bikas

Amerikai és orosz fizikusok megtalálták a periódusos rendszer 117. rendszámú elemét. Ez azt jelenti, hogy a 2006-ban felfedezett 118-as előtti elem létezését is sikerült igazolni - írja a New York Times. A kísérlet egy Moszkvától északra lévő részecskegyorsítóban zajlott. A tudósok kalcium izotópokat ütköztettek egy radioaktív elemmel, a berkéliummal. Így kaptak hat atomot, amelyekről kiderült, hogy a 117-es rendszámú elemhez tartoznak. A rendszám azt a számot fejezi ki, hogy egy atom magjában hány proton van. Az azonos protonszámú, de különböző neutronszámú atomokat (atommagokat) nevezik izotópoknak. Az izotópok vegyi reakciókban hasonlóan lépnek fel, ezért számítanak "kémiailag" azonos elemnek, de fizikai tulajdonságaik jelentősen különbözhetnek egymástól, így például stabil, nem lebomló atommagoknak lehetnek olyan izotópjaik, amelyek rendkívül isntabilak, és könnyen szétbomlanak. A 117-es elem felfedezése újabb lépést jelenthet a tudósok reményei szerint a "stabilitás szigetének" elérésére, minthogy bíznak benne, hogy az egyre nehezebb elemek előállításakor egyre tartósabb atomokat kapnak, amelyek nem bomlanak el a pillanat törtrésze alatt. A transzurán, vagyis az uránnál nehezebb elemek nagy része ugyanis ilyen bomlékony atomokból áll, amelyeket csak pillanatok milliomodrészére lehet előállítani. A mostani felfedezést még más laboratóriumokban is meg kell ismételni, és ha sikeresek lesznek a kísérletek, és igazolják az orosz-amerikai felfedezést, akkor az új elem nevet is kaphat. Forrás: hvg

A Harvard fizikusai rájöttek, hogy egy magas feszültségű nanocső atomi méreteken olyan pusztító erőt képes kifejteni, mint egy fekete lyuk kozmikus méreteken. A nanocső hideg atomokat gyorsít fel drasztikusan, melyek befelé spirálozva egy heves reakcióban megsemmisülnek. "Ez a hideg-atom és a nanoméretű tudomány első összeolvadása, ami megnyitja az utat a hideg atom és a nanoméretű eszköz kísérletek egy új generációja előtt" - olvasható Lene Vestergaard Hau kutató nyilatkozata a kísérletről szóló tanulmányt publikáló Physical Review Lettersben. "Nanoméreteken egy olyan leküzdhetetlen és pusztító vonzást hoztunk létre, ami hasonlít a fekete lyukak által az anyagra kifejtetthez." Hau és a tanulmány társszerzői, Anne Goodsell, Trygve Ristoph és Jene A. Golovchenko professzor az abszolút nulla fok közelébe, mindössze 0,1 kelvinre hűtött lézerrel egy egymillió rubídiumatomból álló felhőt. A fizikusok ezután elindították milliméteres atomfelhőjüket egy két centiméterre elhelyezkedő, felfüggesztett szén nanocső felé, amit több száz volttal töltöttek fel. Az atomok nagy többsége elhaladt a nanovezeték mellett, azonban azok, amik egy mikronon belülre sodródtak, menthetetlenül a nanocső vonzásába kerültek és elképesztő sebességre gyorsulva spiráloztak a nanocső felé. "A hideg atomok az 5 méter per szekundumos kezdő sebességről nagyjából 1200 méter per szekundumra gyorsultak a nanocső körüli forgásukban" - ismertette az eredményeket Goodsell. "Ennek a nyaktörő gyorsulásnak a részeként az atomok kinetikus energiájának megfelelő hőmérséklet a kezdeti 0,1 kelvinről kevesebb mint egyetlen mikroszekundum leforgása alatt több ezer kelvinre emelkedett." A gyorsuló atom ezután egy elektronra és egy ionra bomlott, melyek a nanovezetékkel párhuzamosan forogtak, egy-egy kört egy másodperc trilliomod része alatt téve meg. Az elektront végül egy úgynevezett kvantumalagutazás következtében elnyelte a nanocső, míg a társául szolgáló ion nagyjából másodpercenkénti 26 kilométeres sebességgel kilökődött a 300 voltos nanocső taszító hatására. "Az atom szemszögéből a nanocső végtelen hosszú és keskeny, vagyis egyfajta szingularitási hatás jön létre" - magyarázta Hau. "Ez az első kísérleti megvalósulása egy kombinált hideg atom-nanoszerkezet rendszernek. Rendszerünk nanoméreteken demonstrálja az atom, elektron és ion dinamikák szondázását" - tette hozzá Golovchenko professzor. Forrás: SG

Egy Észak-Koreában tanuló orosz blogger hozott nyilvánosságra információkat az első észak-koreai operációs rendszerről. A Linux-alapú szoftvert egy utcai árustól vette. A programot megvizsgálták a dél-koreai Tudományos és Technológiai Intézetben, ahol kiderült, hogy az ártalmatlannak látszó operációs rendszer valójában kémkedik felhasználói után, holott a kommunista országban csak nagyon kevesen használhatnak internetet, és azt is csak erősen cenzúrázva. A kommunista operációs rendszer kifejlesztésének célja lehet az is, hogy azon kevesek, akik számítógépet használhatnak, ne Windows XP-t, hanem az állami ellenőrzés alatt tartott szoftvert használják. Az Intézet szerint Észak-Korea egyebek mellett már felállított egy kiberhadsereget is, melyet dél-koreai és amerikai célpontok ellen terveznek bevetni. Korábbi kibertámadások kapcsán egyébként már felmerült Észak-Korea, mint lehetséges elkövető .A Mikhail nevű orosz blogger elmondta, hogy a „Vörös csillag" névre hallgató oprendszert Phenjanban vette, mintegy öt dollárnak megfelelő összegért. Blogján screenshotokat is közzétett a programról. A Vörös Csillag rendszer bejelentkező zenéje egy népszerű koreai népdal, a beépített naptár pedig Kim-ir-szen születésétől méri az időt, aki idén lenne 99 éves. A Linuxra épülő program grafikus felülete nagyon hasonlít a Microsoft Windowshoz, az irodai alkalmazások pedig az Office-hoz. A Vörös Csillag csak koreai nyelven elérhető, és telepítése mintegy 15 percet vesz igénybe. „Galamb" névre hallgató levelezője is van, és beépített „Én hazámnak" nevezett Firefox böngészőt kínál, melyen az észak-koreai kormányzati weboldal van beállítva kezdőlapnak. Elvileg a Vörös Csillag nem létezhetne, mivel az amerikai kormány nem engedélyezi a nyílt forráskódú szoftverek fel és letöltését a szankciókkal sújtott országokkal szemben, melyek között ott van Észak-Korea is. Forrás: BBC

Már csak pár hét és itthon is bemutatják minden idők legbrutálisabb tévésorozatát, a 300-hoz hasonló vizualitással felvértezett Spartacus: Blood and Sand-et. Le sem tagadhatná a nagy elődöt, a 300-at, a Spartacus: Blood And Sand. Steven S. DeKnight sorozata ugyanis teljes egészében stúdióban készült, zöld háttér előtt meséli el a híres rabszolgavezér történetét. A január 22-i amerikai premier előtt a sajtó szinte kivétel nélkül attól volt hangos, hogy mennyire brutális és véres, valamint pornográf a sorozat, azonban az idővel bizonyított és megtalálta saját hangját, s az erőszak sem annyira öncélú, mint a kezdetekben. Ezt a sorozatot fogja nemsokára (nyár elején) bemutatni a magyar HBO. A Starz prémiumadó alkotása Amerikában jelenleg a 11. epizódjánál tart, ami azt jelenti, hogy másfél hét múlva kerülhet sor az első szezon fináléjára, mely a Kill Them All címet viseli. A folytatásért szorítóknak pedig jó hír, hogy a második évadot már biztosra lehet venni, hiszen a Starz vezetői látva az első epizódokat, még a bemutató előtt úgy döntöttek, hogy felkérik a készítőket egy második etap, újabb 13 epizód megírására. Az efféle bizalom meglehetősen ritka sorozatos körökben, de a Starznak várakozásai igazolódtak, hiszen a kis csatorna soha nem látott nézettséget produkált a Spartacus: Blood and Sand-del. Már a premier is csúcsot döntött, hiszen több mint 650 ezren követték figyelemmel az első részt. Ezután viszont a széria nézettsége nem hogy csökkent volna, mint az általában megszokott, hanem epizódról-epizódra növekedett, s a legutóbbi részt már 1,1 millióan látták. Bár a második évadot már elkönyvelhettük, azonban hiába készültek el a forgatókönyvek, ennek március közepére tervezett forgatási startját bizonytalan időre elhalasztották. Az ok: a főszereplőnél, Andy Whitfieldnél rákot diagnosztizáltak (hasonlót, mint a Dexter címszereplőjénél, Michael C. Hallnál). A színész sajtóközleményben jelezte, hogy jó kezekben és kezelik Ausztráliában, de egyelőre nem tudni, hogy mikor épül fel, hogy belekezdhessen a második szezon forgatásába, mely, ha minden jól megy, 2011-ben kerülne képernyőre. A szinkronos magyar premier júniusra várható az HBO-ra, de aki arra számít, hogy esetleg valamelyik országos csatornán is viszontláthatja a Spartacust, annak lehet, hogy keserűen csalódnia kell, hiszen a meglehetősen grafikus széria láttán az ORTT tagjai minden bizonnyal szívrohamot kapnának. Egytől-egyig. SG

Space Frog

4601

Madagaszkár déli részén valaha nagy számban éltek a sugaras teknősök, de ma már alig van belőlük, és húsz év múlva teljesen kihalhatnak. Fotó: Flickr.com - Ankanin'ny Nofy Az orvvadászat és az illegális állatkereskedelem következtében a sugaras teknősök végveszélybe kerültek. Egy nemzetközi szakembergárda felmérte ezeknek a csodálatos állatoknak a helyzetét, és megállapította, hogy a sugaras teknősök húsz év múlva kihalhatnak, ha védelmükben nem tesznek alapvető lépéseket. Az orvvadászok és az illegális gyűjtők azonban gátlástalanok, és még a természetvédelmi területeken is elkapják a sugaras teknősöket. STOP/Daily Mail

Tudósok felfedezték, hogy agyunk energiát spórol azáltal, hogy megjósolja mit fog a szemünk látni, így csak a váratlan dolgokra kell összpontosítania. A Glasgow-i Egyetem pszichológia karának kutatói a frankfurti Max Planck Agykutatási Intézet szakértőivel közösen arra a következtetésre jutottak, hogy a vizuális kéreg nem egyszerűen reagál a vizuális ingerekre, de automatikusan megjövendöli mit fogunk látni egy-egy adott környezetben - főként az általunk már jól ismert közegekben, mint az otthonunk, vagy a munkahelyünk. Ezzel az agy kevesebb energiát használ fel a képek feldolgozására, azonban ha valami váratlan tűnik fel az ismerős környezetben, a vizuális kéreg aktívabbá válik az új információk befogadása érdekében. "Képzeljük el a hivatali asztalunkat" - magyarázta dr. Lars Muckli, a kutatás vezetője. "Ezerszer láttuk már, így az agyunk tudja hogy néz ki, tehát nem kell különösebb energiát fordítania a helyszín feldolgozására. Már eleve rendelkezik egy mentális képpel amiből megjósolja, hogy mi tárul elénk az irodába belépve. Azonban ha egy nap besétálunk az irodába és egy teljesen váratlan valakit találunk a székünkben ülve - például a miniszterelnököt - agyunknak keményebben kell dolgoznia hogy ugyanazt a helyszín feldolgozza." A skót-német eredmények egy viszonylag új elméleten alapulnak, amit a londoni University College agytudósa, Karl Friston prediktív kódolásnak, avagy a szabad energia alapelvnek nevezett el. Ez azt állítja, hogy az agy aktívan megjósolja milyen inputot fog kapni, nem pusztán passzív módon feldolgozza az éppen beérkező információkat. "A prediktív kódoláson azt az elméletet értjük, mely szerint az agy jóslatokat generál, megbecsülendő az adott környezeti információkból kinyerhető legvalószínűbb vizuális inputot a közelmúlt alapján. Az agy számára ez egyfajta meglepetés redukálás" - taglalta Muckli. Az elméletet Glasgow-ban le is tesztelték. A kutatók 12 önként jelentkezőt kértek meg, hogy szemléljenek egy vizuális stimulust, miközben fMRI agyletapogatást végeztek rajtuk. Az alanyoknak egy számítógép képernyőjén két villogó pontot kellett nézniük, melyek a mozgás illúzióját keltették. A megjósolható/megjósolhatatlan teszthez a kutatók időnként rövid időre felvillantottak egy harmadik pontot is, általában a kettő már megszokott pont között úgy, hogy az megzavarja az illúziót. A kísérlet alatt az alanyok elsődleges vizuális kérgét (V1) figyelték, az fMRI eredmények pedig egyértelműen tükrözték, hogy a megjósolható séma jóval kevesebb aktivitást idézett elő a V1-ben a váratlan stimulussal szemben. "Az agy sejti, hogy mit fog látni, és azt csak néha meg akarja erősíteni - olyan ez mintha a jövőre emlékeznénk" - nyilatkozott dr. Muckli. "Ez megmagyarázhatja miért nem vesszük észre időnként a változásokat egy ismerős közegben, sokszor az agy ugyanis csak azt látja amire számít, hogy látni fogja, és nem azt ami valójában ott van." SG

Etiópiai borostyánkövekben talált, korábban nem látott ősmaradványok segítenek megérteni a szárazföldi ízeltlábúak, a növények és a gombák evolúciós történetét a virágos növények elterjedésének kezdetén. A ritka lelet olyan életközösséget tár elénk, amelyben a korábbi korszakok fenyőféléi és az újonnan megjelenő korai zárvatermők egyidejűleg voltak jelen. Ez alapvetően befolyásolta a rovarok és a gombák előfordulását és fejlődését is. A tripsz (Thysanoptera) maradványa. Ritka és fontos lelet (forrás: PNAS és Matthias Svojtka szívességéből) A borostyánkövek rendkívül jelentősek őslénytani szempontból, mivel nagyon változatos anyagot őrizhetnek meg a gyantatermelő fák közelében élő állatok és növények maradványaiból. A borostyánkövekben felfedezett zárványok egyrészt azért fontosak, mert többnyire olyan lágytestű élőlények vannak köztük, amelyek egyébként nem fosszilizálódnak, másrészt pedig segítségükkel képet kaphatunk az egykori szárazföldi életközösségek (paleoökoszisztémák) összetételéről, változatosságáról (diverzitásáról) és ökológiájáról. Több száz olyan lelőhelyet ismerünk a Földön, ahol borostyánköveket találtak. Különösen gyakoriak a kréta időszakban, valamint az eocén és a miocén korszakok közötti intervallumban. Az ismert lelőhelyek azonban nagyrészt az egykori északi szuperkontinens, a Laurázsia területéről ismertek. A déli kontinenseket magában foglaló Gondwana területéről alig egy-két lelőhelyet tartanak számon (Libanon, Jordánia, India, Amazónia). Egy nemzetközi kutatócsoport most egy egyedülálló, ősmaradványokban nagyon gazdag borostyánkő lelőhelyet ismertet Afrikából a PNAS legújabb számában. Az Etiópia északnyugati részén gyűjtött borostyánkövek a bezáró üledékben található spórák alapján 93-95 millió évesek (középső-kréta). A fosszilis gyantában talált zárványok egyedülálló betekintést nyújtanak a csaknem 100 millió évvel ezelőtti erdős afrikai területek ökoszisztémájába. A változatos zárványok emellett feltárják a növények, a gombák és az állatok közötti változatos kölcsönhatásokat is a zárvatermők evolúciójának korai fázisában. A 95 millió évvel ezelőtti élővilágot csapdába ejtő etiópiai borostyánkövek egyike (forrás: PNAS és Matthias Svojtka szívességéből) A színpompás, áttetsző borostyánkövek infravörös spektroszkópos vizsgálata kimutatta, hogy ezeknek az összetétele nem egyezik egyetlen korábbi borostyánkőével sem. A gyanta forrása egy eddig ismeretlen kréta időszaki nyitvatermő, de az sem kizárt, hogy egy korai zárvatermő fa termékéről van szó. Az ízeltlábú maradványok nagyon gyakoriak benne: 9 borostyánkő darabban 30 példányt találtak. Ezek rendkívül nagy változatosságot mutatnak, hiszen az atkák (Acari) és pókok (Araneae) mellett a hatlábúaknak (Hexapoda) is számos csoportja jelen van: ugróvillások (Collembola), fatetvek (Psocoptera), félfedelesszárnyúak (Hemiptera), tripszek (Thysanoptera), pillásszárnyú tetvek (Zoraptera), lepkék (Lepidoptera), bogarak (Coleoptera), kétszárnyúak (Diptera) és hártyásszárnyúak (Hymenoptera). Az afrikai kontinensről eddig egy triász, egy jura és öt kréta időszaki lelőhelyet ismertünk, így az etiópiai együttes alapvető jelentőségű az afrikai bióta evolúciós történetének a megismerésében. A legtöbb azonosított példány egyedülálló előfordulást jelent a saját csoportjában, sőt némelyik az egész világon a legkorábbi ismert előfordulást jelzi. Az egyik legfontosabb lelet egy jó megtartású szárnyatlan hangya, amely bizonyosan nem a kihalt Sphecomyrminae alcsaládhoz tartozik, ami eddig az egyetlen ismert hangya csoport volt a kréta időszaki és idősebb képződményekben. Egyúttal ez a legidősebb hangyalelet az egykori Gondwana kontinensein, és így megkérdőjelezi az eddigi elképzeléseket, melyek szerint a hangyák Laurázsia területén jelentek meg a kora-krétában. Az bizonyos, hogy a hangyák a zárvatermők felemelkedésével egyidejűleg fejlődtek ki, de ritkák maradtak egészen a paleogénig, amikor a bolygónk egyik legváltozatosabb és ökológiai szempontból is domináns csoportjává váltak. Eddig ismeretlen csoportba tartozó szárnyatlan hangya maradványa (forrás: PNAS és Vincent Perrichot szívességéből) Szintén jelentős leletnek bizonyult egy hím pók, amely a második legidősebb képviselője a Linyphiidae családnak, és mindössze a harmadik fosszilis pókmaradvány az afrikai kontinensről. A harmadik fosszilis pókmaradvány az afrikai kontinensről (forrás: PNAS és Erin Saupe szívességéből) Egy fosszilis tripsz a harmadik ismert előfordulás a Merothripidae családból, amelynek alig vannak európai képviselői. A kisméretű, különböző ízeltlábú csoportok petéivel és lárváival táplálkozó darazsakat képviselik a karcsú fémfürkész (Eulophidae), a parányfürkész (Mymaridae) és a petefémfürkész (Trichogrammatidae) maradványok, amelyek az adott csoportok legkorábbi képviselőik közé tartoznak. A darazsak közé tartozó petefémfürkész (forrás: PNAS és Alexander Schmidt szívességéből) Minden borostyánkődarab tartalmaz baktérium és gomba mikrozárványokat. Az ízeltlábúakat lebontó baktériumok pálca alakú láncokat alkottak. A több ezer gomba konidium (szaporodásra képes leváló gombafonál vég) a ma is élő Curvularia nemzetség rokonságába tartozik. A nemzetség ma élő fajai az edényes növények gyakori parazitái. Maradványainak bősége azt bizonyítja, hogy gyakori lehetett a gyantatermelő fákon. Az etiópiai borostyán bizonyítékot nyújtott a mezozoikumi gombaevésről is, hiszen sok Curvularia-szerű konidium fordult elő a bogarak fosszilizálódott ürülékében. Gombaspórák az ízeltlábúak ürülékének belsejében (forrás: PNAS és Alexander Schmidt szívességéből) A rothadó anyagokkal táplálkozó epifita gombák maradványai a morfológiai stabilitásra mutatnak példát: miután alkalmazkodtak egy sajátos mikro élőhelyhez, azután 100 millió éven keresztül megőrizték a morfológiai tulajdonságaikat. A növénymaradványokat a páfrányok és korpafüvek spórái, a zárvatermők pollenszemcséi, valamint a páfrányfák csillag alakú szőrei képviselik. 95 millió éves páfrányfák csillag alakú szőrei (forrás: PNAS és Alexander Schmidt szívességéből) A zárvatermők belépése és evolúciós sikere a szárazföldi ökoszisztémák átrendeződéséhez vezetett a középső-kréta korszakban. Az etiópiai borostyánkövek olyan ökoszisztémát képviselnek, amikor a korábbi korszakok fenyőféléi és az újonnan megjelenő korai zárvatermők egyidejűleg voltak jelen. Ez alapvetően befolyásolta a rovarok és a gombák előfordulását és fejlődését is. Az epifita fajokat a páfrányok és a gombák képviselték. A tömlősgombák nem csak lebontó szerepet játszottak, de paraziták is voltak, és egyidejűleg táplálékforrást biztosítottak a rovaroknak. Habár a zárvatermők már jelen voltak, a kutatók nem találtak olyan rovarokat, amelyek beporozhatták volna a virágaikat. Számos olyan Hexapoda esett viszont csapdába a gyantában, amelyek más ökológiai fülkéket foglaltak el az erdőben: levegőben élő paraziták, gombaevők vagy detritusz evők, amelyek a levéltörmelék között, vagy éppen a fák kérge alatt éltek. A ragadozó állatokat a hangyák és a pókok képviselik. Forrás: PNAS

Lecsengett az Avatar-őrület, most itt az új 3D-s sikerfilm, a Titánok harca, mely a bemutató első hétvégéjén kasszasiker-rekordot döntött Amerikában. A hazai mozik április 15-től vetítik a filmet. Húsvéti észak-amerikai kasszasikercsúcsot döntött a görög mitológia világában játszódó, 3 dimenzióban is forgalmazott film, a "Titánok harca": forgalmazásának első hétvégéjén 64,1 millió dollárt (12,6 milliárd forint) hozott az amerikai és a kanadai moziknak és 44,2 millió dollárt (8,7 milliárd forint) 15 külföldi országban. Nálunk április 15-től játsszák a mozik a Titánok harcát. A kasszasikerlista második helyére szintén egy újonnan bemutatott film került, Tyler Perry "Miért nősültem meg" című alkotása, amely 30,3 millió dollárt (5,9 milliárd forint) hozott. A harmadik helyre csúszott a múlt heti listavezető, a DreamWorks Picture stúdió "Így neveld a sárkányodat" című filmje 29,2 millió dollár (5,7 milliárd forint) bevétellel. Az 1981-es Titánok harcának remake-je április 2-án került a filmszínházakba, és az első hétvége bevétele megfelelt a filmipari várakozásoknak. A történet központi alakja Perszeusz, aki Zeusz és egy földi nő kapcsolatának gyümölcseként egy félisten erejével bír, ám megtagadja azt és emberként próbál élni. A film olyan neveket vonultat fel, mint Liam Neeson, Ralph Fiennes vagy Sam Worthington. Forgalmazója, a Warner Bros Pictures és a kasszabevételeket figyelő Exhibitor Relations becslése szerint az észak-amerikai mozikban elért 64,1 millió dolláros hétvégi bevétel húsvéti kasszasiker, az előzőt 40,2 millió dollárral a Horrorra akadva 4 című film érte el 2006-ban. Forrás: MTI

Call of Duty Modern Warfare 2 - Veteránon Metro 2033

Létezik egy mítosz, amely szerint mindenféle maradék, sőt döghús megrágcsálása után is jobb a kutyák szájhigiénéje, mint az emberé. De mennyi ebben az igazság? Röviden azt mondhatjuk, semmi. A kutyák szájában ugyanúgy megtalálhatók a rájuk jellemző baktériumok, mint ahogy az emberi szájban, és ezek ugyanolyan fogbetegségeket okoznak, mint az emberi szájban élők. „Olyan, mintha az almát hasonlítanánk össze a naranccsal” – nyilatkozta a LifeScience internetes portálnak Colin Harvey, a Pennsylvaniai Egyetem Állatorvosi karának sebész- és fogászprofesszora. Noha az ember és a kutya szájában élő baktériumok között nagy az átfedés, Harvey azt a kérdést, melyikük szája tisztább, megválaszolhatatlannak találja, mert mindkettőében hemzsegnek a mikrobák, és a kutyák fogbaktériumai sok esetben különböznek az emberi megfelelőiktől. Az egyik példa a Porphyromonas, egy pálcika formájú baktériumnemzetség, amely a fogínybetegségekért felelős. Ezek miatt lazulnak meg, illetve esnek ki végül a fogak az embereknél és az állatoknál is. Az emberben a P. gingivalis faj él a foglepedékben, a kutyákban a P. gulae tenyészik, de mindkettő egyformán súlyos ínysorvadást okozhat. A fogszuvasodás nem jellemző a kutyákra Egy dolog miatt azonban irigykedhetünk a kutyákra. A másik, emberben gyakori fogbetegség, a fogszuvasodás sokkal kisebb mértékben fordul elő kutyákban. A betegség a WHO 2003-as jelentése szerint az iskolás gyerekek 90 százalékát sújtja világszerte, míg a kutyáknak csak 5 százaléka érintett. Bármennyire is összetett lehet ennek oka, a tudósok többsége, köztük Harvey is, úgy véli, hogy a fő ok az, hogy a kutyák szájában ritkán fordul elő egy baktérium. A bűnös baktérium, a Streptococcus mutans, nagy cukormolekulákkal táplálkozik, miközben a cukrot két kisebb molekulává hasítja. E folyamat során melléktermékként a fogzománcot megtámadó sav keletkezik. Ezért a baktérium az evolúció folyamán úgy alakult, hogy kissé savas környezetet igényel, és ezért jobban érzi magát a savasabb emberi szájban, mint a lúgosabb kutyaszájban. Azt, hogy tisztábbnak gondoljuk a kutya száját, mint a magunkét, az a szóbeszéd is megerősíteni látszik, miszerint az emberi harapás fertőzőbb, mint a kutyáé. Azonban ez sem állja ki az alaposabb vizsgálatok próbáját. Jeein Chung, a New Jersey-i Hoboken Állatkórház állatorvosa szerint mind az emberi, mind a kutyaharapás veszélyessége attól függ, hogy milyen baktériumok tenyésznek a szájban, és mennyire mély a harapás. Mindenesetre, ha valaki vagy valami megharap, a lehető legalaposabban tisztítsuk ki a sebet, és menjünk be az elsősegélyhelyre, ha a harapás izmot is érhetett. Harvey végül azt is megjegyzi, hogy a macskák esetében is a kutyákhoz hasonló a helyzet. „Macskákon nem végeztünk annyi kutatást, mint kutyákon, de az eddigi eredmények arra utalnak, hogy a két állat szájában nagyon hasonló a helyzet.” ma / National Geographic

A vulkánkitöréseknek köszönhetően váltak 200 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok a világ uraivá - állítják amerikai kutatók, akik tanulmányukat az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Science) legújabb számában közölték. Több mint kétszáz millió évvel ezelőtt kezdett széttöredezni a szuperkontinens, a Pangea, amelyből lemeztektonikai mozgások következtében váltak ki a mai földrészek. Amint elvált egymástól Észak-Afrika és Észak-Amerika, forró láva tört a felszínre, mégpedig olyan mennyiségben, amely elegendő lett volna az Egyesült Államok egész területének a beterítésére - olvasható a LiveScience (http.//livescience.com) című tudományos hírportálon. A lávakitörések nyomán élhetetlenné vált a környezet, a Földet benépesítő fajok fele elpusztult. Ez volt a triászvégi kihalási esemény, amellyel egyben beköszöntött a dinoszauruszok aranykora. Az amerikai Brown Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy miként kedveztek a vulkánkitörések a dinoszauruszoknak. Jessica Whiteside paleontológus, az egyetem docense kollégáival őskori állatok csontjai helyett a vegyi elemeket vette górcső alá. Két szénizotóp, a C12 és a C13 arányát vizsgálták bazalttal keveredett őskori faanyag és levelekben Észak-Amerika és Anglia vulkanikus eredetű tavainak üledékében. Mint kiderült, a könnyebb, a C12-es szénizotóp volt viszonylag túlsúlyban, ami vulkánkitörés nyomát jelzi. A lávakitöréssel együtt óriási mennyiségű szén-dioxid került a légkörbe, amelyben a C12 mennyisége magasabb, mint a súlyosabb szénizotópé. A növények a fotószintézis során használják fel a szén-dioxidot. Az olyan növényi anyagok megtalálása, amelyek nagy mennyiségben tartalmazták a könnyebb szénizotópot, azt jelenti, hogy a vulkánkitörések időszakában éltek. A vulkánkitörés következtében eltűntek a dinoszauruszok legfőbb vetélytársai, a Crurotarsi (kereszt-bokájúak) csoportjába tartozó gyíkok. "A lávafolyamok után már nem találjuk a gyíkok lábnyomait" - emelte ki Jessica Whiteside, hozzátéve, hogy a vulkánkitörés valószínűleg pusztító változásokat okozott a környezetben. Módosulhatott az óceánok pH-ja is, ami megölte a tengeri élőlények jelentős részét. Az üvegházhatású gázok okozta globális felmelegedés megtizedelte a hüllőket. Vetélytárs nélkül maradva a korai húsevő dinoszauruszok a korábbinál lényegesen több élelemhez jutottak. A theropodák lábnyomai a triászvégi kihalási esemény után lényegesen nagyobbak lettek, ami nagyobb testméretre utal. Az még mindig rejtély, hogy a korai dinoszauruszok számára, ha túl is élték a vulkánkitöréseket, miért volt oly kedvező a környezet. "Valószínűleg a szerencsés körülmények véletlenszerű egybeeséséről van szó " - vélekedett Whiteside. MRA vulkánkitöréseknek köszönhetően váltak 200 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok a világ uraivá - állítják amerikai kutatók, akik tanulmányukat az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Science) legújabb számában közölték. Több mint kétszáz millió évvel ezelőtt kezdett széttöredezni a szuperkontinens, a Pangea, amelyből lemeztektonikai mozgások következtében váltak ki a mai földrészek. Amint elvált egymástól Észak-Afrika és Észak-Amerika, forró láva tört a felszínre, mégpedig olyan mennyiségben, amely elegendő lett volna az Egyesült Államok egész területének a beterítésére - olvasható a LiveScience (http.//livescience.com) című tudományos hírportálon. A lávakitörések nyomán élhetetlenné vált a környezet, a Földet benépesítő fajok fele elpusztult. Ez volt a triászvégi kihalási esemény, amellyel egyben beköszöntött a dinoszauruszok aranykora. Az amerikai Brown Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy miként kedveztek a vulkánkitörések a dinoszauruszoknak. Jessica Whiteside paleontológus, az egyetem docense kollégáival őskori állatok csontjai helyett a vegyi elemeket vette górcső alá. Két szénizotóp, a C12 és a C13 arányát vizsgálták bazalttal keveredett őskori faanyag és levelekben Észak-Amerika és Anglia vulkanikus eredetű tavainak üledékében. Mint kiderült, a könnyebb, a C12-es szénizotóp volt viszonylag túlsúlyban, ami vulkánkitörés nyomát jelzi. A lávakitöréssel együtt óriási mennyiségű szén-dioxid került a légkörbe, amelyben a C12 mennyisége magasabb, mint a súlyosabb szénizotópé. A növények a fotószintézis során használják fel a szén-dioxidot. Az olyan növényi anyagok megtalálása, amelyek nagy mennyiségben tartalmazták a könnyebb szénizotópot, azt jelenti, hogy a vulkánkitörések időszakában éltek. A vulkánkitörés következtében eltűntek a dinoszauruszok legfőbb vetélytársai, a Crurotarsi (kereszt-bokájúak) csoportjába tartozó gyíkok. "A lávafolyamok után már nem találjuk a gyíkok lábnyomait" - emelte ki Jessica Whiteside, hozzátéve, hogy a vulkánkitörés valószínűleg pusztító változásokat okozott a környezetben. Módosulhatott az óceánok pH-ja is, ami megölte a tengeri élőlények jelentős részét. Az üvegházhatású gázok okozta globális felmelegedés megtizedelte a hüllőket. Vetélytárs nélkül maradva a korai húsevő dinoszauruszok a korábbinál lényegesen több élelemhez jutottak. A theropodák lábnyomai a triászvégi kihalási esemény után lényegesen nagyobbak lettek, ami nagyobb testméretre utal. Az még mindig rejtély, hogy a korai dinoszauruszok számára, ha túl is élték a vulkánkitöréseket, miért volt oly kedvező a környezet. "Valószínűleg a szerencsés körülmények véletlenszerű egybeeséséről van szó " - vélekedett Whiteside. MTI

Az asztronómusok alábecsülhették a távoli galaxisokba tömörülő csillagok valódi számát, amelyekből 90 százalékkal több van, mint eddig feltételezték a szakemberek. A világűr eddigi, az ultraibolya tartományában történő pásztázása - mint kiderült - félrevezető eredményeket nyújtott arról, hogy valójában milyen objektumok csoportosulnak a galaxisokban, azaz a csillagvárosokban. A nagyon távoli, idős galaxisok esetében a csillagokról árulkodó fényjelek esetleg el sem jutnak a Földig, mivel az "adatátvitelt" blokkolják a porból és gázokból alkotott interstellaris (csillagközi) felhők. Ennek eredményeként sok-sok csillagváros elkerülheti az égi "térképészek" figyelmét. "A csillagászok mindig tudták, hogy a galaxisok bizonyos szegmensei rejtve maradhatnak előlük, nekünk azonban első ízben sikerült meghatározni ezek számát" - hangsúlyozta Matthew Hayes, a Genfi Egyetem asztrofizikusa, a Nature legújabb számában megjelent tanulmány vezető szerzője. A Hayes által irányított csapat a világ legfejlettebb optikai eszközét, a Chilében működő Európai Déli Obszervatórium VLT-távcsőegyüttesével (Very Large Telescope/Nagyon Nagy Távcső) dolgozott, amely négy, egyenként 8,2 méter átmérőjű teleszkópból áll. A kutatók a négy gigantikus teleszkóp közül kettőt a nagy obszervatóriumok GOODS galaxisfelmérő kutatóprogramja (The Great Observatories Origins Deep Survey) által jól feltérképezett égi térség meghatározott szegmense felé fordították. A csillagászok két megfigyelés-sorozatot hajtottak végre ugyanabban a régióban, olyan "fényjelekre" vadászva, amelyeket 10 milliárd évvel ezelőtt született galaxisok bocsátottak ki. Első lépésben az égi térképészetben alkalmazott klasszikus vizsgálati módszerhez folyamodtak a hidrogénatomok által kibocsátott jellegzetes sugárzást, az úgynevezett Lyman-alfa fényt keresve. (Ez Theodor Lyman amerikai fizikusról elnevezett színképvonal-sorozat, amely az ultraibolya tartományába tartozik.) A második észlelési sorozatot egy speciális kamera, a HAWK-1 segítségével végezték, amellyel a csillagok színképében a hidrogénatomra jellemző hullámhosszokon kibocsátott elektromágneses sugárzásra utaló úgynevezett hidrogén-alfa (H-alfa) vonal után kutattak. A második pásztázás során egy csomó olyan "fényforrást" észleltek, amelyek nem látszottak a hagyományos, Lyman-alfa módszer segítségével. Az így észlelt égi objektumok a valaha talált leghaloványabb galaxisok, amelyek még a világegyetem gyermekkorában születtek. A csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy a Lyman-alfa módszer a távoli galaxisok által kibocsátott fénynek csupán kis töredékét tudja kimutatni, így a távoli csillagvárosoknak akár 90 százaléka láthatatlan maradhat. Ez a felfedezés nagyban hozzájárulhat a csillagok és galaxisok születési idejének meghatározásához. "Annak ismeretében, hogy a fényjelek jelentős része elkerüli figyelmünket, hozzákezdhetünk a világűr sokkal pontosabb feltérképezéséhez. Jobban megérthetjük, hogy milyen gyorsan képződtek a csillagok az univerzum életének különböző korszakaiban" - hangsúlyozta Miguel Mas-Hesse, az Európai Déli Obszervatórium által közreadott közleményben. STOP

A második világháború előtt csodaszernek tekintették a radioaktív fogkrémet a németek, a gyűjtők manapság is ezer eurót adnak darabjáért. Doramad radioaktív fogkrém Sugárzóan fehér fogakat, és minden baktérium elpusztítását ígérte a reklámszlogen és 1940-45 között csodaszerként vették a németek a Doramad radioaktív fogkrémet, amely valóban tartalmazott sugárzó anyagot, nevezetesen a Thorium-X-et. Ekkor még nem voltak ismertek a radioaktív sugárzás káros hatásai, és a sors iróniája, hogy a gyártás még a hiroshimai atombomba ledobása előtt leállt, a britek ugyanis lebombázták az Auer vállalat épületét. Állítólag sokan haltak meg a Doramad miatt daganatos betegségekben, de a háború utáni nehéz években ezt nem tudták dokumentálni. A többség gyorsan megvált az életveszélyes csodaszertől, csak kevesek őrizgették. Ők jártak jól, a gyűjtők ma ezer eurót - 270 ezer forintot - is megadnak a Doramadért. Az amerikai Firestone radioaktív gyújtógyertyájának nincs ekkora keletje. A 210-es Poloniumot tartalmazó motorindítóról ugyanis még 1940-ben, a piacra dobás évében kiderült, hogy a teljesítményét növelő radioaktív anyag csak 138 napig hatékony, és utána a gyertyát ki kell cserélni. A raktárkészletet a mai napig árusítják átlagban 10 ezer forintos darabáron. Forrás: Baranya Bulvár

Egyre több vegyszer kerül ki a környezetbe, vissza a vízkészletekbe a fürdéskor használt samponokból, testápolókból és gélekből - állapította meg egy amerikai kutatás. A korábbi környezetvédelmi aggályok elsősorban a szennyvízre vonatkoztak, amelyekből gyógyszermaradványok, például antibiotikumok és hormonok jutnak a környezetbe. Az Egyesült Államok környezetvédelmi ügynöksége, az EPA új kutatása alapján a fürdővíz is gyanúba került - közölte a The Telegraph című brit napilap (www.telegraph.co.uk). A tanulmányt egyik szerzője, Ilene Ruhoy ismertette az Amerikai Kémiai Társaság éves találkozóján. A kutatók már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy a tisztálkodással is egyre több aktív összetevő, hatóanyag kerül a kibocsátott vizekbe. A szennyezések ellenőrzésekor azonban eddig a WC-kből kiáramlott vegyszermaradványokra összpontosítottak a hatóságok és a kutatók. Ruhoy csoportja a szóba jöhető, környezetre veszélyes aktív összetevőket több száz korábbi tanulmány elemzésével azonosította. A lehetséges források között krémek, testápolók, gélek, balzsamok, samponok, sőt sebtapaszok is szerepelnek. MTI

A szívbetegségek új gyógymódjához vezethet a jövőben a népszerű akváriumi hal, a zebradánió meghökkentő képessége, amellyel regenerálnia sérült szívizmait. Legalábbis ezt remélik amerikai tudósok. A zebradánió (Danio rerio), ez a kicsi, csíkos hal a trópusokról került az akváriumokba, illetve gerinces modellállatként a laboratóriumokba. Utóbbi következtében egyike volt az első állatoknak, amelyek teljes DNS-kódja elkészült. Korábbi kutatások már megállapították a kis halnak azt a különlegességét, hogy vissza tudja építeni szívét, még akkor is, ha mintegy ötödét kivágják. Ennek a figyelemre méltó regenerálási képességnek a hátterében a gata4 jelű gén állhat, amely általában a zebradánió embriójában működik, hogy segítse a szív kialakulását - közölték amerikai kutatók a brit Nature tudományos magazin csütörtökön megjelent számában. Az észak-karolinai Duke Egyetem orvosi központjának kutatói megjelölték a gata4 gént úgy, hogy fluoreszcens fény kibocsátását észleljék, amikor a gén működésbe lép. A sértetlen szívű halaknál nem tapasztaltak fluoreszkálást. Amikor azonban kicsíptek egy darabkát a halak szívéből, akkor a kamrák külső fala mentén lévő szívizomsejtek fluoreszkálni kezdtek, sokszorozódtak, és kitöltötték a sebet. A folyamat megértése közelebb vihet ahhoz, hogy a szívrohamot elszenvedett emberek sérült szívszöveteit majdan regenerálni tudják. "Még nem ismerjük azokat az utasításokat vagy mechanizmusokat, amelyek mozgósítják ezeket a sejteket vagy szaporodásra késztetik őket, ám azt már most tudjuk, hogy ezek azok a sejtek, amelyek részt vesznek az új szövet növesztésében. Az emberi szív nem tűnik olyan összetettnek, hogy ne lenne képes regenerálódni" - mondta Kenneth Poss, a Duke sejtbiológusa. Forrás: InfoRádió / MTI

Jönnek az első brutális ütközések a CERN-ben A CERN keddi bejelentése szerint az első igazán nagy részecskeütközések létrehozását március 30-án fogják először megkísérelni a nagy hadronütköztetőben. Az egy hét múlva tervezett első nagy ütközések energiája a legnagyobb lesz a részecskefizikai kutatások történetében, körülbelül háromszor akkora energiával, mint az eddigi rekord. Ez egyben a nagy hadronütköztető (LHC) fizikai programjának nyitánya, mert ez a tartomány új felfedezések előtt nyitja meg az utat. A fizikusok várakozása szerint minden korábbinál mélyebben érthetjük meg az anyag tulajdonságait és az Univerzum születésének körülményeit. A tervek szerint 18-24 hónapig működik majd az LHC ezen az energián, aztán ezt is megduplázzák. Március 19-én sikerült az ütköztetni kívánt két, ellenkező irányban száguldó részecskenyalábnál rekordenergiát elérni (3,5 teraelektronvolt nyalábonként). A feladat most ezek "tornáztatása" oly módon, hogy a két nyaláb éppen szembetalálkozzon. A feladat nehézsége körülbelül ahhoz fogható, mintha az Atlanti-óceán két partján úgy kellene kilőnünk egy-egy puskagolyót, hogy azok középen éppen találkozzanak. Részletesebben a CERN-ben zajló eseményekről a magyar nyelvű CERN-blogban olvashatnak. Nagyméretű fekete lyukaktól, világvégétől nem kell tartani: a légkörben ennél sokszor nagyobb ütközések is lejátszódnak, csak azokat nem tudjuk megfigyelni, részletesen elemezni. origo

Július elsejétől jogszabály teszi kötelezővé a kedvtelésből tartott kutyák mikrochipes megjelölését Magyarországon. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló, februárban elfogadott kormányrendelet(1) értelmében júliustól „ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochip) történő megjelölése után lehet". A chip rizsszemnyi méretű, szövetbarát üvegből készült elektronikus állatazonosító eszköz, amelyet tűszúrással ültetnek be a kutya bőre alá, rendszerint a nyak bal oldalába. A beavatkozás gyors és nem jár nagyobb fájdalommal, mint egy közönséges oltás. A chipben nincs semmilyen mozgó eszköz, vagy elem, ami meghibásodhatna vagy lemerülhetne, csupán egy kis szénszál, amibe egy 15 jegyű számot kódoltak. Ezt az állat gazdájának adataival együtt rögzítik egy nyilvános adatbázisban. A mikrochip nagymértékben megkönnyíti az állatok azonosítását. Egy ilyen azonosítóval rendelkező elveszett kutya a megtalálást követően rövid időn belül visszajuttatható a gazdájához. Az Európai Unióban a kutyák határátlépéséhez az állatútlevél mellett kötelező a mikrochip megléte is, vagy - 2011. július 3. napjáig - a tisztán, egyértelműen olvasható tetoválás fogadható el. Számos uniós országban a mikrochipek segítségével vezetnek pontos nyilvántartást az országban élő kutyák számáról és a megjelölés feltétele az állatok biztosíthatóságának is. Többek között a pontosan vezetett nyilvántartásnak is köszönhető, hogy Nyugat-Európában számos biztosítótársaság szakosodott a kedvtelésből tartott kutyák betegség- és balesetbiztosítására. Ezzel szemben itthon a biztosítással rendelkező kutyák száma elenyésző - pedig ez komolyan enyhítheti a fertőzések, balesetek vagy szervi megbetegedések kezelése után kiállított állatorvosi számlák terheit. Mikrochipet csak állatorvos ültethet be a kutyák bőre alá. A beavatkozás ára rendelőnként változik, így érdemes alaposan körülnézni a díjakat illetően. A chipbeültetést általában 3000-6000 forint körüli összegért végzik el, ami persze sokkal olcsóbb, mint egy elveszett kutyát keresni, vagy a sérült, balesetes kutyát kezeltetni. (1) A Kormány 41/2010. (II. 26.) rendelete A kedvtelésbõl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról, 3.§ (2) pontja és a 4.§ (2) a) pontja (Magyar Közlöny 2010. évi 27. szám) Forrás: hvg

A hatalmas vörös homokdűnék egy repülőteret rejtenek Arábiában. Első ránézésre akár egy mikroszkópos felvételnek vagy egy marsi tájnak is gondolhatnánk a Nemzetközi Űrállomás japán űrhajósa, Soichi Noguchi által készített képet, amelyen óriási, vörös homokdűnék láthatóak valahol Arábiában. A dűnék között egy repülőtér található, ha alaposabban szemügyre vesszük a képet, akkor észrevehetjük a kifutópályát, valamint a dűnéken át húzódó autóutakat. A homok színét az a kőzet határozza meg, amelyből keletkezik. Vörös színű lehet például a vörös homokkőből képződő homok, fehér a gipszből vagy a korallok mészvázából és fekete, amely bazaltlávából keletkezik vagy obszidiánt tartalmaz. Forrás: origo

Egy kínai diák, Gonglue Jiang kifejlesztette a végtelen USB-portot. A laptopok egyre kisebbek, ergo egyre kevesebb USB-port van bennük. Ehhez képest egyre több eszköz igényel USB-portot. Egy kínai diák, a Zhejiang University ipari formatervezés szakos hallgatója remek megoldással rukkolt elő, hogy megoldja ezt a problémát. Gonglue Jiang kifejlesztette a végtelen USB-portot. A megoldás több mint USB hub: végtelen számú USB-t lehet egymáshoz csatlakoztatni - adta hírül az engadget.com. Azok megnyugtatására, akik attól félnek, hogy nem lesz elég extra áram a működéshez, a diák külső adapterrel is szolgál. A végtelen usb-vel egyetlen gond van: az, hogy sajnos egyelőre csak koncepció - de remélhetőleg valaki lecsap rá és megkezdik a sorozatgyártást. Forrás: hvg

Olyan háromdimenziós köpenyt hoztak létre német és brit kutatók, amellyel láthatatlanná tettek egy tárgyat - számolt be róla az amerikai Science tudományos magazin csütörtökön. A felfedezés nyomán lehetségessé válhat a jövőben, hogy nagyobb objektumokat is láthatatlanná tegyenek, bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy jelenleg még nem foglalkoznak a további alkalmazásokkal. A Karlsruhe-i Technológiai Intézet és az Imperial College London kutatói úgynevezett metaanyagból készítették el a köpenyt. A metaanyagok különleges optikai tulajdonságokkal bírnak, amelyek segítségével eltérítik a látható fényt. Tolga Ergin és munkatársai tanulmányukhoz fotonikus kristályokat használtak, amelyek szerkezete farakásra hasonlított. A "varázsköpeny" segítségével eltüntettek egy dudort arany felületen, ami kicsit ahhoz hasonlít, amikor egy apró tárgyat eldugnak a szőnyeg alá, majd a kidudorodást és a szőnyeget is eltüntetik. Magát a "köpenyt" speciális lencsékből alkották meg, amelyeknek sajátossága, hogy részlegesen elhajlítják a fény hullámait. Így térítették el a fényt attól, hogy a dudorról szóródjon vissza. "Ez nagyon izgalmas, mert az ember mindig is tanakodott azon, miként válhatna láthatatlanná vagy tehetne szert egy láthatatlanná tévő köpenyre. Ez az első bizonyíték az alapelvre. Azt mutatja, hogy a technika működik" - hangsúlyozta Ergin. Hozzátette azonban, hogy sok évbe telik, mire egy ember, autó vagy harckocsi nagyságú tárgyat el lehet majd tüntetni a technikával. Mint kiemelte, a transzformációs optika területén különböző eszközökre születtek már javaslatok, amelyekkel megvalósítható lehet a dolgok eltüntetése, láthatatlanná tétele. Úgy véli azonban, hogy bár a lehetőségek tára igen széles, nem lehet megmondani, melyik megközelítést igazolja a jövő. Forrás: FN.hu / MTI

NEHÉZ JÓNAK LENNI Tíz oldal, ahonnan legálisan tölthetsz le zenéket A zenekiadók és jogvédők azon dolgoznak, hogy visszaszorítsák az illegális letöltéseket, viszont romániaiként szinte csak az oroszoktól tudunk legálisan zenét venni. A zenekiadók és jogvédők sírnak, hogy a torrent megöli a cd-k piacát, miközben nyilvánvaló, hogy az elektronikus formátumoké a jövő. A kiadók ahelyett, hogy legális alternatívákat kínálnának a fogyasztóknak, inkább a szankciók szigorításán munkálkodnak. Kíváncsiak voltunk, román állampolgárként milyen lehetőségeink vannak legális zene letöltésére, ahelyett, hogy a Pirate Bay-en keresnénk a legújabb Gorillaz-t. Elsőre természetesen a legnagyobb online áruháznál, az iTunes Store-nál próbálkoztunk, ahol több millió dal közül válogathatunk. Az iTunes Store elérhető román nyelven is, tehát megvolt az okunk rá, hogy reménykedjünk. A szabályzatot és felhasználási feltételeket még elolvashattuk románul, de regisztrációkor már angolul jelent meg a kitöltendő adatlap, és hamarosan az is kiderült, hogy romániai felhasználókat nem enged be a rendszer. Hasonló problémákkal szembesültünk, mikor az amazonmp3, a lala, a napster, a rhapsody, a zune marketplace oldalakon próbálkoztunk, ők csak tengerentúli felhasználókat engednek vásárolni. A legnagyobb szívás ezeknél az oldalaknál, hogy egy-két kivételtől eltekintve nem regisztrációkor közlik, hogy Romániából nem érhető el a szolgáltatás, csak vásárlás előtt szólnak, hogy külföldieket nem szolgálnak ki. Ezek az üzenetek fogadtak minket: "The item you've requested is not currently available in the Romania store", "The store is not supported in your country", "Only available to people in the US", "Subscription restricted", "We're sorry, we have detected that you are outside of the United States" vagy az "It's not available in my country? Click here to find out why...". A következőkben ismertetjük hosszas keresésünk gyümölcseit, bemutatjuk azokat az oldalakat, ahonnan itthonról, legálisan tölthetünk le zenét. Az első és eddig egyetlen hazai fizetéses zeneletöltő oldal a Musicmall, ahonnan több, mint 150 ezer dal közül választhatunk, hazai és külföldi előadókat egyaránt meg lehet találni. Az oldal alkalmazkodott a hazai közönséghez, egy könnyen kezelhető, kézenfekvő megoldást alkalmazott, bankkártya mellett sms-ben is lehet fizetni, azonban az árak elég borsosak: egy dalért 1,8 euró plusz áfa. A dalok.hu oldal kizárólag magyar zenéket kínál eladásra. Egy-egy dal átszámítva 3 lejbe kerül, egy-egy album ára pedig 15-30 lej között mozog. A kínálatban megtalálhatóak a feltörekvő magyar zenekarok (ha megállapodsz az oldallal, megjelentetheted és árusíthatod a lemezed), de menő előadók is jelen vannak, sőt, régi magyar zenakarok albumai is megvásárolhatóak: itt van például az Albert Einstein Bizottság vagy az Amorf ördögök is. A gomusicnow.com egy orosz tulajdonban lévő oldal, ahol potom pénzért 55 ezer előadó 63 ezer albuma érhető el. A választék egész nagy, a Gorillaztól kezdve a Kings of Leonig rengeteg stílus megtalálható itt. Egy dal 9 dollárcentbe kerül, egy album ára pedig 1-2 dollár között mozog. Feliratkozáskor 10 számot ingyen tölthetsz le, azután pedig letétbe kell helyezz egy bizonyos összeget, melyet később elkölthetsz. Ha a bankkártyádat nem fogadják el, ott van a daopay.com nevű paypalhoz hasonló szolgáltatás, amely Romániában is elérhető. A szintén orosz mp3sale.ru oldalon két metódus közül választhatunk: havi előfizetés formájában tölthetünk le zenéket, vagy előre fizetünk, majd letöltünk. Egy dal 10 eurócentbe kerül, egy albumot 2 euróért lehet letölteni. Ha az oldal nem fogadja el a bankkártyánkat, itt is lehet alternatív fizetési módszert választani. A harmadik orosz oldalon, a legalsounds.com-on elérhetőek a mai mainstream előadók. Csekély összeget, 99 dollárcentet kell fizetni egy albumért, egy dal ára pedig 9 cent, belépéskor pedig ajándékba kapunk néhány számot. A 7digital.com is egy jó alternatíva, de egy kicsivel drágábban kínálja a dalokat, mint társai, mert nagy-britanniai oldalról van szó, és fontban kell fizetni. Egy dal 1 lírába kerül, egy album pedig 5-12 fontért kapható, lehet paypallal fizetni. A classicalarchives.com 7 és 12 dollár közötti összegért kínálja klasszikus zenei albumait, a számok a már szokásosnak mondható 99 centbe kerülnek. A magnatune.com egy kis indie zenét áruló kiadó, mely az adott számért fizetett összeg felét garantáltan az előadónak adja. Egy-egy szám árát a vevő dönti el, 5 és 18 dollár közötti összeget fizethetünk egy-egy albumért. Hitelkártyával vagy paypallal lehet fizetni. A cdbaby.com is indie zenét árul, hitelkártyával vagy paypallal lehet fizetni, egy album ára 13 dollár körül mozog, egy dal pedig 99 centbe kerül. Az mp3panda.com tűnik az eddigi legjobb alternatívának, hiszen 150 dollárért életünk végéig korlátlan mennyiségű zenét tölthetünk le. Egyébként egy album 1 dollárba kerül, egy dal pedig 9 centbe, ez az oldal is orosz tulajdonban van. A végkövetkeztetést nagyon egyszerű levonni: hiába vannak olcsó fizetős oldalak, jó iTunes alternatíva romániai állampolgárnak egyelőre nem létezik. Hiába fogadják el a fentebb felsorolt online zeneboltok a pénzünket, hiába olcsók az orosz oldalak, és hiába tölthetünk le magyar zenét a dalok.hu-ról, mégiscsak az iTunes-nál alkalmas a kínálat arra, hogy minden zenekedvelő igényeit kielégítse. transindex

Az eddiginél milliárdszor nagyobb objektumban sikerült amerikai kutatóknak kvantumállapotot létrehozniuk - közölték a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelent számában. Ilyen állapotot eddig csak egyedi részecskéknél, atomoknál, molekuláknál tudtak előállítani. Az eredmény az úgynevezett kvantumszámítógép létrehozásában lehet fontos. A kvantummechanika alappillére az az elv, hogy a dolgok meghatározott adagokban, kvantumokban nyelnek el és bocsátanak ki energiát. Az elvre egyszerű példa a színes üveg, amely attól nyeri el színét, hogy a fényből csak adott energiájú fotonokat nyel el. Ha egy atom összes, környezetéből szerzett energiáját megvonják azáltal, hogy olyan alacsony hőmérsékletre hűtik le, ahol már nem kap "pakkot" a szomszéd részecskéktől, elérheti úgynevezett kvantum-alapállapotát. Ha ebben az állapotban csak egyetlen energiakvantumot megfelelő módon visszakap, az atom egyidejűleg két állapotba, szuperpozíciós állapotba kerül. A mérések ilyenkor vagy nulla, vagy egy energiakvantumot jeleznek, noha az atom egyidejűleg van mindkét állapotban. Az atomi energiaszinteket a számítógépeknél használt 0 és 1 állapotként értelmezve juthatunk el a kvantumszámítógép gondolatához. Ugyanakkor egyetlen atomnál vagy molekulánál nagyobb méretben igen bonyolult az ilyen állapot létrehozatala, mivel minél nagyobb egy objektum, annál nehezebb teljes mértékben izolálni környezetétől, így eljuttatni alapállapotába. "Mindennapi tapasztalatainkban tökéletesen tudjuk, hogy a dolgok nincsenek egyidejűleg két helyen, ám a fizika ezen alapvető elmélete szerint ez lehetséges" - mondta el a BBC hírportáljának Andrew Cleland, a Kaliforniai Egyetem (Santa Barbara) munkatársa, a tanulmány vezetője. Cleland és kutatócsoportja most szabad szemmel is látható objektummal végezte el a kísérletet. Egy kis darab piezoelektromos anyagot használtak, amely kitágul, illetve összehúzódik, amikor elektromos áram halad át rajta. Meghatározott frekvenciánál a tágulás-összehúzódás rendszeressé válik, a hegedűhúrhoz hasonlóan az anyag saját frekvencián rezeg. A csoport három év alatt kifejlesztett egy speciális elektromos áramkört, ehhez csatlakoztatták a fenti oszcillátort. Ezzel a készülékkel sikerült az elektromos energiát egyedi kvantumonként adagolni úgy, hogy a felszerelést lehűtötték az abszolút nulla fok közelébe (egy ezred fokra tőle), és igazolták, hogy a rezonátor ekkor kvantum-alapállapotában volt. Az elektromos energiát egyedi kvantumonként juttatták a rendszerbe, és megfigyelték, hogy az oszcillátor rezegni kezdett, amint átalakította ezt a kvantumot egy kvantumnyi rezgési energiává. A kutatók kimutatták, hogy rezgése közben a rezonátor szuperpozíciós állapotában volt, egyszerre nulla és egy energiakvantumot birtokolva. Az eredmény hatalmas előrelépés annak megválaszolásában, hogy a kvantummechanikai hatások eltűnnek-e az objektumokban egy adott méret fölött. Cleland szerint az elv érvényességének határvonalát az eddigi 60 körüli atomszámról mintegy billió (10 a 12. hatványon) atomra emelték a mostani kísérlettel. Forrás: MTI