bikas

A hajszál vastagságának is csak az ötödét teszi ki az a hóember, amelyet brit tudósok készítettek a nanotechnológia eszközeivel. A világ legkisebb hóembere 0,01 milliméter széles és két apró óngyöngyöcskéből áll, amelyeket platinával hegesztettek egymáshoz. A hóember mosolyát koncentrált ionnyalábbal kanyarították az arcára. De persze szemet és orrot is formáltak neki a nyugat-londoni Országos Fizikai Laboratóriumban (NPL), Nagy-Britannia egyik vezető tudományos intézetében és kutatóközpontjában. © Dr Cox / National Physical Laboratory A remekbe szabott apróságot David Cox, a laboratórium quantumészlelő csoportjának egyik tagja készítette - számolt be róla a telegraph.co.uk. (hvg)

torrentseed.org Free Reg. Külföldi Tracker. [Hidden Content] Free Reg. Magyar Tracker. [Hidden Content] Az oldalon január 4-ig free reg és free leech van! Regisztrált felhasználók 41,883 Ebből tag 17,778 Torrent fileok 12,053 Csatlakozások 105,941 Seederek 90,234 Leecherek 15,707 Feltöltési sebesség 526.69 MB/s Letöltési sebesség 517.33 MB/s Seeder/Leecher arány 5.74 Aktív peer-ek aránya 5.81 Feltöltött adatforgalom 12.24 PB Letöltött adatforgalom 5.61 PB

Egy amerikai botanikus megtalálta a földkerekség alighanem legparányibb orchideáját Ecuadorban: a gyönyörű virág mindössze két milliméteres. Miniorchidea Véletlenül bukkant rá az Andok keleti részén a miniatűr orchideára Lou Jost amerikai botanikus egy sokkal nagyobb növény gyökerei közt. A krémszínű növényke csupán 2 milliméteres, és a szirmai olyan hártyavékonyak, hogy áttetszőek. Lou Jost ezzel megtalálta a hatvanadik új orchideát az utóbbi tíz évben, bár ilyen picire még nem bukkant. A kutató azt mondja, sokan azt hiszik, hogy már mindent felfedeztek, de mindig van újabb meg újabb csoda a természetben. Ecuadorban egyébként az utóbbi száz évben több mint ezer orchideafajtát fedeztek fel, ahogyan az új utak kiépítésével egyre több távoli vidék vált elérhetővé. Forrás: STOP/Daily Mail

Angol kutatók megtalálták az a hormonális "kapcsolót", amely lehetővé teszi, hogy a férfiak nemzőképességét tablettával blokkolják, így a férfiak is jelentősen kivehetnék részüket a születésszabályozásban. A jövőben már kettőn áll a vásár Sikerült feltárni, hogy az úgynevezett androgén hormonok a herékben hogyan szabályozzák a spermatermelést és a nemzőképességet. Ennek alapján lehetővé vált egy nemzésgátló tabletta kifejlesztése férfiak számára. Ám arra is van lehetőség, hogy az alacsony spermiumszámuk miatt terméketlen férfiak visszakaphassák nemzőképességüket. Az eddigi vizsgálatokat és kísérleteket egereken végezték, de a szakemberek szerint más emlősöknél, így az embereknél is ugyanezek a mechanizmusok mennek végbe. Forrás: STOP/Science Daily

Egy sok vitát kiváltó marsi meteorit ismét a tudományos világ érdeklődésének középpontjába kerülhet. Új módszerrel vizsgálták ugyanis a kőzetet, amely 13 ezer éve csapódhatott be az Antarktisz jegébe. Újrakezdődhet tehát a vita arról, hogy a meteorit a marsi élet nyomait hordozza-e magán - írja a Discovery News. Az Allan Hills nevű antarktiszi helyszínen begyűjtött, ALH84001 kódnevű meteoritot a Johnson Űrközpontban őrzik, a texasi Houstonban. A tudósok szerint 4,5 vagy 4 milliárd éves lehet, és feltételezik, hogy a Marsról származik. A rajta lévő mikrobák nyomait most megpróbálják újraértékelni a tudósok. Egy korábbi, 1996-os tanulmány szerint a kőzeten lévő vasszulfid és vasoxid szemcsék biológiai eredetűek is lehetnek - nanométeres kiterjedésű szemcsékről van egyébként szó. (A vasoxid egyébként a Földön is elég sok helyen megtalálható: a rozsdapéldául a vas oxidációjakor keletkezik.) Egyesek szerint az apró, féregszerű alakzatok pedig - amelyek szintén a sziklán láthatók - a marsi mikrobák megkövesedett maradványai. Az élet lehetősége a Marson még az akkori amerikai elnököt is megszólalásra késztette, de 1996-ban Bill Clinton sem tudta egyértelműen megmondani, hogy honnan származnak a vasszemcsék. Honnan kerültek rá a szerves anyagok? A kutatási eredményeket azóta is nagyon sokan vitatták, és hamarosan visszakoztak is a NASA azon tudósai, akik a marsi élet nyomainak vélték ezeket a képződményeket. Főleg azon folyt korábban a vita, hogy az élet nyomai valóban a Marsról származnak, vagy az Antarktisz jegéből kerülhettek szerves anyagok - például aminosavak - a kőzetre. Mások pedig azt állították, hogy a vasszemcsék nem is biológiai folyamatok eredményeként láthatók az ALH84001-en. Most azonban új dimenzióba helyezték a kutatásokat a Johnson Űrközpont munkatársai. Ismét bevonták a tevékenységbe David McKay asztrobiológust - aki már az 1996-os vizsgálatban is részt vett -, és újra elemezni kezdték az ALH84001-et. Egy új eljárást használnak jelenleg a kutatók, az úgynevezett "ionsugaras darálást" (ion beam milling). Azt máris megállapították, hogy egy bizonyos geológiai folyamatot biztosan ki lehet zárni, mint olyat, ami a vasszulfid és vasoxid nem szerves keletkezését okozhatta volna. A tudósok ugyanis kiderítették, hogy a meteoriton lévő, vasat tartalmazó szemcsék nem a kőzet belsejében található apró kabonátlemezek olvadásakor keletkeztek. Ez a baktérium maradványa? Mágneses lények hozták volna létre a maradványokat? Magnetotaktikus baktériumok? A nanokristályok keletkezését ugyan még nem tudják a kutatók, de az egyik lehetséges geológiai folyamat kizárása a marsi élet felfedezésében reménykedőket újra fellelkesítette. Vannak olyan vélemények is, hogy a Földön lévő mágneses baktériumokhoz hasonló lények hozhatták létre a meteoriton lévő maradványokat. A földi magnetotaktikus baktériumok mintájára elképzelhetőnek tartják tudósok, hogy a Marson is lehetnének ilyen egyszerű lények, amelyek önmagukban gyakorlatilag egy mágneses "próbatestet" hordoznak, amelyek segítségével beállnak valamilyen mágneses mező észak-déli pólusának megfelelően. Dennis Bazylinski, a Nevadai Egyetem geo-mikrobiológusa szerint a meteoriton lévő nyomok hasonlóak a földi mintához. Szerinte az ALH84001 magnetitjeinek (mágneses kőzeteinek) 25 százaléka tipikusan földi struktúrákra, magnetotaktikus baktériumokra hasonlít. Egy szkeptikus Ez azonban nem győzte meg Michael Fullert, aki a mágnesességet kutatja a Hawaii Egyetemen. Szerinte 20 nanométer alatti vasrészecskék esetében nem igazolható a mágnesesség - feltehetően a baktériumok számára érzékelhető mágnesességre gondolt, amikor a Discovery News-nak nyilatkozott. Vagyis a meteoriton talált nyomok túl kicsik ahhoz, hogy az életet bizonyítsák a Marson. (A Wikipedia magyar oldalai szerint a földi magnetotaktikus baktériumok valóban 50 nanométeres vasszemcsékből, magnetitkristályokból álló láncot hordoznak magukban. Viszont az ALH84001-en nemcsak 20, hanem 100 nanométeres maradványok is vannak.) Fuller szerint sokkal valószínűbb, hogy a marsi meteorit a Föld légkörébe érve olyan sokkhatásnak volt kitéve, ami a vasszemcsék keletkezéséhez vezetett. A Hold talajában is ezért vannak hasonló kis vasrészecskék - véli a Hawaii-n dolgozó tudós. (hvg)

A magány, akárcsak az influenza, ragályos - állapították meg amerikai kutatók. Csoportok között terjed, és a nőket könnyebben "megfertőzi", mint a férfiakat - közölték tanulmányukban a Chicagói, a San Diegó-i és a Harvard Egyetem tudósai. A kutatás szerint a magányos emberek környezetükre is ráragasztják érzelmeiket, aminek következtében megmaradt barátaikat is megfertőzik, akik szintén elmagányosodnak, végül pedig mindannyian elszigetelődnek a társadalomtól. "A periférián élő embereknek kevesebb a barátjuk, és magányuk miatt még élő kapcsolataikat is elvesztik" - magyarázta John Cacioppo, a téma tekintélyes amerikai szakértője, a Chicagói Egyetem pszichológusa. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magányosság közrejátszhat szellemi és fizikai betegségek kialakulásában, ami megrövidíti az életkilátásokat. Ezért fontos, hogy az emberek felismerjék a magányosság jeleit, és segítsenek az érintetteknek, mielőtt még teljesen kirekesztődnének a közösségből. A Journal of Personality and Social Psychology decemberi számában publikált tanulmányhoz egy eredetileg szívbetegségekkel kapcsolatos kutatás adatait vették alapul a tudósok. A Framingham Szívtanulmány 1948 óta vizsgálta több mint ötezer embernél a szív- és érrendszeri rendellenességek kialakulásának kockázatát. A tanulmány mintavételét azonban időközben kiszélesítették, és a második generációs kutatás további 5124 személy bevonásával már a magányosság vizsgálatára koncentrált. Kiderült, hogy a magányossá vált emberek kevésbé bíznak másokban, és mivel így nehezebben kötnek új barátságokat, a kör bezárul számukra ? írta az MTI. "A jelek szerint a közösségekben létezik egyfajta természetes hajlam arra, hogy kivessék magukból a magányos embereket. Ilyesmit korábban a majmok viselkedésének megfigyelése közben is tapasztaltak a tudósok" - mondta Cacioppo, aki a kérdés megoldásában a megelőzés szerepét hangsúlyozta. (168ora)

Nanométeres mérettartományba eső, irányított mágneses korongokkal sikerült rákos sejteket elpusztítani - közölték amerikai kutatók a Nature Materials című szaklap vasárnap megjelent számában. A 60 nanométer (a nanométer a méter egymilliárdod része) vastagságú nanokorongok a laboratóriumi kísérletekben átszakították a ráksejtek membránját, ezáltal önmegsemmisítésre késztették azokat. Az aprócska korongok vas-nikkel ötvözetből készülnek, így mágneses mező segítségével mozgathatók, a rákos sejtek így "távirányítással" roncsolhatók szét. Elena Rozhlova, az egyesült államokbeli Argonne Nemzeti Laboratórium munkatársa elmondta, hogy mindössze tíz percig tartották a korongokat alacsony mágneses mezőben, ami elegendő volt ahhoz, hogy a ráksejtek 90 százalékát elpusztítsák segítségükkel az ezt követő tesztben. A tanulmányt kommentálva Jon Dobson, a brit Keele-i Egyetem szakértője kifejtette, hogy a nanokorongokat antitestekkel terelhetik a tumorsejtek irányába. "Elegáns és gyors technika a tumor megsemmisítésére a teljes testre irányuló kezelések, például a kemoterápia mellékhatásai nélkül" - értékelte Dobson. (inforadio)

Vlagyimir Putyin orosz kormányfő tigrise nem csak él és egészséges, hanem kistigriseket hozott a világra - jelentette be Vlagyimir Peszkov, Putyin szóvivője, miután a sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy az állat eltűnt a tudósok radarjairól. Putyin tavaly tette fel egy előzőleg általa altató lövedékkel elkábított tigris nyakára az örvet, amely a GLONASZSZ, az orosz műholdas helyzetmeghatározó rendszer segítségével lehetővé teszi a tudósoknak, hogy figyelemmel kísérjék kóborlásait. Putyin fellépésével indult be a "Tigris hadművelet", az usszuri tigrisek tanulmányozását és megmentését szolgáló, nagyarányú orosz program. Az utóbbi időben azonban elterjedt, és nagy figyelmet keltett, hogy a Szergának elnevezett tigris elpusztult. A szóvivő beszámolt róla, hogy mindössze Szerga GLONASZSZ-nyakörvének akkumulátora merült le, ezért tűnt el a radarokról, de amikor október 20-án befogták, kiderült, hogy kölykei lerágták a kis szerkezet antennáját. Október 26-án Szerga egy fia, a Bokszer nevű, másfél éves hím is kapott nyakörvet. Őt már ismerték a tudósok, ugyanis az automatikus infravörös kamerák felvételein többször látták Szergával. A rokonságot a genetikai vizsgálatok is igazolták, mi több, Bokszer papáját is megtalálták a Professzor néven számon tartott hím "személyében". Szergán és rokonságán kívül még egy tigris visel GLONASZSZ-nyakörvet: őt pici korában találták tavasszal. Anyja elpusztult, ezért őszig emberek nevelték, aztán nyakörvvel szabadon engedték. A Moszkovszkij Komszomolec pénteki cikke szerint ez volt az első eset, hogy rabságban nevelkedett tigrist visszaengedtek a szabad természetbe. Becslések szerint ma már csak mintegy 500 usszuri tigris él szabadon az Amur és az Usszuri folyó menti tajgában, és évente 10 százalékkal csökken számuk, Kínában pedig, ahol a hagyományos orvoslás használja a tigrisből készült termékeket, már csak alig néhány egyed él szabadon. A tigrisnek csak két ellensége van. Az egyik a medve, amely azonban csak kölykökre és legyengült felnőtt állatokra veszélyes. A másik az ember, aki irtja az erdőt, vadászik a tigrisek fő táplálékául szolgáló patásokra, és vadászik is a fenséges nagymacskákra, noha ez szigorúan tilos. A tudósok már feladták a reményt, hogy megmenthetik az usszuri tigrist a kipusztulástól, de 2008-ban a kormány az ilyen célra fordított eddigi legnagyobb összeget adta az Orosz Tudományos Akadémiának a "Tigris-hadműveletre", amelynek keretében öt év alatt több száz, a tigrisek mozgását videóra rögzítő, úgynevezett fotócsapda és műholdról követhető nyakörv segítségével tanulmányozzák a tigrisek életmódját és azt, hogy milyen hatással van rájuk az élettér változása. Putyinnak egyébként "van" még egy tigrise: születésnapjára kapta a kölyköt minden környezetvédelmi szabály megsértésével tavaly, így nem csoda, hogy az ajándékozó neve titokban maradt. A Putyin-család néhány hétig cirógatta-dédelgette a kis nagymacskát, aztán átadta egy állatkertnek. (MTI)

Gigantikus óceánkutató állomást tervezett egy francia mérnök, amely forradalmasíthatja a tengerekről kialakított tudományos képet. Óceáni forradalom? Az 51 méteres függőleges szerkezetű óceánkutató állomás eddig sosem látott lehetőséget adna a kutatóknak a tengerek megismerésére. Mély merülésének köszönhetően a tudósok folyamatosan a felszín alatt lehetnek, miközben az állomás arra halad, amerre csak szeretnék. A 64 éves Jacques Rougerie azt mondja, tavaly még csak ötven százalékos volt az esélye annak, hogy az óceánkutató megépülhet, ám most már 90 százalék, hogy megvalósulhat a merész álom. Nemrég Nicolas Sarkozy francia elnök is említést tett az óceánkutatóról, és egyre több vállalat áll a projekt mögé. Egy ilyen óceánjáró megépítéséhez 35 millió dollárra lenne szükség, és a pénz fele már megvan. A távolabbi terv, hogy fél tucat ilyen óceánkutató épüljön. Forrás: STOP/Daily Mail

A norvég NTNU tudományegyetem Kavli agykutatói központjában fontos agyi mechanizmusra derített fényt egy kutatócsoport. Megtalálták azt a mechanizmust, amivel az agy ki tudja szűrni a zavaró információkat, hogy csak a számára lényegi dolgokra fókuszálhasson, olvasható mindez a Nature szaklapban. Agyunk hasonlít egy rádióhoz, állítja Laura Colgin, a Nature-ben megjelent tanulmány szerzője. A rádióadók között zajt, nem pedig fontos vagy egyáltalán értelmezhető információt kapunk - ha belegondolunk, roppantul zavaró úgy figyelni valakire, ha közben zene szól a háttérben. Az idegsejtek is hasonlóan működnek, ráhangolódnak a megfelelő "csatornára", mondja Colgin, aki azt állítja: ahogy a rádióadók egymástól eltérő frekvenciákon adják a híreket és a zenéket, az agy is különféle frekvenciájú hullámokkal küldi az információkat egyes területei között. Colgin és kollégái patkányok agyhullámait vizsgálták az agy fő memóriaközpontjaként ismert hippokampusz bárom különböző részében és arra döbbentek rá, hogy az agyhullámok egy különleges csoportja, a gammahullámok szállítják az információkat az agy különböző részei között. Korábban ezekről a hullámokról gondolták úgy, hogy a tudatosság kialakításában vesznek részt, de korábban senki sem tudta megmondani, hogy frekvenciájuk miért különbözik annyira drasztikusan mind az idő, mind pedig a különböző agyi területek függvényében. Amikor azt mondjuk, hogy valakivel összhangban vagy egy hullámhosszon vagyunk, folytatja a kutató, az szó szerint is pontos kifejezés lehet, hiszen idegsejtjeink szó szerint egymás hullámhosszára hangolódnak. A további vizsgálatok még érdekesebb eredményeket szültek, olvasható a tanulmányban: az agyban rádiószerű szisztéma működik: az alacsonyabb frekvenciákat arra használja, hogy múltbeli emlékeinket szállítsa, a magasabbakat pedig a jelennel kapcsolatos információkat kezeli. A sejtek másodperceként akár többször is képesek hullámhosszot vátani és meg is tudják különböztetni így az adott információkat, hogy például milyen múltbeli eseményre gondolunk, eközben hol vagyunk és mit iszunk éppen. A különféle hullámhosszokat azonban nem tudják egyszerre hallgatni. Agyunk ugyanis megkülönbözteti az emlékeket és az aktuális, általunk éppen megélt tapasztalatokat. Ha az ezekről szóló üzenetek ugyanazon frekvencián lennének továbbítva, érzékelésünk és világfelfogásunk is teljesen megkavarodna. Előfordulhat, hogy a skizofréneknél éppen ez lehet a probléma, ők ugyanis nem tudják például megmondani, hogy az általuk hallott beszéd a mellettük levő embertől származik vagy egy filmből, amit korábban néztek meg. Colgin szerint ezt még jelenleg nem képesek megállapítani, de az biztos, hogy a skizofrén pácienseknél az eddigi vizsgálatok igen abnormális gammahullám-viselkedést mutattak ki. (hvg)

Őszi időjárásunkba szeretnénk további melegséget vinni, amikor bemutatjuk a különleges építményeiről híres turistaparadicsomot, Dubajt, ahol a mesterséges szigetekkel megnövelt homokos tengerparton ilyenkor is 20-30 Celsius-fokot mérnek. Az Egyesült Arab Emírségek második legnagyobb városában találhatók a modern kori építészet legmerészebb, rekordokat döntögető vívmányai. Ilyen például a világ első 7 csillagos, mesterséges szigetre épült szállodája, a Burdzs el-Arab, amely a legnagyobb magasságot elérő hotel is egyben (321 méter). 1999. december 1-jén nyitotta meg kapuit kizárólag a vastag pénztárcájú turisták számára, hiszen a legolcsóbb szobát is 1000 dollárért kínálják. Hat évvel később, 2005-ben készült el a Perzsa-öböl aljából kiemelt, nagy erejű szivattyúkkal a helyükre "fújt" homokból, valamint kőből épített pálma alakú sziget, a Palm Dzsumeira. A "pálma levelein" szállodák és luxusvillák sorakoznak, amelyeket hullámtörő gátak védenek. A terület kihasználtságát jellemzi, hogy a 2 kilométeres "pálmalevélen" egy házsor 71 épületből áll. A Dzsumeirát a Palm Dzsebel Ali, a The Worldnek elkeresztelt 300 mesterséges szigetből álló, Földet ábrázoló szigetcsoport, majd a még építés alatt álló Palm Deira követte. Az építés folyamatát bemutató képsorozatunk a Palm Dzsumeira és a The World növekedését mutatja be. Meg kell említenünk még a világ legmagasabb felhőkarcolójának (818 m) szánt Burdzs Dubajt, amely a tervek szerint 2010 januárjában nyitja meg kapuit. A műholdkép-sorozat 2002, 2003, 2004, 2005, 2006 és 2008-ban készült a NASA ASTER műszerével Hogy az egész építkezés előzményeiről is megtudjunk valamit, körülbelül 50 évet kell visszautaznunk az időben, amikor Dubaj folyójának kikotrásával komoly kereskedelmi szerephez jutott a város. Ezután 20 évvel, 1971-ben a régió emirátusainak összefogásával megalapították az Egyesült Arab Emírséget, s a kőolajból befolyó bevételt a turizmus fejlesztésére fordították. Később, amikor jelmondatuk - a széleskörű szolgáltatásra célzó - "Mindent egy helyen!" kezdett valóra válni, már nem az olaj, hanem a turisták tömkelege volt anyagi jólétük legfőbb forrása. (origo)

Rohamosan növekszik a globális mobiltelefonos adatforgalom - derül ki az Opera Software szerdai beszámolójából. A mobiltelefonos webböngészők piacát vezető norvég vállalat szerint a böngészőjükkel folytatott adatforgalom szeptemberhez képest 16 százalékkal emelkedett. A mobilinternet használata 2007-től, az Apple iPhone telefonjának megjelenése óta növekszik rendkívüli ütemben. "A dolgok akkor változtak meg, mikor Steve Jobs, az Apple vezérigazgatója bejelentette, hogy az internet most már a zsebben is elfér" - mondta Eric Harrel, az Opera pénzügyi munkatársa, hozzátéve, hogy az iPhone felhívta a szolgáltatók figyelmét az internetes keresőkben rejlő pénzügyi lehetőségekre. A szakember szerint a Google is ennek megfelelően járt el. A mobilszolgáltatók az internetes böngészésből és a közösségi portálok használatával kívánják bevételeiket növelni, miközben a hagyományos telefonálásból egyre kevesebb profitra számítanak. Rohamosan növekszik az igény úgynevezett proxy alapú mobilböngészőkre, amelyek a mobiltelefonok processzorait kímélve a szolgáltatók szerverein "butítják le" a weboldalakat - mondta a Novarra mobilböngészőt fejlesztő vállalat üzletfejlesztési alelnöke, Randy Cavaiani. A Nokia más vezető készülékgyártókkal együtt saját böngésző fejlesztésére összpontosít, jóllehet az iparág többsége szerint nem a Blackberryt gyártó RIM az utolsó, amely például a Torch böngészőfejlesztő felvásárlása mellett döntött. A 26,4 százalékos piaci részesedéssel vezető Opera sorsa a piac szereplőinek jövőbeli stratégiáján múlik. Az internetes adatforgalmat - az oldalak tömörítése révén - akár 90 százalékkal is csökkenteni képes böngésző 39,6 millió felhasználója a múlt hónapban mintegy 263 millió megabájt adatforgalmat generált. A StatCounter statisztikai oldal szerint az iPhone 22,1, a Nokia böngészője 19,7 százalékos piaci részesedésnek örvend. A mobilinternetes keresők piacát az Opera elsősorban a fejlődő-feltörekvő országokban - például Indiában, Indonéziában, Oroszországban vagy Ukrajnában - több mint 50 százalékos aránnyal vezeti. (mti)

A Wikipédia, az internetes szabad enciklopédia 49 ezer önkéntes szerkesztőt veszített 2009 első negyedében, tízszer többen hagyták ott az oldalt, mint az előző év azonos időszakában - derül ki egy egyetemi felmérésből. Az oldal multimédia tartalmakra szakosodott brit részlege, a Wikimedia UK szerint a szerkesztők elvesztése nem jelenti azt, hogy az oldal bajba került volna. "A Wikipédia egyáltalán nem haldoklik, az oldalon közölt információk szabadon terjeszthetők, tehát az eddig felkerült szócikkek örökké ott lesznek" - magyarázta Michael Peel a Wikimedia UK munkatársa hozzátéve, hogy üdvözlendő az együttműködés múzeumokkal, melyek valódi szakértőkkel gazdagíthatják a szerkesztői gárdát. A szerkesztőcsökkenésről készült felmérést Felipe Ortega, a madridi János Károly Király Egyetem (Universidad Rey Juan Carlos) kutatója közölte, aki szerint a létszámfogyatkozás problémákat okozhat az oldal működésében. "Ha ez a tendencia a következő egy-két évben is folytatódik, bizonytalanná válhat a projekt sorsa" - hangsúlyozta a kutató. A nyolc évvel ezelőtt alapított, bárki által szabadon szerkeszthető Wikipédia 260 nyelven mintegy 13 millió bejegyzést tartalmaz. Az internet egyik legnépszerűbb oldalaként havonta 65 millió látogatót vonz. (mti)

A második világháború sokszor legnehezebb, és legveszélyesebb berepüléseit végezték azok a pilóták, akiknek korábban Skóciában őrzött légifotói pár napja egy különleges adatbázisban váltak kutathatóvá az interneten. A képek között igazi különlegességek is vannak, így az adatbázisba az 1944 szeptemberében Peenemündéről, vagy a colditzi hadifogolytáborról készített képek is bekerültek. A fotókat egész mostanáig zárt ajtók mögött őrizték, ám azok egy hosszas és igencsak komoly erőfeszítést igénylő folyamat után végre mindenki számára elérhetővé váltak az interneten. A képeket 50 éven át a Keele Egyetemen, a Légi Felderítés Archívumában (Tara) tárolták, ám a kollekciót tavaly egyesítették a Légifotók Nemzeti Gyűjteményével. A Tara 10 millió képét folyamatosan digitalizálják, az ebből eddig elkészült 4000 darab mostantól az interneten is szabadon böngészhető az www.aerial.rcahms.gov.uk címen. Évtizedekkel a Google Earth és a műholdak kora előtt a pilóták fegyvertelen Spitfire-jükre rögzített gépükkel sokszor 10-15 méter magasságból fotózták le a célpontokat. A repülőket a legtöbb esetben rózsaszínre festették, hiszen ezt a színt a felhőtakaróban nem lehetett észrevenni, míg a nagy magasságú bevetések esetében sötétkékek lettek. A legtöbb esetben ez sem volt elég, és több száz gép soha nem tért haza. Akiknek viszont sikerült, azok a második világháborús szövetséges győzelemhez elengedhetetlen képeket vittek magukkal. Ezeket a fotókat aztán sztereoszkópokkal elemezték, és a kinyert információk alapján tervezték meg a hadműveleteket. A detektívmunkát a Brit Királyi Légierő medmenhami bázisán végezték: a csoportban földrajztudósok, régészek, de oxfordi akadémikusok is voltak. (mult-kor)

Egy német zoológusnak egészen elképesztő mikroszkopikus felvételt sikerült készítenie egy vízibolháról, amely foszforeszkáló zöld színével "pont olyan", mint egy idegen űrlény. Vízibolha A kis vízibolha így néz ki mikroszkopikus felvételen. Foszforeszkáló zöld színe olyankor van, amikor a szülei jeleznek neki, hogy ellenséges ragadozó, nevezetesen nyári pajzsosrák van a közelben. Ez a zöld foszforeszkálás elijeszti a támadni szándékozót. Ezzel a felvétellel dr. Jan Michels, az Albrechti Egyetem zoológusa megnyerte a világ legnagyobb mikroszkopikus fotózási és filmezési versenyét (Olympus BioScapes Digital Imaging Competition) 2009-ben mintegy kétezer benevezett résztvevőből. STOP/Daily Mail

A világ első ozmóziserőművét adják át kedden Norvégiában, az édes és sós víz keveredéséből energiát nyerő erőművet - amely egyelőre csak tesztelésre alkalmas - a trónörökös felesége, Mette-Marit hercegnő avatja fel. Az erőmű beindításával a Statkraft norvég állami energiakonszern azt akarja nagy léptékben tesztelni, hogy milyen mennyiségben állítható elő energia az édes és sós víz találkozásánál kialakuló nyomásból. "Büszkék vagyunk arra, hogy olyan időkben, amikor az éghajlatváltozás egyre nagyobb kihívásokat jelent, és nő az igény a tisztább energia iránt, olyan megújuló energiaforrással tudunk előállni, amelyet még soha nem használtak" - mondta Bard Mikkelsen, a villamosipari vállalat vezetője. Az egyelőre csak kísérleti erőmű Oslótól nem messze létesült, ahol az édes és a sós víz találkozik. A két különböző víz találkozásában rejlő hatások energiává alakításának ötlete már régen megfogalmazódott, a megvalósítás azonban csak most vált lehetővé. Az erőműben egy különleges, extrém finom membrán segítségével használják ki a nyomáskülönbséget, a turbinák ezt alakítják energiává. A Statkraft reményei szerint 2015-től már kereskedelmi célú használatra is alkalmas lehet az erőmű. Egy nagyobb erőmű akár 10 ezer háztartást is elláthatna energiával - vélik norvég mérnökök. "Az ozmózissal nyert energia megújuló és tiszta forrás, ami globális léptékben akár 1600-1700 terawatt energiát képes termelni. Ez Kína 2002-es energiafelhasználásának felel meg" - magyarázta a Statkraft szóvivője. (mti)

Ritka ronda állatot találtak amerikai oceanográfusok a Mexikói-öböl északi részén - írja Discovery News. Ezt a bizarr, átlátszó tengeri uborkát, amelynek Enypniastes a neve, a tenger felszíne alatt 2,5 kilométerrel találták a Mexikói-öbölben. Az állatot a Census of Marine Life és a Woods Hole Oceanographic Institution munkatársai azonosították. Tengeri uborka - Enypniastes (hvg)

Nemzetközi kutatással első ízben mutatták ki, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő cigaretták kivétel nélkül a veszélyes kórokozók melegágyai. Tele van baktériumokkal Több száz fajta baktérium és mikroba van egy szál cigarettában, s ezek nagy része veszélyes kórokozó. A cigarettákban a dohány elégése ellenére ezek a mikroorganizmusok nem pusztulnak el, tehát mind a dohányos, mind pedig a passzív dohányosok számára a dohányfüst a fertőzések és krónikus betegségek veszélyét jelenti. A Marylandi Egyetem munkatársai rámutattak, hogy további vizsgálatokra van szükség a kérdésben, és nagyon valószínű, hogy a cigarettákban megbúvó kórokozók száma a leendő elemzésekkel jelentősen tovább fog növekedni. Forrás: STOP/Science Daily

November 17-én este az ország több pontján látták a Leonidák meteorraj kitörését. Egy kisebb csoport a tési szélmalmok mellől észlelt és fotózott. 2009. november 17-én nagy várakozással készültünk a 55P/Tempel-Tuttle-üstökös anyagfelhőjének, a Leonidák meteorraj várható erős maximumának a megfigyelésére. A magasabb hegyvonulatok kiemelkedtek a ködrétegből, így érdemes volt egy közeli, de magasabb észlelőhelyet keresni. Az MCSE Balatonfűzfői Helyi csoport észlelőivel telefonon egyeztetve végül is a közeli Tési-fennsíkra esett a választásunk. Indulás előtt Gubicza László a biztonság kedvéért felhívta munkatársát a helyszínen, aki megerősítette, hogy szép csillagos égbolt van, látszik a Jupiter és a Tejút sávja is. 493 méter magasan, a Held- és Ozi-malom között (utóbbihoz közelebb) csodálatosan szép, valóban Tejutas ég fogadott bennünket – viszont igen erős szél fújt. Egy ideig az őszi-téli égbolt látványában gyönyörködtünk, majd a fényképezőgépeket az autók szélárnyékában felállítva 20:00 UT-tól elindult a fényképezés, összesen 5 géppel. Hagyományos vizuális észlelést és jegyzetelést nem végeztünk, csupán gyönyörködtünk a felvillanó nyomokban és az égboltban. Később kicsit romlott az ég a vonuló felhőzet miatt, de az előrejelzett maximum, 21:40 UT után megint teljesen tiszta lett. A várt nagy hullás ugyan elmaradt, de így is sok szép, jellegzetes Leonidát láttunk hosszú pályát befutva, de a talán a más rajokból származó meteorok száma még több volt. A hét csillagászati képe november 17-én 22:53:54 UT-kor készült Canon EOS 400D fényképezőgéppel (18 mm, f/3,5, ISO 1600, 30 s expozíció) Éjfél körül terveztük befejezni az észlelést, néhányan már elkezdtek összepakolni, amikor én még egy utolsó felvételt készítettem. Ezen a felvételen látható egy Leonida-tűzgömb, 22:53:54 UT-t mutatott a gép órája. Szabadszemmel is szépen látható volt a jellegzetes, hosszú pályát befutó, kezdetben zöldes, majd sárgásfehér, végén narancsos színű és felfényesedő kb. -3 magnitúdós tűzgömb, az örömkiáltások után meg szerettem volna nézni és mutatni barátaimnak a gép kijelzőjén a felvételt, de már nem sikerült – lemerült a fényképezőgép akkumulátora. Sajnos a kép életlen lett kissé, de így is jól látszik a bal oldali Ozi-malomtól az Orionban felvillanó Leonida. (csillagászat)

Egy különösen ritka orrszarvúfaj nyomaira bukkantak biológusok Vietnamban nyomkereső kutyák és ürülékkupacok segítségével. Speciálisan kiképzett kutyáknak köszönhetően találtak rá egy vietnami nemzeti parkban hét ürülékkupacra, amelyeket egyértelműen a jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus) egyedeinek tulajdonítanak - hozta nyilvánosságra a Természetvédelmi Világalap (WWF) Hanoiban. A rinocéroszoknak ezt a faját a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) az általa összeállított vörös listán a kihalófélben lévő, súlyosan veszélyeztetett kategóriába sorolja - ez a kihalás előtti utolsó lépcsőfok. A jávai orrszarvú korábban Délkelet-Ázsia elterjedt állata volt, mára azonban a legtöbb országban kihalt. Csupán Jáva szigetén és a legújabb felfedezés szerint Vietnamban találhatók példányok. 1988-ig úgy vélték, hogy már Jáván is kipusztultak, de vadászok akkortájt elejtettek egy példányt a szigeten. Julianne Becker, a WWF szóvivője elmondta, hogy a biológusok tízre becsülik az élő egyedek számát. A kutatók nem árulták el, hogy pontosan melyik vietnami nemzeti parkban bukkantak a nyomokra: így próbálják távol tartani a vadorzókat. Az állat szarva a tradicionális orvoslásban manapság is nagyon keresett alapanyag. A gyógyító erejűnek gondolt szarvak miatt az orrszarvúfélék minden faját vadásszák illegálisan. A feketepiacon a szarv egy kilogrammjáért több ezer eurót is elkérnek. Forrás: MTI

Kihalás szélére került a ráják egyik fő fajtája a gátlástalan kereskedelmi halászat miatt, s ebben közrejátszik egy nyolcvanéves rendszertani tévedés is. És még örülünk is neki... Bravó! Francia kutatók kimutatták, hogy egy bizonyos rája lehet az első tengeri élőlény, amely az ember tevékenysége miatt eltűnik a Földről. Eredetileg két rájafajtát különböztettek meg a szakemberek, aztán 1926-ban egy befolyásos tanulmányban a szerző azt állította, hogy a két fajta egy (Dipturus batis). Azóta gondtalanul és hatalmas mennyiségben halászták a rájákat megkülönbözetés nélkül, s most DNS-elemzéssel az derült ki, hogy a rájáknak valójában két fajuk van. Az egyik a Dipturus intermedia, ez a nagyobb, és a Dipturus flossada, a kék rája, amely kisebb. A nagyobb rájafajta úgy került a kihalás szélére, hogy azt hitték, megegyezik a kisebbel, ezért évtizedeken át senki sem gondolta, hogy baj van. Forrás: STOP/BBC NEWS

Egy olasz műgyűjtő megtalálta a XVII. században elhalálozott reneszánsz tudós, Galileo Galilei 1905-ben eltűnt testrészeit: egy fogát, egy hüvelykujját és egy másik ujját - jelentette be a firenzei tudománytörténeti múzeum pénteken. A testrészeket 95 évvel a temetése után távolították el Galileiről. A természettudós és történész 1642-ben halt meg. Giovanni Targioni Tozzetti tudománytörténész volt az, aki Galilei testrészeit külön ceremónia keretében, mintegy ellenállásként Galilei hivatalos megítélésével szemben, temettette el a különleges géniusz iránti tiszteletből - közölte a múzeum. A most előkerült testrelikviák 1905-ben tűntek el, addig különféle gyűjtők birtokában voltak. A tudós egy csigolyáját és egy további ujját 1737 óta mumifikálva őrzik firenzei és padovai múzeumokban. Az előkerült Galilei-maradványokat a régiekkel együtt kiállításon mutatják be 2010 elején, amikor a firenzei természettudományi múzeum a felújítási munkák után újranyitja kapuit, nevét is megváltoztatva Galileo Múzeumra. Galileo Galilei sírja Firenzében, a Santa Croce templomban van, Michelangelo síremléke mellett. Galileo 1564-ben született Pisában, fizikát, matematikát, csillagászatot tanult, s ő alkotta meg a távcsövet, amellyel az égboltot fürkészte, s állította, hogy a Föld kering a Nap körül, ezért a katolikus egyház kiátkozta. Az inkvizíciót csak úgy kerülte el, hogy természettudományi állítását visszavonta. Forrás: MTI

Akkor ezt most tényleg jól megcsinálta, mert itt nem találom sehol.

Igazi gördülő kövek ("rolling stones") a kaliforniai Halál-völgyben: máig nem tudja megmagyarázni senki, hogy mitől mozognak és húznak csíkot maguk után az akár száz kilogrammos kőtömbök. A kaliforniai Halálvölgyben a kövek egyenes vonalban mozognak. Senki sem tudja, miként lehetséges ez. Naponta 87 centimétert haladnak, ami azt jelenti, hogy egy év alatt 320 métert tesznek meg átlagosan. Ezek a kőtömbök akár több mint száz kilósak is lehetnek. Többféle elmélet van arról, hogy a tünemény miként lehetséges, közrejátszik az erős szél, az éjszaka kialakulú jégpáncél, a vizes agyag vékony rétege, és az, hogy a völgy nagy része tökéletesen sima és lapos. De kielégítő magyarázattal még senkinek sem sikerült előállnia. Ez a világ egyik legmelegebb vidéke, itt mérték a második legmagasabb hőfokot a Földön, 58 Celsius-fokot. A Halál-völgy az USA legmélyebb pontja, 86 méterrel a tengerszint alatt fekszik. Forrás: STOP/Daily Mail

Meglepő felfedezést tettek nemrégiben amerikai kutatók, amiről a National Geographic számolt be. A korábban hittnél százszor több oxigént tartalmazhatnak a Jupiter egyik holdján, az Európán lévő hatalmas óceánok. Mindez azt jelentheti, hogy akár a földi élethez hasonló jelenségek is kialakulhatnak a jéggel borított holdon. Az Európa felszíne természetesen rendkívül hideg, hiszen távol van a Naptól, de a jégpáncél alatt olyan mélytengeri áramlatok működhetnek, amelyek a földihez hasonlóak. Ilyen hidrotermális áramlatok, vagyis a hideg és a meleg víz cserélődését biztosító mozgások az élet kialakulását is megkönnyítik. Mivel most kiderült, hogy a korábbinál több oxigén is rendelkezésre áll ezen a holdon, gyanítható, hogy nemcsak mikoorganizmusok jöhettek létre a vastag jégpáncél alatt. Az io9.com angol nyelvű hírportál már azon tréfálkozik, hogy akár már horgászni is indulhatnánk az Európára, hiszen annyi oxigén, amennyit most találtak, 3 millió tonnányi hal számára is elég lehet. Az, hogy halak élnek-e az Európán, vagy hogy egyáltalán van-e élet a holdon, egyelőre nem bizonyított, de halszerű lények létezése ma már nem is annyira elképzelhetetlen e távoli égitesten. A hárommillió tonnás szám nem légből kapott, ezt Richard Greenberg, a University of Arizona kutatója vetette fel az Amerikai Csillagászati Társaság bolygókutatási szekciójának egyik találkozóján. Ugyanakkor az is igaz, hogy egyelőre nem ismertek az Európán uralkodó fizikai feltételek, körülmények, így csak feltételezhetik a kutatók az élet jelenlétét. Az óceánok mélyén, a tengerek fenekén alakulhatnak ki a földihez hasonló viszonyok - véli egy ökológus, Timothy Shank, a Woods Hole Oceanográfiai Intézet munkatársa. Shank meglepődne, ha nem lenne élet az Európán. Hogy kerül oda az oxigén? De hogy kerül az oxigén a vízbe? A feltételezések szerint a Jupiter mágneses mezőjének töltéssel rendelkező részecskéi ütköznek az Európa jégpáncéljába. Ez a jeges felszín állandóan mozog, töredezik, mert a Jupiter és a Nap gravitációja árapály-jelenséget okoz a szilárdnak tűnő felszínen is. Így az oxiénnel feldúsult jég beleolvad az Európa óceánjaiba, s ez vezet az oxigénben gazdag óceánok kialakulásához. Ez az oxigén pedig már elég lehet a földi élethez hasonló jelenségek kialakulásához is. Egyelőre azonban egyetlen űrszonda sem hatolt át a jégpáncélon, így még nem vizsgálhatták meg a tudósok az Európa óceánjait. A NASA ugyanakkor felvetette egy olyan műhold készítését, amely az Európa körül keringene, és folyamatosan vizsgálná a holdat. A Jupiter a NASA felvételén (hvg)