bikas

Japán kutatóknak a világon elsőként sikerült lencsevégre kapniuk az élő kövületként számon tartott coelacantha őshal újszülöttjét. A japán tengerkutatók keddi bejelentése szerint ez év október 6-án sikerült filmre venniük az őshalat a Manado-öbölben, Sulawesi (Celebesz) partjainál, ahol az indonéziai coelacantha valamivel több, mint egy évtizede "horogra" akadt. A coelacanthabébit 161 méter mélységben filmezték le. A 20 perces felvételen egy 31,5 centiméter hosszúságú, kék színű, fehér pettyekkel tarkított hal látható, amely lassan úszkál a tengerfenék kövei között. A kutatók távirányításos tengeralattjárót használtak a felvételek készítésére. "Ismereteink szerint ez az első videofelvétel, amely élő újszülött coelacantháról készült" - hangsúlyozta Ivata Maszamicu, a Tokiótól északkeletre található ivakai tengeri akvárium kutatója, hozzátéve, hogy ezekről a rejtélyes halakról mindmáig nagyon keveset tudnak. A tudósok reményei szerint a felvétel segít többet megtudni a coelacantha őshalak szaporodásáról és életmódjáról. Korábban egy hasonló méretű "porontyra" vemhes coelacantha boncolásakor bukkantak. Feltételezések szerint még a nőstényhalak hasában bújnak ki a kicsinyek a tojásból, s születésük időpontjára teljesen kifejlődnek. A Coelacantha a bojtosúszósok ősi rendje. Az idetartozó halak zömök testűek, farokúszójuk széles és háromkaréjos, pikkelyeik vékonyak, a koponyapáncél másodlagosan elcsontosodott. A 408 millió évvel ezelőtt kezdődött devon időszakban jelentek meg, ekkor, továbbá a karbonban és a perm időszakban az édesvizekben éltek, a triásztól pedig a tengerekben. A Coelacantha a tudósok szerint alig változott a történelem előtti idők óta, A rendet egyébként kihaltnak vélték egészen 1938-ig, amikor az Indiai-óceánból, Dél-Afrika partjainál kifogták egyik jelenkori képviselőjét, a bojtosúszójú maradványhalat (Latimeria chalumnae) - olvasható a Physorg tudományos hírportálon. 1997-ben egy fura kinézetű halat, amelyet coelacanthaként azonosítottak, Indonéziában, Manado városának halpiacán fényképeztek le. Egy élő példányt egy évvel később sikerült a környéken kifogni a tengerből, s a DNS-vizsgálatok bebizonyították, hogy az indonéziai coelacantha különbözik afrikai "társától", önálló faj. (hvg)

A cseh régészek egy Kolín városát elkerülő autópálya-szakasz építése során Európa legnagyobb prehisztorikus erődítményeinek maradványait fedezték fel. Az ásatásokat vezető Radka Sumberova régész elmondása szerint a kutatók közel 40 hektárnyi területet vizsgáltak át, ahol több ezer leletet fedeztek fel. A neolitikus tárgyak mellett a szakértők paleolitikus, bronz- és vaskori, illetve római kori és korai középkori leletek ezreit is felfedezték, amelyek vizsgálata azonban még csak most következik majd. A legfontosabb felfedezés azonban a négy őskori építmény megtalálása – véli a régész. A hasonló erősségek kör illetve ovális alakúak, 50-200 méter átmérőjűek, és a neolitikum során jelentek meg Európában. Ezekben soha nem laktak, és a szakértők szerint kultikus, katonai vagy kereskedelmi célokra használhatták azokat. Európában eddig közel 100 hasonlót fedeztek fel, és azokból több a Cseh Köztársaság területén található. A Kolínhoz közel felfedezett építmények 214 és 230 méter átmérőjűek, és mellettük négy árkot is találtak: a legnagyobb 4,5 méter mély és 14 méter hosszú volt. A másik két építmény jóval kisebb: az egyik 80, míg a másik 75 méter átmérőjű.

Mégsem a hatvanas években indult ET rádiós kémlelése, mint ahogy azt sokan gondolták. Egy amerikai blog egy olyan táviratra bukkant, ami azt bizonyítja, már a múlt század húszas éveiben elindult az idegenvadászat az Egyesült Államokban. Ha ET-vel szeretnénk beszélgetni, kevés egyértelmű megoldás kínálkozik. Ezek közül az egyik – és talán a leggazdaságosabb – ha telefonon csevegünk vele. Ahhoz azonban, hogy tárcsázzuk, nem árt, ha tudjuk a számát. Vagy legalábbis azt, hol lakik... A kutatók mindmáig úgy gondolták, hogy az első olyan program, amely idegen civilizációk (rádió)jeleinek felfedezésére indult, a hatvanas években az amerikai Cornell Egyetemen indított Ozma program volt. A Letters of Note nevű amerikai blog által talált levél tanúsága szerint azonban a hallgatózás közel négy évtizeddel előbb kezdődhetett el. Az érdeklődésre számot tartó irományok gyűjtésével foglalkozó blogon egy olyan táviratot tettek közzé, ami utasítja a Haditengerészet tisztjeit, hogy működjenek együtt a tudósokkal egy kísérletben. A David Todd professzor által megálmodott adatgyűjtés során a haditengerészet valamennyi rádióvevő állomása a Mars felé irányítja figyelmét (természetesen addigi munkájuk el nem hanyagolásával) és fülel. Az 1924. augusztus 21-e és 24-e között Todd professzor elérte a lehetetlent: az egész haditengerészet a Marsra hallgatott, mivel – írja a távirat – a tudósok arra számítottak, hogy a marsiak esetleg szintén megkísérelnek kommunikálni velünk. A meglehetősen elbizakodottnak tűnő reményeket az a tény is táplálta, hogy a Föld-Mars távolság jó évszázada a legkisebb volt ezekben a napokban. Mi sem természetesebb, hogy marsi ismerőseinkkel ekkor kell felvenni a kapcsolatot. Sajnos ez alkalommal a Világok harca elmaradt: a kísérlet során a felvevőkészülékek nem rögzítettek mást, mint elektromágneses zörejeket – annak ellenére, hogy Todd a jobb vétel érdekében a kereskedelmi rádiózást is korlátozni kívánta volna. Az 1924-es kísérlet mindazonáltal a táviratnak köszönhetően elfoglalta illő helyét a földöntúli” intelligencia kutatásában, mint az egyik legfontosabb mérföldkő. (nyest)

Maratoni műtéttel sikeresen szétválasztottak egy sziámi ikerpárt Ausztráliában. A beavatkozás 25 órán át tartott, és összesen 16 orvos és nővér vett részt benne. A kétéves bangladesi kislányok a fejüknél összenőve születtek. Mindketten jól vannak a műtét után - mondta el kedden Leo Donnan, a melbourne-i királyi gyermekkórház igazgatója. A következő lépés, hogy egy hasonló maratoni, úgynevezett korrekciós műtétnek vetik alá a két gyereket – írta az MTI. Az orvosok a műtét előtt 25 százalék esélyt adtak annak, hogy az ikerpár, Trisna és Krisna súlyosabb maradandó károsodás nélkül átvészeli a beavatkozást. A gyerekek árvák; egy alapítvány segítségével kerültek Ausztráliába nem sokkal a születésük után. (168ora)

Elkészült az első német szélerőmű park az Északi-tengeren: hét hónapig tartó munkálatokat követően felállították az "alpha ventus" kísérleti szélerőmű park tizenkettedik, egyben utolsó turbina egységét. A 250 millió eurós kísérleti projektet az EWE, E.ON és Vattenfall energiaipari vállalatok közös finanszírozásában valósították meg kivitelezési tapasztalatok gyűjtése céljából. Az "alpha ventus" 50 ezer háztartás évi szükségletének megfelelő elektromos áram termeléséhez elegendő kapacitással rendelkezik. A tizenkét szélturbinát Borkumtól 45 kilométerre északra állították fel a nyílt tengeren 30 méteres vízmélységű területen. A szélturbinák legnagyobb magassága 155 méter. A Wilfried Hube projektvezető, az EWE szakembere szerint az erős hullámverésben sikeresen végrehajtott kivitelezéssel a három vállalat bebizonyította, hogy a nyílttengeri szélenergia parkok telepítése még viszonylag nehéz környezeti körülmények között is technológiailag megvalósítható alternatíva Németország számára. Az "alpha ventus" lényegesen bonyolultabb projektnek bizonyult Wilfried Hube elmondása szerint minden más, Németországon kívüli szélerőmű park beruházásnál. Két különböző német szélturbina típust telepítettek két különböző eljárással épült talapzatra. "Gyakorlatilag két szélerőmű parkot építettünk fel" - mondta a projektvezető. A tizenkét szélturbina első hat tagja augusztus óta próbaüzem keretében 13 millió kilowattóra elektromos áramot termelt. A fennmaradó hat turbinát az elkövetkező hetekben kapcsolják hálózatra. (mti)

Amerikai kutatók az Egyesült Államok délnyugati területeinek magas hegyeiben élő szálkásfenyők évgyűrűit vizsgálva felfigyeltek arra, hogy a növekedési gyűrűk az utóbbi 50 évben szélesebbek, mint korábban bármikor. Tanulmányukban arra következtetnek, hogy a szélesebb gyűrűket létrehozó gyorsabb növekedés oka az éghajlat felmelegedése. A simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva) egyes példányai Földünk legöregebb fái közé tartoznak. A legidősebb példányok a kaliforniai White Mountainsben (Fehér-hegységben) találhatók. A ma élő legöregebb egyed, a "Matuzsálem" névre hallgató fa korát majdnem 4800 évesre becsülik, de egy már elpusztult fa (a "Prométeusz") kora 4950 év volt. A szálkásfenyők rendkívül sivár, sziklás, szélfutta vidéken élnek, ahol kevés konkurenciájuk akad. Az idősebb példányok a 3000-3300 méteres magasságot kedvelik. Hosszú élettartama alkalmassá teszi a növényt a múltbeli éghajlatváltozási események tanulmányozására. Ezt használta ki Matthew W. Salzer, a tucsoni Arizonai Egyetem évgyűrűkutató laboratóriumának kutatója. Salzer munkatársaival felfedezte, hogy a fahatár közelében lévő 150 méteres sávban élő fenyők évgyűrűi gyorsabban nőttek (szélesebbek lettek) 1951 és 2000 között, mint a korábbi 3700 évben bármikor. Amikor a kutatócsoport magyarázatot keresett a jelenségre, több lehetőség is felmerült. Korábbi kutatásokban kimutatták például, hogy a légkör megnövekedett szén-dioxid-tartalma serkenti a vízfelvételt, és ez gyorsíthatja a fák növekedését. A kutatók azonban azt tapasztalták, hogy az évgyűrűnövekedés gyorsulása csak a fahatár vonalától függött (az említett 150 méteres sávban), és az abszolút magasságnak nem volt hatása az évgyűrűk méretére. Ez viszont arra utal, hogy az éghajlat melegedése, és nem önmagában a szén-dioxid-szint növekedése serkentette gyorsabb növekedésre a fenyőket. Az évgyűrűk növekedésének felgyorsulása újabb bizonyíték arra, hogy a 20. század második felében tapasztalható globális hőmérséklet-emelkedés kapcsolatban áll a magashegyi ökoszisztémákban megfigyelhető szokatlan jelenségekkel - állítják az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban a szerzők. Forrás: PNAS

Kolumbia észak-keleti vidékén egyszerűen eltűnt egy folyó. A San Andrés nevű kisvárostól mintegy egy kilométerre hirtelen vége szakadt a víz folyásának és a nem is olyan kicsi, mert hajózható Listará folyó vize eltűnt a föld alatt. A szakértők, akik most expedíciót indítanak az ország fővárosából Bogotából a pontos helyzet, és az esetleges veszélyek felmérésére, abból indulnak ki, hogy egy nem régi földrengés alkalmával repedés keletkezett a földkérgén, és abban tűnt el a kolumbiai folyó. (azta)

Egy francia műértő speciális kamerás vizsgálata során kiderítette, hogy Leonardo világhírű festménye nőalakjának eredetileg volt szemöldöke – adta hírül a Telegraphra hivatkozva a Szabad Föld Online. Pascal Cotte műértő azt állítja: a 240 megapixeles kamerás vizsgálat során rengeteg titokra derült fény Mona Lisával kapcsolatban. Eszerint Leonardo a festményét rétegekből építette fel, melyek egyik felső rétegeként speciális bevonat került a képre, ami megnövelte az arc háromdimenziós látványának illúzióját. Erre a rétegre azonban még különböző részletek kerültek fel, többek között a szemöldök is. S hogy most miért nincs az mégsem a képen? Pascal Cotte megadja rá a választ: a szemöldök rétege valószínűleg teljesen elhalványult egy kémiai reakció következtében, de az is lehet, hogy maga a művész távolította el. A speciális kamerának köszönhetően kiderült, hogy munka közben Leonardo da Vinci megváltoztatta Mona Lisa bal kezének egyik ujját, hogy az jobban kifejezze a nyugodtságot, amit az arc sugallt, illetve az arc és a mosoly is szélesebb volt annak idején. Az elmúlt 500 év alatt jelentősen megváltozott a kép, mind a színekre, mind a formákra vonatkozóan – mondta el Cotte, akinek felfedezéseit egy kiállítás keretei között lehet megtekinteni a manchester-i Tudományok Múzeumában. (168óra)

4517

bikás, tudom hihetetlen.

Modern Warfare 2 Plants vs. Zombies

Itt egy hír a filmről. Nem készül folytatás a Zombieland-hez? A BitTorrent múlt heti letöltési toplistáján a Zombieland című film szerezte meg az első helyet. Alkotói érthető módon nem örülnek ennek a "sikernek", sőt úgy vélik, az illegális letöltés nagy aránya miatt egyre kevésbé valószínű, hogy a horrorkomédia folytatása valaha is elkészül? ? olvasható a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület hírlevelében. A BitTorrent hétről hétre összeállított letöltési toplistáján a múlt héten a legtöbbet letöltött film - nem feltétlenül megtisztelő címét - a Magyarországon még bemutatás előtt álló Zombieland szerezte meg. A TorrentFreak beszámolója szerint a horrorkomédiát már több mint egymillió alkalommal töltötték le illegálisan az internetezők. A film alkotói érthető módon nem örülnek ennek az eredménynek. A hírre reagáló Rhett Reese, a film egyik forgatókönyvírója szerint az illegális letöltés nagy aránya miatt meglehetősen valószínű, hogy nem készítik el a produkció folytatását. Forrás: 168ora

Szerettem az alien filmeket, ha tényleg lesz 5 akkor nincs más dolgunk mint várni rá.

A hatalmas, több mint négyméteres szárnyfesztávolságú albatroszok a partoktól több ezer kilométerre is könnyedén eltávolodhatnak. Ráadásul úgy, hogy szárnyaikat szinte nem is mozgatják. Persze csak látszólag, mert azokat fel- és leszálláskor nagyon is lengetik, ám siklás közben szárnycsapások helyett különlegesen hosszú evezőtollaik állítgatásával változtatják szükség szerint szárnyaik íveltségét, görbültségét. Hasonlóan a repülőgépekhez, amelyek szárnyainak hátsó éleit felszálláskor a görbültség fokozására lefelé térítik ki. Ezáltal a szárnyak felett a hosszabb útra kényszerülő levegő felgyorsul, ritkábbá válik, alul meg összetömörül. A felső légritkulás és az alsó nyomásnövekedés emeli végül a gépet a levegőbe. Leszálláskor az ívelőlapokat még jobban kitérítik, hogy azok légellenállása már lassítja is a gépet. Részben a hatalmas madarak technikáját szeretnék utánozni az angol Bristol Robotics Laboratory kutatói, akik a vitorlázórepülőként is ismert Markus Deittert ötlete alapján nekiláttak egy energiát nem igénylő, pilóta nélküli kis felderítőgép megalkotásának. Ezért a téma vezetője, Tony Pipe a munkába bevonta az oxfordi egyetemen az állatok repülését tanulmányozó Adrian Thomas zoológust is. Közreműködésével olyan kis, háromméteres fesztávú repülőt kívánnak készíteni, amely a halászok, a partvédelem, vagy a kábítószervadászok hajóiról indítva, majd távirányítással vezérelve küldhetne videojelentéseket a környező vizekről. A repüléséhez szükséges energiát pedig a tengerek feletti levegőből nyerné. Csakúgy, mint az albatroszfélék. Az albatroszfélék ugyanis megtanulták, hogy közvetlenül a tengerek hullámai felett felfelé is áramlik a levegő. Egyrészt, amikor a szél a hullámokat követve, azok hátára felsiklik, másrészt, amikor szélcsendes időben a gyorsan futó hullámok tolják fel maguk előtt a levegőt. Az állatok pontosan megérzik, hogy hol torlódik magasba a levegő és abban, látszólag mozdulatlan szárnyakkal siklanak. Siklás közben ugyan veszítenek a magasságukból, de - hasonlóan a vitorlázógépekhez - kevesebbet, mint amennyit a levegővel együtt emelkedve nyernek. Teljes szélcsendben is nagyon messzire siklanak el, mert a sík vízfelület és a kiterjesztett, de ívelt, görbült szárnyak közé szoruló levegő, az úgynevezett párnahatás is gerjeszt némi felfelé emelő légerőt. Azonban nemcsak alacsonyan, a hullámok felett képesek mozdulatlan szárnyakkal messzire elrepülni, hanem körülbelül 30 méteres magasságig is. Ehhez az úgynevezett dinamikus vitorlázást sajátították el. Ehhez a levegőt felfelé hajtó erőt az alacsonyan a vízfelszíni súrlódás által lefékezett szél és a magasban eredeti sebességével haladó légáramlat különbsége adja. Ha 30 méter magasan 40 km/óra a szél sebessége, 2 méteren már csak 7 km/óra. S mert a fenti, gyorsabb levegő ritkább, felfelé szívóhatás keletkezik, ezért a levegő alulról folyamatosan felfelé igyekszik. Az albatroszok ezt a feláramlást is képesek kihasználni. A brit kutatók is ezt szeretnék hasznosítani, s egyelőre a számítógépes szimulációkig jutottak, amelyek azonban sikeresen igazolják az elméletet. (nol)

Megtalálták azt a gént, amely a beszédet lehetővé teszi, tehát míg az emberekben megvan, az állatokból hiányzik. Amerikai kutatók úgy vélik, hogy a FOXP2 nevű gén az emberi beszéd kulcstényezője. Ez a gén számos más gént szabályoz, ezáltal teszi lehetővé a beszédet. A Los Angelesben lévő Kaliforniai Egyetem (UCLA) szakemberei 116 olyan gént találtak, amelyek másként viselkednek, mint például a csimpánzoknál, s ezt a különbséget a FOXP2 gén jelenlétével magyarázzák, amely az állatokban nincs meg. A kutatásról a Nature tudományos folyóirat legfrissebb számában jelent meg tanulmány. (stop)

Minden jel szerint túlélte az agyműtétet az a fiatal nő, aki Kr. u. 800 körül eset át a beavatkozáson Írországban, a mai Donegal környékén. Donegalban útépítés során bukkantak arra a középkori temetőre, ahová a VII-IX. századtól egészen a XVI. századig temetkeztek. Az itt feltárt 1300 férfi, nő és gyermek földi maradványai alapján a tudósok megismerhetik, hogy milyen betegségekben szenvedtek a térség lakosai a középkorban - olvasható a The Irish Times honlapján. Bár a csontmaradványok vizsgálata még csak a kezdetén tart, az antropológusok már megállapították, hogy a helyi közösség tagjai közül voltak, akik tuberkulózisban szenvedtek, s előfordultak daganatos megbetegedések is. Jó néhányan erőszakos halált haltak, legalábbis erről tanúskodnak a koponyájukra mért kardvágások. Három kamasz csontjain is fegyver okozta sérülés látható, aminek alapján meg lehet becsülni, hogy körülbelül hány éves korban találták elég érettnek a fiatalokat a fegyverforgatásra. Sok olyan csontkárosodást találtak, amelyek fertőzésnek tudhatók be. Fiatal gyermekek maradványai arról tanúskodnak, hogy C-vitamin hiánya miatt skorbutban betegedtek meg. A kicsik közül sokan vashiányos anémiában (vérszegénységben) szenvedtek. A skorbut és a vérszegénység viszont a korabeli étrend hiányosságairól árulkodik. Egy fiatal nő agyműtét miatt koponyalékelésen esett át. A csont a seb helyén növekedésnek indult, vagyis a beteg túlélte a műtétet. A legérdekesebb lelet egy fiatal férfié, aki összenőtt alsó végtagokkal született. "A férfi 30 éves kora körül hunyt el, ez megfelelt az akkori átlagéletkornak. Mindenhová vinni kellett őt, és megadták neki a végtisztességet, ez pedig sokat elárul a középkori társadalomról, arról, hogy hogyan bántak a fogyatékkal élő embertársaikkal" - hangsúlyozta Michael MacDonagh, a Nemzeti Útépítési Felügyelet vezető régésze. (InfoRadio/MTI)

Hamarosan piacra kerülhet az az új technológia, amely megelőzheti a laptopokban és mobiltelefonokban használt lítium akkumulátorok meggyulladását - jelentette be az eszközt fejlesztő tajvani Ipartechnológiai Kutatóintézet (ITRI). A lítium akkumulátorok rövidzárlatakor hirtelen, mintegy 500 Celsius fokos hőmérséklet keletkezik, amely az akkumulátorok lángra lobbanását, a gyors hőtágulás pedig a burkolat felrobbanását is okozhatja. A Stoba nevű porózus anyagot az akkumulátor negatív és pozitív pólusai közé illesztik, amely az akkumulátor hirtelen melegedésekor 130 fokon vékony hártyává alakul és megállítja a további reakciót. Alex Pang, a négy évvel ezelőtt indult kutatás vezetője elmondta, hogy teljesen új anyagot hoztak létre, amelyre már nagy szükség volt, ugyanis a lítium akkumulátorok túlmelegedésének olyan nagy az esélye, hogy az amerikai közlekedési minisztérium a múlt hónapban "veszélyes anyagnak" minősítette az energiatároló berendezéseket. A kormány szerint a lítium akkumulátorok szállítói közül sokan nem is sejtik, hogy milyen veszélyeknek vannak kitéve. Például egy zárlatos telep okozta repülőgéptűznek végzetes következményei lehetnek. "A tajvani gyártók jelenleg a termék tesztelését végzik, a Stobával szerelt cellák szállítását 2010 első negyedévében kezdik meg" - mondta a kutató, hozzátéve, hogy az új technológia mindössze 2-3 százalékkal növeli a gyártási költségeket. (mti)

Évtizedeken át nyilvánvalónak tartották, hogy a dinoszauruszok hidegvérűek voltak, ám amerikai kutatók ma már sokkal inkább azt tartják valószínűnek, hogy a dinók melegvérűek voltak, és ez is hozzájárult hatalmas evolúciós sikerükhöz. Félreértés ne essék: kihaltak ugyan, de a dinoszauruszok rendkívül sikeresek voltak evolúciós értelemben. A homo sapiensek, azaz mi, emberek még csak kétszázezer éve vagyunk jelen, s ez semmi ahhoz képest, hogy a dinók 160 millió évig éltek a Földön. Amerikai kutatók szerint ebben a sikerben az is közrejátszhatott, hogy a dinók a széles körben elfogadott nézettel szemben melegvérűek voltak. A szakemberek azt számolták ki, hogy 13 dinófajnak mekkora energiára volt szüksége a mozgáshoz, s arra jutottak, hogy közülük valószínűleg mind, de legalább öt alighanem melegvérű volt. Energiafelhasználásuk járás és futás közben túl nagy volt, ezért inkább az képzelhető el, hogy melegvérűek voltak. A melegvérű állatok túlélési esélye jóval nagyobb, ám sokkal többet is kell enniük, több energiát használnak fel, különben könnyen lehűlhetnek, és a mozgáshoz is sok energia kell. Tévhit, hogy a dinók lomha állatok voltak, a legtöbb dinoszaurusz olyan fürge volt, mint sok mai emlős és ragadozó. (STOP/Live Science)

Na akkor, hogy is van ez? Voltam én is.

COD4. Medal is jó, de a COD4, ááááá

Régebben Philipset vettem, az is bevált, de mostmár csakis Verbatim jóhat szóba, meg még a TDK.

4510

Godsmack

Nekem is csak a DVDRIP, BRRIP és HDRIP jöhet szóba.

4507