bikas

Az élőlények jelentős része elsősorban a látás révén tájékozódik környezetében. Az, hogy látunk, és ahogy látunk, több jelenségnek köszönhető: a fénytörésnek, visszaverődésnek, a fény színének. Az élőlények látása sok mindenben különbözik: alakfelismerésben, a színek érzékelésében, felbontásban és a térlátás képességében. Az utóbbi évek folyamán a kutatók egyre többet tudnak meg az állatok látásáról, és így sok tévhitet is sikerül eloszlatniuk. Kiderült például, hogy a kutyák és a macskák nem teljesen színvakok, mint korábban gondolták, valamint az is, hogy egyes rákok még a madarak látóképességét is túlszárnyalják. Nézzük meg a világot az állatok szemével! A fény érzékelésére szolgáló szervek legegyszerűbb formái a látósejtek. Az alacsonyabb fejlettségű állatoknál, például a gyűrűsférgeknél ezek a fényérzékeny sejtek szétszórva helyezkednek el az állat bőrében. A legegyszerűbb esetben még csak a világosság érzékeléséről beszélhetünk. A látószervet akkor nevezhetjük szemnek, ha a látósejtek mellett megjelennek az úgynevezett segédszervek (a lencsék, a szemmozgató izmok, stb.) is. Az ilyen szemek már iránylátásra, a még fejlettebbek pedig képlátásra is alkalmasak. A fejlettebb szervezetek látószervét három fő típusba sorolhatjuk: a pontszem, a mozaikszem (összetett szem) és a hólyagszem. A pontszem és a mozaikszem az ízeltlábúak látását szolgálja. A hólyagszem pedig a lábasfejűek és a gerincesek legfejlettebb képlátását teszi lehetővé. A következőkben a világot mozaikszemmel, illetve hólyagszemmel néző állatok közül mutatjuk be a legérdekesebbeket. Az ízeltlábúak látása A mozaikszem sok önálló szemecskéből, úgynevezett ommatídiumból tevődik össze. Minden szemecskében található egy lencséből és egy kristálykúpból álló fénytörő rész, és a hosszúkás ommatídium belsejében fényérzékeny idegsejtek helyezkednek el. Minél több ommatídiumból áll egy összetett szem, annál élesebb képet lát a gazdája. Például a hatalmas, kidülledő szemű szitakötők (amelyek szemét akár 20 000 ommatídium alkotja) vagy az ájtatos manók által látott kép felbontása már megközelíti egyes gerincesek hólyagszeméét. Az összetett szemek több szempontból túl is szárnyalják a gerincesek szemét. A legtöbb rovar képes érzékelni az ultraibolya fényt valamint a polarizált fényt is. Előbbinek azért van jelentősége, mert a számunkra egyöntetűen sárgának vagy fehérnek látszó virágok a rovarok szemében különleges mintákkal tarkítottak. Ezek az ultraibolya fényt visszaverő mintázatok szinte leszállópályaként irányítják a virágot beporzó rovarokat a virág bibéje és porzói felé. Egy virág a háziméh szemével. (A) Így látjuk mi a virágot. ( A virág ultraibolya fényben. © A virág a méh szemével (bejelölve a szemecskék határvonalát). (D) A méh agya valószínűleg "eltünteti" a facetták határvonalait A rovarok látásfeldolgozásának másik érdekessége, hogy jóval több egymást gyorsan követő képet tud elkülöníteni, mint a gerincesek, így az ember. A szitakötő másodpercenként 300 képet tud önálló képként érzékelni, így az emberi moziban, ahol 24 kocka/másodperc sebességgel vetítik a filmeket, csak unalmas diavetítést látna. Ez a hatalmas képfeldolgozási sebesség a gyors repülésükhöz és a zsákmányszerzéshez nélkülözhetetlen. Sáskarákok: az összetett szem csúcsa Bármilyen kiváló is a szitakötő szeme az ízeltlábúak között, egy állatcsoporté még ezt is túlszárnyalja. A sáskarákok (Stomatopoda) látása több kutató szerint felülmúlja még a kitűnő látású madarakét is. Kezdjük azon, hogy a testükhöz mérten hatalmas méretű a szemük - hasonló arányokkal a miénk akkora lenne, mint egy futball-labda. A szemükben ezen kívül több mint tízféle színérzékelő receptor található (a miénkben csak három). Ez azt jelenti, hogy sokkal több színt különböztetnek meg, mint mi, és a számunkra láthatatlan hullámhosszakból is rengeteg információt szereznek. A polarizált fényt is érzékelik, amely rendkívül hasznos a víz alatti világukban. Ez a képességük nem csak a kontrasztot növeli meg, de a sáskarákok látják az átlátszó, szinte láthatatlan élőlényeket is, valamint észlelik a halak pikkelyeiről visszaverődő fényt is. A polarizált fény érzékelése azt is lehetővé teszi számukra, hogy "lássák" a holdfázisokat, és előre "kiszámítsák" az apály és a dagály időpontját. Egy sáskarák szeme közelről A szem felépítése is különleges. Minden szem három részre különül, amely lehetővé teszi a sáskarákok számára, hogy ugyanazt a tárgyat egyszerre háromféleképpen lássák, és mindezt csupán egy szem használatával. A gerinceseknek "csak" binokuláris (két szemmel való) látásuk van. Mi, emberek el sem tudjuk képzelni, milyen térélményt nyújthat a sáskarákok szemenkénti trinokuláris látása (a térlátás alapfeltétele a látómezők részbeni átfedése). A két összetett szem ráadásul egymástól függetlenül mozgatható nyélen ül. Ez lehetővé teszi, hogy gyors, irányított ugrásokkal követhessenek bármilyen mozgást. Hólyagszem A legfejlettebb szem a lábasfejűeknél és a gerinceseknél megtalálható hólyagszem. Alapfelépítése minden állatnál azonos. Megtalálható benne a szembe jutó fényerősséget szabályozó szivárványhártya (melynek nyílása a pupilla), az eltérő távolságra fókuszálást lehetővé tevő lencse, valamint a fényérzékelő sejtekből álló retina, amelyre a környezet fordított képe vetül. A szemgolyóban található érhártya teszi lehetővé a szerv vérellátását. Az ideghártyában (retinában) helyezkednek el a jelfogók (receptorok): a csapok és a pálcikák. A pálcikák a fényt és a sötétséget különböztetik meg, míg a csapok színérzékenyek. A hólyagszem - elvben - tökéletes képalkotásra képes, ennek ellenére a különböző állatcsoportok között, sőt még a csoportokon belül is jelentős különbségek lehetnek például a képalkotás élessége vagy a színlátás között. A halak zöme például erősen rövidlátó. A pontyalkatúak csak a tőlük 1-5 centiméterre lévő tárgyakat látják élesen, míg a porcos halaknak (cápák, ráják) nincs színlátásuk. A csontos halaknál változatos a helyzet. Egyes porcos halak színvakok, míg mások, például a korallszirti halak színlátása még az emberén is túltesz. A közelmúltban állapították meg a kutatók, hogy a korallszirti halak vagy korallsügérek az ultraibolya mintázat alapján ismerik fel fajtársaikat. A halaknál jelenik meg az ideghártya mögött elhelyezkedő ezüstös fényvisszaverő réteg, az úgynevezett tapetum lucidum. Ez segíti a gyenge fényben való látást, ezért sok más - főként éjszakai életmódú - gerinces szemében is megtalálható. (Ez okozza például a macska vagy a kutya szemének zöldes fölvillanását.) Az oldalt elhelyezkedő szemek miatt a halaknak nincs térlátásuk, cserébe viszont meglehetősen nagy a látómezejük. A legérdekesebb látásuk a mélytengeri teleszkópszemű halaknak van. Hőlátás A kétéltűek látása a mozgás érzékelésére specializálódott. Több kísérlet is bizonyítja, hogy csak a mozgó, repülő zsákmányra csapnak le, a már elpusztult, nem mozgó zsákmányállatot figyelemre se méltatják. A hüllők között a legérdekesebb szemük - és egyben a legérdekesebb látásuk - talán a kaméleonoknak van, hiszen szemgolyóikat kúp alakú védőburok takarja, és egymástól függetlenül is tudják forgatni. Így egyidejűleg előre és hátra is figyelhetnek. Amikor azonban zsákmányt észlelnek, mindkét szemüket ráirányítják, így pontosan be tudják mérni az áldozat távolságát. Térlátásuk ilyenkor annyira jó, hogy a prédát csak akkor tévesztik el hosszú nyelvükkel, ha az éppen a nyelvkicsapódás pillanatában röppen el. Szemükben egy különleges csapocskatípus is van, amellyel az ultraibolya sugarakat is képesek érzékelni. Egeret elkapó kígyó hőfényképe. Így "láthatja" áldozatát a kígyó a gödörszervével A kígyók egy része nem csak a szemével, de hőérzékelő gödörszerveivel is "lát". Néhány tized Celsius-foknyi hőmérséklet-eltérést is képes elkülöníteni. A hőkép alapján könnyedén tudja követni a zsákmányát éjszaka is a hűvösebb környezetben. A legélesebb szemek A madaraknak - különösen a ragadozó madaraknak - legendás az éleslátásuk. Mi az anatómiai háttere ennek az emberénél mintegy nyolcszor élesebb látásnak? Először is a ragadozó madarak szeme nagyon nagy, a koponya jelentős részét elfoglalja, így a lehető legtöbb fény jut a retinára. Ott sokkal több fényreceptorra vetül a kép, mint az emberi szemben, ezért jóval nagyobb a felbontása is. A ragadozók szemének fókuszáló képessége is jobb, mint az emberé, így mindig a lehető legélesebben látják a prédát. A ragadozó madarak szemének különleges tulajdonságai is vannak. Ezek közül a legfontosabb, hogy az emberrel ellentétben két sárgafoltjuk (pontosabban látógödrük, foveájuk) van, amely az éleslátás helye. Így retinájuk jóval nagyobb felületén kapnak éles képet. A vándorsólyomnak a sárgafoltban négyzetmilliméterenként 1,3 millió érzéksejtje van, míg a lónak csupán 12 500. Ennek köszönhetően a sólyom egy fecskét körülbelül másfél kilométeres távolságból, míg a szitakötőt 800 méterről képes felismerni. Ez olyan, mintha az ember 30 méter távolságból el tudna olvasni egy könyvet. A vándorsólyom tépi zsákmányát egy hajó fedélzetén A madárszem egyik legkülönösebb alkotórésze az úgynevezett fésű (pecten). Ez a retinától a szemlencséig húzódó, vékony, erősen hullámos hártya, amely a szem üvegtestén keresztül látja el tápanyaggal és oxigénnel a szemet, ezért a retinában kevesebb ér húzódik, mint más állatoknál. A fésű a ragadozó madarak szemében a legnagyobb és a legfejlettebb. A madarak színlátása is legalább olyan jó, mint az emberé, sőt sok madár érzékeli az ultraibolya sugarakat és a polarizált fényt is. Nem véletlen, hogy olyan színpompás a madárvilág. A színek nagy szerepet kapnak többek közt a párválasztásban és a területvédésben is. Piros-zöld színvakok Az emlősök zöme nagyjából hasonlóan látja a világot, mint mi. A legfőbb különbségek a színérzékelésben és a rossz fényviszonyok közti látásban figyelhetők meg. Az éjszakai állatok fényérzékelő képessége sokkal jobb, mint az emberé. Ez köszönhető a fényérzékelő pálcikák túlsúlyának a színérzékelő csapokkal szemben, valamint a már említett fényvisszaverő tapetum lucidumnak. Korábban azt gondolták, hogy az emberszabású majmokon és az emberen kívül a legtöbb emlős színvak. Az újabb kutatásokból azonban kiderült, hogy ez nem egészen igaz. A kutatók kimutatták, hogy a kutyák (és a macskák) szemében kétféle csapsejt található, tehát látásuk dikromatikus (azaz kétszínlátók). Az emberi szem csapsejtjei a 445 nanométeres, az 535 nanométeres és az 570 nanométeres hullámhosszra a legérzékenyebbek. (Érdekes, hogy az 570 nanométeres hullámhosszt, azaz a sárgászöld színt érzékelő csap jeleit értelmezi agyunk "piros" színnek.) A kutyák két csapsejtje a 429 nanométeres és az 555 nanométeres hullámhosszra (azaz a kékes és a sárgás színekre) a legérzékenyebb. A kutya (középső ábrán fent és jobbra) és az ember (balra és középső ábrán lent) látása Ezekből a mérésekből azonban még nem lehet tökéletes biztonsággal megmondani, milyen színeket "állít elő" a beérkező jelekből az agy (lásd az emberi agy átértelmező képességét is), azaz milyen színeket lát a kutya. Ennek megállapításához ezért viselkedésvizsgálatokat végeztek. Az egyik kísérletben három színes négyzetet (két azonos, egy eltérő színűt) helyeztek a kutyák elé. Az állatokat megtanították, hogy - jutalom ellenében - bökjenek rá orrukkal az eltérő színű négyzetre. Azt, hogy tényleg a szín és nem a fényességi érték alapján választottak a kutyák, hátulról megvilágított, különböző fényességű, de azonos színű négyzetekkel ellenőrizték. A vizsgálatokból az derült ki, hogy a kutyák ugyanúgy látnak, mint az emberi piros-zöld színvakok, vagyis a kutyák világa sárga, kék és szürke színekből áll. Amikor egy ember pirosnak lát egy tárgyat, a kutyának ez sárgának tűnik, a zöld tárgyak pedig fehérnek (azaz a szürke egyik árnyalatának). Tehát a kutyák nem színvakok, de nem is látják olyan színesnek a világot, mint az emberek. A kísérlet arra is rávilágít, mennyire nehéz meghatározni, hogyan működnek más állatok érzékszervei. Valószínűleg érik még meglepetések az állatok látásával foglalkozó kutatókat is. Forrás: origo

A Torrentfreak üzemeltetői is elkészítették a maguk Oscar-díj listáját. A Torrentfreak szerkesztőit más szempontokat vettek figyelembe, mint az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia tagjai. Nem a filmeket minősítették, hanem azt vették figyelembe, hogy az adott alkotást hányszor töltötték le a felhasználók illegálisan a világhálóról. A nem mindennapi versenyben az első helyet 12,639 millió illegális letöltéssel a District 9 szerezte meg. A képzeletbeli dobogó második fokára 11,326 millió illegális letöltéssel az Avatar állhatott fel, míg a harmadik hely 7,93 millió letöltéssel A Bombák földjén című iraki háborús filmnek jutott. A lista további helyein a Fel! (5,437 millió letöltés), a Becstelen brigantyk (5,376 millió letöltés), a Precious (4,922 millió letöltés), az Egek ura (4,855 millió letöltés), az A Serious Man (3,836 millió letöltés), a The Blind Side 1,845 millió letöltés) és az Egy lányról (683 000 letöltés) található. A Torrentfreak az összesítéskor minden nagyobb BitTorrent-tracker adatait figyelembe vette. Az oldal szerkesztői ugyanakkor fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a filmek eltérő időpontban váltak elérhetővé és ez szerepet játszott az illegális letöltések számának alakulásában. A District 9 DVD-minőségű illegális kópiája például már tavaly ősztől hozzáférhető volt az interneten, míg az Avatar illegális másolata csak egy hónapja tölthető le. A District 9 összesen 2948 torrentfájlban szerepelt, de ezek nagy része nem volt elérhető, míg az Avatar esetében a Torrentfreak működtetői összesen 4280 torrentfájlt regisztráltak. A felsorolásban minden változat szerepel, függetlenül attól, hogy DVD-másolatról vagy kamerával készített felvételről volt-e szó. Az mindenesetre elmondta, hogy az alkotások rendezői és színészei, valamint a hollywoodi filmstúdiók az Oscar-díjjal, illetve az Oscar-díjra való jelöléssel ellentétben aligha örülnek a Torrentfreak listájának és az ott elért előkelő helyezéseiknek. SG

Amerika második legnézettebb filmjét megtekintőknek mindössze hetede volt fehér ember, pedig Richard Gere és Ethan Hawke neve is ott virított a plakáton. Azért a Brooklyn's Finest köszöni szépen, jól van. Amerikában a hétvégén mindenki az Alice Csodaországban című filmet rohant megnézni, de úgy, mintha nem is lenne holnap. Nem meglepő, hogy sokkal kisebb hisztériát váltott ki Antoine Fuqua új akciófilmje, a Brooklyn's Finest. Persze ettől még a sáros zsarus film második helye és hétvégi 13,5 milliós becsült bevétele kifejezetten jónak számít, főleg, hogy nem hegyezték ki egy nagy névre a kampányt, hanem hasonló hangsúlyt kapott a Gere - Cheadle - Snipes - Hawkes négyesfogat mindegyik tagja. Nem meglepő módon az alig 17 millió dollárba kerülő film nézőinek 60%-a harminc évnél idősebb volt (a tiniket nem érdekli a drámázás), viszont annál érdekesebb, hogy a közönség 52%-ban nőkből állt, s a jegyvásárlók mindössze 14%-a volt fehér a felmérések szerint. (A nézők 60%-a volt afroamerikai.) Miközben az Alice érkeztével (és a 3D-vásznak elvesztésével) az Avatar eddigi legnagyobb esését szenvedte el, még az 5. helyen is szert tett nyolcmillió dollár bevételre, ami minden idők harmadik legjobb 12. heti teljesítményét jelenti a Titanic és a Reszkessetek, betörők! után. És még érdemes megemlíteni, hogy ezen a hétvégén lépte át a tavalyi év meglepetésfilmje, a The Blind Side a 250 millió dolláros amerikai bevételi határt, s tette mindezt úgy, hogy közben a világ többi részén még egymilliós bevételt sem produkált. (A limitált premierek között a magyar vonatkozás Kells titka egyetlen moziba is remek, 40 ezer dolláros bevétel teljesítésére volt képes.) Péntektől igazi nagyüzem várható az amerikai mozikban, hiszen érkezik Matt Damon új akciófilmje, Robert Pattinson romantikázása, egy afroamerikai dráma és egy jópofa és korhatáros tinikomédia. SG

Ez olyan lesz mit a Titan Quest című játék? Azt szeretjük.

Az egyik legjobban várt információ talán az, hogy a Beload sok kimaradás, leállás után ismét megy – bár csak januári mentéséből. Hogy kompenzálják a kiesést, minden március 6. előtt felkerült torrent április 1-ig ingyenes lesz. Még érdekes információ az oldalról, hogy a hírek szerint külföldre vitték a szervereket (vagy ott bérelnek, ezt nem tudhatjuk), ezzel egy újabb nagy felhasználóbázissal rendelkező oldal döntött úgy, hogy nem hostoltatja az oldalát tovább Magyarországon. Helyette inkább a közeli Ukrajnát választották. Egyébként a leállások nem fogytak el. A Mesevilág még mindig nem megy, bár elvileg már a múlt hónap óta “megy a teszt üzem”. Két – valószínűleg – egymáshoz közel álló oldal, a (tv sztár) MusicX és a MovieZone nem elérhető egy ideje. Ezek a gyakori leállások elég könnyen eltántoríthatják a felhasználókat az egyes oldalaktól. Hiszen kellemetlen, ha éppen le akarunk tölteni valamit, az oldal meg nem elérhető. Ismét megy hazánk egyetlen kizárólag HD tartalommal foglalkozó oldala, a HDpre. Az oldalon már majdnem 20 ezer regisztrált felhasználó van, ami elég szép szám. Már csak meg kéne oldani, hogy a site stabilan elérhető legyen. A jövőben biztos egyre nagyobb szerep jut az oldalnak, hiszen egyre több felhasználó fedezi fel a HD tartalmakat. A BitGate hosszú idő után kigördített egy újabb fejlesztését: Új funkcióval bővült a letöltés oldal: egy kategória kiválasztása esetén lehetőség van a megtekintett epizódokat megjelölni, így később is folytathatjuk a sorozatot anélkül, hogy elfelejtenénk hol tartottunk. A 1st-ön több mint három ezer felhasználót töröltek a hó elején a rossz arány miatt. Módosítottak a slot szabályzaton is. Ezentúl az egy időben futtatható torrentek száma nem csak a rangunktól, hanem a feltöltött adat mennyiségétől és az arányunktól is függ. Vasárnap lévén az oldalon ma freeleech van. Asva

Ezt most nem vágom hankock, milyen poént lőttem le már sokadjára?

A 23 új film mellett még nem tudjuk, mikor fogunk aludni, de jön új IMAX-film, érkezik Nic Cage és Mel Gibson durvulása, plusz 2009 legkeményebb scifije. Egy biztos, a februárnál minőségibb hónapot filmes szempontból nehéz lesz produkálni, hiszen itthon egy hét alatt nézhettük meg Az egek ura, A bombák földjén, Fehér szalag triumvirátust. Márciusról még nem tudunk sok mindent előre, hiszen kevés sajtóvetítés volt, de egy biztos, a 23 premier elég változatos műsort kínál az első tavasz hónapra. Kezdjük az elkövetkező csütörtökkel, azaz március 4-ével, amikor öt bemutatóval lesz dolgunk. A Tim Burton-féle (nálunk szinkronizált) Alice Csodaországban (Alice in Wonderland) című 3D-sített és IMAX-kompatibilissá tett film sajtóvetítése már megvolt, de biztos érdemes lesz a hazai IMAX-moziban is megnézni a mesét, ha már világpremierről van szó. Alig két héttel az amerikai premier után láthatjuk Martin Scorsese új krimijét, a Viharszigetet (Shutter Island) Leonardo DiCaprióval a főszerepben, de érkezik a kosztümös Az ifjú Viktória királynő (The Young Victoria), melyben Emily Bluntról ódákat zengenek. A kisebb premiereket csütörötktől egy másik Coco Chanel-film, a francia Coco Chanel és Igor Sztravinszkij: Egy titkos szerelem története (Coco Chanel & Igor Stravinsky) képviseli, az ínyenceknek pedig az Éhséget (Hunger) ajánlanánk a Mozinet forgalmazásában, mely az elsőfilmes Steve McQueen történelmi drámája Bobby Sands-ről, a beves ír politikai aktivistáról. Március 11-től nem kevesebb mint hét filmet láthatunk, kvázi minden napra jut egy. (Persze aki olyan fanatikus, hogy naponta több mozifilmre is befizet...) Ezek közül első helyen Peter Jackson visszatérését, a Komfortos mennyország (The Lovely Bones) című regényadaptációt kell megemlíteni, mely akár a legsikeresebb is lehet a heti premierek közül. Azt ugyanis nem tudni, hogy a nézőket elijeszti-e a tény, hogy a tavasz első nagy animációs filmje, a Sárkányvadászok (Chasseurs de dragons) francia gyártású (az amerikai sárkányos mese 25-től kerül a mozikba), illetve, hogy a Mocskos zsaru folytatásában, a Mocskos zsaru: New Orleans utcáinban (Bad Lieutenant: Port of Call New Orleans) már nem Harvey Keitel, hanem Nicolas Cage rosszalkodik. A 11-i héten érkezik még a 16-os karikával ellátott Pandorum (Pandorum) című scifi, valamint három nemamerikai film a Hollywood-elleneseknek: az angol Akvárium (Fish Tank), a bhutáni Milarepa (Milarepa) és cseh Nem félünk a farkastól (Kdopak by se vlka bál). Március 18-tól "csak" öt premierrel lesz dolgunk, melyek közül Hajdú Szabolcs filmje, a Bibliotheque Pascal frissen nyerte a Magyar Filmszemlét, míg Novák Emil filmje, az Igazából apa című romantikus komédia, talán az idei első, vállalható magyar közönségfilm lehet. A kommersz premiereket ezúttal Mel Gibson amerikai bukta feldolgozásfilmje, A sötétség határán (Edge of Darkness) és az angyalos Légió (Legion) képviseli, míg a Cirko Film Szeszélyes szőke (Singularidades de uma Rapariga Loura) című argentin filmje a "rétegeket" érdekelheti. A hónap utolsó mozis hetét ismét megnyomják a forgalmazók. Érkezik az új Dreamworks-animáció, az Így neveld a sárkányodat (How to Train Your Dragon) című regényadaptáció (szinkron, 3D, ami kell), mely világpremier lesz, s siker esetén jöhet a többi könyv feldolgozása. Ugyancsak moziba kerül nálunk a remek, Testvéred feleségét című dán film remake-je, a Testvérek (Brothers) Natalie Portmannel és Tobey Maguire-rel, illetve George Clooney elég elborult háborús komédiája, a Kecskebűvölők (The Men Who Stare at Goats). A heti, "papírforma szerint pár száz nézőre belőtt" filmeket ezúttal az Elveszett személyek körzete (Lost Persons Area) című belga-holland-magyar-német-francia filmdráma, a komikusabb, szerb Itt is, ott is (Tamo i ovde), valamint a portugál komédia, a Pont.com (Dot.com) képviseli. A március tehát mennyiségileg húzós lesz, a minőségi kvóciens még a jövő zenéje, az azonban biztos, hogy áprilisban sem pihenhetünk, ami a mozifilmeket illeti, hiszen láthatunk kortárs vámpíros filmet (A vámpírok kora), Oscar-közeli alkotást (Egy lányról), nagyszabású hollywoodi produkciót (A titánok harca), valamint várva-várt folytatásokat (Vasember 2, [rec] 2 és Tőzsdecápák 2). Forrás: SG

Ha a napot egyfolytában ülve – az autóban, egy irodai széken vagy a kanapén – töltjük, elhízás, cukorbetegség, szívproblémák és a rák különböző fajtái veszélyeztetnek minket. A New York Times több tanulmányra is hivatkozik, amelyek mindegyike a hosszas ücsörgés ellen érvel. Azt hihetnénk, nemigen van választási lehetősége annak, aki ülőmunkát végez, de ez így nem igaz. Ha feltesszük, hogy valaki nyolc órát alszik és egy órát sportol naponta, még mindig további 15 órából áll a nap. Tehát még ha mozog is rendszeresen, rengeteg idő marad, hogy felesleges kalóriát vigyen be a szervezetébe. Mindez sok kis döntés eredménye: a liftet választja, vagy a lépcsőt? E-mailt ír a földszinti kolléganőnek, vagy lesétál hozzá néhány emeletet? Ha hazaér, kertészkedik, vagy leül a tévé elé? Elsétál a sarki boltba, vagy autóba ül? Az egészségügyi problémák jó részének a sok ülés lehet a hátterében – hiszen nem használunk annyi energiát ülve, mint ha állnánk. A folyamatos ülés miatt a testben káros folyamatok is lejátszódnak. Patkánykísérletek során bebizonyították, hogy a lipoprotein lipáz (LPL) aktivitása drasztikusan csökken a mozgáshiány miatt – és fordítva, nő, ha a kísérleti állat mozog. Az LPL hiánya számtalan egészségügyi problémát okoz, mert a molekula központi szerepet játszik az anyagcsere folyamatában. Ha pedig lassul az anyagcsere, az a méreganyagok lerakódásához, a zsírsejtek növekedéséhez és egyéb problémákhoz vezet. Ez a magyarázata például a következőknek: ha valaki sokat sétál – tegyük fel, hogy naponta tízezer lépést tesz meg –, és a teszt kedvéért két héten keresztül csupán 1350 lépésnyit gyalogol, liftet használ a lépcsők helyett, autóval ugrik el valahová, nem pedig sétál, a második hét végére garantáltan romlik az anyagcseréje. Ez pedig az első lépés a cukorbetegség felé vezető úton. Fordítva is igaz: aki ülőmunkát végez, de rendszeresen szünetet tart, nyújtózkodik, sétál egy kicsit a folyosón, és sokat gyalogol, annak az anyagcseréje is javul. Sokan radikálisan megváltoztatják a munkakörülményeiket éppen emiatt: nem ülnek az íróasztaluknál, hanem állnak a magasított asztalnál, sőt, van, aki taposógépet használ vagy alacsony fokozatra állított futópadon sétál, miközben dolgozik. Megoldás lehet, ha valaki megfogadja: csak akkor tévézhet, ha közben teljes erőbedobással szobabiciklizik, vagy legalább hintaszékből néz tévét – még ez is segít, hogy az izmok ne lustuljanak el. Még az irodai szék helyett használt ülőlabda is segít, főleg azoknak, akiknek gerincproblémáik is vannak. Az egyensúlyozáshoz több izmot kell bevetnie a testnek és aktív ülésre kényszerít. Forrás: hvg

Akkor kapcsolom ki csak amikor éjszakázom és nappal alszom, mert ha valaki akkor kelt föl akkor... :@

1. Broken Note - Mask Of Gas 2. Audio And The Panacea - Perished 3. TM - Egy dal 4. Broken Note - Pyrotek 5. Audio - Icarus

2011-ben kezdődik a Die Hard 5 forgatása A harmadik Die Hard után elég sokat kellett várni a következő részre, a negyedik szépen hozott a kasszáknál, a stúdió látta, hogy van még erő ebben a franchise-ban, így felvetődött a folytatás lehetősége. Bruce Willis is benne lenne, de nem igazán hallhattunk arról, hogy valaki írná a forgatókönyvet. Willisszel nemrég az MTV Newsnak sikerült beszélni a Cop Out sajtókonferenciáján, az akciósztár pedig azt mondta, hogy jövőre látnak hozzá az ötödik Die Hard forgatásához. Willis megjegyezte, hogy a legutóbb epizód direktorát Len Wisemant ültetné a rendezői székbe. A Drágán add az életed a Nakatomi toronyházban játszódott, a Még drágább az életed cselekménye egy repülőtéren környékén zajlott, Az élet mindig drága címre hallgató folytatásban pedig New Yorkban szaladgált Willis, míg a Die Hard 4.0 - Legdrágább az életedben már az USA léte volt a tét. Mi lesz az ötödikben? Willis kikotyogta, hogy világszintű problémát kell majd megoldania McClane-nek. (A hatodikban meg a világegyetem sorsa forog majd kockán?) Mindenesetre feladták a leckét, érdekes lesz a magyar címet olvasni. filmdroid

Road - Nem kell más

Bizonyítékot találtak olasz kutatók arra, hogyan avatkoztak be a vírusok az emberi evolúció folyamatába. Négyszáznál több olyan mutációt találtak 139 génben, amelyek szerepet játszhatnak abban, hogy mekkora eséllyel kap el egy ember egy adott vírusfertőzést. Megállapításuk megmagyarázhatja például, hogy miért fertőz meg egyeseket szinte minden keringő vírus, míg mások megússzák a járványokat. A Milánói Egyetem munkatársai 52 olyan populáció genomját elemezték a világ különböző részeiből, amelyek az emberi evolúció elmúlt 200 ezer évében a vírusok széles körének voltak kitéve. A PLoS Genetics című nyílt hozzáférésű online tudományos portálon (www.plosgenetics.org) közzétett tanulmányban olyan helyekről származó mintákat vizsgáltak, ahol az éghajlat kedvező életfeltételeket biztosított a vírusok számára, ilyenek például Afrika meleg és nedves területei. Az már korábban is ismert volt, hogy a vírusok befolyásolták az emberi génállomány kialakulását. Egyes tanulmányok adatai szerint a humán genom nyolx százaléka az úgynevezett endogén retrovírusokból épült fel: ezek a retrovírusok beillesztették saját génállományukat az emberébe, miután megfertőzték az egyént. Az olasz szakemberek az emberi genomot átvizsgálva a fertőzések bizonyítékait keresték, és genetikai változatokkal kötötték össze azokat. Több génmutációra bukkantak azoknál a mintáknál, ahol az adott népességet sok különböző vírus fertőzte meg. Mint Manuela Sironi kutatásvezető elmondta, feltételezik, hogy több ilyen gén fogékonyabbá teheti az embereket bizonyos vírusokra. Hangsúlyozta, hogy még csak a kutatások bevezető szakaszában tartanak, remélik másoknak is sikerül igazolniuk eredményeiket. Hasonló módszerrel kívánják megkeresni a jövőben azokat a génvariációkat, amelyek a baktériumok és más kórokozók fertőzése iránt teszik érzékenyebbé az embereket - tette hozzá a genetikus. Forrás: InfoRádió / MTI

Új csodafegyvert, húsevő hangyákat vetnek be ausztrál tudósok a mérhetetlenül elszaporodott aga varangyok ellen. A hangyákat macskatáppal csalogatják azoknak a tavaknak a partjára, ahol a varangyok lerakják petéiket. Amikor a fiatal varangyok kimásznak a vízből, a hatalmas hangyák azonnal felfalják őket. Az elméletet alátámasztó vizsgálat eredményét most közölte a Journal of Applied Ecology, a brit környezetvédelmi társaság szakfolyóirata. Az aga varangyokat (Bufo marinus) 1935-ben hurcolták be Hawaiiról abban a reményben, hogy elpusztítja az Északi terület cukornádültetvényein elszaporodott kártékony rovarokat. A kártevőket nem irtották ki, a varangyok viszont úgy megsokasodtak, hogy hamarosan ezek a kétéltűek jelentettek csapást a mezőgazdaságra és az őshonos ökoszisztémára, mert ennek a mérgező békafajnak alig van természetes ellensége. Az állatvédők megrökönyödésére Ausztráliában azóta a legbrutálisabb eszközöktől sem riadtak vissza, hogy megoldják a varangyok okozta problémát. Ütötték már golf- és krikettütőkkel, megpróbálták befagyasztani vagy szén-dioxiddal elgázosítani a brekegő kétéltűeket, de azok vígan szaporodtak tovább. Mérgük, amely szívinfarktust okoz a rájuk támadó ragadozónak, úgy tűnik, az ausztrál húsevő hangyáknak nem árt - állítja Rick Shine, a Sydneyi Egyetem biológus professzora. Ezek a hangyák ugyan aligha támadják meg a kifejlett varangyokat, de az ebihal állapotból éppen kinövő egyedeket annál inkább - teszi hozzá. Shine szerint egy varangy akár 30 ezer petét is lerakhat, vagyis több tízezer fiatal állat nyüzsöghet a tó partján. Ha ezeket hangyaseregek felfalják, csökkenhet a varangyállomány. A hangyákat macskatáppal bizonyíthatóan oda lehet csalogatni a tópartra, hogy már a varangyutódok első partra szállásakor lesben álljanak. 2008 júliusa és szeptembere között a gyakorlatban is kipróbálták az új módszert egy tónál, és egy nap alatt a fiatal varangyok 80 százalékát elpusztították. Az állatvédők egyáltalán nem lelkesednek az új eljárásért. Az ausztrál állatvédő szövetség szerint a módszer kegyetlenségét semmivel sem lehet indokolni, ráadásul hatékonyságában sem bízik. A Frogwatch ausztrál környezetvédelmi szervezet úgy véli, hogy egy valóban kiterjedt agavarangy-állománnyal még a nagyméretű húsevő hangyák sem tudnak elbánni. Forrás: MTI

Májusban indul a Sikoly 4 forgatása A Sikoly harmadik része után csönd honolt a franchise háza táján, majd néhány hónappal ezelőtt jött a hír, hogy Kevin Williamson írja a negyedik forgatókönyvét. A filmhez sikerült visszacsábítani Courtney Cox-ot és David Arquette-et, majd végül Neve Campbellt is meggyőzték. Wes Craven pedig újra a rendezői poszton fog ténykedni. Úgy tűnik, hogy a forgatás hamarosan kezdetét veheti, az LA Times egyik cikkében ugyanis ez olvasható: "Craven bejefezte a My Soul Take filmet, amelyet még ebben az évben be fognak mutatni. Májusban pedig hozzálátm a Sikoly 4-hez." A Sikoly 4 nem lesz 3D-s, ezt Williamson árulta el korábban. Az általa írt franchise pont az ilyen produkciókat állítja pellengére és így itt ez a technika nem működne. A negyedik felvonás 10 évvel a harmadik után fog játszódni, a történések pedig Woodsboroban fognak zajlani. filmdroid Itt a Sikoly 4 plakátja Még majdnem egy év van a Sikoly 4 (Scre4m) premierjéig, de a gyártó stúdió semmit sem akar a véletlenre bízni, s megérkezett a Wes Craven által rendezendő film első hivatalos plakátja. (Eddig csak logós, fényképezett formában volt látható.) Kevin Williamson ismét felkapott lett. A meglepően nagy sikerű Sikoly-trilógia írója horrorjai után a Dawson és a haverok című tinisorozat készítőjeként tűnt fel, ám utána hosszú ideig csak a langyos vízben mozgolódott. 2009-ben azonban ismét "menővé vált", hiszen ő készíti az évad egyik legnagyobb sikerű újoncsorozatát, a Vámpír naplókat (The Vampire Diaries). S, ha már ismét eladható névvé vált, úgy gondolta, hogy ideje újramelegíteni a Sikoly szériát is. Mint arról már korábban beszámoltunk, a Sikoly 4-be vissza fog térni Neve Campbell, David Arquette és Courteney Cox is, azonban a történet részleteit továbbra is jótékony homály fedi. Mindössze annyi biztos, hogy a negyedik epizód egy új trilógiát indítana útjára melyből már az 5. résznek is megvan szinopszisszerűen a története. A forgatás nyár elején kezdődik, de addig is megérkezett az első teaser plakát, amely a 2011-es premiert hirdeti. SG

Ahogy közeledik a tévés évad vége, egyre több a találgatás, hogy melyik sorozat fejeződik be végleg, akár lezáratlanul, s melyik folytatódik. Mi megmondjuk. Amerikában a sorozatok vagy országos csatornákon, az ABC-n, a CBS-en, az NBC-n, a Foxon és a CW-n futnak, vagy különböző kábelcsatornákon, mint a Showtime, az HBO, a USA vagy a Syfy. Előbbi adókra jellemző, hogy szeptembertől májusig adják fő sorozataikat, utóbbiak pedig főként nyáron és télen, amikor a legtöbb, országos csatornán adott sorozat szünetel. Mivel az országos sorozatok jelenlegi évadjából már csak alig három hónap van hátra és valószínűleg a nézettségek már nem fognak nagy mértékben változni, boldog-boldogtalan próbálkozik megjósolni, hogy mely sorozat ér véget és mely folytatódhat. Akadnak csatornák, amik megelőzik a találgatásokat és már be is jelentettek pár címet a biztosan folytatódó alkotásaik közül, azonban sok sorozat sorsa csak májusban, a pilotszezon befejezte után dől majd el. A már bejelentett, 2010 őszén biztosan visszatérő sorozatok közül olyanokat lehet említeni, mint az NBC-től a Parks and Recreation című komédiát ás a Tiszta szívvel foci című drámát, a CBS-től a Survivor és a The Amazing Race című valóságshow-kat, illetve az Így jártam anyátokkal, az Agymenők és a Két pasi meg egy kicsi című szitkomokat, a Foxtól például az American Idolt, a Dr. Csontot, a Glee-t, az American Dadet, a Cleveland Show-t, az ABC-től a Cougar Townt, a Modern Family-t és a The Middle-t, míg a tinisorozatokat a nézőkre ömlesztő CW-tól az Odaátot, The Vampire Diaries-t, 90210-t és a Pletykafészket. A folytatódó sorozatok mellett biztosan véget érők is akadnak, hiszen a Lost - Eltűntekről már 3 éve lehet tudni, hogy most fejeződik be, de nemrég jelentették be, hogy az Ugly Betty - Címlapsztorinak is a hattyúdalát fogja jelenteni a 4. évad, míg a Dollhouse - A felejtés ára a 13 részes második évad után búcsúzott a rajongóktól. Végleg. A CW csatorna a fenti bejelentések mellett egyelőre a Tuti gimi nyolcadik és a Smallville tizedik évadjával kacérkodik, de ezen sorozatok készítőivel még folynak a tárgyalások a feltételekről. Ellenben az új Melrose Place második szezonjára a hírek szerint 1% esély sincs. A Fox a két megújított animációs sorozat mellett szinte biztos, hogy folytatni fogja ősztől is a Simpson családot és a Family Guy-t, de valószínűleg a Doktor House rajongói is jól alhatnak. A csatorna kétséges sorozatai közül jó eséllyel nézhetjük tovább a 24-et és a Rejtélyt, ellenben a Hazudj, ha tudsz és a Human Target maximum 25-30%-os eséllyel bír a jövőt illetően. Az ABC nézőinek szinte biztos, hogy búcsúzniuk kell napjaink két legviccesebb sorozatától, a Dokiktól (a 9. évad után) és a Better Off Tedtől (a 2. évad után), azonban a Született feleségek, a Testvérek, a Dr. Addison, a Castle és a Grace klinika rajongóinak nem kell aggódniuk. A csatornával kapcsolatos legnagyobb kérdés, hogy a két scifi, a Flash Forward - A jövő emlékei és a V folytatódik-e. Nos, a két bajban lévő, állandó írócserén áteső sorozat közül eddig a V szállítja a jobb nézettséget, ráadásul tavasszal a Lost - Eltűntek felvezetése is segíteni fogja. A Flash Forwardot viszont a jelen nézettségi adatok mellett csakis a presztízsértéke mentheti meg, vagy az elvándorló nézők csodával határos visszatérése. A CBS a fentebb említett visszatérő sorozatok mellett szinte az összes krimijét folytathatja, vagyis a 3 Helyszínelők-sorozatot, a 2 NCIS-t, a Mentalistát és a Gyilkos elméket, ellenben a Döglött akták és a Gyilkos számok egyre nagyobb bajba kerül. Valószínű, hogy a két szellemes széria (Médium, Szellemekkel suttogó) is vissza fog térni, viszont komédiák frontján a Christine kalandjai, az Accidentally on Purpose és a Gary Unmarried sorsa több mint kétséges. Az NBC-nél éppen a komédiák érezhetik magukat biztonságban, hiszen a Stúdió, a The Office és a Community is olyan nézettséget hoz, mellyel elégedett lehet a csatorna, azonban a drámák közül nem egy botladozik. Vakok között királynak mondhatja magát a Különleges ügyosztály és a Chuck, nézettségük miatt e két sorozatnak legjobbak az esélyei, de az Esküdt ellenségek szénája is viszonylag jól áll. A nagy kérdőjelet a Hősök jelenti, de a két kórházas sorozat, a Trauma és a Mercy is nagyjából 30-40%-os eséllyel bír a hogyantovábbot illetően. Forrás: SG

Amerikai kutatók megfejtették, mi indítja el az ondósejteket, hogy célba vegyék a petesejtet. A felfedezést a Cell című tudományos szakfolyóirat pénteki száma címlapján közölte. A mechanizmus, amely elindítja a spermiumok úszását, amikor a petesejt közelébe kerülnek, egykor a férfi fogamzásgátlás új formáihoz vezethet, vagy éppen a terméketlenség kezeléséhez. A San Franciscó-i Kalifornia Egyetem (UCSF) kutatói szerint tanulmányuk azt is megmagyarázhatja, miért teszi terméketlenné a marihuána a férfiakat - derül ki az egyetem honlapján megjelent közleményből. Az ondósejtek nem kezdenek el úszni azonnal az ejakuláció után, mert erőforrásaik korlátozottak, és egy helyben várakozva nagyobb esélyük van a petesejttel való találkozásra. Csak akkor iramodnak neki, amikor a petesejt már közelebb van. A tudósok régóta tisztában voltak azzal, hogy a hímivarsejt aktivitását a belső pH-érték (a savasság vagy lúgosság foka) irányítja, ám azt nem tudták, milyen folyamat határozza, illetve változtatja meg ezt a szükséges pillanatban. A pH, vagyis a lúgosság növelése érdekében a spermiumnak protonokat kell kilöknie a sejt belsejéből, ahol 6-os a pH a női nemi szervben lévő 7,4-es pH-val szemben. Az UCSF kutatói olyan pórusokat találtak most az ondósejt felszínén, melyek éppen ezt a kipumpálást teszik lehetővé. Yuriy Kirichok kutatásvezető szerint mivel a protonok (H-ionok) koncentrációja a hímivarsejt belsejében több mint ezerszer nagyobb, mint körülötte, ezért amint megnyílik egy pórus, kiáramlanak. Mint kiderült, ezek a Hv1 protoncsatornának nevezett pórusok éppen a megfelelő pillanatban nyílnak ki. Ilyenkor egy anandamid elnevezésű vegyületre (jelentése: belső boldogság) reagálnak, amelyet az idegsejtek és nőknél például a petesejt membránja bocsátanak ki. Az anandamid az endokannabinoidok közé tartozó anyag. Olyan idegi ingerületátvivő molekula, melynek működését a marihuánában lévő kannabinoidok utánozhatják. Ez megmagyarázhatja, miért vezet a férfi termékenység csökkenéséhez a kannabisz fogyasztása. Kirichok szerint a marihuána hatására túl korán aktiválódnak a "becsapott" ondósejtek, így elhasználják energiájukat, mire közel kerülnek a petesejthez. Forrás: MTI

Egy év múlva, január 21-én kerül a mozikba az Underworld negyedik felvonása, ám egyelőre még a forgatás sem kezdődött meg, sőt úgy tűnik még a forgatókönyv sincs kész. Korábban megkérdezték Kate Backinsale-t, hogy benne lesz-e a folytatásban, amire a színésznő így válaszolt: „Nem szerződtem le a következő Underworld-re. Mindig is arról volt szó, hogy ez egy trilógia lesz, aminek a harmadik részében én már nem fogok játszani. De ha fel tudnak mutatni egy fantasztikus forgatókönyvet, akkor természetesen elvállalom." Ám Beckinsale határozott nemet mondott, mikor közölték vele, hogy egy új trilógia van a láthatáron,mivel úgy gondolta, hogy nem kellene évekig a lányainak azt nézniük hogy bőrcuccban mutogatja a fenekét. Azonban úgy tűnik mégiscsak sikerült rábeszélni Beckinsale-t az Underworld 4-re, ennek azonban annyira nem örüljünk, mivel csak egy kis szerep lesz. Az elgondolás ugyanis az, hogy valakinek a film elején átadja a stafétabotot és az az illető fog három felvonáson keresztül lőni, ütni, rúgni. Az első két rész rendezője, Len Wiseman ülhet ismét a direktori székben. filmdroid

Jön az Avatar folytatása Az Avatar esetleges folytatásáról kezdett tárgyalásokat James Cameron rendezővel az amerikai News Corp, a filmet gyártó 20th Century Fox stúdió tulajdonosa - adta hírül - a The Hollywood Reporter mozis szaklap. Rupert Murdoch, a News Corp médiakonglomerátum elnök-vezérigazgatója megerősítette: "nagyon korai tárgyalások" kezdődtek Cameronnal a háromdimenziós technikát használó Avatar lehetséges további részeiről. Hozzátette, a rendezőnek "vannak ötletei" egy folytatásra, "mi pedig ösztönözni fogjuk erre". Murdoch ugyanakkor figyelmeztetett: senki ne számítson korai folytatásra. Ezzel valószínűleg arra utalt, hogy Cameron elképzelései gyakran hosszú idő alatt érnek meg. Chase Carey, a News Corp alelnöke úgy fogalmazott: mindkét fél akar folytatást, de egyelőre másik film készítését tervezik. A kék lények csodálatos bolygójára, a Pandorára kalauzoló Avatar folytatásához - mint bármely mozifilm gyártásához - kulcskérdés lesz a finanszírozás, különös tekintettel arra, hogy Cameron filmjei többnyire túllépik a költségvetési keretet. Az Avatar sikere alapján azonban a pénz előteremtése megoldható - fogalmaztak a News Corp vezetői. Zoe Saldana, James Cameron és Sam Worthington A minden idők legnagyobb jegybevételét produkáló Avatar összbevételének 60 százaléka vagy nagyobb hányada a következő két negyedévben várható, ugyanis a film a mozikban marad, majd a DVD-változat is következik. A DVD kibocsátásának időpontját még nem közölték, Murdoch csak annyit mondott, cége jelenlegi pénzügyi évének a végéig, vagyis június 30-ig a boltokba fog kerülni. A DVD azonban nem lesz 3D látványvilágú, mivel ezt a technológiát még nem fejlesztették ki, a jövőben azonban nem kizárt, hogy elérhető lesz. A 9 Oscar-jelölést kapott sci-fi globális jegybevételei már meghaladják a 2 milliárd dollárt. SG

Vin Diesel is benne lesz a Halálos iramban 5-ben A Halálos iram nagy bravúrt hajtott végre, hiszen nem túl gyakori, hogy egy harmadik része után halottnak nyilvánított sorozatnak a negyedik része legyen a legsikeresebb. Nem is meglepő, hogy érkezik az ötödik rész. A tavalyi év legnagyobb meglepetése a Halálos iram, a Halálos iramban-sorozat negyedik részének népszerűsége volt, hiszen az első rész 144 milliós amerikai bevétele után a harmadik epizód már csak 62 millió dollárt termelt, így a széria halódni látszott. Azonban Vin Diesel, Paul Walker, Michelle Rodriguez és Jordana Brewster visszahozása a negyedik része ismét nagy sikert eredményezett, ami 155 milliós amerikai bevételben jelentkezett. Ráadásul a siker ezúttal nemzetközi volt, hiszen Amerikán kívül az emberek 187 millió dollárt fizettek, hogy láthassák a filmet, ami simán előzte meg a nemzetközi téren 109 milliós bevételeivel eddig legjobb második részt. Ilyen adatok mellett nem csoda, hogy a Universal Pictures egy-két rész erejéig továbbra is lát fantáziát a Fast and The Furious-sorozatban - meg is adták a zöld utat az 5. résznek. A jelenleg Fast Five munkacímre hallgató folytatásban Vin Diesel és Paul Walker is szerepelni fog, sőt, az előző két epizódot készítő Justin Lin is visszatér a rendezői székbe. Ismét Chris Morgan írja a történetet, mely szerint Dom és Brian szökevényekként menekülnek a törvény kíméletlen őrei elől. SG

Meglepő tények derülhetnek ki még egy jól ismert csillagvárosról is a digitális képrögzítés ügyes alkalmazásával. Az elsőként bemutatott, rendkívüli részletességű felvételen a Földtől mintegy 15,1 millió fényév távolságban levő, a Canes Venatici (Vadászebek) csillagképben levő M94 jelű galaxis eddig ismeretlen két spirálkarja is megfigyelhető. Az M94-ről készült roppant részletes felvétel Megdöbbentő módon a felvételt nem a híres Hubble Űrteleszkóp, vagy a szintén rendkívüli felbontásra képes, földfelszíni Nagyon Nagy Távcső (VLT, Chile) felhasználásával készítették: a kép a világ nagy távcsöveihez képest apró, amatőr viszonylatban azonban tiszteletre méltó fénygyűjtő képességű műszerrel készült. R. Jay GaBany amerikai amatőrcsillagász egy 50 cm átmérőjű, Richey-Chrétien optikai rendszerű távcsőre szerelt SBIG STL-11100 CCD kamerával készítette a felvételt az új-mexikói Blackbird Remote Observatoryban. GaBany, aki egyike a világ legismertebb amatőr mélyég-fotósainak, első képét még 2006-ben készítette a rendszerről, amely képen nagyszerűen láthatók a galaxis belső tartományai, valamint a körülöttük gyűrű alakban elhelyezkedő csillagok által kirajzolt halvány ködösség. Az ilyen, csillagokból álló gyűrűk nem szokatlanok a galaxisok világában. Keletkezésükhöz valószínűleg egy másik, kisebb galaxissal való ütközés vezet, amely során a tóba dobott kavics nyomán megjelenő körkörös hullámokhoz hasonlóan alakulnak ki a gyűrűszerű struktúrák. GaBany felvétele magára vonta a Dr. David Martinez-Delgado (Astrophyiscal Institute of Canary Islands) és társai, valamint a Cambridge-i és Cardiff-i egyetemek kutatóinak figyelmét is. Érdekes struktúrák halvány nyomait vélték felfedezni a gyűrűben, így felkérték GaBanyt, csatlakozzon csoportjukhoz az M94 titkainak feltárásában. Az elkövetkező időszakban GaBany felvételét további képfeldolgozásnak vetették alá. Ezt követően a képet kombinálták a NASA ultraibolya tartományban működő Galaxy Evolution Explorer nevű műholdja, a Two Micron Sky Survey (2MASS) felmérés, az infravörös tartományban üzemelő Spitzer űrtávcső, valamint a Sloan Digital Sky Survey révén rendelkezésre álló adatokkal. Meglepetésre kiderült, hogy az M94 galaxisnak valójában nincs is külső gyűrűje a magvidék körül: ehelyett két, hatalmas spirálkarból álló külső korongot találtak, amely két kar a galaxis belső vidékeire is behatol. A korong anyagából gravitációs instabilitások hatására számos spirálgalaxisban, például saját Tejútrendszerünkben is kialakulnak olyan, küllöknek nevezett alakzatok, amelyek a galaxis spirálkarjai és a magvidék között figyelhetők meg. Az M94 esetében ez a küllő jóval szélesebb a szokásosnál. Ugyanakkor más galaxisok esetéből és a szimulációk alapján is úgy tűnik, hogy ezek a torzulások nemcsak a belső spirálkarok kialakításában játszanak szerepet, de a galaxis külső térségeire is jelentős hatást gyakorolnak, ami révén hatalmas és igen halvány, a csoport által megfigyelthez hasonló spirálkarok jönnek létre. Az infravörös-, illetve ultraibolya tartományban kirajzolódó struktúrák (Forrás: Spitzer, GALEX) Ezeket a spirálkarokat azonban optikai tartományban gyakorlatilag lehetetlen észlelni. Másfelől ezek a struktúrák fényesen ragyognak az ultraibolya és az infravörös tartományokban, köszönhetően az itt található, forró és fiatal csillagoknak, valamint a csillagok bölcsőinek tekinthető, hatalmas csillagközi gázfelhőknek. A nehezen észlelhető spirálkar a kutatások szerint a rendszer teljes csillag-anyagának körülbelül egynegyedét képviseli, és a galaxisban levő fiatal csillagok akár 15% is itt helyezkedhet el. Ezek a külső régiók az egész M94 rendszerben a legaktívabb csillagkeletkezési tartományok, mindezek ellenére egészen idáig ismeretlen volt ezen külső spirálkarok puszta léte is. GaBany számára, akinek felvételei honlapján elérhetőek, természetesen életreszóló élményt jelentett az Astrophyiscal Journal folyóiratban megjelent cikkben való közreműködés. A galaxis amatőr műszerekkel is elérhető. Cserna Antal fotója 25 cm-es Newton-távcsővel, átalakított Canon EOS350D fényképezőgéppel készült, mintegy 2,5 órányi expozíciós idővel Forrás: Astronomy Now/Csillagászat

Végre valami egyértelműen közös tudás: az érzelmek nyelvét a világon bárhol megértik, bárki is használja. Próbálja csak ki külföldön! Nem kell hosszú éveket nyelviskolában tölteni ahhoz, hogy ezt a nyelvet megértsük – velünkszületett képességünk ugyanis a nevetést értelmezni, derül ki a Telegraph cikkéből. Erre a felismerésre jutottak legalábbis azok a tudósok, akik namíbiai és brit lakosok reakcióit tanulmányozták. Ugye ön is érti? (Fotó: sxc.hu/Martina Perhat) Azt már korábban is megállapították, hogy – tartozzunk bármelyik néphez és éljünk bármely földrészen – bizonyos genetikai jellemzők minden egyes embernél fellelhetők. Szintén közös bennünk, hogy gondolatainkat összetett rendszerek: nyelvek segítségével továbbítjuk a másik ember felé. Az sem újdonság, hogy a nyelv eszközével nemcsak gondolatokat, de érzelmeket is ki tudunk fejezni, de erre a célra hanghatásokat, mimikát, gesztusokat is latba vetünk. És bár a gesztusok erősen kultúra-függőek lehetnek, bizonyos alapvető dolgok mégis közösek. Mint a londoni UCL (University College London) kutatói megállapították, a vidámság, a düh, a félelem, a szomorúság és az undor olyan alapérzelmek, amiket kulturális és társadalmi háttértől függetlenül megértünk Timbuktutól Japánig. A bizonyítékot egy afrikai törzs tagjainak és az Egyesült Királyság lakóinak válaszai szolgáltatták. Mindkét csoport meghallgatott egy történetet egy szomorú emberről, majd két hangot hallottak felvételről: egy sírót és egy nevetőt. Ezután pedig meg kellett állapítaniuk, melyik fejezi ki a történetben leírt szomorúságot. Nem egy saját csoportjukból való ember hangját hallották azonban, hanem a másik kultúra képviselőjéét. Nos, ennek ellenére Namíbia áram és vízvezeték nélkül élő lakói ugyanolyan magabiztosan döntöttek a sírás mellett, mint a britek – bár kultúrájuk és életmódjuk igencsak eltérő, az érzelmek nyelvét mindkét csoport kiválóan megértette. A kutatások eredménye így alátámasztja a korábbi információkat is. Ehhez kapcsolódóan pedig még egy roppant fontos következtetésre jutottak a brit kutatók: a csiklandozás mindenkit megnevettet – és bizony nemcsak az embert, hanem még az állatokat is. Ha tehát közvetlen kapcsolatot szeretne teremteni valakivel, akinek a nyelvét nem beszéli, csak meg kell csiklandoznia – és egész biztos megjósolható lesz a reakció. Forrás: nyest

A halálosan beteg hangyák önként hagyják el bolyt, ezen kívül kerülik a többi dolgozóval való érintkezést. Ezzel az önzetlen viselkedéssel a rovarok nyilván azt kívánják megakadályozni, hogy társaikat megfertőzzék, ezáltal veszélyeztetve az egész bolyt - állapították meg német kutatók. Eddig csak az volt ismert, hogy néhány hangyafaj egyedei kizárják a fészekből beteg fajtársaikat, a tetemeket pedig eltakarítják. Azt azonban még nem figyelte meg senki, hogy önként hagynák el a fészket a beteg egyedek. Jürgen Heinze, a regensburgi egyetem professzora és munkatársai a Current Biology című folyóiratban publikálták eredményeiket a Temnothorax unifasciatus nevű hangyafajról. A Temnothorax unifasciatus egyedei nem viselkednek agresszíven beteg társaikkal szemben. Még akkor sem dobta ki senki a haldoklókat, ha a kutatók történetesen visszahelyezték azokat a fészekbe. Azonban újfent önként hagyták el otthonukat - közölte Heinze. Az említett hangyafaj többnyire száraz éghajlatú tűlevelű erdők meleg részein fordul elő. Az állatok viszonylag kis telepeket alkotnak, némelyik egy üreges makk közepén is elfér. Ez az egyik lehetséges oka annak, hogy a beteg állatokat nem hajítják ki a fészekből. A nagyobb fészket építő fajoknál részben léteznek erre szakosodott állatok, amelyek egyben a tetemeket is eltávolítják. Egy igen kicsi bolyban azonban aligha lehetséges az efféle kifinomult munkamegosztás. MTI

david1519 attól, hogy nem bagózol nem jelenti azt, hogy nem vagy kitéve Te is veszélynek.

A több millió Toyota gépkocsit érintő gázpedálproblémával összefüggésben visszahív közel 100 ezer autót a PSA Peugeot Citroen. A francia gyártó közleménye szerint Citroen C1 és Peugeot 107-es modelleket hívnak vissza gázpedálcserére. A kocsikat a csehországi Kolinban, a Toyotával közösen működtetett üzemben szerelték össze 2005 és 2009 között, és Európában értékesítették. A tulajdonosokat levélben értesítik a döntésről, amelyet azt követően hoztak, hogy a Toyota visszahívási akciója Európát is elérte. A japán cég pénteki bejelentése szerint a kontinensen összesen 1,8 millió autót hívnak vissza, köztük Aygo típusúakat. A kiskategóriás gépkocsi gyakorlatilag ugyanaz a konstrukció, mint a Citroen C1 és a Peugeot 107-es, és ugyancsak a kolini üzemben készül. MTI