Tehát! Cselekedjetek úgy, amint a címben van. Elnézést,ha már volt.
P. S.: Ne olvassatok a végére azonnal. Saját érdekben:):
1.: Pici piros ping-ponglabda
Volt egyszer egy fiú. Ez a fiú mindig szorgalmasan tanult, és az általános iskolai tanulmányait mindig kitűnőre végezte. De eza fiú nagyon szerény volt. Soha nem kért semmit, csak azt, amire igazán szüksége volt. Ezértis az apja a tanév végén odalépett hozzá, és azt mondta:
-Fiam. Te egész eddig szorgalmasan tanultál. Kérj bármit ezért cserébe.
-Édesapám. Nekem nem kell semmi, csak egy pici piros ping-ponglabda.
Az apa meglepődött, majd kérlelte a fiút, hogy kérjen mást. Ajánlott neki PS-t, számítógépet, új bicajt, de a fiú kitartott emellett.
A fiút természetesen felvették az ország egyik legjobb gimnáziumába. Itt is mindent kitűnőre tett le.
Az apja a gimi végén odalépett hozzá, és így szólt.
-Fiam. Mit kérsz ezért cserébe? Nagyon szépen tanultál idáig, és meg akarlak jutalmazni.
A fiú csak annyit mondott:
-Édesapám! Nekem nem kell semmi, csak egy pici piros ping-ponglabda.
Az apja már esdekelt, hogy meg szeretné jutalmazni. Ajánlott egy saját lakást, egy kocsit, de a fiú hajthatatlan volt, így hát az apa belenyugodott.
A fiú kiment az oxfordra. Ott is mindenből kitünt, már miniszteri posztot jósolták neki, annyi tehetsége volt, és mindenből kitűnő lett.
Az apja akkor is odalépett hozzá, és már sírva könyörgött.
-Fiam! KÉRLEK! Meg akarom hálálni. Olyan büszke vagyok rád. Egész életemben erre spóroltam. Mit kérsz? Karib-szigeteken házat? Egy luxusvillát? Mit kérsz???!!!
-Én , apa, csak egy pici piros ping-ponglabdára vágyom.
Az apa könyörgött. A falba verte a fejét, de a fiú hajthatatlan volt.
A fiúbúl orvos lett. Kiválló sebész, minden halálosbeteg csodák módjára nála meggyógyult, ám egyszer elütötték a fiút.
Az apja odarohant, és letérdelt mellé.
-Apa-szólt a fiú- én meg fogok halni.
Az apa sírt, és azt kérdezte:
-Fiam. Legalább azt árulnád el, hogy mire kellett neked az a 3 pici piros ping.ponglabda? Onnan van a sikered?
A fiú bólintott.
-De mire kellett?-kérdezte az apa.
Most már remélem értitek! Akkor itt van még néhány!
Az aranyszőrű bárány:
Volt egyszer egy király. Ez a király nagyon gazdag volt, és minden vagyona egy aranyszőrű bárányból származott. Mindenki csudájára járt.
Ám egyszer ezt a bárány ellopták. A király nekibúsúlt, és bánatában elküldte az legnagyobb fiát, hogy keresse meg ezt a bárányt.
Vártak rá 1 hónapot, aztán jött róla a hír, hogy széttépte egy medve.
A király nagyon elbúsúlt, hogy elvesztette az egyik fiát, de mégjobban, hogy nem lett meg az aranyszőrű barika.
Elküldte hát a középső fiát, hogy próbáljon szerencsét. Vártak rá 3 hónapot, és érkezett a hír, hogy a fiút banditák ölték meg.
A király már nagyon el volt keseredve, nem tudta, hogy mi tévő legyen.
Elküldte hát a legkisebb fiát.
A fiú ment mendegélt, míg egy ezüsterdőhöz nem ért. Ám az erőnek le voltak rágcsálva az ágai. Az erdőnél ott volt egy öregasszeny. A fiú kérdezi:
-Jó napot öreganyám. Hát ezzel az erdővel meg mi történt?
-Jött az aranyszőrű bárány,és lerágcsálta.-Érkezett a válasz.
A gyerek továbbindult, míg egy aranyerdőhöz nem ért. Ennek is le voltak rágcsálva az ágai.Az erdőnél ott volt egy öregasszeny. A fiú kérdezi:
-Jó napot öreganyám. Hát ezzel az erdővel meg mi történt?
-Jött az aranyszőrű bárány,és lerágcsálta.-Érkezett a válasz.
A fiú elcsodálkozott, de tudta, hogy jó nyomon van.
A következő story már velem történt meg:
Voltam kirándulni Zalaegerszegen. Ott haverokkal elmentünk TESCO-ba vásárolni. Vettünk chipset, piát, meg mindent ami kell.
Kiszámoltuk, hogy kb. úgy 8000Ft-ot fogunk összesen fizetni. A sorban volt egy idős hölgy egy csomó cuccal, idegesítő is volt.De végre sorra kerültünk Ám amikor a pénztáros-néni lecsipogta a cuccokat, azt mondta, hogy 23000 Ft lesz.
Elcsodálkoztunk. Kiderült, hogy az öreg nénike azt mondta,hogy az unokái vagyunk, és mi fogunk fizetni. Összedobtunk, és kifizettük, majd az idős höly után rohantunk.
Utolértük, és megkértük, hogy fizessen. Azt mondta, hogy nem akart minket átverni, csak a tárcája a kocsiban maradt, és nem akart mindent visszatenni.
Azt is mondta, hogy elmegy a tárcáért, és fizet. A táskáját nálunk hagyta óvadék gyanánt.
Belementünk és vártunk. Már idegesek voltunk, mert az öreg néni csak 20 perc múlva jött vissza. 2 RENDŐRREL AZ OLDALÁN!(Elnézést, hogy kiabálok, de ez kiakasztó!)
Azt mondta a zsaruknak, hogy mi elloptuk a táskáját, és hogy megzsaroltuk, hogyha nem fizet, akkor nem adjuk neki vissza.
3. Ivanovics története:
Oroszországban élt egy jómódu munkás, úgy hívták, hogy Ivanovics. Ez az ember mindig szorgalmasan dolgozott, és egyszer a főnökség adott neki egy egy főre szóló utazástt a Párizsba.
Ivanovics nagyon megörült, de egyben boldogtalan is lett, mivel az utazás csak 1 főre szólt, és nem vihette magával a feleségét.
A felesége csak azt mondta, hogy mennyél Ivanovics, csak nem csalj meg. Ivanovics így elment az útra.
Az első 3 napban minden simán ment. Ivanovics csak szivarozott, üldögélt a hotel teraszán, napozott.
Ám egyszer csak a hotelben megjelent egy forróvérű francia nő. Ivanovics az előbb még italozott vele, aztán meg fenntalálta magát a nő lakosztályán. Reggel a nő hagyott neki egy levelet.
Ivanovics kézbevette, de nem tudta elolvasni, mert franciául írták.
Így levitte a portára a levelet. A portás kézbevette, és elolvasta. Iszonyú mérges lett, és hívta az igazgatót.
Ü
Ő is elolvasta, és akárcsak a inas iszonyú dühbegurult. Kidobta Ivanovicsot a szállóból, és kitiltotta onnan az egész családját örökre. Ivanovics bánatában elment az orosz követségre, hogy majd ott biztosan le tudják neki fordítani a levelet. A követségen elolvasták. Ők is iszonyú dühbe gurultak. Hívták a francia elnököt.
Ő is elolvasta, és mérgében kitiltotta Ivanovicsot Franciaországból, és hadat üzent Oroszországnak.
Ivanovics bánatában hazament, és eszébe jutott, hogy a feleége tud franciául.
Elolvastatta vele, ám a felesége is iszonyú dühös lett. Kidobta Ivanovicsot a házból és elköltözött jó messzire.
Ivanovics utcára került. Néhány napig, csak koldult, hiszen nem maradt már semmije, csak a levél.
Nem sok ideje maradt töprengeni. Jött egy fekete kocsi, és már vitték is Szibériába munkatáborba.
Ivanovics elhatározta, hogy megtudja mi van a levélben. A levelet betette egy fiókba, és erősen bezárta. Dolgozott 3 hétig keményen, amíg a megfelelő embernél nem tudott magának venni egy francia szótárat. Akkor leült a kisasztalához, és letette a szótárat.
Ám a kulcsát a fióknak nem találta.
Dolgozott újabb hónapot, amíg fel nem tudott bérelni egy profi tolvajt a táborban, hogy nyissa ki a fiúkot.
Amikor kinyitotta, akkor vette észre, hogy a fiúk közepén van egy Lyuk! De ez nem érdekelte. Csak a levél.
Ennyi volna, bár mesélve jobb...
