PrinceCherry

A 2. Videó nagyon durva...Én amugy se cigizek és nem is tervezem hogy rászokok!

Kiváncsi leszek a filmre!Remélem majd Magyarországon is bemutatják mer akkor kicsit vissza jönne a DragonBall hangulat itthon is

Hát én már gondolkodtam rajta hogy kiprobálom a Macskee-jumping-ot De 1 a gond!Nincs macskám

Hát remélem majd hogy ez a film nem a 999 Ft-s leárazott Tesco filmeknél lesz! Nagyon szeretem a DragonBall-t...Remélem kellemesen csalódok!

Hát a belező kés meg a hétfejű Kulka János a Stück beszolással nagyon jó :lol:

Nagyon jók De kiegészíteném azzal hogy ha lépcsőn mész lefelé akkor azt egy nagy ugrással kerülöd ki(LongJump)

Jaj ez kicsit durva Ahogy a közmondás mondja: Rossz nő nincs csak kevés pia

De ugye az IceTea-ban meg a Heineken-be nincsen ilyen valami? Amugy én se élek ilyen hű de nagyon egésséges életet de azér szeretném tudni mivel mérgeznek meg...

Jaj ez kicsit beütött...

De hogy lehet valaki ilyen idióta... Hogy gondolhatja hogy ez bejönne... notebook(drága)...Istenem

A pestis újbóli elterjedésére figyelmeztetnek brit kutatók, mivel a kórokozó egyre nagyobb ütemben terjed, ráadásul olyan országokban is megjelent, ahol kevés pénz jut gyógyszerekre. Utoljára a középkorban volt kiterjedt pestis járvány, és az elmúlt húsz évben csupán száz-kétszáz ember halt meg pestisben, a liverpooli egyetem kutatói mégis azt mondják, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a gyilkos kórokozónak. Az utóbbi években ugyanis új országokban is megjelent. Ronda halál Európában ? ahol a középkorban több millió ember halt meg bubópestisben ? nem találtak számottevő megbetegedést, de Michael Begon ökológus szerint Afrika különösen nagy veszélyben van. A Kongói Demokratikus Köztársaság, Madagaszkár, Mozambik, Malawi, Tanzánia és Uganda területén is felbukkant a Yersinia pestis nevű baktérium, amely elsősorban rágcsálók szőrébe kapaszkodó bolhák segítségével terjed. Kétféle megbetegedést okozhat a pestis. A fertőzött bolha harapása nyomán fekete kelések jelennek meg a bőrön, ez a már említett bubópestis, a fekete halál. A másik formája a tüdőpestis, amely cseppfertőzéssel terjed, és sokkal veszélyesebb. Ilyenkor ugyanis a tüdőben jelennek meg a ronda fekete kelések, a baktérium szép lassan az egész szervezetben elterjed, magas lázat, izomfájdalmat, fejfájást, és végül halált okozva. Felkészületlenek A pestis szerencsére elég hatékonyan kezelhető antibiotikumokkal, írja a Register, csakhogy a fejlődő afrikai országokban kevés a jól felszerelt gyógyszertár. Begon ezért kongatta meg a vészharangot, mert bár most kevés a megbetegedés, a kór gyorsan elterjedhet. A kutató szerint hatékonyabb megelőzési módszereket kell kidolgozni. A brit lap megemlíti, hogy a történelem során többször is bevetették háborúban a pestist, a városfal fölött katapulttal átlőtt fertőzött tehenektől kezdve a repülőgépről ledobott fertőzött bolhákon át egészen a modern pestisszóró aeroszolig terjed a biológiai arzenál.

Egy spanyol egyetem kutatócsoportja elsőként kezdett a szinesztézia érzékekkel, valamint érzelmekkel kapcsolatos szisztematikus tanulmányozásába Ezerből egy ember képes szagokként is észlelni a hangokat, látni a szagokat, szagolni vagy látni a hangokat. Ezt a különös pszichológiai jelenséget nevezzük szinesztéziának, ami valójában mindegyikünknél megjelenik életünk valamelyik szakaszában. Több kutató szerint a jelenség egészen gyakori az újszülötteknél, ugyanakkor lehet szerzett is, ami valamilyen neurológiai sérülés hatására alakul ki, vagy indukált, amit drogok idéznek elő - utóbbi természetesen nem minősül valódi szinesztéziának. A szinesztézia egy görög eredetű szóösszetétel, jelentése "együtt-észlelés", ennek megfelelően a jelenség két érzékszerv összepároztatását foglalja magában. Egy adott inger érzékelése egy másik szubjektív érzékelést aktivál minden külső inger nélkül, a kiváltó ingert nevezik indukáló, míg a hozzá társulót párhuzamosnak. Az alapeset a fejlődési szinesztézia, ami feltehetően az X-kromoszómához kapcsolódva öröklődik, a legtöbben felnőtt korukra "kinövik". A felmérések szerint a felnőttkori szinesztézia jellemzőbb a női nem képviselőire, azon belül is a balkezesekre. A legtöbb ember, aki rendelkezik ezzel a képességgel nincs is tudatában, hogy szinesztéziás, úgy gondolják ez a normális módja az őket körülvevő világ észlelésének. A spanyol Granada Egyetem Kísérleti Pszichológiai és Élettani tanszékének egy kutatócsoportja elsőként kezdett a szinesztézia érzékekkel, valamint érzelmekkel kapcsolatos szisztematikus tanulmányozásába. Juan Castillo professzor és Alicia Callejas Sevilla évek óta kutatja a szinesztézia nem túl ismert, ám annál érdekesebb területét, és annak különböző formáit. Callejas a leggyakoribb szinesztézia, a betű-szín típus esetében ért el jelentős eredményeket. Ez a betűket, szavakat és számokat jeleníti meg színekként teljesen önműködően és önkéntelen módon. A szinesztézia egyik jellemző karakterisztikája, hogy a képességgel rendelkezők meggyőződése, hogy az ő észlelésük a megfelelő és rendkívül csalódottak lesznek, ha a tudatára ébrednek, hogy valami nem stimmel. "Amikor egy betű-szín szinesztéziával rendelkező egyén azt jelzi, hogy az asztal szó kék, akkor nagyon valószínű, hogy ha ezt a szót valamilyen más színben látja leírva, akkor azt hibaként észleli. A szinesztéziás ki is hangsúlyozhatja, hogy az adott szó csúnya, vagy nem szereti, mert az nem helyes" - állítja Callejas. A fenti érzelmi reakció azzal van kapcsolatban, hogyan észlelik a szinesztéziások az egyenletes vagy egyenetlen ingereket. A szinesztéziások személyiségtesztjeiben nincsenek csak rájuk jellemző sajátosságaik, viszont rend-, szimmetria-, és egyensúly-preferencia megállapítható az ilyen személyekre. Gyakran kitűnő emlékezetük van, akár téri-vizuális tartományban is, de gyakoriak a bal-jobb felcserélések és egyéb iránytévesztések. Callejas kutatásai azt mutatják, hogy az érzelmi reakciók automatikusan alakulnak ki, melyeket nem tudnak figyelmen kívül hagyni, mitöbb befolyásolhatják a szinesztéziást egészen addig a pontig, hogy felborítják az adott egyén preferenciáit, amikor bizonyos, belső élményeikhez nagyon hasonló ingerekkel állítják szembe. Ennél is fontosabb az a tény, hogy ezek az ingerek átalakíthatják, az élményekhez kötődő események megélését, aminek eleinte nem feltétlenül van érzelmi jelentése, viszont idővel többé vagy kevésbé kellemetlenné válhatnak. "Vannak olyan emberek is, akiknél az időegységek színesek" - magyarázta a kutató. Szintén gyakori a szinesztéziásoknál, hogy szavak, hangok vagy zene hallgatásakor látnak színeket, de akadnak olyanok is - igaz jóval kisebb számban -, akik ízleléskor látnak színeket, míg másoknál ízlelési vagy érintési érzet alakul ki különböző hangok hatására és így tovább. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a szinesztéziások mindig ugyanazt a látványt észlelik, azaz a szinesztézia állandó, egy adott inger mindig ugyanazt a színt váltja ki egy emberből, ami minden ember esetében más és más. Annak ellenére, hogy a jelenség igen régen ismert, tudományos tanulmányozása viszonylag újnak mondható. Az első feljegyzés a 18. századból származik, míg a jelentősebb tanulmányok ugyanezen évszázad végéről. Az utóbbi időben azonban látványos gyarapodásnak indult a területen dolgozó kutatók száma és egyre több válfaját igyekeznek felderíteni a szinesztéziának.

Minél mélyebbre tekintenek a csillagászok a kozmoszba, annál bizarrabbnak és erőszakosabbnak tűnik a világegyetem. Ezt bizonyítják az amerikai csillagászok felfedezései, melyeket a héten tartott éves ülésükön osztottak meg egymással és a nagyvilággal. Az elárvult fiatal kék csillagoktól a "vándorló" fekete lyukakig bezáróan igen változatosak az új kutatások. "Különös univerzumban élünk" - foglalta össze véleményét tömören a Vanderbilt Egyetem csillagásza, Kelly Holley-Bockelmann, aki kóborló fekete lyukakról szóló elméletével állt elő az Amerikai Csillagász Társaság austini ülésén. A vándorló fekete lyukak két fekete lyuk összeolvadásával kezdik meg tevékenységüket. A szimulációk szerint a folyamat által felszabaduló energia bizonyos körülmények között kimozdítja a létrejövő objektumot galaxisából, ami minden útjába kerülő objektumot elnyel. Ami számunkra lényeges, hogy nincs félnivalónk ezektől a kozmikus szörnyetegektől, mivel az esély, hogy egy ilyen objektum elnyelje a Földet és a Napot egy A NASA Ames Kutatóközpontjában működő Columbia szuperszámítógép szimulációja két fekete lyuk összeolvadásáróé J. Craig Wheeler, a szövetség elnöke szerint az a legizgalmasabb a munkájukban, hogy a furcsaság és a normális dolgok fogalma folyamatosan változik. Mindössze 5 évvel ezelőtt a csillagászok csupán néhány ezer galaxist vizsgálhattak, ahol a csillagok bizarr és rendkívül heves kialakulását figyelhették meg. Ma ez a szám a nagy teljesítményű csillagászati távcsöveknek és a szuperszámítógépeknek köszönhetően milliókban mérhető, mivel ezek sokkal hatékonyabban dolgozzák fel a világűrből érkező hatalmas adatmennyiséget. A tudósok úgy látják, ma már nem csak az alapvető kérdésekben szereznek egyre mélyebb ismereteket, mint a "hogyan kezdődött ez az egész" és "merre tart a folyamat", de ha nehezen is, de sikerül átvergődniük a váratlan, nehezen magyarázható kozmikus különlegességeken és a potenciális, de kényelmes távolságban található veszélyforrásokon is. A kék foltok "árva" csillagok halmazai, melyek a normális csillagformálódási területektől távol alakultak ki" Erőszak veszi körül bolygónkat, amiről nem szabad elfeledkezni, még ha "biztonságban vagyunk is ebben a viszonylag csendes környezetben", mondta Wheeler a "Kozmikus katasztrófák" című könyv szerzője. Példaként azt a közeledő gázfelhőt hozta fel az ülés pénteki napján, ami másodpercenként 240 kilométeres sebességgel sodródik a Tejút felé, tömege pedig egymilliószorosa a Napénak. Ezzel a veszéllyel sem kell azonban számolnunk egy jó ideig: a felhő 75 kvadrillió kilométerre található, azonban ha eléri a galaxist, jókora tűzijáték veszi kezdetét, ami számtalan új csillag kialakulását eredményezi, igencsak felvillanyozva szomszédságunkat - magyarázta Jay Lockman, az észak-viginiai Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium csillagásza. Aggódni azonban ebben az esetben sem kell, az ütközés csupán egy tőlünk távol eső részét érinti a galaxisnak, körülbelül 40 millió év múlva. A hatalmas felhőről több mint 40 éve tudnak, a tudósok azonban csak most mérték fel mozgásának gyorsaságát. Lockman elmondása szerint a felhő olyan sebesen halad, hogy egy galaktikus anyaghullámot tol maga előtt. Most mutatták be a rejtélyes sötét anyag egy gigantikus galaxishalmazbeli hatalmas térképét is. A csillagászok szerint az összetorlódott galaxisoknál olyan heves folyamatok mennek végbe, hogy jelenleg már rendelkeznek egy széles körben elfogadott szójegyzékkel a különböző típusú kozmikus brutalitásokról. Az időről időre összecsapó galaxisok közötti gravitációs erők "lassú elszorítást" okoznak, amiben a csillagformálódást biztosító, létfontosságú gáz fokozatosan távozik az áldozat galaxisból. A "lehántás" már egy erőszakosabb folyamat, melyben a nagyobb galaxis gázt szív el a kisebb galaxisból. És itt a "zaklatás", amikor az egymás mellett elhaladó galaxisok anyagot szakítanak ki egymásból, elemezte Meghan Gray, a brit Notthingham Egyetem csillagásza. Gray prezentációja alapjaiban mutatja be a galaxis-galaxis elleni erőszak áldozatait. Kollégáival azt igyekeznek kibogozni, hogyan zajlik le a munka "piszkos" része. Az elmúlt napokban a tudósok jó pár érdekességgel rukkoltak elő. Vegyük elsőként a "kék foltokról" készült felvételeket, melyek a csillagászok szerint fiatal árva csillagok. Azért nevezik őket árvának, mert a megszokott gázfelhők helyett a "semmi közepén születtek", mondta az Amerikai Katolikus Egyetem csillagásza, Duilia F. de Mello. Beszámoltak még egy különös csillag kvartettről, melyek a csillagok kialakulásáról szerzett ismereteket mélyíthetik tovább. Itt van továbbá egy fiatal csillag, ami idővel bolygóvá alakulhat. Ez a "moly" becenevet kapta a csillag és a körülötte elhelyezkedő por által adott különös alakzat után. Felfedeztek egy spirális galaxist is, melynek kar-párjai ellentétes irányokba forognak, ellentmondva a csillagászati elméleteknek. Két idős csillag pedig látszólag a kialakulásukat követő első hajdani bolygóformálódás után most egy második hullámot visz véghez, ez szintén ismeretlen jelenség a csillagászatban. Wheeler összefoglalása szerint elképesztő folyamatok mennek végbe univerzumunkban, melyek közül a technika fejlődésével rohamos ütemben ismerünk meg egyre újabbakat, miközben jó esetben is csak a jéghegy csúcsát látjuk. A "Moly"

Rohamosan növekszik Németországban a szemüvegesek száma, szakértők szerint ezt a tendencia az elkövetkező időszakban csakis erősödni fog. Az optikai ágazatnak ezért aligha kell aggódnia a túlélés esélyei miatt - jelentette ki egy vasárnapi nyilatkozatában Peter Frankenstein, a Német Iparszövetség optikai technológiákért felelős igazgatója. Az okok között Frankenstein első helyen azt említette, hogy az emberek egyre több időt töltenek a számítógép előtt, és egyre nagyobb azoknak a száma, akik a csaknem egész napos számítógépes munka során veszik észre, hogy romlik a látásuk. Tudósok ugyanakkor azon a véleményen vannak, hogy az okokat másutt is kell keresni. Mindennek kapcsán elsősorban arra hivatkoznak: a mezőgazdaságban dolgozók között is egyre többen panaszkodnak látásuk romlása miatt, ami korábban nem volt jellemző. Ők pedig - változatlanul - munkájukhoz csekély mértékben használják a számítógépet. A kutatások folynak, mindenesetre Frankenstein az optikai ágazat számára óriási növekedéssel, illetve valóságos szemüvegboommal számol. Már csak azért is, mert Németországban is öregszik a lakosság, és 50 év fölött szinte automatikusan romlik az emberek látása. Sőt már 40 fölött is mind több azoknak a száma, akik szemüveg nélkül csak nehezen tudnak eligazodni. Az optikai szakmának reagálni kell a demográfiai változásokra. Ebből a szempontból a közeli, illetve távoli látáshoz egyaránt alkalmas, úgynevezett bifokális szemüvegek előtt forradalmi jövő áll - jelentette ki Frankenstein, aki az exportlehetőségekre is utalt. Szavai szerint a német optikai ipar elsősorban Ázsiát célozza meg. Ázsiában ugyanis egyre többen viselnek szemüveget, Hongkongban például az emberek 80 százaléka. De hogy miért, arra szakértők egyelőre nem tudják a választ. Nem tartják kizártnak ugyanakkor, hogy a rosszabb látásnak Ázsiában genetikai okai vannak. Németországban a 83 milliós lakosság mintegy fele szemüveges. A 16 év felettiek közül több mint 40 millióan viselnek szemüveget, ehhez jön még az 1,6 millió szemüveges gyermek, illetve fiatal. A legfrissebb statisztika szerint 2,2 milliót tesz ki azoknak a száma, akik kontaktlencsét viselnek.

Az első világháború óta használnak légifelvételeket a régészek, a távoli perspektíva ugyanis gyakran sokkal többet láttat, mint a földközeli szemlélődés. Számtalan régészeti lelőhelyet talaj, víz, vulkáni hamu vagy homok fed, a Google Earth létezése óta viszont a régészeknek is sokkal könnyebb. A légifelvételek, vagy ahogy a régészek hívják, a távérzékelési módszerek a rejtett, ősi leletek nyomára vezetnek. Az emberi szem által látható fénytartomány 400 és 700 nanométer közé esik, a repülőről készített vagy műholdas felvételek azonban sokkal szélesebb, az infravörös és ultraviola tartományban is készülhetnek, amelyek feltárhatják ősi civilizációk nyomait. Ilyen nyom lehet például, ha a növényzet az adott helyen másmilyen, mint a környéken. Tom Sever, a Nasa régésze egy guatemalai maja város műholdas infrafotóit szemlélve rájött, hogy a világosabb növényzettel borított területek addig feltáratlan régészeti lelőhelyeket rejtenek. A maják által építőanyagként használt mészkő ugyanis átszivárgott a talajba, ami úgy módosította a növényzetet, hogy az infravörös tartományban világosabbnak látszik. Ezzel a módszerrel aztán több, korábban nem ismert maja várost találtak a kutatók. Hőmérsékleti nyom Azonban nemcsak a növényzet változásának szemlélésével derülhet fény ősi rejtélyekre. Minden tárgy kibocsát elektromágneses hullámokat, és ez a hullámhossz függ a tárgy anyagától és hőmérsékletétől. Műholdakra és repülőgépekre szerelt érzékeny detektorokkal kimutatható és megörökíthető a tereptárgyak (víz, kő, fa) közti hőmérsékleti különbség. 2007 augusztusában egy nemzetközi kutatócsoport ezzel a módszerrel talált a híres Angkorban, a 9. és 14. század közt virágzó khmer templomok ősi városában szökőkutakat. A felvételek elkészítéséhez viszont nagyon sok pénz kell. A Nasa légifelvételei, illetve a piacon elérhető DigitalGlobe QuickBird képei vagy a GeoEye Ikonos képei több ezer dollárba kerülnek. Ezért is jelentett nagy könnyebbséget 2005-ben a keresőóriás Google Earth szolgáltatása, amely műholdképeket és légifelvételeket tesz ingyenesen, mindenki számára elérhetővé az interneten. A lehetőséget a régészek is felfedezték maguknak. Luca Mori, olasz programozó például egy folyómeder alatt talált a Google Earth segítségével egy római kori épületet, majd szakértőkkel konzultált, akik feltárták a területet. Ahogy Jankovich-Bésán Dénes, a Magyar Régész Szövetség [1] elnöke az Indexnek elmondta, magyar kutatók is használják az online régészkedést. Keressen a leletet a Google-lal! "A Google Earth azért fontos kezdeményezés, mert ingyenesen teszi hozzáférhetővé az újabb űrfelvételeket. Annyiban azonban nem nevezném forradalminak, hogy már évtizedek óta használjuk a térképészeti célú légifotókat lelőhelyek keresésére. A Google Earth egyik hátránya, hogy jelenleg még a föld felszínének csak viszonylag kis részéről ad nagy felbontású képet. A kevésbé részletes felvételek kevésbé alkalmasak régészeti kutatásra" - fogalmazott. A Google Earth képeit azonban személyesen is ellenőrizni kell, mondta Jankovich-Bésán Dénes. "A műholdképektől eltérően a régészeti légifotók úgy készülnek, hogy a jelenségek megfigyelésére leginkább alkalmas szögekből, időpontokban, technikákkal készüljenek. Természetesen a Google Earth erre nem alkalmas. Az internetes hozzáférés ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy olyan területek földrajzi viszonyairól legyen pontos fotótérképünk, amelyekről más adat nincs, például sivatagok, fejlődő országok hatalmas kiterjedésű pusztaságai, vagy őserdői" - tette hozzá a régész.

Tovább élnek azok, akik naponta megisznak két deci bort, mint az absztinensek Valójában mozogni sem árt. Sokaknak örömet szerezhet több tudományos vizsgálat egybevágó eredménye, amelynek értelmében a mértékletes alkoholfogyasztás védi a szív és az erek egészségét - igaz, mint a legújabb tanulmány hangsúlyozza, csak akkor, ha rendszeresen mozgunk is hozzá. Dr. Jane Pedersen dán kutató és munkacsoportja az Európai Kardiológus Társaság tudományos folyóiratának januári számában közli nagyszabású vizsgálatának eredményeit. Csaknem tizenkétezer, az együttműködésre önként jelentkező dán felnőttet vontak be a tanulmányba, olyanokat, akiknek eredetileg semmiféle szívpanasza, vérkeringési betegsége nem volt. Hosszú kutatás Az első vizsgálat 1976-78-ban történt. Valamennyi vizsgált személy Kopenhágában élt és kitöltött egy olyan kérdőívet, amelyben az alkoholfogyasztásra és a testmozgásra vonatkozó kérdések is szerepeltek. A részletes vizsgálatot mintegy 20 év múlva megismételték és azt elemezték, hogy miképpen alakult a vizsgált személyek egészsége, hányan lettek szívbetegek és a két évtized alatt hányan haltak meg, az illetők mennyit mozogtak rendszeresen és mennyi alkoholt fogyasztottak. Az eredmények egyértelműen igazolták, hogy mind a férfiak, mind a hölgyek körében ritkább volt a szívinfarktus és jobbak voltak az életkilátások azoknál, akik rendszeresen, lehetőleg naponta sétáltak, gyalogoltak, kocogtak, bicikliztek, úsztak, tehát mozogtak. Amikor kiszámolták az alkohol és a szívbetegségek kapcsolatára vonatkozó adatokat, az derült ki, hogy a heti szeszfogyasztás és az életkilátások között U-betűre emlékeztető összefüggés van. A cikk a hirdetés után folytatódik h i r d e t é s Az "U" baloldalának felső végén azok helyezkednek el, akik egyáltalán nem isznak alkoholt. Ezeknek a halálozása magasabb, mint azoké, akik mérsékelten, napi 1-2 deci bornak megfelelő alkoholmennyiséget fogyasztanak: ezek a személyek a betegségek gyakorisága, a halál kockázata szempontjából az "U" betű legalsó csúcsán vannak, a szív- és érrendszeri betegség rizikója is itt a legkisebb. Növekvő kockázat A statisztika szerint a csoport többi tagja a mind erősebben italozókat jelenti - ez az "U" jobboldali, fölfelé emelkedő szára. Ezen a minden szempontból bekövetkező halálozás (például szívhalál, májzsugor, baleset) kockázata a szeszfogyasztás növekedésével párhuzamosan meredeken emelkedik. A dánok között is a sokat ivók haltak meg a legtöbben és legkorábban. A legjobb egészségnek azok örvendtek, akik rendszeresen mozogtak és mérsékelten fogyasztottak szeszesitalt. A dán kutatók eredményei egybevágnak egy amerikai munkacsoport most közölt adataival, ezeket az egyik legtekintélyesebb szívgyógyászati folyóirat, a Circulation közölte. Dr. Luc Djoussé és Dr. Michael J. Ganziano annak a hatalmas vizsgálatnak a dokumentumait elemezte, amelyikben 1981-től több mint 33 ezer amerikai orvos vett részt. Egészségi állapotuk alakulását 23 éven keresztül folyamatosan követték és a most megjelent tanulmány azt ismertette, hogy milyen összefüggés volt a doktorok alkoholfogyasztása és a szívelégtelenség esetleges megjelenése között. Az derült ki, hogy szívelégtelenség abban a csoportban következett be a legritkábban, amelyiknek tagjai rendszeresen, de csak mérsékelt mennyiségben ittak szeszt. Úgy tűnt, hogy a rendszeres, de nem sok alkohol a koszorúérbetegség kivédése szempontjából jelent kedvező hatást.

Több évtizednyi klinikai kudarc és etikai vitasorozat után 2008-ban végre eljöhet a mesterséges vér ideje. Legalábbis ebben reménykedik a dallasi HemoBioTech. Az amerikai cég bejelentése szerint előállított egy vérpótlót, a HemoTechet, ami biztonságosabb a konkurens termékeknél. A tervek szerint a mesterséges vért először Indiában, majd az év második felében az Egyesült Államokban is kipróbálják sebészeti beavatkozásoknál. Akárcsak a legtöbb eddigi vérpótlót, melyeket arra az esetre fejlesztettek ki, hogy a beteget életben tudják tartani, amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő donor vér, a HemoTech is a tehénvérből kinyert oxigénszállító hemoglobin egy válfaján alapul. A hemoglobin molekulát kémiai módszerekkel kötik össze, erre azért van szükség, mert a szabad hemoglobin végzetes lehet a szervezet számára, ugyanis hajlamos a vércsatornák összehúzására, korlátozva a véráramlást. Az eljárás tehát nem egyszerű, ezt bizonyítja, hogy számos korábbi vérpótló kísérletnél a készítményt kapó betegek nagyobb arányban haláloztak el, mint a sóoldatot kapó kontrollcsoport tagjai, jelezve, hogy még mindig nem oldódott meg a probléma. A HemoBioTech állítása szerint nekik már sikerült túllépniük a gondokon, méghozzá a hemoglobin molekulák adenosine-nal történő összekapcsolásával. Az adenosine egy értágító molekula, amit eredetileg a Texas Egyetemen fejlesztettek ki. Elsőként a HemoBioTech tesztelte még 1991-ben sarlósejtes vérszegénységben szenvedő zairei gyerekeken. Az adenosine tágította az ereket, nem mutatkozott vesekárosodás, nem okozott gyulladást, sőt elsegítette új vérsejtek termelődését, nyilatkozott Arthur Bollon, a cég elnöke. Azóta több állatkísérlet és a laboratóriumi teszt is alátámasztotta a hatást, állítja a cég. A területen dolgozó kutatók a hangzatos szavak ellenére nem hisznek abban, hogy az új vérkészítmény jobban fog teljesíteni, mint a többi hasonló készítmény. "Annyi nagyszerű elme bukott már el a művér alkalmazása előtt tornyosuló akadályokon" - hangoztatja John Hess, a Maryland Egyetem Gyógyászati Központjában működő vérbank igazgatója, aki példaként a Baxter International 1989-es esetét hozta fel. Az illinoisi cég egy többmillió dolláros programot szakított félbe, miután vérpótlójuk, a HemAssist egy kísérlete során a befogadók 46%-a meghalt, szemben a kontrollcsoport 17%-ával. Egy másik, ennél jóval közelebb eső eset a bíróságon végződött, miután egy másik illinoisi cég, a Northfield Laboratories eszméletlen traumás betegeken próbálta ki termékét, a PolyHeme-et, akik nem tudtak ellentmondani a "kezelésnek".

Hétfőn készíti el első közelképeit a Messenger, ami több mint három évtizednyi szünet után közelíti meg a Merkúrt. A NASA szondája egyben az első űreszköz, ami pályára is áll a napégette bolygó körül. Korábban is csupán egy szonda látogatta meg a Merkúrt, a Mariner 10 háromszor repült el mellette, legutóbb 1975 márciusában. "Sokáig hanyagoltuk a Merkúrt - túl sokáig" - fogalmazott Jim Green, a NASA bolygótudományi osztályának igazgatója a sajtónak adott csütörtöki telekonferenciájában. Ez hétfőn végre megváltozik, amikor a Messenger végrehajtja a három tervezett átrepülése közül az elsőt, ami a 2011-es pályára állításban segíti a küldetés irányítóit. 2004-es kilövése óta egyszer már elrepült az anyabolygó és kétszer a Vénusz mellett, hogy pályáját finomra hangolja a legbelső bolygó eléréséhez. A Messenger közel egy napon át vizsgálhatja a Merkúrt, a bolygófelszíntől számított legkisebb távolsága 200 kilométer lesz, amit magyar idő szerint hétfőn 20 óra 4 perckor ér el. A tervek szerint ezidő alatt több mint 1200 felvételt készít, olyan területeket is lefotózva, amit a Mariner 10 egyik átrepülése során sem láthatott - az előd a felszín mindössze 45%-át térképezte fel. Nem csoda, hogy a bolygótudósok már nagyon várják a terra incognita feltárását, 30 év nagy idő. "Az első dolog, amit legtöbbünk látni szeretne, hogyan néz ki a felszín fennmaradó 55%-a" - mondta Faith Vilas, az arizonai MMT Obszervatórium igazgatója, aki szintén részt vesz a küldetés felügyeletében. A mostani felvételek azért is fontosak, mert a Messengernek olyan rálátása lesz a felszínre, amire a pályára állás után már nem lesz lehetősége, éppen ezért most mind a hét tudományos műszere működni fog, melyek adataiból remélhetőleg meg tudják majd magyarázni a bolygó "különös mivoltát", fogalmazott Sean Solomon, a küldetés főfelügyelője, a washingtoni Carnegie Intézet munkatársa. A Merkúr, akárcsak a Vénusz, a Föld és a Mars, sziklás földszerű bolygó, vasban gazdag maggal. A Merkúr esetében azonban a mag a bolygó tömegének kétharmadát teszi ki. ezért a Merkúr a Naprendszer legsűrűbb bolygója. Számos elmélet próbálta már megmagyarázni a hatalmas mag rejtélyét, egy teória szerint a Nap nem sokkal a formálódás után elpárologtatta a bolygó sziklás külsejét. Egy másik elmélet szerint a Merkúr a Naprendszer egy távolabb eső pontján alakult ki, feltehetőleg a Mars közelében. Nem sokkal később egy másik sziklás égitesttel történő ütközés elsöpörte külső rétegeit és a jelenlegi pályájára tolta. "Amit ma látunk az a bolygó köpenyének és magjának maradványa, ami valahol máshol alakult ki" - magyarázta a New Scientist-nek Vilas. Mindkét forgatókönyvnek egyedi felszíni kőzet kombinációt kellett maga mögött hagynia. Az átrepülés során a Messenger fedélzeti spektrométerei először fognak méréseket végezni a bolygó felszíni összetételéről, amiből végre lehet következtetni a bolygón bekövetkezett változások eredetére. A hétfői átrepülés fényt deríthet a Merkúr globális mágneses mezejére is, rajta kívül csak a Föld rendelkezik ilyen mezővel, amit bolygónk esetében a megolvadt mag körforgása állít elő. A Merkúr forgásáról készült megfigyelések szintén olvadt magra utalnak, ami azért meglepő, mert magjának szélessége csupán fele a Föld magjának, ezért már rég le kellett volna hűlnie, és meg kellett volna szilárdulnia. Az átrepülés elvileg meg fogja adni a mag pontos méretét a bolygó gravitációs mezejéről és belső szerkezetéről begyűjtött adatokból, illetve a Messenger magnetométere is tanulmányozni fogja a mágneses mezőt, hogy a tudósok összevethessék a Földével. A szonda kedden, 18 órakor kezdi visszasugározni az adatokat.

Az egyiptomiak gyógyászatát és gyógyszerészetét többnyire egy misztikus, a mágia által uralt képességként értékelik, szemben a görögök fejlett gyógyászatával. Lehetséges az, hogy egy ennyire kifinomult kultúra ennyire elmaradott legyen egy ilyen létfontosságú területen? Az egyiptomi Asru életében és halálában is igazi híresség volt. Élete során, az i.e. 6. században Karnakban, Amon templomában énekelt, most pedig orvosi problémái hozzák lázba a szakértőket. A régészeti és orvosi elemzések szerint Asru megérte a hatvanéves kort, ami igen magasnak számított abban az időben, miközben számos betegségben szenvedett. Érszűkület, a homok belégzésének következményeként kiszáradt tüdő, gyulladt ízületek, egy elcsúszott korong, rossz fogak és cukorbetegség, valamint paraziták kínozták beleiben és húgyhólyagjában. Hogyan tudtak vajon orvosai segíteni rajta? Elmondtak néhány imát és elmormoltak egy-két varázsszót? A történelemkönyvek többsége szerint ennél többre nem számíthatott Asru, azonban Jackie Campbell, a Machesteri Egyetemen működő Biomedikai Egyiptológiai Központ kutatója szerint ennél sokkal többre volt képes a korabeli egyiptomi gyógyászat, jóval többre, mint azt sokan feltételezik. Campbell kutatása azt bizonyítja, hogy az orvosok számtalan gyógyírrel fel voltak fegyverkezve a különböző betegségekre, melyekkel csillapíthatták köhögését, ízületi fájdalmait és talán még a paraziták egy részét is kiirthatták. Campbell felfedezései szerint az orvosok tudása több ezer évnyi gyógyszerészeti tapasztalatra épült. Ha ez igaz, át lehet írni a gyógyászat történetét, a tankönyvek szerint ugyanis a tudományos alapokon nyugvó gyógyászat és a hatékony gyógyszerészet egyaránt az ókori görögöktől indul ki. Az i.e. 5. században Hippokratész vezette be a racionális, diagnózisokon alapuló gyógyászatot. Az első gyógyszerkönyvet, a De Materia Medica-t - 600 gyógyszer listáját, ami tartalmazta összetevőit, azok beszerzési helyeit és az elkészítési módokat - Dioszkoridésznek tulajdonítják, i.sz. 50-ből. A "gyógyszerészet atyjának" egy másik görögöt, Claudius Galenust tartják, aki a 2. századi Rómában a gladiátorok sebészeként vált ismertté. "Az egyiptomiak egyértelműen gyakorolták az orvoslás tudományát, méghozzá jóval előbb mint a görögök, azonban ezt nagyrészt misztikus, a mágia által uralt képességként értékelik" - magyarázta Campbell. Lehetséges az, hogy egy ennyire kifinomult kultúra ennyire elmaradott legyen egy ilyen létfontosságú területen? Campbell szerint erre igen parányi az esély. Az egyiptomiak valós tudásának behatárolása előtt egyetlen akadály tornyosul, ami nem más, mint a fordítás. Miközben a görögök hatalmas örökséget hagytak maguk után gyógyászati feljegyzések formájában, melynek a mai nyelvekre fordításához minden adott, addig a fáraók idejéből mindössze 12 hasonlóról tudunk, ami papiruszra íródott egy elfeledett nyelven, mellyel még mindig küzdenek a tudósok. Az írások ennek ellenére elég bizonyítékot hordoznak magukban az egyiptomiak tekintélyes gyógyászati képességeiről, gyógyszerészeti ismereteik felmérése azonban már korántsem bizonyult ilyen egyszerűnek. Annak ellenére, hogy a papiruszok közel 2000 orvosi receptet is tartalmaznak, számos összetevő beazonosítása kétséges. A fordítók az ősi egyiptomi szavak jelentésének meghatározásakor kénytelenek a szövegkörnyezetre hagyatkozni, ez különösen bonyolult egy gyógyszer receptje esetében, ami csupán egy felsorolás, az adott növények vagy ásványok többsége pedig Egyiptomhoz kötődik, így könnyen lehet, hogy más kultúrákban nincs is megfelelőjük. A fordítók az ilyen szavaknál nyelvészetileg szűkítik le a kört, és csak ezután fordulnak a gyógyszerkönyvekhez, hogy lássák mely összetevőket alkalmazták ugyanannál, vagy hasonló gyógyászati eseteknél, végül a legjobbnak tűnő bekerül a fordításba. Emellett minden fordító a saját korának megfelelő hatóanyagokból mazsolázgatott, ennek az lett az eredménye, hogy az ősi receptekben szereplő összetevők egyharmadát vitatják. Campbell éppen ezért megpróbálta egy másik megközelítéssel megállapítani, miből tevődtek össze az akkori gyógyszerek. "Nem vagyok nyelvészeti szakértő, ezért a tudományt használtam fel a receptek igazolásához" - kezdte. Mivel Egyiptomban a legtöbb gyógykészítmény növényi alapú volt, ezért először azt vizsgálta, hogy a receptben megnevezett növények jelen voltak-e Egyiptomban, akár termesztés, akár kereskedelem útján abban az időben, amikor a recept íródott. Szerencsére az ősi Egyiptom növényvilágáról bőséges ismeretekkel rendelkezünk. Több ezer botanikai példányt gyűjtöttek be az ásatásokon, legtöbbjükhöz pontos dátum is kapcsolódik, egyes növényeket pedig falfestményekkel és faragványokkal is illusztráltak, azonban ezeknél is jobbak a sártéglákban vagy a talaj mélyében megtalálható pollen szemcsék. Ezek összességéből az archeobotanikusok rendkívül részletesen rekonstruálták Egyiptom egykori növényvilágát, és azt is meg tudták állapítani, hogy az adott növény őshonos volt-e, vagy a kereskedők hozták be Egyiptomba. Campbell megközelítésének második része már gyógyszerészeti volt. Vajon a felsorolt összetevők képesek voltak kiváltani azt a hatást, amit a receptek leírtak? Általában ez egy törvényszéki vegyész szakterülete, aki mintát vesz, elemzi a komponenseket, és ellenőrzi biológiai tevékenységét. Ehhez a régészeknek találniuk kellene olyan edényeket, amik az egykori gyógyíreket tartalmazták, a receptek azonban sokkal jobbak erre a célra, véli Campbell. Bár legtöbbször a gyógyírek alkalmazását egy ima vagy varázslat vezette fel, minden receptben megtalálható az összes információ amivel újra lehet alkotni az orvosságot. Megvannak a hozzávalók, az elkészítési mód, és az alkalmazandó dózisok is. A receptek egy általános formát követnek, először az aktív összetevőket sorolják fel, amit a stabilizálók követnek, majd jönnek az ízesítők, melyek a kellemetlen ízt igyekeznek elfedni. Időnként másodlagos gyógyszerek is feltűnnek, ezekkel a főgyógyszer mellékhatásai kezelhetők. Campbell kutatása elsősorban 4 papiruszra összpontosult, melyek 1000 receptet tartalmaznak az i.e. 1850-1200 körüli időszakból. Campbell mindegyiket megvizsgálta, forrásait, formulázását, az elkészítés, az alkalmazás, a dózisok és a hatás helyességét. Az elemzések öt évet vettek igénybe, melynek végeredménye egy ősi egyiptomi gyógyszerkönyv lett, ami felsorolta a papiruszokra felvitt összes gyógyszert. Campbell 248 összetevőt azonosított be, melyek 134 növény, 24 állat és 28 ásvány különböző részeit foglalják magukba. Az 1000 eredeti receptből jelenleg 550-nek tudja a pontos elkészítési módját, illetve azt, hogy milyen hatékonyan működik az elkészült orvosság. További 156 esetében csak kisebb alkotóelemek hiányoznak, azonban ezekről is elmondható, hogy gyakorlatilag ugyanazt a hatást fejtik ki mint az eredetiek, esetenként semmilyent. 234 esetben fordult elő, hogy több összetevőt sem sikerült beazonosítani, 27 gyógyszernél pedig az alkalmazási területre nem sikerült rájönnie a kutatónőnek. "Egyes rejtélyes hatóanyagoknál sikerült leszűkíteni a kört féltucat lehetőségre, de vannak olyanok is, melyeket egyáltalán nem sikerült azonosítani" - mondta. Az egyiptomiak alapanyag választása mindenesetre jól állta az időt, a papiruszokon felsorolt hozzávalók 62%-át még az 1970-es években is alkalmazták, sőt sokuk még a 21. század gyógyszergyártásában is jelen van, legrosszabb esetben szintetikus változatban. Gyógyszereik elkészítésekor az ősi egyiptomiak a modern gyógyszerészekhez hasonló technikákat alkalmaztak. Tudták mikor és hogyan kell forralással összesűrűsíteni szereiket, mikor kell hígítani, és milyen esetekben hatékonyabb porrá őrölve adagolni. Nagy szakértelemmel rendelkeztek a növények gyógyhatású anyagainak kinyerésében vízben vagy alkoholban áztatással, az aktív összetevő oldhatóságától függően. "A colocynthis (sártök) hatóanyaga például csak enyhe alkoholban nyerhető ki, ennek megfelelően mindig sört vagy bort használtak hozzá" - magyarázta Campbell. Több esetben két szakaszban nyerték ki a hatóanyagot, először vizet vagy alkoholt alkalmaztak, majd savat, ez többnyire ecetbe, vagy savanyított tejbe történő áztatást jelentett, ami butánsavat alkotott. A legtöbb gyógyírt azonnali felhasználásra készítették, de szükség esetén cukorral vagy alkohollal tartósították a készítményeket. Az egyiptomiak gyógyszereik formába öntésével is kiállják a próbát a modern készítményekkel szemben. Az 1973-as Brit Gyógyszerészeti Kódexszel összevetve Campbell úgy találta hogy az ősi gyógyszerek megjelenési formái 67%-ban megegyeznek a maiakkal, egy valamit azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni - az egyiptomiak semmit sem tudtak a sterilitás szükségességéről. Az injekcióktól eltekintve szinte ugyanazokat a gyógyszerformákat készítették el amiket ma is. Volt beöntés, kanalas orvosságok és szirupok, bedörzsölhető szeszek és híg kenőcsök, krémek, balzsamok és szájöblítők. Rendelkeztek szemcseppel, tablettákkal, porokkal és borogatásokkal, valamint nőgyógyászati állapotokhoz pesszáriummal. Orrduguláshoz a korabeli gyógyítók inhalálható gyógyszereket adtak, melyek forró kövekre öntve alkottak gyógyhatású gőzt. Nagy gyakorlatuk volt a végbélkúpok készítésben, a gyógyszert sűrű, zsíros masszává kavarták, amit galacsinná gyúrtak. A végeredmény elég kemény volt a behelyezéshez, testhőmérsékleten pedig elolvadt. Tehát az ősi egyiptomiak igen nagy fokú szakértelemmel rendelkeztek a gyógyszerek terén, ismerték az elkészítés és a célba juttatás leghatékonyabb módjait. De mindez elegendő ahhoz, hogy gyógyszerészetről beszéljünk? Ehhez ismernünk kell gyógyszereik hatékonyságát is. Az egyiptomi orvosok figyelmen kívül hagyták a betegségeket kiváltó okokat, kizárólag a tünetekre koncentráltak. Így, akárcsak ma, egy enyhítő szirup csökkentette a köhögési kényszert, akármi váltotta is ki, míg egy meleg borogatás a véráramlást stimulálásával enyhítette az ízületi fájdalmat, legyen az reumatikus vagy gyulladásos. Egyes eseteknél, ahol nyilvánvaló volt az ok, a sebeknél vagy a bélférgek esetében, a választott gyógyszer mind a tünetekkel, mind okozójukkal felvette a küzdelmet. A papiruszok, mint fentebb említettük, az adagolást és bejuttatást is leírták, így lehetővé vált hatékonyságuk összehasonlítása a modern gyógyszerekével. Campbell szerint az eredmény meggyőző. "A receptek 64%-ának van terápiás értéke az elmúlt 50 évben használt gyógyszereinkhez viszonyítva. Sok esetben még az adagolás is megfelelő volt." Lássuk hát a lényeget, mit is írtak fel az egyiptomi orvosok. Különösen kedveltek voltak a hashajtók, mint ricinusolaj vagy a sártök, a kenőcsök, többek közt a bőrápoló balanitaolaj, amit datolya magból sajtoltak ki, vagy egyszerűen nagy mennyiségű rost fogyasztását ajánlották, mint füge vagy korpa, ami szintén jól jött, ha valaki szorulással küzdött. Gyomorrontáshoz mészkőporból készült savközömbösítőt, kalcium karbonátot írtak fel. Hasmenés esetére olyasvalamit készítettek, ami felszívja a vizet és a mérgeket a belekből, mint a kaolin vagy a karobpor, de szerették a hyoscine tartalmú növényeket is, ez az alkaloida ellazítja az izmokat és csökkenti a bélmozgást. Felfúvódás és bélgörcsök ellen a beteg köményt és koriandert fogyasztott, mindkettő hatékony görcsoldó. Az aranyér okozta kellemetlenségeket különböző kúpokkal enyhítették. Az ősi egyiptomiaknak hatékony ellenszereik voltak a vízben tenyésző parazitákkal szemben is. A leggyakoribb szer a gránátalma kivonat volt, ami pelletierint, egy erős féregölő alkaloidát tartalmaz, amit egészen az 1950-es évekig használtak a galandférgek ellen. Az antimon mételyek ellen volt hatékony, a balanitaolaj, amellett hogy enyhítette az húgyhólyagban kialakuló mételyféreg fertőzés jellegzetes égető érzését, kiirtotta az azt előidéző férgeket is. Akárcsak Asru az énekművész, számtalan ember szenvedett izmokkal és csontokkal kapcsolatos rendellenességekben. Kezelésük szintén sokféle és változatos volt. A betegnek elrendelhették híg kenőcsök bedörzsölését a sajgó ízületekbe, vagy melegítő borogatást elhelyezését a fájó területen. A véráramlást mustár, boróka és tömjén kivonatok vagy terpentin stimulálta, elősegítve az immunreakciót. A sebek kezelése egyértelműen hatékony volt. A múmia tanulmányok már bizonyították hogy potenciálisan halálos sebesüléseket is tudtak gyógyítani. A sebeket gyantákkal és fémekkel kezelték, mindkettő antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik. Előszeretettel alkalmazták a mézet is, ami ugyan nem felel meg a modern gyógyszerészeti sztenderdeknek, mindenesetre működik és gyakorta alkalmazzák a fekélyek és égések kezelésében, ha az antibiotikumok csődöt mondtak. A méz felszívja a vizet a sebből, túl szárazzá téve a körülményeket a baktériumok számára. A gyógyírek kétharmada működik, de mi van a maradékkal? Egyesek nyilvánvalóan szimbolikusak, a sündisznó tüskéi nem állítják meg a kopaszodást, és egy fejre mért csapás egy nyers hallal szintén nem mulasztja el a migrént. Voltak olyanok is amikben inkább csak hinni lehetett, ilyen egy impotenciára készített szer, ami 39 aktív összetevőt tartalmazott, azonban egyiknek sem volt semmilyen hatása. Akadnak ezeknél különösebb receptek is, melyek akár még hatásosak is lehetnek. Krokodil ürülék mint fogamzásgátló? Egyesek szerint pesszáriumként alkalmazták, savassága ugyanis spermicid, azaz tönkreteszi a spermiumot. Fájdalomcsillapításra a papiruszok zellermagot említenek, megrágva és alkohollal leöblítve. "Amikor elkezdtem tanulmányozni, azt hittem ez is egyike a placebóknak, ma azonban komolyan vizsgálják a zeller reumás tüneteket enyhítő hatásait" - tette hozzá Campbell. Az ősi egyiptomi gyógyászok hátfájásra a sáfrányt ajánlják, a hagyományos gyógyászatban pedig megtalálható mind a Crocus sativus, a valódi sáfrány, mind a pórsáfrány. Annak ellenére hogy Campbell kutatásai azt bizonyítják, hogy az egyiptomiak jóval a görögök előtt már tényleges gyógyszerészettel rendelkeztek, számos kérdés maradt annak fejlettségét illetően. Campbell reméli egy részükre választ kap majd a Mohamed El-Demerdash által vezetett csapattal folytatott közös munkájából. El-Demerdash, az Egyiptomi Gyógynövény Konzerválási Projektnek dolgozik, melyek célja újra meghonosítani és megvédeni a vadon élő gyógynövényeket és megőrizni a beduin gyógyítók ősrégi tudását. A projekt segíthet több eddig azonosítatlan összetevő meghatározásában is, a beduinok ugyanis még ma is rendkívül hasonló gyógyszereket készítenek a fáraók idejében használatosakhoz. Ha Campbellnek szerencséje lesz találhat olyan gyógyíreket, melyekben előfordulnak a fordításoknak ellenszegülő alkotóelemek.

A japán Matsushita olyan HDTV-készülékeket tervez piacra dobni, amelyek közvetlenül a világhálóról közvetítenék az egyes tartalmakat, így például a YouTube oldalán közzétett felvételeket. A cég közleménye a világhálóra szánt tartalmak nappaliba történő integrálását emeli ki, mint a tervezett új televíziók elsődleges előnyét. Ezt tenné ugyanis lehetővé azon plazmatévék megjelenése, amelyek a beépített internetkapcsolat révén akár a YouTube portálon megjelenő tartalmak sugárzását is könnyedén megoldanák. "Első alkalommal tudják majd élvezni a mainstream vásárlók a nappaliban a YouTube-videókat, mégpedig a megfelelő widescreen technológia minőségével" - magyarázta a Matsushita Electric Industrial első embere. A VIERA PZ850 sorozat tagjai ugyanakkor a Picasa webes albumok képeit, valamint a Google képmegosztó szolgáltatását is kezelik, ezzel pedig számos olyan tartalmat tesznek elérhetővé a televízión keresztül, amelyek eddig kizárólag az interneten és az arra kapcsolódó számítógépen voltak hozzáférhetők. Az internetre kapcsolódó plazmatévék elsőként az észak-amerikai kontinensen jelennek meg valamikor tavasszal. Nem a Matsushita az első, amely az internetes szolgáltatásokat ötvözné a hagyományos televíziókkal. A rivális Sony szintén tavasszal dobná piacra azon készülékeit, amelyek több ingyenes megoldást támogatnak és többek között az AOL, a Yahoo, a Sony Pictures és a Sony BMG internetes tartalmait közvetítenék a vásárlóknak. A megfelelő kínálatról is igyekeznek gondoskodni, a Sony Pictures Television ugyanis ezzel egy időben a YouTube oldalán teszi elérhetővé bizonyos műsorait, a kiadásokat pedig az ugyanott megjelenő reklámokból fedeznék. Forrás:sg.hu

Ajj de jó neketek! Nekem csak lesz...(ha minden jól megy )

Nekem ultraszuperszónikus homálytizedelő elöltöltős változata!