bikas

Elkeserítő tény, de a katasztrófafilmek nagy része kevésbé irreális, mint hinnénk. A Föld lakossága drasztikus változások előtt áll: az afrikai kontinensről mintegy százmillió ember menekül majd Európába, a természeti csapások mindennapossá válnak, a bolygó átalakulása pedig megállíthatatlan lesz. Húsz évünk maradt, hogy tegyünk ellene valamit. Juhász Árpád geológus professzorral beszélgettünk. STOP: Min dolgozik éppen? Juhász Árpád: Most kimondottan a klímaváltozással kapcsolatos geológiai kérdésekkel foglalkozom. Jártam és járom a mai napig a világ gleccsereit, mert azok számomra a legjobb hőmérők, amelyek mutatják az éghajlat változását. Azt figyelem, hogy ezek milyen tempóban rövidülnek, hogy van-e különbség a különböző kontinensek gleccsereinek rövidülései között, vagy hogy más-e ez a felmelegedés a sarkvidéken és a trópusokon. A másik, amivel éppen foglalkozom, hogy a vulkánkitörések befolyásolhatják-e az éghajlatot. Most volt ugye az izlandi vulkánkitörés, és azt kutatom, hogy ez befolyásolhatta-e Európa bizonyos részeinek tavaszi időjárását. - Mire a legbüszkébb a karrierjében? - Sokféle különböző szakmai változás volt az életemben, talán a legsikeresebbnek azt az időszakot éltem meg, amikor a Magyar Televízió egyik természettudományi vezetőjeként rengeteg szabadidős műsort tudtam csinálni fiataloknak. Természetvédelmi műsorokat, kirándulós műsorokat, ilyesmi. Akkoriban egyetlen televízió volt Magyarországon, így mindenki ugyanazt a műsort nézte. - Melyik az a hely a Földön, ahova a legszívesebben visszajár? - Az Egyesült Államokban van néhány nemzeti park, amiket nagyon szeretek, és ahova mindig szívesen visszamegyek. Ilyenek például Sierra Nevadában az óriás hegyi mamutfenyők ligetei, melyek három nagy nemzeti parkban találhatók. Ezek a föld legnagyobb tömegű élőlényei. Hatalmas, 90 méter magas fák. - Mekkora a tömegük? - Ezt nem tudom pontosan megmondani, de abból kell kiindulni, hogy 90 méter magas fákról beszélünk, melyeket a törzsnél három-négy ember tud csak körbefogni. A koruk különösen érdekes, mert ezek bizony 2300-2700 éves fák, nagyon jó állapotban. Főleg olyan időszakban szeretek ide visszajárni, amikor nincs sok turista. Nyáron nagyon sokan ülnek ezeknél a fáknál, november végén viszont egy lélek nincs. Nagyon nagy élmény egyedül sétálni köztük, leülni egy ilyen nagy fa tövébe, és elgondolkodni, hogy ezek mi mindent láttak már. - Az izlandi vulkánkitörés tényleg annyira veszélyes volt, mint ahogy a média tálalta? - Úgy gondolom, a légi hatóságoknak kellett eldönteniük, hogy vállalják-e a repülés kockázatát, avagy sem. Egy biztos: a motorokat károsítja a hamu. Korábban, más vulkánkitörésekkor kétszer is előfordult, hogy a vulkáni hamufelhőbe behatoló gépnek leállt a motorja és zuhanni kezdett, és csak alacsonyabb magasságban sikerült ismét beindítani a motort. Ez megtörtént Alaszkában és a Fülöp-szigeteknél is. Tehát a hamufelhő reális veszély, ugyanakkor lehet, hogy a légitársaságok részéről egy picit túlzott volt az óvatosság. - Azzal, hogy néhány napra leállt a légi forgalom, így kevesebb káros anyag került a levegőbe, nyert valamit a bolygó? - Erről vannak pontos számítások, hogy a légkör szennyezettségét milyen arányban és mi terheli. Elsősorban a fosszilis energiahordozókkal dolgozó nagyipari erőművek, utána a különböző nagyipari létesítmények, majd a szárazföldi közlekedés, elsősorban az autóforgalom. Ehhez képest elhanyagolható a repülőgépek légköri hatása, hiszen nincs még annyi repülőgép, amely akkora környezetkárosító hatást produkálna, mint az autók. De jelentős egyébként a beavatkozásuk. Hiszen ritka légrétegekben olyan kémiai változásokat indukálnak, amelyek nem szerencsések. - Tudományos oldalakon felmerült a mesterséges vulkánok létesítésének ötlete, melyek hamufelhőivel árnyékba borítanák a földfelszínt, ezáltal lassítanák a globális felmelegedést... - Nem lehet mesterségesen vulkánt működtetni. Ezek olyan belső energiák, amelyeket nem tud sem megakadályozni, sem befolyásolni az ember. - Mennyire lehet felkészülni egy-egy ilyen vulkánkitörésre? - Számos műszerrel lehet fogni ennek az előjeleit, de ezek egyike sem elegendő ahhoz, hogy percre pontosan meg lehessen mondani a kitörés idejét. Bolygónkon durván 450 olyan vulkán van, amelyik elvben bármikor kitörhet. - Az izlandinál is lehetnek veszélyesebbek? - Ennél sokkal nagyobb vulkáni hamufelhőket is produkáltak már más vulkánok. Például a Fülöp-szigeteken, 1991-ben, amikor körülbelül tízszer annyi hamu került a levegőbe, mint most. Ezen kívül volt olyan izlandi vulkánkitörés 1763-ban, amelyik majdnem százszor annyi kirobbanási anyagot produkált, mint most az Eyjafjallajokull. - Mennyire festenek valós képet a hollywoodi katasztrófafilmek? Mikor fogy ki a bolygó készlete? - A készlet szempontjából külön végig kell gondolni például a vizet, a levegőt, az energiaforrásokat, hogy mikor, melyik, meddig és hogyan elég. Itt az általános kérdés az, hogy ha az emberiség ezt a légszennyezést nem lassítja le és nem akadályozza meg, akkor ez a felmelegedési folyamat visszafordíthatatlanná válik. Lesz egy olyan pont, nem is olyan sokára, várhatóan tíz-húsz éven belül, amikor hiába állítanak le minden erőművet, autót vagy bármit, a légkörnek ez a változása már nem tud leállni. Ez olyan, mint amikor a holtponton egy lendkerék átlendül. Onnan már nem lehet megfogni. - Ez esetben mi vár ránk tíz-húsz év múlva, ha minden így marad? - A világon eddig minden jövőkép csődöt mondott. Soha, fél évszázaddal vagy évszázadokkal előre megjósolt dolgok nem következtek be egyszer sem. Viszont a tudomány jelenlegi tudása szerint egyértelműnek tűnik, hogy a felmelegedés és az ezzel együtt járó negatívum tíz-húsz éven belül megfordíthatatlanná válik. A bolygó nem lesz ugyan lakhatatlan, de sokkal nehezebb életfeltételek lesznek. Kevesebb lesz a víz, kevesebb lesz a termőföld, elsivatagosodik a táj, kevesebb élelmiszert lehet termelni. A felmelegedéssel az édesvízkészletek is csökkennek. Csak Afrikából százmillióra becsülik a klímamenekültek számát, akiket tíz-tizenöt éven belül Európának be kell fogadnia. Hasonló tűnik fel Ázsia esetében is. Minden katasztrófafilmben vannak túlzások, és inkább közelebb vannak a sci-fihez, mint a valósághoz, de arra nagyon jók, hogy az embereket elgondolkodtassák. Ilyen szempontból a katasztrófafilmeket pozitív dolognak tartom. Forrás: STOP

Az űrben játszódó, kitalált történetekben a főszereplők előhúznak egy szerkezetet, amely nagy fényt és hőt bocsát ki, tüzelnek, és egy pillanat múlva a marslakók holtan fekszenek az űrhajó padlóján. A lézerfegyverek már régóta foglalkoztatják nem csak a filmrajongók, de a hadiipar fejlesztőit is, bár mostanáig nem sikerült a mozikban látható nagy erejű fényszerkezeteket készíteniük. A 'halálosztó lézer', a 'lézerpisztoly', a 'plazmapuska', és '-pisztoly' a filmekben az űr-csaták elengedhetetlen elemei, de ilyen mindenen áthatoló, az időjárás nehézségeivel is megküzdő fegyver elkészítése sokkal bonyolultabb, mint a fejlesztők gondolták. Egy lézertechnológiával foglalkozó cég viszont a napokban bemutatta azt az újdonságot, amely sokak szerint megváltoztatja a rakétatechnológiát. Kifejlesztettek egy olyan lézerfegyvert, amely óriási fényerejével akár képes lelőni egy néhány kilométerrel arrébb repülő, nem ember által vezetett légi járművet is. A kutatók hat, az autóiparban is használatos lézer ötvözetével dolgoztak, és remélik az újdonság alkalmazható lesz hajókon és szárazföldön is. Kábelekkel, vagy vontató kocsikkal oldanák meg a használatot, hogy a szerkezet az egész világon működőképes legyen. A rendszer nagy ereje segít megoldani két problémát is, amely eddig leküzdhetetlennek tűnt. Az egyik, hogy esős, nedves időben is alkalmazható, eddig ugyanis a vizes időjárási körülményeken való áthatolás a lézer sok energiáját felemésztette. A másik újítás, hogy a találmány fényvisszaverő felületeken is működőképes. Forrás: OrientPress Hírügynökség

Két gén, illetve az általuk kitermelt fehérjék döntenek a rákról - jelentették be múlt héten amerikai és brit kutatók. Kutatók azt bizonyították be, hogy a normál és a rákos sejtek harcolnak egymással: ha az egészséges sejteknek sikerül körbevenniük a rákos sejteket, azok elpusztulnak. Ha viszont a rákos sejtek ki tudnak szabadulni, tovább osztódnak, és nyerhetnek. A harc végét, vagyis a szervezet védekezését pedig két fehérje termelődése határozza meg. Yoichiro Tamori kutatásvezető az ügyességet és szerencsét egyaránt igénylő kirakós játékról, a madzsongról nevezték el a folyamatban szereplő egyik kulcsfontosságú gént, és az általa kódolt fehérjét. A másik fehérje jele Lgl (angol neve alapján "halálos óriás lárva") lett. A két fehérje szerepét muslicák génjeinek vizsgálatával már azonosították, de most először sikerült igazolniuk azt is, hogy a szervezet saját sejtjeinek rák elleni küzdelme emlősöknél is így zajlik. anna

Úgy tűnik, hogy Magyarországon 13-14 évadig tartott ki a Cobra 11-láz, hiszen a német autópálya rendőröket izgalmas életét dokumentáló sorozatot ma már feleannyian sem nézik, mint annak idején. Egykoron, de még alig egy-két éve is a Cobra 11 számított Magyarország legnézettebb tévésorozatának, hiszen miközben az amerikai szériák azon versengtek, hogy melyik tud egymilliós nézettséget elérni, addig a német autópálya-rendőrök szinte folyamatosan 1,8 millió honfitársunkat ültették le a képernyők elé. Ez persze nem volt csoda, hiszen a szappanoperákból is inkább a háztájit szeretjük, adja magát, hogy sorozatból is a tőlünk nem messze forgatott, igen látványos változat jön be. A Cobra 11 egyik erőssége ráadásul abban állt, hogy az ismétlésekkel is remek nézőszámokat produkált. Az elmúlt hetekben és hónapokban azonban a TV2-es Napló egyre többször bizonyult legyőzhetetlen ellenfélnek, s múlt héten negatív rekord közeli eredményt produkált az akciósorozat. Miközben ugyanis a 19.00-tól kezdődő Vujity Tvrtko által konferált magazint valamivel több mint egymillióan látták, addig a Cobra 11-et az AGB mérései szerint 772986-en. Ez közönségarányban kifejezve: 30,3% és 23,1% Ami pedig még nagyobb meglepetés, hogy a robbanásokra igen fogékony fiatalabb korosztály, a 18-49-esek körében még nagyobb különbséggel győzött a Napló. (29,8% és 20,4% közönségarány) SG

Új orvos érkezik Doktor House csapatába House doktor stábja a 7. évad elejére kissé meg fog csappanni, így épp kapóra jön Amber Tamblyn, akinek a karaktere besegít a mufurc diagnosztának. Az újítás oka a 13-at alakító Olivia Wilde igazolt távolléte. Az Isteni sugallat (Joan of Arcadia) című sorozat egykori főszereplője, Amber Tamblyn csatlakozik a Doktor House című sorozat hetedik évadjához. A színésznő egy nagytudású, ámde agresszív orvostanhallgatót fog alakítani, akit House annak ellenére vesz fel csapatába, hogy valójában még nem is lenne jogosult a praktizálásra. Jelen állás szerint a színésznő több, vélhetően 5-6 részben játszhat. A sorozat készítői azért írták meg ezt a karaktert, mert helyettesre volt szükségük, ugyanis a 13-at alakító Olivia Wilde a Cowboys & Aliens című Jon Favreau-scifi forgatása miatt nem tud részt venni a nyáron forgatandó epizódokban. A House hetedik szezonja Amerikában szeptember 20-án startol el, ekkor nálunk a hatodik évad második felét fogja adni a TV2. Forrás: SG

Itt az ideje, hogy megvonjuk az első félév mérlegét, és felsoroljuk az idei kötelező, valamint kötelezően elkerülendő filmeket. Volt egy-kettő. Túl vagyunk 2010 első félévén, így itt az ideje, hogy ismét megidézzük a filmes szekció legolvasottabb rovatát. Igen, a toplistákról van szó, hiszen hat hónap elteltével úgy érezzük, muszáj újfent "megmondanunk a frankót", hogy a sok említésre érdemes film közül melyek voltak idén eddig a legjobbak és a legrosszabbak - csakhogy megkönnyítsük a potenciális nézők döntését. Persze, aki nyomon követte filmes írásainkat, azt minden bizonnyal nem fogja meglepetés érni, de rangsort felállítani mindig is menő dolog volt a netes sajtótermékekben, s mi sem akarunk lemaradni. Ezúttal annyival megpróbáljuk árnyalni azért a képet, hogy következő cikkünkben az olvasói érdeklődés és tetszési index alapján felállított listákról is ejtünk szót. Az efféle listázás már csak azért sem haszontalan, mert a jegyárak, az időszükséglet, valamint a filmek minőségének állítólagos csökkenése miatt az ember többször is meggondolja, hogy mire váltson jegyet. Miközben a filmes bevételek évről-évre nőnek, az emberek moziba járási gyakorisága már közel sem akkora, mint annak idején, pedig az elmúlt 10 évben a mozijegyek ára nem növekedett akkora mértékben, hogy kevesebbet járjunk filmet nézni. A nézőszám azonban nem csökken drasztikusan, hisz miközben a gyakran mozizók kevesebbet járnak el, a régebben egyáltalán nem mozizók minden évben találnak egy-egy olyan alkotást, amit muszáj megnézniük. Ebben talán a 2010-es mozis termés is segítségükre volt, hiszen bár több nagy film hozott mindössze közepes szintet, a kisebb alkotások egy része továbbra is jó átlagos nívót képviselt. Január elejétől június végéig 106 filmpremierre került sor, ebből 88-at sikerült megnéznünk, s 32-ről írásban is értekeztünk. Bár azon 56 film közül, melyről nem írtunk hosszabban ugyancsak akadnak nagyon jó (Woodstock a kertemben, A fehér szalag, Akvárium) és nagyon rossz filmek (Vén csontok, Igazából apa, Drágán add a rétedet!), a listánkon csak azon, Magyarországon idén bemutatott alkotások szerepelnek, melyekről kritikát is írtunk. A leggyengébbek: 5. Rémálom az Elm utcában: Június legvártabb filmje volt (legalábbis az SG-olvasók szerint), és az év egyik legnagyobb csalódása lett Freddy észrevétlen visszatérése. Persze úgy kell annak, aki egy tinihorror feldolgozásától minőséget vár, mondhatnák a kárörvendők, azonban a tavalyi elfogadható Péntek 13 után egy ideig reménykedhettünk. Nem baj, majd jön a folytatás. 4. A titánok harca: Egy újabb gyengécske feldolgozás film, melyet ráadásul úgy sikerült 3D-ssé tenni, hogy szemüveg nélkül is lehetett 2D-ben nézni, a látvány nem különbözött a 2D-s vetítésektől, csak a jegy volt drágább. Akkor lehet, hogy ezentúl már nem is kell számítógépes úton piszkálni a filmeket, elég egy szemüveget nyomni a néző orrára? Mindenesetre panaszok ide, negatív kritikák oda, anyagilag Amerikában, világszerte ás idehaza is nagy siker volt a Titánok harca, jön is a folytatás. 3. Kém a szomszédban: Jackie Chan nagy szerencséje, hogy miközben olyan tűzrevaló próbálkozásokban szerepel, mint a Kém a szomszédban, rátalálnak a Karate kölyök-féle sikerfilmek is, aminek persze jön a folytatása. A Kém a szomszédban úgy néz ki, hogy megússza a második részt. 2. A sötétség határán: Mel Gibson, mielőtt végleg elásta volna magát legutóbbi telefonbeszélgetéseivel, produceri tanácsra Liam Neesonnak képzelte magát egy bosszúfilmes feldolgozásban - bukott is egy nagyot. Nem csoda, hiszen a Sötétség határa még a Taken ismerete nélkül is agyzsibbasztóan unalmas, céltalan és összecsapott lett volna. Nem biztos, hogy szerencsés egy több órás sorozatot mozihosszra egyszerűsíteni. 1. Hova lettek Morganék?: Erre is csak Hollywood képes. Két kedvelt színészembert, nagy sztárt, úgy összeereszteni egy romantikus komédiában, hogy a végeredmény egyszerre legyen humortalan, rossz és anyagiilag bukás. Ráadásul még annak is nehezére esett megkedvelnie a főkaraktereket, aki egyébként odavan Hugh Grantért és Sarah Jessica Parkerért. A legjobbak: 5. Toy Story 3: Nem valószínű, hogy bizonygatni kéne olyan film helyét a legjobbak között, ami 214 amerikai kritikus közül csak 3 szerint nem jó (ld. Rottentomatoes). Ráadásul a Toy Story 3-at a nézők zöme is elismeri, például a 37 ezer IMDb-s szavazó 90%-a úgy véli, hogy 8-9-10-es osztályzatot érdemelne. Sőt, az SG-s tetszési indexe is 83%-os. 4. Zöld zóna: A Zöld zóna esetében már nem hagyatkozunk statisztikákra, bár a 7 fölötti IMDb osztályzat jelzi, hogy Matt Damon új filmje nem azért lett rettentő bukás, mert olyan rosszul sikerült volna. Nem is sikerült rosszul, sőt! Elsőosztályú háborús thriller lett, lerágott csontnak tűnő, de máig érvényes történetével. 3. Brooklyn mélyén: Vesszőparipaként muszáj előcitálnunk azt az amerikai statisztikát, miszerint Antoine Fuqua filmjét Amerikában a premier hetében csak 14%-ban látták fehérek, s ennél "rosszabb" arányt csak egyetlen nagyobb idei premier tudott produkálni. Szerencsére a film még így sem szerepelt annyira rosszul a jegypénztáraknál, a Brooklyn mélyén valóban megérdemli a figyelmet. 2. Micmacs - (N)Agyban megy a kavarás: A Toy Story 3 mellett a másik papírforma befutó, hiszen a Delicatessen-t, az Elveszett gyermekek városát, az Amélie csodálatos életét és a Hosszú jegyességet rendező Jean-Pierre Jeunet csak egyszer lőtt mellé filmrendezői pályafutása során. (Ráadásul szerintünk az Alien 4 is korrekt film volt, akárcsak a Fincher-féle harmadik rész.) A Micmacs annak ellenére lehengerlő szórakozás, hogy a fent említett kvartettet nem éri utol színvonalban. 1. Egek ura: Kritikánk magáért beszél, az Egek ura ugyan könyvadaptáció, de filmként is remekül működik és szívhez szól. Igaz manapság a szívhez szólás nem annyira divatos, de muszáj megbecsülnünk azon hollywoodi közönségfilmeket, melyek képesek erre. Találkozunk az év végi összesítésnál. Kíváncsian várjuk, hogy a mostani toplistás filmeknek sikerül-e duplázniuk. SG

Kamujelenet a Predators előzetesében Sokan várták azt a bizonyos "durva" jelenetet, amely benne volt a Ragadozók előzetesében, de mint az a minap kiderült, hiába. Ugyanis csak Robert Rodriguez próbált trükközni és a film eladását kicsit meglendíteni. Meglehetősen gyakran fordul elő, hogy a filmelőzetesek olyan jeleneteket mutatnak be, melyek a film végső verziójába nem kerülnek bele vagy megváltoznak - például az Avatar-trailerekben is láthattuk egy pillanatra a Földet, mely végül kimaradt a mozis változatból. Azonban a Ragadozók előzeteseiben olyan jelenet található, mely elég jelentősnek tűnt, mégsincs benne a filmben. (Arról a snittről van szó, amikor Adrian Brody-t látszólag tucatnyi lény veszi célba.) Ez a jelenet, a kivágottakkal szemben ún. "money shot" volt, hosszú, hangsúlyos, olyan, mely szóbeszédet generált a rajongók között, egyfajta horog, melyre meglehetősen sokan rákaptak. Ezért is tűnt meglepőnek, hogy végül nem használták fel a leforgatott anyagot. Szerencsére a Predator-rajongóknak nem kell tudatlanul meghalniuk, maga Robert Rodriguez árulta el a "titok" nyitját. A film producere elmondta, hogy a szóban forgó jelenetet direkt az előzetes számára készítették, s korábbi filmjeiben is alkalmazta ezt a technikát mondván, hogy nem mindig jó, ha a néző sok mindent tud előzetesen. Mindez afféle csavarként is alkalmazható, hiszen így sokan hiszik egyes jeleneteknél, hogy mi fog történni - mint az később kiderült, tévesen. SG

Gamestar Biztonsági kód július: Eset Smart Security + NOD32: 5P5HZX www.eset.hu/gamestar Vipre Antivirus + Antispyware: VIPDCL www.sunbelt.hu/gamestar

A Földön 27 millió évente történik egy-egy tömeges kihalás. Egyes elméletek egy láthatatlan csillagot, a Nemesist okolták a katasztrófákért, két amerikai tudós azonban úgy véli: túl szabályos időközönként történik meg ez ahhoz, hogy egy égitest okozza. Huszonhétmillió évente következett be tömeges kihalás a Földön az elmúlt legalább ötszázmillió esztendőben - állapította meg Adrian Melott, a Kansasi Egyetem asztrofizikusa és Richard Bambach paleontológus, a Smithsonian Intézet munkatársa. A katasztrófa szabályos ismétlődését korábban annak tulajdonították a kutatók, hogy feltételezések szerint egy hatalmas, sötét csillagszomszéd kering a Nap körül, amelyet az 27 millió évente közelíti meg. Ezt a feltételezett sötét csillagot a tudósok Nemezisnek nevezték el, és szerintük minden ilyen találkozáskor üstökös záport szabadít ki az Oort-felhőnek nevezett zónából a naprendszer peremén. A tűzeső pedig végigsöpör a Földön. Azonban a katasztrófa rendszeressége és az előfordulási időszak hossza a jelek szerint kizárja ezt az elméletet. Ugyanis az utóbbi 500 millió évben a Napnak számos közeli találkozója volt más, ismert csillagokkal. Ezek nem elenyésző tömegvonásának pedig bizonyosan hatnia kellett (volna) a Nemezis keringési pályájára, ami miatt a 27 millió éves ciklus is törvényszerűen módosul. A Nap-Nemezis találkozás csúcspontjának így lassacskán legalább 20 százalékkal változnia kellene, ami a kozmikus csapás idejét is eltolná, vagy hirtelen váltásokat okozna, és 2-3 kitörést váltana ki egyetlen keringési cikluson belül. Ehelyett: a 27 millió éves periódus 99 százalékos pontossággal ismétlődik. Az ilyen arányú esély az ismétlődésre nem lehet véletlen - szögezik le a tudósok, akik azt is hozzáteszik, hogy azoknak a leleteknek a kora, amelyek a Nemesis-elmélet megfogalmazására ösztönöztek, most inkább a teória ellen szólnak. Ez pedig arra utal, hogy a pusztító jelenség oka nem egy rejtőzködő égitest lehet, ami hosszú ideje valószerűtlenül szabályos időközönként csapásokat mér ránk az űrből, hanem valami más, ami sokkal közelebb áll a Földhöz. A tudósok arra hívják fel a figyelmet, hogy tömeges kihalást csak a legnagyobb katasztrófák okozhatnak. Az ismert kisebb természeti csapások csupán az ismert fajok 10 százalékát pusztítják el. És míg az előbbiek 27 millió évente egyszer fordulnak elő, utóbbiak bármikor bekövetkezhetnek. Nem kell azonban rögtön pánikba esni. Az utolsó ilyen tömeges kihalás éppen 10 millió éve következett be. Így elegendő idő maradt arra, hogy a következő katasztrófáig kiderítsék a tudósok, mi az ok. InfoRádió / The Daily Telegraph

Változtatásokat rendelt el a BP a Deepwater Horizon robbanásának napján, derült ki a CNN által megszólaltatott túlélők beszámolójából. A fúrótorony robbanása tizenegy ember halálát okozta, öten maradtak életben. Április 20. reggelén, nem sokkal a katasztrófa bekövetkezte előtt, az olajtársaság egy vezetője a fúrótornyot működtető Transocean egyik tisztségviselőjével vitatkozott, idézte fel az eseményeket Douglas Brown, a Deepwater Horizon főgépésze. A BP képviselője azt kérte, hogy a nehéz iszapot - ami alacsonyan tartotta az olajkút nyomását - cseréljék le a jóval könnyebb tengervízre, ezzel segítve elő a fúrásról a kitermelésre történő átállást. Brown elmondása szerint a fúrási fázis befejezésével már így is öthetes késésben voltak, a BP-nek pedig napi 750 000 dollárjába került a Deepwater Horizon fúrótorony használata. Összehasonlításként a katasztrófa által okozott, a BP-re háruló költségek 1,25 milliárd dollár körül mozognak eddig, miközben a kiáramlott olaj még csak most kezdi meg pusztító munkáját a partvidéken. Az iszap vízzel való felváltásáról hozott döntés a robbanás bekövetkezésének egyik fontos tényezője lehetett, azonban a múlt hónapban lezajlott kongresszusi meghallgatások több más műszaki és eljárásbeli hibát is feltártak, melyek szintén hozzájárultak a balesethez. A fúrószáron fellövellő, a tornyot lángba borító gáz valószínűleg a zárószerkezet meghibásodása miatt került a rendszerbe. A robbanást megelőző órákban elvégzett negatív nyomástesztek, melyek a zárószerkezet épségének legfontosabb biztonsági diagnosztikai eszközei, nem adtak egyértelmű eredményeket. Ezzel szinte egy időben felfelé szálló gázbuborékokat észleltek a kútban. Azonban a figyelmeztető jelek ellenére folytatódott a nehéz iszap tengervízre való cseréje, esélyt sem adva a buborékok elfojtására. Mindent egybevetve az iszap kiürülése után a fúrótorony tengerfenéken elhelyezkedő kitörés-gátlójának még így is meg kellett volna akadályoznia az április 20-án éjjel 10 előtt néhány perccel bekövetkezett katasztrofális feltörést. Hogy ez az utolsó esély miért mondott csődöt aligha derül ki addig, míg az eszközt a felszínre nem hozzák egy átfogó vizsgálat érdekében. A fúrótorony életben maradt munkásai gondatlanság miatt pert indítottak a BP, a Transocean és a fúrótoronnyal kapcsolatban álló több más cég ellen. SG

Egyre nagyobb prioritásnak tűnik a Warner házatáján a titánok harca folytatása, mely a hírek szerint 3D-s lesz, akárcsak az elődje. A készítők azonban a térhatást ezúttal nem konverzióval, hanem spéci kamerákkal érnék el. A Los Angeles Times értesülései szerint a Warner Bros. egyre türelmetlenebbül sürgeti a Titánok harca (Clash of The Titans) folytatásának elkészítését. A stúdió igyekezetén persze nem szabad csodálkozni, hiszen az áprilisban bemutatott film eddig világszerte 486 millió dollár bevételt hozott, sőt, Magyarországon még mindig ott van az év legsikeresebb mozis alkotásai között. A producerek jelenleg gőzerővel kutatják azt a rendezőt, aki a távozó Louis Leterrier örökébe léphet. Jelen állás szerint erre a posztra Jonathan Liebesman a legesélyesebb, aki korábban A sötétség leple és A texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet című horrorokat is készítette. Liebesman azonban mostanában már akciófilmes rendezőként keresi a kenyerét, következő filmje, az idegeninváziós Battle: Los Angeles 2011-ben kerül a mozikba. A Warner stúdió tervei szerint a Titánok 2 is 3D-s lenne, viszont ezúttal nem konvertált, hanem valóban speciális kamerákkal rögzített. Forrás: SG

A napelemek egyik hátránya, hogy elrondíthatják a lakásunk vagy az iroda kinézetét. Egy új variánsuk azonban első ránézésre nem több, mint egy kissé homályos – vagy akár teljesen átlátszatlan – üveg. A nemrég bemutatott, kisméretű prototípus is már képes 2W szolgáltatására. Így hát a Chin Hua napüveg fantázianevű furcsasága akár egy pici asztali ventilátort is elláthat. A harmincfokos hőségben ez már önmagában megérné! A technológia előnye, hogy válaszható az üveg átlátszósága. Amennyiben olyan helyre raknánk, ahol elég egy kevéske áttörő fény, oda tehetünk sötétebbet, a szokványos üvegek helyére pedig majdnem átlátszót. Persze a kettő közül az utóbbi jóval kevesebb energiát fog termelni, és az előbbi sem veszi fel jelenleg a versenyt egy hagyományos, feketésbarna napelemmel. A technológia azonban csodásan helyettesíthetné mondjuk a nagy toronyházak ablakait is. Igaz, hogy nem lenne képes teljesen ellátni az épületet árammal, de pár évnyi kutatás után valószínűleg érezhető mennyiségű áramot termelne. technet

A hajnali órákban szabad szemmel is látható lesz majd a hó végén napközelbe érő C/2009 R1 McNaught-üstökös, amely július másodikán 60 millió kilométerre közelíti meg a Napot. Az ausztrál Robert McNaugh amatőr üstökösvadász 2009 szeptember 9-én fedezte fel ezt a Nap körül keringő égitestet, amely június 15-én mintegy 170 millió kilométerre közelíti meg a Földet. Ez a távolság azonban még mindig nagyobb, mint 1 CsE, azaz a Föld Naptól mért közepes távolsága (közel 150 millió kilométer). Az üstökös szabad szemmel a hónap végén lesz látható, ugyanis a C/2009 R1 július 2-án mintegy 60 millió kilométerre közelíti meg a Napot. A Magyar Csillagászati Egyesület honlapja szerint az üstökös fényessége május végén már 8 magnitúdós volt. (A nagyobb magnitúdójú égitestek halványabbak, szabad szemmel legfeljebb 6 magnitúdós fényességű égitestek láthatók.) A C/2009 R1 júniusban az Androméda-, a Perszeusz-, majd a Szekeres-csillagkép irányában halad el, a hónap végére fényessége elérheti a 3-4 magnitúdót, de optimista előrejelzések 2-3 magnitúdós fényességgel számolnak. Forrás: MTI Látványos képek a hónap végén szabad szemmel is látható üstökösről A nagyobb távcsövekben igen látványos, de már egy kis kézitávcsőben is megpillantható a hajnali égen mutatkozó üstökös. Az előrejelzések szerint egyre fényesedik, és a hónap vége felé már szabad szemmel is láthatjuk. A C/2009 R1 (McNaught)-üstököst 2009. szeptember 9-én fedezték fel Ausztráliából. Az égitest a pályaszámítások szerint egy dinamikailag új üstökös, vagyis most látogat először a Naprendszer belső részébe. 2010. július 2-án éri el pályájának napközelpontját, amely a Föld átlagos naptávolságának 41%-ánál van (kb. 60 millió kilométer). Az üstökösről június 6-án Ausztráliából készült távcsöves felvétel. Az üstökös az utóbbi hetekben fokozatosan fényesedett, de egyelőre nem egyszerű megfigyelni. Június második felére fényessége elérheti a +4,5 magnitúdót. A nagyobb magnitúdójú égitestek halványabbak; összehasonlításként, a magnitúdóskálán a telehold fényessége -12,5, a napjainkban este mutatkozó Vénuszé -4,5, a leghalványabb szabad szemmel megpillantható csillagé pedig +5 és +6 magnitúdó körüli. Ezért nagyon sötét helyekről szabad szemmel már most is sejthető, de megfigyelésére inkább kis távcsövekkel van esély. Júniusban az Androméda-, a Perszeusz-, majd az Auriga (Szekeres) csillagképek irányában halad (lásd a mellékelt térképen). A hónap végére fényessége elérheti a 3-4 magnitúdót, de optimista előrejelzések 2-3 magnitúdós fényességgel számolnak. Míg június nagy részében inkább hajnalban mutatkozik, az utolsó napokban már inkább este érdemes keresni. A hajnali égbolt látványa, rajta az üstökös júniusi útvonalával (sárga vonal a bal oldalon). Az égitest júniusban a Perseus, majd az Auriga csillagképben kereshető fel Az üstökös ideális megfigyelési célpont lehet például a nyaralások során, ha egy kis kézitávcső (binokulár) van nálunk, de megfigyeléséhez közvilágítástól mentes, sötét égbolt szükséges. Az üstökös megtalálásához a fenti térkép nyújt segítséget - de azonosítása nehezebb, mint az egyszerű térkép alapján sejthető. Az égitest kis távcsövekben apró, homályos foltnak tűnik, ideális megfigyelési viszonyok esetén az objektumból kinyúló vékony csóva is azonosítható. További információk az MCSE Üstökös Szakcsoportjának honlapján olvashatók róla, ahol az objektum pontos koordináták is megtalálhatók. Az üstökös a Kanári-szigetekről. A távcsöves fotókon már igen látványos üstökös lett június 7-én a NASA nap csillagászati képe honlapján a nap fotója. A kométa megjelenését az intenzív gázkibocsátás és az ezzel kapcsolatos hosszú gázcsóva határozza meg. Poranyagot viszonylag keveset szór szét útja mentén. Forrás: origo

Itt a Transformers 3 első plakátja Miután a napokban derült ki, hogy Megan Fox nem tér vissza a Transformers folytatásába, s egy fehérnemű modell veszi át a helyét, a készülő robotos film ismét a figyelem előterébe került - ezúttal plakátjával. Bár egyelőre még címe sincs a Transformers harmadik részének, s a film forgatása sem kezdődött még el, de a gyártó stúdió már elkezdte hirdetni a jövő év nyarán forgalmazásba kerülő termékét. a Las Vegas-i Mandalay Bay-ben megrendezésre kerülő The Licensing International Expón mutatták be nagyközönség előtt a plakátot, melyen egyelőre csak a TF3 rövidítéssel jelzik a film címét. A nem túl jó minőségű fotón lévő plakáton Optimus fővezért láthatjuk teljes valójában, valamint a premier dátumát, mely július elseje. A Transformers blog szerint a plakát valószínűleg csak egy gyorsan összedobott próbálkozás, mellyel reklámozni akarták a TF3-at a rendezvényen. A kép mellett egyébként Űrdongó mása is megtekinthető. SG

Igen nagy meglepetést okoztak a Cassini űrszonda kémiai adatainak elemzései, az eredmények alapján ugyanis lehetséges az élet jelenléte a Szaturnusz holdján, a Titánon. Az adatok alapján készült tanulmányok egyike szerint hidrogén áramlik le a Titán légkörében, ami eltűnik a felszínen. Chris McKay, a NASA Ames Kutatóközpontjának asztrobiológusa szerint akár egy a miénktől gyökeresen különböző metánalapú életforma is fogyaszthatja a hidrogént. "Ez a legkézenfekvőbb, az élet számára fogyasztható gáz a Titánon, olyan ez mint a Földön az oxigén" - magyarázta McKay. Valahogy így nézhet ki a Titán felszíne. A képen egy metán-tó, a kérdés: vajon létezhet benne élet? A bizonyítékok, illetve azok hiénya nem zárja ki a lehetőséget Egy másik tanulmány a Titán felszínének szénhidrogénjeit vizsgálta, egészen pontosan azok acetilén hiányát. Ez az összetevő ugyancsak ideális táplálék egy folyékony víz helyett folyékony metánon alapuló élet számára. "Ha ezekről a jelekről tényleg kiderül, hogy az élet jelei, az kétszeresen is izgalmas lesz, mivel az élet egy másik, a víztől független formáját testesítené meg" - fűzte hozzá McKay, miközben a NASA tudósai óvatosságra intenek a messzemenő következtetések levonása előtt. McKay maga is elismeri, hogy mindkét eredmény csak előzetesnek tekinthető. "A tudományos konzervativizmus azt sugallja, hogy a biológiai magyarázat lehet az utolsó lehetőség az összes felvetett nem biológiai magyarázat után" - igyekszik lehűteni a kedélyeket Mark Allen, a NASA Asztrobiológiai Intézetének vezető kutatója. "Rengeteg munkát kell még elvégeznünk, hogy kizárjuk a lehetséges nem biológiai magyarázatokat. Valószínű, hogy egy kémiai folyamat a biológia bevonása nélkül is képes lesz megmagyarázni ezeket az eredményeket." Mind a mai napig a metánalapú életforma puszta spekuláció, McKay 2005-ben már felsorolta milyen körülményekre lenne szükség az ilyesforma organizmusoknak a Titánon. A tudósoknak még sehol sem sikerült az élet ezen formáját észlelniük, bár a Földön is léteznek olyan folyékony víz alapú mikrobák, amik megélnek a metánban, vagy melléktermékként előállítják azt. A Titánon, ahol a hőmérséklet -180 Celsius-fok körül mozog, olyan anyagra lenne szükségük az organizmusoknak, ami a zord körülmények között is képes folyékony maradni, hogy az életfolyamatok közegeként szolgáljon. A víz erre alkalmatlan, a lehetséges alternatívák listája pedig meglehetősen rövid. A folyékony metánon kívül csak a vele rokon molekulák jöhetnek szóba, például az etán. Több korábbi kutatás talált folyékony metántavakat a hold felszínén. "A Cassini által észlelt hidrogénínség megegyezik azokkal a körülményekkel, amit egy metánalapú élet produkálna, viszont nem bizonyító erejű a fenti életforma létezését illetően" - figyelmeztet Darrell Strobel, a Cassini egyik tudósa, a hidrogénáramlásról szóló cikk szerzője. Strobel a légkör és a felszín különböző részeinek hidrogénsűrűségét vette szemügyre. A tudósok korábbi modelljei azt jósolták, hogy a hidrogén molekulák viszonylag egyenletesen oszolhatnak szét a légköri rétegek között. Strobel számítógépes szimulációi azonban egy hidrogénfolyamról árulkodnak, ami másodpercenként sok ezermilliárd molekulát juttat le a felszín irányába. "Olyan mintha lenne egy tömlőnk, amin keresztül hidrogént fecskendeznénk a földre, ahol az eltűnik" - mondta Strobel. "Nem számítottam erre az eredményre, mert a molekuláris hidrogén kémiailag rendkívül közömbös a légkörben. A felszín tetejére kellene 'lebegnie' és kiszöknie." Strobel szerint nem valószínű, hogy a hidrogént barlangok vagy felszín alatti üregek tárolnák a Titánon. Egy ismeretlen felszíni ásvány viselkedhet katalizátorként, és segíthet visszaalakítani a hidrogénmolekulákat és az acetilént metánná. Bár Allen elismeréssel nyilatkozott Strobel kutatásáról, úgy véli egy tökéletesebb modellre lenne szükség, hogy belelássunk, mi is valójában a hidrogénfolyam. A tudósok elméletei szerint a Nap és a légkörben található kémiai anyagok kölcsönhatásaiból acetilén keletkezik, ami lehullik és beborítja a Titán felszínét, azonban amikor a Cassini szénhidrogéneket térképezett fel a felszínen egyáltalán nem észlelt acetilént. Allen szerint nem egy idegen élet, hanem a napfény, vagy a kozmikus sugárzás a légkör jeges aeroszoljaiban összetettebb molekulákká alakítja az acetilént, ami bár szintén lehull a felszínre, már nem tartalmaz acetilén jelzéseket. Folyadéktömegek a Titán északi sarkvidékén Ezen felül a Cassini a vízjég hiányát is kimutatta a Titán felszínén, viszont rengeteg benzolt és egyéb, még azonosítatlan anyagot talált, melyek szerves összetevőknek tűnnek. A kutatók szerint egy szerves anyagréteg fedi a Titán kőzetrétegét alkotó vízjegét. Ez a szénhidrogén-réteg több centiméter vastag, egyes területeken ennél is mélyebb lehet. "A Titán légköri kémiája ontja magából a szerves összetevőket, melyek olyan gyorsan záporoznak a felszínre, hogy még ha a folyékony metán és etán le is mossa ezeket a szerves anyagokat, a jeget igen hamar újra beborítják" - nyilatkozott a Cassini csapat tudósa, Roger Clark. "A Titán egy dinamikus hely, ahol szerves kémia zajlik." "Az élet bizonyítékai utáni kutatásban általában a bizonyítékok jelenlétét keresik - mondjuk a Mars légkörében észlelhető metánt, ami nem keletkezhet hagyományos fotokémiai folyamatokkal. Itt inkább a bizonyítékok hiányáról, semmint a jelenlétéről beszélünk - a hiányzó hidrogénről és acetilénről" - foglalta össze a tényeket Allen. McKay szerint bár a felfedezések még messze vannak az élet bizonyításától, kétségkívül érdekesek. Forrás: SG

A gépjárművek soha nem lesznek környezetbarátok, azonban egy innovatív, napfénnyel működő üzemanyag előállítási technika már elmozdíthatja a közlekedést a szénsemlegesség irányába. A kísérleti napenergiával működő reaktorok már bizonyították, hogy képesek előállítani a szintetikus folyékony üzemanyagok alkotóelemeit. Bár még gyermekcipőben járnak, ezek a tervezetek jelentősen csökkenthetik a nettó szén-dioxid-kibocsátást, anélkül, hogy nagyobb átalakításokat kellene végrehajtani a járműveken vagy az üzemanyagtöltő infrastruktúrán. Az új-mexikói Albuquerque-ben működő Sandia Nemzeti Laboratórium csapata olyan megoldáson dolgozik, ami széntartalmú gázokból nyerné a szintetikus üzemanyagok egyes összetevőit. Cérium-oxid alapú rendszerük a szén-dioxidból szén-monoxidot, a vízből pedig hidrogént állít elő. A CR5 - teljes nevén Counter Rotating Ring Receiver Reactor Recuperator - két, egymástól forgó cérium-oxid gyűrűkkel elválasztott kamrából áll. Miközben a gyűrűk forognak, egy nagy parabolatükör napenergiát összpontosít az egyik oldalra, 1500 Celsiusra-fokra hevítve a gyűrűt. Ennek következtében a cérium-oxid oxigént bocsát ki az egyik kamrába, ahonnan azt kipumpálják. Ahogy a gyűrűk tovább forognak, elvezetik az oxigénmentesített gyűrű hőjét, lehűtve azt, még mielőtt a másik kamra körül kezdenének forogni. A második kamrába szén-dioxidot pumpálnak, amiből a már lehűlt cérium foglyul ejt egy oxigénmolekulát, szén-monoxidot és cérium-oxidot állítva elő. A folyamat vízzel is működik, a reakcióból hidrogén keletkezik. A tavalyi év végén egy 14 gyűrűs reaktorral végzett kísérletsorozat bebizonyította, hogy a folyamat képes a szén-monoxid termelésre. A különböző elemek meghibásodásai miatt azonban a rendszer legfeljebb néhány másodpercen át működött egyhuzamban, ezért a csapat most elsősorban a megbízhatóság javításán dolgozik, miközben megkezdték egy nagyobb, 28 forgó gyűrűből álló reaktor építését is. Ez még több szén-dioxidot és vizet tud majd feldolgozni, nyilatkozott James Miller, a Sandia kémikusa. Ha a reaktornak sikerül stabilan hidrogént és szén-monoxidot előállítania, a kapott gázok a Fischer-Tropsch-eljárással átalakíthatók szintetikus folyékony üzemanyaggá. Az 1920-as években Németországban kifejlesztett eljárás lényege, hogy a két gázt egy vasalapú katalizátor jelenlétében hevítve szénhidrogén üzemanyag termelődik. A csapat először az erőmű kipufogógázaiból elfogott szén-dioxidot akarta felhasználni, ma viszont már közvetlenül a levegőből kivonható szén-dioxidra fenik a fogukat, bár még nem rendelkeznek az ehhez szükséges technikával. "Ez önmagában is hatalmas kihívás, egyszerre viszont csak egy problémára tudunk fókuszálni" - mondta Miller. Ez persze még nem jelenti, hogy egy ilyen probléma elrettentené a fejlesztőket. Aldo Steinfeld és munkatársai a zürichi Svájci Szövetségi Műszaki Intézetben már található egy olyan rendszer, ami képes a szintetikus üzemanyag készítési eljáráshoz kiszippantani a szén-dioxidot a légkörből. A svájci megoldás is egy parabolatükröt használ. A tükör egy kamrára koncentrálja a Nap hőjét, amiben esetükben kalcium-oxid található. Amint a kamrában a hőmérséklet eléri a 400 Celsius-fokot, levegőt pumpálnak be, a hő pedig reakcióba lépteti a kalcium-oxidot a levegőben található szén-dioxiddal. A reakcióból kalcium karbonát keletkezik, amit ismét felhevítenek, ezúttal 800 fokra, melynek hatására tiszta szén-dioxid szabadul fel, a kalcium karbonát pedig visszaalakul kalcium-oxiddá. A keletkezett szén-dioxidot egy másik reaktorba fecskendezik, ahol egy Nap-koncentrátor segítségével a befecskendezés előtt cink-oxidot hevítenek 1700 Celsius-fokra. Ez felszabadítja az oxigénmolekulákat, így csak a cink marad vissza. Miután csökken a hőmérséklet, indulhat a szén-dioxid bepumpálása a reaktorba, ami mellé gőzt is adagolnak. A szén-dioxid és a gőz reakcióba lépve a tiszta cinkkel szintézisgázt, a hidrogén és a szén-monoxid keverékét alkotja, illetve újra cink-oxid keletkezik. A csapat korábban egy 10 kilowattos prototípussal kísérletezett, azonban jövő év elején már egy 100 kilowattos változattal szeretnének próbálkozni. Ken Caldeira, a Carnegie Intézet tudósa szerint a Nap energiájának üzemanyag előállításhoz történő felhasználása az egyik legfontosabb területe a tiszta energiatechnológiai kutatásoknak. "Ez a terület olyan technológiák ígéretét rejti, melyekkel hatalmas szénsemleges energia mennyiségeket termelhetünk elfogadható áron, amit ott és akkor használunk fel, ahol és amikor szükség van rá" - emelte ki a New Scientistnek adott interjújában. "Ez egyike annak a maroknyi műszaki területnek, ami valóban forradalmasítaná a jövő energiagazdálkodását." Forrás: SG

Meggyógyult a Spartacus: Vér és homok főszereplője Andy Whitfield ismét egészséges és nemsokára elkezdheti a Spartacus 2. évadjának forgatását. Előtte azonban még jelenése van az előzményekkel foglalkozó szériában is, mely a gladiátoriskoláról fog szólni. A Deadline értesülései szerint a Spartacus: Vér és homok (Spartacus: Blood and Sand) című sorozat főszereplője, Andy Whitfield megkapta az engedélyt orvosaitól, hogy visszatérjen, s folytassa sorozata forgatását. Mint az ismeretes, a színészt pár hónapja diagnosztizálták 1-es stádiumú non-Hodgkin limfómával, s a kezelésnek köszönhetően a Starz csatorna el is halasztotta a Spartacus 2. szezonjának forgatását. Az információk szerint Whitfield elkezdte a felkészülést, s július végén lesz jelenése a Spartacus "kiképzőtáborában" (ld. videó), ahol immáron edzők felügyelete mellett készülhet fel a 2. évad pótlására készülő hat részes előzményszériában történő szereplésére. A nulladik évad forgatása szeptemberben kezdődik, míg a 2. évados munkálatok várhatóan azonnal követni fogják azt, tehát november-decemberben lehet számítani az első felvételekre. SG

A 11 éves indiai Priyanshi Somani lett az új fejszámoló világbajnok, miután 16 ország 37 résztvevője közül neki sikerült a leggyorsabban elvégeznie az olykor még a zsebszámológépeknek is bonyolult műveleteket. A németországi Magdeburgban rendezett kétnapos verseny hétfői zárónapján a spanyol Marc Jornet Sanz vehette át a második helyezettnek járó elismerést, míg a korábbi, 2008-as lipcsei verseny bajnoka, a szintén spanyol Alberto Coto harmadik lett. A résztvevőknek több kategóriában minél gyorsabban kellett a feladványokat megoldaniuk. Volt például összeadás tíz tízszámjegyű összeadandóval, és szorzás nyolcjegyű szorzóval és szorzandóval. MTI

Nemrégiben jelent meg egy újdonság a CD/DVD gyártás piacán, ami forradalmasíthatja a szerencsejátékok kaparós sorsjegyeit, a telefonszolgáltatók egyedi kóddal ellátott kártyáit, az ajándékkuponokat vagy bármilyen olyan marketing eszközt, ami játékra invitálja a vásárlót. Az exkluzív, lekaparható felületet kapó CD vagy DVD lemezek ugyanis tökéletesen egyesítik a klasszikus megoldások játékosságát, az egyedi kódok alkalmazását és a digitális világ adta lehetőséget arra, hogy a cégek reklámjaikat interaktív módon juttassák el célcsoportjukhoz. Vegyünk egy példát: egy új termék kapcsán a cég nyereményjátékot hirdet vásárlói és az érdeklődők számára. A játék lényege, hogy minden egyes érdeklődő kap egy CD-t, melyek bizonyos százalékára a ''Sajnos nem nyert!'', bizonyos százalékára az ''Ön nyert!'' felirat került. A kaparós felület eltávolításával a vásárló megtudhatja, hogy a szerencsés nyertesek közé került-e. Eddig a pontig minden teljesen úgy működik, mint egy klasszikus kaparós nyereményjáték esetében. Itt azonban - annak köszönhetően, hogy egy CD vagy DVD lemez lett a marketing üzenet hordozója - lehetőség nyílik arra, hogy egy kisfilmet, interaktív szöveget, vagy bármilyen más adatot is eljuttassanak a címzetthez. Üzleti szempontból miért jelentős ez a megoldás? Játszani mindenki szeret és azáltal, hogy plusz információ is kerül a marketing üzenet hordozójára, sokkal tágabb értelmet kap a reklámüzenet, mint egy klasszikus, papír alapú kaparós sorsjegy esetében. Arról nem is beszélve, hogy ez az újdonság különlegessége révén garantáltan kitűnik a megszokott marketing kommunikációs eszközök közül, melyek nagy részét már zsigerből kerüli minden befogadó. Az újdonság már hódít. A lekaparható CD és DVD lemezekről további információkat a lemeznyomda.hu oldalon olvashat. Forrás: 168óra Online

A NASA segítségével bárki eljuttathatja fényképét a világűrbe 2010 második felében, az űrrepülőgépek utolsó két útja során. A Face is Space (arc az űrben) nevű program keretében az érdeklődők itt tölthetik fel arcképüket digitális formában. Az így összegyűjt file-okat a Discovery szeptember 16-i (STS-133 jelű) vagy az Endeavour novemberi (STS-134) küldetése során egy digitális adathordozón juttatják a Föld körüli pályára. http://faceinspace.nasa.gov/index.aspx?a=1 A Face in Space program honlapja (NASA) Forrás: origo

Egy tíz nyelven beszélő kínai kislány lett a sanghaji világkiállítás egyik pavilonjának imázs nagykövete.További 100 nyelven tud köszönni. 100 nyelven köszönti a sanghaji világkiállítás látogatóit egy 15 éves kislány, aki 10 nyelven beszél folyékonyan. Zhou Youxi-t mintegy 3 ezer diák közül választották ki, hogy képviselje egy kis falu pavilonját. Az imázs nagykövet pozíciójának elnyeréséhez a fiatal lánynak egy 10 országot felölelő versenyt kellett megnyernie – számol be a People’s Daily. Zhou Youxi – kiváló nyelvérzéke mellett – édesapjának is köszönheti nyelvtudását. Édesapja ugyanis direkt úgy költöztette a családját Kínán belül, hogy minél több nyelvterületen éljenek. Így tanult meg a kislány mongolul és koreaiul is. Kínán belül egyébként legalább ötven nyelvet beszélnek a hivatalos mandarinon kívül, kínai és nem kínai nyelveket egyaránt. Zhou Youxi beszélt nyelvei között szerepel még az angol, a francia, a portugál, a japán, a spanyol és a jelnyelv is. Angolból már most a Kínában megszerezhető legmagasabb, 5. szintű tolmácsolási diplomája van. Imázs nagykövethez méltóan pedig további száz nyelven tudja köszönteni a sanghaji expóra ellátogató vendégeket. Forrás: nyest

Ismét hamis Bithumen regisztráció Nem az első eset, hogy Bithumen népszerűségét szeretnék felhasználni adathalászok, vagy emelt díjas sms üzemeltetők. A dologra egy olvasónk hívta fel a figyelmünket, aki egy emailt kapott, állítólag azért, mert tagja volt egy fórumnak korábban. Ahogy a bH regisztrációs felület, úgy maga az email is hazudik, emberünk soha nem volt tagja az említett fórumnak. Ez email: Szia! Szeretnél te is tagja lenni Magyarország legnagyobb letöltő oldalának? Regisztrálj az oldalon: http://bithuman.non-dyndns.com --------------------- Jelen e-mailt azért kaptad, mert regisztráltál az E-Line (volt ESWS) fórum oldalra. A nyerészkedők okosak, mert a bH korábbi non-dyndns.com címéhez hasonló url-t használnak fel arra, hogy megtévesszék az embereket. A kamu beléptető felületen kívül a regisztrációs oldalon csak egy emelt díjas sms van kint, amire persze hiába küldjük az sms-eket (slussz poén, hogy még az sms díját sem írják ki). A hamisított oldal 4 éves lesz a PREtorians Valamikor 2006 június elején (9-e körül) indult el a PREtorians. Az oldal most hétvégén tartja a születésnapját. A jeles alkalomból péntek déltől hétfő hajnalig freeleech van az oldalon. A site sok mindent élt túl az elmúlt négy évben. Volt tulajdonos váltás, kettészakadás. Mint emlékezetes, a staff egy része nem értett egyet az új ''tulaj'' világnézetével, ezért kiléptek - még 2008 őszén, és megalapították a Carpathianst. A PREtorains egyébként az indulása után igen népszerű oldal lett, és sokan hazánk második legjobb oldalának tartották. Sok olyan fejlesztés volt az oldalon, ami akkoriban csak a nagy oldalakon jelent meg. Az utóbbi időben inkább a torrentek minőségén próbálnak javítani a szabályok szigorításával. asva.info

Jaja EPIC FAIL, a tegnapiról a hírek résznél bővebben olvashattok. 11 év után távozik a Barátok közt sztárja! Már évek óta fontolgatták a lépést. Távozik Magyarország legnépszerűbb sorozatából, a Barátok köztből Kinizsi Ottó, adta hírül a Blikk.hu. A nézők tizenegy éven keresztül követhették végig Balassa Imre életének sorsát, aki a Vajdaságból, alkoholista apja elől menekült a Mátyás Király térre. A színészt nem érte váratlanul a döntés, hiszen a sorozat készítői már három éve fontolgatják, hogy milyen módon eresszék útjára, a mindig pozitív erkölcsű karaktert. - Az írók mindig kitaláltak egy újabb feladatot Imre számára, most viszont eljött az az idő, amikor izgalmasan tud távozni a sorozatból - mondta a Blikknek Ottó, aki annak ellenére, hogy tisztában volt sorsával, hiányolni fogja a forgatásokat. Az elmúlt tizenegy évnek ugyanis rengeteg élményt köszönhet, többek között itt ismerte meg szerelmét, Deutsch Anitát, akivel két közös kislányuk is született. Forrás: hetivalasz

Visszahozzák Magdi anyust a Barátok köztbe Rékasi Károly karaktere (Zsolt) után egy másik, jó ideje nem látott és kedvelt figura, Magdi anyus, is visszatér a Barátok köztbe. Azonban a Fodor Zsóka által játszott kultikus nénike csak pár részben fog szerepelni. Ahogy az várható volt, a szappanoperák közönségkedvenc karakterei mindig visszatérnek több vagy kevesebb időre sorozatukba. A Barátok közt készítői, a Bors információi szerint, ezúttal a Fodor Zsóka által hosszú éveken át alakított Kertész Magdolna karakterét írják vissza a sorozat - egy kis időre. Mivel azonban a karakter, köszönhetően a színésznő követeléseinek, nemrég elhalálozott, valószínűleg mindössze szellem formájában fog megjelenni a nyári szünet előttre tervezett pár epizódban. Azt, hogy kinek fog megjelenni a kisnyugdíjas kísértete, egyelőre még nem lehet tudni, a produkció érthető módon nem akarja ellőni a történet várható csavarjait. SG

Perzsia hercege - Az idő homokja Ismét több mint egy héttel Amerika előtt láthattuk a legújabb szuperprodukciót, a nagy kérdés, hogy megszületett-e a második jó játékadaptáció? Az az igazság, hogy az ember egy idő után nem bízik Hollywoodban és arra vár, hogy Európa vagy Ázsia is elkezd futószalagon játékfeldolgozásokat készíteni, mert az amerikaiaknak mindössze egy (na jó, másfél) elfogadható adaptációt sikerült eddig készíteniük. A Perzsia hercege - Az idő homokja azonban jó helyzetben volt elvárások szempontjából, hiszen közel sem fogta el az embert jóleső borzongás, amikor a film premierjére várt (ellentétben mondjuk a rondán beégett Max Payne-nel), ráadásul azt is tudni lehetett, hogy mivel Jerry Bruckheimer a producer, nem lesz olcsó az alkotás, a látványelemek a helyükön lesznek. Kár, hogy a szinte semmilyen elvárásainkat Mike Newell rendezése tökéletesen igazolta. Igen, arról a Newellről van szó, aki annak idején a Négy esküvő és egy temetéssel és a Fedőneve: Donnie Brascóval remek filmeket tett le az asztalra, azóta viszont sikert nem nagyon ért el. Igaz, megrendezhette az egyik Harry Potter-epizódot, de be is bizonyította, hogy a nagyszabású filmek levezényléséhez nem nagyon ért, inkább kisiskolásként téblábol az effektorgiák közepette. Márpedig a Perzsia hercege - Az idő homokja nagyszabású akart lenni. Kosztümös filmként egzotikus helyszíneken készült, nagy tömegjelenetekkel (is) operált, több mint 100 millió dollárt költöttek rá, és mégis valahogy nem állt össze a kép. Pedig a tőrbe csalt és menekülésre kényszerített herceg története, az időt visszaforgatni képes tőrrel még azok figyelmét is felkelthette, akik nem ismerik a játéko(ka)t. Játék ide vagy oda, a Perzsia hercege-film, ugyan a történeten kívül is tartalmaz utalásokat a játéksorozatot ismerőknek, mégis szinte minden "játékosságától" meg lett fosztva. Ennek köszönhetően sokaknak csak a címe fog utalni arra, hogy nem csak egy megszokott, steril, évek óta használt recept alapján gyártott Disney családi kalandfilmről van szó. Valószínűleg egyes szituációk leegyszerűsítése és a karakterek túlzott lebutítása és gügyögtetése is azt a célt szolgálta, hogy a közel sem bonyolult történet mindenki számára érthető legyen. (A sztori ugyan tartalmazhatott volna némi csavart a főgonosz személyét illetően, de annak a plakátok és az előzetesek tettek keresztbe.) Meglepő ezt mondani egy Jerry Bruckheimer-produkcióról, de az effektek egyenetlen minőségűek voltak. Akadtak tökéletesen kivitelezett trükkök, néhol azonban csúnyán kilógott a lóláb - talán az látszott, hogy szokás szerint több céggel dolgoztattak? Ha pedig egy film legfőbb nézőcsalogató aspektusa sántít, akkor a színészekkel és a karakterekkel kellene megfogni a közönséget. Jake Gyllenhaallal nem is volt gond, hiszen azt, hogy Dastan figurája egy csöppet bárgyú, betudhatjuk az utcagyerek múltnak. Gemma Arterton (a Hercegnő) azonban olyan szinten próbálkozott a film tönkretételével, amilyennel női karakter a Szállító 3 óta nem volt képes. Ezúttal nem feltétlenül a karakter volt rosszul megírva, hanem az angol színésznő alakítása volt tűzrevaló. Bár nyilván nem a történetéről lesz híres a Perzsia hercege, annyi jó pontot mindenképpen feljegyezhet magának a gyártó stúdió, hogy Jordan Mechnert, a játék készítőjét is bevonták a sztori megírásának folyamatába. Nem is a meseszerű, legkisebb királyfis klasszikus kalandfilmes felálláson csúszik el cikkünk tárgya, hanem azon, hogy minden izgalomnak és bájnak híján van. Egész egyszerűen nem túl érdekes. A Perzsia hercege - Az idő homokja egyáltalán nem lett vállalhatatlan film. Jobb főszereplőnővel és karakteresebb rendezéssel egy esetleges folytatás még akár jól is elsülhet. Azonban így, ebben a felállásban, csak egy nagyon közepes, abszolút felejthető látványfilmet láthatunk a mozikban, mely megnézése mellett egy érvet sem tudunk említeni. És bár tudjuk, hogy ez a legtöbb nézőt tökéletesen kielégíti, azért bízunk abban, hogy Hollywood idei nyári kínálatában is lesz olyan nagyszabású film, ami nem csak szemrevaló, hanem minden szinten élvezetes. A szinkronnal kapcsolatban annyit muszáj megjegyeznünk, hogy Ben Kingsley karakterének, Nizamnak, a nemrég meghalt Végvári Tamás kölcsönözte a hangját. (A főszereplőnek pedig az általában nagyon jó Csőre Gábor, azonban az Adam Sandleres tónus, valljuk meg, hogy nem igazán illett Dastan karakteréhez.) Forrás: SG