Jump to content
PirateClub.hu

Megkövesedett villám


Szipi
 Share

Recommended Posts

Megkövesedett villám

 

Mindenki tudja, mi történik, ha a villám belecsap egy fába. De mi a helyzet, amikor a villám a föld­be vágódik? Megfelelő körülmények között - siva­tagi vagy tengerparti homokon - az izzó áramfolyam függőlegesen hatol a földbe, és egy furcsa, megkövesedett hálózatot hoz létre: a fulguritot.

 

Nevét a 19. században kapta, a latin fulgur szó­ból, melynek jelentése „villám". Fulgurit akkor alakul ki, amikor a villám ásványszemcséket ol­vaszt meg és egyesít a homokban. A göcsörtös fagyökerekre emlékeztető alakzat több méter mé­lyen is lehatolhat a talajba. Arról megoszlanak a vélemények, hogy mennyi energia kell egy fulgurit létrejöttéhez, de a talajhőmérséklet nagy valószí­nűséggel 4000 Celsius-fok fölé szökik.

A fulguritok meglehetősen ritkák. Keresésükre érdekes módon a legjobb hely egy futóhomokos sivatag. Nemcsak azért, mert a szükséges ásványszemcsék bőségesen fordulnak itt elő, hanem mert az alakzatokról egy idő után a sivatagi szél lefújja a homokborítást. Az érdekesebb darabo­kért magas árat fizetnek a gyűjtők és a kereske­dők, nem utolsósorban azért, mert a fulguritot eléggé nehéz teljes épségben kihúzni a földből.

A „villámkövek" rendkívül értékesek, mert rit­kán fordulnak elő, és alakzatuk meghökkentő lát­ványt nyújt. Ugyanakkor évezredeken keresztül megmaradnak, ennélfogva a kutatók adatokat sze­rezhetnek az elmúlt idők éghajlatáról. Nemrégi­ben egy mexikói kutató, Rafael Navarro-Gonzales

és csoportja tanulmányozta a líbiai sivatagból származó 15 ezer éves fulguritban a gázbuboréko­kat. A buborékok szénmonoxid- és nitrogénoxid­tartalma azt mutatja, hogy a villámcsapás idején a talaj állapota hasonló volt ahhoz, amilyen napja­inkban Líbia délebbi, úgynevezett Sahel térsége. Ebből arra lehet következtetni, hogy a líbiai siva­tag egykor félszáraz szavanna volt, amelyei min­den évben fű és bokor borított.

A geológusok nemrég egy másik típusú fulgu­ritot is felfedeztek, melynek a lelőhelye Grönland. Egy dániai grönlandi földtani kutatócsoport olyan ágas-bogas ösvényre bukkant, amely a sziklás hegyoldalon több méter hosszan nyúlt el. A ka­nyargó ösvényen a zuzmók kiégtek, és a sziklafel­szín sima üveggé olvadva ragyogó kék, vörös és sárga színekben tündököl. Ez a különleges hegy­csúcs olyan réteges sziklaalakzatokból áll, ame­lyekben bőven fordul elő vas. Sejthető, hogy ép­pen ez az áramvezető fém vonzotta ide egy felhő­ből a villámcsapást.

Mi ebből a tanulság? Ha vihar idején Grönlan­don járunk, lehetőleg kerüljük el ezt a hegyet. Ha Benjámin Franklin, a kiváló amerikai fizikus sej­tette volna, hogy a felhők villamossága nem pusz­ta játékszer, hanem gyilkos erejű áramfolyam, bi­zonyára nem ballagott volna ki zuhogó esőben egy rétre 1752. július 4-én, hogy felbocsássa neve­zetessé vált sárkányát, melynek elektromos tölté­sét vizsgálta.

Link to comment
Share on other sites

huhh, köszi szépen a képi kiegészítéseket, nagyon klasszak, ilyet még én sem láttam. szipi

Link to comment
Share on other sites

  • 2 weeks later...
  • 2 weeks later...
  • 2 weeks later...

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.

Guest
Unfortunately, your content contains terms that we do not allow. Please edit your content to remove the highlighted words below.
Hozzászólás a témához...

×   Pasted as rich text.   Paste as plain text instead

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored.   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

 Share

  • Jelenleg olvassa   0 members

    • No registered users viewing this page.
×
×
  • Create New...