Szipi

Dinoszauruszok légzsákkal A dinoszauruszok között a legnagyobb növényevő szauropodák a fejüktől a farkukig negyven méter hosszúak és kb. száz tonna tömegűek voltak. Hogyan nőhettek ezek az állatok ilyen nagy méretűre? Ez még napjainkban is rejtély, különösen azért, mert a kis fej a kb. 12 méter hosszú nyakon eléggé behatárolta, hogy miként ehetnek és lélegezhetnek. A Bonni Egyetemről két kutató, Steve Perry és Jonathan Codd most úgy sejti, hogy megtalálta a megoldást: a dinoszauruszok madárszerű tüdővel lélegeztek, és ez mindenképpen segítette őket, hogy testtömegüket mind nagyobbra növeljék. A megkövesedett dinoszaurusz-maradványok nem őrizték meg a tüdőszöveteket. De a dinók legközelebbi rokonainak - a krokodiloknak és a madaraknak - teljesen más a tüdejük, mint az emlősöknek. Az emlősökben ugyanis a rekeszizom szivattyúzza a levegőt ki és be a tüdőből, amelyben seregnyi elágazó, egyre vékonyabb cső apró kis zsákokban, az ún. tüdőhólyagocskákban (alveolusok-ban) végződik. Itt azután a vér elnyeli az oxigént, és leadja a káros gázokat. A madarak ennél trükkösebben lélegeznek: kilenc különleges légzsák egészíti ki tüdejüket, és alveolusok helyett is vékony csövecskék húzódnak bennük. Az emlősökhöz képest ezek sokkal nagyobb oxigénelnyelő felületet biztosítanak a madaraknak, és mivel a végük is nyitott, a levegő hatékonyabban keringhet bennük. Ezenkívül a gázcserét lebonyolító tüdőszöveteik csupán fele olyan vastagok, mint az emlősök tüdejében. Más tényezőkkel együtt ez azt jelenti, hogy a madarak tüdeje körülbelül nyolcvan százalékkal nagyobb hatásfokkal működik, mint az emlősöké. Perry és Codd arra jött rá, hogy a szauropodák hasonló anatómiai felépítésűek lehettek. Újból megvizsgálták azokat a csontokat, amelyek a szauropodák nyakában és hátán találhatók, és ezeket hasonlónak találták a mai madarakéhoz. A paleoontológusok eddig úgy vélték, hogy ezek a szerkezetek csökkentették a csontok tömegét, ami. megkönnyítette az óriási dinoszauruszok mozgását. Perry és Codd azonban azt állítja, hogy az üreges zónák egyúttal arra valók voltak, hogy itt helyezkedhettek el a légzsákok a mai madarak mintájára. Ha viszont a szauropodáknak madárszerű tüdejük volt, ennek a tömege 1/4-1/3 súllyal könnyítette meg mozgásukat. Ezek a légzsákos dinoszauruszok persze nem repültek, de madárszerű tüdejük lehetővé tette, hogy tovább tartsák tüdejükben a levegőt, és ez a viszonylag hosszú idő csökkentette azt az energiát is, amelyet a lélegzésre kellett fordítaniuk. Ennek a madárszerű tüdőnek volt még egy másik jótékony hatása. Ahogy az állat mérete növekedett, tüdejének oxigéncserélő képessége gyorsabban fokozódott, mint testének oxigénigénye. Ez talán magyarázatot adhat arra, miért tudtak a szauropodák annak idején olyan hatalmasra növekedni.

A jégmúmia bosszúja Bár az érdekelt tudományos körök még hallgatnak az ügyről, egyre többen suttogják, hogy Ötzi, az alpesi gleccserben ötezer évvel ezelőtt szerencsétlenül járt vadász bosszút áll azokon, akik kihúzták a jégsírjából és talán nem egészen etikus módon a világnak mutogatják meztelen, aszott testét. Állítólag már négy emberen állt bosszút... Ami tény: azok négyen már nincsenek az élők között, és mindegyiküknek sok köze volt az ősemberhez. Az eddig utolsó, negyedik áldozat Helmut Simon lett, aki annak idején, 1991-ben az olasz-osztrák határon a gleccser szélén megtalálta a holttestet, vagyis az ötezer éve a jégben sodródó múmiát. Még a Science tudományos folyóiratban is megírták, milyen morbid dolog történt. A sors iróniája, hogy az az ember, aki a gleccserben rálelt a múmiára, maga is ugyanúgy végezte, mint amaz: belezuhant a jégfolyamba és életét vesztette. 5300 év után tehát megismétlődött a tragikus történet. A bulvárlapok szerzői persze már „látják", amint Ötzi kijön a múzeumból, ahol egy külön kamrában jól behűtve őrzik, felmegy a hegyekbe és betaszítja ellenfelét a gleccserbe... Horrorfilmbe illő jelenet, de persze ezt kevesen hiszik. Ugyanakkor mindenki egyetért abban, hogy elgondolkoztató, mi történt a múmia körül tevékenykedő négy másik férfival.Menjünk sorjában. Az első áldozat neve Günter Henn, ő volt az a törvényszéki orvos, aki 1991-ben szakértőként működött közre a holttest helyszíni vizsgálatánál. Henn kézben vitte a kőkorszaki halottat, hogy aztán betegye a nejlonzsákba. Egy évvel később Henn .kanyargós hegyi úton haladt kocsival, éppen azért, hogy Ötziről, a jégbefagyott kőkorszaki vadászról tartson előadást - frontálisan ütközött egy másik autóval és azonnal meghalt. Kürt Fritz volt az, aki a megtalálás idején lesöpörte a havat Ötziről - ötezer év után a világ ismét megláthatta a vadász arcát. Fritz, bár hegyi vezető létére nyilván igen otthonosan mozgott a magas osztrák és olasz hegyekben, egy szakadékba zuhant - mi több, éppen egy gleccserbe, és azonnal meghalt! Rainer Hölzl a legjobb bizonyíték rá - mondják - hogy Ötzi bosszút áll mindenkin, akinek bármi köze volt a megtalálásához, mutogatásához. Hölzl az osztrák tévé riportereként lefilmezte, amint síbotokkal kiássák Ötzit a jégsírból. Az ORF riporterét agytumor vitte el. A kutatók kiderítették, hogy Ötzi már életében sem akárki lehetett. Testén négy másik ember vérét találták, a hátában egy nyílvessző hegyét, kezén a halála előtt keletkezett vágásokat. Közelharcot vívott számos ellenségével, többeket talán meg is ölt, mielőtt végeztek vele. No és a tetoválásai arra engednek következtetni, hogy sámán is volt, aki nyilván ismerte a rontásokat, átkokat is... Ezek után csoda-e, ha 5300 évvel a halála után sem adja fel a küzdelmet? Azon sem kell hát csodálkoznunk, hogy a látogatói mennyire félnek tőle. A bozeni múzeumban egy hűtött kamrában őrzik a testét, és csak egy, az ajtóba szerelt páncélüveg ablakon át lehet betekinteni. Mégis, a látogatók közül legalább hetente ketten elájulnak, amikor megpillantják a jégmúmiát. És talán ez sem véletlen..........

Mindnyájan űrlények vagyunk Ezt nem én állítom, hanem komoly ausztrál kutatók a sydney-i egyetemen. Ami valaha sci-fi írók fantasztikus ötletének tűnt, azt mára átvette a tudomány, mint oly sok esetben. Komoly kutatók álltak elő azzal az elmélettel, miszerint a földi élet a kozmoszból került hozzánk. Ezt már száz évvel ezelőtt is mondta több tudós, voltak az elméletnek Nobel-díjas támogatói is. Paul Davies nem ismeretlen név az elméleti fizikában. Vagy száz mű szerzője, korábban a cambridge-i egyetem előadója volt, a kvantumfizika elismert szakértője. A világűrben egy kisbolygó viseli a nevét, jelezve tudományos érdemeit. Azt állítja hát Davies és néhány társa, hogy a földi életet a világűrben életcsírákat tudatosan terjesztő lények hozták létre, és erre van bizonyíték is! Na nem úgy, hogy az egykori életkertészek időnként erre járnak ismét és megnézik, mi lett „palántáikkal", dehogy. Davies azt állatja, hogy elméletének bizonyítékai bennünk vannak. Minden ember és állat magában hordja azokat a genetikus ismertetőjegyeket, amelyek elméletének helyességét kétséget kizáróan bizonyítják. És bizony úgy tűnik, igaza van. A kaliforniai Law-rence Berkeley National Laboratory tudósai olyan felfedezéseket tettek az emberi és állati genomokban, amelyek döbbenetesek! Bizonyítják, hogy kozmikus lények beavatkoztak genetikai kódunkba. Vagyis előállt az a helyzet, hogy nem kell az idegeneket az űrből várni, a kozmoszt rádióteleszkópokkal pásztázni, lehallgatva annak zajait. Várni a jeleket vagy az idegenek érkezését a Földre. Ők már itt vannak -bennünk. Mi vagyunk az idegenek. Davies még ennél is távolabb merészkedik: szerinte az egykori életteremtők eleve olyan kódokat, információkat helyeztek a genetikai rendszerünkbe, amelyeket kellő tudás birtokában felismerhetünk. Az idegenek valaha egysejtüeket juttattak a Földre, amelyek elszaporodtak. Később bármikor juttathattak ide génhordozó, vírusokat, amelyek bejutva az itteni lények szervezetébe, előidézték a kívánt változásokat. Azt sem lehet kizárni, hogy ilyen folyamatok ma is zajlanak. A Földre észrevétlenül eljuttatott vírusok révén a DNS-ekbe bármikor plusz szekvenciákat lehet bevezetni. Állítólag már tíznél több állat génjeiben fedeztek fel valami olyasmit, ami enyhén szólva is gyanús. Emberek, egerek és néhány emlős DNS-ében olyan hosszabb génláncokat találtak a tudósok, amelyeknek látszólag nincsen funkciójuk. Mégis a mutációktól legjobban védett „belső" részekben találhatók, mintha a természet (?) nagyon fontosnak, valami okból védendőnek, értékesnek tartaná őket. Ezek sok millió éves fejlődés alatt sem változtak - ráadásul úgy az állatoknál, mint az embereknél pontosan azonosak. Nem kevés tudós véli már úgy, hogy valakik a Földtől távol előre megtervezték az itteni fejlődést az egysejtűtől az emberig. Amilyen bonyolultak vagyunk, magától értetődő, hogy nem lehetünk véletlenszerű evolúció csúcstermékei.

Energiaóceán a sivatagban Mivel egyre forróbb lesz a nap folyamán az Eldorado-völgy, ezért Gilbert Cohen korán nagyon kel. Itt a Nevadai-sivatagban nyár közepén a hőmérséklet rendszerint eléri a 45 Celsius-fokot is. Cohen-nek már hajnali öt órakor kint kell lennie a terepen, ha el akarja végezni a napi munkáját, mielőtt a hőség kibírhatatlanná válik. Az Eldorado-völgy ugyanakkor tökéletes hely az Acciona Solar Power cég számára, amely naperőművet épít ezen a kietlen és sivár tájon. A koncentrált napenergia (KNE) elfelejtett energiatermelő rendszer. A kaliforniai Mojave-sivatagban mintegy húsz éve kilenc KNE-erőmű szolgáltatott elektromosságot háromszázötvenezer ember számára. A szerkezet egyszerű: fekvő parabolatükrök összpontosítják a napsugarakat egy olajjal teli kamrára, és csaknem 400 Celsius-fokra hevítik. A meleg olajjal azután vizet forralnak, és egy gőzzel hajtott hagyományos turbina villamos energiát termel. Ez a technikai megoldás életképes, de csak az utóbbi időben figyelt fel rá a gazdaság. „Öt évvel ezelőtt a bankok szóba sem akartak állni velem -mondja Cohen, az Acciona cég elnökhelyettese. -Most naponta telefonálnak. Ők is benne akarnak lenni az üzletben." Egy tudományos lap elemzése szerint, ha ezeket a napenergia-hasznosító telepeket 39 000 km2-en helyeznék el az USA délnyugati részén, ezek az erőművek az ország energiaszükségletének felét szolgáltathatnák. A szélenergia-parkokhoz képest az is nagy előnye, hogy amíg a légcsavarok zavarhatják a természeti környezetet és a lakosságot, ezeket a naperőműveket lakatlan sivatagi területekre telepíthetik. Más energiaforrásokhoz képest is lendületesen tör előre ez a hagyományos energiafajta. Egy évtized alatt a földgáz ára körülbelül a háromszorosára nőtt, ráadásul számos amerikai államban hivatalosan is arra ösztönzik az energiatermelő cégeket, hogy használjanak megújuló energiaforrásokat. A KNE-erőművek alkalmazásának a jövőben az is előnyt biztosíthat, hogy a megújuló energiaforrások a természet szeszélyének is ki vannak téve. Egy csendes, nyugodt napon a szélturbinák pihennek. A KNE-erőműveket viszont úgy építhetik meg, hogy az általuk előállított forró folyadékot tartályokban tárolják, így akár órákkal vagy napokkal később is meghajthatják velük a turbinákat. Ezáltal lehetővé válik, hogy éjszaka vagy felhős időben is működjenek, aminek révén sokkal rugalmasabbá válik a rendszer - ez egyúttal gazdaságilag is kifizetődőbb. A tervek szerint az Acciona első KNE naperőműve a Nevadai-sivatagban 64 millió watt villamos teljesítményt nyújt majd. Az Egyesült Államokon kívül napjainkban már több naperőmű épül Spanyolországban, és két különböző tervezésű KNE üzemi próbái folynak Ausztráliában is.

Jobb a bal? A balkezességet egyes kultúrák csapásnak, de minimum kijavítandó hibának tartják, mert a „rossz oldali" kezet használja az érintett. Nem is olyan régen még Európában is ezt a elfogást követték. A magyar nyelv is számos kifejezésben őrzi a negatív hozzáállás emlékét (kétbalkezes, balsors, balvégzet, balszerencse, balsiker, baleset, balhé, ballépés). A föld lakosságának tíz százaléka balkezes. Sajnos, még ma is előfordul, hogy tájékozatlanságból, puszta akaratból megpróbálják a balkezes kisgyereket átszoktatni, átnevelni jobbkéz-használóvá. Ez nagyon nagy baj, súlyos bajokat - viselkedési, koncentrálási zavarokat, dadogást, olvasási, írási, számolási gondokat okozhat a későbbiekben. Az ugyanis, hogy jobb- vagy balkezes lesz valaki, már a magzati korban eldől, és az agynak azon a részén múlik, amelyik egyben a beszédért, az írásért, olvasásért is felelős. Kisgyerekeknél eleinte még nem látszik egyértelműen a dolog, a babák mindkét, kezüket ugyanannyit használják. Hároméves korban lehet már sejteni, hogy melyik lesz a „domináns oldal". Az utóbbi időben a hajdani babonákkal szemben az a hit is terjed, hogy a balkezesek között több a kivételes tehetség vagy intellektus. Ez sem igaz, ugyanakkor bizonyos esetekben valóban nagy előny a balkezesség; a gyors reflexeket, döntéseket, mozdulatokat igénylő sportoknál -például vívók esetében. A balkezes gyerekek sokszor érzékenyebbek, szorongóbbak az átlagnál, fontos, hogy a szülő, a tanár figyelembe vegye, és egyes esetekben speciális segítséget adjon, például írástanulásnál a helyes technika elsajátításához. Ma már mód van balkezeseknek való eszközök beszerzésére, hogy elkerülhetők legyenek a mindennapos bosszantó kis kudarcok a „nem kézre álló dolgok" miatt.

Az alma és a csutkája A néphit szerint az ádámcsutka a bibliai történet alapján onnan kapta a nevét, hogy Éva buzdítására Ádám, az első férfi engedett a kísértésnek, és evett az Édenkert közepén álló tiltott fa gyümölcséből, vagyis a tudás fájáról. Ezzel elkövette az eredendő bűnt, ám az alma csutkája megakadt a torkán. Ami a nyak elülső részén látható, az anatómiailag valójában a gégefő pajzsporcainak az éle, amely a nyak középső részén többé-kevésbé kidudorodik. A férfiaknál a gége nagyobb, nint a nőknél, és a serdülőkor után, a növekedés végén fejlődik ki véglegesen. Az ádámcsutka különös alakja a hangszalagok elhelyezkedése és mozgása következtében formálódott ilyenné. Tehát az almacsutkához semmi köze nincsen, ráadásul a Bibliában szó sincs almafáról vagy almacsutkáról, mert az ószövetségi szent irat csak a tudás fáját, a tiltott gyümölcsöt emlegeti. Mégis számos európai nyelvben „Ádám almájának" nevezik az ádámcsutkát. Angolul Adams' apple, németül Adamsapfel, randául pomme d'Adam, olaszul pomo di adamo. Magyarul nem egész almáról, hanem csak almacsutkáról van szó: valószínűleg ez a magyar nyelv találmánya, és rendkívül logikus. Hiszen egy almacsutkát még lenyelhet az ember véletlenül. Na de egy egész almát?

Derengő tenger Az ókori tengerészeknek igazuk volt, amikor olyan tejfehér tengerekről meséltek, amelyek éjszakánként kékesfehér fényben derengenek, és a látóhatárig terjednek. Nemrég sikerült tetten érni egy ilyen titokzatos ragyogást. Steve Miller amerikai kutató műholdfelvételek tömegét fésülte át éppen, amikor ráakadt erre a furcsa jelenségre. Noha 1915 óta több mint kétszázszor érkeztek beszámolók a jelenségről, csupán egy akadt közöttük, amely a megfigyelés pontos idejét és helyét is rögzítette: erre 1995-ben az Indiai-óceán északnyugati részén került sor. „Nem igazán vártam, hogy láthatok bármit s a kapcsolódó műholdfelvételeken, mert annyira gyenge volt a fény - mesélte Miller. - De a véletlen közbeszólt, és 30 percen belül találtam így lehetséges egyezést." Amikor Miller és munkatársai kinagyították a műholdfelvételt, fényes mintázat jelent meg, amely a tenger felszíni áramlataival sodródott. A fénylő folt sokkal nagyobb volt, mint amekkorának korábban a tengerészek becsülték. A derengés három éjszakán is tartott. Noha a kutatók nem értik, mi okozza ezt az éjszakai világító takarót, egy elmélet szerint mikroalgákkal társult baktériumok sugároznak ún. biolumineszcens hideg fényt. Miller ki is számította, hogy ehhez négyszer tízezertrillió baktériumnak kellett egyszerre sugároznia. De éppen egyszerre? Hát ez az igazi rejtély!

Ki volt Rolls és Royce? Frederic Henry Royce angol géplakatos mestert a 19. század végén ügyes szakembernek ismerték, és meglehetősen jól keresett. Sikerült is félretennie annyi pénzt, hogy 1902-ben vehetett magának egy francia márkájú Decauville automobilt, csakhogy Royce úr nem volt megelégedne autójával, ezért elhatározta, hogy épít magának egy másikat, saját igényeinek és ízlésének negfeielöen. 1904-ben kéthengeres kocsival lepte meg magát, és mivel autója másoknak is tetszett, felötlött benne, hogy szerkeszt még egy hasonlót. A francia Panhard gyártmányú autók angliai képviselője, a régi angol arisztokrata családból származó Charles Stewart Rolls hajlandónak mutatkozott, hogy magára vállalja a majdani Royce kocsik képviseletét, ha társ lehet az üzletben. Royce a nála jóval tapasztaltabb Rolls tanácsai alapján tökéletesítette a maga kéthengeresét, így végül 1905-ben mutatták be az első Rolls-Royce márkájú kocsit. Csaknem ötven lóerős motorjával sima úton négy személlyel óránként kb. száz kilométer sebességre volt képes, ami az idő tájt szenzációnak számított. A bámulatot keltő teljesítmény a gondos kézmüves munkának volt köszönhető, amely a Rolls-Royce kocsikra máig jellemző. Megalapozván világhírüket, Royce jó pénzért bárkinek a saját egyéniségéhez illő autót tervezett, és a gyár ma is ezt a hagyományt folytatja.

szia reks! akkor most fogsz egy nagyot csodálkozni, mert engem mások "jó nőnek" mondanak, bár ez is megítélés kérdése, és mindig bűn ronda pasiaim voltak. valahogy így hozta az élet, de nem azért van nekem ilyen, mert ez jutott, vagy nem ragadnának rám a jóóó pasik, hanem a csúnyákban találtam vmi szexis dolgot, vmi szépet amibe beleszerettem, azokba találtam meg azokat az emberi értékeket, amikre nekem szükségek voltak, és ezt mindennél többre tudom értékelni. és tudod mi volt a barátaiknak az első kérdése? " honnan szedted ezt a csajt? és mit eszik ez a jóóó nő, rajtad? erről ennyit. szipi

csak azt nem értem, ha ez a véleményed a lányokról, mert te azt a külső alapján megítéled: "látom h egy.... ",(pedig lehet, hogy tévedsz) akkor miért is fáj rájuk a fogad? a külsőn igenis lehet változtatni, én magam is nagy változásokon mentem keresztül, mert nekem is volt a "szürke egér szindrómám" és lám, mi lett belőlem? nem is azt látom a tükörben akit előzőleg! és tudod mit reagáltak a fiúk? "jéééé, miből lesz a cserebogár?" és azóta nem keresgélnem kell a tekinteteket, hanem elhárítani a "nézéseket, ismerkedéseket". szipi

ezt mérhetetlenül sajnálom, de elárulom, hogy itt vok én, nekem sem a külső a fontos, max. annyi, hogy ápolt legyen. ha ilyen gondolataiad vannak, és ennyire lebecsülöd őket, akkor tuti nem lesz sikered. nem ezek a mérvadóak, és nem lehet általánosítani. a külsődön lehet változtatni...... csak akarnod kell. ezzel tökéletesen egyetértek, mert ez számít! a humor, a szöveg, és a megnyerő személyiség. szipi

hát az árakról annyit tudok, hogy elég magasak, de ezt bármelyik intézményükben meg tudod érdeklődni, de készülj fel, hogy a gatyád rá fog menni. arról viszont tényleg nem hallottam, hogy bármi káros követkeménye lenne, de erre is rá tudsz ott kérdezni. szipi

ez tényleg szép spiri! de azt hiszem, az idén már nem megyek el rá...... szipi

jannusz! lehet, hogy az önbizalma nem lesz nagyobb, bár itt sok bátorítást, és segítséget kapnak az emberkék, és számolnak be a sikerükről,tehát nem hasztalan, és hátha erőt merít belőle. én is így indultam el az élet útvesztőjében. szipi

igen atttlee! a nem kellő mennyiségű folyadék elfogyasztása is okozhat fejfájást! ez igaz. szipi

virágszínekben is a narancs, azaz a napsárga színek, és a rószaszín pasztel színei jönnek be, de a fehér, és a lila némelyik árnyalata is bejön, közéjük tartozik. szipi

de most itt a könnyű fizikai melóról dumizik vagy a szellemi munkáról?? mert az igaz, hogy mindkettő monoton, de ugyanaz a hatása??? szipi

ez a harcászati feladatokra való felhasználás nagyon nem tetszik ám........ szipi

csodálkoztam is ezen, mert nemrég olvastam megint vmi újszerű feltárásról(lehet, hogy majd megkeresem és be is rakom), és ott nem esett meg ilyesmi. az tény, vigyázni kell az ilyesmivel..... szipi

ez a kettéhasítás nagyon durva............ szipi

" és a fekete lyukak voltaképpen itt kószálnak a közelünkben " na azért ilyennel nem szeretnék találkozni szipi

jajj, nagyon kedvesek vagytok, hogy ennyire gondoltok rám, és ily módon is a hasznomat vennétek. szóval turbósítanom kellene magamat. szipi

szívesen............. szipi

sziasztok! gondoltam berakom nektek ezt a kis irományt, mert a témához kapcsolódik. Vigyázat, sokszor tünetmentes! A chiamydiázis nevű, elsősorban szexuális úton terjedő betegséget egy parazita okozza. De nemcsak szex közben terjed, ritkán kislányoknál is előfordul. Cseppfertőzéssel, majd a szervezetbe bekerülve véráram útján bárkinél okozhat húgyúti és nemi szervi fertőzöttséget. A regisztrált, azaz vizsgálat során felfedezett esetek száma évente 90 millió - a valós fertőzöttség ennél is nagyobb. Nem csoda, ha a betegek nagy része még a fejlett országokban sem fordul orvoshoz, ugyanis nőknél 80 százalékban, férfiaknál 50 százalékban tünetmentes. Ez az egyik oka, hogy ilyen gyorsan terjed: ugyanis a tünetmentes hordozók is fertőznek. A magyar lakosság több mint 30 százaléka érintett. Amikor mégis van jele, a következő kellemetlenségek utalhatnak például a betegségre: gyakori hólyaghurut, gyakori hasfájás, folyás, ismétlődő vetélés, koraszülés, a megszületett kisbabánál a születés után megjelenő kötőhártyagyulladás, mely az anyai szülőutak fertőzöttsége miatt lép fel. A parazitának több változata van, melyek különböző megbetegedéseket okozhatnak: pl. tüdőgyulladást, hólyag-hurutot, ízületi gyulladást, méhnyak- és méhnyálkahártya-gyulladást, petevezeték-gyulladást, amely meddőséghez vezethet. E kórokozó az ellenszer felfedezéséig, a hatvanas évekig a vaksághoz vezető fertőzések leggyakoribb okozója volt. Mindenkinek, aki a rizikócsoportba tartozik - azaz szexuálisan aktív, gyakran vált partnert, valamilyen más nemi betegségben szenved, vagy a fent leírt tüneteket tapasztalta magán - chlamydia-szűrővizsgálatot kell kérnie. A legoptimálisabb lenne a rendszeres szűrővizsgálaton való részvétel, hogy a tünetmentes esetekre is fény derüljön. A diagnosztizált fertőzést antibiotikumos kezeléssel lehet meggyógyítani, ilyenkor a szexuális partnert is kezelni kell párhuzamosan. A fertőzést megelőzni óvszerhasználattal és antibakteriális hatású helyi fogamzásgátlókkal lehet.

sokszor jártam már a nemzeti színház környékén, csodálatosnak találtam, fantasztikus hangulat uralkodik ott, szépek a növények és a szobrok is. elhoztam ide nektek pár saját készítésű fotó segítségével. remélem, tetszeni fog nektek, lehet vélemény mondani a helyről. Történeti áttekintés A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos épületet tervezett, és az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. A gróf 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában indítványozta a nagyszabású színház felépítését. A magyar országgyűlés 1836. évi 41. számú törvénycikkében elrendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, mely Pest városában kijelölt telken a magyar Játékszínben, 1837. augusztus 22.-től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Az épületet, amely a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán állt, 1913-ban lebontották. A társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki. Az épület lebontásáról 1963-ban a metró építésére hivatkozva döntöttek. A színház 1964-ig itt működött, majd 1965. április 23-án az épületet felrobbantották. 1964-ben a teátrum társulata átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába. Két évvel később pedig a volt Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre, egy hosszúra nyúlt átmeneti időre. A teátrum 2000. szeptember elsejéig, a Duna parti építkezés megkezdéséig viselte a Nemzeti Színház nevet. Az új Nemzeti Színház, a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. Elkészültére nemzeti jelképpé, szimbólummá vált. Kert és a szoborpark A kert és a szoborpark, a színház külső környezetének megálmodója Török Péter kerttervező művész. A kert és annak szerves részét alkotó szoborpark, a Nemzeti Színház külső térben megfogalmazott folytatása. A színház tehát nem ér véget az épület falainál, a színháztörténet, a kertművészet-történet és az egyetemes építészettörténet segítségével olyan színházi idézetek jelennek meg a különböző díszletelemeken keresztül a kert meghatározott pontjain - akár egy domb belsejébe rejtve - melyek szoros kapcsolatban vannak a teátrumok világával. Az épület oldalhomlokzatain megjelenő szobrok Schrammel Imre tervei alapján készültek. A főbejárati homlokzaton a kilenc múzsa szobra Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotása, míg a tizennégy relief Marton László munkája. A reliefek Makláry Zoltánt, Őze Lajost, Somogyi Erzsit, Rajz Jánost, Kálmán Györgyöt, Bihari Józsefet, Pártos Erzsit, Pécsi Sándort, Gábor Miklóst, Páger Antalt, Sulyok Máriát, Bulla Elmát, Feleki Kamillt, és Dajka Margitot ábrázolják. A színház főbejárata előtti tér, hajóorr-szerűen nyúlik egy - a Duna kiterjesztéseként értelmezhető - mesterségesen kialakított vízfelületbe. A főbejáratot hajóhídon lehet megközelíteni, mely a tradicionális nagyszínházaknál megszokott kétkarú rámpás felhajtó megfelelője. A park kapuszobrát Melocco Miklós szobrászművész tervezte, melyen Tolnay Klári és Latinovits Zoltán alakja fogadja a közönséget. Egy-egy legendás szerepükben megörökített, egész alakos szobrot kapott Gobbi Hilda, Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Latabár Kálmán, Tímár József, Major Tamás, Sinkovits Imre, Lukács Margit, Básti Lajos és Soós Imre. Az alkotások Bencsik István, Marton László, Kligl Sándor és Párkányi Raab Péter szobrászművészek munkái. A Blaha Lujza téri régi Nemzeti Színház főhomlokzatának sziluettje a hajóorr előtti vízfelületbe fektetve látható. A Duna-parti oldalra Vörös-kősivatagot idéző színes mészkő burkolat és spirituális építmények kerülnek. Duna-part parktér építményei közül az egyik egy labirintus - emberléptékű nyírt sövényből. A másik egy zikkurat, amely Bábel tornya vagy a maja nap-piramisok távoli idézeteként fogható fel. Az építmény spirálalakban kanyarodó útjának végén, a piramis tetején királyi trónpárhoz érkezik a látogató. Az épület belsejének hét terme a Kékszakállú herceg várát idézheti fel. Az építményből a reneszánsz szellemben komponált kis viridárium kertbe jut ki a látogató. A labirintust és a zikkurátot finoman tagolt platán alleé fedi át, lugasként ható összenyírt árnyas lombtömegével ölelve körül az építményeket. A tervezők elképzelése szerint, ez a különös tér városi közpark funkciót is betölt.