bikas

A CoRoT-9b bár 1500 fényévre van a Földtől, mégis az első ismert bolygó, ami hasonló a mi Naprendszerünkben találhatóakhoz. Az újonnan felfedezett bolygóra egy olyan küldetés során bukkantak, ami olyan planéták után kutatott, amelyek nem láthatóak a Földről. 'A mérete a Jupiteréhez hasonló, a pályája pedig a Merkúréhoz' – mondta el a vezető kutató, dr. Hans Deeg. Több mint 400 exbolygót, illetve Naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel eddig, de dr. Deeg elmagyarázta, hogy a többi mind nagyon 'egzotikus'. 'Vagy rendkívül melegek, mivel nagyon közel keringenek a központi csillaghoz, vagy nincsenek excentrikus pályán, így a központi csillaghoz nagyon közel és távol is kerülhettek, amely szélsőséges hőmérsékletet eredményez.” CoRoT-9b ellenben mérsékelt éghajlatú. 'Ez az első égitest, ahol van értelme alkalmazni a mi naprendszerünk bolygói számára kifejlesztett modelleket' - mondta el dr. Deeg a BBC-nek. Forrás: OrientPress Hírügynökség

A ráksejtek toxikus szerekkel való elpusztítása helyett új terápiás megközelítést ajánlanak kutatók, egy olyan molekuláris útvonalat, amely öregedésre és halálra készteti a sejteket. A brit Nature tudományos magazinban csütörtökön megjelent tanulmány bostoni kutatók egérkísérleteinek eredményét ismerteti. A Harvard Egyetem munkatársai a rákkeltő Skp2 gén blokkolásával arra késztették a ráksejteket, hogy gyors ütemben átmenjenek az öregedés folyamatán. Ugyanezen a módon szabadul meg például a test a napfény által roncsolt sejtektől. Pier Paolo Pandolfi kutatásvezető elmondta, úgy tűnik, hogy a Takeda Pharmaceutical gyógyszergyár kísérleti rákszere, az MLN4924 jelű molekula szintén ezt az útvonalat indítja be. A tanulmányban genetikailag módosított, prosztatarákossá tett egereket használtak. A kísérleti állatok egy csoportjánál kikapcsolták az Skp2 jelű gént. Kiderült, hogy amikor az egerek elérték a hat hónapos kort, ennél a csoportnál nem fejlődött ki a tumor, míg a többi egér - a várt módon - rákos lett. A nyirokcsomók és a prosztata elemzése során megállapították, hogy az első csoport állatainál sok sejt öregedésnek indult, a sejtosztódás sebessége pedig lassú volt. Ugyanez nem vonatkozott a többi, normál Skp2-működésű rágcsálóra. Hasonló eredményt kaptak, amikor laboratóriumi kísérletben az Skp2-t blokkoló MLN4924 jelű szert alkalmazták emberi prosztatarák sejteken. Az emberi ráksejteket eztán egerekbe ültették, majd adagolták nekik a kísérleti szert, ennek hatására elindult a ráksejtek felgyorsult öregedési folyamata. A kutatók szerint az Skp2 génnel összefüggő útvonal csak a ráksejtekben aktív, a normál sejtekben nem. Forrás: MTI

The Rock végre megint akciófilmben Ismét kemény filmben láthatjuk Dwayne Johnsont, vagyis Rockot, aki pár családi film és egy akciókomédia után egy valóban komoly thrillerben fog bosszúhadjáratot folytatni. A USA Today megjelentette az első hivatalos képet The Rock új akció-thrillerjéből, a Faster-ből. George Tillman Jr. (Férfibecsület, Norotious) filmje egy egykori elítéltről szól, aki meg akarja bosszulni testvére halálát. A filmben Dwayne Johnson mellett feltűnik még Billy Bob Thornton, Carla Gugino, Maggie Grace, Oliver Jackson-Cohen és Moon Bloodgood is. A váltás azért is jó hír az akciófilmek szerelmeseinek, mert The Rock mostanában inkább családi filmekkel vétette észre magát: a Visszatérés a Boszorkány-hegyre és a Fogtündér is 60-70 millió dollár bevételt hozott Amerikában. A pankrátorból lett színész a Faster előtt is látható lesz a mozikban, hiszen Will Ferrell és Mark Wahlberg mellett ő is szerepel a The Other Guys című augusztusi akciókomédiában. A Faster a tervek szerint Amerikában november 19-én kerül a mozikba, a magyar premierről azonban még nincs hír. Forrás: SG

Frissítsd az íród Firmwaret (A firmware egy olyan szoftverfajta, amely a hardvereszközbe van beépítve, és a hardver működtetéséhez szükséges legalapvetőbb feladatokat látja el (esetleg figyeli az eszköz állapotát, arról információkat nyújt a külvilágnak) ha még nem tetted.

Asus M2N4-SLI

AMD Athlon 64 X2 Dual Core Processor 4200+, 2211 MHz

Kanadai kutatók választ kaptak arra a kérdésre, hogy éjszaka - a nappali időszaktól eltérően - miért nem kell rendszeresen innunk, illetve felkeresnünk a mellékhelységet. Mint kiderült, belső óránk gondoskodik arról, hogy alvás közben különösen sok hormon ürüljön a vérbe, aminek révén testünk hatékonyabban raktározza a vizet. A szervezet vízháztartásának legfontosabb irányítóegysége a vízfelvétel és vízleadás egyensúlya. Alvás közben azonban testünk nem jut folyadékhoz, ezért ahhoz, hogy minden fontos szerv ilyenkor is ellássa feladatait, a vízveszteséget minimalizálni kell. Mindeddig azonban nem sikerült rájönni ennek mikéntjére. Eric Trudel és Charles Bourque, a kanadai McGill Egyetem kutatói kollégáikkal együtt most megfejtették a jelenség okát. Szerintük alvás közben a víz érzékeléséért felelős idegsejtek a vazopresszin elnevezésű hormon termeléséért felelős idegsejteket fokozott működésre ösztönzik - írták a Nature Neuroscience című szaklapban a Der Standard szerint. A vazopresszin irányítja a szervezeten belül a víz raktározását. Éjjel valószínűleg gondoskodik arról, hogy a szervezet alig veszítsen vizet. Elképzelésüket a kutatóknak egyelőre patkányokon sikerült bizonyítaniuk. A rágcsálók agyának vékony rétegeit elszigetelték, miközben a vízérzékelésért, a vazopresszin termeléséért és a belső óráért felelős sejtek épek maradtak. Ha a belső óra "alvás üzemmódban" ketyegett, javult a vízérzékelők és a hormontermelők közti kommunikáció. Az ébredést követően romlott ez a kapcsolat - mutatta ki a sejtek elektromos aktivitásáról tájékoztató mérés. Mivel a patkányok éjszakai állatok, mindenképp meg kell még vizsgálni, hogy a megállapítás az emberre is érvényes-e. Forrás: MTI

Akela

4588

Senki nem szereti, ha a moziba ülve valakinek hangosan csöng a telefonja, majd az illető ahelyett hogy kinyomná a hívást nagy hanggal, több percen keresztül diskurál a vonal másik végén lévő személlyel. A Last Call német horrorfilm esetében azonban a filmre beülő nézőknek kötelező jelleggel kell bekapcsolva hagyni a telefont, ugyanis a játékidő alatt a főszereplő valakit fel fog hívni a közönség közül. Szóval mikor valaki megváltja a jegyet a filmre le kell adnia a telefonszámát, amit bevisznek egy szoftverbe, ez pedig produkció alatt véletlenszerűen kiválaszt valakit és megcsörgeti, a vásznon eközben az látszik, hogy a menekülő főhősnő éppen tárcsáz valakit. A nézőtéren ülő személynek fel kell vennie a mobilját és meg kell mondani, hogy szerinte merre meneküljön a bajba jutott karakter. Az utasítások bekerülnek a szoftverbe, ami szupergyorsasággal indítja el az adott jelenetet. filmdroid A 13th Street nevű társaság forradalmasítani kívánja a horrorfilmes műfajt: összedobtak egy Last Call című filmet, ami az első olyan interaktív horrorfilm lesz, amiben a nézők kapcsolatba kerülnek, pontosabban beszélni tudnak a film szereplőivel. A módszer a következő: amikor megveszed a jegyet, akkor le kell adnod a mobiltelefonszámod is a pénztárnál. A film alatt aztán, amikor egy karakter valamilyen megoldást igénylő helyzetbe kerül, felhív egy számot a leadott listáról. A további történés a választól függ, ami egy nyelvfelismerő szoftver segítségével fordítódik le, esetünkben egy lepusztult szanatóriumból kell kijuttatni főhősnőnket. Mivel a mozi közönsége dönt, ezért gyakorlatilag minden egyes előadásban kicsit más lesz a film, könnyen előfordulhat hogy egy ember többször is beül a filmre, csakhogy másképp alakítsa az eseményeket. A film gyenge pontja az, hogy a telefonszám tulajdonosa egyáltalán nem biztos, hogy a többség akarata szerint dönt, így komoly konfliktushelyzetek alakulhatnak ki a nézőtéren - néhány biztonsági őr is jól fog jönni a teremben -, a hangzavarról nem is beszélve. Több sebből vérzik az elképzelés, de a próbálkozás mindenképpen elismerésre méltó. filmtrailer

Folytatódik a nagy sikert elért Szex és New York mozifilm, a négy barátnő visszatér (Jessica Parker, Kim Cattrall, Kristin Davis and Cynthia Nixon) és feltűnik még Chris North, Jason Lewis, Mario Cantone is. Az első részt Michael Patrick King írta és rendezte, a folytatásnál szintén ugyanezt a munkát látta el. filmdroid A Szex és New York 2-t Magyarországon az amerikai premier előtt egy nappal, május 27-én mutatják be.

Henry Markram úgy gondolja, hogy ahhoz, hogy mesterséges agyakat készíthessünk, először meg kell értenünk az egyes neuronok működését és viselkedését. A Lausanne-i Műszaki Főiskola munkatársaként dolgozó Henry Markram a neuronok reakcióinak vizsgálatával foglalkozik. A kutató pontosan tudja, hogy csak akkor működhet majd az emberi agyról készítendő 3D-s modellje, ha minden részletében megfelel az emberi agynak. A dél-afrikai születésű Markram 2005 óta vezeti azt a 32 tudósból álló csoportot, amelynek végső célja a BlueBrain nevű 3D-s modell kifejlesztése 2018-ra. A szakember alapította a Lausanne-i Műszaki Főiskola Brain Mind Intézetét. Számos tudós közölte, hogy az emberi agyat nem lehet tökéletesen lemodellezni, ráadásul egy ilyen kísérlet nem csak hiábavaló, de indokolatlanul drága is. Markram azonban nem hátrált meg a kihívás elől, de nem a mesterséges intelligenciával, a neuronális hálózatokkal és a robotikával kapcsolatos módszerekre és hipotézisekre épít, hanem kizárólag a saját és kollégái adataira. Meggyőződése, hogy ha valaki képes egy működő modellt elkészíteni, akkor megértheti az a mögött rejlő dolgokat is. A BlueBrain keretében mindent lemérnek, tesztelnek, újra lemérnek és újra letesztelnek, a legkisebb molekulától a különböző áramkörökig. Markram jelenleg egy két hetes patkány neokortexének (új agykérgének) pontos celluláris másolatán dolgozik. Ehhez minden egyes neuron viselkedését tanulmányozza. Nem érdeklik az olyan kérdések, hogy miként gondolkodik egy patkány, ő csak arra kíváncsi, hogy miként reagálnak valamire az egyes neuronjai. "Az ember nem tesz fel senkinek sem egy bonyolult kérdést, ha biztos abban, hogy a válasz túlmutat a képességein. Ha egy egyszerű struktúra van előttünk, akkor egyszerű kérdéseket kell feltennünk. Semmi másnak nincs értelme" - összegezte álláspontját a szakember. A csoport adatbázisában jelenleg már 50 000 kísérlet pontos leírása szerepel. Mindegyikhez konkrét dátumok tartoznak és a szakemberek leírták, hogy pontosan mit mértek vagy teszteltek le és hogy az eredményeket miként ellenőrizték le újra és újra. Az eddigi legfontosabb megállapításuk, hogy egyik neuron sem hasonlít a másikra és még a mai számítástechnika sem alkalmas az emberi agy szimulálására. Becslések szerint az emberi agynak minimum 10, maximum 100 milliárd neuronja van. A BlueBrainnél ez a szám még csak 10 000. A szimulációkhoz akár 12 000 processzorra is szükség lenne, de ezenkívül a feldolgozandó adatmennyiség is olyan szoftvert igényelne, ami jelenleg nem létezik a piacon. Markram elmondta, hogy az utóbbi esetében már jó úton járnak, de hiányzik még a megfelelő hardver, ami egy multidimenzionális számítógép, amely egyaránt képes párhuzamosan és sorozatosan dolgozni. Vagyis a készüléknek egyesítenie kellene egy digitális és egy analóg számítógép tulajdonságait. "A neuronok nagyon demokratikusan működnek. Csak akkor teszik meg a következő lépést, ha meghallgatták az utolsó neuront is. Egyetlen lassú kapcsolat feltarthatja az egész folyamatot, mivel mindegyikük arra az egy társukra vár" - szögezte le végül Markram. A berendezés megépítése már csak a processzorok mérete és a szükséges teljesítmény miatt sem lenne lehetséges. Túl nagy és túl drága lenne. Csak az áramszámla elérné az évi több milliárd dollárt. A BlueBrain programban felhasználják az IBM egyik Blue Gene/L típusú szuperszámítógépét, amely 2005 nyarán került a főiskolára, viszont a név nem a cégre utal. "A BlueBrain sosem volt az IBM projektje és be is fejeződött a vállalattal való együttműködésünk. A kék szín mellett azért döntöttem, mert azt akartam érzékeltetni, hogy ugyan egy agyról van szó, de nem egy organikus szervről. A BlueBrain olyan, mint egy kék müzli. Senkinek sem jutna eszébe, hogy van ilyen s ezáltal nehéz is összetéveszteni az eredetivel" - jelentette ki Henry Markram. A projekt első szakasza tavaly áprilisban fejeződött be és az agy egy kis területének részletes szimulációját valósította meg. A kísérleti eredmények megfeleltek az igazi aggyal elvégzett kísérletek eredményeinek. SG

Itt a Prince of Persia-film magyar plakátja A Fórum Hungary jóvoltából több mint két hónappal a hazai premier előtt szemrevételezhetjük az első Perzsia hercege-film magyar nyelvű plakátját. A Disney filmjét május 20-tól láthatjuk a mozikban. Május 20-án kerül a hazai mozikba a Perzsia hercege: Az idő homokja (Prince of Persia: The Sands of Time) című Disney-kalandfilm, mely dátum azért is figyelemreméltó, mert akárcsak a Vasember 2 esetében, a magyar premier 8 nappal meg fogja előzni az amerikait. Jerry Bruckheimer producer filmje az előzetes pletykákkal ellentétben nem lesz 3D-s, azonban a hazai forgalmazó, a Fórum Hungary, egy IMAX-kópiát behoz az országba. A film főszereplője a forgatásra több kiló izmot magára szedő Jake Gyllenhaal, míg partnere pedig az a Gemma Arterton lesz, aki 2007-ben kezdett el filmezni, s azóta olyan szuperprodukcióban kapott helyet, mint a Quantum csendje vagy a Titánok harca. Forrás: SG

Itt a Vasember 2 magyar plakátja Már csak másfél hónap és láthatjuk Vasember legújabb kalandjait. A várakozást megkönnyítendő pedig addig is legeltethetjük szemeinket a film magyar plakátján. Aki nem jár túl gyakran moziba, az is szemügyre veheti a Vasember 2 magyar nyelvű, ún. teaser plakátját, melyet nemsokára a végleges is követni fog. A filmet egyébként itthon április 29-án mutatja be a UIP Dunafilm, nyolc nappal az amerikai, május hetedikére tervezett premier előtt. A jelenleg talán legtrendibb, Robert Downey Jr. alakította szuperhős kalandjainak második része minden bizonnyal hatalmas amerikai és nemzetközi siker lesz, kérdés, hogy nálunk nőni fog-e az első rész kapcsán tapasztalat, közel sem nagy érdeklődés. Míg Amerikában a Vasember 318 millió, a világ többi részén pedig 266 millió dollár bevételt hozott, addig idehaza szerzett alig 700 ezer dollár nem számít különösebben jó eredménynek egy efféle szuperprodukciótól. (Ezzel nálunk a Vasember 2008 húsz legsikeresebb filmje közé sem jutott be, pedig a 20. helyezett Wanted is képregény-adaptáció volt.) Forrás: SG

Az élőlények jelentős része elsősorban a látás révén tájékozódik környezetében. Az, hogy látunk, és ahogy látunk, több jelenségnek köszönhető: a fénytörésnek, visszaverődésnek, a fény színének. Az élőlények látása sok mindenben különbözik: alakfelismerésben, a színek érzékelésében, felbontásban és a térlátás képességében. Az utóbbi évek folyamán a kutatók egyre többet tudnak meg az állatok látásáról, és így sok tévhitet is sikerül eloszlatniuk. Kiderült például, hogy a kutyák és a macskák nem teljesen színvakok, mint korábban gondolták, valamint az is, hogy egyes rákok még a madarak látóképességét is túlszárnyalják. Nézzük meg a világot az állatok szemével! A fény érzékelésére szolgáló szervek legegyszerűbb formái a látósejtek. Az alacsonyabb fejlettségű állatoknál, például a gyűrűsférgeknél ezek a fényérzékeny sejtek szétszórva helyezkednek el az állat bőrében. A legegyszerűbb esetben még csak a világosság érzékeléséről beszélhetünk. A látószervet akkor nevezhetjük szemnek, ha a látósejtek mellett megjelennek az úgynevezett segédszervek (a lencsék, a szemmozgató izmok, stb.) is. Az ilyen szemek már iránylátásra, a még fejlettebbek pedig képlátásra is alkalmasak. A fejlettebb szervezetek látószervét három fő típusba sorolhatjuk: a pontszem, a mozaikszem (összetett szem) és a hólyagszem. A pontszem és a mozaikszem az ízeltlábúak látását szolgálja. A hólyagszem pedig a lábasfejűek és a gerincesek legfejlettebb képlátását teszi lehetővé. A következőkben a világot mozaikszemmel, illetve hólyagszemmel néző állatok közül mutatjuk be a legérdekesebbeket. Az ízeltlábúak látása A mozaikszem sok önálló szemecskéből, úgynevezett ommatídiumból tevődik össze. Minden szemecskében található egy lencséből és egy kristálykúpból álló fénytörő rész, és a hosszúkás ommatídium belsejében fényérzékeny idegsejtek helyezkednek el. Minél több ommatídiumból áll egy összetett szem, annál élesebb képet lát a gazdája. Például a hatalmas, kidülledő szemű szitakötők (amelyek szemét akár 20 000 ommatídium alkotja) vagy az ájtatos manók által látott kép felbontása már megközelíti egyes gerincesek hólyagszeméét. Az összetett szemek több szempontból túl is szárnyalják a gerincesek szemét. A legtöbb rovar képes érzékelni az ultraibolya fényt valamint a polarizált fényt is. Előbbinek azért van jelentősége, mert a számunkra egyöntetűen sárgának vagy fehérnek látszó virágok a rovarok szemében különleges mintákkal tarkítottak. Ezek az ultraibolya fényt visszaverő mintázatok szinte leszállópályaként irányítják a virágot beporzó rovarokat a virág bibéje és porzói felé. Egy virág a háziméh szemével. (A) Így látjuk mi a virágot. ( A virág ultraibolya fényben. © A virág a méh szemével (bejelölve a szemecskék határvonalát). (D) A méh agya valószínűleg "eltünteti" a facetták határvonalait A rovarok látásfeldolgozásának másik érdekessége, hogy jóval több egymást gyorsan követő képet tud elkülöníteni, mint a gerincesek, így az ember. A szitakötő másodpercenként 300 képet tud önálló képként érzékelni, így az emberi moziban, ahol 24 kocka/másodperc sebességgel vetítik a filmeket, csak unalmas diavetítést látna. Ez a hatalmas képfeldolgozási sebesség a gyors repülésükhöz és a zsákmányszerzéshez nélkülözhetetlen. Sáskarákok: az összetett szem csúcsa Bármilyen kiváló is a szitakötő szeme az ízeltlábúak között, egy állatcsoporté még ezt is túlszárnyalja. A sáskarákok (Stomatopoda) látása több kutató szerint felülmúlja még a kitűnő látású madarakét is. Kezdjük azon, hogy a testükhöz mérten hatalmas méretű a szemük - hasonló arányokkal a miénk akkora lenne, mint egy futball-labda. A szemükben ezen kívül több mint tízféle színérzékelő receptor található (a miénkben csak három). Ez azt jelenti, hogy sokkal több színt különböztetnek meg, mint mi, és a számunkra láthatatlan hullámhosszakból is rengeteg információt szereznek. A polarizált fényt is érzékelik, amely rendkívül hasznos a víz alatti világukban. Ez a képességük nem csak a kontrasztot növeli meg, de a sáskarákok látják az átlátszó, szinte láthatatlan élőlényeket is, valamint észlelik a halak pikkelyeiről visszaverődő fényt is. A polarizált fény érzékelése azt is lehetővé teszi számukra, hogy "lássák" a holdfázisokat, és előre "kiszámítsák" az apály és a dagály időpontját. Egy sáskarák szeme közelről A szem felépítése is különleges. Minden szem három részre különül, amely lehetővé teszi a sáskarákok számára, hogy ugyanazt a tárgyat egyszerre háromféleképpen lássák, és mindezt csupán egy szem használatával. A gerinceseknek "csak" binokuláris (két szemmel való) látásuk van. Mi, emberek el sem tudjuk képzelni, milyen térélményt nyújthat a sáskarákok szemenkénti trinokuláris látása (a térlátás alapfeltétele a látómezők részbeni átfedése). A két összetett szem ráadásul egymástól függetlenül mozgatható nyélen ül. Ez lehetővé teszi, hogy gyors, irányított ugrásokkal követhessenek bármilyen mozgást. Hólyagszem A legfejlettebb szem a lábasfejűeknél és a gerinceseknél megtalálható hólyagszem. Alapfelépítése minden állatnál azonos. Megtalálható benne a szembe jutó fényerősséget szabályozó szivárványhártya (melynek nyílása a pupilla), az eltérő távolságra fókuszálást lehetővé tevő lencse, valamint a fényérzékelő sejtekből álló retina, amelyre a környezet fordított képe vetül. A szemgolyóban található érhártya teszi lehetővé a szerv vérellátását. Az ideghártyában (retinában) helyezkednek el a jelfogók (receptorok): a csapok és a pálcikák. A pálcikák a fényt és a sötétséget különböztetik meg, míg a csapok színérzékenyek. A hólyagszem - elvben - tökéletes képalkotásra képes, ennek ellenére a különböző állatcsoportok között, sőt még a csoportokon belül is jelentős különbségek lehetnek például a képalkotás élessége vagy a színlátás között. A halak zöme például erősen rövidlátó. A pontyalkatúak csak a tőlük 1-5 centiméterre lévő tárgyakat látják élesen, míg a porcos halaknak (cápák, ráják) nincs színlátásuk. A csontos halaknál változatos a helyzet. Egyes porcos halak színvakok, míg mások, például a korallszirti halak színlátása még az emberén is túltesz. A közelmúltban állapították meg a kutatók, hogy a korallszirti halak vagy korallsügérek az ultraibolya mintázat alapján ismerik fel fajtársaikat. A halaknál jelenik meg az ideghártya mögött elhelyezkedő ezüstös fényvisszaverő réteg, az úgynevezett tapetum lucidum. Ez segíti a gyenge fényben való látást, ezért sok más - főként éjszakai életmódú - gerinces szemében is megtalálható. (Ez okozza például a macska vagy a kutya szemének zöldes fölvillanását.) Az oldalt elhelyezkedő szemek miatt a halaknak nincs térlátásuk, cserébe viszont meglehetősen nagy a látómezejük. A legérdekesebb látásuk a mélytengeri teleszkópszemű halaknak van. Hőlátás A kétéltűek látása a mozgás érzékelésére specializálódott. Több kísérlet is bizonyítja, hogy csak a mozgó, repülő zsákmányra csapnak le, a már elpusztult, nem mozgó zsákmányállatot figyelemre se méltatják. A hüllők között a legérdekesebb szemük - és egyben a legérdekesebb látásuk - talán a kaméleonoknak van, hiszen szemgolyóikat kúp alakú védőburok takarja, és egymástól függetlenül is tudják forgatni. Így egyidejűleg előre és hátra is figyelhetnek. Amikor azonban zsákmányt észlelnek, mindkét szemüket ráirányítják, így pontosan be tudják mérni az áldozat távolságát. Térlátásuk ilyenkor annyira jó, hogy a prédát csak akkor tévesztik el hosszú nyelvükkel, ha az éppen a nyelvkicsapódás pillanatában röppen el. Szemükben egy különleges csapocskatípus is van, amellyel az ultraibolya sugarakat is képesek érzékelni. Egeret elkapó kígyó hőfényképe. Így "láthatja" áldozatát a kígyó a gödörszervével A kígyók egy része nem csak a szemével, de hőérzékelő gödörszerveivel is "lát". Néhány tized Celsius-foknyi hőmérséklet-eltérést is képes elkülöníteni. A hőkép alapján könnyedén tudja követni a zsákmányát éjszaka is a hűvösebb környezetben. A legélesebb szemek A madaraknak - különösen a ragadozó madaraknak - legendás az éleslátásuk. Mi az anatómiai háttere ennek az emberénél mintegy nyolcszor élesebb látásnak? Először is a ragadozó madarak szeme nagyon nagy, a koponya jelentős részét elfoglalja, így a lehető legtöbb fény jut a retinára. Ott sokkal több fényreceptorra vetül a kép, mint az emberi szemben, ezért jóval nagyobb a felbontása is. A ragadozók szemének fókuszáló képessége is jobb, mint az emberé, így mindig a lehető legélesebben látják a prédát. A ragadozó madarak szemének különleges tulajdonságai is vannak. Ezek közül a legfontosabb, hogy az emberrel ellentétben két sárgafoltjuk (pontosabban látógödrük, foveájuk) van, amely az éleslátás helye. Így retinájuk jóval nagyobb felületén kapnak éles képet. A vándorsólyomnak a sárgafoltban négyzetmilliméterenként 1,3 millió érzéksejtje van, míg a lónak csupán 12 500. Ennek köszönhetően a sólyom egy fecskét körülbelül másfél kilométeres távolságból, míg a szitakötőt 800 méterről képes felismerni. Ez olyan, mintha az ember 30 méter távolságból el tudna olvasni egy könyvet. A vándorsólyom tépi zsákmányát egy hajó fedélzetén A madárszem egyik legkülönösebb alkotórésze az úgynevezett fésű (pecten). Ez a retinától a szemlencséig húzódó, vékony, erősen hullámos hártya, amely a szem üvegtestén keresztül látja el tápanyaggal és oxigénnel a szemet, ezért a retinában kevesebb ér húzódik, mint más állatoknál. A fésű a ragadozó madarak szemében a legnagyobb és a legfejlettebb. A madarak színlátása is legalább olyan jó, mint az emberé, sőt sok madár érzékeli az ultraibolya sugarakat és a polarizált fényt is. Nem véletlen, hogy olyan színpompás a madárvilág. A színek nagy szerepet kapnak többek közt a párválasztásban és a területvédésben is. Piros-zöld színvakok Az emlősök zöme nagyjából hasonlóan látja a világot, mint mi. A legfőbb különbségek a színérzékelésben és a rossz fényviszonyok közti látásban figyelhetők meg. Az éjszakai állatok fényérzékelő képessége sokkal jobb, mint az emberé. Ez köszönhető a fényérzékelő pálcikák túlsúlyának a színérzékelő csapokkal szemben, valamint a már említett fényvisszaverő tapetum lucidumnak. Korábban azt gondolták, hogy az emberszabású majmokon és az emberen kívül a legtöbb emlős színvak. Az újabb kutatásokból azonban kiderült, hogy ez nem egészen igaz. A kutatók kimutatták, hogy a kutyák (és a macskák) szemében kétféle csapsejt található, tehát látásuk dikromatikus (azaz kétszínlátók). Az emberi szem csapsejtjei a 445 nanométeres, az 535 nanométeres és az 570 nanométeres hullámhosszra a legérzékenyebbek. (Érdekes, hogy az 570 nanométeres hullámhosszt, azaz a sárgászöld színt érzékelő csap jeleit értelmezi agyunk "piros" színnek.) A kutyák két csapsejtje a 429 nanométeres és az 555 nanométeres hullámhosszra (azaz a kékes és a sárgás színekre) a legérzékenyebb. A kutya (középső ábrán fent és jobbra) és az ember (balra és középső ábrán lent) látása Ezekből a mérésekből azonban még nem lehet tökéletes biztonsággal megmondani, milyen színeket "állít elő" a beérkező jelekből az agy (lásd az emberi agy átértelmező képességét is), azaz milyen színeket lát a kutya. Ennek megállapításához ezért viselkedésvizsgálatokat végeztek. Az egyik kísérletben három színes négyzetet (két azonos, egy eltérő színűt) helyeztek a kutyák elé. Az állatokat megtanították, hogy - jutalom ellenében - bökjenek rá orrukkal az eltérő színű négyzetre. Azt, hogy tényleg a szín és nem a fényességi érték alapján választottak a kutyák, hátulról megvilágított, különböző fényességű, de azonos színű négyzetekkel ellenőrizték. A vizsgálatokból az derült ki, hogy a kutyák ugyanúgy látnak, mint az emberi piros-zöld színvakok, vagyis a kutyák világa sárga, kék és szürke színekből áll. Amikor egy ember pirosnak lát egy tárgyat, a kutyának ez sárgának tűnik, a zöld tárgyak pedig fehérnek (azaz a szürke egyik árnyalatának). Tehát a kutyák nem színvakok, de nem is látják olyan színesnek a világot, mint az emberek. A kísérlet arra is rávilágít, mennyire nehéz meghatározni, hogyan működnek más állatok érzékszervei. Valószínűleg érik még meglepetések az állatok látásával foglalkozó kutatókat is. Forrás: origo

A Torrentfreak üzemeltetői is elkészítették a maguk Oscar-díj listáját. A Torrentfreak szerkesztőit más szempontokat vettek figyelembe, mint az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia tagjai. Nem a filmeket minősítették, hanem azt vették figyelembe, hogy az adott alkotást hányszor töltötték le a felhasználók illegálisan a világhálóról. A nem mindennapi versenyben az első helyet 12,639 millió illegális letöltéssel a District 9 szerezte meg. A képzeletbeli dobogó második fokára 11,326 millió illegális letöltéssel az Avatar állhatott fel, míg a harmadik hely 7,93 millió letöltéssel A Bombák földjén című iraki háborús filmnek jutott. A lista további helyein a Fel! (5,437 millió letöltés), a Becstelen brigantyk (5,376 millió letöltés), a Precious (4,922 millió letöltés), az Egek ura (4,855 millió letöltés), az A Serious Man (3,836 millió letöltés), a The Blind Side 1,845 millió letöltés) és az Egy lányról (683 000 letöltés) található. A Torrentfreak az összesítéskor minden nagyobb BitTorrent-tracker adatait figyelembe vette. Az oldal szerkesztői ugyanakkor fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a filmek eltérő időpontban váltak elérhetővé és ez szerepet játszott az illegális letöltések számának alakulásában. A District 9 DVD-minőségű illegális kópiája például már tavaly ősztől hozzáférhető volt az interneten, míg az Avatar illegális másolata csak egy hónapja tölthető le. A District 9 összesen 2948 torrentfájlban szerepelt, de ezek nagy része nem volt elérhető, míg az Avatar esetében a Torrentfreak működtetői összesen 4280 torrentfájlt regisztráltak. A felsorolásban minden változat szerepel, függetlenül attól, hogy DVD-másolatról vagy kamerával készített felvételről volt-e szó. Az mindenesetre elmondta, hogy az alkotások rendezői és színészei, valamint a hollywoodi filmstúdiók az Oscar-díjjal, illetve az Oscar-díjra való jelöléssel ellentétben aligha örülnek a Torrentfreak listájának és az ott elért előkelő helyezéseiknek. SG

Amerika második legnézettebb filmjét megtekintőknek mindössze hetede volt fehér ember, pedig Richard Gere és Ethan Hawke neve is ott virított a plakáton. Azért a Brooklyn's Finest köszöni szépen, jól van. Amerikában a hétvégén mindenki az Alice Csodaországban című filmet rohant megnézni, de úgy, mintha nem is lenne holnap. Nem meglepő, hogy sokkal kisebb hisztériát váltott ki Antoine Fuqua új akciófilmje, a Brooklyn's Finest. Persze ettől még a sáros zsarus film második helye és hétvégi 13,5 milliós becsült bevétele kifejezetten jónak számít, főleg, hogy nem hegyezték ki egy nagy névre a kampányt, hanem hasonló hangsúlyt kapott a Gere - Cheadle - Snipes - Hawkes négyesfogat mindegyik tagja. Nem meglepő módon az alig 17 millió dollárba kerülő film nézőinek 60%-a harminc évnél idősebb volt (a tiniket nem érdekli a drámázás), viszont annál érdekesebb, hogy a közönség 52%-ban nőkből állt, s a jegyvásárlók mindössze 14%-a volt fehér a felmérések szerint. (A nézők 60%-a volt afroamerikai.) Miközben az Alice érkeztével (és a 3D-vásznak elvesztésével) az Avatar eddigi legnagyobb esését szenvedte el, még az 5. helyen is szert tett nyolcmillió dollár bevételre, ami minden idők harmadik legjobb 12. heti teljesítményét jelenti a Titanic és a Reszkessetek, betörők! után. És még érdemes megemlíteni, hogy ezen a hétvégén lépte át a tavalyi év meglepetésfilmje, a The Blind Side a 250 millió dolláros amerikai bevételi határt, s tette mindezt úgy, hogy közben a világ többi részén még egymilliós bevételt sem produkált. (A limitált premierek között a magyar vonatkozás Kells titka egyetlen moziba is remek, 40 ezer dolláros bevétel teljesítésére volt képes.) Péntektől igazi nagyüzem várható az amerikai mozikban, hiszen érkezik Matt Damon új akciófilmje, Robert Pattinson romantikázása, egy afroamerikai dráma és egy jópofa és korhatáros tinikomédia. SG

Ez olyan lesz mit a Titan Quest című játék? Azt szeretjük.

Az egyik legjobban várt információ talán az, hogy a Beload sok kimaradás, leállás után ismét megy – bár csak januári mentéséből. Hogy kompenzálják a kiesést, minden március 6. előtt felkerült torrent április 1-ig ingyenes lesz. Még érdekes információ az oldalról, hogy a hírek szerint külföldre vitték a szervereket (vagy ott bérelnek, ezt nem tudhatjuk), ezzel egy újabb nagy felhasználóbázissal rendelkező oldal döntött úgy, hogy nem hostoltatja az oldalát tovább Magyarországon. Helyette inkább a közeli Ukrajnát választották. Egyébként a leállások nem fogytak el. A Mesevilág még mindig nem megy, bár elvileg már a múlt hónap óta “megy a teszt üzem”. Két – valószínűleg – egymáshoz közel álló oldal, a (tv sztár) MusicX és a MovieZone nem elérhető egy ideje. Ezek a gyakori leállások elég könnyen eltántoríthatják a felhasználókat az egyes oldalaktól. Hiszen kellemetlen, ha éppen le akarunk tölteni valamit, az oldal meg nem elérhető. Ismét megy hazánk egyetlen kizárólag HD tartalommal foglalkozó oldala, a HDpre. Az oldalon már majdnem 20 ezer regisztrált felhasználó van, ami elég szép szám. Már csak meg kéne oldani, hogy a site stabilan elérhető legyen. A jövőben biztos egyre nagyobb szerep jut az oldalnak, hiszen egyre több felhasználó fedezi fel a HD tartalmakat. A BitGate hosszú idő után kigördített egy újabb fejlesztését: Új funkcióval bővült a letöltés oldal: egy kategória kiválasztása esetén lehetőség van a megtekintett epizódokat megjelölni, így később is folytathatjuk a sorozatot anélkül, hogy elfelejtenénk hol tartottunk. A 1st-ön több mint három ezer felhasználót töröltek a hó elején a rossz arány miatt. Módosítottak a slot szabályzaton is. Ezentúl az egy időben futtatható torrentek száma nem csak a rangunktól, hanem a feltöltött adat mennyiségétől és az arányunktól is függ. Vasárnap lévén az oldalon ma freeleech van. Asva

Ezt most nem vágom hankock, milyen poént lőttem le már sokadjára?

A 23 új film mellett még nem tudjuk, mikor fogunk aludni, de jön új IMAX-film, érkezik Nic Cage és Mel Gibson durvulása, plusz 2009 legkeményebb scifije. Egy biztos, a februárnál minőségibb hónapot filmes szempontból nehéz lesz produkálni, hiszen itthon egy hét alatt nézhettük meg Az egek ura, A bombák földjén, Fehér szalag triumvirátust. Márciusról még nem tudunk sok mindent előre, hiszen kevés sajtóvetítés volt, de egy biztos, a 23 premier elég változatos műsort kínál az első tavasz hónapra. Kezdjük az elkövetkező csütörtökkel, azaz március 4-ével, amikor öt bemutatóval lesz dolgunk. A Tim Burton-féle (nálunk szinkronizált) Alice Csodaországban (Alice in Wonderland) című 3D-sített és IMAX-kompatibilissá tett film sajtóvetítése már megvolt, de biztos érdemes lesz a hazai IMAX-moziban is megnézni a mesét, ha már világpremierről van szó. Alig két héttel az amerikai premier után láthatjuk Martin Scorsese új krimijét, a Viharszigetet (Shutter Island) Leonardo DiCaprióval a főszerepben, de érkezik a kosztümös Az ifjú Viktória királynő (The Young Victoria), melyben Emily Bluntról ódákat zengenek. A kisebb premiereket csütörötktől egy másik Coco Chanel-film, a francia Coco Chanel és Igor Sztravinszkij: Egy titkos szerelem története (Coco Chanel & Igor Stravinsky) képviseli, az ínyenceknek pedig az Éhséget (Hunger) ajánlanánk a Mozinet forgalmazásában, mely az elsőfilmes Steve McQueen történelmi drámája Bobby Sands-ről, a beves ír politikai aktivistáról. Március 11-től nem kevesebb mint hét filmet láthatunk, kvázi minden napra jut egy. (Persze aki olyan fanatikus, hogy naponta több mozifilmre is befizet...) Ezek közül első helyen Peter Jackson visszatérését, a Komfortos mennyország (The Lovely Bones) című regényadaptációt kell megemlíteni, mely akár a legsikeresebb is lehet a heti premierek közül. Azt ugyanis nem tudni, hogy a nézőket elijeszti-e a tény, hogy a tavasz első nagy animációs filmje, a Sárkányvadászok (Chasseurs de dragons) francia gyártású (az amerikai sárkányos mese 25-től kerül a mozikba), illetve, hogy a Mocskos zsaru folytatásában, a Mocskos zsaru: New Orleans utcáinban (Bad Lieutenant: Port of Call New Orleans) már nem Harvey Keitel, hanem Nicolas Cage rosszalkodik. A 11-i héten érkezik még a 16-os karikával ellátott Pandorum (Pandorum) című scifi, valamint három nemamerikai film a Hollywood-elleneseknek: az angol Akvárium (Fish Tank), a bhutáni Milarepa (Milarepa) és cseh Nem félünk a farkastól (Kdopak by se vlka bál). Március 18-tól "csak" öt premierrel lesz dolgunk, melyek közül Hajdú Szabolcs filmje, a Bibliotheque Pascal frissen nyerte a Magyar Filmszemlét, míg Novák Emil filmje, az Igazából apa című romantikus komédia, talán az idei első, vállalható magyar közönségfilm lehet. A kommersz premiereket ezúttal Mel Gibson amerikai bukta feldolgozásfilmje, A sötétség határán (Edge of Darkness) és az angyalos Légió (Legion) képviseli, míg a Cirko Film Szeszélyes szőke (Singularidades de uma Rapariga Loura) című argentin filmje a "rétegeket" érdekelheti. A hónap utolsó mozis hetét ismét megnyomják a forgalmazók. Érkezik az új Dreamworks-animáció, az Így neveld a sárkányodat (How to Train Your Dragon) című regényadaptáció (szinkron, 3D, ami kell), mely világpremier lesz, s siker esetén jöhet a többi könyv feldolgozása. Ugyancsak moziba kerül nálunk a remek, Testvéred feleségét című dán film remake-je, a Testvérek (Brothers) Natalie Portmannel és Tobey Maguire-rel, illetve George Clooney elég elborult háborús komédiája, a Kecskebűvölők (The Men Who Stare at Goats). A heti, "papírforma szerint pár száz nézőre belőtt" filmeket ezúttal az Elveszett személyek körzete (Lost Persons Area) című belga-holland-magyar-német-francia filmdráma, a komikusabb, szerb Itt is, ott is (Tamo i ovde), valamint a portugál komédia, a Pont.com (Dot.com) képviseli. A március tehát mennyiségileg húzós lesz, a minőségi kvóciens még a jövő zenéje, az azonban biztos, hogy áprilisban sem pihenhetünk, ami a mozifilmeket illeti, hiszen láthatunk kortárs vámpíros filmet (A vámpírok kora), Oscar-közeli alkotást (Egy lányról), nagyszabású hollywoodi produkciót (A titánok harca), valamint várva-várt folytatásokat (Vasember 2, [rec] 2 és Tőzsdecápák 2). Forrás: SG

Ha a napot egyfolytában ülve – az autóban, egy irodai széken vagy a kanapén – töltjük, elhízás, cukorbetegség, szívproblémák és a rák különböző fajtái veszélyeztetnek minket. A New York Times több tanulmányra is hivatkozik, amelyek mindegyike a hosszas ücsörgés ellen érvel. Azt hihetnénk, nemigen van választási lehetősége annak, aki ülőmunkát végez, de ez így nem igaz. Ha feltesszük, hogy valaki nyolc órát alszik és egy órát sportol naponta, még mindig további 15 órából áll a nap. Tehát még ha mozog is rendszeresen, rengeteg idő marad, hogy felesleges kalóriát vigyen be a szervezetébe. Mindez sok kis döntés eredménye: a liftet választja, vagy a lépcsőt? E-mailt ír a földszinti kolléganőnek, vagy lesétál hozzá néhány emeletet? Ha hazaér, kertészkedik, vagy leül a tévé elé? Elsétál a sarki boltba, vagy autóba ül? Az egészségügyi problémák jó részének a sok ülés lehet a hátterében – hiszen nem használunk annyi energiát ülve, mint ha állnánk. A folyamatos ülés miatt a testben káros folyamatok is lejátszódnak. Patkánykísérletek során bebizonyították, hogy a lipoprotein lipáz (LPL) aktivitása drasztikusan csökken a mozgáshiány miatt – és fordítva, nő, ha a kísérleti állat mozog. Az LPL hiánya számtalan egészségügyi problémát okoz, mert a molekula központi szerepet játszik az anyagcsere folyamatában. Ha pedig lassul az anyagcsere, az a méreganyagok lerakódásához, a zsírsejtek növekedéséhez és egyéb problémákhoz vezet. Ez a magyarázata például a következőknek: ha valaki sokat sétál – tegyük fel, hogy naponta tízezer lépést tesz meg –, és a teszt kedvéért két héten keresztül csupán 1350 lépésnyit gyalogol, liftet használ a lépcsők helyett, autóval ugrik el valahová, nem pedig sétál, a második hét végére garantáltan romlik az anyagcseréje. Ez pedig az első lépés a cukorbetegség felé vezető úton. Fordítva is igaz: aki ülőmunkát végez, de rendszeresen szünetet tart, nyújtózkodik, sétál egy kicsit a folyosón, és sokat gyalogol, annak az anyagcseréje is javul. Sokan radikálisan megváltoztatják a munkakörülményeiket éppen emiatt: nem ülnek az íróasztaluknál, hanem állnak a magasított asztalnál, sőt, van, aki taposógépet használ vagy alacsony fokozatra állított futópadon sétál, miközben dolgozik. Megoldás lehet, ha valaki megfogadja: csak akkor tévézhet, ha közben teljes erőbedobással szobabiciklizik, vagy legalább hintaszékből néz tévét – még ez is segít, hogy az izmok ne lustuljanak el. Még az irodai szék helyett használt ülőlabda is segít, főleg azoknak, akiknek gerincproblémáik is vannak. Az egyensúlyozáshoz több izmot kell bevetnie a testnek és aktív ülésre kényszerít. Forrás: hvg

Akkor kapcsolom ki csak amikor éjszakázom és nappal alszom, mert ha valaki akkor kelt föl akkor... :@

1. Broken Note - Mask Of Gas 2. Audio And The Panacea - Perished 3. TM - Egy dal 4. Broken Note - Pyrotek 5. Audio - Icarus

2011-ben kezdődik a Die Hard 5 forgatása A harmadik Die Hard után elég sokat kellett várni a következő részre, a negyedik szépen hozott a kasszáknál, a stúdió látta, hogy van még erő ebben a franchise-ban, így felvetődött a folytatás lehetősége. Bruce Willis is benne lenne, de nem igazán hallhattunk arról, hogy valaki írná a forgatókönyvet. Willisszel nemrég az MTV Newsnak sikerült beszélni a Cop Out sajtókonferenciáján, az akciósztár pedig azt mondta, hogy jövőre látnak hozzá az ötödik Die Hard forgatásához. Willis megjegyezte, hogy a legutóbb epizód direktorát Len Wisemant ültetné a rendezői székbe. A Drágán add az életed a Nakatomi toronyházban játszódott, a Még drágább az életed cselekménye egy repülőtéren környékén zajlott, Az élet mindig drága címre hallgató folytatásban pedig New Yorkban szaladgált Willis, míg a Die Hard 4.0 - Legdrágább az életedben már az USA léte volt a tét. Mi lesz az ötödikben? Willis kikotyogta, hogy világszintű problémát kell majd megoldania McClane-nek. (A hatodikban meg a világegyetem sorsa forog majd kockán?) Mindenesetre feladták a leckét, érdekes lesz a magyar címet olvasni. filmdroid