naposcsibe Posted December 9, 2008 Share Posted December 9, 2008 Osztrák tudósoknak lavinák tanulmányozása alapján sikerült rekonstruálniuk az utóbbi tízezer év klímatörténetét. Az általuk létrehozott számítógépes modellből arra a következtetésre jutottak, hogy nem állják meg a helyüket az éghajlat jelenlegi felmelegedéséről terjesztett, világméretű aggodalmat keltő elméletek. Az osztrák kutatók azt állítják: nem igaz, hogy a globális hőmérséklet emberemlékezet óta nem volt olyan magas, mint manapság, mint ahogy az sem, hogy a felmelegedés gyorsabb ütemű, mint eddig bármikor. Ellenkezőleg: a jelenlegi éghajlati változások teljesen normális folyamatoknak tekinthetők, mi több, előfordultak nagyobb kilengések is! A HOLA (Holozänes Lawinengeschehen) elnevezést viselő, évek óta folyó kutatóprogram keretében - amelybe az Innsbrucki Egyetem, az Osztrák Tudományos Akadémia és az Erdő-, Táj- és Természetvédelmi Szövetségi Kutatóintézet kapcsolódott be - a tudósok a Zillertal csúcsai között, egy magasan fekvő alpesi mocsárban felgyülemlett fa- és növényi maradványok alapján vizsgálták a jégkorszak vége óta lezúdult lavinák lezajlását és összetételét. (A holocén a földtörténeti negyedkor két kora közül a fiatalabbik - tulajdonképpen a geológiai jelenkor -, amely 11 ezer 500 évvel ezelőtt kezdődött és a mai nap is tart. Közvetlenül a pleisztocén, a jégkorszak előzte meg, amelynek kezdetét 1,8 millió évvel ezelőttre teszik.) Az elemzéseknél azokat a cirbolyafenyő-darabokat és apró virágpolleneket használták forrásanyagként, amelyeket a lavinák magukkal sodortak. A több mint 2100 méter magasságban képződött mocsár oxigénszegény, jéghideg vízében a szilánkok konzerválódtak, és szinte teljes épségben megőrződtek. A facsonkokon fellelhető évgyűrűk vastagságából egyrészt következtetni tudtak a lavinák kialakulása idején fennálló éghajlati viszonyokra, másrészt az átfogó adatsorok segítségével egészen Krisztus előtti 7108-ig visszamentek az időben. Az egymásra rakódott rétegekből nyert mérési sorozatok alapján számítógépes szimulátort szerkesztettek, amely nem csupán azt jelenítette meg, hogy pontosan mikor, melyik évben keletkeztek a lavinák, hanem képes volt rekonstruálni azt is, hogyan milyen módon és útvonalon robajlottak alá a hegycsúcsokról. A hógörgetegek összetételéből a kutatók meg tudták határozni azt is, hogy akkortájt hol, milyen magasságban húzódott az erdőhatár, amiből viszont többé-kevésbé hű képet lehetett alkotni az uralkodó klímaviszonyokról. Az "időutazás" során összesen 64, jelentősnek nevezhető lavinát sikerült elkülöníteniük, közülük 21 volt olyan erejű, hogy egész erdőket is magával sodort. A számítógépben modellezett legkorábbi hóomladék Krisztus előtt 6256/55 telén hömpölygött le a völgybe. A lavinakutatók arra az eredményre jutottak, hogy a középhőmérsékletben tapasztalható, néhány évtized leforgása alatt lezajló 1,5-2 Celsius fokos változások rendszeresek voltak az utóbbi évezredekben. "Amit most felmelegedésként átélünk, az bőven belefér a kilengési határsávokba" - állítja Gernot Patzel innsbrucki tudós. Példaként megemlíti, hogy hatezer évvel ezelőtt az átlagos hőmérséklet csaknem 3 Celsius fokot süllyedt félévszázad leforgása alatt, majd a folyamat ugyanolyan hirtelenséggel és gyorsasággal visszafelé is lejátszódott. Tehát az, hogy az utóbbi 130 évben a klíma 0,8 fokot melegedett, az ő megítélése szerint rendben lévő, és a jelenség gyorsasága sem abnormális. Mi több, a kutatócsoport számítása szerint az utóbbi tízezer év kétharmadában melegebb volt, mint napjainkban. A "legforróbb" időszakban a jelenleginél 0,7-1 Celsius fokkal volt magasabb a középhőmérséklet: annak az éghajlatnak egyik fő jellemzőjeként az erdőhatár például 100 méterrel feljebb húzódott a hegyekben, mint ma. Akadtak persze hidegebb korszakok is, amikor az átlaghőmérséklet egy fokkal hűvösebb volt a jelenleginél. A projektben részt vevő tudósok úgy vélik, hogy a melegebb klimatikus viszonyok általában kedvező befolyást gyakoroltak az emberiségre, és azokat a korszakokat tekintették "optimálisnak", amikor magasabb volt a hőmérséklet - például a középkorban, amikor a hegyekben is tudtak szőlőt termeszteni, egyebek között Angliában. forrás: hírextra Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Kitchengetneck Posted December 10, 2008 Share Posted December 10, 2008 Nem azt kellene nézni hogy mi votl hanem minél hamarabb csökkenteni a káros gázok kibocsátását! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Bálibee Posted December 10, 2008 Share Posted December 10, 2008 Miért is? Mondjuk ilyen aláírással nemsok értelmet látok benned. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Kitchengetneck Posted December 13, 2008 Share Posted December 13, 2008 Tudod nemnagyon kellene offolni kisokos... Am megf azért mert tudod van a globális felmelegedés ami miatt több állat a kihalás szélére sodródott, + emelkedik az óceánok tengerrek vízszintje. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Soße Posted December 13, 2008 Share Posted December 13, 2008 Elolvadnak a jégsapkák, megszűnnek az áramlások, nő a hőmérséklet, teljes méretű éghajlatváltozások...holnap délig lehetne sorolni... Én nem nagyon tudom elhinni a tudósok ezen állítását...a saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy itt bizony komoly gondok vannak... Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
lazlo Posted December 13, 2008 Share Posted December 13, 2008 Tudjátok az, hogy az óceánok kiédesednek és ezáltal módosulnak az áramlások pályái, csak a kezdet. Az óceán sokkal nagyobb hányadát köti meg a légköri szénnek, mint az esőerdők. Ha a felmelegedés az esőerdők írtásával el kezdődik, akkor az óceánok hőmérséklete is el kezd növekedni, ezáltal el kezdenek savasodni. A légkör szén-dioxid tartalmát az óceán CaCO3 (mészkő) formájában tárolja el, amit főképp a mészvázas állatok hasznosítanak fel. Az óceán savanyodásával, azonban a mész el kezd oldódni, aminek a következményeként nemcsak, hogy rengeteg mennyiségű szén-dioxid fog kijutni a légkörbe és ezáltal hatványozottan fog érvényesülni a klímaváltozás, hanem a mászvázas állatok nagyrésze is ki fog halni, ami által az óceánok ökoszisztémája is meg fog változni. Az óceánok felmelegedése, mint köztudott a légkör áramlatainak irányát (tengeráramlások) is meg fogja változtatni, aminek egyik fő bizonyítékaként az esőerdők szolgálnak. Ugyanis nemcsak területük csökken napi szinten egy football pályányit, hanem száradnak is, egyre jelentősebb mértékben. Megpróbálom érthetően elmondani mit is értek ezalatt: Alapesetben ugyebár a magas légnyomású területek felől vándorolnak az áramlatok az alacsony légnyomású területek felé. Erre nagyon szép példa a monszun területek éghajlata, ahol nyáron az óceán felől érkeznek a esőben igen gazdag felhőcskék, télen pedig az szárazföldek belsejéből érkeznek az óceán felé hideg, száraz áramlatok (ennek oka az, hogy megváltozik a légnyomás viszony ezen területek között - az óceén lassabbban melegszik fel és hűl le, mint a szárazföld). Visszakanyarodva az esőerdőkhöz: Az esőerdőkben azért van állandóan sok víz, mert ott egész évben a passzát szelek felfele szállnak, és ezáltal az általuk szállított vízpárából kicsapódnak esőcseppek. Viszont: A felmelegedés hatására megváltoznak az légköri áramlási rendszerek, ezáltal a passzát szelek rendszere is. A felmelegedő óceánok mellett a kontinensek éghajlatai is felmelegedő tendenciát jeleznek. Ha az óceánok felől a kontinensek fele egyre melegebb áramlatok fognak érkezni, akkor az az esőerdők éghajlatának teljes átalakulását fogja előidézni. Az esőerdők éghajlata az egyre nagyobb mértékű száradás eredményeként szavanna jellegűbe mehet át. Ennek eredményeként az esőerdők által megkötött szén-dioxid ki fog szabadulni, aminek következtében még jelentősebb lesz az éghajlat átalakulás. Persze az is lehet, hogy az óceánok szintjének emelkedésével ezek a területek víz alá fognak kerülni, ami által a szén-dioxid, ha kicsit másképp is, de a légkörbe fog kerülni Nekem ez a véleményem róla, és nem állítom, hogy tévedhetetlen vagyok - tudás megosztás végett mindeképp érdemesnek tartottam ezt elmondani Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Zoltán777 Posted December 13, 2008 Share Posted December 13, 2008 Vannak olyan vélemények is, hogy globális lehülés várható, amit nem a földi kisokosok találtak ki, hanem a csillagászok jöttek rá a föld pályájának tanulmányozásából, szóval lehet hogy egyszer még hálásak leszünk a káros gázoknak. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Kane Posted December 13, 2008 Share Posted December 13, 2008 Látom itt a hozzászólók fele nem olvasta el a lényeget. Na most két variáció létezik. Az egyik hogy a globális felmelegedés az embereknek köszönhető, és ha csökkentjük a káros anyagok kibocsájtását újra visszaáll a normális kerékvágásba. A másik vélemény szerint (én is ezt tartom valószínűnek) a felmelegedés természetes folyamat. A lehülések és a felmelegedések periodikus rendszerességgel követik egymást. Erre bizonyíték a jégkorszak, valamint a szövegben olvasott tények. A természet nem hülye. Sőt a természet jóval okosabb mint az ember, és szerintem nem kell a földet attól félteni, hogy jaj mi lesz ha elolvadnak a jéghegyek stb stb stb. Na persze több, mint valószínű, hogy mi a lehülést már nem érjük meg, úgyhogy annyit tanácsolok: Élvezzétek a meleget! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.