-
Pontszám
1,659 -
Csatlakozott
-
Utoljára itt járt
Tartalom típusa
Profiles
Fórumok
Articles
Minden tőle: bikas
-
A Cambridge Egyetem hallgatói egy különös koncepción törik a fejüket, az utcák közvilágítását biolumineszcens fákkal oldanák meg. A kutatócsoport már meg is tette az első lépést, kifejlesztve azokat a genetikai eszközöket, amikkel a biolumineszcencia, vagyis a fény kibocsátásával járó kémiai reakció képessége könnyedén átültethetővé válik a különböző organizmusokba. A természet tele van a sötétben világító bogarakkal és tengeri lényekkel, ragyogásuk azonban nem elég erős, hogy a fenti koncepció alapjául szolgálhasson. A fény felerősítéséhez a csoport a szentjánosbogár és egy lumineszcens tengeri baktérium, a Vibrio fischeri genetikai anyagát módosította, hogy megnövelje a fénytermelő enzimek aktivitását és mennyiségét. Ezután újabb módosítások következtek, amikkel a génállományba beilleszthető elemeket, úgy nevezett "biotéglákat" alkottak. A kutatók E. coli baktériumba ültették be a géneket, melyekkel egy egész színskálát sikerült előállítani. Eredményeik szerint egy borosüvegnyi génmódosított baktériumtenyészet fényénél már olvasni is lehet. "Nem állunk meg a projekt inspirációjául szolgáló biolumineszcens fáknál" - mondta Theo Sanderson, a kutatásban résztvevő egyik genetikus hallgató. "Olyan adottságok sorát szeretnénk előállítani, amik lehetővé teszik a jövő kutatói számára a biolumineszcencia hatékonyabb alkalmazását" A biolumineszcencia kiaknázásának van azonban egy komoly akadálya, egy folyamat, ami a különböző biolumineszcens élőlényekben található luciferineknek nevezett szerves vegyületeken alapul, melyek oxidált állapota biztosítja a fénykibocsátást, a keletkező oxilucifernin azonban többé már nem képes fényt termelni. Ennek kiküszöbölésére a cambridge-iek úgy alakították ki a biotéglákat, hogy lehetővé tegyék az organizmusok számára az oxiluciferin újrahasznosításához szükséges enzimek termelését is. A biolumineszcens növények ugyanolyan gondozást igényelnek, mint hagyományos megfelelőik, nincs ami elromoljon, vagy kiégjen bennük, ha több fényt szeretnénk, egyszerűen csak ültetni kell egy újabbat. A csapat számításai szerint egy utcai lámpával egyenértékű fénykibocsátó fának a fotoszintézise által elnyelt energiának csupán 0,02 százalékát kell a fény előállítására fordítania. Mindezek ellenére a világító fákra még várni kell. Alexandra Daisy Ginsberg, tervező és művész, aki maga is segítette a hallgatók munkáját úgy véli, a biológiai megoldásnak jelenleg nincs esélye, hogy teret raboljon a jól bevált világítási technikáktól, bár azt elismeri, hogy a "biofénynek" is megvan a maga varázsa. "Van valami ösztönösen vonzó az élő fényben. Ha táplálni és gondozni kell a fényforrást, azzal máris értékesebbé válik" SG
-
Gru - A félmilliárdos animációs film Végre Magyarországon az év egyik legnagyobb animációs sikere, amin kicsi és nagy, nő és férfi, kövér és sovány röhögheti halálra magát. Vagy nem. Manapság, hacsak nem a Pixarról van szó, az ember úgy gondolná, hogy egyre nehezebb sikeres animációs filmet készíteni, hiszen a legtöbb stúdió kreatívjait lefoglalják a korábbi sikerek folytatásainak projektjei. Épp ezért nem is volt meglepő, hogy az elmúlt években jó pár olyan animáció szerepelt anyagilag rosszul vagy közepesen, melytől a gyártó stúdió azt várta, hogy sikere révén egy újabb sorozatot hozhat létre, melynek epizódjait 2-3 évente pattinthatja kifele magából. A Despicable Me, vagy egyszerűbb magyar címén a Gru is valószínűleg úgy készült, hogy siker esetén folytatható legyen. Azonban az ismeretlen karaktert és felütést valahogy el is kellett adnia a Universal stúdiónak. Mivel a készítési költség viszonylag alacsony, 69 millió dolláros volt, így rengeteg pénz jutott a marketingre, ráadásul a térhatású filmek befutását követően a készítők gyorsan megpróbálták 3D-sre átalakítani a végeredményt - pár effekttel és látványosabb plusz jelenetekkel. Azonban a legnagyobb húzása az volt a készítőknek (és talán a marketingeseknek), hogy az előzeteseket telepakolták a filmben mellékszereplőként feltűnő aranyos apródokkal, vagy ahogy a filmben nevezik őket, "minyonokkal", akikre könnyedén fel lehetett húzni az egész reklámkampányt, akárcsak a Jégkorszakét Motkány szerencsétlenkedéseire a makkal. Az előzetesek ennivalóra sikeredtek, a történet nem sokakat érdekelt, a jegyek pedig elfogytak: siker született. A történet, mely nem sokakat érdekelt, a világ második legnagyobb gonosztevőjéről, Gruról szól, aki nehezen viseli a hirtelen lett ezüstérmet, egy titokzatos vetélytársa ugyanis ellopta a piramisokat. Miközben alattvalóival új, vetélytársáénál kolosszálisabb terven töri a fejét ("Lopjuk el a Holdat!"), mellékküldetésként pedig három árvát is befogad, akiket gyaur módon eszközként akar felhasználni. Ezen a ponton persze már nagyon jól tudja a néző, hogy jön az érzelmi töltet, s idővel egymásra fog találni a két véglet. Egy valamit nem lehet mondani a Grura: azt, hogy közhelyesnek tűnő alapfelállás ellenére az animációk legtipikusabb kliséire fűzték volna fel a történetet. Persze a történet nem okoz senkinek meglepetést, azonban a film maga közel sem egyértelmű, sokáig nem is tudni, hogy melyik szálra erősítenek rá a készítők. S bár jelen vannak a filmben a minyonok, a főszereplő nem az az Adonisz, szerethető figura (naná, hiszen főgonosz!), s a környezetében lévők sem tipikus vicces mellékfigurák, akik minden huszadik másodpercben oldanák a hangulatot poénjaikkal és/vagy cukiságukkal. Még azt is meg mernénk kockáztatni, hogy ritka az animációs filmekben az olyan kívül-belül 3D-s karakter, mint Gru, akivel a gyerekek is könnyebben megbarátkoznak, mint azt hinné az ember. S bár bőven akad a filmben felnőtteknek szánt kikacsintás, a Gru mindvégig ártalmatlan és teljesen érthető marad a gyerekhad számára, akik még holmi jellemfejlődésbeli (ál)tanulságot is levonhatnak a film végére. A Gru tehát nem sikerült rosszul, könnyedén élvezhető film, simán el lehet ütni vele másfél órát, azonban egyetlen porcikájában sem kiemelkedő alkotás. A rettentő hájp tehát kissé megtévesztheti a nézőket, más kérdés, hogy a sok gyenge, nemPixar-animáció között már a szimplán korrektet is meg kell becsülni. Akit érdekel a film, annak most érdemes megnéznie egyébként, hiszen a premier első heteiben itthon szinte csak 3D-ben volt látható, ami természetesen ezúttal is csak a magasabb helyár miatt volt indokolt, a filmhez minimálisat ad hozzá az orra húzott speciális szemüveg. (Na, jó. A feliratok alatti 3D-zés baromi szórakoztató, talán megéri azt a pár száz forintot.) A magyar szinkron, mint az animációs filmek többségénél, ismét jól sikerült, más kérdés, hogy sajnos így elvész a főhős karakteréhez remekül illeszkedő akcentus. Az angol nyelv tudorainak tehát a plusz élmény miatt inkább eredeti hangon ajánlanánk a Grut. Gru (Despicable Me) színes, magyarul beszélő, amerikai animációs film, 95 perc, 2010 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott rendező: Chris Renaud, Pierre Coffin forgatókönyvíró: Ken Daurio, Cinco Paul producer: John Cohen, Janet Healy, Christopher Meledandri szereplők: Scherer Péter / Steve Carell (Gru) Csifó Dorina / Miranda Cosgrove (Margo) Koller Virág / Elsie Fisher (Agnes) Károlyi Lili / Dana Gaier (Edit) SG
-
Bizony, nekem már a negyedik része sem jött be, a második része volt a legjobb szerintem.
-
Végső állomás 5: az első képek Augusztus 26-tól lesz látható az amerikai mozikban a Végső állomás 5, s végre képeket is láthatunk a filmből, melyet az Avatar segédrendezője fog készíteni, így valószínűleg a 3D-re nem lesz panaszunk. A Warner Bros. tegnap kihirdette 2011-es mozis premierjeit, s az egyes filmekhez kapcsolódó bemutató dátumokhoz képeket is csatolt, így a horror szerelmesei végre láthatják azokat a karaktereket, akikért esetleg szorítani fognak 2011. augusztusában. Akkor érkezik Amerikába ugyanis a Végső állomás sorozat ötödik része, mely úgy tűnik, hogy az előző, szám nélküli epizód után a Final Destination 5 címmel fog rendelkezni. A folytatás tényén nincs csodálkozni való, hiszen a horrorszéria majd minden epizódja felülmúlta az előzőt bevétel tekintetében, s amikor a 3. rész után fáradni tűnt a sorozat, a negyedik epizód 3D-je lehelt új életet a franchise-ba. Az FD5-öt Steven Quale rendezi, aki együtt készítette James Cameronnal a 3D-s Aliens of The Deep-et, valamint a Titanic és az Avatar 2nd unitjának a rendezője is volt. A főbb szerepekben az alábbi színészeket láthatjuk: Emma Bell, Nick D'Agosto, Miles Fisher és Arlen Escarpeta, s ami a legfontosabb, némi kihagyás után Tony Todd is vissza fog térni. A katasztrófa ezúttal egy függőhídon fog történni. SG
-
Mozifilm lesz a Holdon talált videókamera felvételeiből Jövő tavasszal napvilágra kerül az Apollo 18 titkos Hold-missziójának eddig hét lakat alatt őrzött anyaga, s hogy mit rejtenek a rejtélyes felvételek, arról egy plakát tájékoztat minket. Vajon nálunk DVD-s vagy mozis premierre kerül sor? A The Weinstein Company elkezdte az Apollo 18 kampányát, s ezen jeles alkalomból elérhetővé tették a film első plakátját, mely meglehetősen beszédes, s nagyjából a sztorit is tudatja a potenciális nézővel. Plusz infóként csak annyit érdemes tudni, hogy egy talált videófelvételes koncepcióról van szó, ami mindig izgalmasan hangzik, hiszen egy csavart visz az eredetileg talán közhelyesnek tűnő sztoriba. Ezúttal a plakát azt sulykolja belénk, hogy egyáltalán nem véletlen, hogy nem mentünk vissza a Holdra, s március 4-től meg is tudhatjuk az okokat - legalábbis Amerikában, ugyanis nálunk nagy valószínűséggel, ha sor is kerül az Apollo 18 mozis premierjére, akkor nem a kinti bemutatóval egy időben. A film forgatása nemsokára kezdődik Gonzago Lopez-Gallego irányításával, ő nemrég ugrott be az előzetesen bejelentett Trevor Cawood helyére. SG
-
Szia. HDMI Audio drivert felraktad? Ha van alaplapi hangkártya azt tiltsd le.
-
A Mars gyarmatosítása gyorsabban és gazdaságosabban zajlana, ha az odaérkező űrhajósok egy későbbi kolónia előőrseként véglegesen ott maradnának - állítja két amerikai kutató. Dirk Schulze-Makuch, a Washingtoni Állami Egyetem professzora és szerzőtársa, Paul Davies, az Arizonai Állami Egyetem fizikusa úgy érvel, hogy az emberiségnek el kell kezdenie egy másik bolygó gyarmatosítását, biztosítékképpen arra az esetre, ha a Földön egy kisbolygó becsapódása, közeli szupernóva-robbanás vagy más okból katasztrófa következne be. Nézetük szerint a Marsra tartó "egyirányú utazások" két évtizeden belül el is kezdődhetnek, később pedig akár a Naprendszeren kívüli megtelepedésre is szükség lehet. Schulze-Makuch szerint idősebb, 60 év körüli embereket lenne célszerű kiküldeni, mert a marsi lét egészen biztosan lecsökkentené a résztvevők élethosszát az egészségügyi ellátás hiánya és a káros sugárzások nagyobb intenzitása miatt. Utóbbi a nemi szervekre is káros hatással van, így szexuálisan aktív embereket semmiképpen sem lenne ajánlatos küldeni - magyarázza a kutató. A Mars a jelenlegi technológia mellett hathónapnyi utazásra van a Földtől. A kolonizáció kezdetben két kétfős csapattal indulna, amelyek külön helyen élnének a Mars felszínén, egy-egy lakónegyedként szolgáló űrhajóban. Később további emberek és rendszeres ellátmány érkezhetne a bolygóra, amelynek lakói idővel önellátókká is válhatnának. Schulze-Makuch és Davies hangsúlyozzák, hogy a javaslatuk megvalósításához szükséges technológia már rendelkezésre áll, vagy rövidesen elérhető lesz. Az akció költsége ugyanakkor 80 százalékkal csökkenthető lenne, ha az űrhajósok nem vinnének magukkal a visszatéréshez szükséges üzemanyagot és élelmiszert. A kutatók szerint nem "öngyilkos küldetésről" van szó. "Az űrhajósok azzal a szándékkal érkeznének a Marsra, hogy életük hátralévő részét ott töltik, mint egy állandó emberi Mars-kolónia előőrse" - fogalmaznak a cikkben. Schulze-Makuch úgy véli, hogy számos ember hajlandó lenne vállalni az áldozatot. A szerzők persze elismerik, hogy a Mars-kolónia első lakói nagy pszichés nyomásnak lennének kitéve, ez azonban - azon túl persze, hogy az űrhajósok előzőleg szigorú kiválasztási folyamaton és felkészítésen esnének át - véleményük szerint enyhíthető lenne az állandó Földdel való kommunikációval. "Valójában erősebbnek éreznék az otthonukkal való kapcsolatot, mint az Antarktisz korai felderítői" - mutatnak rá az írásban. A Holdat megjárt űrhajósok között legalább egy olyan akad, akit a vörös bolygó gyarmatosításának ötlete még nem győzött meg. "Ez még korai... Erre még nem állunk készen" - vélekedett Ed Mitchell, az Apollo 14 asztronautája. Szintén elég hűvösen fogadta a felvetést az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA. Barack Obama amerikai elnök ugyan már vázolta azt a tervet, amely szerint a 2030-as évek közepéig embert küldenének a Marsra, arról azonban soha nem volt szó, hogy az űrhajósok ott is maradnának. "Vissza akarjuk kapni az embereinket" - hangsúlyozza Michael Braukus NASA-szóvivő. A szerzők maguk is elismerik, hogy nehéz dolog lenne az akciót keresztülvinni a biztonságra oly sokat adó NASA-nál, ezért azt vetik fel, hogy a magánszektor talán jobb táptalaja lenne a kezdeményezésnek. "Valójában különc milliárdosra van szükségünk" - jegyzi meg Schulze-Makuch, és ez talán nem is áll olyan távol a valóságtól, mint elsőre tűnik: Richard Branson, a Virgin Group vezetője, Elon Musk, a PayPal alapítója és Jeff Bezos, az Amazon.com ügyvezetője már most szerepet vállalnak űrhajózással kapcsolatos magánkezdeményezésekben. A Merészen nekivágni (To Boldly Go) című cikk a Journal of Cosmology című tudományos lap legújabb számában jelent meg, amelyben több mint 50 írás taglalja a Mars felderítésének lehetőségeit. MTI/Origo