PrinceCherry

Jelentősen befolyásolja majd bolygónk éghajlatát az ózonlyuk 21. század második felére prognosztizált bezárulása, állítják a folyamatot tanulmányozó klimatológusok. A klorofluorokarbon (CFC) használatát betiltó Montreali Egyezménynek köszönhetően a déli sarkvidék fölött kialakult ózonkiürülés erőteljesen lelassult és a várakozások szerint teljes egészében visszafordul, ami egyben a déli félteke éghajlati változásait is a visszájukra fordíthatja, állítják a Columbia Egyetem tudósai. "Eredményeink arra utalnak, hogy a sztratoszféra ózonrétege fontos szerepet tölt be a déli félteke éghajlatváltozásában, és nagyobb figyelmet kell fordítani a beintegrálására a következő IPCC modellekbe" - nyilatkozott a tanulmányt vezető Seok-Woo Son, a Columbia Föld Intézetének kutatója. A kutatók két éghajlati modellsorozat eredményeit vetették össze, az első az IPCC (Kormányközi Éghajlatváltozási Bizottság) Negyedik Értékelési Jelentésében használt, amit 2007 végén adtak ki és igen nagy vihart kavart, mivel a globális folyamatok zömét visszafordíthatatlannak nyilvánította, bár olyan hangok is voltak, melyek szerint a helyzet a jelentésben felvázoltnál is súlyosabb. A másik tanulmány az Ózon-kiürülés Tudományos Értékelése, amit 2006-ban tett közzé a Meteorológiai Világszervezet, ez azt jövendöli, hogy hamarosan eltűnik a Föld ózonpajzsán éktelenkedő hatalmas lyuk. Son szerint a legtöbb IPCC modell nem veszi figyelembe az ózonréteg várható gyógyulását és a folyamat éghajlatra gyakorolt lehetséges hatásait, pedig a 2006-os kémiai-éghajlati modellek azt jövendölik, hogy az Antarktisz felett tátongó lyuk a század második felében teljes egészében eltűnik, aminek jelentős hatásai lesznek a Föld klímájára, beleértve a felszíni hőmérsékleteket, a viharsávok elhelyezkedését, a száraz területek kiterjedését, a tengerek jégmennyiségét és az óceáni körforgást. Son a Science magazinban írta le a lehetséges következményeket, kiemelve, hogy az elmúlt évtizedekben a déli félteke troposzférájának szelei a növekvő üvegházgázok és a csökkenő ózon hatására felgyorsultak és közelebb kerültek a Déli-sarkhoz. Ez az eltolódás sok tekintetben hatással van az egész Föld éghajlatára, az IPCC modellek szerint ezen a téren nem következik be változás. Ezzel szemben a kémiai-éghajlati modellek előrejelzései azt mutatják, hogy az ózonpajzs gyógyulásával a nagy magasságú szelek lelassulhatnak és elmozdulhatnak az egyenlítő irányába, jó eséllyel visszafordítva a félteke éghajlat-változási tendenciáját. "Minket is meglepett, hogy az ózonlyuk bezárulása ilyen jelentős hatásokat gyakorolhat a globális éghajlatra, ami elsősorban annak tudható be, hogy a sztratoszféra ózonját nem tekintették számottevő szereplőnek az éghajlati rendszer modellezésében" - mondta a kutatásban szintén résztvevő Lorenzo M. Polvani, aki most Sonnal közösen igyekszik a lehető legtöbb fórumon felhívni a figyelmet az újabb kutatások szükségességére, melyek egyrészt igazolhatják eredményeiket, másrészt segíthetnek megismerni az ózonpajzs helyreállásának következményeit.

A brit Computer Conservation Society (CCS) archívumából előkerült két 1951-es hangfelvétel, amik a legrégebbi bizonyíthatóan számítógép által generált zenéket tartalmazzák. A Baa Baa Black Sheep és az In the Mood lerövidített változata 1951 őszén, a BBC Manchester Egyetemen tett látogatásakor készültek. A brit közszolgálati társaság a modern számítógépek előfutáraként számon tartott "Baby" születésének 60. évfordulója kapcsán mutatta be a felvételeket. A zenéket a Baby (hivatalos nevén Small Scale Experimental Machine) kereskedelmi változata, egy Ferranti Mark 1 számítógép játszotta le, ami elsőként kapott memóriaegységet programja tárolásához. "Tudomásom szerint ez a világ legkorábbi számítógép által lejátszott zenei felvétele" - nyilatkozott Paul Doornbusch, számítógépes zeneszerző és történész. Az eddigi legrégebbre datált felvétel az amerikai Bell Labs egy IBM nagyszámítógéphez kapcsolódott. "Ezzel kezdődött az egész számítógépes zene dolog, azonban nem ők voltak az elsők, akiknek a számítógépe zenét játszott" - utalt a Bell Labs munkájára Doornbusch. Az elsőséget egy harmadik gép, a CSIRAC, Ausztrália első digitális számítógépe mondhatja a magáénak, ami "lenyűgözte" közönségét a Colonel Bogey induló (Híd a Kwai folyón c. filmből lehet ismerős) interpretálásával. "Hónapokkal vagy hetekkel előzte meg a manchesteri felvételt" - mondta Doornbusch, hozzátéve, hogy erről eddig még nem sikerült hanganyagot előbányászniuk, tehát jelenleg Manchesteré a dicsőség. A brit gép zenei adottságainak megörökítése a BBC egy külsős közvetítő csapatának köszönhető, akik egy gyermekműsorhoz vették fel a hanganyagot. Akkoriban a Manchester Egyetem egy Ferranti Mark 1-nek adott otthont, ez volt az első kereskedelmi fogalomba került általános célú számítógép. A zeneprogramot egy matematikus, Christopher Strachey írta, aki jó barátságban volt a számítógépes legenda Alan Turinggal, akit a modern számítógép tudomány egyik atyjának tekintenek. "Ismereteim szerint Chris Strachey egy dámajáték programot írt, ami megszakításkor a 'God Save the King' dallamot játszotta" - mondta Chris Burton, a CCS tagja, míg mások szerint Strachey a programot kifejezetten zene játszására írta. Akárhogy is, a szeszélyes gép a Baa Baa Black Sheep, a fentebb említett God Save the King, és az In the Mood egy részletét játszotta fel az BBC acetátlemezére, utóbbit kétszeri nekifutásra, amit most a CCS és a Manchester Egyetem közösen adott ki a Ferranti előfutárának tiszteletére. Egy lap Geoff Tootill, a Baby egyik alkotójának jegyzetfüzetéből, jól példázva, hogy nem akármilyen munka volt a gép programozása Az 1940-es évek végén a Baby születése után Manchester a számítógépes újítások fellegvárának számított. A Baby és a belőle kifejlődött Ferranti Mark 1 végre univerzális számítógépek voltak, kapacitásuk határain belül bármilyen feladatot elvégeztek, programjuktól függően. Ahogy fentebb említettük a Ferranti már memóriával is rendelkezett, amit egy katódsugárcsőből építettek és 1024 bit programozását tette lehetővé a tudósoknak. A Baby előtt a számítógépeket, mint az ENIAC vagy a Colossus, fizikailag is át kellett építeni, ha valami új feladatot akartak elvégeztetni velük. "Nem volt egyszerű megváltoztatni a munkájukat" - mondta Burton. A Baby 1948. június 21-én futtatta le első programját, ami meghatározta egy szám legnagyobb együtthatóját. "Ezt a programot kifejezetten a gép alapos megdolgoztatására készítettük, hogy lássuk, hol hibázhat" - magyarázta Geoff Tootill, a Baby egyik építője a BBC Newsnak. "Ha ezt a problémát egy matematikussal oldattuk volna meg, akkor egy másodperc töredéke alatt megkaptuk volna a választ" A cégek azonban meglátták a lehetőséget a Babyben, és beindultak az anyagi csatornák, ami olyan gépeket eredményezett, mint a Mark 1. "Ez volt a számítógépkorszak kezdete" - emlékezett vissza Tootill. Itt az említett zeneszám: http://news.bbc.co.uk/2/hi/technology/7459848.stm

Egy újfajta hightech sisak és a gondolatok segítségével braunschweigi tudósoknak sikerült irányítaniuk modellautókat. "Mindez azt jelenti, hogy az emberi agyat és a gépeket összekötő egyszerű interfész álma valósság lett" - jelentette ki Meinhard Schilling professzor, a braunschweigi Carolo-Wilhelmina Műszaki Egyetem Elektrotechnikai és Elektronikai Méréstechnikai Intézetének vezetője. Az eljárás a klasszikus és jól bevált elektroencephalogramon (EEG) alapul. Az EEG képes mérni az agyi idegsejtek elektromos tevékenységét. A braunschweigi kutatók rendszerének újdonsága az, hogy nincs közvetlen elektronikus kapcsolat a készülék és a fej között. A sisakban elhelyezett elektródák ugyanis a fejbőr érintése nélkül végzik a munkájukat. A fejfedő ráadásul másodpercek alatt üzemképes és használatakor nincs szükség a hagyományos EEG-knél alkalmazott kontaktgélre sem. "Ahhoz, hogy az egész működjön, a kísérletben résztvevő személynek egy adott mintára kell koncentrálnia. Egy monitoron két különböző minta villog különböző frekvenciákon. Amennyiben az illető a baloldali mintára összpontosít, akkor a modellautó balra fordul el, ha a jobboldalira, akkor jobbra. Amennyiben egyikre sem koncentrál, akkor az autó egyenesen előre megy. A használt szenzor alig nagyobb átmérőjű a két eurós érménél és így csak kicsit nagyobb a hagyományos EEG-elektródáknál" - ismertette a sisak működését Meinhard Schilling. A braunschweigiek szorosan együttműködtek a fejlesztésekben a berlini Charité Egyetemi Klinikával és a Fraunhofer Intézet Számítógéparchitektúra és Szoftvertechnikai Intézetével. A professzor úgy vélte, a sisakot a jövőben használhatják majd az egészségügyi diagnosztikában éppúgy, mint a tolószékek és a protézisek, valamint a számítógépes játékok irányításában. Korábban már készült gondolatokkal irányítható végtagprotézis és ezen az elven működő robotkéz, két amerikai vállalat pedig a számítógépes játékok gondolatokkal való irányítását lehetővé tévő készüléken dolgozik.

Én majd a csernobili csirkefalatozóra leszek kiváncsi

A jég vízből van a kutatók szerint, és azonnal elolvadt, ahogy a szonda kiásta a talajból. Először csak pletykának tűnt, de már a NASA is megerősítette [1], hogy a Phoenix pár nappal ezelőtt jeget talált a Marson. A négy napja a talajból kiásott, jégkocka-formájú objektumokról készült fotók elemzése után a szakemberek arra jutottak, hogy a szonda jeget talált. A fagyott víz egyébként elpárolgott, rögtön azután, hogy a Phoenix előásta, felfedezte azt. Elolvadt "Ennek jégnek kell lennie" - mondta Peter Smith, az Arizonai Egyetem szakembere, a kutatás egyik irányítója. "Ezek a kis halmok teljesen eltűntek néhány nap alatt, ami tökéletes bizonyíték arra, hogy jeget látunk a fotókon. Volt, aki arra tippelt, sót talált a Phoenix, csakhogy a só nem csinál ilyesmit." - mondta. A jeget a Dodo-Goldilocks alján találták, amikor a Phoenix robotkarja mélyebbre ásott benne június 15-én, küldetésének huszadik marsi napján. Nagy részük azonban eltűnt a 24-ik solra. Néhány nappal korábban már volt egy reményt keltő jelenség: a kar valamilyen kemény anyagba ütközött, amiről a kutatók akkor még csak remélték, hogy jég lehet, de az olvadás megfigyeléséig csak találgattak. A Phoenix képei csütörtök reggel érkeztek meg a NASA főhadiszállására, a csapat a nap hátralévő részét az új képek tanulmányozásával töltötte A szakemberek elmondták, hogy a most megfigyelt árokban pont olyan mélységben találták meg a kemény, később jégként azonosított réteget, mint egy korábban vizsgáltban, ami azt jelentheti, hogy a Mars talajában, legalábbis a Phoenix alatt több helyen is felbukkan a jég.

Európa fel akart zárkózni az Egyesült Államokhoz innovációban, de egy csúcsegyetemet aligha lehetett volna létrehozni a tagállamok csatája nélkül. Így inkább hálózatba szervezik a legjobb kutatóműhelyeket. A budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) fő küldetése az oktatás, a gazdaság és a kutatás-fejlesztés integrációja. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter csütörtökön elmondta, hogy az intézetet tizennyolc független jelölt és négy uniós szervezeti képviselő vezeti majd, és a függetlenek közé hazánk Magyar Bálintot delegálja. A politikus egyelőre nem kívánt nyilatkozni a jelöléséről. Úgy tudjuk száznyolcvan jelölt közül választották ki az igazgatótanács tagjait, és a tagok kiválasztásával többek között Boda Miklóst, a műegyetem rektori tanácsadóját bízta meg José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. MIT akartunk Az alapötlet az volt, hogy létrehozzák világhírű Massachusetts Institute of Technology (MIT) amerikai egyetem európai megfelelőjét, mondta el az Indexnek Boda Miklós. Az Európai Unió ezzel akarta felpörgetni a tudományos munkát, de az elképzelés azonban több okból sem tűnt megvalósíthatónak. Ha egy meglévő intézményt neveztek volna ki uniós csúcsegyetemmé, a tagországok egymással marakodtak volna, hogy melyik legyen az, új egyetemet pedig nem lehet néhány év alatt létrehozni. Éppen ezért újfajta megközelítést választottak, a legjobb oktatási, innovációs és uniós műhelyeket szervezik hálózatba, és ezt a folyamatot irányítja majd az EIT. Az intézmény finanszírozására 2013-ig 308,7 millió euró (nagyjából 77 milliárd forint) jut, ebből az EIT működésére nagyjából 50 millió eurót fordítanak, míg a többit várhatóan az európai tudás- és innovációs társulások (KIC-ek) felállítására és működtetésére költik majd. A legjobb viszi Szó sem lehet arról, hogy egy-egy ország magának követeljen egy KIC-t, mondta Boda Miklós. Már többször elhangzott, hogy 2013-ig három KIC-t létrehoznak, ezek a klímaváltozással, az energetikával, valamint az infokommunikációval foglalkoznak majd. Ha van már olyan jól működő kutatócsoport, amely a megadott témával foglalkozik, pályázhat az EIT támogatására. A győzelemhez nemcsak jó kutatókra lesz szükség, a pályázónak ipari támogatót kell találnia, és az oktatásról is gondoskodnia kell, hogy legyen utánpótlás. Innovatív kisvállalatokat is be akarnak vonni, és azt szeretnék elérni, hogy a projektek költségvetésének körülbelül a felét az ipari partnerek adják. Nem lesznek bebetonozott pozíciók, a KIC-ek a támogatást meghatározott évre kapják, eredményeket kell felmutatniuk, a tevékenységüket monitorozzák, és később természetesen újra pályázniuk kell, ha további támogatást szeretnének igénybe venni. Boda Miklós elmondta, hogy a következő hónapokban az igazgatótanácsnak több kérdésre választ kell találnia, például arra, hogy a projektek során levédett szabadalmak kinek a tulajdonába kerülnek.

Két évre és ötmilliárd klónozott fehérvérsejtre volt szükség az előrehaladott bőrrák megállításához és a daganat elpusztításához. A kezelés költséges és nagyon bonyolult, de működik. Amerikai orvosok a Seattle-i Fred Hutchinson Cancer Research Center kutatóközpontban sikeresen meggyógyítottak egy bőrrákos beteget a saját immunsejtjeinek klónozásával. Az 52 éves páciens előrehaladott bőrrákban szenvedett, ami már kezdett átterjedni a tüdejére és a nyirokcsomóira. Az orvosok az immunrendszer egyik fontos tagját, egy CD4+T nevű speciális fehérvérsejtet különítettek el a beteg szervezetéből, majd azt ötmilliárd példányban klónozták, és visszajuttatták a vérkeringésbe. Az így mesterségesen felerősített immunrendszer két hónap alatt elpusztította a daganatot, majd két év múlva minden teszt tisztának mutatta a pácienst. A klónozott sejteket a kezelés után még néhány hónapig lehetett kimutatni a szervezetben. A kutatók a New England Journal of Medicine szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban sietnek leszögezni, hogy a kezelés egyelőre csak a bőrrák egy speciális válfajánál volt hatásos, egy bizonyos típusú immunrendszerrel rendelkező beteg esetében. Maga az elv azonban működőképes lehet más típusú daganatok kezelésénél is. "Az immunrendszer mesterséges megerősítésével ellen tudunk állni a ráknak. A betegek megtanulnak majd a rákkal együtt élni, és amikor meghalnak, az nem a rák miatt lesz; valahogy úgy, mint ma a cukorbetegek" - mondta [1] a BBC-nek Karol Sikora, a londoni Imperial College specialistája.

Az arany és az ezüst tequila után itt a gyémánt is, de sajnos az új változat fogyasztásra alkalmatlan. Annál nagyobb viszont a tudományos jelentősége. A gyémánt normális esetben szigetelő anyag, de ha nem elég tiszta, akkor félvezetőként viselkedik, írja [1]a New Scientist. Mivel a gyémánt sokkal keményebb, mint a szilícium, jól használható extrém környezetben, ahol a szokványos félvezető hamarabb tönkremenne. Viszont a gyémántfilm előállítása nagyon költséges. Szerves anyagot kell elpárologtatni, és szabályozni kell az atomok kristályosodásának a folyamatát. A munkát jelentősen megkönnyíti, ha az alapanyagban nagyjából ugyanannyi oxigén és szén van, és emellett még tartalmaz némi hidrogént is. Kiderült, hogy a tequila kiváló alapanyag, és talán nem is annyira meglepő, hogy a mexikói Nueva Leon egyetem kutatói, Javier Morales és munkatársai mutattak rá az ital tudományos jelentőségére. Nyolcvan szeszfokos tequila felhevített gőzét fecskendezték be egy alacsonynyomású kamrába. Méréseik szerint a tesztfelületen lerakódott szén gyémántstruktúrába rendeződött. Más alkoholos italokkal ugyanezt az eredményt érték el, és egyelőre nem tisztázott, hogy a kommersz italokkal gyorsabban lehet-e gyémántfilmet előállítani, mint egyszerű acetonnal.

A csernobili tiltott övezet kevésbé radioaktív területeire telepít bölényeket az Ukrán Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma. Emellett támogatják a biztonságos turistautak kiépítését is. Kísérleti jelleggel rövidesen bölénycsordát telepítenek a csernobili tiltott övezetbe, hogy megfigyeljék, miként reagálnak az állatok az ottani létfeltétekre. Az állatokat a felrobbant reaktor körül kialakított 30 kilométeres tiltott övezeten belül egy radioaktivitással kevésbé szennyezett, 20 hektár kiterjedésű, elkerített helyre viszik. "A Csernobil körüli tiltott zónán belül nem egyforma a sugárszennyezés szintje, vannak nagyon szennyezett és részlegesen szennyezett, az állatok létéhez megfelelő helyek" - mondta el Volodimir Sandra, a rendkívüli helyzetek minisztere egy sajtótájékoztatón. A kísérlethez azért választották ezeket az állatokat, mert a bölények az ukrán erdők legnagyobb testű lakói, és a Csernobil környéki éghajlati viszonyok megfelelők számukra. Később turistautakat is kialakíthatnak Sandra emellett megismételte korábbi kijelentését, hogy támogatja biztonságos turistaútvonalak kialakítását a csernobili tiltott övezetben. "Csoportos utazásokat kell szervezni ukrán és külföldi turisták számára a zónába, hogy mindenki saját szemével győződhessen meg arról, milyen következményekkel jár egy fatális emberi hiba" - tette hozzá.

Japánban ha 3 percet is késik a vonat akkor lemond a közlekedési miniszter meg stb..... Szegény Kóka Hol lenne már...

Vannak 1-3 órás vidók is...

Egy rendkívül alacsony energiaigényű mikroprocesszort fejlesztettek ki a Michigan Egyetemen, ami sleep módban a jelenlegi processzoroknál harmincezerszer kevesebb energiát igényel, de aktív módban is tízszer kevesebbet fogyaszt. A csúcsdöntő Phoenix processzort a megszerzett adottságai és korlátai miatt a szenzorokon alapuló eszközök területén szándékoznak bevetni, gyógyászati implantátumokban, környezeti megfigyelő- vagy felügyeleti rendszerekben. A chip mindössze 30 pikowattot fogyaszt alvási üzemmódban, ezzel elméletileg a Phoenix képes lenne egy órákban alkalmazott gombelemmel 263 évig üzemelni, különösen, hogy a szenzorok processzorai életük 99 százalékát töltik sleep módban. A processzort június 20-án mutatja be Scott Hanson, az egyetem villamosmérnöki és számítógép tudományi karának doktoráló hallgatója egy szimpózium keretében. Hanson egy egyetemista társával, Mingoo Seokkal közösen jegyzi a projektet. A Phoenix egy négyzetmilliméter, méretre tehát semmi különös nincs benne, a modern elektronikák chipjei jellemzően ekkorák, vagy ennél kisebbek, a Phoenix azonban ugyanakkora, mint hártyavékony akkuja, ami nagy előrelépést jelent. A legtöbb esetben az akkuk sokkal nagyobbak, mint az ellátandó processzorok, jelentősen növelve a teljes rendszer méretét és költségeit, mondta David Blaauw professzor, a két kutató tanára. Egy laptop számítógép akkuja például a processzor ötezerszerese és csupán néhány órányi működést biztosít. "Az alacsony fogyasztás lehetővé teszi az akku méretének és ezáltal a teljes rendszer méretének lecsökkentését. A mi rendszerünk az akkut is beleértve ezerszer kisebb mint a jelenleg forgalomban lévő legkisebb érzékelő rendszer" - mondta Blaauw, hozzátéve, hogy az új paraméterek rengeteg új alkalmazás előtt nyithatnak utat. A Michigan Egyetem egy másik kutatócsoportja már dolgozik a Phoenix egy biomedikai szenzorba ágyazásán, ami glaukóma betegek esetében kíséri figyelemmel a szem nyomását. A mérnökök elképzelése szerint ilyen chipekből egy egész, szinte láthatatlan szenzorhálózat építhető ki, amivel megfigyelhető a víz vagy levegő különböző változásait, vagy akár mozgást is észlelhetnek. Betonba keverhetők, ahol lemérhetik az új épületek vagy hidak szerkezeti integritását, de akár egy nagy teljesítményű pacemaker ellátását is lehetővé teheti, amivel még részletesebb méréseket végezhetnek a beteg egészségi állapotáról, taglalták a kutatók. A rendkívüli energiafogyasztás eléréséhez a Phoenix mérnökei a sleep módra koncentráltak, melyben a szenzorok életük 99%-át töltik. A szenzorok csak igen rövid, szabályos időszakokra kapcsolnak aktív módba, hogy elvégezzék számítási feladataikat. "A szenzoroknál az alvási mód dominál, ezért a processzor kialakításánál ennek a lehető leghatékonyabbá tétele volt az elsődleges cél" - mondta Dennis Sylvester, a villamosmérnöki és számítógép tudományi kar társprofesszora. A rendszer alapértelmezett üzemmódja a alvás. Egy kis fogyasztású időzítő tízpercenként egytized másodpercre felébreszti a Phoenixet, ami alatt 2000 utasítást futtat le a processzor, melyben a szenzor új adatokat keres, feldolgozza, összetömöríti és eltárolja mielőtt újra álomba merül. Az időzítő nem atomóra. "A 10 perc plusz-mínusz néhány tized eltéréssel teljesül. Azoknál az alkalmazásoknál, amihez a processzort terveztük, ez megfelelő. Egy szenzorban nincs szükség abszolút pontosságra, feláldozzuk az energiatakarékosság oltárán" - mondta Hansen. A sleep stratégiában nagy szerepet játszik egy egyedi energiakapu kialakítás. Az energiakapuk blokkolják az elektromos áramot a chip azon részei elől, amik nem létfontosságúak a memória számára alvás közben. A legtöbb modern chip esetében az energiakapuk szélesek, alacsony ellenállással, áteresztve a lehető legtöbb elektromos áramot az eszköz bekapcsolásakor. Ez gyors ébredést eredményez, viszont ehhez alvási módban is jelentős energiamennyiségnek kell keresztülhaladnia a kapukon. A Phoenix mérnökei sokkal keskenyebb kapukat használnak, lekorlátozva az áram folyását. Ez a stratégia egy régebbi processzortechnika alkalmazásával karöltve visszaszorítja az energia elszivárgását. Dennis Sylvester "Egy ilyen kis méretű energiakapu ismeretlen a hagyományos processzoroknál, mivel súlyos korlátokat szab a teljesítményre" - mondta Seok. A teljesítményvesztés ellensúlyozására a michiganiek megnövelték a processzor működési feszültségét, körülbelül 20 százalékkal emelve a alapenergia-szintjét, a Phoenix azonban még így is csak 0,5 Volton üzemel, szemben az átlagos chipek 1-1,2 Voltjával.

A focihoz nem kell sok minden, egy valami azonban nélkülözhetetlen, a labda. Nem csoda, hogy az idei Eb-n is erre a játékszerre fordították a legtöbb fejlesztői munkát. A német sportszergyártó, az Adidas már a 2006-os vb befejezése előtt belefogott a hivatalos EURO 2008 labda fejlesztésébe. Egy egyszerűnek mondható labda esetében túlzónak hangzik az előző mondat, pedig a mai világban már egy ilyen sportszer is laboratóriumi körülmények között készül, a legmodernebb számítástechnikai megoldások bevetésével, mindenre kiterjedő tesztelésekkel és ellenőrzési folyamatokkal, melyek elképesztő mennyiségű tulajdonsággal ruházták fel az EUROPASS Gloria névre keresztelt eszközt. A csúcsminőségű labdák gyártása külön tudománnyá nőtte ki magát, az Adidas egy erre a célra egy speciális "futball-laboratóriumot" hozott létre Scheinfelben. Az EUROPASS fejlesztése több mint két esztendeig tartott, több összehasonlító tesztet végeztek vele az angliai Loughborough Egyetemen, robotok rúgták, rögzítve a labda minden lehetséges értékét, amit számítógépek elemeztek ki, majd profi játékosok tesztelték, miközben a labda számtalan ellenőrzésen esett át. Az eredmény ránézésre és érzetre is kifejezetten meggyőző. Már az első rúgás után érzékelhető, hogy ez nem a parkok szeparált játékterein rúgott bőr. Az első felfedezés, hogy gyorsabbnak tűnik egy átlagos társánál. Pályaíve egyenes, rendkívül pontos passzokat lehet vele adni, amit korántsem egy szerencsés mozdulatnak kell betudni, sokkal inkább a technológia számlájára írandó. Akárcsak a többi vezető Adidas labdát, az EUROPASS-t is 14 lapból rakták össze, amit hőkötési technikával (Thermal Bonding Technology) olvasztottak egy gömbbé. Ugyanezt alkalmazták a 2006-os "Teamgeist" labdánál, átadva a múltnak a varrásos technikát. A 14 lap segít az alak megtartásában, és teljesen vízállóvá teszi az 1970 és 2002 között szabványnak tekintett 32 lapból álló, varrott labdákkal szemben. Mivel kevesebb az érintkezési pont, a labda deformálódása homogénebb a rúgás pillanatában, ezáltal sokkal hatékonyabban nyeli el az energiát és alakítja repülési sebességgé. Jól látható, hogy nem gömb alakú Az Adidas 1970 óta áll szerződésben a két nagy labdarúgó szervezettel, a FIFA-val és az UEFA-val, ezen idő alatt számos újítást vezetett be a sportszerek terén, természetesen a labdák esetében is, ezért nem meglepő, hogy az új labdához egy új anyagfelületi szerkezetet alakítottak ki. Az egyedi külső burok fokozza a labda kezelési karakterisztikáit, az erőátvitelt, jobban lehet csavarni, pontosabban beívelni, és mindez gyakorlatilag minden elképzelhető időjárási körülmény között működik. A sok jónak nem mindenki örül, főleg a kapusok aggódtak az új játékszer miatt, tőlük számos kritika érkezett. A német Jens Lehmann szerint nagyon sokáig tart mire megszokják, hasonlóan vélekedett az olaszok első számú játékosa, Gianluigi Buffon is. Peter Cech, a csehek részéről azt nyilatkozta, hogy az EUROPASS a levegőben olyan szitálásokra, kiszámíthatatlan pályamódosításokra képes, ami szinte teljesen lényegtelenné teszi milyen messziről lőtték kapura és mennyi idő áll a kapus rendelkezésére, hogy reagáljon a lövésre. A nemzeti válogatottak hálóőrei közül többen is úgy vélik, a labda nem ellenálló az esetleges széllökésekkel, turbulenciákkal szemben. Ezt a nézetet osztja Edwin van der Sar, a hollandok kapusa is, aki kijelentette, hogy ezt a labdát egyáltalán nem a kapusoknak tervezték, ezzel együtt ő mondhatja magáénak az Eb talán eddigi legnagyobb védését. A labda méretei, súlya és belső nyomása mind adottak, ezen a szabályok jó ideje nem változtattak, a trükk tehát egyértelműen a külső anyag szerkezetében és a gömb formálásában keresendő, lásd a 12 szabályos ötszöget és 20 szabályos hatszöget felváltó 14 piskótaformára emlékeztető lapból összerakott csonkolt oktahedront, amit a Teamgeist hozott el a focipályákra. A labdák új generációját egy japán fejlesztőcég alkotta meg az Adidas felkérésére, ennek egy változata az EUROPASS Gloria is. A futurisztikus technológia mellé a tervezők most megpróbáltak visszaadni valamit a hagyományokból is. Ez a fekete-fehér festésben nyilvánul meg, ezzel azonban ki is merült az old school, a rendező országok zászlóinak integrálása már a modern dizájn jegyében történt, a fekete "pöttyök" pedig mind tartalmaznak egy-egy grafikai elemet, amit az UEFA készíttetett az EURO logó mellé. Ezek a szenvedélyt, a barátságot, a mérkőzést, az edzést, a szurkolókat és a győztes gólt jelképezik, melyek vízjelként tűnnek elő a fekete területeken, illetve felkerült a labdára a híres Henri Delaunay-kupa is, amit a győztes csapat emelhet majd a magasba június 29-én a bécsi Ernst-Happel Stadionban.

A szomszéd bácsi vöröboron él inbárom 10 éve és olyan dagadt hogy alig bír már járni Amugy télleg jó hatással van az emberekre! Bizonyíték:Old Spice

A tudósok sokáig nem találtak választ arra a kérdésre, hogy miért csak két hátsó lábukon menekülnek a méretes ausztrál gyíkok. Most úgy tűnik, ott találták meg a választ ahol nem is keresték: egyszerű "gyártási hibáról" van szó. A déli kontinens gyíkféléi általában mind a négy lábukat használják, ám ha igazán gyorsan szaladnak valahová, akkor két hátsó lábukon vágtáznák, mint valami mini dinoszauruszok. Christofer Clemente, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és csoportja 16 sárkánygyíkféle egyedeit helyezte egy mókuskerékhez hasonlatos szerkezetbe, ahol mozgásukat megfigyelve jöttek rá, hogy a hidegvérűek nem is tudják futás közben mind a négy lábukat a földön tartani, mivel a sebesség növekedésekor testük súlypontja áthelyeződik - nagyjából a motorosok "egykerekes" mutatványához hasonlóan. A gyíkok ugyan energiában nagy árat fizettek ezért a képességért, azonban nagyon megérte nekik: ma ők az ausztrál sivatag "vadászrepülőgépei" - fogalmazott Clemente a Daily Telegraph című brit napilapnak adott interjújában. "Mégis azt hiszem, hogy ez csak egy evolúciós baleset. Amikor a gyíkok gyorsabban mozognak felkunkorodik a testük eleje. Viszont így rendkívül jól manőverező futókká váltak. Egy vadászrepülő súlypontja is majdnem a legvégén található. Ettől kiváló a manőverezési képessége, de értelemszerűen kevésbé stabil, mint egy Boeing 747-es" - tette hozzá a Journal of Experimental Biology című folyóiratban megjelent tanulmány magyarázatául. A kutatók korábban azt hitték, hogy a gyíkok kétlábúságának az az oka, hogy így energiatakarékosabban tudnak gyorsulni, vagy esetleg könnyebben kapnak levegőt futás közben.

Mindennap: pirateclub.hu esfthegame.extra.hu (megnézem mik az aktuális hazgságok...) sg.hu index.hu rosszpcjatekok.blog.hu youtube.com Hetente: iwiw.hu myvip.hu citromail.hu hiphop.hu/tv port.hu/tv

Én a győztesre vagyok kiváncsi!Már látom magamelött: "Ésss a legcsúny... legszebb győztes:(?)"

Közvetlenül nem mérhető, közvetett bizonyítékok viszont vannak a sötét energia létezésére. Most egy alternatív módszerrel is sikerült kimutatni, írta meg a Hírek.csillagászat.hu. Tíz évvel ezelőtt a csillagászok egy azóta mérföldkőnek számító felfedezést tettek: távoli, Ia típusú – azaz kettős rendszerekben lévő fehér törpecsillagok felrobbanása során létrejövő – szupernóvák vizsgálata alapján az Univerzum nemcsak hogy tágul, hanem egyre gyorsuló ütemben teszi azt. Magyarázatként a kutatók egy rejtélyes erő létét vetették fel, mely a gravitációval ellentétben kizárólag taszítóerőként lép fel, és hatása csak kozmikus méretskálákon válik dominánssá. Megfigyelések Azóta más jellegű megfigyelésekből – például a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás apró, 10-5 - 10-6 nagyságrendű fluktuációinak, vagy a galaxisok nagyléptékű eloszlásának vizsgálata – is azt a következtetést vonták le, hogy a sötét energia létezik, sőt: jelenleg ez a világegyetem uralkodó alkotóeleme (a legfrissebb adatok szerint a teljes Univerzum mintegy 72 százaléka). A fentebb említett elemzések azonban mind közvetett megfigyeléseken és modellszámításokon alapulnak – a sötét energia létezésére közvetlen bizonyítékot még nem sikerült találni (ami nem is csoda, hiszen valójában azt sem tudjuk, mit is keressünk). Sok kutató számára éppen ezért kevésbé elfogadható egy olyan kozmikus alkotóelem létezése, ami ennyire domináns, mégis – jelenlegi tudásunk szerint – közvetlenül megfigyelhetetlen. Így, bár a sötét energia a kozmológusok körében egyre inkább elfogadottá válik, továbbra is léteznek alternatív elképzelések (pl. a gravitációelmélet módosítása, vagy a szupernóva-mérések rejtett hibáinak feltárása) a megfigyelt jelenségek megmagyarázására. A napokban viszont néhány kutató a sötét energia nyomainak egy újabb, az eddigiektől független módszerrel történő kimutatásáról számolt be. Szapudi István (University of Hawaii) és kollégái a már említett kozmikus háttérsugárzás hőmérsékletének apró egyenetlenségeiben keresték a titokzatos taszítóerő jeleit. Az eddigi vizsgálatokon túl, melyek során a háttérsugárzás fluktuáció-spektrumában különböző szögfelbontásnál jelentkező csúcsokra illesztettek modellparamétereket, Szapudi és munkatársai még közvetlenebb bizonyítékok után kutattak. Hatások Az már régóta ismert tény, hogy a háttérsugárzás fotonjait az univerzumot átszelő útjuk során különböző hatások érik, melyeket a megfigyelésekből utólag rekonstruálni lehet. Az egyik ilyen lehetséges kölcsönhatás, amikor a fotonok egy, a környezetéhez képest nagyon sűrű vagy nagyon ritka közegen haladnak át. Sűrű közegbe, például egy galaxishalmazba érve a fotonok úgynevezett "gravitációs potenciálvölgybe" kerülnek, plusz energiára szert téve ezáltal; míg a közegből való kijutáskor a potenciálvölgyből is kikerülnek, ami energiavesztéssel jár (ezt a jelenséget szaknyelven integrált Sachs-Wolfe-effektusnak hívják). Ha a közeg csak gravitáló anyagból áll, akkor a jelenség teljesen szimmetrikus, azaz egy foton belépéskor nyert energiája megegyezik a kilépéskor vesztett energiájával. A sötét energia jelenléte azonban módosítja a képet: hatására az Univerzum (így az adott galaxishalmaz környezete is) a foton áthaladási ideje alatt is nem elhanyagolható mértékben tágul, megváltozik a gravitációs mező, így a gravitációs potenciálvölgyből való kilépés "könnyebbé" válik a foton számára. Vagyis összességében a kilépési energiaveszteség kisebb lesz a belépéskor nyert energiamennyiségnél; a foton plusz energiára tesz szert, így a háttérsugárzás az adott pontban kicsit magasabb hőmérsékletűnek látszik. Hasonlóképp, egy ritka közegen való áthaladás hideg foltként jelenik meg a háttérsugárzás térképén. A jelenség által okozott apró hőmérséklet-változások elvileg jól elkülöníthetőek a háttérsugárzás egyéb fluktuációitól, kimutatásuk azonban így is nagyon nehéz. Szapudi és társai ezért kiválasztottak 3000 extrém sűrű galaxis-szuperhalmazt és 500 extrém ritka térrészt ("szuperűrt") az égbolton, hogy a lehető legjobb eséllyel keressék a nyomokat. Erőfeszítéseiket siker koronázta: az általuk vizsgált területeken jól megfigyelhetőek a szuperhalmazok, illetve szuperűrök környezetében mutatkozó forróbb és hidegebb foltok. Bár hasonló vizsgálatokat korábban mások is végeztek, Szapudiék mutatták ki egyértelműen, hogy a megfigyelt jelenség a sötét energia hatására jön létre. Bár az új eredmény továbbra sem tekinthető közvetlen bizonyítéknak, jelentős lépés lehet a sötét energia létezésének végső megerősítésében, és a titokzatos erőhatás tulajdonságainak további vizsgálatában.

Megérkezett az első előzetes A szállító harmadik részéhez. A sztoriról viszonylag keveset tudunk meg, de főhősünknek a rosszfiúk mellett egy csuklójára erősített bombával is meg kell küzdenie. Már korábban beszámoltunk a hírről, miszerint Jason Statham harmadszor is magára ölti az ex-katona, Frank Martin alakját, ám akkor még nem hittük volna, hogy viszonylag hamar megérkezik az első mozgóképes előzetes a filmből. http://www.movieweb.com/video/V08F58fkosBIMV És lám, végre befutott A szállító 3 hivatalos teasere. A sztoriról szinte semmit nem tudunk meg, de bizonyára egy félresikerült meló következménye a csuklóra szerelt bomba. Jason Statham mellett a Szökés rosszfiúja, Robert Knepper is feltűnik a moziban, aki valószínű nem Miller segítője lesz. A bemutató időpontja is szép lassan elérkezik, november 28-tól már műsorukra tűzik az amerikai mozik. Én már várom

Az osztrák kormány hivatalosan is elfogadta a biometrikus okmányok bevezetését. A szakemberek és az ellenzék attól tart, az új dokumentumok túl könnyen hamisíthatók és kijátszhatók. A döntést bécsi sajtótájékoztatóján jelentette be Günther Platter osztrák belügyminiszter és Maria Berger helyi igazságügyi miniszter. Az új útlevéltörvény lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy összegyűjtsék az osztrák állampolgárok ujjlenyomatait és hogy ezeket a mintákat átmásolják az új igazolványaik chipjeire. A kormánydöntés azonban csak az első lépcső volt, a jogszabályt várhatóan idén ősszel jóváhagyja az osztrák parlament is. "Az új útlevelek várhatóan jövő tavasszal, de legkésőbb 2009. június 28-tól lesznek elérhetők. Azt reméljük, hogy ezzel jelentősen nő a biztonság. Az útlevél-kérelem időtartama nem változik, továbbra is öt munkanap marad, a biometrikus okmányok ára azonban 69,90 euró lesz" - nyilatkozta Günther Platter. A tervek szerint a két mutatóujj lenyomatát tárolják majd el. Akiknél nincs lehetőség a két minta rögzítésére, mert mondjuk hiányzik a mutatóujjuk, azok egy átmeneti igazolványt vagy pedig egy ujjlenyomat-minta nélküli biometrikus útlevelet kapnak. Aki viszont nem hajlandó levetetni az ujjlenyomatait, az nem kaphat új útlevelet. Eldőlt, hogy a régebbi dokumentumok továbbra is érvényesek, tehát senkinek sem kell lecserélnie őket. Maria Berger elmondta, hogy az ujjlenyomat-mintákat az okmányokat készítő Osztrák Állami Nyomda legfeljebb 4 hónapig tárolhatja. A mintákat és az igazolványokat a nyomda külön biztonsági részlegében őrzik, amelyet elválasztottak a többi osztálytól és ahova csak államilag ellenőrzött személyek léphetnek be. A 4 hónapos határidőre egyébként a külföldön élő, de az új okmányokat kérő osztrák állampolgárok miatt volt szükség. Berger hozzátette, hogy nem akarják a kapott mintákat hosszú távon központilag tárolni, ráadásul az új törvény is csak a helyi feldolgozást teszi lehetővé, a központi megőrzést nem. A külföldi hatóságok viszont megkaphatják az ujjlenyomatokat. Döntés született arról is, hogy a 16 évesnél fiatalabb osztrák állampolgárok biometrikus útlevelének más színe lesz, így könnyen megkülönböztethetővé válnak a felnőttek és a gyerekek okmányai. A program összköltsége egymillió euró, ezt az osztrák állam, az egyes tartományok és a települések közösen állják. Az elképzelést bírálók szerint, hiába fogják titkosítani az adatokat, még a legkorszerűbb leolvasó-készüléket is lehet módosítani. A projektet támadták a Zöldek. Peter Pilz, a párt biztonsági ügyekért felelős szóvivője szerint tavaly csupán tíz hamis útlevél bukkant fel Ausztriában, vagyis nem értik, miért kell emiatt több millió ember ujjlenyomatait rögzíteni. Az osztrák kormány idén áprilisban küldte el jóváhagyásra az útlevéltörvény módosító csomagjának tervezetét.

Különös felfedezést tett egy holland kutató. Megfigyelései szerint hernyókban élősködő, részlegesen kifejlődött darázslárvák képesek úgy manipulálni hordozóikat, hogy azok azután is vigyázzanak rájuk és szükség esetén védelmükre keljenek, amikor a lárvák már kijutottak a szabadba és bebábozódtak. Arne Janssen, az Amsterdam Egyetem munkatársa a brazil Viscosa Szövetségi Egyetem kutatóival átfogó laboratóriumi és tereptanulmányokat végzett megfertőzött hernyókkal, mielőtt kijelentette: megszerezte az első perdöntő erejű bizonyítékot arról, hogy egyes paraziták a táplálkozáson túl képesek a gazdatestet úgy manipulálni, hogy azzal túlélési esélyeiket növeljék. Korábban már több ilyen esetet is megfigyeltek, azt azonban eddig nem sikerült bizonyítani, hogy "tudatos" manipulációról lenne szó, ami a parazita érdekeit szolgálja. Janssen a Glyptapanteles nevű parazita-darázs tevékenységét figyelte meg. A rovar fiatal araszoló hernyókba rakja petéit, egyszerre körülbelül nyolcvanat. A petékből kikelt lárvák a hernyó testfolyadékaiból táplálkoznak, majd amikor teljesen kifejlődtek, átrágják magukat a hernyó bőrén és egy közeli faághoz vagy levélhez rögzítik magukat egy bábban. Ebben egészen eddig a pontig semmi szokatlan nincs, innentől kezdve azonban valami egészen példátlan, kissé ijesztő dolog következik. A hernyó, ami még él, úgy kezd viselkedni, mintha a bebábozódott lárva irányítaná. Ahelyett, hogy távozna, végezve mindennapi tevékenységét, mozdulatlanul áll a bábok felett, anélkül hogy táplálékot venne magához. A gyakorlatilag zombivá vált hernyó egészen addig marad életben, amíg a felnőtt darazsak ki nem repülnek. "Nem tudjuk pontosan mi öli meg a hernyót, elképesztő azonban hogy halálának pillanata látszólag a darázs bábozódási szakaszának végére esik" - mondta Janssen. A kutatók megfigyelték, ha egy finom ecsettel a paraziták felett álló hernyó felé nyúlnak, az elkezd fejével hadonászni, láthatóan a bábok védelmére kelve. Mint említettük nem ez az első eset, amiben a paraziták befolyásolják hordozóik viselkedését. Egy másik parazita hangyákba fészkeli be magát, majd "meggyőzi" hogy kapaszkodjanak fel a fűszálak tetejére, ahol jóval nagyobb az esély, hogy a legelő birkák megegyék - a parazitának életciklusa beteljesítéséhez ugyanis be kell jutnia a birkába. A manipulációs hipotézis teszteléséhez Janssen csapata laboratóriumi körülmények között hozta össze a darazsakat és a hernyókat. Amint a lárvák megjelentek és bebábozódtak, a kutatók különválasztották a bábok és a hernyók felét. Az elszeparált bábokat parazita nélküli hernyók közelében helyezték el, aminek meggátolták a mozgását egy természetes gyanta alkalmazásával. Ezután egy darázslárvákat előszeretettel fogyasztó poloskát küldtek be a kísérleti területre. A 19 fertőzött hernyó közül 17 kezdett heves mozgásba, ami az esetek több mint felénél eredményes védekezés volt: a hernyónak sikerült lelöknie a bogarat az ágról, ami idővel visszavonulót fújt. A parazita nélküli hernyók ezzel szemben szinte fel sem figyeltek a bogárra, még akkor sem zavartatták magukat, amikor a bogár rajtuk átmászva próbált a csemegéhez jutni. A kutatók a vadonban is megfigyelték ezt a viselkedést. Több mint 400 fertőzött hernyót helyeztek el guava fákon egy nappal a lárvák áttörése előtt. Amint a lárvák bebábozódtak, a közeli ágakon a kutatók eltávolították az őket védelmező hernyók felét és megfigyelték hogyan alakul a bábok sorsa. Az eredmény önmagáért beszélt, az "őrzött" bábok túlélési aránya kétszer akkora volt, mint a magukra hagyott példányoké. Frédéric Thomas, a francia Kutatási és Fejlesztési Intézet szakértője szerint elképesztő a tanulmány. "Ez az első dokumentált eset, amiben a manipulatív paraziták a gazdatest viselkedését úgy alakítják, hogy az a paraziták védelmét szolgálja. A kísérletek bebizonyították, hogy a viselkedésben bekövetkező változás kizárólag a darazsaknak hasznos" - nyilatkozott Thomas a New Scientist magazinnak. A kutatóknak nem sikerült kideríteniük hogyan veszik rá a paraziták a hernyókat viselkedésük megváltoztatására, egyes jelek azonban arra utalnak, hogy néhány lárva minden tenyészetben feláldozza magát testvérei érdekében. "Ha felboncoljuk a hernyókat, egy-két parazitát mindig találunk benne, azután is, hogy a tenyészet többi tagja kijutott a testből és bebábozódott" - mondta Janssen. Ez azt sugallja, hogy a bent maradt lárvák irányítják a gazdatest viselkedését úgy, hogy az a bábok védelmére keljen.

A diétás kóla (Diet Coke, Cola Light) és a Mentos cukorka heves reakcióját aligha kell bemutatni, több ezer YouTube videón látható a jelenség, amire most tudományos magyarázat is született. A hatalmas habkitöréseket előidéző tényezőket egy amerikai tanulmány azonosította be. Amikor mentolos vagy gyümölcsízű Mentost dobunk egy frissen felbontott diétás kólába az üdítő hatalmas sugárban tör elő a palack száján át, esetenként a 10 méteres magasságot is elérve. Több elmélet született, sokan egy sav-bázis reakcióra gyanakodtak, mivel a kóla savas. 2006-ban a Discovery Channel Mythbusters műsorában elvégzett kísérletek azt sugallták, hogy az cukorka gumiarábikumának és zselatinjának kémiai anyagai, valamint a kóla koffeinje, kálium benzoátja és az édesítőként funkcionáló aszpartám felelősek a reakcióért, szigorúan véve vett tudományos bizonyítékokkal azonban egészen mostanáig nem sikerült alátámasztani a városi legendából indult jelenséget. Az alaposabb elemzés érdekében Tonya Coffey, az Appalache Állami Egyetem fizikusa hallgatóival maga is letesztelte a diétás kólát a kétféle Mentosszal, továbbá különböző egyéb mentolokkal, mosogatószerekkel, asztali sóval és homokkal. Emellett kipróbálták a reakciókat más szénsavas folyadékokon is, összehasonlították a koffeinmentes és cukros kólákat, valamint a szódavizet és a tonik üdítőitalt. http://www.youtube.com/watch?v=VlA-zkZssLs&eurl= A kísérletekhez használt palackokat 10 fokban megdöntve állították le a földre, így indítva be a reakciókat, majd a habkitörések pályáit videóra vették. A csapat megvizsgálta a kitörés következtében keletkezett teljes tömegvesztést és a cukorkák felszíni érdességének befolyását is. Az eredmények azt mutatták, hogy a diétás kólával idézhetők elő a leglátványosabb robbanások, függetlenül attól, hogy a beledobott Mentos gyümölcsös vagy mentolos. A kitörések 7 méteres magasságba szöktek. A koffeinmentes diétás kóla is jól szerepelt, ami azt mutatja, hogy a koffein nem gyorsítja a reakciót, legalábbis az italban található szinteken nem. A kólák pH-ját is megmérték a kísérlet előtt és után, az eredmények szerint nem következik be változás a savasságukban - ez kizárta azt az elméletet, hogy egy egyszerű sav-bázis reakció idézi elő a szökőkútszerű jelenségeket. A sugarak ereje több olyan tényezőtől függ viszont, ami a széndioxid buborékok növekedési arányát befolyásolja. A cukorka érdes, mikroszkóp alatt nézve gödrökkel tarkított felülete serkenti a buborékképződést, mivel hatékonyan szakítja szét a vízmolekulák pólusainak vonzását, buborékképző helyeket hozva létre. "A vízmolekulák szeretnek más vízmolekulák mellett elhelyezkedni, ezért alapvetően bármit dobunk a szódába, ami megtöri a vízmolekulák hálózatát, képes a buborékék számának növelésére. Egy érdes cukorkán még több hely jut a buborékoknak" - magyarázta a buborékképződés robbanásszerű növekedését Coffey a New Scientist magazinnak. Letapogató elektron mikroszkópos felvételek a két különböző cukorkáról, bal oldalon alul és felül a mentolos, jobb oldalon a gyümölcsös. A vonalak 20, illetve 200 mikrométert jelölnek Az alacsony felületi feszültség szintén segíti a gyors buborékképződést. A mérések azt bizonyítják, hogy a felületi feszültség egy aszpartám tartalmú vízben alacsonyabb, mint egy cukros vízben, ami megmagyarázza a diétás kóla hatékonyságát hagyományos, cukros társával szemben. Ennél a tényezőnél is nagy szerepe van a Mentos bevonatának, melynek gumiarábikum tartalma tovább csökkenti a folyadék felületi feszültségét. Más, a bevonattal nem rendelkező, felületüket tekintve azonban szintén érdes mentolok nem idéznek elő ilyen hatalmas kitöréseket. A Mentos ezen felül elég sűrű és nagyon gyorsan képes lesüllyedni a palack aljára, ahonnan még erőteljesebb buborékképződést indít be, mivel a feltörő buborékok maguk is újabb buborékokat képeznek. Egy összetört Mentos cukorka sokkal lassabban süllyed le, az eredmény egy mindössze 30 centi magasra szökő erőtlen felpezsdülés. Az Egyesült Államokban a középiskolákban a reakció bemutatása rendkívül közkedvelt kísérlet a tanárok körében, és a diákok is imádják, tette hozzá Coffey.

Hát kár hogy nem lehet mínuszba szavazni

Hát szerintem focizás közben erre érdemes vigyázni http://www.indavideo.hu/video/Kukucs_4

Hát csak csinyán a szerszámmal... Azér az ilyesmihez is pofa kell...