bikas

Láttunk már idén a régieket verő, kifejezetten jó komédiasorozatokat, azonban az egyik mégis magasan veri a többit poénok tekintetében. Lehet szeretni. lehet nem szeretni, de tény, hogy az MTV már nem olyan, mint amilyen régen volt. Az egykori zenecsatorna ugyanis az idők szavát követve szép lassan elkezdte alternatív műsorokkal, jórészt realitykkel feltölteni a műsoridejét - a közönség pedig hihetetlenül jól reagált, minek hatására egyre több lett a(z általában) zenével kapcsolatos valóságshow a csatornán. Persze a realityk közel sem árasztották el annyira az MTV-t, mint mondjuk a másik nagy zenecsatornát, a VH1-t, s a tematika is nagyon sokszor zenés maradt, de így is a klipek nagyon háttérbe szorultak. Amikor itthon elindul a magyar MTV hasonló trendet követett. Eleinte a zene és a zenés műsorok voltak túlsúlyba, de a vezetőség észlelte, hogy a realityk mennyivel sikeresebbek, így meghajoltak a közönség igényei előtt, s egyre több alternatív programmal kedveskedtek a fanatikusoknak. Ezek egy részét a VH1-ról importálták (Brooke Knows Best, Hogan Knows Best, Scream Queens - Sikítófrász), de jó részük MTV-produkció volt. A közös nevező azonban a szkripteletlen jelleg volt, a szkriptelt sorozatokat egyedül a Comedy Central South Parkja képviselte. De ennek vége, hiszen az MTV múlt héten bemutatta a Blue Mountain State-et. A Blue Mountain State Amerikában a Spike elnevezésű férficsatorna komédiasorozata volt, viszonylagos sikerre futott, aminek köszönhetően jövőre már a második évadot várhatja a nagyérdemű. A sorozat pedig olyan, amit látva az ember nem is nagyon hiszi el, hogy ezzel a műfajjal mostanában nem nagyon találkozik a televízióban. Hiszen a moziban nagy sikert arattak annak idején az Amerikai pite filmek, a tiniket mindig is érdekeltek a szexkomédiák, a lazább alkotások, ahol a poénok mindig a lányok, a pia, a lányok, a bulik, a lányok, a könnyűdrogok és persze a lányok körül forognak. A Blue Mountain State ezt az űrt tölti be. A Blue Mountain State-et mindenki ismeri, vagy ha nem, akkor nagyon szeretné. Ez az a híres, béka alakú rész Közép-Nyugat Amerikában, ahol finom a sör, jók a csajok, és minden a foci körül forog. A sorozat három egyetemista életét követi végig, akik a suli mellett az amerikai foci világában is megpróbálják megállni a helyüket. Alex irányító, Sammynek bőven elég, hogy kabalaállat lehet, miközben Craig a csapat sztárjává küzdi fel magát, többek között barátnőjének köszönhetően. Az ismeretlenebb fiatal színészek mellett szerepel a Blue Mountain State-ben az egykori NFL játékos, Ed Marinaro, az Emmy-győztes Darin Brooks, valamint a Smallville-ből megismert Sam Jones III. A sorozatról, az első epizódok alapján valóban azt lehet elmondani, amit a jobban sikerült tiniszexkomédiák többségéről, a poénok is főképpen "arról" szólnak. Ez pedig nagyjából a célközönséget is belövi, a szofisztikáltabb poénok rajongói jobb, ha távol maradnak a Blue Mountain State-től. Aki azonban szereti az olykor övön aluli humort, a közel sem szalonképes megoldásokat és a végletekig történő lazulást, vagy pedig egyszerűen csak vissza akar emlékezni arra, hogy milyen volt az egyetem (vagy előre akar gondolkodni, hogy lássa, milyen lesz), annak muszáj egy esélyt adnia a sorozatnak. Mert az olyan, mint egy jó buli: jó buli. (Csak egy szemléletes példa: itt a sorozat főcíme, kommentárt nem igényel.) A sorozatot vasárnaponként lehet megtekinteni az MTV-n, 21:50-es kezdettel, előtte pedig az amerikai MTV tavalyi legnagyobb sikere, a Jersey Shore látható, így a néző akár két legyet is üthet egy csapással. (A sorozatból kedvcsinálónak vagy elriasztásul a YouTube-on is akad pár részlet.) SG

Durva lett az új Rémálom az Elm utcában A tinihorrorok rajongói fellélegezhettek, a Rémálom az Elm utcában megkapta az R-es korhatárbesorolást, ami azt jelenti, hogy kellőképpen véres és erőszakos lesz a film, ellentétben a mostanság feldolgozott horrorokkal. Újabb korhatárokat osztott ki a The Motion Picture Association of America, vagyis az MPAA - és az öltönyösök igencsak sokat dolgoztak a héten, hiszen majd egy tucat, még be nem mutatott mozifilmet nézhettek meg. A legfontosabb döntésük az Amerikában jövő héten bemutatásra kerülő Rémálom az Elm utcában (Nightmare on Elm Street) korhatárcsoportba sorolása volt, s végül a film egy R-betűt kapott a plakátjára. Ez pedig azt jelenti, hogy a készítők szakítottak a manapság a horroroknál is oly népszerű, PG13-ra való törekvéssel, pedig az olyan feldolgozások, mint a Péntek 13, a Halloween, vagy a Texasi láncfűrészes az enyhe korhatárral is próbáltak sok tinit moziba csábítani. Ugyancsak R-et kapott a Szex és New York második része, azonban ezúttal az indoklásban, az első résszel ellentétben, nem szerepel a meztelenség. A Gru (Despicable Me) című animációs film PG, vagyis szülői kíséretes értékelést kapott, s manapság már rajzolt filmeknél is ez a módi, hiszen a legenyhébb kategóriát, a G-t, tavaly csak a Hercegnő és a béka érdemelte ki. A Scott Pilgrim vs. The World című képregény-adaptáció, ahogyan arra számítani lehetett, PG-13-as besorolást kapott, akárcsak a Lottery Ticket című Ice Cube-komédia. SG

Nem fognak spórolni az erőszakkal, a vérrel és a gusztustalan jelenetekkel a Piranha 3D-ben. Alexandre Aja filmje a nyár végén fog érkezni Amerikában, de a nagy kérdés, hogy nálunk mozikba kerülhet-e. A Korhatár Bizottságé a döntés. Alexandre Aja, a Magasfeszültséggel berobbanó, majd a Sziklák szemével újabb sikert arató, de a gyenge Tükrökkel elhasaló rendező, nyáron új filmmel jelentkezik, mégpedig a Piranha új, 3D-ben forgatott epizódjával. Adam Scott, a horror egyik főszereplője egy nyilatkozatában elmondta, hogy Aja új filmjében remekül fog keveredni a humor és a sok borzalom, a Piranha 3D nem fogja magát komolyan venni, s miközben röhögünk, azt vesszük észre, hogy milyen szélsőségesen gusztustalan, erőszakos jeleneteket nézünk. "Abból, amit hallok a készítőktől, ez lesz Hollywood történelmének legvéresebb filmje." Adam Scott mellett még Elisabeth Shue, Steven McQueen és Ving Rhames is fel fog tűnni a Piranha 3D-ben. A Piranha 3D-t jelen tervek szerint Amerikában augusztus 27-én mutatják be. Idehaza, hiába volt akkora siker a tavalyi két 3D horror, a Végső állomás 4 és a Véres Valentin, még nem tudni, hogy mikor kerülhet sor a premierre. Forrás: SG

Egy búvár gyanútlanul kamerázott egy zátonyt, amikor egyszer csak arra úszott egy polip, és kikapta a kezéből a masináját. A tolvaj A népszerű videomegosztó portálon látható az a döbbenetes felvétel, amelyen az látható, hogy jön a polip, és kikapja a fényképezőgépet a búvár kezéből. A digitális masina videofelvételre volt állítva, így az egész történet visszanézhető. A polip magával vitte a gépet, a búvár pedig üldözte. Szigonypuskájával bökdöste, birkózott vele, aztán nagy nehezen sikerült visszaszereznie a masinát. De aztán a polip nem akart lekászálódni a szigonypuskáról, így a búvár vitte egy darabig a tolvajt. Forrás: STOP/Popular Science

Van valami különös a kozmikus szomszédságunkban, egészen pontosan az M82 galaxisban. Egy ismeretlen objektum olyan rádióhullámokat kezdett kibocsátani, amivel eddig még soha nem találkoztunk az univerzumban. "Nem tudjuk mi az" - nyilatkozott tömören a jelenség egyik felfedezője, Tom Muxlow, a brit Jodrell Bank Asztrofizikai Központ munkatársa. Az emisszió tavaly májusban jelentkezett, miközben Muxlow kollégáival egy csillagrobbanást tanulmányozott a szomszédos M82-ben a MERLIN rádióteleszkóp hálózat segítségével. A mérésekben mindössze néhány nap leforgása alatt jelent meg egy rendkívül fényes foltként a rádióemisszió, ami azóta azon túl, hogy összezavarta az asztrofizikusokat, gyakorlatilag változatlan maradt. A szakembereknek eddig csak azt sikerült megállapítaniuk, hogy mi nem lehet a sugárzás forrása. Kizárták a szupernóvát, ami általában néhány hét alatt válik fényessé, majd néhány hónap multán elhalványul, miközben a sugárzás spektruma folyamatosan változik. Az új forrás fényessége alig változott egy év leforgása alatt, spektruma pedig állandónak mondható. Ezen felül olyan, mintha mozogna is, méghozzá igen gyorsan. Látszólagos oldalirányú mozgása a fény sebességének négyszerese. Hasonló "szuperluminális" mozgást már észleltek egyes fekete lyukak által kilövellt nagy sebességű anyagsugaraknál, amik sebességüket a relativitás hatásainak, illetve az általuk keletkezett optikai illúziónak köszönhetik, vagyis a mozgásuk csak látszólag haladja meg a fény sebességét. Lehet, hogy az új objektum egy fekete lyuk? Nem zárható ki, bár nem igazán az M82 közepén helyezkedik el, ahol a csillagászok ezt a típusú szupermasszív fekete lyukat várnák, ahogy az a legtöbb galaxisnál lenni szokott. Ez nyitva hagyja a lehetőséget egy másik alternatíva, a mikrokvazár előtt is. Egy mikrokvazár akkor jön létre, amikor egy kettős csillagrendszerben a nagyobbik tömegű csillag felrobban és egy 10-20 naptömeggel rendelkező fekete lyukat hagy maga után, ami elkezd a társcsillag gázaival táplálkozni. A mikrokvazárok rádióhullámokat bocsátanak ki, azonban olyan fényességűvel, mint ami az M82-ben észlelhető még saját galaxisunkban sem találkoztunk. Emellett a mikrokvazárok bőséges röntgensugárforrások is, míg a rejtélyes objektum esetében ezt a sugárzást nem észlelték. "Tehát ez sem stimmel" - tette hozzá Muxlow. A szakember szerint továbbra is az a legvalószínűbb, hogy valamilyen sűrű objektum lesz a forrás, ami maga köré tekeri környezete anyagát, talán egy nagy fekete lyuk vagy egy szokatlan környezetben elhelyezkedő fekete lyuk. Lehetséges, hogy időnként a mi galaxisunkban is kialakul ilyen objektum, az M82-ben azonban gyakoribb, mivel az a galaxis egy igazi kozmikus olvasztótégely, ahol a nagy tömegű csillagok sokkal nagyobb arányban robbannak fel és alakulnak ki, mint a Tejút esetében, így ott nagyobb a fekete lyukak kialakulásának aránya is. SG

A titánok harca - A 3D-film, ami jobb 2D-ben A kamu 3D szedi áldozatait, a nézők fogalmatlanul tódulnak be a moziba, s a hidegzuhany csak később éri őket. Valóban szükség van az ilyen filmek 3D-sítésére? A titánok harcát muszáj állatorvosi lóként kezelni, s kapcsán elmerengeni azon, hogy mennyire van szüksége a nézőknek egy utólag, szoftveresen 3D-sített, de egyébként 2D-ben készült akciófilmre. Való igaz, az Alice Csodaországban is efféle konvertált alkotás volt, azonban a gyerek- és animációközeli műfaj még megmentette a szétcincálástól, holott egyértelműen látszott, hogy mekkora a különbség Tim Burton filmjének és a tavalyi, "valódi" 3D-s filmeknek a vizualitása között. A titánok harca esetében azonban nincs olyan momentum, ami indokolttá tenné a 3D-t - persze a bevételeket kivéve. (S nem is törünk pálcát, hiszen ez utóbbi 100%-ban igazolta is a gyártó döntését, mely egy végletekig 3D-síthető animációs főcímmel és egy-két, utólag a filmbe biggyesztett animált snittel próbálta igazolni a térhatás létjogosultságát.) Azonban a nagy kérdés, hogy akkor ez lenne a helyes út? Nosza, kapjon egy kis 3D-t a Vasember 2, a Perzsia hercege, a Szex és New York 2 és a Robin Hood? Nyilván látványosabbak lennének néhol a filmek, azonban az orrunkra feltolt szemüveggel sem lehetne elfedni a hibákat, hiába tereli el olykor a 3D a figyelmünket. Az előbb említett filmek nem vállalták be a 3D-t, a Titánok viszont megtette, s valljuk meg, elég érdekes látni a film elejét, hiszen azonnal kiderül, hogy szemüveg nélkül is abszolút élvezhető képet láttunk a vásznon. Ekkor látszott csak igazán, hogy milyen illúzióért hajlandóak a nézők kifizetni pár száz forinttal többet. Való igaz ugyan, hogy az olyan felvételek, ahol a szereplőket ki lehetett emelni a háttérből, valamilyen szinten működtek a konverziónak köszönhetően, azonban az oly sokszor emlegetett, valódi mélységérzés nem volt jelen. Mint ahogy a hagyományos forgatásnak köszönhetően 3D-ben igazán működő jelenetekkel sem találkoztunk, még a klasszikus, képből való kinyúlással sem - ami egyébként sem működne jól konverziós filmnél. Persze most a filmről kéne beszélni, de azt hiszem sokan, sokféleképpen le fogják írni, hogy miért is csalódás A titánok harca. Illetve..., várjunk csak. Annyira nem csalódás, hiszen a Szállító 2 és a Hulk 2 rendezőjétől nem is nagyon számíthattunk semmi egetrengetőre. Hogy szembemenjünk az általános vélekedéssel, inkább azt mondanánk, hogy egyáltalán nem annyira gáz A titánok harca, mint ahogy azt várni lehetett az előzetes nézői vélemények és kritikák alapján. Bár abszolút felejthető produkcióval van dolgunk, ami remekül illeszkedik a gyorséttermek világába, vagyis egy szubkultúrának tökéletes kielégülést fog biztosítani, azonban nem ébreszt indulatokat az emberben, szeretni sem, utálni sem lehet nagy hévvel. Mondhatjuk, hogy teljesen jellegtelen, semmilyen, felesleges, iszonyatosan közepes film. De, és ez jó hír, egyáltalán nem vállalhatatlan. A titánok harca egyébként az 1981-es Laurence Olivier-féle verzió feldolgozása, s története kimerül abban, hogy a félisten Perzeusznak, az istenek haragjának köszönhetően, mindenféle bestiákat kell lemészárolnia, hogy megmentse Argosz városát a pusztulástól. (Értsd: az első pálya a party összeállítása, ezután jön pár lemészárlandó imp, majd a második, harmadik, negyedik pálya végén egy-egy boss, hogy a végén a Kraken is megkapja a magáét.) Aki az ugyanilyen korhatárral bíró Percy Jackson-filmből, a Villámtolvajból, nem tanulta volna meg az aktuális görög mitológialeckét, az most ismételhetett, hiszen ismét csak a Zeusz - Poszeidón - Hádész trió áll a középpontban (ezúttal rockernek maszkírozott, haknizó Oscar-jelöltek alakításában), s a lezúzandó szörnyparkban ezúttal is képviselteti magát a Medúza. Tehát Perzeusz hős társakat és egy nőt is kap maga mellé, ők azok, akik életet lehel(het)nek a filmbe, miközben, ahogy az lenni szokott, szép lassan elhullnak a PG-13-as vérzivatarban. Kár, hogy közülük csak a dán szupersztár, Mads Mikkelsen karaktere, Drakó tesz hozzá valamit a filmhez, a többiek csak az ágyútöltelék, nem éppen nemes feladatát töltik be. A társak mellett a lények jelenthetnek még pluszt az ilyen filmeknél, azonban a pár jó megoldást, a néhol elég satnya animáció azonnal feledteti, így összességében csak egy átlagos színvonalat hoz a film látványa. Száz szónak is egy a vége: mindenki tudja, mire számíthat, ha megnézi A titánok harcát, és azt is, hogy érdekli-e őt mindez. Ha igen, akkor viszont nem érdemes plusz pár száz forintot kiadni egy szemüveg két órás kölcsönzésére, A titánok harcát tökéletesen elég sima, fapados, 2D-s változatban megnézni. Az élmény ugyanolyan lesz - sőt, lehet, hogy jobb is, hiszen a 2D-s nézők láthatják azt a végeredményt, amit a készítők maguk is terveztek. SG

A feketéknek szóló BET csatorna feléleszti a tavaly megszüntetett, The Game című szituációs komédiát. Bár még nem tudni, hogy az eredeti szereplők közül kiket sikerült visszahívni, a folytatásra mérget lehet venni. Alig pár napja számolhattunk be arról, hogy a TLC csatorna mégiscsak folytatja az American Choppers-t, most a szituációs komédiák és az amerikai foci szerelmesei örülhetnek, ugyanis visszatérhet a The Game. Az annak idején a Girlfriends testvérsorozataként még a UPN csatornán indult komédiát a CW tavaly májusban szüntette meg. A jobbára afroamerikai szereplőket használó sorozat a BET-n fog folytatódni, mely természetesen egy feketéknek szóló csatorna, mint ahogy azt a neve (Black Entertainment Television) is mutatja. Arról még nincs hír, hogy a The Game szereplői közül kik térnek vissza, az viszont biztos, hogy a San Diego Sabres fiktív focicsapatának játékosai és barátnőik, feleségeik az év utolsó negyedében ismét kavarni fognak. SG

Gamestar Biztonsági kód április: Eset Smart Security + NOD32: 552DKA www.eset.hu/gamestar Vipre Antivirus + Antispyware: VIPJ7C www.sunbelt.hu/gamestar

Én is úgy hívom, hogy Avatar 2: Ravatal.

A földönkívüliek léteznek és emberi álruhát öltve köztünk járnak, legalábbis az emberek egyötöde így vélekedik - derül ki egy friss nemzetközi felmérésből. A 22 országban 23 ezer ember megkérdezésével készült Reuters/Ipsos felmérés szerint Indiában és Kínában az emberek több mint 40 százaléka hiszi, hogy emberi alakot öltött földönkívüliek élnek köztük, míg ezt a nézetet legkevésbé a belgák, a hollandok és a svédek fogadják el, közülük mindössze 8 százalék hisz az álruhába bújt marslakókban. John Wright, az Ipsos közvélemény-kutató helyettes elnöke szerint szerény összefüggés tapasztalható a népsűrűség és a földönkívüliek vélt jelenléte között. "Talán azért lehetséges ez, mert a kevésbé lakott országok lakói jobban ismerik egymás szomszédait" - vélekedett Wright. A felmérés szerint a férfiak 22 százaléka, míg a nők 17 százaléka hisz a földön élő idegenekben. A hívők többsége - jövedelmi szinttől függetlenül - a 35 év alatti korosztályból került ki. Forrás: MTI

Amerikai és orosz fizikusok megtalálták a periódusos rendszer 117. rendszámú elemét. Ez azt jelenti, hogy a 2006-ban felfedezett 118-as előtti elem létezését is sikerült igazolni - írja a New York Times. A kísérlet egy Moszkvától északra lévő részecskegyorsítóban zajlott. A tudósok kalcium izotópokat ütköztettek egy radioaktív elemmel, a berkéliummal. Így kaptak hat atomot, amelyekről kiderült, hogy a 117-es rendszámú elemhez tartoznak. A rendszám azt a számot fejezi ki, hogy egy atom magjában hány proton van. Az azonos protonszámú, de különböző neutronszámú atomokat (atommagokat) nevezik izotópoknak. Az izotópok vegyi reakciókban hasonlóan lépnek fel, ezért számítanak "kémiailag" azonos elemnek, de fizikai tulajdonságaik jelentősen különbözhetnek egymástól, így például stabil, nem lebomló atommagoknak lehetnek olyan izotópjaik, amelyek rendkívül isntabilak, és könnyen szétbomlanak. A 117-es elem felfedezése újabb lépést jelenthet a tudósok reményei szerint a "stabilitás szigetének" elérésére, minthogy bíznak benne, hogy az egyre nehezebb elemek előállításakor egyre tartósabb atomokat kapnak, amelyek nem bomlanak el a pillanat törtrésze alatt. A transzurán, vagyis az uránnál nehezebb elemek nagy része ugyanis ilyen bomlékony atomokból áll, amelyeket csak pillanatok milliomodrészére lehet előállítani. A mostani felfedezést még más laboratóriumokban is meg kell ismételni, és ha sikeresek lesznek a kísérletek, és igazolják az orosz-amerikai felfedezést, akkor az új elem nevet is kaphat. Forrás: hvg

A Harvard fizikusai rájöttek, hogy egy magas feszültségű nanocső atomi méreteken olyan pusztító erőt képes kifejteni, mint egy fekete lyuk kozmikus méreteken. A nanocső hideg atomokat gyorsít fel drasztikusan, melyek befelé spirálozva egy heves reakcióban megsemmisülnek. "Ez a hideg-atom és a nanoméretű tudomány első összeolvadása, ami megnyitja az utat a hideg atom és a nanoméretű eszköz kísérletek egy új generációja előtt" - olvasható Lene Vestergaard Hau kutató nyilatkozata a kísérletről szóló tanulmányt publikáló Physical Review Lettersben. "Nanoméreteken egy olyan leküzdhetetlen és pusztító vonzást hoztunk létre, ami hasonlít a fekete lyukak által az anyagra kifejtetthez." Hau és a tanulmány társszerzői, Anne Goodsell, Trygve Ristoph és Jene A. Golovchenko professzor az abszolút nulla fok közelébe, mindössze 0,1 kelvinre hűtött lézerrel egy egymillió rubídiumatomból álló felhőt. A fizikusok ezután elindították milliméteres atomfelhőjüket egy két centiméterre elhelyezkedő, felfüggesztett szén nanocső felé, amit több száz volttal töltöttek fel. Az atomok nagy többsége elhaladt a nanovezeték mellett, azonban azok, amik egy mikronon belülre sodródtak, menthetetlenül a nanocső vonzásába kerültek és elképesztő sebességre gyorsulva spiráloztak a nanocső felé. "A hideg atomok az 5 méter per szekundumos kezdő sebességről nagyjából 1200 méter per szekundumra gyorsultak a nanocső körüli forgásukban" - ismertette az eredményeket Goodsell. "Ennek a nyaktörő gyorsulásnak a részeként az atomok kinetikus energiájának megfelelő hőmérséklet a kezdeti 0,1 kelvinről kevesebb mint egyetlen mikroszekundum leforgása alatt több ezer kelvinre emelkedett." A gyorsuló atom ezután egy elektronra és egy ionra bomlott, melyek a nanovezetékkel párhuzamosan forogtak, egy-egy kört egy másodperc trilliomod része alatt téve meg. Az elektront végül egy úgynevezett kvantumalagutazás következtében elnyelte a nanocső, míg a társául szolgáló ion nagyjából másodpercenkénti 26 kilométeres sebességgel kilökődött a 300 voltos nanocső taszító hatására. "Az atom szemszögéből a nanocső végtelen hosszú és keskeny, vagyis egyfajta szingularitási hatás jön létre" - magyarázta Hau. "Ez az első kísérleti megvalósulása egy kombinált hideg atom-nanoszerkezet rendszernek. Rendszerünk nanoméreteken demonstrálja az atom, elektron és ion dinamikák szondázását" - tette hozzá Golovchenko professzor. Forrás: SG

Egy Észak-Koreában tanuló orosz blogger hozott nyilvánosságra információkat az első észak-koreai operációs rendszerről. A Linux-alapú szoftvert egy utcai árustól vette. A programot megvizsgálták a dél-koreai Tudományos és Technológiai Intézetben, ahol kiderült, hogy az ártalmatlannak látszó operációs rendszer valójában kémkedik felhasználói után, holott a kommunista országban csak nagyon kevesen használhatnak internetet, és azt is csak erősen cenzúrázva. A kommunista operációs rendszer kifejlesztésének célja lehet az is, hogy azon kevesek, akik számítógépet használhatnak, ne Windows XP-t, hanem az állami ellenőrzés alatt tartott szoftvert használják. Az Intézet szerint Észak-Korea egyebek mellett már felállított egy kiberhadsereget is, melyet dél-koreai és amerikai célpontok ellen terveznek bevetni. Korábbi kibertámadások kapcsán egyébként már felmerült Észak-Korea, mint lehetséges elkövető .A Mikhail nevű orosz blogger elmondta, hogy a „Vörös csillag" névre hallgató oprendszert Phenjanban vette, mintegy öt dollárnak megfelelő összegért. Blogján screenshotokat is közzétett a programról. A Vörös Csillag rendszer bejelentkező zenéje egy népszerű koreai népdal, a beépített naptár pedig Kim-ir-szen születésétől méri az időt, aki idén lenne 99 éves. A Linuxra épülő program grafikus felülete nagyon hasonlít a Microsoft Windowshoz, az irodai alkalmazások pedig az Office-hoz. A Vörös Csillag csak koreai nyelven elérhető, és telepítése mintegy 15 percet vesz igénybe. „Galamb" névre hallgató levelezője is van, és beépített „Én hazámnak" nevezett Firefox böngészőt kínál, melyen az észak-koreai kormányzati weboldal van beállítva kezdőlapnak. Elvileg a Vörös Csillag nem létezhetne, mivel az amerikai kormány nem engedélyezi a nyílt forráskódú szoftverek fel és letöltését a szankciókkal sújtott országokkal szemben, melyek között ott van Észak-Korea is. Forrás: BBC

Már csak pár hét és itthon is bemutatják minden idők legbrutálisabb tévésorozatát, a 300-hoz hasonló vizualitással felvértezett Spartacus: Blood and Sand-et. Le sem tagadhatná a nagy elődöt, a 300-at, a Spartacus: Blood And Sand. Steven S. DeKnight sorozata ugyanis teljes egészében stúdióban készült, zöld háttér előtt meséli el a híres rabszolgavezér történetét. A január 22-i amerikai premier előtt a sajtó szinte kivétel nélkül attól volt hangos, hogy mennyire brutális és véres, valamint pornográf a sorozat, azonban az idővel bizonyított és megtalálta saját hangját, s az erőszak sem annyira öncélú, mint a kezdetekben. Ezt a sorozatot fogja nemsokára (nyár elején) bemutatni a magyar HBO. A Starz prémiumadó alkotása Amerikában jelenleg a 11. epizódjánál tart, ami azt jelenti, hogy másfél hét múlva kerülhet sor az első szezon fináléjára, mely a Kill Them All címet viseli. A folytatásért szorítóknak pedig jó hír, hogy a második évadot már biztosra lehet venni, hiszen a Starz vezetői látva az első epizódokat, még a bemutató előtt úgy döntöttek, hogy felkérik a készítőket egy második etap, újabb 13 epizód megírására. Az efféle bizalom meglehetősen ritka sorozatos körökben, de a Starznak várakozásai igazolódtak, hiszen a kis csatorna soha nem látott nézettséget produkált a Spartacus: Blood and Sand-del. Már a premier is csúcsot döntött, hiszen több mint 650 ezren követték figyelemmel az első részt. Ezután viszont a széria nézettsége nem hogy csökkent volna, mint az általában megszokott, hanem epizódról-epizódra növekedett, s a legutóbbi részt már 1,1 millióan látták. Bár a második évadot már elkönyvelhettük, azonban hiába készültek el a forgatókönyvek, ennek március közepére tervezett forgatási startját bizonytalan időre elhalasztották. Az ok: a főszereplőnél, Andy Whitfieldnél rákot diagnosztizáltak (hasonlót, mint a Dexter címszereplőjénél, Michael C. Hallnál). A színész sajtóközleményben jelezte, hogy jó kezekben és kezelik Ausztráliában, de egyelőre nem tudni, hogy mikor épül fel, hogy belekezdhessen a második szezon forgatásába, mely, ha minden jól megy, 2011-ben kerülne képernyőre. A szinkronos magyar premier júniusra várható az HBO-ra, de aki arra számít, hogy esetleg valamelyik országos csatornán is viszontláthatja a Spartacust, annak lehet, hogy keserűen csalódnia kell, hiszen a meglehetősen grafikus széria láttán az ORTT tagjai minden bizonnyal szívrohamot kapnának. Egytől-egyig. SG

Space Frog

4601

Madagaszkár déli részén valaha nagy számban éltek a sugaras teknősök, de ma már alig van belőlük, és húsz év múlva teljesen kihalhatnak. Fotó: Flickr.com - Ankanin'ny Nofy Az orvvadászat és az illegális állatkereskedelem következtében a sugaras teknősök végveszélybe kerültek. Egy nemzetközi szakembergárda felmérte ezeknek a csodálatos állatoknak a helyzetét, és megállapította, hogy a sugaras teknősök húsz év múlva kihalhatnak, ha védelmükben nem tesznek alapvető lépéseket. Az orvvadászok és az illegális gyűjtők azonban gátlástalanok, és még a természetvédelmi területeken is elkapják a sugaras teknősöket. STOP/Daily Mail

Tudósok felfedezték, hogy agyunk energiát spórol azáltal, hogy megjósolja mit fog a szemünk látni, így csak a váratlan dolgokra kell összpontosítania. A Glasgow-i Egyetem pszichológia karának kutatói a frankfurti Max Planck Agykutatási Intézet szakértőivel közösen arra a következtetésre jutottak, hogy a vizuális kéreg nem egyszerűen reagál a vizuális ingerekre, de automatikusan megjövendöli mit fogunk látni egy-egy adott környezetben - főként az általunk már jól ismert közegekben, mint az otthonunk, vagy a munkahelyünk. Ezzel az agy kevesebb energiát használ fel a képek feldolgozására, azonban ha valami váratlan tűnik fel az ismerős környezetben, a vizuális kéreg aktívabbá válik az új információk befogadása érdekében. "Képzeljük el a hivatali asztalunkat" - magyarázta dr. Lars Muckli, a kutatás vezetője. "Ezerszer láttuk már, így az agyunk tudja hogy néz ki, tehát nem kell különösebb energiát fordítania a helyszín feldolgozására. Már eleve rendelkezik egy mentális képpel amiből megjósolja, hogy mi tárul elénk az irodába belépve. Azonban ha egy nap besétálunk az irodába és egy teljesen váratlan valakit találunk a székünkben ülve - például a miniszterelnököt - agyunknak keményebben kell dolgoznia hogy ugyanazt a helyszín feldolgozza." A skót-német eredmények egy viszonylag új elméleten alapulnak, amit a londoni University College agytudósa, Karl Friston prediktív kódolásnak, avagy a szabad energia alapelvnek nevezett el. Ez azt állítja, hogy az agy aktívan megjósolja milyen inputot fog kapni, nem pusztán passzív módon feldolgozza az éppen beérkező információkat. "A prediktív kódoláson azt az elméletet értjük, mely szerint az agy jóslatokat generál, megbecsülendő az adott környezeti információkból kinyerhető legvalószínűbb vizuális inputot a közelmúlt alapján. Az agy számára ez egyfajta meglepetés redukálás" - taglalta Muckli. Az elméletet Glasgow-ban le is tesztelték. A kutatók 12 önként jelentkezőt kértek meg, hogy szemléljenek egy vizuális stimulust, miközben fMRI agyletapogatást végeztek rajtuk. Az alanyoknak egy számítógép képernyőjén két villogó pontot kellett nézniük, melyek a mozgás illúzióját keltették. A megjósolható/megjósolhatatlan teszthez a kutatók időnként rövid időre felvillantottak egy harmadik pontot is, általában a kettő már megszokott pont között úgy, hogy az megzavarja az illúziót. A kísérlet alatt az alanyok elsődleges vizuális kérgét (V1) figyelték, az fMRI eredmények pedig egyértelműen tükrözték, hogy a megjósolható séma jóval kevesebb aktivitást idézett elő a V1-ben a váratlan stimulussal szemben. "Az agy sejti, hogy mit fog látni, és azt csak néha meg akarja erősíteni - olyan ez mintha a jövőre emlékeznénk" - nyilatkozott dr. Muckli. "Ez megmagyarázhatja miért nem vesszük észre időnként a változásokat egy ismerős közegben, sokszor az agy ugyanis csak azt látja amire számít, hogy látni fogja, és nem azt ami valójában ott van." SG

Etiópiai borostyánkövekben talált, korábban nem látott ősmaradványok segítenek megérteni a szárazföldi ízeltlábúak, a növények és a gombák evolúciós történetét a virágos növények elterjedésének kezdetén. A ritka lelet olyan életközösséget tár elénk, amelyben a korábbi korszakok fenyőféléi és az újonnan megjelenő korai zárvatermők egyidejűleg voltak jelen. Ez alapvetően befolyásolta a rovarok és a gombák előfordulását és fejlődését is. A tripsz (Thysanoptera) maradványa. Ritka és fontos lelet (forrás: PNAS és Matthias Svojtka szívességéből) A borostyánkövek rendkívül jelentősek őslénytani szempontból, mivel nagyon változatos anyagot őrizhetnek meg a gyantatermelő fák közelében élő állatok és növények maradványaiból. A borostyánkövekben felfedezett zárványok egyrészt azért fontosak, mert többnyire olyan lágytestű élőlények vannak köztük, amelyek egyébként nem fosszilizálódnak, másrészt pedig segítségükkel képet kaphatunk az egykori szárazföldi életközösségek (paleoökoszisztémák) összetételéről, változatosságáról (diverzitásáról) és ökológiájáról. Több száz olyan lelőhelyet ismerünk a Földön, ahol borostyánköveket találtak. Különösen gyakoriak a kréta időszakban, valamint az eocén és a miocén korszakok közötti intervallumban. Az ismert lelőhelyek azonban nagyrészt az egykori északi szuperkontinens, a Laurázsia területéről ismertek. A déli kontinenseket magában foglaló Gondwana területéről alig egy-két lelőhelyet tartanak számon (Libanon, Jordánia, India, Amazónia). Egy nemzetközi kutatócsoport most egy egyedülálló, ősmaradványokban nagyon gazdag borostyánkő lelőhelyet ismertet Afrikából a PNAS legújabb számában. Az Etiópia északnyugati részén gyűjtött borostyánkövek a bezáró üledékben található spórák alapján 93-95 millió évesek (középső-kréta). A fosszilis gyantában talált zárványok egyedülálló betekintést nyújtanak a csaknem 100 millió évvel ezelőtti erdős afrikai területek ökoszisztémájába. A változatos zárványok emellett feltárják a növények, a gombák és az állatok közötti változatos kölcsönhatásokat is a zárvatermők evolúciójának korai fázisában. A 95 millió évvel ezelőtti élővilágot csapdába ejtő etiópiai borostyánkövek egyike (forrás: PNAS és Matthias Svojtka szívességéből) A színpompás, áttetsző borostyánkövek infravörös spektroszkópos vizsgálata kimutatta, hogy ezeknek az összetétele nem egyezik egyetlen korábbi borostyánkőével sem. A gyanta forrása egy eddig ismeretlen kréta időszaki nyitvatermő, de az sem kizárt, hogy egy korai zárvatermő fa termékéről van szó. Az ízeltlábú maradványok nagyon gyakoriak benne: 9 borostyánkő darabban 30 példányt találtak. Ezek rendkívül nagy változatosságot mutatnak, hiszen az atkák (Acari) és pókok (Araneae) mellett a hatlábúaknak (Hexapoda) is számos csoportja jelen van: ugróvillások (Collembola), fatetvek (Psocoptera), félfedelesszárnyúak (Hemiptera), tripszek (Thysanoptera), pillásszárnyú tetvek (Zoraptera), lepkék (Lepidoptera), bogarak (Coleoptera), kétszárnyúak (Diptera) és hártyásszárnyúak (Hymenoptera). Az afrikai kontinensről eddig egy triász, egy jura és öt kréta időszaki lelőhelyet ismertünk, így az etiópiai együttes alapvető jelentőségű az afrikai bióta evolúciós történetének a megismerésében. A legtöbb azonosított példány egyedülálló előfordulást jelent a saját csoportjában, sőt némelyik az egész világon a legkorábbi ismert előfordulást jelzi. Az egyik legfontosabb lelet egy jó megtartású szárnyatlan hangya, amely bizonyosan nem a kihalt Sphecomyrminae alcsaládhoz tartozik, ami eddig az egyetlen ismert hangya csoport volt a kréta időszaki és idősebb képződményekben. Egyúttal ez a legidősebb hangyalelet az egykori Gondwana kontinensein, és így megkérdőjelezi az eddigi elképzeléseket, melyek szerint a hangyák Laurázsia területén jelentek meg a kora-krétában. Az bizonyos, hogy a hangyák a zárvatermők felemelkedésével egyidejűleg fejlődtek ki, de ritkák maradtak egészen a paleogénig, amikor a bolygónk egyik legváltozatosabb és ökológiai szempontból is domináns csoportjává váltak. Eddig ismeretlen csoportba tartozó szárnyatlan hangya maradványa (forrás: PNAS és Vincent Perrichot szívességéből) Szintén jelentős leletnek bizonyult egy hím pók, amely a második legidősebb képviselője a Linyphiidae családnak, és mindössze a harmadik fosszilis pókmaradvány az afrikai kontinensről. A harmadik fosszilis pókmaradvány az afrikai kontinensről (forrás: PNAS és Erin Saupe szívességéből) Egy fosszilis tripsz a harmadik ismert előfordulás a Merothripidae családból, amelynek alig vannak európai képviselői. A kisméretű, különböző ízeltlábú csoportok petéivel és lárváival táplálkozó darazsakat képviselik a karcsú fémfürkész (Eulophidae), a parányfürkész (Mymaridae) és a petefémfürkész (Trichogrammatidae) maradványok, amelyek az adott csoportok legkorábbi képviselőik közé tartoznak. A darazsak közé tartozó petefémfürkész (forrás: PNAS és Alexander Schmidt szívességéből) Minden borostyánkődarab tartalmaz baktérium és gomba mikrozárványokat. Az ízeltlábúakat lebontó baktériumok pálca alakú láncokat alkottak. A több ezer gomba konidium (szaporodásra képes leváló gombafonál vég) a ma is élő Curvularia nemzetség rokonságába tartozik. A nemzetség ma élő fajai az edényes növények gyakori parazitái. Maradványainak bősége azt bizonyítja, hogy gyakori lehetett a gyantatermelő fákon. Az etiópiai borostyán bizonyítékot nyújtott a mezozoikumi gombaevésről is, hiszen sok Curvularia-szerű konidium fordult elő a bogarak fosszilizálódott ürülékében. Gombaspórák az ízeltlábúak ürülékének belsejében (forrás: PNAS és Alexander Schmidt szívességéből) A rothadó anyagokkal táplálkozó epifita gombák maradványai a morfológiai stabilitásra mutatnak példát: miután alkalmazkodtak egy sajátos mikro élőhelyhez, azután 100 millió éven keresztül megőrizték a morfológiai tulajdonságaikat. A növénymaradványokat a páfrányok és korpafüvek spórái, a zárvatermők pollenszemcséi, valamint a páfrányfák csillag alakú szőrei képviselik. 95 millió éves páfrányfák csillag alakú szőrei (forrás: PNAS és Alexander Schmidt szívességéből) A zárvatermők belépése és evolúciós sikere a szárazföldi ökoszisztémák átrendeződéséhez vezetett a középső-kréta korszakban. Az etiópiai borostyánkövek olyan ökoszisztémát képviselnek, amikor a korábbi korszakok fenyőféléi és az újonnan megjelenő korai zárvatermők egyidejűleg voltak jelen. Ez alapvetően befolyásolta a rovarok és a gombák előfordulását és fejlődését is. Az epifita fajokat a páfrányok és a gombák képviselték. A tömlősgombák nem csak lebontó szerepet játszottak, de paraziták is voltak, és egyidejűleg táplálékforrást biztosítottak a rovaroknak. Habár a zárvatermők már jelen voltak, a kutatók nem találtak olyan rovarokat, amelyek beporozhatták volna a virágaikat. Számos olyan Hexapoda esett viszont csapdába a gyantában, amelyek más ökológiai fülkéket foglaltak el az erdőben: levegőben élő paraziták, gombaevők vagy detritusz evők, amelyek a levéltörmelék között, vagy éppen a fák kérge alatt éltek. A ragadozó állatokat a hangyák és a pókok képviselik. Forrás: PNAS

Lecsengett az Avatar-őrület, most itt az új 3D-s sikerfilm, a Titánok harca, mely a bemutató első hétvégéjén kasszasiker-rekordot döntött Amerikában. A hazai mozik április 15-től vetítik a filmet. Húsvéti észak-amerikai kasszasikercsúcsot döntött a görög mitológia világában játszódó, 3 dimenzióban is forgalmazott film, a "Titánok harca": forgalmazásának első hétvégéjén 64,1 millió dollárt (12,6 milliárd forint) hozott az amerikai és a kanadai moziknak és 44,2 millió dollárt (8,7 milliárd forint) 15 külföldi országban. Nálunk április 15-től játsszák a mozik a Titánok harcát. A kasszasikerlista második helyére szintén egy újonnan bemutatott film került, Tyler Perry "Miért nősültem meg" című alkotása, amely 30,3 millió dollárt (5,9 milliárd forint) hozott. A harmadik helyre csúszott a múlt heti listavezető, a DreamWorks Picture stúdió "Így neveld a sárkányodat" című filmje 29,2 millió dollár (5,7 milliárd forint) bevétellel. Az 1981-es Titánok harcának remake-je április 2-án került a filmszínházakba, és az első hétvége bevétele megfelelt a filmipari várakozásoknak. A történet központi alakja Perszeusz, aki Zeusz és egy földi nő kapcsolatának gyümölcseként egy félisten erejével bír, ám megtagadja azt és emberként próbál élni. A film olyan neveket vonultat fel, mint Liam Neeson, Ralph Fiennes vagy Sam Worthington. Forgalmazója, a Warner Bros Pictures és a kasszabevételeket figyelő Exhibitor Relations becslése szerint az észak-amerikai mozikban elért 64,1 millió dolláros hétvégi bevétel húsvéti kasszasiker, az előzőt 40,2 millió dollárral a Horrorra akadva 4 című film érte el 2006-ban. Forrás: MTI

Call of Duty Modern Warfare 2 - Veteránon Metro 2033

Létezik egy mítosz, amely szerint mindenféle maradék, sőt döghús megrágcsálása után is jobb a kutyák szájhigiénéje, mint az emberé. De mennyi ebben az igazság? Röviden azt mondhatjuk, semmi. A kutyák szájában ugyanúgy megtalálhatók a rájuk jellemző baktériumok, mint ahogy az emberi szájban, és ezek ugyanolyan fogbetegségeket okoznak, mint az emberi szájban élők. „Olyan, mintha az almát hasonlítanánk össze a naranccsal” – nyilatkozta a LifeScience internetes portálnak Colin Harvey, a Pennsylvaniai Egyetem Állatorvosi karának sebész- és fogászprofesszora. Noha az ember és a kutya szájában élő baktériumok között nagy az átfedés, Harvey azt a kérdést, melyikük szája tisztább, megválaszolhatatlannak találja, mert mindkettőében hemzsegnek a mikrobák, és a kutyák fogbaktériumai sok esetben különböznek az emberi megfelelőiktől. Az egyik példa a Porphyromonas, egy pálcika formájú baktériumnemzetség, amely a fogínybetegségekért felelős. Ezek miatt lazulnak meg, illetve esnek ki végül a fogak az embereknél és az állatoknál is. Az emberben a P. gingivalis faj él a foglepedékben, a kutyákban a P. gulae tenyészik, de mindkettő egyformán súlyos ínysorvadást okozhat. A fogszuvasodás nem jellemző a kutyákra Egy dolog miatt azonban irigykedhetünk a kutyákra. A másik, emberben gyakori fogbetegség, a fogszuvasodás sokkal kisebb mértékben fordul elő kutyákban. A betegség a WHO 2003-as jelentése szerint az iskolás gyerekek 90 százalékát sújtja világszerte, míg a kutyáknak csak 5 százaléka érintett. Bármennyire is összetett lehet ennek oka, a tudósok többsége, köztük Harvey is, úgy véli, hogy a fő ok az, hogy a kutyák szájában ritkán fordul elő egy baktérium. A bűnös baktérium, a Streptococcus mutans, nagy cukormolekulákkal táplálkozik, miközben a cukrot két kisebb molekulává hasítja. E folyamat során melléktermékként a fogzománcot megtámadó sav keletkezik. Ezért a baktérium az evolúció folyamán úgy alakult, hogy kissé savas környezetet igényel, és ezért jobban érzi magát a savasabb emberi szájban, mint a lúgosabb kutyaszájban. Azt, hogy tisztábbnak gondoljuk a kutya száját, mint a magunkét, az a szóbeszéd is megerősíteni látszik, miszerint az emberi harapás fertőzőbb, mint a kutyáé. Azonban ez sem állja ki az alaposabb vizsgálatok próbáját. Jeein Chung, a New Jersey-i Hoboken Állatkórház állatorvosa szerint mind az emberi, mind a kutyaharapás veszélyessége attól függ, hogy milyen baktériumok tenyésznek a szájban, és mennyire mély a harapás. Mindenesetre, ha valaki vagy valami megharap, a lehető legalaposabban tisztítsuk ki a sebet, és menjünk be az elsősegélyhelyre, ha a harapás izmot is érhetett. Harvey végül azt is megjegyzi, hogy a macskák esetében is a kutyákhoz hasonló a helyzet. „Macskákon nem végeztünk annyi kutatást, mint kutyákon, de az eddigi eredmények arra utalnak, hogy a két állat szájában nagyon hasonló a helyzet.” ma / National Geographic

A vulkánkitöréseknek köszönhetően váltak 200 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok a világ uraivá - állítják amerikai kutatók, akik tanulmányukat az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Science) legújabb számában közölték. Több mint kétszáz millió évvel ezelőtt kezdett széttöredezni a szuperkontinens, a Pangea, amelyből lemeztektonikai mozgások következtében váltak ki a mai földrészek. Amint elvált egymástól Észak-Afrika és Észak-Amerika, forró láva tört a felszínre, mégpedig olyan mennyiségben, amely elegendő lett volna az Egyesült Államok egész területének a beterítésére - olvasható a LiveScience (http.//livescience.com) című tudományos hírportálon. A lávakitörések nyomán élhetetlenné vált a környezet, a Földet benépesítő fajok fele elpusztult. Ez volt a triászvégi kihalási esemény, amellyel egyben beköszöntött a dinoszauruszok aranykora. Az amerikai Brown Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy miként kedveztek a vulkánkitörések a dinoszauruszoknak. Jessica Whiteside paleontológus, az egyetem docense kollégáival őskori állatok csontjai helyett a vegyi elemeket vette górcső alá. Két szénizotóp, a C12 és a C13 arányát vizsgálták bazalttal keveredett őskori faanyag és levelekben Észak-Amerika és Anglia vulkanikus eredetű tavainak üledékében. Mint kiderült, a könnyebb, a C12-es szénizotóp volt viszonylag túlsúlyban, ami vulkánkitörés nyomát jelzi. A lávakitöréssel együtt óriási mennyiségű szén-dioxid került a légkörbe, amelyben a C12 mennyisége magasabb, mint a súlyosabb szénizotópé. A növények a fotószintézis során használják fel a szén-dioxidot. Az olyan növényi anyagok megtalálása, amelyek nagy mennyiségben tartalmazták a könnyebb szénizotópot, azt jelenti, hogy a vulkánkitörések időszakában éltek. A vulkánkitörés következtében eltűntek a dinoszauruszok legfőbb vetélytársai, a Crurotarsi (kereszt-bokájúak) csoportjába tartozó gyíkok. "A lávafolyamok után már nem találjuk a gyíkok lábnyomait" - emelte ki Jessica Whiteside, hozzátéve, hogy a vulkánkitörés valószínűleg pusztító változásokat okozott a környezetben. Módosulhatott az óceánok pH-ja is, ami megölte a tengeri élőlények jelentős részét. Az üvegházhatású gázok okozta globális felmelegedés megtizedelte a hüllőket. Vetélytárs nélkül maradva a korai húsevő dinoszauruszok a korábbinál lényegesen több élelemhez jutottak. A theropodák lábnyomai a triászvégi kihalási esemény után lényegesen nagyobbak lettek, ami nagyobb testméretre utal. Az még mindig rejtély, hogy a korai dinoszauruszok számára, ha túl is élték a vulkánkitöréseket, miért volt oly kedvező a környezet. "Valószínűleg a szerencsés körülmények véletlenszerű egybeeséséről van szó " - vélekedett Whiteside. MRA vulkánkitöréseknek köszönhetően váltak 200 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok a világ uraivá - állítják amerikai kutatók, akik tanulmányukat az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Science) legújabb számában közölték. Több mint kétszáz millió évvel ezelőtt kezdett széttöredezni a szuperkontinens, a Pangea, amelyből lemeztektonikai mozgások következtében váltak ki a mai földrészek. Amint elvált egymástól Észak-Afrika és Észak-Amerika, forró láva tört a felszínre, mégpedig olyan mennyiségben, amely elegendő lett volna az Egyesült Államok egész területének a beterítésére - olvasható a LiveScience (http.//livescience.com) című tudományos hírportálon. A lávakitörések nyomán élhetetlenné vált a környezet, a Földet benépesítő fajok fele elpusztult. Ez volt a triászvégi kihalási esemény, amellyel egyben beköszöntött a dinoszauruszok aranykora. Az amerikai Brown Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy miként kedveztek a vulkánkitörések a dinoszauruszoknak. Jessica Whiteside paleontológus, az egyetem docense kollégáival őskori állatok csontjai helyett a vegyi elemeket vette górcső alá. Két szénizotóp, a C12 és a C13 arányát vizsgálták bazalttal keveredett őskori faanyag és levelekben Észak-Amerika és Anglia vulkanikus eredetű tavainak üledékében. Mint kiderült, a könnyebb, a C12-es szénizotóp volt viszonylag túlsúlyban, ami vulkánkitörés nyomát jelzi. A lávakitöréssel együtt óriási mennyiségű szén-dioxid került a légkörbe, amelyben a C12 mennyisége magasabb, mint a súlyosabb szénizotópé. A növények a fotószintézis során használják fel a szén-dioxidot. Az olyan növényi anyagok megtalálása, amelyek nagy mennyiségben tartalmazták a könnyebb szénizotópot, azt jelenti, hogy a vulkánkitörések időszakában éltek. A vulkánkitörés következtében eltűntek a dinoszauruszok legfőbb vetélytársai, a Crurotarsi (kereszt-bokájúak) csoportjába tartozó gyíkok. "A lávafolyamok után már nem találjuk a gyíkok lábnyomait" - emelte ki Jessica Whiteside, hozzátéve, hogy a vulkánkitörés valószínűleg pusztító változásokat okozott a környezetben. Módosulhatott az óceánok pH-ja is, ami megölte a tengeri élőlények jelentős részét. Az üvegházhatású gázok okozta globális felmelegedés megtizedelte a hüllőket. Vetélytárs nélkül maradva a korai húsevő dinoszauruszok a korábbinál lényegesen több élelemhez jutottak. A theropodák lábnyomai a triászvégi kihalási esemény után lényegesen nagyobbak lettek, ami nagyobb testméretre utal. Az még mindig rejtély, hogy a korai dinoszauruszok számára, ha túl is élték a vulkánkitöréseket, miért volt oly kedvező a környezet. "Valószínűleg a szerencsés körülmények véletlenszerű egybeeséséről van szó " - vélekedett Whiteside. MTI

Az asztronómusok alábecsülhették a távoli galaxisokba tömörülő csillagok valódi számát, amelyekből 90 százalékkal több van, mint eddig feltételezték a szakemberek. A világűr eddigi, az ultraibolya tartományában történő pásztázása - mint kiderült - félrevezető eredményeket nyújtott arról, hogy valójában milyen objektumok csoportosulnak a galaxisokban, azaz a csillagvárosokban. A nagyon távoli, idős galaxisok esetében a csillagokról árulkodó fényjelek esetleg el sem jutnak a Földig, mivel az "adatátvitelt" blokkolják a porból és gázokból alkotott interstellaris (csillagközi) felhők. Ennek eredményeként sok-sok csillagváros elkerülheti az égi "térképészek" figyelmét. "A csillagászok mindig tudták, hogy a galaxisok bizonyos szegmensei rejtve maradhatnak előlük, nekünk azonban első ízben sikerült meghatározni ezek számát" - hangsúlyozta Matthew Hayes, a Genfi Egyetem asztrofizikusa, a Nature legújabb számában megjelent tanulmány vezető szerzője. A Hayes által irányított csapat a világ legfejlettebb optikai eszközét, a Chilében működő Európai Déli Obszervatórium VLT-távcsőegyüttesével (Very Large Telescope/Nagyon Nagy Távcső) dolgozott, amely négy, egyenként 8,2 méter átmérőjű teleszkópból áll. A kutatók a négy gigantikus teleszkóp közül kettőt a nagy obszervatóriumok GOODS galaxisfelmérő kutatóprogramja (The Great Observatories Origins Deep Survey) által jól feltérképezett égi térség meghatározott szegmense felé fordították. A csillagászok két megfigyelés-sorozatot hajtottak végre ugyanabban a régióban, olyan "fényjelekre" vadászva, amelyeket 10 milliárd évvel ezelőtt született galaxisok bocsátottak ki. Első lépésben az égi térképészetben alkalmazott klasszikus vizsgálati módszerhez folyamodtak a hidrogénatomok által kibocsátott jellegzetes sugárzást, az úgynevezett Lyman-alfa fényt keresve. (Ez Theodor Lyman amerikai fizikusról elnevezett színképvonal-sorozat, amely az ultraibolya tartományába tartozik.) A második észlelési sorozatot egy speciális kamera, a HAWK-1 segítségével végezték, amellyel a csillagok színképében a hidrogénatomra jellemző hullámhosszokon kibocsátott elektromágneses sugárzásra utaló úgynevezett hidrogén-alfa (H-alfa) vonal után kutattak. A második pásztázás során egy csomó olyan "fényforrást" észleltek, amelyek nem látszottak a hagyományos, Lyman-alfa módszer segítségével. Az így észlelt égi objektumok a valaha talált leghaloványabb galaxisok, amelyek még a világegyetem gyermekkorában születtek. A csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy a Lyman-alfa módszer a távoli galaxisok által kibocsátott fénynek csupán kis töredékét tudja kimutatni, így a távoli csillagvárosoknak akár 90 százaléka láthatatlan maradhat. Ez a felfedezés nagyban hozzájárulhat a csillagok és galaxisok születési idejének meghatározásához. "Annak ismeretében, hogy a fényjelek jelentős része elkerüli figyelmünket, hozzákezdhetünk a világűr sokkal pontosabb feltérképezéséhez. Jobban megérthetjük, hogy milyen gyorsan képződtek a csillagok az univerzum életének különböző korszakaiban" - hangsúlyozta Miguel Mas-Hesse, az Európai Déli Obszervatórium által közreadott közleményben. STOP

A második világháború előtt csodaszernek tekintették a radioaktív fogkrémet a németek, a gyűjtők manapság is ezer eurót adnak darabjáért. Doramad radioaktív fogkrém Sugárzóan fehér fogakat, és minden baktérium elpusztítását ígérte a reklámszlogen és 1940-45 között csodaszerként vették a németek a Doramad radioaktív fogkrémet, amely valóban tartalmazott sugárzó anyagot, nevezetesen a Thorium-X-et. Ekkor még nem voltak ismertek a radioaktív sugárzás káros hatásai, és a sors iróniája, hogy a gyártás még a hiroshimai atombomba ledobása előtt leállt, a britek ugyanis lebombázták az Auer vállalat épületét. Állítólag sokan haltak meg a Doramad miatt daganatos betegségekben, de a háború utáni nehéz években ezt nem tudták dokumentálni. A többség gyorsan megvált az életveszélyes csodaszertől, csak kevesek őrizgették. Ők jártak jól, a gyűjtők ma ezer eurót - 270 ezer forintot - is megadnak a Doramadért. Az amerikai Firestone radioaktív gyújtógyertyájának nincs ekkora keletje. A 210-es Poloniumot tartalmazó motorindítóról ugyanis még 1940-ben, a piacra dobás évében kiderült, hogy a teljesítményét növelő radioaktív anyag csak 138 napig hatékony, és utána a gyertyát ki kell cserélni. A raktárkészletet a mai napig árusítják átlagban 10 ezer forintos darabáron. Forrás: Baranya Bulvár