eset. Egy perc volt hátra az 1954-es világbajnoki döntőből. A favorit Magyarország azok után, hogy 2:0-ra vezetett, a hajrában az egyenlítésért harcolt, hisz az NSZK megfordította az eredményt. A 87. percben a magyar válogatott jobboldalon vezetett támadást, Tóth Mihály a német védők mögé továbbította a labdát és az érkező Puskás Ferenc a megdermedt Toni Turek mellett a kapuba lőtt. 3:3?! A mérkőzést vezető William „Bill” Ling szerint igen. A 47 éves angol játékvezető középre mutatott, az Aranycsapat tagjai borultak volna egymás nyakába, s indultak volna a középkezdéshez. Ekkor azonban Ling walesi segédjének Melvyn Griffiths-nek intésére előbb konzultált a vonalnál, majd érvénytelenítette a találatot. Les. Puskás lövése, és a gól érvénytelenítése között csaknem egy perc telt el. A következmény. A gólt nem adták meg, s a csoportmérkőzések során még 8:3-ra elgázolt NSZK történelme első világbajnoki címét ünnepelhette. A Budapesten általános elégedetlenségi megmozdulásokhoz is vezető mérkőzés talán legfontosabb momentumáról a karrierje során az angolok szerint is meglehetősen vitatható döntéseket hozó Griffths úgy vélte „én már korábban jeleztem a lest és a gól érvénytelen volt”, míg Ling beismerte, hogy „először úgy gondoltam, szabályos Puskás gólja. Aztán láttam, hogy a partjelzőm jelez: szerinte les volt. Nem mondhatok mást: elfogadtam a jobb szögben álló, tapasztalt kollegám jelzését, majd kifelé ítéltem szabadrúgást”. Németországban azóta is a „berni csodaként” aposztrofálják a döntőt, melyet – a közelmúltban készült filmben is – mint a világháborús komplexusoktól szabadulni igyekvő, kishitűségét legyőző németség első nagy tetteként mutattak be. Bár csodás elemek tényleg segítették a kétségkívül remek csapatot alkotó germánokat – a találkozó során Hidegkúti Nándor a felső lécet, Kocsis Sándor a kapufát találta telibe, Turek pedig hatalmas védésekkel tartotta a lelket a társakban – győzelmükben szerepet vállalt a szigetországi játékvezetés is. Több millión voltak így ezzel, köztük a sajnálatos módon nemrég elhunyt főhős is. „Nem akartam hinni a szememnek, amikor lest jelzett. Csaknem egy perccel a gól után intett! Egész pályafutásom legfájdalmasabb pillanata volt. Elveszíteni a világbajnokságot egy ilyen döntés miatt… Nem igazságos.” Ami máshol csoda, itt lehet fájdalom. 1962: Latisev elvtárs Csehszlovákia-Magyarország 1-0 Vb-negyeddöntő. Braden Cooper-stadion, Rancagua. Az eset. 1962-őt követően Magyarországon nem foglalták imába a szovjet Nyikolaj Latisev nevét. A derék orosz finoman fogalmazva egyéni módon dirigált a chilei világbajnokság negyeddöntőjében. A remek erőket felvonultató magyar, és a később döntőig menetelő csehszlovák együttes találkozóján mindössze egy gól döntött: nem a javunkra. Kezdés után negyed órával a mintegy másfél méteres lesen álló Adolf Scherer (a partjelző beintette a lest!) kapura lőtt, Grosics Gyula a füttyszót várta, a labda pedig a hálóban kötött ki. Latisev tevékenysége azonban távolról sem merült még ki – tizennégy perccel később Tichy Lajos lövése Vilem Schroif kapuson túljutva a felső kapufáról jóval a gólvonalon túl ért földet. A partjelző azonnal középre mutatott, Latisev pedig intett, hogy mehet tovább a játék. Fogalmazhatnánk úgy is: Magyarország–Latisev 0-1. A következmény. A magyar válogatott keserű szájízzel búcsúzott. A szereplést azóta sem sikerült felülmúlni – négy évvel később Szovjetunió ellen (1:2) is a legjobb nyolc között vérzett el az akkor a címvédő brazilokat is megleckéztető (3:1) magyar csapat. 1966: Sztálingrád Anglia-NSZK 4:2 Vb-döntő. Wembley, London. Az eset. Az 1966-os világbajnokság döntőjének ráadásában Nobby Stiles átadásával Alan Ball lódult meg a jobb oldalon, s miután lerázta magáról Karl-Heinz Schnellingert, a középen érkező Geoff Hurst elé játszott. A Willi Schulz szorításából jobbra mozgó támadó hat méterről fordulásból lőtt, s a labda a felső lécről levágódott. Gól volt?! A maga részéről az akciót követő Roger Hunt meglehetősen csalódottan tárta szét a kezét, míg a rendes játékidőben a hosszabbítást kiharcoló Wolfgang Weber biztos, ami biztos alapon szögletre „takarított”. Gottfried Dienst játékvezető azonban nem tudta egyedül értékelni a szituációt, s így kikérte asszisztense véleményét. A szájhagyomány alapján „orosz partjelzőnek” nevezett azerbajdzsáni Tofik Bahramov rezzenéstelen arccal a kezdőkörre mutatott: gól. A következmény. A mindezidáig egyetlenként világbajnoki döntőben mesterhármast szerző Geoff Hurst végül még egyszer bevette Hans Tilkowski hálóját, azonban a 120. percben esett találat már nem osztott vagy szorzott. Ellenben az ominózus gól mindmáig megosztja a közvéleményt. A legutóbbi, izraeli rakéta-technológusok (!) által készített, s a korabeli fotókon alapuló kimutatások szerint a labda nem haladt át teljes terjedelmével a gólvonalon. Az esetet közelebbről látók közül Hunt például utólag bevallotta, azért emelte kezeit az égnek „mert tudtam hogy nem érhetem el a kipattanót.”. A halálos ágyán is az 1966-os gól miatt zaklatott Bahramov – a 2004-ben Bakuban szobrot kapó, s a nevét a legnagyobb azerbajdzsáni stadionnak kölcsönző asszisztens 1996-ban hunyt el – pedig a maga részéről rövidre zárta a témát. Az anekdota szerint arra a kérdésre, hogy miképpen lehetett olyan biztos a dolgában, a jeles sportember egyetlen szóval válaszolt: „Sztálingrád”. 1978: portugál nyelvlecke Argentína-Magyarország 3-1 Vb-csoportmérkőzés. River Plate-stadion, Buenos Aires. Az eset. Az 1978-as argentínai világbajnokságon a házigazdák ellen bemutatkozó magyar válogatott merész játékkal kezdett és Csapó Károly már a 10. percben megszerezte a vezetést. Bár a dél-amerikaiak részéről Luque nem sokkal később egyenlített, Baróti Lajos együttese jól tartotta magát, s a türelmetlen argentinoknak a portugál játékvezető, Antonio Jose Garrido jóindulatára is szükségük volt, hogy ne fogyatkozzanak meg. A 83. percben azonban Bertoni kibrusztolta a győzelmet – a magyar veszteséget azonban nem a vereség jelentette. Garrido a 87. percben Törőcsíket, a 90. percben pedig Nyilasi Tibort is kiállította, így Magyarország az olaszok elleni csata előtt két kulcsjátékosát is elveszítette. A következmény. A folytatás szomorúra sikerült. Olaszország (3-1) és Franciaország (3-1) is legyőzte a magyar csapatot, amely ennél azért lényegesen többre volt hivatott. „Ha arra a meccsre gondolok, mindig érzem a tehetetlenséget… Nem nyerhettünk…” – elmélkedett Nyilasi. „A kezdés előtt megtudtuk, hogy tüntetnek a rendszer ellen, a feszültség az úr az egész országban. Képzelhető, mi lett volna, ha még a csapat is kikap.” 1986: futball-lesen Belgium-Szovjetunió 4-3 Vb-nyolcaddöntő. Nou Camp, Leon. Az eset. A mexikói világbajnokságot elképesztő iramban kezdték a szovjetek. A franciákat, a magyarokat és a kanadaiakat megelőzve csoportelső Igor Belanovékat még az esélyesek is gyanakodva lesték – vajon meddig jut el a csapategységben igencsak acélos szovjet gárda? Nem jutott messzire. Bár a belgák ellen az év végén aranylabdával jutalmazott Belanov talán élete legjobbját nyújtva ért el mesterhármast, a svéd Erik Fredriksson, és az általa támogatott Belgium kettőse túl erősnek bizonyult. A hosszabbításba torkolló hektikus mérkőzésen Jan Ceulemans a 77. percben- és Demol a 102. percben szerzett gólt ordító lesállásból – a vonalbírók, az amerikai David Socha, és a spanyol Victorian Sanchez mindkétszer jeleztek. A következmény. Belgium az elődöntőig jutott – a lelkes „vörös ördögök” végül nem tudták útját állni Maradona rohamainak. Fredrikkson 1990-ben ott folytatta, ahol korábban abbahagyta: a szovjeteket sújtó ítélettel. Az Argentína elleni csoportmérkőzésen egy szögletet követő szovjet fejesnél a vonalon álldogáló Maradona ismét istenit villantott – kézzel! A méterekre álldogáló svéd nem látott okot a beavatkozásra.

Sajnos én nem láttam a meccset de lehet, hogy jobb is mert biztos ennél is jobban mérgelődtem volna... nagyon sajnálom a Magyarokat... pedig nagyon biztam bennük, de egy rossz ítélet eldöntötte a játék sorsát... Üzenjen a török-magyar skót bírójának! Indulatokat váltott ki Stuart Dugal játékvezető minden magyarból a törökök elleni Eb-selejtezőn bemutatott hatalmas hibájával. Ne tartsa magában véleményét! A skót szövetség honlapján keresztül üzenhet a játékvezetőknek is, így kiírhatja magából mindenki a dühét annak az embernek, aki elrontotta az estéjét. Ha magában tartja feszültségét, az rengeteg betegség okozója lehet. Az e-mail cím: info@scottishfa.co.uk

Nagyon szívesen mindenkinek!

„Igaz-e, hogy a nyílméregbékák által termelt anyagok képesek hatékonyan meggátolni a HIV-vírus terjedését? Ha igaz, akkor mikorra várható ellenanyag?” Számos békafajra jellemző, hogy a fejtetőn, a szemek mögött elhelyezkedő mirigye veszély esetén méreganyagot választ ki. A méreg a béka bőrében eloszlik, és alaposan elveszi a támadó kedvét attól, hogy még egyszer meg akarja kóstolni az adott béka húsát. A méreganyagok eltérő tulajdonságúak: vannak közöttük irritáló, hallucinogén, érösszehúzó, görcskeltő hatású anyagok valamint idegmérgek. A támadóra gyakorolt hatásuk a kellemetlen ízélménytől az azonnali halálig terjed. A nyílméregbéka elnevezés négy rendszertani családra utal. Ezek mindegyike igen erős mérget termel, melyet természeti népek nyílvesszők hegyére kennek, bár csak néhány békafaj mérge elég erős ahhoz, hogy azonnal öljön. A mérgen kívül sok béka termel antimikrobiális (baktérium-, vírus-, gomba-, stb. ellenes) anyagokat, melyek sérülés esetén megakadályozzák az állat fertőződését. Bújócska Amerikai kutatók Derya Unutmaz vezetésével különböző békákból származó tizennégyféle antimikrobiális peptid (fehérjealkotó) HIV-vírus elleni hatását vizsgálták. Megállapították, hogy ezek közül három (a caerin 1.1, a caerin 1.9 és a maculatin 1.1) hatékonyan képes megakadályozni az immunrendszer T-sejtjeinek a fertőzését már olyan mennyiségben is, ami még nem káros hatású magukra a sejtekre. A HIV-vírust normálisan az immunrendszer „őrszemei”, a dendriticus sejtek kebelezik be először, és elszállítják, hogy bemutassák a betolakodókat kiirtó sejteknek. A HIV itt, a dendriticus sejtekben lapul, majd innen fertőzi meg a T-sejteket. A HIV-fertőzöttség gyógyításának útjában nagy akadályt jelent, hogy az eddig vizsgált hatóanyagok nem tudtak eljutni a dendriticus sejt belsejében megbújó vírusokhoz, így azok megúszták a támadást. A békákban termelődő három peptid azonban a dendriticus sejteken alkalmazva is képes megakadályozni a T-sejtek fertőződését, vagyis valamiképp eljut a vírusokhoz. Egyelőre nem ismert a peptidek támadási mechanizmusa, ez további vizsgálatot igényel. Távoli jövő A fenti eredményeket Unutmaz és munkatársai 2005. szeptemberében tették közzé a Jourmal of Virology című tudományos folyóiratban. Arról nem tettek külön említést, hogy volt-e nyílméregbéka a peptidek forrásaként felhasznált kétéltűek között, az alkalmazott hatóanyagok több családban is előfordulnak. Azt, hogy a felfedezés új, hatékony gyógyszer kifejlesztéséhez vezet-e, még nem lehet tudni. Született egy biztató eredmény, azonban még nagyon sok vizsgálat szükséges ahhoz, hogy kiderüljön, felhasználható-e a békák antimikrobiális peptidje az emberi gyógyászatban. Tehát amennyiben a békabőr peptidjei jelentik a megoldást a HIV-fertőzés gyógyításában illetve megelőzésében, akkor is legalább 10-15 év, mire a hatóanyag kereskedelmi forgalomba kerül.

A kondiban heti 3 alkalommal 2 órát edzek (súlyzó, futópad, hasizompad, bicigli) kaptam egyedi edzéstervet. Hetente 2 alkalommal intenzíven focizok 2-3 órát. Gondolom ennyi mozgás elég.... mármint a zsírégető tabletta miatt írom. A kérdésem, hogy szükséges e egyáltalán a zsírégető és vannak e mellékhatásai.... ? Köszi

Egy új tanulmány szerint a kiszáradt zsizsikek nőstényei csupán azért is elfogadhatják a párzásra kínálkozó hímeket, mert szomjasak, és ki akarják vonni az ondófolyadékból a vizet. Az Animal Behavior folyóirat augusztusi számában megjelent cikk szerzője, Martin Edvardsson, a nagy-britanniai Exeteri Egyetemről munkatársaival a Callosobruchus maculatus nevű babzsizsiket vizsgálta. Egyes nőstények szabadon hozzáférhettek a vízforráshoz, míg mások csak korlátozott mértékben, viszont mindegyik nősténynek korlátlan lehetősége volt párzani a hímekkel. A kutatók azt tapasztalták, hogy a szomjas nőstények 40 százalékkal gyakrabban párosodtak, mint azok, amelyek korlátlanul hozzáférhettek a vízhez. A nőstények képesek felszívni a vizet az ondófolyadékból az ivarszerveikben. Minél több vizet vesznek fel, annál ritkábban kell párzaniuk, ami fizikailag károsítja a nőstényeket. (A hímek ivarszervén tüskék ülnek, amelyek a párzás folyamán átszúrják a nőstények ivarvezetékét.) A párzási gyakoriság csökkenése a hím számára is előnyös lehet, hiszen minél hosszabb ideig kibírja a nőstény, hogy ne párosodjék egy másik hímmel, annál inkább nő a korábbi hím esélye arra, hogy ő lesz a későbbi utódok apja. Így tehát, ha a hím sok vizet ad át a spermájával együtt a nősténynek, akkor jobban oltja a nőstény szomját, amivel több időhöz juttatja spermiumait, hogy megtermékenyítsék a petéket és ne kelljen vetélkedniük egy közeljövőben felbukkanó másik hím ivarsejtjeivel. Más rovarokhoz hasonlóan a nőstény zsizsikek is hosszú ideig képesek tárolni az életképes spermát, mielőtt megtermékenyítenék a petéiket. A korábbi kutatások kimutatták, hogy ha hosszú szünetek vannak a párzások között, akkor a peték legnagyobb részét az a hím termékenyíti meg, amellyel a nőstény utoljára párzott. Ez megoldja azt a rejtélyt is, miért termel sok bogár olyan nagy mennyiségű ondót (sokszor akár testtömegük 10 százalékát is elérheti egy-egy ejakulátum tömege). „A nagymennyiségű ejakulátum ürítése valószínűleg azért fejlődött ki az evolúció során, mert így a hímek szükségtelenné tették, hogy a nőstények újra párosodjanak, mivel bőven ellátták őket vízzel” – mondta Edvardsson.

Én is elkezdtem edzeni de csak módjával mert csak a foci nem mozgat meg bizonyos izomcsoportokat... régebben a Húsos Sport egyesületbe jártam. Jelenleg a helyi konditerembe. Szeretném megkérdezni, hogy a zsírégető tabletta lányoknál ártalmas-e.. illetve az edzéshez szükség van-e rá... vagy maradjak a természetes módszereknél...?

Négy sávot figyel egyszerre, és a szabálytalankodók észre sem veszik, hogy lencsevégre kapták őket. Az új traffipax akkor is megőrzi a felvételeket, ha felgyújtják. Már használják a legújabb vandálbiztos, automata traffipaxot Hollandiában. Mintegy 4 méterrel az út fölött helyezik el az új eszközt, amely egyszerre négy sávot képes szemmel tartani. Még a legnagyobb csúcsforgalomban sem menekülhetnek a szabálysértők, a kamerák sebessége lehetővé teszi, hogy mindenkit lefotózzanak, aki átlépi a megengedett sebességet. Négy nagy felbontású digitális kamerát rejtettek a dobozba, melyek az infravörös tartományban készítenek felvételeket. Ezzel feleslegessé válik a vaku használata, azaz a gyorshajtók észre sem veszik, hogy lekapták őket. . Ha mégis, és megszabadulnának a bizonyítéktól, az nem fog menni. A traffipaxot ugyanis felszerelték füst és rázkódásjelzővel is. Ha rongálást észlel, akkor biztonságos helyre továbbítja a rögzített adatokat, és értesíti a rendőrséget. A biztonságos kialakításnak köszönhetően a tűz sem tud túl nagy kárt tenni benne, elviseli a nagy hőt is. A kamerákat spéci üveg védi, a tartószerkezetet úgy alakították ki, hogy ne lehessen kidönteni. Egyelőre Hollandiában alkalmazzák, de a gyártó szeretné a többi európai országba is eladni. Az ára a kialakítástól függően 12-19 millió forint lehet.

Bár a Tyrannosaurus rex nem vehette föl a versenyt egy terepjáróval, ahogy azt a Jurassic Parkban láthattuk, ennek ellenére a 13 méter hosszú, 6 tonnás dinoszaurusz könnyedén elérhette az óránkénti 30 kilométeres sebességet. Az e heti Proceedings of Royal Society B szaklapban megjelent tanulmány társszerzője, Phil Manning, a Manchesteri Egyetem paleontológusa elmondta a sajtónak, hogy vizsgálatuk az eddigi legpontosabb elemzése a dinoszauruszok futási sebességének. „Nem vettünk alapul valamely ma élő fajt, és nem számoltunk vele arányosan, mintha úgy viselkedne mint egy dinoszaurusz (ahogy más elemzések tették), hanem a tudomány segítségével voltaképpen életre keltettük az állatokat” – mondta Manning. A tudós és munkatársai nagy kapacitású számítógépet és speciálisan kifejlesztett programot használtak a T. rex-szel és a többi állattal kapcsolatos számításokhoz. A kutatók először betáplálták három ma élő állat – az ember, az emu és a strucc – csontozatával, izomzatával, tömegével és egyéb tulajdonságaival kapcsolatos adatokat. Mivel e fajok maximális sebessége már ismert, a bevitt adatokkal tesztelték a számítógép pontosságát. A komputer pontosan meghatározta, hogy egy átlagos, jó kondícióban lévő férfi csúcssebessége 28 km/óra, az emu 48 km/órás sebességgel fut, a strucc pedig elérheti a bámulatos 55 km/órás sebességet, amivel a leggyorsabb ma élő kétlábú állat. Ezután a tudósok betáplálták öt, két lábon járó húsevő dinoszaurusz hasonló adatait. Az öt állat a következő volt: a 3 kg-os Compsognathus, a 20 kg-os Velociraptor, a 430 kg-os Dilophosaurus, a 3400 kg-os Allosaurus és a több mint 6000 kg-os T. rex. A képzeletbeli dinoszaurusz-futóversenyen a világ legkisebb ismert dinoszaurusza, a Compsognathus győzött volna, amelynek sebessége elérhette a 65 km/órát. Ez a kis állat nagyjából akkor volt, mint egy mai pulyka. A többiek sebessége a következők szerint alakult: Velociraptor: 40 km/óra, Dilophosaurus: 38 km/óra, Allosaurus: 34 km/óra és végül a Tyrannosaurus: 30 km/óra. Az adatokból látszik, hogy az állatok sebessége általában a testtömeggel fordított arányban áll, hacsak nem fejlesztett ki valamilyen sebességnövelő módszert az evolúció folyamán. Ráadásul a tehetetlenség is korlátot szab a gyorsaságnak, hiszen egy hattonnás ragadozó állat képtelen lenne 30 km/órásnál sokkal nagyobb sebességről idejében megállni anélkül, hogy a zsákmánnyal együtt magát is össze ne törje.

A felnőttkori testmagasság genetikai és környezeti tényezők összjátékának eredményeként alakul ki. A növekedés genetikai hátterét a szülőktől örökölt gének határozzák meg. Egy vizsgálat szerint az anyai és az apai gének befolyása fiú és lány gyermekeknél eltérő. A fiúk testmagassága jobban korrelál az anya, míg a lányoké az apa magasságával; természetesen ez csak a két nem között fennálló természetes magasságbeli differencia figyelembe vételével érvényes, és gyakran figyelhetők meg ennek ellentmondó családon belüli eltérések. A növekedés az emberi élet folyamán három időszakban a leggyorsabb, az anyaméhben töltött 9 hónap alatt, a születéstől számított 2 éves korig tartó totyogós korszakban valamint a pubertás idején. A gyermekkor során a testmagasság sokkal lassabban gyarapodik, de a pubertás lecsengése után még néhány évig, általában 20-22 éves korig bezárólag is megfigyelhető egy lassú ütemű növekedési periódus. Az egészséges növekedés alapfeltétele a megfelelő tápanyagbevitel (különös tekintettel a szénhidrátokra, a fehérjékre, a vitaminokra és a nyomelemekre), amelynek elmaradása a fent említett három kritikus időszakban okozhat jelentős növekedésbeli elmaradást. A szervezet hiányos tápanyag-ellátottsága miatt a vártnál kisebb ütemben növekednek a rossz szociális körülmények között élő és a szervezetet hosszabb távon megterhelő, idült betegségben szenvedő gyermekek és serdülők. Ezzel szemben a gyógyulással vagy a szociális körülmények javulásával sokszor növekedésbeli kiugrás figyelhető meg az érintett fiataloknál. A növekedés szabályozásáért az agyalapi mirigyben termelődő növekedési hormon a felelős, amelynek szekréciójában napi ingadozások és életkor szerinti eltérések is vannak. A hormon a serdülőkorban termelődik a legnagyobb mennyiségben, majd az élet során egyre koncentrációban van jelen a keringésben. A növekedési hormon vérszintjének napi kiugrásai az éjszakai-hajnali órákra tehetők, többek között ezzel magyarázható, hogy miért olyan fontos egy még növekedésben lévő ifjú számára a sok alvás. A tartós kialvatlanság így nemcsak fáradtságot idézhet elő, de a növekedés zavartalanságát is felboríthatja. A növekedésre jelentős befolyással van a sport, ugyanis a pubertás során rendszeresen végzett testmozgás a növekedési hormon szintjének megemelkedését serkenti, és nagyobb végleges testmagasság kialakulásához vezethet. A testmagasság általában a húszas évek elején eléri végső határát. Az emberek között megfigyelhető olykor igen nagy különbségek elsősorban a hosszú csöves csontok (például combcsont, sípcsont) hosszára vezethető vissza, amelyek növekedése a csontok végein található porcos részen, az úgynevezett epifízis fúgákban zajlik. A növekedési hormon itt fejti ki a hatását. A növekedés azért zárul le a pubertás utáni években, mert az ebben az időszakban megfigyelhető kiemelkedő nemi hormon termelés, bár ugyancsak szerepet játszik a növekedésben, az epiphysis fugák elcsontosodásának kedvez. Ha a szexuál hormonok szintje a serdülőkor folyamán nem olyan magas, a fugák záródása később következik be, és a növekedés tovább tart. Erre vezethető vissza, hogy a testépítésben használt, nemi hormonokkal analóg anabolikus szteroidok korai szedése miért okozhat alacsonyabb alkatot. Szintén hormonális okokból ered, hogy a fiúk nagyobbra nőnek, mint a lányok. Összefoglalva: a növekedést számos tényező befolyásolhatja, amelyek között felmenőink magassága, az életkörülményeink és az általános egészségi állapotunk egyaránt szerepel. A zavartalan növekedés érdekében az élet első két évtizedében igen fontos a megfelelő táplálékbevitel, a sok alvás és a rendszeres testmozgás.

Ehhez csak gratulálni tudok! Csak így tovább! Lelkesen és kitartóan! ......és ebben az egészben az utolsó mondat a legszebb: A magyar válogatott 42 év után tudta ismét legyőzni Olaszországot.

Az egyszeri felhasználó a legvészesebb programhibából is legfeljebb a kék halál képernyőjét látja, a hibás szoftverek azonban a Windows újraindításánál sokkal nagyobb galibákat is képesek okozni, és már régen nem csak az asztali pécék szenvednek tőlük. A világ leghíresebb és legsúlyosabb programhibáit gyűjtöttük össze. A legenda szerint a számítógépes programhibát a Harvard egyetem mérnökei nevezték el bugnak, azaz bogárnak egy, az egyik szobányi számítógépbe belerepülő és ott üzemzavart okozó bogárról. A sztori valóban megtörtént, 1947 szeptemberében a Mark II Aiken Relay Calculator elektromechanikus számítógép egyik reléjét tette tönkre egy molylepke. A bug kifejezést azonban ekkor már bő fél évszázada használták mérnökkörökben, a legkorábbi dokumentált felbukkanása 1878-ra esik, amikor Edison hivatkozott így egy levelében a mechanikus szerkezetek építése közben fellépő apró hibákra. Ettől függetlenül a folklór által halhatatlanná tett ízeltlábú minden idők egyik leghíresebb bugjaként maradt fenn. A kétezres év problémája A nyolc éve világméretű hisztériát okozó Y2K bug a számítástechnika hatvanas években lefektetett alapjaiból származott. Annak idején helytakarékossági okokból az évszámok tárolására csupán két számjegyet használtak a programnyelvekben és operációs rendszerekben. Ebből fakadóan amikor 2000. január elsején ez a szám 99-ről 00-ra változott, azt a szoftverek automatikusan az 1900-as évként értelmezték volna. Könnyű belátni, hogy ez milyen katasztrófákhoz vezethetett volna. Becslések szerint 300 milliárd dollárt költöttek világszerte a probléma kiküszöbölésére, nagyjából sikerrel. Január elsején a világvége helyett csupán a bulvárhírekbe került bele néhány száz évre kiszámlázott kikölcsönzött videó vagy az amerikai haditengerészet weboldala, ami a 19100-as évet köszöntötte. Kétszer kettő néha öt Miért nevezte el Pentiumnak az Intel az x86-os processzorcsalád aktuális tagját 93-ban? A korabeli rendszergazdapoén szerint azért, mert amikor a prototípuson hozzáadtak százat az előző generáció nevében szereplő 486-hoz, az eredmény 585,999983605 lett, ami nem fér rá a csipre. A vicc az első Pentium Pro processzorok hírhedt hibájára utal: a csipben az osztás algoritmusához használt táblázatokban rossz értékek szerepeltek, így a processzor minden kilencmilliárd osztási műveletből egyet elrontott. A hibát 1994 márciusában fedezte fel egy amerikai egyetemi tanár, de igazán nagy port csak fél évvel később kavart, amikor a CNN is beszámolt a bugról. Az Intel visszavonta a piacról a sorozatot, és felajánlotta, hogy bárkinek kicseréli a hibás processzorát, de a felhasználók elenyésző része élt csak ezzel a lehetőséggel. A hiba elemzők szerint közel félmilliárd dollárba került a cégnek, nem számítva a presztízsveszteséget. Vészhelyzet Az orvostudományban egy-egy programhiba végzetes következményekkel járhat, ahogy a rákos daganatok kezelésére használt THERAC-25 esetében történt a nyolcvanas években. A gép röntgensugárzással ölte meg a rosszindulatú daganatokat; és egyes esetekben a pácienseket is. 1985 és 87 között legalább öt beteg haláláért volt felelős a vezérlőszoftverben az a programhiba, ami miatt a gép esetenként a beállított dózis ötvenszeresét adta le. A vizsgálatokból kiderült, hogy a szoftver tesztelését maga a programozó végezte, a jelek szerint nem tökéletesen. Hasonló hiba okozta nyolc beteg halálát 2000-ben Panamában, ahol a diagnózist elemző szoftver adott hibás javaslatokat az orvosoknak az alkalmazandó sugárdózisokra. Bogarak az űrben Az űrkutatás történetében csak úgy hemzsegnek a látványos bugok. A legelső 1962-ből származik: a Mariner-1 űrszonda Vénusz-misszóját hiúsította meg a navigációs szoftver hibája, a szonda másodpercekkel a fellövés után letért pályájáról, és megsemmisült (igaz, ehhez az is kellett, hogy az antenna elromoljon, és lehetetlenné váljon a távirányítás a Földről). Banális hiba okozta a Marsot és holdjait tanulányozó Phobos-1 szonda vesztét 1988-ban. Mint utólag kiderült, egyetlen betű elírása a vezérlő kódban vezetett ahhoz, hogy a szonda olyan pályára álljon, amiről később már nem sikerült visszakormányozni, és a kapcsolat örökre elveszett vele. Az európai űrűgynökség 96-ban mutatta be a legcsúnyább programhibáját. Az Ariane 5 rakétakilövő állomás főpróbájám az irányítószoftver hibája négy műhold megsemmisülését okozta, a fellövés után 37 másodperccel. A bug 370 millió dollárjába került az ESA-nak, és négy évvel vetette vissza a Föld mágneses pajzsát vizsgáló Cluster Mission projekt indulását. Az utóbbi évek Mars-expedíciói is bővelkedtek a bugokban. A Polar Lander 99-ben amiatt veszett oda, mert a vezérlő szoftvere tévedésből 40 méteres magasságban kapcsolta ki a leszállást vezérlő motorokat; a Spirit marsjárónak 2004-ben egyszerűen lefagyott a rendszere, mert túl sok nyitott fájl volt a memóriájában; a Global Surveyor pedig egy programhiba miatt biztonsági üzemmódba kapcsolta magát 2006 novemberében, hogy aztán néhány nap múlva elveszítse a kapcsolatot a földi irányítással (azóta sem sikerült helyreállítani). Kék halál a harcmezőn A hadsereg általában eltussolja az ilyesmit, csupán egy eset kínos, programhiba okozta baleset napvilágot. 1991 februárjában, az Öbölháborúban egy iraki Scud rakéta csapódott be Szaúd-Arábiában az amerikai hadsereg egyik barakkjába, és a robbanás 28 katonát megölt. A vizsgálat kiderítette, hogy az MIM-104 Patriot légelhárító rendszer célzószoftvere miért tévesztette el a beérkező rakétát: a rendszer belső órája és a radar beérkező jele között három tized másodperces csúszás volt, emiatt a légvédelmi löveg hatszáz méterrel elvétette a Scudot. Bogarak mindenhol A programhibák ma már mindenhol ott vannak, és ártanak, ahol csak tudnak. 2005-ben a Toyota egy programhiba miatt volt kénytelen visszavonni a piacról 160 ezer Toyota Priust (a rendszer néha ok nélkül bekapcsolta a világítást), és programhiba állt az 50 millió embert érintő 2003-as nagy észak-amerikai áramszünet hátterében is (a General Electric felügyelőszoftvere rosszul észlelt egy riasztást egy leálló erőműből, leblokkolta az elektromos hálózat néhány fontos vonalát, ami néhány óra alatt több mint száz erőmű leállásához vezetett).

1865 és 1900 között három folyóirat, a holland De Natuur, az amerikai The Scientific American és a francia La Nature rendszeresen tudósított a világ legújabb találmányairól. Valamennyi vadonatúj szerkezet esetében részletes műszaki alaprajzot, leírást közöltek, és értékelték a praktikusságát, s azt is, hogy milyen hasznot hozhat a befektetőknek. Ezen lapokban látott napvilágot Baranowski professzor gőzzel hajtott repülőgépének terve, Auguste és Louis Lumiére cinematográfja, és Edison számos találmánya. A szerkezetek többsége azonban a megvalósításig is alig-alig jutott el. Hogy az alább összegyűjtött csodamasinák a valóságban használhatóak-e - nos, ezt csak néhány esetben tudjuk biztosan. Ám valamennyi vitathatatlanul az emberi elme termékenységét bizonyítja. A velocipéd - bár még maga sem volt tökéletes - létrejöttekor a habókos feltalálókat is megihlette. 1888-ban Radin úr, a francia csodabogár - aki hátrafele gyalogló bajnokságot rendezett a Szajna mentén - egy gömb alakú, monumentális szerkezettel jelent meg Párizs főutcáján. Képzeljünk el egy hatalmas, átlátszó gumilabdát, amelynek átmérője úgy két méter, éppen akkora, hogy egy felnőtt ember kényelmesen kifér rajta. A nyílást ajtó zárja, hogy ha a masina beindul, az odabent tartózkodó ki ne pottyanjon belőle. Odabent keresztben egy vastengely húzódik, közepén csésze alakú üléssel. A tengely végeit golyóscsapágy szorítja a gömb falához. A velocipédista kinyitja a járgány ajtaját, miközben valaki egyhelyben tartja a járművet. Ez nagyon fontos, hiszen a gömböt kívülről semmi nem rögzíti a talajhoz. A velocipédista tehát helyet foglal, megragadja a tengelyt, miközben előrenyújtott lábát a gömb falának veti. Egyik kezével bezárja az ajtót, majd ültében néhány lépést tesz, s a velocipéd már indul is. Ha jobbra, vagy balra kanyarodna, akkor elég a megfelelő irányba fordulni - s a csodajármű máris engedelmeskedik neki. Ha fékezni akar, egyik lábát kinyújtja, talpát odaszorítja, ahol a velocipéd érintkezik a földdel - és a súrlódás a gömböt azonnal lefékezi. Radin úr azt állította, a gömbvelocipéd a vízen is jár: a sofőr a folyó partjára lavírozza, nagy lendületet vesz, éppen akkorát, amekkora a gömböt a vízbe taszítja. A gömb pedig lebeg a vízen, pörög-forog, halad, s végül a partra vetődik. A konstruktőre így képzelte el. De Radin úr a vízpróbát nem bírta ki. Mintegy félórányi forgástól-pörgéstől olyan rosszul lett, hogy hetekig ki sem kelt az ágyából.

A szűzhártya, orvosi kifejezéssel hymen, nevét Hümén, ill. Hümenaiosz után kapta, aki a görög mitológiában a nász, a házasságkötés védelmező istene. A szűzhártya a hüvely bemeneténél húzódó nyálkahártyaredő, fejlődéstanilag az úgynevezett Müller-dombból származik. Megjelenését tekintve leggyakrabban félhold alakú, álló emberen hátul, azaz a végbélnyíláshoz közelebbi részen szűkíti a hüvely bemenetét. A másik viszonylag gyakori megjelenési forma a szeméremnyílás szélén körbehúzódó gyűrű alak, ami lehet sima szélű vagy fogazott, egyenetlen is. Ritkábban előfordul olyan is, hogy a szűzhártya keskeny lemezek, húrok formájában átíveli a hüvelybemenetet, akár rácsszerű alakzatot is képezhet a nyílás előtt. Néha a hártya visszahajlik, és kettős képletként előboltosul, azaz súlyánál fogva álló helyzetben lefelé türemkedik. Lehet továbbá elülső vagy oldalsó helyzetű félhold is. Igen ritkán a hymen valódi elzáró hártyaként a bemenet egészét áthidalja. Szerencsésebb esetben több kisebb-nagyobb lyuk van a szűzhártyán, de az is elfordul, hogy egyáltalán nincs nyílás rajta. Ez utóbbi állapot mindenképpen orvosi beavatkozást igényel, hiszen a teljes elzáró szűzhártya nem engedi a menstruációs vért távozni, ezért az felgyülemlik a hüvelyben, és később a méh üregében is, és komoly panaszokat okoz. Ilyenkor egyszerűen bemetszik a szűzhártyát, és az elzáródás megszüntetésével a továbbiakban zavartalanná válik a menstruáció és a nemi élet. A hymen bemetszése akkor is szükséges lehet, ha túlságosan erős, masszív lemezként van jelen, és a közösülés kísérlete során nem szakad át, ezáltal lehetetlenné válik a szexuális együttlét. Baleset volt! Normális esetben a szűzhártya az első közösülésnél megreped, ami fájdalommal és vérzéssel járhat – mind a két jelenség mértéke egyénenként igen eltérő lehet. Előfordulhat olyan szeméremtájéki ütés vagy feszülés – például sport közben –, amely szintén hymenrepedéshez vezet, azonban ilyenkor jellemzően a szeméremtest illetve a gáttájék egyéb részein is észlelhetők a trauma nyomai. Ha tehát egy fiatal lány azt állítja, hogy sportolás közben megütötte a gáttájékát, és utána vérzést tapasztalt, azonban a szűzhártya átszakadásán kívül egyéb sérülés nem látható, az az esetek döntő többségében arra utal, hogy az illető ifjú hölgy nagyon is hagyományos úton vesztette el a szüzességét, csak nem akarja bevallani. Végezetül: mi is a szűzhártya funkciója? Nem tudjuk. Többen vizsgálták már embernél és számos emlős állatfajnál a hymen szerkezetét, számos elmélet született annak feladatáról, azonban nincs egységes álláspont. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy egy fejlődési maradványról van szó, amely tényleges biológiai funkciót nem tölt be. Elképzelhető, hogy az evolúció során valamikor a hüvely védelmét szolgálta, ez azonban ma már nem igaz sem nálunk, sem a többi szűzhártyával rendelkező állatfajnál.

Köszi strategos a te cikked is érdekes!