bikas

Elektromos kisülésekből áll Ausztrália legérdekesebb karácsonyfája. Egy ausztrál fizikus, egy harminc láb magas Tesla transzformátor és a hosszú záridős fényképezés találkozása létrehozta az egyik legkülönlegesebb karácsonyfát, amit valaha is láttunk. © Dr. Peter Terren/popsci.com (hvg)

Az oldalon január 3. éjfélig FREE LEECH van. [Hidden Content]

Ha erre jár egy mod törölje már legyenszives. Szerkeszteni akartam a másikat, elnéztem. Köszönöm. [Hidden Content] Az oldalon január 4-ig free reg és free leech van! Regisztrált felhasználók 41,883 Ebből tag 17,778 Torrent fileok 12,053 Csatlakozások 105,941 Seederek 90,234 Leecherek 15,707 Feltöltési sebesség 526.69 MB/s Letöltési sebesség 517.33 MB/s Seeder/Leecher arány 5.74 Aktív peer-ek aránya 5.81 Feltöltött adatforgalom 12.24 PB Letöltött adatforgalom 5.61 PB

Ilyen esetekben egyszerűen nem kell foglalkozni vele, ha keres nem talál, ha ír nem válaszolsz. Előbb-utóbb békénhagy.

Maya Gold, van még egy-kettő de nevüket nem tudom.

Az elektronikus levelek, az internet, a televízió és az egyéb médiumok naponta százezernél is több, azaz másodpercenként huszonhárom szóval bombázzák az emberi agyat - állítják kutatók. A kutatást végző San Diegó-i Egyetem szerint az emberi elmét túltöltő információknak még agykárosító hatásuk is lehet. Ezt azzal magyarázzák, hogy a túlfeszített információfeldolgozás az egymástól való elkülönülés mellett a koncentrációképesség rövidülésével jár - olvasható a The Daily Telegraph internetes kiadásában. "Az eredményekből egyértelműen látszik, hogy rövidül az összpontosítás ideje, és ez valószínűleg nem tesz jót a mélyebb gondolatoknak" - mondta Roger Bohn, a tanulmány társszerzője. Edward Hallowell, New York-i pszichiáter, a figyelemhiányos betegségek szaktekintélye szerint az emberi történelemben még sohasem kellett az agynak annyi információt feldolgoznia, mint napjainkban. "A számítógépek megszállottjait és az okostelefonokhoz nőtt felhasználókat annyi felületes információ éri, amellyel a gondolkodás mélységét és az érzéseket veszélyeztetik" - magyarázta a kutató. A tanulmány szerint az átlagos napi információmennyiség 34 gigabájt adatmennyiségnek felel meg, és ezzel egy hét alatt még egy átlagos laptopot is túl lehet terhelni. Az Egyesült Államokban az 1980-ban "elfogyasztott" évi 4500 billió szó 2008-ra már 10.845 billióra emelkedett és ebbe a felmérésbe még nem számolták bele az emberek egymás közötti beszélgetéseit. Szakértők szerint az információ-túlterhelés az agyat arra serkentheti, hogy újabb módon fejlődjön tovább. Forrás: STOP/erdely.ma

4537

Köszi de nem.

róka

A világ leghosszabb tengeri hídja alig 18 hónapja készült el Kínában, a Hangcsoui-öbölben, most azonban Peking (pontosabban Hongkong) újabb csúcsdöntésre készül. A kínaiak most egy olyan hidakból és alagútból álló komplexum felépítését tervezik, amely a szárazföldi Kínát, a különleges státuszú Hongkongot és Makaót (Macau) köti össze egymással - közölte a Xinhua kínai hírügynökség és a brit lap, a Guardian. Így a korábbi angol és portugál gyarmat közötti út jelentősen lerövidül a Gyöngy-folyó torkolatának áthidalásával. A korábbi négy helyett így egy óra alatt el lehet majd jutni az egykori angol gyarmatról a portugálok korábbi telepére. A világ leghosszabb tengeri hídjának - amelynek építését a napokban kezdték meg a hivatalos bejelentések szerint - ki kell bírnia a 200 kilométeres szélviharokat és nyolcas erősségű (magnitudójú) földrengést is. Az Y-alakú átkelőhely körülbelül 50 kilométer hosszú lesz, ebből 35 kilométer a víz fölötti rész. Érinti a híd a Hongkonghoz tartozó szigeteket - elsősorban a Lantau-szigetet -, a szárazföldi Kínát, illetve a Gyöngy-folyó torkolatának túloldalán Makaót és Zhuhai (Csuhaj) térségét. (Hongkong és Makaó státusza jogilag eltér Kína más tartományaitól, így tulajdonképpen három különböző közigazgatási egység birtokába kerül majd az új híd.) Hidak és egy alagút Hongkong és Makaó között 2015-re lesz kész A hatsávos létesítmény 2015-re készülhet el, és 73 milliárd jüanba (több mint kétezer milliárd forintba) kerül majd a brit Guardian szerint. A konstrukció része egy 5,5 kilométer hosszú víz alatti alagút, amelyhez mesterséges szigeteket építenek, hogy két kijáratánál megteremtsék a kapcsolatot a hidakhoz. Ez lesz az első olyan komplex beruházás Kínában, ahol hidak és alagutak kapcsolódnak egymáshoz. A híd építése először 1983-ban vetődött fel, akkor még a fejlődőben lévő gazdasági élet fellendítésére. Most már egy fejlett iparvidék veszi körül a Gyöngy-folyó deltáját, amelyet éppen a gazdasági válság vetett vissza. Ezért most újra felvetődött a híd gazdaságélénkítő szerepe. A létesítmény három fő hajózási útvonal fölött halad majd át, a negyediket viszont nem érinti, mert ott alagútban vezetik a közutat. Szintén az alagút melletti érv volt, hogy ezen a szakaszon egy repülőtér is van, amelynek működtetését a helyenként 170 méter magasra törő híd zavarta volna. A leghosszabb tengeri híd A még csak tervezett híd a leghosszabb tengeri átkelőhely lesz a világon, de a mostani rekordot is Kína tartja egy másfél éve elkészült beruházással. A Hangcsoui-öbölben egy 36 kilométer hosszú szerkezet áll. Ez a híd, amely a Hangcsou (Hangzhou) nevet viseli, Csöcsiang (Zhejiang) tartományban található, Kína szintén sűrűn lakott, keleti részén. A világ leghosszabb víz fölötti hídja az USA-ban található: a Pontchartrain-tó fölött halad át New Orleans környékén a 38,4 kilométer hosszú "Lake Pontchartrain Causeway", amelyet az amerikaiak sokszor csak Causewaynek, azaz töltésútnak neveznek. (hvg)

Colin McRae: DiRT 2-vel játszom. Jó lett. Ajánlom.

A napfény és a dohányfüst kockázatairól árulkodnak a legfrissebb rák-genomok. A bőr- és a tüdőrák szekvenálása egyértelművé tette, hogy számos mutáció meggátolható. A kutatók által elkészített géntérképek jól mutatják a rákkeltő tényezők védjegyeit, a bőrrák esetében a napsugárzást, míg a kissejtű tüdőráknál a füstöt. Ez a két betegség világszerte 250 000 ember halálát okozza évente, annak ellenére, hogy mindkét daganatos megbetegedés megelőzhető. A daganatok akkor alakulnak ki, amikor egy egészséges sejt DNS-e megsérül, lehetővé téve az ellenőrizetlen sejtburjánzást. A különböző tumor típusok mutációinak szekvenálásával és katalogizálásával a tudósok megpróbálják beazonosítani a sérülésre leghajlamosabb géneket, hogy megismerjék a DNS-javítás mögött álló folyamatokat, és elősegítsék az ezeket támogató gyógyszerek fejlesztését. A brit Wellcome Trust Sanger Intézet Rák-Genom Projektjének tudósai és a társintézetek részéről segédkező kollégáik a két ráktípus szekvenálásával a negyedik és az ötödik ráksejt genomot készítették el, mindössze egy évvel az első megszületése után. A Nature szaklapban publikált tanulmányt több tucat újabb követheti az amerikai Rák-Genom Atlasz Program keretein belül, ami elvileg 275 millió dolláros támogatást kap az elkövetkező két év során az NIH-n, az amerikai Egészségügyi Minisztérium kutatási ügynökségén keresztül. "A rák-genom szekvenálás robbanásszerű fejlődésének kellős közepén vagyunk" - nyilatkozott Matthew Meyerson, a bostoni Dana-Faber Rákkutató Intézet genetikai szakértője, aki nem vett részt a brit kutatásban. Peter Cambell, a Sanger Intézet hematológusa és genetikusa elmondta, hogy 33 345 genetikai mutációt azonosítottak a bőrrák, valamint 22 910-et a tüdőrák esetében, ami nem csupán a laikusok számára elképesztő szám. A mutációk nem egyenletesen oszlottak szét a génállományban, jelentős része a gén-kódoló területeken kívül esett, ami arra enged következtetni, hogy a sejtek kijavították a sérült DNS-t ezeken a kulcsfontosságú területeken. Campbell szerint a felfedezések segítenek választ találni több fontos kérdésre is: például a rákkeltő anyagok, a karcinogének közvetlenül okozzák-e a mutációk többségét, vagy maga a rák járul hozzá a mutációkhoz, azáltal, hogy lerombolja a DNS javító mechanizmusokat? A csapat eredményei szerint a legtöbb mutáció egyes DNS báziscsere, ami a dohányfüst karcinogén hatásának, vagy az ultraibolya fénynek tudható be, alátámasztva az elméletet, mely szerint ez a két ráktípus némi odafigyeléssel nagymértékben megelőzhető lenne. A kutatók becslése szerint minden elszívott cigaretta 15 mutációt eredményez. "Egy-egy csomag cigaretta elszívása olyan, mint egy orosz rulett" - mondta Campbell. "A legtöbb mutáció olyan területen landol, ahol semmi nem történik a génállományban és nem keletkezik nagyobb kár, de időnként eltalálnak olyan géneket is, ami rákosodást okoz." A tüdőrák tanulmány beazonosított egy ismétlődő mutációt is, a kromatin újramodellező CHD7 gén kétszereződését. A CHD7 több más gén tevékenységét szabályozza. A csapat már 2008-ban észlelte ennek a mutációnak a létezését, a mostani tanulmány azonban három független sejtvonalban is megerősítette a jelenlétét. Az ilyen ismétlődő mutációk kulcsfontosságú rák-géneket fedhetnek fel, amik igen hatásos célpontjai lehetnek a gyógykészítményeknek. Mindezek ellenére több tudós fenntartásokkal kezeli a rák-genom szekvenálás hasznosságát. Steve Elledge, a Harvard orvosi karának DNS és rák-genetikai szakértője ugyan elismerését fejezte ki az új analízissel kapcsolatban, azonban szerinte ennek nem lesz semmilyen potenciális hatása a rák diagnosztizálására és kezelésre addig, míg nem áll rendelkezésre több száz szekvencia, ami igen költségesnek ígérkezik. sg

Magyar találmány újíthatja meg az űreszközök és tengeralattjárók meghajtását. A Szentei János által fejlesztett hajtómű üzemanyag nélkül, a nap vagy a tengervíz energiáját hasznosítva működik. A technológia az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA érdeklődését is felkeltette, fél év múlva Ohióban kezdődhet meg a tesztelés - számolt be az InfoRádiónak Szentesi János feltaláló. Nem igényel külön hajtóanyagot az az új típusú hajtómű, amelyet Szentesi János fejlesztett ki. A feltaláló az InfoRádiónak elmondta: a bolygóközi térben szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre a napenergia, amelyet napelemek segítségével könnyen ki lehet nyerni, és ezzel lehet hajtani a hajtóművet, amely maga körül elektromágneses erőteret gerjesztve mozgásba hozza a levegő gázmolekuláit. A technológia hátránya az, hogy az ismert energiatárolók (például az akkumulátorok) ezt a hajtóművet nagy távolságokra nem tudják mozgatni, mert tárolókapacitásuk szerény. Hozzátette azonban, hogy ez a találmány nemcsak az űreszközök, hanem akár a tengeralattjárók meghajtására is alkalmas. A Faraday LH Kutató és Fejlesztő Kft. alapító igazgatója elmondta: szeptemberben léptek kapcsolatba a NASA egyik munkatársával, aki korábban az amerikai haditengerészet szaktanácsadója volt. Ő volt az, aki felismerte: az elmélet nemcsak az atmoszférában, hanem a tengerben is alkalmazható, ahol a gyorsító közeg nem más, mint a sós tengervíz. A tervek szerint fél év múlva Ohióban tesztelik a hajtóművet, és ha az eredmények pozitívak, akkor a NASA alkalmazza a technológiát. Szentesi János bízik abban, hogy egy éven belül már a gyakorlatban is használni lehet a találmányt. (inforadio)

Egy amerikai cég egészen különleges mikroelemet fejlesztett ki, amely akár negyed századon át szolgáltathat áramot. Nukleáris elem - nem fél tőle senki? A technológia (betavoltaics) már régóta ismert, de csak nemrég sikerült igazán hatékonnyá tennie a Widetronix nevű cégnek. A nukleáris elem lényege nem valamiféle maghasítás (fisszió), hanem az, hogy egy radioaktív gáz, például trícum által kibocsátott elektronok szilíciumba kerülnek, s így áram keletkezik. Ezek az elemek egyelőre csak mikrowattnyi áram szolgáltatására képesek, úgyhogy egyhamar nem lehet velük laptopokban vagy iPhone-okban találkozni, de ezeknél kisebb készülékekben már alkalmazhatóak, és várhatóan 2011-től kereskedelmi forgalomba kerülnek. STOP/Live Science

Lepra nyomaira bukkantak egy csaknem kétezer éves sírban fekvő férfi holttestében Jeruzsálemben. Ez a legrégebbi ismert leprás eset, amelyet modern laborvizsgálatokkal kimutattak, és ez az első alkalom, hogy a modern időszámítás szerinti első évszázadból származó sírt molekuláris eszközökkel vizsgáltak meg. Carney Matheson, a kutatócsoport vezetője és a kanadai Lakehead Egyetem munkatársa szerint a férfi a leprán kívül tuberkulózisban is szenvedett. A kriptában fekvő többi holttesten is azonosították a tbc-t. A kutatók DNS-vizsgálatokat is végeznek, hogy fényt derítsenek az elhunytak közti rokoni szálakra. Matheson kiemelte: a leletek sokban hozzájárulnak a tuberkulózis és a lepra ókori térbeli és időbeli elterjedésének megértéséhez. A molekuláris archeológia a jövőben is jelentősen hozzájárulhat az ókori betegségek vizsgálatához. A sírban egy halotti lepel maradványait is megtalálták a régészek. A több kamrából álló, kőbe vésett kripta a Hinnóm-völgy egyik temetőjében található. Ez a terület már a Bibliában is - Máté evangéliumában - vérmezőként, csatatérként szerepel. MTI

A törökországi Kütahya városában egy ásatáson talált négyezer éves lencsemag kicsírázott, és a tudósok most nagy érdeklődéssel várják, milyen lesz a növény, és a mag, amit majd terem. Az archeológusok a földben egy tartályban találtak magvakat, amelyek nagy része meg volt pörkölődve. Néhányról azonban azt feltételezték, hogy talán nem sérült meg. Három maggal két évig harcoltak, amíg sikerült három hónappal ezelőtt egyet kicsíráztatni. A kutatók most azt szeretnék megvizsgálni, hogy a történelem előtti magból kelt növény genetikailag mennyiben különbözik a mai lencsében található génektől. Az ősnövényt összehasonlítják mai utódaival (azta)

Ritka halfaj – egy tokok családjába tartozó simatok – került egy halász hálójába a szeremlei Duna-szakaszon december első napjaiban. A simatok eredetileg tengeri hal, természetvédelmi értéke 10 ezer forint. Az Acipenser nudiventris 22 kilós, 140 centiméteres példányát a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Gemenci Tájegységhez tartozó szeremlei Duna-szakaszon, 18 méteres mélységben fogta ki Gagyi Tibor dunai halász. Az akkor még számára ismeretlen halat, amelyről feltételezte, hogy védett, kíméletesen kiszabadította, majd élve eljuttatta Mohácsra, ahol Deme Tamás természetvédelmi őr dokumentálást követően az egyik helyi bárkában helyezte el. A faj azonosítását neves halkutatók – köztük Sallai Zoltán – és a Halászati Kutatóintézet (HAKI) szakemberei végezték el. A specialisták egyértelműen simatoknak határozták meg, megjegyezve, hogy ez a faj a legveszélyeztetettebb a tokok közül. Az ivari bélyegek alapján tejesnek minősítették. A halat szállítótartályban további vizsgálatokra a HAKI szarvasi telepére vitték - közölte az MTI-vel a nemzeti park igazgatósága. A simatok hengeres testű, nyúlánk hal. Eredetileg tengeri hal, de szaporodáskor az édesvizű folyókba vándorol. Áramláskedvelő faj, főként a nagyobb, tiszta vizű folyók márnazónájában fordul elő. Táplálékát a mederfenéken található apró rákok, rovarlárvák, csigák alkotják, de a nagyobb példányok kisebb halakat is elfogyasztanak. A Duna vízrendszerében élőkről kiderült, hogy a vándorlással felhagyva egész életüket édesvízben töltik. (168ora)

Több mint húsz év után is meglepetésekkel szolgál a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája, írja a Wired. Hiába tervezi a csernobili zóna betelepítését az ukrán kormány, a környezeti hatásokat vizsgáló tudósok egyöntetűen azt állítják: jóval többet kell várni erre, mint gondoltuk. A radioaktív cézium ugyanis mégsem tűnik el olyan gyorsan a természetből, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. A radioaktív cézium-137 izotóp felezési ideje - az az időtartam, ami alatt atomjainak fele lebomlik - 30 év, a csernobili talajban azonban mégsem csökkent olyan mértékben a cézium mennyisége, mint ahogyan azt a kutatók remélték, mindezt pedig még megmagyarázni sem tudják - derült ki az American Geophysical Union találkozóján. "Általában elmondhatjuk azt, hogy minden harmincadik eltelt év után fele olyan rossz a helyzet, de ez itt nem teljesül", állítja a csernobili talajvizsgálatokat végző egyik tudós, Tim Jannick, véleménye szerint sokkal több időnek kell eltelnie, amíg újra be lehet népesíteni a területet. A kutatócsoport jelenlegi becslései szerint legalább 180 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy újra biztonságos életet lehessen élni a környéken, de a bomlási folyamat akár 320 évig is könnyen elhúzódhat. Az 1986-os katasztrófa után a környék számos pontján vettek talajmintákat, hogy megnézzék: miként viselkednek a talajban a stroncium, cézium és plutónium radioaktív izotópjai, valamint hogyan változik ezek eloszlása. A vizsgálatokat több mint 20 éve végzik, mégis meglepetésként érte a kutatókat a tény - írja a Wired - a radioaktív izotópok élettani felezési idejét ugyanis rövidebbnek gondolták, mint a fizikai felezési időt. Míg a stronciumnál ez így is volt, a cézium esetében szinte alig tapasztaltak fizikai változást. A tudósok úgy vélik, ennek akár valamilyen környezeti magyarázata is lehet, például a szél is eljuttathatja a céziumizotópokat a Csernobiltól távolabb eső területekre, de az is előfordulhat, hogy a lebomlásra nem képes izotópok a talaj mélyebb rétegeiből szivárognak fel. (hvg)

Európa legrégebbi, őshüllőtől származó tollára bukkantak a stuttgarti Természettudományi Múzeum kutatói a Sváb-Alb hegységben. Günther Schweigert, az intézmény paleontológusa elmondta: egyelőre vizsgálják, hogy a nyolc milliméter hosszú, megközelítőleg százötvenmillió éves lelet az Archaeopteryx nevű, eddig ismert legkorábbi ősmadártól, vagy pedig egy mindeddig teljesen ismeretlen dinoszaurusztól származik. A régész még májusban fedezte fel a tollat, amikor vésőjével felnyitott egy nehezen hasadó követ. Elmondása szerint a lelet az egyetlen bizonyíték arra, hogy már százötven millió évvel ezelőtt is előfordultak tollal borított állatok a mai Európa területén. Schweigert elmondta: a toll nem csak a madarak tipikus ismertetőjegye, hanem a dinoszauruszoké is, hiszen "a madarak a dinoszauruszok egyetlen csoportja, amely a mai napig is él a Földön". Közeli rokonaik a szintén az ősidők óta létező krokodilok. A lelet a németországi Baden-Württemberg tartományban lévő Nusplinger melletti litográfiai mészkőpalákból származik, ahol Schweigert és a stuttgarti Természettudományi Múzeum 1993 óta végez kutatásokat. A területen százötvenmillió évvel ezelőtt egy másfél kilométer átmérőjű, száz méter mély lagúna feküdt, amelyet páfránycserjékkel és tűlevelűekkel tarkított szigetek vettek körbe. A lagúna állóvizében lemerülő tetemeket és növényeket idővel egymásra rakódó mészkőrétegek fedték el, így megőrizték az utókornak. A XIX. században felfedezett lelőhely igazi kincsesbánya a régészek számára: több mint háromszázötven különböző, a Jura-korból származó állat- és növényfajt fedeztek fel itt a kutatók. Schweigert meggyőződése szerint az apró tollhoz tartozó őslény repülni is tudott, máskülönben nem lett volna képes megközelíteni a szigeteket. Feltételezése szerint a tyúkméretű madár hegyes fogacskákkal rendelkezett és elsősorban rovarokkal táplálkozott. Eddig a világ legrégebbi leletének egy Archaeopteryxtől származó tollat tartottak, amelyet 1861-ben fedeztek fel a bajorországi Solnhofenben. A nusplingeri mészkőtáblák azonban ötszázezer évvel korábban keletkeztek, mint a solnhofeniek, így mindenképpen Európa legrégebbi leletének számít az itt talált apró toll. Ugyanakkor a két toll összehasonlítása sem vezet sokra, hiszen míg a solnhofeni esetében evezőtollról, a nusplingeni esetében fedőtollról van szó. Schweigert szerint az is előfordulhat, hogy egyenesen a világ legrégebbi leletére bukkant. A dinoszauruszokra utaló legrégebbi leletnek ugyanis hivatalosan a novemberben Kínában megtalált, 158 millió évesre becsült tollas őshüllő maradványait tartják - a kutató szerint azonban a kormeghatározás ilyen hatalmas távlatokban meglehetősen pontatlan is lehet. (STOP)

Amerikai kutatók egyre több bizonyítékot halmoznak fel amellett, hogy az ember azért sikeres mint faj a Földön, mert önzésén túllépve képes az együttérzésre, gondoskodásra, nagylelkű segítségre. A kedvesség sokkal fontosabb, mint eddig hitték Darwin nemcsak a létért való küzdelem (struggle for life), a legrátermettebb egyed életben maradása (survival of the fittest) és a természetes kiválasztódás (natural selection) elveit fogalmazta meg, hanem úgy vélte, hogy az ember egyik legerősebb ösztöne az együttérzés. Munkálkodása után százharminc évvel most kezdik igazolni meglátása igazát amerikai kutatók a Berkeley-ben lévő Kaliforniai Egyetemen. A szakemberek egyre több bizonyítékot halmoznak fel amellett, amit ők a "legkedvesebb egyed életben maradásának" (survival of the kindest) neveznek. A kutatók szerint az ember minél együttérzőbb, segítőkészebb és nagylelkűbb, annál nagyobb tiszteletre és befolyásra tehet szert embertársai között. Ezzel szemben aki csak a saját érdekeit nézi, azt lenézik, elkerülik, sőt meggyűlölik. Ezért alakulhatott ki az együttérzés és önzetlenség tulajdonsága, és ez az egyik kulcstényezője az emberi faj sikerének a Földön az új elmélet szerint. Az emberekre jellemző a nagyfokú együttműködés is, és ez csak önzetlen egyedek között képzelhető el, önző egyedek erre nem képesek. Ez is az új elmélet mellett szóló érv. Az együttérzésre és önzetlenségre azért is volt és van szükség, mert az ember kicsinyei egészen kivételes módon rendkívül hosszú ideig tartó gondoskodásra szorulnak. A kutatók szerint a kedvesség genetikailag kódolt tulajdonság, és jelenleg azt vizsgálják, hogy a kedvességnek egészen pontosan mi lehet a genetikai háttere. (STOP/Science Daily)

Egy Krisztus utáni második században virágzó, római kori városra bukkantak olasz tengeri régészek egy líbiai partszakaszon, a Földközi-tenger mentén. Már régebben is sejtették a tudósok Líbiában, hogy annak a homokos dűnesornak a közelében, ahol korábban római kori falmaradványok kerültek elő, egy hasonló korú városnak kell lennie. A Földközi-tenger délkeleti partvidékét most olasz (szicíliai és nápolyi) búvárok és régészek vizsgálták át, és találtak is egy víz alá merült települést a mai Derna és Bomba közötti partszakaszon, az egykori Kyrenaika (Cyrenaica) területén. Tobruktól nem messze találtak rá az elsüllyedt városra A második világháborús csatákból jól ismert Tobruktól nem messze lévő elsüllyedt város a római korban virágzott. Most körülbelül egy hektárnyi, víz alatti részét tárták fel az archeológusok az ANSA olasz hírügynökség jelentése szerint. Falakra, utakra és egy kikötő maradványaira bukkantak rá az olasz szakértők a Bombai-öbölben, Ras Etteen közelében. A Kr. u. 2. században, a római birodalom fennállása idején már biztosan fennálló város 1-3 méterrel a víz felszíne alatt van jelenleg. A város elsüllyedését szakértők geológiai okokkal magyarázzák. Kyrenaika a mai Líbiában (hvg)

4533

Prison Break Forever.

Roger Hooper neves angol fotós a vadvilágot örökíti meg, és némelykor még az életét is kockáztatja egy-egy lélegzetelállító kép érdekében. Az egyik legfrissebb fotóján egy tigris rohan felé, miközben elkattintja gépét. Támad a tigris Kivételes merészség kell ahhoz, hogy valaki egy feléje rohanó tigrist lefényképezzen, de úgy látszik, hogy Roger Hoopernek kötélből vannak az idegei, mert képes volt erre a bravúrra. A támadó tigrist egy kanadai vadasparkban sikerült lencsevégre kapnia. Az utóbbi négy évben Zambiában, Indiában, Kenyában és az Északi-sarkon fotózta a vadvilágot. Legújabb kiállítása, amellyel a veszélyeztetett fajokra kívánja felhívni a figyelmet, a Hoopers Galleryben, Londonban nyílik meg december 4-én, és január 22-ig lesz nyitva. Forrás: STOP/Daily Mail --- Szerintem ez egy kamu, de döntse el mindenki maga.

hankock óvszerrel nem az igazi szerintem.