bikas

A nagy nevek visszatérnek a Titánok harca 2-be A Titánok harcának rajongói megnyugodhatnak, hiszen minden fontosabb színész vissza fog térni a tervezett második részre. Nem csak az emberek főhősök, hanem az istenségek is. Basil Iwanyk producer éppen új filmjét, a Tolvajok városát (The Town) promotálja, s a Coming Soon-nak azt nyilatkozta, hogy a Titánok harca második részére mindenki visszatér, "aki számít". A főszereplő Sam Worthington (Perzeusz) esetében ez nem meglepő, mint ahogy arra is számítani lehetett, hogy az Iót alakító Gemma Arterton is látható lesz a folytatásban. Most már viszint az is biztosra vehető, hogy Zeusz és Hádész, azaz Liam Neeson és Ralph Fiennes is benne lesz az új történetben. A producer elmondta még, hogy 3 fontosabb új karakter szerepel még a Titánok harca 2-ben (Clash of The Titans), melyet úgy fognak leforgatni, hogy figyelembe veszik az első rész hibáit, hiszen már pontosan tudják, mi működik és mi nem, és azt is, hogy inkább viccesre vagy komolyra érdemes belőni a hangvételt. A világszerte majdnem 500 millió dollárra szert tevő feldolgozásfilm folytatását február elsején kezdik el forgatni. SG

Szinte biztos, hogy lesz Resident Evil 5 Milla Jovovich, a Resident Evil-mozifilmek főszereplője meg van arról győződve, hogy lesz folytatása a sorozatnak. Rendező férje pedig máris új ötleteken töri a fejét, hogy mivel lehetne érdekesebbé tenni a szériát. A Kaptár: Túlvilág 3D (Resident Evil: Afterlife) erősebb nyitányt produkált Amerikában, mint bármelyik eddigi Resident Evil-film, így nem csoda, hogy mindenki azt kérdezte a gyártó stúdiótól, a színészektől és a rendezőtől, hogy lesz-e ötödik rész. A 60 millió dollárból készült, 3D-s technológiával forgatott akcióhorror hazájában három nap alatt 26,6 millió dollárt kalapozott össze, míg nemzetközileg már 42 milliónál tart a számláló. A főszereplő Alice-t alakító Milla Jovovich nyitott a folytatásra, s a Vulture érdeklődésére elmondta, hogy mindenképpen készíteni fognak egy újabb epizódot. Még azt is hozzátette, hogy a férje, Paul W.S. Andersonnak (ő a negyedik rész mellett az elsőt is rendezte) már meg is vannak az ötletei a folytatásról, de örömmel várja Twitteren a rajongók javaslatait is, hogy ők mit látnának szívesen a Kaptár-sorozat ötödik epizódjában. SG

Kiszivárgott a Karib-tenger kalózai 4 nyitójelenete Kiszivárgott, hogyan fog kezdődni a Karib-tenger kalózainak negyedik része. A májusban mozikba kerülő filmben Johnny Depp karaktere, Jack Sparrow a hírek szerint az Ifjúság forrását fogja keresni. Egy ausztrál honlap jól értesült forrásokra hivatkozva megírta, hogy mivel fog kezdődni a Karib-tenger kalózai sorozat negyedik része, a Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken. Hogy valóban hiteles-e az információ, az csak május 19-én derül ki számunkra, ugyanis a Fórum Hungary ekkor mutatja be a filmet. Az infó szerint a nyitójelenetben spanyol halászok fedeznek fel valamit a vízen, amit kifogva egy sok-sok éve meghalt matróz holttesteként azonosítanak. Még mielőtt azonban elkezdhetnék megvizsgálni a tengerész földi (illetve vízi) maradványait, annak szemei felpattannak és megragadja a kapitány karját. A következő snittben már a kapitány jelenti legénységével Ferdinánd királynak, hogy a matróz a 200 éve elhunyt Juan Ponce de Leon legénységnek egyik tagja volt, mire a király azt feltételezi, hogy azért maradhatott életben, mert rátalált az Ifjúság forrására. A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken első előzetese minden bizonnyal decemberben, a Tron: Örökség kópiái előtt kerül bemutatásra. Forrás: SG

A ragadozó garnéla egy invazív faját fedezték fel az Egyesült Királyságban a múlt héten, első alkalommal. Az állatot a horgászok szúrták ki a Grafham Víztartályban, Cambridgeshire-ben, és azonosításra küldték a Környezetvédelmi Ügynökségnek. A garnélarák prédái között számos őshonos faj található, mint például az édesvízi gerinctelenek - különösen a hazai garnéla - és a fiatal halak is. Az új faj felbukkanása megváltoztathatja az ökológiai élőhelyeket, és kihalásokat is okozhat. A Környezetvédelmi Ügynökség szerint az állat, az úgynevezett Dikerogammarus villosus, gyakran megöli a zsákmányt és otthagyja, anélkül, hogy megenné, írja a BBC. Forrás: OrientPress Hírügynökség

Csak gyűlnek a Harry Potter 7 új fényképei Újabb fényképek jelentek meg a Harry Potter hetedik részéből, az utolsó előtti filmes epizódból, melyet sokak örömére egy nappal az amerikai premier előtt láthatunk idehaza - jórészt a 3D-s helyárakkal. Most már online is elérhetőek a Harry Potter hetedik részének, a Halál ereklyéinek azon jelenetképei, melyek az angol Empire filmes magazin print kiadásában jelentek meg. A képeken láthatjuk Sirius Black összetört tükrét, Harry Lumos-varázslatát, valamint a három főszereplő gyaloglását egy totálképben. Mint az ismeretes, a Warner két részletben mutatja be a Harry Potter és a Halál ereklyéi című záróregényből készült filmet. A Harry Potter és a halál ereklyéi I. rész idehaza november 18-tól lesz látható konvertált 3D-ben, míg Amerikában egy nappal később. A Harry Potter és a halál ereklyéi II. rész premierjének csak az amerikai dátuma ismert egyelőre, ami július 15-e, de feltételezhetjük, hogy itthon is júliusban láthatjuk a filmet. Forrás: SG

Shakes & Fidget

love

Közelről ha akarnád sem tudnád megnézni szerintem.

Egy hatalmas koronalyukat rögzítettek csillagunk külső légkörében, ahonnan intenzív napszél-áramlatok keretében sok töltött részecske szabadul ki a bolygóközi térbe, amelyek ha bolygónkat eltalálják, sarki fényt okozhatnak. A Napból kiáramló részecskék együttese, a napszél legnagyobb sebességgel az úgynevezett koronalyukakból "fúj". A korona csillagunk forró, külső rétege. Ahol a koronában a mágneses erővonalak nem kanyarodnak vissza csillaguk felé, hanem szabadon kinyúlnak a világűrbe, onnan sok töltött részecske távozik, intenzív áramlatokat létrehozva a napszélben. A mellékelt felvételt a Solar Dynamics Observatory napszonda készítette a múlt héten, amelyen a sötét terület egy kiterjedt koronalyukat mutat az extrém ultraibolya tartományban. Amikor csillagunk viszonylag nyugodt, például a jelenlegi időszakban, akkor koronalyukak csak a poláris régióban mutatkoznak. Most azonban érdekes módon egy viszonylag alacsony szélességű alakzatot is sikerült megfigyelni. Egy koronalyuk képe az extrém ultraibolya tartományban (sötét folt középen) a Solar Dynamics Observatory űrszonda felvételén. Forrás: origo

Why So Serious?

Bruce Willis lesz a főgonosz az Expendables 2-ben? Sylvester Stallone Twitteres pályafutását rögtön azzal kezdte, hogy belebegtette az őket követőknek, hogy szeretné megnyerni Bruce Willis-t a The Expendables-folytatás főgonoszának. A The Expendables annak ellenére, hogy egy nagy stúdiónak sem kellett, remekül szerepel Amerikában, eddig 75 millió dollárt szerzett bevétel gyanánt és két hetet töltött az amerikai mozifilmes toplista élén, s úgy tűnik, hogy a harmadik héten is a dobogón fog végezni Sylvester Stallone rendezése. A folytatás lehetőségéről, s az esetleges túlélők visszatéréséről már korábban is volt szó, de ezúttal a színész-főszereplő beszélt a The Expendables második részéről. S tette mindezt Twitteren, hiszen augusztus 26-tól ő is elkezdte használni a népszerű közösségi szolgáltatást. Stallone Twittere az @TheSlyStallone usernév alatt található meg, s a rendező máris felvetette annak a lehetőségét, hogy a The Expendables második részében Bruce Willis legyen a főgonosz. Mivel még itthon nem láthattuk a filmet, így nem tudhatjuk, hogy mindez mennyire fér bele a történetbe, illetve Willis első részben feltűnő karakterébe, de az, hogy Stallone is a folytatásról ír, mindenképp bizakodásra ad okoz. Forrás: SG

Az RTL Klub leváltja a Cobra 11-et A Cobra 11 egy időre eltűnik az RTL Klubról, s helyére egy amerikai akciósorozat, a Tökéletes célpont kerül. A szériának természetesen nincs köze a hasonló című Van Damme-filmhez, annál inkább egy népszerű képregényhez. Hosszú évekig a Cobra 11 jelentette az RTL Klub vasárnap este hét órás sávját, azonban az annak idején még ismétléseivel is majdnem 2 milliós nézettséget produkáló német sorozatot manapság már csak 8-900 ezren nézik hetente. Ezért az RTL úgy döntött, hogy szeptembertől pihenteti a szériát és egy amerikai akciósorozatot indít el helyette. A Tökéletes célpont (eredeti című: Human Target) egy érdekesnek ígérkező képregény-adaptáció, melyet Amerikában tavasszal mutatott be a Fox csatorna, s mely készítői a 12 részes első szezont követően megkapták a második évad elkészítésére vonatkozó felkérést is. A Tökéletes célpont főszereplője Christopher Chance, aki afféle magánnyomozó, testőr, problémamegoldó egy személyben, s kliensei általában arra kérik fel, hogy lépjen egy-egy veszélyben lévő illető helyébe, mintegy emberi céltáblaként. Forrás: SG

30 nap alatt 25 hazai mozis premier nem emberi. Főleg úgy nem, hogy ezen bemutatók többsége kötelező néznivaló. És egy várva várt scifit is láthatunk végre. Vágjunk is a közepébe, hiszen már szeptember másodikán elkezdődik az első, papíron őszi mozis hét. A hónap első csütörtökén "csak" négy hazai premiert kell leküzdenünk, s ezek közül kettő hollywoodi. Láthatjuk végre az Amerikában már nagy sikert arató A karate kölyköt (The Karate Kid), mely családi jellege miatt szinkront is kap, valamint az odakint csak pár hetes friss premiernek számító Charlie St. Cloud halála és élete (Charlie St. Cloud) című fantasy románcot Zac Ephronnal. A kevésbé közönségfilmes oldalról a Mese a szerelemről (Mademoiselle Chambon) érkezik, mely francia és romantikus, valamint a Baaria (Baaria), melyről elég annyit mondani, hogy Giuseppe Tornatore új filmje. A Cinema Paradiso, a Puszta formalitás és Az óceánjáró zongorista legendája rendezője pályafutása során eddig még nem nagyon hibázott. A szeptember 9-ei mozis hét a rendezők hete lesz és csütörtökre csak egy hollywoodi alkotás, a Hétmérföldes szerelem (Going the Distance) fér bele, mely egy romantikus komédia Drew Barrymore-ral és Justin Longgal. Mellette érkezik egy francia fantáziafilm Luc Bessontól, az Adéle és a múmiák rejtélye (Les aventures extraordinaires d'Adéle Blanc-Sec), valamint a Tornatoréhoz hasonlóan eddig szinte hibátlan Lukas Moodysson Mamut (Mammoth) című drámája Michelle Williams-szel és Gael García Bernallal. (A zseniális rendező korábban olyan alapműveket készített, mint a Kurva Amal, az Együtt vagy a Lilja 4-Ever, azóta viszont többször majdnem luftot rúgott, ezért a "szinte" kitétel.) És, ha már rendezők, akkor Mundruczó Kornél új filmje, a Szelíd teremtés - A Frankenstein terv is szeptember második hetében mutatkozik be. A hét ötödik premierfilmje francia, viszont legalább a tömegekhez szól, hiszen A belső kör (Le premier cercle) egy Jean Reno főszereplésével készült akciókrimi. Persze az igazi hollywoodi kommersz is képviselteti magát a héten, igaz a 3D-ben prezentált A Kaptár: Túlvilág (Resident Evil: Afterlife) csak 10-től, pénteken kerül bemutatásra, de legalább nem kell a vászonból kiálló feliratokat bogarászni, hiszen az Intercom leszinkronizáltatta a horrort. A hatpremieres hét fáradalmait 16-ától lehet kipihenni négy filmmel - esetleg áthozni az előző hétről egy bemutatót, hogy 5-5 arányú legyen a filmek eloszlása. A puskaport az előző hétre szánták a hazai forgalmazók, mert bár jön Vin Diesel, hogy akciózzon egyet a Babylon A.D.-ben (Babylon A.D.), de a több mint két éve várt scifi valószínűleg nem lesz zajos közönségsiker. Viszont legalább a hiánypótlást e hónapra is kipipálhatjuk. A retró tematika jegyében ugyancsak ezen a csütörtökön érkezik el hozzánk a 2008-as, afrikai művészekről szóló dokumentumfilm, a Back to Africa, a 2007-es angol zenés dokumentumfilm, az Örökifjak (Young @ Heart), valamint 2009-ből a Kövéren szép az élet (Gordos), mely Daniel Sánchez Arévalo spanyol komédiája. Szeptember 23-tól ismét csak egy scifi képviseli Hollywoodot, ráadásul a 30 milliós Hibrid (Splice), melyet a Kocka rendezője, Vincenzo Natali készített, inkább tűnik független filmnek. Konkurenciának a szűkebb közönségnek a Vespa érkezik itthonról (Groó Diana új filmje nemsokára a Montreáli filmfesztiválon fog versenyezni), a Turné (Tournée) című komédia Franciaországból, a drámázós Szeretők (Cosa voglio di piú) Olaszországból és a Nömadak Tx 2006-ból és Spanyolországból. (Utóbbi dokumentumfilm és egy utazás krónikája.) Hollywood szeptember 30-án pótolja be azt, amit az előző hetekben elvesztegetett, hiszen egyrészt a közönség választhatja a haverzsarus Pancser police-t (The Other Guys) a Wahlberg - Ferrell duóval, valamint Oliver Stone folytatásfilmjét, a Tőzsdecápák: A pénz nem alszik (Wall Street: Money Never Sleeps) címűt. Mivel a Kaptár óta 3D-s film sincs műsoron, ezért a kongó termek okozta bevételkiesést a Sammy nagy kalandja: A titkos átjáró (Sammy's avonturen: De geheime doorgang) című, teknősről szóló belga animáció rázhatja helyre. Valószínűleg a többiek bevételi szempontból nem fogják megváltani a világot, hiszen sem az ausztrál animációs Mary és Max (Mary and Max), sem a francia történelmi Dumas (L'autre Dumas), sem a német-perzsa Nők férfiak nélkül (Zazan-e bedun-e mardan) nem számíthat kiugró sikerre. Bár a francia íróról szóló filmet talán a címszereplő Gerard Depardieu itthon is eladhatja. A szeptember mennyiségileg biztosan húzós lesz, de hogy minőségi szempontból mi lesz a helyzet, az csak a sajtóvetítéseken és a premiereken dől el. Addig is lehet edzeni októberre, mely erős francia és magyar filmeket hoz majd, valamint két várt horrort is, az Újabb parajelenségeket és a Fűrész hetedik epizódját. Forrás: SG

Valóban, mivel ha belegondolunk mennyi fogorvos menne így tönkre.

Élő emberi agysejtekből és szilíciumból elkészült a kívülállók számára legbizarrabb mikrochip. A jövő azonban ennél is többel kecsegtet. Eleddig csak egyesével lehetett vizsgálni az emberi agyszövet sejtjeit, és ez meglehetősen behatárolta a kutatók lehetőségeit. Most azonban ennek vége, ugyanis egy kanadai egyetemi csapat végre egy parányi idegsejt-hálózatot helyezett el egy chipen. Ennek eredménye egy miniatűr agy, amely ráadásul nem patkány vagy hasonló állat sejtjeiből épül fel, hanem emberiekből. Az átállás azért is fontos, mert a csigasejtek például akár tízszer akkorák is lehetnek, mint az emberi sejtek. Az új technológiai vívmány segítségével végre azt is vizsgálni lehet, hogy az egyes sejtek miként hatnak egymásra, illetve együtt hogyan is működnek. A chip óriási segítséget jelenthet például a gyógyszerkutatásban, agyi betegségek, rendellenességek utáni rehabilitációban, de a jövőben a protézisek agyi implantátummal való mozgatását is lehetővé teheti. A Globe and Mail szerint pedig az organikus számítógépek létrehozása előtt is megnyílhat az út, amelyekben a sejtek és a szilícium együttműködik. Sajnos jelenleg a chip előállítása meglehetősen drága. Hétszázötven újrafelhasználható modell előállítása például nagyjából harmincezer dollárba, azaz 6,5 millió forintba kerülne. A chipekről további – angol nyelvű – cikkeket itt és itt találhatnak az érdeklődők. [Hidden Content] [Hidden Content] Forrás: Engadget

Egy friss kutatás megdöbbentő eredményre jutott: a triceratops, az egyik legismertebb dínó faj valójában soha nem is létezett: egy másik dinoszaurusz fiatal példányai csupán. Egy friss kutatás megdöbbentő eredményre jutott: a legtöbb ember számára ismert „klasszikus" dinoszaurusz faj, a triceratops valójában nem is létezett. Önálló fajként legalábbis, mert mint kiderült, a triceratops nem más, mint az eddig külön fajnak vélt torosaurus fiatal formája. John Scannella és Jack Horner, a Montanai Sziklás-hegység múzeumának paleontológusai a koponyák vizsgálata során jutottak erre a meglepő következtetésre. A triceratopsnak három szarv van a fején, nyakát egy vékony, csontos, fogazott szélű csonttaréj fedi, és míg a torosaurusnak is három szarva van, azok más szögben helyezkednek el a koponyán, a csonttaréj jóval hosszabb, vékonyabb, sima szélű, és két óriási lyuk van benne. A markáns különbségek miatt nem meglepő, hogy az 1800-as évek végén mindkét leletet elsőként felfedező Othniel Marsh külön fajként írta le őket. Most azonban úgy tűnik, nagyot tévedett, mint ahogy az elmúlt több mint száz évben mindenki, hiszen a triceratops önálló fajként nem létezik: Scanella és Horner szerint az ifjú triceratops, azaz már torosaurus ahogy idősödött, úgy alakult át koponyája. Ez az extrém alakváltás azért volt lehetséges, mert a csontszövet a szarvakban és a taréjban éretlen maradt, szerkezete pedig erősen szivacsos, gazdagon borítva erekkel. Scanella szerint az alakváltás az állat egész életében folyamatos volt: „még a legidősebb példányok esetében is azt találtuk, hogy a koponya komoly változásokon esik át, még közvetlenül a halál előtt is" - mondta a tudós. Ez a felfedezés alapjaiban írja át az eddigi ismereteket, és a legelterjedtebb elméletet is megkérdőjelezi: eddig ugyanis az általános nézet szerint a triceratops védekezésre használta a nyakát borító csontlemezt. A két kutató másként véli: „ha triceratops lennék, nem szeretném, ha akár csak kicsit is megsérülne a nyakamat borító taréj, mivel azt számtalan nagy ér hálózza be a csont felszínén" - mondta Scanella. „Ez a vékony, erekkel átszőtt lemez valóságos vérfürdőt okozhatott, ha egy ragadozó beleharapott" - tette hozzá. Triceratops koponya A kutatók szerint a drámai átalakulási képesség ismeretében a haszontalannak tűnő testrészek valódi funkciója az állat érettségének és nemének egyértelmű jelzése a többi fajtárs felé. És bár eddig is ismert volt, hogy a triceratops koponyák fejlődésük során változtak, azt eddig senki sem feltételezte, hogy az átalakulás ilyen mértékű lehet: ez az első eset, hogy ezt feltételezve kapcsolatot találtak eddig két külön fajként számon tartott faj között. Forrás: Technet

Francia tudósok olyan anyagot fejlesztettek ki, amely a jövőben feleslegessé teheti a fogtömést, a sejteket stimulálva ugyanis az anyag segít hetek alatt újjáépíteni a fogakat. Osztódásra serkenti a fogakat felépítő sejteket az az anyag, amely laboratóriumi körülmények között segített a kísérleti egerek lyukas fogait visszaállítani eredeti állapotukba, mindössze egy hónap alatt. A francia Orvosi és Egészségügyi Kutatások Országos Intézetének munkatársai azt vizsgálták, hogy a pigmentsejtek működését stimuláló hormon, az úgynevezett MSH hatással van-e a fogak sejtjeinek osztódására. A kutatók az MSH-t egy aminosavval vegyítették, majd az anyaggal emberi fogakból nyert sejteket, egy másik kísérlet során pedig egerek szuvas fogait kezelték; ez utóbbi vizsgálat esetében a lyukak egy hónapon belül eltűntek. A gél állagú anyagot még tesztelik, de a szakértők szerint három-öt éven belül a fogorvosok is alkalmazhatják. Forrás: InfoRádió / The Daily Telegraph

Nem kizárt, hogy 2182-ben egy 560 méter átmérőjű kisbolygó eltalálja majd a Földet. Az ütközés esélye jelenleg nagyjából egy az ezerhez - ez azonban a következő évtizedek megfigyelései során jelentősen pontosodhat. Ez az eddigi legnagyobb valószínűségű becsapódás, amit előre jeleztek. A Földünkhöz közeli, 1999 RQ36 jelű kisbolygó jövőbeli mozgását 290 optikai és 13 radaros mérés alapján vizsgálták a szakemberek. María Eugenia Sansaturio (Universidad de Valladolid, Spanyolország) és munkatársainak célja az volt, hogy az égitest várható mozgását minél pontosabban megbecsüljék. Elemzésük alapján az objektum 2060-ig elkerüli bolygónk környékét - azonban ezt követően megnő a találkozás valószínűsége. A számítások alapján nem kizárt, hogy 2182-ben a kisbolygó eltalálja Földünket. A becsapódás esélye egy az ezerhez - tehát viszonylag kicsi. Mozgását a különböző, kevéssé ismert hatással járó sugárzási folyamatok is befolyásolják, ezért nem lehet elég pontosan megjósolni az útvonalát. Ez az eddigi legnagyobb valószínűségű becsapódás, amit előre jeleztek. Az Apophis kisbolygónál 1 a 45 ezerhez az esély egy esetleges ütközésre 2036-ban, ami lényegesen kisebb a 2004-es első, 2,7%-os becsléshez képest. A fent említett egy az ezerhez valószínűség tehát viszonylag magas értéket jelent más égitestekre tett korábbi számításokhoz képest - azonban itt elég távoli a dátum, ennek megfelelően a becslés is elég bizonytalan, és azt fenntartással kell fogadni. Az égitestet 1999-ben fedezték fel, átmérője 560 méter, ezért a vele való ütközés súlyos, regionális, tehát sok ország területére kiterjedő hatást váltana ki. Ha a világtengerbe csapódna be, hatalmas partszakaszon okozna pusztító szökőárt. A következő évtizedekben az objektum követése során egyre pontosabb adatokat nyernek majd a szakemberek, s ezek segítségével pontosítani lehet az előrejelzéseket. Forrás: origo

Elkeserítő tény, de a katasztrófafilmek nagy része kevésbé irreális, mint hinnénk. A Föld lakossága drasztikus változások előtt áll: az afrikai kontinensről mintegy százmillió ember menekül majd Európába, a természeti csapások mindennapossá válnak, a bolygó átalakulása pedig megállíthatatlan lesz. Húsz évünk maradt, hogy tegyünk ellene valamit. Juhász Árpád geológus professzorral beszélgettünk. STOP: Min dolgozik éppen? Juhász Árpád: Most kimondottan a klímaváltozással kapcsolatos geológiai kérdésekkel foglalkozom. Jártam és járom a mai napig a világ gleccsereit, mert azok számomra a legjobb hőmérők, amelyek mutatják az éghajlat változását. Azt figyelem, hogy ezek milyen tempóban rövidülnek, hogy van-e különbség a különböző kontinensek gleccsereinek rövidülései között, vagy hogy más-e ez a felmelegedés a sarkvidéken és a trópusokon. A másik, amivel éppen foglalkozom, hogy a vulkánkitörések befolyásolhatják-e az éghajlatot. Most volt ugye az izlandi vulkánkitörés, és azt kutatom, hogy ez befolyásolhatta-e Európa bizonyos részeinek tavaszi időjárását. - Mire a legbüszkébb a karrierjében? - Sokféle különböző szakmai változás volt az életemben, talán a legsikeresebbnek azt az időszakot éltem meg, amikor a Magyar Televízió egyik természettudományi vezetőjeként rengeteg szabadidős műsort tudtam csinálni fiataloknak. Természetvédelmi műsorokat, kirándulós műsorokat, ilyesmi. Akkoriban egyetlen televízió volt Magyarországon, így mindenki ugyanazt a műsort nézte. - Melyik az a hely a Földön, ahova a legszívesebben visszajár? - Az Egyesült Államokban van néhány nemzeti park, amiket nagyon szeretek, és ahova mindig szívesen visszamegyek. Ilyenek például Sierra Nevadában az óriás hegyi mamutfenyők ligetei, melyek három nagy nemzeti parkban találhatók. Ezek a föld legnagyobb tömegű élőlényei. Hatalmas, 90 méter magas fák. - Mekkora a tömegük? - Ezt nem tudom pontosan megmondani, de abból kell kiindulni, hogy 90 méter magas fákról beszélünk, melyeket a törzsnél három-négy ember tud csak körbefogni. A koruk különösen érdekes, mert ezek bizony 2300-2700 éves fák, nagyon jó állapotban. Főleg olyan időszakban szeretek ide visszajárni, amikor nincs sok turista. Nyáron nagyon sokan ülnek ezeknél a fáknál, november végén viszont egy lélek nincs. Nagyon nagy élmény egyedül sétálni köztük, leülni egy ilyen nagy fa tövébe, és elgondolkodni, hogy ezek mi mindent láttak már. - Az izlandi vulkánkitörés tényleg annyira veszélyes volt, mint ahogy a média tálalta? - Úgy gondolom, a légi hatóságoknak kellett eldönteniük, hogy vállalják-e a repülés kockázatát, avagy sem. Egy biztos: a motorokat károsítja a hamu. Korábban, más vulkánkitörésekkor kétszer is előfordult, hogy a vulkáni hamufelhőbe behatoló gépnek leállt a motorja és zuhanni kezdett, és csak alacsonyabb magasságban sikerült ismét beindítani a motort. Ez megtörtént Alaszkában és a Fülöp-szigeteknél is. Tehát a hamufelhő reális veszély, ugyanakkor lehet, hogy a légitársaságok részéről egy picit túlzott volt az óvatosság. - Azzal, hogy néhány napra leállt a légi forgalom, így kevesebb káros anyag került a levegőbe, nyert valamit a bolygó? - Erről vannak pontos számítások, hogy a légkör szennyezettségét milyen arányban és mi terheli. Elsősorban a fosszilis energiahordozókkal dolgozó nagyipari erőművek, utána a különböző nagyipari létesítmények, majd a szárazföldi közlekedés, elsősorban az autóforgalom. Ehhez képest elhanyagolható a repülőgépek légköri hatása, hiszen nincs még annyi repülőgép, amely akkora környezetkárosító hatást produkálna, mint az autók. De jelentős egyébként a beavatkozásuk. Hiszen ritka légrétegekben olyan kémiai változásokat indukálnak, amelyek nem szerencsések. - Tudományos oldalakon felmerült a mesterséges vulkánok létesítésének ötlete, melyek hamufelhőivel árnyékba borítanák a földfelszínt, ezáltal lassítanák a globális felmelegedést... - Nem lehet mesterségesen vulkánt működtetni. Ezek olyan belső energiák, amelyeket nem tud sem megakadályozni, sem befolyásolni az ember. - Mennyire lehet felkészülni egy-egy ilyen vulkánkitörésre? - Számos műszerrel lehet fogni ennek az előjeleit, de ezek egyike sem elegendő ahhoz, hogy percre pontosan meg lehessen mondani a kitörés idejét. Bolygónkon durván 450 olyan vulkán van, amelyik elvben bármikor kitörhet. - Az izlandinál is lehetnek veszélyesebbek? - Ennél sokkal nagyobb vulkáni hamufelhőket is produkáltak már más vulkánok. Például a Fülöp-szigeteken, 1991-ben, amikor körülbelül tízszer annyi hamu került a levegőbe, mint most. Ezen kívül volt olyan izlandi vulkánkitörés 1763-ban, amelyik majdnem százszor annyi kirobbanási anyagot produkált, mint most az Eyjafjallajokull. - Mennyire festenek valós képet a hollywoodi katasztrófafilmek? Mikor fogy ki a bolygó készlete? - A készlet szempontjából külön végig kell gondolni például a vizet, a levegőt, az energiaforrásokat, hogy mikor, melyik, meddig és hogyan elég. Itt az általános kérdés az, hogy ha az emberiség ezt a légszennyezést nem lassítja le és nem akadályozza meg, akkor ez a felmelegedési folyamat visszafordíthatatlanná válik. Lesz egy olyan pont, nem is olyan sokára, várhatóan tíz-húsz éven belül, amikor hiába állítanak le minden erőművet, autót vagy bármit, a légkörnek ez a változása már nem tud leállni. Ez olyan, mint amikor a holtponton egy lendkerék átlendül. Onnan már nem lehet megfogni. - Ez esetben mi vár ránk tíz-húsz év múlva, ha minden így marad? - A világon eddig minden jövőkép csődöt mondott. Soha, fél évszázaddal vagy évszázadokkal előre megjósolt dolgok nem következtek be egyszer sem. Viszont a tudomány jelenlegi tudása szerint egyértelműnek tűnik, hogy a felmelegedés és az ezzel együtt járó negatívum tíz-húsz éven belül megfordíthatatlanná válik. A bolygó nem lesz ugyan lakhatatlan, de sokkal nehezebb életfeltételek lesznek. Kevesebb lesz a víz, kevesebb lesz a termőföld, elsivatagosodik a táj, kevesebb élelmiszert lehet termelni. A felmelegedéssel az édesvízkészletek is csökkennek. Csak Afrikából százmillióra becsülik a klímamenekültek számát, akiket tíz-tizenöt éven belül Európának be kell fogadnia. Hasonló tűnik fel Ázsia esetében is. Minden katasztrófafilmben vannak túlzások, és inkább közelebb vannak a sci-fihez, mint a valósághoz, de arra nagyon jók, hogy az embereket elgondolkodtassák. Ilyen szempontból a katasztrófafilmeket pozitív dolognak tartom. Forrás: STOP

Az űrben játszódó, kitalált történetekben a főszereplők előhúznak egy szerkezetet, amely nagy fényt és hőt bocsát ki, tüzelnek, és egy pillanat múlva a marslakók holtan fekszenek az űrhajó padlóján. A lézerfegyverek már régóta foglalkoztatják nem csak a filmrajongók, de a hadiipar fejlesztőit is, bár mostanáig nem sikerült a mozikban látható nagy erejű fényszerkezeteket készíteniük. A 'halálosztó lézer', a 'lézerpisztoly', a 'plazmapuska', és '-pisztoly' a filmekben az űr-csaták elengedhetetlen elemei, de ilyen mindenen áthatoló, az időjárás nehézségeivel is megküzdő fegyver elkészítése sokkal bonyolultabb, mint a fejlesztők gondolták. Egy lézertechnológiával foglalkozó cég viszont a napokban bemutatta azt az újdonságot, amely sokak szerint megváltoztatja a rakétatechnológiát. Kifejlesztettek egy olyan lézerfegyvert, amely óriási fényerejével akár képes lelőni egy néhány kilométerrel arrébb repülő, nem ember által vezetett légi járművet is. A kutatók hat, az autóiparban is használatos lézer ötvözetével dolgoztak, és remélik az újdonság alkalmazható lesz hajókon és szárazföldön is. Kábelekkel, vagy vontató kocsikkal oldanák meg a használatot, hogy a szerkezet az egész világon működőképes legyen. A rendszer nagy ereje segít megoldani két problémát is, amely eddig leküzdhetetlennek tűnt. Az egyik, hogy esős, nedves időben is alkalmazható, eddig ugyanis a vizes időjárási körülményeken való áthatolás a lézer sok energiáját felemésztette. A másik újítás, hogy a találmány fényvisszaverő felületeken is működőképes. Forrás: OrientPress Hírügynökség

Két gén, illetve az általuk kitermelt fehérjék döntenek a rákról - jelentették be múlt héten amerikai és brit kutatók. Kutatók azt bizonyították be, hogy a normál és a rákos sejtek harcolnak egymással: ha az egészséges sejteknek sikerül körbevenniük a rákos sejteket, azok elpusztulnak. Ha viszont a rákos sejtek ki tudnak szabadulni, tovább osztódnak, és nyerhetnek. A harc végét, vagyis a szervezet védekezését pedig két fehérje termelődése határozza meg. Yoichiro Tamori kutatásvezető az ügyességet és szerencsét egyaránt igénylő kirakós játékról, a madzsongról nevezték el a folyamatban szereplő egyik kulcsfontosságú gént, és az általa kódolt fehérjét. A másik fehérje jele Lgl (angol neve alapján "halálos óriás lárva") lett. A két fehérje szerepét muslicák génjeinek vizsgálatával már azonosították, de most először sikerült igazolniuk azt is, hogy a szervezet saját sejtjeinek rák elleni küzdelme emlősöknél is így zajlik. anna

Úgy tűnik, hogy Magyarországon 13-14 évadig tartott ki a Cobra 11-láz, hiszen a német autópálya rendőröket izgalmas életét dokumentáló sorozatot ma már feleannyian sem nézik, mint annak idején. Egykoron, de még alig egy-két éve is a Cobra 11 számított Magyarország legnézettebb tévésorozatának, hiszen miközben az amerikai szériák azon versengtek, hogy melyik tud egymilliós nézettséget elérni, addig a német autópálya-rendőrök szinte folyamatosan 1,8 millió honfitársunkat ültették le a képernyők elé. Ez persze nem volt csoda, hiszen a szappanoperákból is inkább a háztájit szeretjük, adja magát, hogy sorozatból is a tőlünk nem messze forgatott, igen látványos változat jön be. A Cobra 11 egyik erőssége ráadásul abban állt, hogy az ismétlésekkel is remek nézőszámokat produkált. Az elmúlt hetekben és hónapokban azonban a TV2-es Napló egyre többször bizonyult legyőzhetetlen ellenfélnek, s múlt héten negatív rekord közeli eredményt produkált az akciósorozat. Miközben ugyanis a 19.00-tól kezdődő Vujity Tvrtko által konferált magazint valamivel több mint egymillióan látták, addig a Cobra 11-et az AGB mérései szerint 772986-en. Ez közönségarányban kifejezve: 30,3% és 23,1% Ami pedig még nagyobb meglepetés, hogy a robbanásokra igen fogékony fiatalabb korosztály, a 18-49-esek körében még nagyobb különbséggel győzött a Napló. (29,8% és 20,4% közönségarány) SG

Új orvos érkezik Doktor House csapatába House doktor stábja a 7. évad elejére kissé meg fog csappanni, így épp kapóra jön Amber Tamblyn, akinek a karaktere besegít a mufurc diagnosztának. Az újítás oka a 13-at alakító Olivia Wilde igazolt távolléte. Az Isteni sugallat (Joan of Arcadia) című sorozat egykori főszereplője, Amber Tamblyn csatlakozik a Doktor House című sorozat hetedik évadjához. A színésznő egy nagytudású, ámde agresszív orvostanhallgatót fog alakítani, akit House annak ellenére vesz fel csapatába, hogy valójában még nem is lenne jogosult a praktizálásra. Jelen állás szerint a színésznő több, vélhetően 5-6 részben játszhat. A sorozat készítői azért írták meg ezt a karaktert, mert helyettesre volt szükségük, ugyanis a 13-at alakító Olivia Wilde a Cowboys & Aliens című Jon Favreau-scifi forgatása miatt nem tud részt venni a nyáron forgatandó epizódokban. A House hetedik szezonja Amerikában szeptember 20-án startol el, ekkor nálunk a hatodik évad második felét fogja adni a TV2. Forrás: SG

Itt az ideje, hogy megvonjuk az első félév mérlegét, és felsoroljuk az idei kötelező, valamint kötelezően elkerülendő filmeket. Volt egy-kettő. Túl vagyunk 2010 első félévén, így itt az ideje, hogy ismét megidézzük a filmes szekció legolvasottabb rovatát. Igen, a toplistákról van szó, hiszen hat hónap elteltével úgy érezzük, muszáj újfent "megmondanunk a frankót", hogy a sok említésre érdemes film közül melyek voltak idén eddig a legjobbak és a legrosszabbak - csakhogy megkönnyítsük a potenciális nézők döntését. Persze, aki nyomon követte filmes írásainkat, azt minden bizonnyal nem fogja meglepetés érni, de rangsort felállítani mindig is menő dolog volt a netes sajtótermékekben, s mi sem akarunk lemaradni. Ezúttal annyival megpróbáljuk árnyalni azért a képet, hogy következő cikkünkben az olvasói érdeklődés és tetszési index alapján felállított listákról is ejtünk szót. Az efféle listázás már csak azért sem haszontalan, mert a jegyárak, az időszükséglet, valamint a filmek minőségének állítólagos csökkenése miatt az ember többször is meggondolja, hogy mire váltson jegyet. Miközben a filmes bevételek évről-évre nőnek, az emberek moziba járási gyakorisága már közel sem akkora, mint annak idején, pedig az elmúlt 10 évben a mozijegyek ára nem növekedett akkora mértékben, hogy kevesebbet járjunk filmet nézni. A nézőszám azonban nem csökken drasztikusan, hisz miközben a gyakran mozizók kevesebbet járnak el, a régebben egyáltalán nem mozizók minden évben találnak egy-egy olyan alkotást, amit muszáj megnézniük. Ebben talán a 2010-es mozis termés is segítségükre volt, hiszen bár több nagy film hozott mindössze közepes szintet, a kisebb alkotások egy része továbbra is jó átlagos nívót képviselt. Január elejétől június végéig 106 filmpremierre került sor, ebből 88-at sikerült megnéznünk, s 32-ről írásban is értekeztünk. Bár azon 56 film közül, melyről nem írtunk hosszabban ugyancsak akadnak nagyon jó (Woodstock a kertemben, A fehér szalag, Akvárium) és nagyon rossz filmek (Vén csontok, Igazából apa, Drágán add a rétedet!), a listánkon csak azon, Magyarországon idén bemutatott alkotások szerepelnek, melyekről kritikát is írtunk. A leggyengébbek: 5. Rémálom az Elm utcában: Június legvártabb filmje volt (legalábbis az SG-olvasók szerint), és az év egyik legnagyobb csalódása lett Freddy észrevétlen visszatérése. Persze úgy kell annak, aki egy tinihorror feldolgozásától minőséget vár, mondhatnák a kárörvendők, azonban a tavalyi elfogadható Péntek 13 után egy ideig reménykedhettünk. Nem baj, majd jön a folytatás. 4. A titánok harca: Egy újabb gyengécske feldolgozás film, melyet ráadásul úgy sikerült 3D-ssé tenni, hogy szemüveg nélkül is lehetett 2D-ben nézni, a látvány nem különbözött a 2D-s vetítésektől, csak a jegy volt drágább. Akkor lehet, hogy ezentúl már nem is kell számítógépes úton piszkálni a filmeket, elég egy szemüveget nyomni a néző orrára? Mindenesetre panaszok ide, negatív kritikák oda, anyagilag Amerikában, világszerte ás idehaza is nagy siker volt a Titánok harca, jön is a folytatás. 3. Kém a szomszédban: Jackie Chan nagy szerencséje, hogy miközben olyan tűzrevaló próbálkozásokban szerepel, mint a Kém a szomszédban, rátalálnak a Karate kölyök-féle sikerfilmek is, aminek persze jön a folytatása. A Kém a szomszédban úgy néz ki, hogy megússza a második részt. 2. A sötétség határán: Mel Gibson, mielőtt végleg elásta volna magát legutóbbi telefonbeszélgetéseivel, produceri tanácsra Liam Neesonnak képzelte magát egy bosszúfilmes feldolgozásban - bukott is egy nagyot. Nem csoda, hiszen a Sötétség határa még a Taken ismerete nélkül is agyzsibbasztóan unalmas, céltalan és összecsapott lett volna. Nem biztos, hogy szerencsés egy több órás sorozatot mozihosszra egyszerűsíteni. 1. Hova lettek Morganék?: Erre is csak Hollywood képes. Két kedvelt színészembert, nagy sztárt, úgy összeereszteni egy romantikus komédiában, hogy a végeredmény egyszerre legyen humortalan, rossz és anyagiilag bukás. Ráadásul még annak is nehezére esett megkedvelnie a főkaraktereket, aki egyébként odavan Hugh Grantért és Sarah Jessica Parkerért. A legjobbak: 5. Toy Story 3: Nem valószínű, hogy bizonygatni kéne olyan film helyét a legjobbak között, ami 214 amerikai kritikus közül csak 3 szerint nem jó (ld. Rottentomatoes). Ráadásul a Toy Story 3-at a nézők zöme is elismeri, például a 37 ezer IMDb-s szavazó 90%-a úgy véli, hogy 8-9-10-es osztályzatot érdemelne. Sőt, az SG-s tetszési indexe is 83%-os. 4. Zöld zóna: A Zöld zóna esetében már nem hagyatkozunk statisztikákra, bár a 7 fölötti IMDb osztályzat jelzi, hogy Matt Damon új filmje nem azért lett rettentő bukás, mert olyan rosszul sikerült volna. Nem is sikerült rosszul, sőt! Elsőosztályú háborús thriller lett, lerágott csontnak tűnő, de máig érvényes történetével. 3. Brooklyn mélyén: Vesszőparipaként muszáj előcitálnunk azt az amerikai statisztikát, miszerint Antoine Fuqua filmjét Amerikában a premier hetében csak 14%-ban látták fehérek, s ennél "rosszabb" arányt csak egyetlen nagyobb idei premier tudott produkálni. Szerencsére a film még így sem szerepelt annyira rosszul a jegypénztáraknál, a Brooklyn mélyén valóban megérdemli a figyelmet. 2. Micmacs - (N)Agyban megy a kavarás: A Toy Story 3 mellett a másik papírforma befutó, hiszen a Delicatessen-t, az Elveszett gyermekek városát, az Amélie csodálatos életét és a Hosszú jegyességet rendező Jean-Pierre Jeunet csak egyszer lőtt mellé filmrendezői pályafutása során. (Ráadásul szerintünk az Alien 4 is korrekt film volt, akárcsak a Fincher-féle harmadik rész.) A Micmacs annak ellenére lehengerlő szórakozás, hogy a fent említett kvartettet nem éri utol színvonalban. 1. Egek ura: Kritikánk magáért beszél, az Egek ura ugyan könyvadaptáció, de filmként is remekül működik és szívhez szól. Igaz manapság a szívhez szólás nem annyira divatos, de muszáj megbecsülnünk azon hollywoodi közönségfilmeket, melyek képesek erre. Találkozunk az év végi összesítésnál. Kíváncsian várjuk, hogy a mostani toplistás filmeknek sikerül-e duplázniuk. SG

Kamujelenet a Predators előzetesében Sokan várták azt a bizonyos "durva" jelenetet, amely benne volt a Ragadozók előzetesében, de mint az a minap kiderült, hiába. Ugyanis csak Robert Rodriguez próbált trükközni és a film eladását kicsit meglendíteni. Meglehetősen gyakran fordul elő, hogy a filmelőzetesek olyan jeleneteket mutatnak be, melyek a film végső verziójába nem kerülnek bele vagy megváltoznak - például az Avatar-trailerekben is láthattuk egy pillanatra a Földet, mely végül kimaradt a mozis változatból. Azonban a Ragadozók előzeteseiben olyan jelenet található, mely elég jelentősnek tűnt, mégsincs benne a filmben. (Arról a snittről van szó, amikor Adrian Brody-t látszólag tucatnyi lény veszi célba.) Ez a jelenet, a kivágottakkal szemben ún. "money shot" volt, hosszú, hangsúlyos, olyan, mely szóbeszédet generált a rajongók között, egyfajta horog, melyre meglehetősen sokan rákaptak. Ezért is tűnt meglepőnek, hogy végül nem használták fel a leforgatott anyagot. Szerencsére a Predator-rajongóknak nem kell tudatlanul meghalniuk, maga Robert Rodriguez árulta el a "titok" nyitját. A film producere elmondta, hogy a szóban forgó jelenetet direkt az előzetes számára készítették, s korábbi filmjeiben is alkalmazta ezt a technikát mondván, hogy nem mindig jó, ha a néző sok mindent tud előzetesen. Mindez afféle csavarként is alkalmazható, hiszen így sokan hiszik egyes jeleneteknél, hogy mi fog történni - mint az később kiderült, tévesen. SG