Jump to content
PirateClub.hu

Lehet egy bolygóval több?


Szipi
 Share

Recommended Posts

Lehet egy bolygóval több?

 

Már a nagy német filozófus, Immánuel Kant is arra gondolt, amit napjaink csillagászai egyöntetűen vallanak, hogy a Nap és a bolygók olyan óriási gáz- és porfelhőből csapódtak ki, amely forgás közben egyre jobban összesűrűsödött, és az anyag csomókká állt össze benne. De eddig még senki sem talált meggyőző magyarázatot arra, hogy a bolygók miért a jelenlegi pályájukon keringenek. Egy régi matematikai összefüggés alapján meg lehetett ugyan határozni az Uránusz helyzetét, de ennek az úgynevezett Titius-Bode-féle törvénynek semmilyen fizikai alapja nincsen, segítségével nem is lehet megtalálni a Neptunusz vagy a Plútó pályáját.

 

Egy amerikai csillagász, Dimitris Christodoulou, a Baton Rouge-i Louisianai Állami Egyetem munkatársa viszont azt állítja, hogy új módszert talált a bolygók helyzetének meghatározására. Azt a jelenséget tanulmányozta, hogy az eredeti gigantikus por- és gázfelhőben a gáznyomás, valamint a gravitáció, a forgás és a mágneses mezők eloszlása miként befolyásolta a felhő összesürűsödését és lecsapódását.

Elemzése azt mutatja, hogy az ősköd sűrűsége a távolsággal arányosan fokozatosan csökkenhetett, de a koncentrikus gyűrűk - a hullámhegyek és hullámvölgyek - a távolsággal úgy rakódtak egymásra, ahogy az úgynevezett Bessel-egyenlet irja elő.

A sűrűsödés tehát olyan mintázat szerint következhetett be, mintha a vízbe dobott kő körül a hullámgyűrűk egy pillanatra megmerevednének. Christodoulou szerint a bolygók legvalószínűbb kialakulása ott volt várható, ahol a hullámhegyekben a gáz és a por összegyűlt.

Kezdeti számításai még nem tárták fel a hullámhegyek helyzetét, ezért azt a feltevést is figyelembe vette, hogy a Föld a harmadik hullámgyűrű csúcsán kering. Ezután már gyorsan kiderült, hogy a Merkúr és a Vénusz pályája a valóságban is csaknem egybeesik az egyenletből kapott első és második csúcs helyzetével.

A Mars kicsit távolabb fekszik az ötödik gyűrűtől, majd a hatodik helyet a Hungária nevű kisbolygó foglalja el. Utánuk a fő aszteroid-övezet terjed szét a hetediktől a tizedik gyűrűig.

A Jupiter és a többi külső bolygó szintén csaknem ráilleszkedik a csúcsokra.

A negyedik gyűrű helye azonban üres. Christodoulou szerint itt is formálódott egy bolygó, de azóta „elszökött". Véleménye szerint a Mars eredetileg az ötödik gyűrű közepét foglalta el, de olyan ismeretlen esemény zavarta meg, amely a negyedik bolygót kilökte eredeti pályájáról. „Ez a bolygó vagy sohasem alakult ki, vagy kialakult, és eltávozott a világűrbe" - jelentette ki.

Egyes csillagász szakértők borúlátóan ítélik meg Christodoulou elméletét, és azzal érvelnek, hogy a külső naprendszerben még túl sok üres hely található, ahol bolygók keringhetnek. Az érdekes elmélet tehát további bizonyításra vár.

Link to comment
Share on other sites

Kösz !!! És várom a nagytudású kommenteket az allábbiakra:

- A Naprendszer középponti megkerülésének idje...

- Az ismeretlen X bolygó létezése...(több ezer éves leírásokban állítólag szerepel...)

- És a Naprendszert övező sűrű törmelékburok (Orth-rendszer) keletkezéséről...

Link to comment
Share on other sites

Hm ez nagyon érdekes! De viszont ha a koncentrikus körök mentén keringenek a bolygók, az ellent mond Kepler egyik törvényének miszerint ovális alakú pályán keringenek. Vagy ezek a "körök" valójában nem körök hanem ellipszisek és akkor már stimmel. De hogy lett a forgásból ellipszis? :)

Link to comment
Share on other sites

A bolygókat biztos nem a gravitáció tartja a pályájukon(pályályukon??) mert ugyebár ha ellipszis pályán keringenek a nap körül, akkor a gravitációs vonzás nem lenne egyenletes.Egyszer közelebb van(ilyenkor jobban vonza?)máskor meg távolabb?Ki hallot már ilyet?Egy csomó dolog van még amire nem jöttek rá az emberek pedig, nap mint nap haszált tárgyakról beszélek.Had idézzek egy könyvből egy részletet:

"azt tanuljuk, hogy az állandó mágnes mindig vonzza a lágyvasat. És valóban, ha egy mágnesrúd vagy mágnespatkó elé szöget teszünk (bárhogy helyezzük el a szöget), az mindig a mágneshez fog ugrani. Ám van legalább egy kivétel. Ha egy kör alakú (a hangszórókhoz gyakran használt) ferritmágnes geometriai tengelyébe egy 2-3 mm átmérőjű üvegcsövet teszünk, és abba belepottyantunk egy 10-12 mm hosszú vasszöget, azt vesszük észre, hogy lesz olyan tartomány, ahol a mágnes nem vonzani, hanem taszítani fogja a lágyvasat: a vasdarab lebegni fog a mágnes fölött. Valószínűleg ez az egyetlen eset, amikor a mágnes taszítja a lágyvasat, és ez is csak a tengelynek egy szűk zónájában igaz."

Érdekes nem?

 

Link to comment
Share on other sites

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.

Guest
Unfortunately, your content contains terms that we do not allow. Please edit your content to remove the highlighted words below.
Hozzászólás a témához...

×   Pasted as rich text.   Paste as plain text instead

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored.   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

 Share

  • Jelenleg olvassa   0 members

    • No registered users viewing this page.
×
×
  • Create New...