PrinceCherry

A Sencsu 7 és egyben az első kínai űrséta sikere megnyitotta az utat Kína számára nagyobb tervei megvalósítása előtt. Kína szeme előtt már következő nagy feladata, első űrállomásának megépítése lebeg, amit jól példáznak a legutóbbi küldetés visszatérése után adott nyilatkozatok is. Az állomás megnevezés alatt nem egy Nemzetközi Űrállomás szintű projekt értendő, valójában a kínai média is egy űrlaboratóriumról beszél. Egyre több hír lát napvilágot, azonban az információ mennyisége arányosan növeli az egész tervezet körüli bizonytalanságot, így lassan már kezd kétségessé válni, mit is tervez pontosan Kína. A témában dr. Morris Jones, a SpaceDaily szakírója próbál némi útmutatást adni. Mindössze egy hónappal ezelőtt még egészen egyértelműnek tűnt, hogy a Sencsu 8 küldetéssel már maga a labor fog földkörüli pályára állni. Neve ellenére itt nem a már megszokott Sencsu kapszuláról van szó, hanem egy teljesen új járműről. Ezt egy robot Sencsu küldetés követi, ahol már a hagyományos űrhajó indul az űrbe, ami összekapcsolódik a laborral, majd végül a Sencsu 10 három űrhajóssal a fedélzetén elfoglalja a Sencsu 8-9 komplexumot. Ez a koncepció hosszú időn át megbízhatónak tűnt, de kiderült, hogy nem ez a valódi terv. Kína azóta bejelentette elképzeléseit egy kisméretű laboratórium modullal, a Tiangong 1-gyel kapcsolatban. A név nagyjából "égi erődként" fordítandó. A Tiangong 2010 vagy 2011 környékén hagyja el a Földet, majd ehhez kapcsolódik az ember nélküli Sencsu 8 űrhajó. Ebben a verzióban a Sencsu 8 egy hagyományos Sencsu, csupán a legénység hiányzik róla. Röviddel a dokkolás után egy újabb automatizált űrhajót lőnek fel, ez lesz a Sencsu 9, ami szintén bedokkol a Tiangonghoz. Végül elindul a Sencsu 10 a fentebb említett háromfős legénységgel. A két változat nem sokban tér el egymástól, csupán az elsőben nem szerepel a Tiangong, vagy legalábbis a neve, illetve utóbbiban már négy űreszközről beszélnek a korábbi három helyett, ami némileg megbonyolítja a dolgokat. Mindez lehet a cenzúra műve, vagyis a Sencsu 7 befejezése előtt nem kívántak túlzott részletességgel belemenni az űrállomás témába. A második verzió mindenesetre világosabbnak tűnik, de koránt sem ad magyarázatot az űrállomás/űrlabor program talányaira, sőt, mint fentebb említettük, valójában most csak még több a megválaszolatlan kérdés. Mindenek előtt milyen lesz a Tiangong? Kína korábban már bemutatott egy teljes életnagyságú "űrlabor" makettet, ami hasonlított az európai-amerikai Spacelab modulra. Azt úgy tervezték, hogy az amerikai űrsikló rakterében jusson fel az űrbe, viszont az űrsikló nélkül nem volt használható, és bár önmagában soha nem került ki az űrbe, olyan volt, mint egy miniatűr űrállomás. A kínai változat ugyanúgy egy rövid, zömök henger, mint a Spacelab. Az interneten keringő rajzok szerint a kínai űrállomás a korai szovjet Szaljut állomásokra hasonlítana, azonban ez nem biztos, hogy azonos az űrlaborral. A kínai beszámolókból az derül ki, hogy három Sencsu űrhajónak kell majd kapcsolódnia a Tiangonghoz. De vajon miért? Kína egyetlen ember nélküli küldetéssel is letesztelhetné dokkolási technológiáját, majd küldhetné űrhajósait, ezért is tűnik ésszerűbbnek az eredeti űrállomás sztori. A kínai rajzok egyikén sem látható olyan Tiangong tervezet, ami kettőnél több dokkoló porttal rendelkezne. A két robot űrhajóból tehát egynek el kellene hagynia a Tiangongot, hogy helyet adjon a Sencsu 10-nek és legénységének. Vajon melyik fog leválni, és mikor tér vissza? Nem kizárt hogy az első bedokkoló Sencsu, a 8-as csak egy megbízhatósági teszt alanya lesz. Az oroszok például saját Szojuz űrhajójukra hat hónap megbízhatósági garanciát adnak, ha az ISS-hez csatolva kering. Lehet, hogy Kína egy hathónapos megbízhatósági tesztküldetést tervez a Sencsu 8-al? Ez ésszerűen hangzana. A Sencsu 8 hat hónap után leválna, és automatikusan visszatérne a Földre. Kísérleti minták is tárolhatók lennének az űrhajó visszatérő moduljának fedélzetén, ahol elég hosszú időt tölthetnének a világűrben. Egy másik alternatíva szerint a Sencsu 8 csak egy-két hónapig maradna bedokkolva, ennyi idő is elegendő lenne igazolni az űrhajó képességét, hogy ki tudja szolgálni az első emberi űrlabor küldetést, ami első nekifutásra legfeljebb néhány hétig tartana. Miután a Sencsu 8 visszatért, Kína elindíthatja a Sencsu 9-et a Tiangonghoz. Ezen az űrhajón sem utaznának emberek, helyette viszont értékes mennyiségű ellátmányt juttathatnak fel az űrlétesítményhez. Innen számítva egész rövid időn belül útnak indulhatna az űrlabor első legénysége, akik kipakolják az ellátmányt és begyűjtik a Tiangong kísérleteit, azon túl, hogy saját kísérleteiket is elvégezhetik ott tartózkodásuk alatt. A Sencsu 9 egy alternatív visszatérő járművet jelent az űrhajósok számára, akik ha az orosz példát követik, akkor a frissebb Sencsu 10-et hagyják a komplexumhoz csatolva. Visszatérve a Szaljutra emlékeztető rajzokhoz, ezek feltehetőleg már egy valódi űrállomást sejtetnek, ami a jóval kisebb űrlabort követheti idővel. A nagyobb állomás darabjait a Long March 5 hordozórakétával juttathatják majd fel, szemben a Sencsukhoz használt kisebb Long March 2-kel.

Ha valakinek még nem lenne elegendő a sötét anyag és a sötét energia, akkor most íme egy újabb kozmikus fejtörő. Az univerzumban egyes anyag foltok látszólag rendkívül nagy sebességgel egy egységes irányba mozognak, amit lehetetlen megmagyarázni az ismert gravitációs erőkkel. A csillagászok a jelenségnek a sötét áramlás nevet adták. A kutatók szerint annak a valaminek, ami maga felé húzza ezt az anyagot, kívül kell esnie a látható világegyetemen. A látható világegyetem alatt nem csupán az értendő, ameddig a szem vagy akár a legnagyobb teljesítményű teleszkópok ellátnak, valójában van egy alapvető korlátja az általunk észlelhető univerzumnak, függetlenül műszereink fejlettségétől. Az elméletek szerint a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtt jött létre, tehát ha a fény rögtön az ősrobbanás után elindult felénk, a legnagyobb távolság, amit megtehetett, 13,7 milliárd fényév. Az univerzumnak azonban lehetnek olyan részei is, amik ennél távolabbra esnek, mi viszont nem látunk tovább annál, mint amit a fény meg tud tenni az univerzum teljes kora alatt. A tudósok a kozmosz legnagyobb szerkezetei, a hatalmas galaxishalmazok tanulmányozásakor fedezték fel az áramlást. Ezek a halmazok megközelítőleg ezer galaxis összességei, melyek közt számos egészen forró, röntgensugarakat kibocsátó galaxis is akad. A röntgensugarak és az ősrobbanásból visszamaradt kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (KMH) kölcsönhatásának tanulmányozásával a tudósok nyomon tudják követni a halmazok mozgását. A röntgensugarak nagy léptékű mozgásukkal szétszórják a fotonokat a KMH-ban, eltolva hőmérsékletét az úgynevezett kinematikus Szunyajev-Zeldovics (SZ) effektus hatására. Ezt a hatást eddig még nem sikerült galaxishalmazok esetében kimutatni, szemben az SZ-effektus termális válfajával, ami azonban körülbelül egy egész nagyságrenddel erősebb. Alexander Kashlinsky a NASA Goddard Űrrepülő Központjának asztrofizikusa azonban úgy vélte, ha nagy számú halmazzal próbálnák keresni a gyengébb SZ-effektust, akkor sikerrel járhatnának. Kutatócsoportjával 700 halmazból álló katalógust kezdett tanulmányozni, ami kiterjedését tekintve eléri a 6 milliárd fényévet, megközelítőleg a látható univerzum felét. A halmazkatalógus adatait összevetették a NASA WMAP műholdja által készített KMH-térképpel, ami meglepő eredményeket hozott. Az elemzés szerint a halmazok közel 3,2 millió kilométert tesznek meg óránként a Centaurus és a Vela csillagkép közötti terület felé. Ez a mozgás különbözik az univerzum kifelé történő terjeszkedésétől - amit elméletileg a sötét energia gyorsít. "Egy rendkívül jelentős sebességre bukkantunk, ami ezen felül nem csökken a távolsággal, legalábbis amíg mérni tudjuk" - nyilatkozott Kashlinsky a SPACE.comnak. "A látható univerzumban az anyag nem tanúsíthat ilyen mérvű áramlást." A mozgó galaxishalmazok forró gáza (fehérrel) eltolja a KMH hőmérsékletét. Több száz távoli halmaz mozog az égbolt egy foltja (lilával jelölve) felé A kutatók ebből arra következtetnek, hogy bármi okozza is a halmazok mozgását, annak az ismert univerzumon kívül kell elhelyezkednie. A felfúvódás elmélete szerint az általunk látott világegyetem csak egy kis téridő-buborék, ami gyors tágulásnak indult az ősrobbanást követően. A kozmosznak azonban más részei is lehetnek ezen a buborékon túl, amiket mi nem láthatunk. Ezekben a régiókban a tér-idő egészen más lehet, valószínűleg nem tartalmaz csillagokat és galaxisokat, amik csak a mi buborékunk adott tömegsűrűségének következtében alakultak ki. Rendelkezhet azonban hatalmas, nagy tömegű szerkezetekkel, sokkal nagyobbakkal, mint amik a látható univerzumban találhatók, ezek vonzhatják magukhoz a galaxishalamzokat, előidézve a sötét áramlást. "A mozgásért felelős szerkezeteket olyan távolságba tolta ki a felfúvódás, hogy becslésem szerint több százmilliárd fényévnyire lehetnek, amit a legmodernebb távcsövekkel sem láthatunk, mert az általuk kibocsátott fény nem képes elérni minket" - taglalta Kashlinsky. "Egy ilyen koherens folyam létrehozásához valamilyen egészen különleges szerkezetre lenne szükség, talán egy meggörbült téridőre, ez azonban pusztán csak spekuláció." Bár a felfúvódás elmélet számos fura arculatot jövendöl a távoli univerzumnak, nem sokan számoltak a sötét áramlással. "Nagy meglepetés volt ez nekünk, és feltételezem mindenki másnak is" - mondta Kashlinsky. "A felfúvódás bizonyos modelljeiből lehet ugyan következtetni ilyen szerkezetekre, és az irodalomban van is néhány utalás, ezt azonban nem igazán vettük komolyan, mostanáig." A kutatás részleteiről az Astophysical Journal Letters október 20-i száma számol be.

Megközelítőleg száz éve terjed az emberek körében az AIDS vírus, évtizedekkel régebben, mint azt a tudósok feltételezték, állapította meg egy új tanulmány. Az Arizona Egyetem genetikai elemzése 1884-1924 közötti időszakra tolja vissza a HIV eredetét. A kutatók 1908-at tartják a megjelenés legvalószínűbb időpontjának, amit korábban 1930 környékére tettek. Hivatalosan csak 1981-ben ismerték fel az AIDS-t, ekkor keltette fel az USA közegészségügyi hivatalainak figyelmét. Szakértők szerint nem meglepő hogy a HIV ilyen sokáig rejtve maradt, a fertőzésnek ugyanis általában évekre van szüksége, hogy tüneteket produkáljon, és terjedésének korai szakaszában igen kevés afrikait fertőzött meg. "Az új eredmény ha nem is egy hatalmas eltolódás, de jól példázza, hogy a vírus jóval tovább keringett elkerülve figyelmünket, mint azt eddig hittük" - mondta Michael Worobey, a Nature magazin csütörtöki számában megjelent tanulmány szerzője. A kutatók felhívják a figyelmet, hogy az új időpont egybeesik az afrikai városok növekedésének beindulásával, amiből arra következtethetünk, hogy a városiasodás segíthette a HIV megerősödését és terjedését az emberek körében. A tudósok szerint a HIV egy csimpánz vírus leszármazottja, ami akkor terjedt át az emberekre, amikor a majmokra vadásztak. Sokan fertőződhettek meg ilyen módon, de a kis közösségek miatt olyan kevesen kapták el, hogy a vírusnak eleinte nem sikerült teret nyernie. Az afrikai városok terjeszkedése azonban meghozta a vírus számára előnyös változást, sok embert tömörített össze és a prostitúció is erőteljes növekedésnek indult, taglalta Worobey a Discovery News-nak. "A városok ideálisak az olyan vírusoknak, mint a HIV, nagyobb esélyt adva a fertőzötteknek hogy másoknak is átadják a vírust." Az arizonaiak munkájának kulcsa egy 1960-ból származó HIV minta volt, amit egy kinshasai asszonytól vettek. Ez a második 1976 előtt talált minta, az első 1959-ből származik, szintén Kinshasából. A kutatók kihasználták a vírus gyors mutálódási képességének tényét, azaz hogy egy közös őstől származó két törzs igen gyorsan elveszti genetikai hasonlóságát. A kutatók visszafelé pergették az időt, kiszámítva mennyi ideig tarthat a törzseknek, hogy olyan különbözővé váljanak, mint amit a megfigyelések tanúsítanak. Ebből megállapítható mikor váltak el legutóbbi közös ősüktől. Az új munka a két legrégebbi HIV minta, és további több mint 100 modern minta genetikai adatait használta fel egy családfa elkészítéséhez, ami visszanyúlik a minták utolsó közös őséhez. Worobey és munkatársainak tanulmánya mindenképpen előrelépés a korábbi 1930-as becsléshez képest, nyilatkozott dr. Anthony Fauci, a bethesdai Nemzeti Allergiás és Fertőző Betegségek Intézetének igazgatója.

Most akkor sírjak?Akkor hajrá írd össze...

0. Két hétig depressziós voltál a GT vége után 1. Csak vizet iszol hetekig és meglepődsz hogy korházba kerülsz 2. 10 tubus zselével "belövöd" a hajad, kék testhezálló ruhában mászkálsz és felveszed a Vegita nevet 3. Kocsmai verekedésben KI-t gyűjtesz hogy Genki Dama-t formálhass 4. Ráveszed a barátaidat hogy Vegitának hivjanak 5. Leborotválod a fejed és hat pöttyöt festesz rá 6. Lilára fested a hajad és veszel egy műanyagkardot 7. Megpróbálsz időgépet épiteni hogy megváltoztathasd a múltadat 8. Minden szabad idődben a DB-on gondolkozol, ha mégsem akkor a szereplőket rajzolod 9. Órákon keresztül sírtál amikor Freeza megölte Vegitát és napokig amikor Vegita feláldozta magát Buu ellen 10. Meggyőződésed hogy a Vegita bolygón születtél és a szüleid az űrkapszulád mellett találtak csecsemő korodban 11. Tudod kivülről minden nyelven az összes DB/Z/GT dalt 12. Összesen két barátod van és ők úgy hívják magukat hogy Goku és Vegita 13. Napokat töltesz azzal hogy repülni tanuljál 14. Leugrasz a házatok teraszáról mert azt hiszed sikerülhet a repülés 15. Leugrasz a házatok teraszáról és sikerül a repülés!! 16. Heteken keresztül próbáltok fúzionálni a barátoddal 17. Elutazol Japánba hogy eredetibe nézhesd a Dragon Ball-t 18. A barátaidnak a Dragon Ball-ból adsz neveket 19. Veszel csak azért egy Playstation-t hogy játszhass a DBGT: Final Bout játékkal 20. A barátnődet Bulmának/Videlnek/Chichinek hivod 21. Amikor a Bibliában a Sátánról olvasol mindig hangosan nevetsz 22. Saját DBZ játékot csinálsz a számitógépeden 23. Egy kicsi szigeten élsz egy teknős és egy disznó társaságában 24. Biztos vagy benne hogy bárkit levernél a DB-ból mert már láttad minden technikájukat 25. You are called a SOB and you suddenly think, "Son of Bardock." 26. You thank them after they say that (ezt a kettőt nem fordítottam le mert csak igy értelmessek!) 27. Azzal fenyegetőzöl hogy felrobbantod a Földet 28. Megtanultál japánul hogy elolvashasd a Dragon Ball mangát 29. Kiállsz a Kékestetőre és azt kiabálva könyörögsz az embereknek hogy adjanak energiát egy Genki Dama-hoz 30. Minden kiejtett nameki szavat megjegyzel hogy legalább egy kicsit megtanuld a nyelvet 31. A fiadat Gohannak hivják az öccsét pedig Gotennek 32. Felvetted az összes részt videokazettára 33. Elmész Egyiptomba és megpróbálod felemelni a piramisokat a mentális energiáddal 34. Minden vágyad egy saját DB epizód 35. Van egy saját DB epizódod! 36. A szobádban CD-ket dobálsz és hangosan üvöltöd hogy "Kien-zan" 37. Elmultál 18 éves és még mindig Songokus pólóban mászkálsz 38. Kiakasztottad az összes SNES-es Dragon Ball játékot pedig japán nyelvűek voltak 39. Van annyi DB kazid hogy rendezhess egy 100 órás DB maratont 40. Már rendeztél ilyen maratont 41. Van egy idióta fekete napszemüveged, egy szöcskéd, egy majmod és egy saját bolygód 42. Szentül hiszed hogy létezik a Namek bolygó 43. Elindulsz a Namek bolygóra a saját űrhajóddal 44. A konditeremből csalódva jössz ki mert nincs gravitációs edzőtermük 45. Egy felhőkarcoló tetején élsz és van egy néger szolgád akit Poponak hivsz 46. Szivből gyűlölöd Vegitát/Dermesztőt/Bebit 47. Esszét írsz a Dragon Ballban lévő KI támadásokról 48. Az öcsédet Gotennek hívod, ő pedig téged Gohannak 49. Ha meglátsz egy lányt fehérneműben azonnal elkezd dőlni a vér az orrodból 50. Elolvastad mind az 50 bejegyzést Ha ezt az 50 dolgot már megvalósítottad/megtörtént veled, akkor te egy igazi Dragon Ball fan vagy

Hát a Movie 2 nagyon jó volt Ne aggódjatok mer már csak 2 rész van hátra a fillerböl De lehet hogy jövőhéten nem lesz és jövőhét után adnak 2 részt egymás után(de még semmi se biztos)

Nagyon jó lett az album Spoiler:

Na végre lesz valami komolyabb izgalom Ez a "Told-A-Cuccot" dolog akkor mikor esedékes?

Jaj elment a net de elküldte a hsz-t Amúgy én is feliratosan nézem japán szinkronnal(Ez alap dolog ) Engem érdekelne ez a képes dolog Amúgy én belenéztem a mangába(320 körül) és azt kell mondjam hogy nagyon durva lesz

yaay mennyi nyelvész professzor van itt...Szerintem teljes mind1 hogy magyar szinkron vagy nem...Most lehet megköveztek érte hogy ezt mondom de ha ennyire szar akkor mért nem csináltok jobbat?Örülnétek inkább hogy van ilyen egyáltalán Magyarországon Amúgy én is várom már a 186.részt,Kedvenceim: Ichigo, Renji,Kenpachi

Hát igen aki nem ismerné FluorFiligrant az sürgősen nézzen utánna Amugy én is Tibi vagyok és lassan kezd a himmnuszom lenni ez a szám

Hát nem is tudom...Elbizonytalanodtam Én egyikse :lol:

Nekem tetszett Ez még belefér a Humorba...

0% Hála istennek...Előző accuntomat meg majdnem kibannolták szóval inkább váltottam

Buta kocka Mért van ez?

Edgar Mitchell, az Apollo 14 űrhajósa teljesen más ember lett a Holdról visszatérve. Az elmúlt 35 évet annak szentelte, hogy a tudomány eszközeivel kiderítse mi történt. Kutatásai során rájött, hogy Roswell valóság volt és van élet a Földön kívül. Mitchell gyakorta nyilatkozik, legutóbb a brit Kerrang rádiónak adott interjút, amiben semmi olyan nem hangzott el ugyan, amit korábban ne mondott volna, mégis most számára is meglepő médiahullámot indított be. A NASA a műsorra adott hivatalos reakciója szerint az űrügynökség nem követi a repülő csészealjakat és nem próbálja idegen civilizációk a Földet érintő tevékenységeit rejtegetni a nyilvánosság elől. Irene Klotz, a Discovery Channel tudományos szakírója úgy döntött, kiegyenesíti a szálakat és kérdőre vonja az űrhajóst. Mitchell előre bocsátotta, hogy az interjúiról készült beszámolók többsége elferdíti mondandóját. A NASA-nak semmi köze nincs a megszerzett ismereteihez, nem repülései során szerzett tudomást az idegenekről és nem is a NASA archívumaiból. Tudásának nagy része azoktól származik akik ott voltak Roswellnél, és azoktól akik az eseményt követően megpróbálták tisztázni a történteket. "Mivel jártam a Holdon és helyi lakosnak számítottam Roswell körzetében, többen is úgy vélték, én vagyok a megfelelő, hiteles és megbízható személy, akinek elmondhatják a történetüket" - mondta Mitchell. "Később elmondtam ezeket a történeteket a Pentagonnak - nem a NASA-nak, a Pentagonnak - és meghallgatást kértem a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságától, amit meg is kaptam. Nekik is előadtam a történtek általam ismert változatát és megerősítést kaptam az egyik admirálistól, hogy amit elmondtam az tényleg valóság." Mitchell megerősítette Klotznak, hogy Roswellnél valóban bekövetkezett egy UFO becsapódás, ami Földön kívüli űrhajó volt. A kérdésre, hogy a kormányzat miért nem ismerte el a földön kívüli élet létezését, Mitchell azt válaszolta, hogy ez nagy részben a kormány túlzott tagolódásának tudható be, a kormányban dolgozók többsége nem is tud róla. "Dolgozhatsz 30 éven át a szomszédos irodában úgy, hogy közben fogalmad sincs arról mik történnek melletted az adott területeken." Az egész a II. Világháborúig nyúlik vissza, magyarázta Mitchell. A Roswell incidens közvetlenül a háború befejezése után következett be, amikor az Egyesült Államok Hadseregének Légi Alakulata külön testületté vált és létrejött a mai Légierő, miközben a háború alatt a hírszerzést ellátó OSS (Stratégiai Szolgálatok Hivatala) feloszlott, helyét pedig átvette a CIA. Mivel az incidens bekövetkeztekor egyik testület sem volt még igazán működőképes, ezért Truman elnöknek egy nagy dilemmával kellett szembenéznie: az emberei azt állítják hogy idegeneket találtak és senki sem tudja hogy ellenségesek-e, vagy egyáltalán mit akartak, mit akarnak itt. Ezért egy bizottságot hozott létre nagyon magas rangú katonai és akadémiai személyiségekből, akik komoly politikai hatalommal is rendelkeztek, rájuk bízva a kérdés megválaszolását. Megalakult a MAJIC 12, amelynek tagjai befolyásuk révén keresztülvittek egy nemzetbiztonsági törvényt, ami gyakorlatilag korlátlan hatalommal ruházta fel a bizottságot a kérdés kezelését illetően. Ezt 60 éve folytatják, lassan kirekesztve mindenkit, beleértve az elnököket is. "Talán emlékszik, amikor Clinton elnök megpróbált Webster Hubbellel nyomoztatni a Wright-Patterson Légitámaszponton. Semmit sem tudtak meg. Barry Goldwater, aki a '60-as években készen állt ringbe szállni az elnökségért, a Légierő dandártábornokaként próbált meg információt szerezni, eredménytelenül. Ugyanez volt a helyzet Gerry Forddal is" - taglalta Mitchell. "Jimmy Carter saját bevallása szerint is látott UFO-kat, mégsem történt semmi. Csak az utóbbi években, amióta a közvélemény soha nem látott nyomást gyakorol, azóta szivárognak ki történetek, melyek alapján az emberek elkezdik elhinni, hogy mindez megtörtént, és tény, hogy mindez valóban megtörtént. Hallott az úgynevezett Phoenix-i fényekről?" - kérdezett vissza Mitchell. "Három hatalmas repülő haladt el Phoenix városa felett, nagyon lassan az éj közepén, melyek egyértelműen nem a mi szerkezeteink voltak" - mondta Mitchell, akinek felvételei is vannak a repülő objektumokról és szemtanukkal is beszélt. Az észlelések egyre gyakoribbakká válnak az emberek körében. Nemrég a Texas állambeli Stephenville-ben is volt egy hasonló eset, ami annak ellenére, hogy a sajtó elbagatelizálta, nagyon is valós volt, állítja Mitchell. "Nem vagyunk egyedül a világegyetemben" - szögezte le. Ezek után bizonyára sokakban felmerült a kérdés, hogy egy tudós és mérnök emberből, aki az MIT-n doktorált, és a Harvardon hallgatott csillagászatot, majd űrhajósként a Holdon is sétált, hogyan válik összeesküvés elmélet gyártóvá. "Olyan emberektől száraznak az információim, akik teljes titoktartásra esküdtek, aminek a megszegése súlyos következményekkel jár... ezek az emberek úgy gondolták, én vagyok az akire rábízhatják titkukat, mielőtt az a sírba szállna. Vannak más hozzám hasonlók, akik rengeteg kutatómunkát öltek abba, hogy átlássanak a felszínen" - taglalta Mitchell, aki 37 éve kutat. 37 évvel ezelőtt egy sikeres Hold-küldetéssel a háta mögött visszatérőben volt a Földre. Ő volt a felelős a Holdra szálló egységért és a felszíni tevékenységért. Hazafelé még volt néhány kísérlet, amit el kellett végezniük. Az egyik kísérlethez megfelelő hőegyensúlyt kellett biztosítaniuk, ezért az űrhajót forgatni kezdték, így kétpercenként láthatták a Földet, a Holdat és Napot, 360 fokos panorámaképet kapva a körülöttük elterülő űrről. Ez a látvány elképzelhetetlen azok számára, akik nem jártak a világűrben. Az atmoszféra itt nem blokkol, ezért a csillagok nem ragyognak, és legalább tízszer annyi látható belőlük, mint a Földről, mivel nincs interferencia. Ebben a közegben érte egy különös érzet, egy felismerés a tudóst. "Hirtelen rádöbbentem, hogy testem molekuláit csillagok egy ősi generációja hozta létre és ez egycsapásra személyessé és zsigerivé vált, nem intellektuálissá, ilyet még soha nem tapasztaltam. A felismerést olyan boldogság és önkívület követte, amilyenben még nem volt részem" - idézte fel a pillanatot Mitchell. "Később - hogy az amúgy hosszú történetet rövidre zárjam - a houstoni Rice Egyetem tudósainak segítségével ősi írásokban felfedeztem ezt a fajta élményt, egy transzformációs és transzcendentális érzést, amikor a dolgokat úgy látjuk ahogy felfogjuk, egyszerre érezve zsigerileg és érzelmileg, ezt nevezik samadhinak. További kutatásokkal rájöttem, hogy ez minden kultúrában megtalálható a Földön. Ennek az érzetnek a politikai és kulturális kifejezése a vallás." Mitchell ennek kutatására hozta létre a Institute of Noetic Sciences intézményt, ami immár 35 éve a kozmológia egyfajta kiterjesztéseként tanulmányozza az univerzum és az emberiség kapcsolatát, megállapítva, hogy nem vagyunk egyedül. Mitchell szerint ez az egyik legfontosabb ismeret, amit felderíthetünk.

A spenót, a spárga, a cékla, a pacal, a brokkoli, a zeller, a káposzta, a kelbimbó vagy egy jó büdös sajt az, amit utált gyerekkorában, most viszont mindennap megenne ebédre? Elhiszi, hogy a felnőtté válás tipikus jele, amikor az ember a túrós csuszát, meg a káposztás cvekedlit már nem cukorral eszi? Úgy gondolja, hogy a világ két egyenlő részre osztható a spenótosok meg a sóskások, valamint a tejbegrízesek, és a tejbegríztől irtózók mentén? Téved "Paradicsomot utáltam, ma megeszem. Szalvétából versenyt ettem, ma nem." (Kati, 32) "Gyerekkoromban nem szerettem se a sóskát, se a spenótot, most meg kifejezetten. A finomfőzelék most is ehetetlen, és az összes belsőség, kivéve a máj, azt imádom. Főleg az ételek állagával volt/van bajom. Gyerekkoromban nem bírtam, ami takonyszerű, a szilárd és a folyékony közötti állagú, még akkor sem, ha amúgy a kedvenc ételem. Pl. a kedvencem a túrós csusza, de a sztrapacskát utáltam, imádom a tojást, de utálom a tojáslevest, sokáig utáltam a madártejet, amíg egyszer el nem mondta valaki, hogy az a két dolog, amiből van, a kedvenceim közé tartozik. ugyanígy, ha a főtt tojásnak vagy tükörtojásnak lágy a fehérje. Ma már sokkal kevésbé vagyok erre érzékeny. A kakaóról undorodva vettem le a fölét. Nem ettem olyat, ami egy picit is csípős, most már néha élvezem." (Imre, 42) "Gyerekkoromban nem ettem sztrapacskát, büdös sajtokat, fahéjas cuccot, kerültem a krumplit és a babot, a hüvelyes főzelékeket, csak utasításra ettem paradicsomot és savanyú káposztát. Ma egyszerűen mindent szeretek, sőt mindent nagyon szeretek, sőt mindent nagyon, nagyon, nagyon szeretek, lassan a rizst is." (Gergő, 34) "Káposztát szintén nem bírtam megenni, a töltött káposztáról leszedtem, és kidobtam, székelykáposztát meg sem ettem (nehéz lett volna izolálni). Régen a rózsaszín kanalas orvosságra kattantam, manapság az úzónak a szagát se bírom." (András, 25) Fúj, fúj? Nyamm, nyamm? Szocializáció? Válogatósságnak nevezi a köztudat és a tudomány is azt a jelenséget, ami szerint valamiket nem eszünk meg, másvalamiket viszont igen. Genetikai, szociológiai és pszichológiai vizsgálatok is foglalkoztak ezzel a témakörrel, de kiderült, nincs egységes eredmény. Bár a mindennapi gyakorlat alapján úgy tűnik, vannak tipikus kaják, amiket nem szeretnek a gyerekek - a gyanútlan szemlélőnek például úgy tűnhet, hogy a spenót és a spárga ilyen -, még sincs olyan ételcsoport, amiről bebizonyosodott, hogy valamilyen összetevője miatt undorodunk tőle. Dr. Zajkás Gábor, az Országos Élelmiszertudományi Intézet (OÉTI) főigazgató-helyettese elmondta, hogy az ételek szeretetének és utálatának döntően szocializációs okai vannak. "Egyedül az édes íz iránti vágy születik velünk, ezenkívül a szülői befolyás a legnagyobb. A gyerek azt szereti, amit lát, hogy a szülei jóízűen esznek. Az ízpreferencián aztán az iskola és a közétkeztetés változtat" - mondta, majd hozzátette, hogy nem találkozott még olyan táplálkozástudományi szakirodalommal, ami szerint valóban léteznek olyan ételek (például spenót, pacal stb.), amit gyerekkorunkban nem eszünk meg, majd valamilyen biológiai folyamat változása miatt később igen. "Találkoztam viszont olyan kutatási eredménnyel, ami szerint bölcsődés-óvodás korban a gyerek még mindenevő, aztán rontja el a környezet és a reklámok hatása." Lélektan? Dr. Lukács Liza klinikai szakpszichológus szerint már a terhes anya táplálkozása is hat arra, milyen ételeket szeretünk. "A gyerek ízlését meghatározza a várandós anya táplálkozása. Később egyes ételek visszautasítása pszichés folyamat, a gyerekkori lázadás része. A válogatósság hároméves kor körül alakul ki, és hétéves kor körülig tart. A gyerek apró játszmái ezek, próbálgatja határait, a szülőt frusztrálja így. Az étel visszautasítása megfeleltethető a személy visszautasításával." A táplálkozási szakpszichológus szerint döntően külső ingerek alapján döntünk az evésről. "Tudományos kísérletek bizonyították, hogy a gusztusosan tálalt, színes, szép ételekből többet eszünk. Az első inger a csomagolás: szeretjük, ha például a formája meglepő, illetve az élénk színű vagy többféle színű ételt is jobban kedveljük. A gyerekeknél ez még inkább igaz." Genetika? Létezik azonban olyan kutatás is, ami arra jutott, hogy genetikus az ételekhez fűződő viszony. Az új ételektől való félelmet neofóbiának nevezik, a University College London viselkedéstudományi kutatócsoportja szerint ez a jelenség genetikus. Jane Wardle, a kutatás vezetője 5390 ikerpárt vizsgált, és azt találta, hogy a közös háztartásban élő egypetéjű ikrek hasonlóbban reagálnak az új ételek kipróbálására, mint a közös háztartásban élő kétpetéjűek, akiknek genetikai állománya csupán ötven százalékban azonos. Az eredmények alapján arra következtetett, hogy a genetika nagyobb hatással van az étkezési preferenciákra, mint a környezet. Az American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban publikált tanulmányuk szerint "az étkezési preferencia olyan velünk született fizikai jellemző, mint a magasság". A neofóbia evolúciós mechanizmusként alakult ki, a gyerekek védelme érdekében, hogy ne egyenek veszélyes ételeket, például mérgező bogyókat vagy gombát. Jellemzően két-három éves korban alakul ki, ugyanis a gyerek ekkor képes először meglógni szülei szeme elől, és bármit betömni a szájába, amit csak talál. Az új ételektől való ódzkodás azonban megóvhatja az életét, fogalmaz a tanulmány. Kínzásnak hangzik, de Marlene Schwartz, a Yale egyetem táplálkozáskutatója szerint éppen a sokszoros kínálással lehet megszerettetni az ételt: "Nem szabad úgy érezniük a szülőknek, hogy valamit rosszul csinálnak, amikor sokadszorra próbálnak brokkolit adni a gyereknek, de ő mégsem szereti. A legtöbb ember végül megszereti azokat az ételeket is, amiket korábban nem szeretett, miután körülbelül tízszer kipróbálta. A neofób gyerekeknél ennél többször is érdemes."

Soha nem látott pályán mozgó kisbolygót fedeztek fel kanadai és európai csillagászok bolygórendszerünk peremén, írta meg a Hírek.csillagászat.hu A most bejelentett 2008 KV42 jelû kisbolygó pályaelemeire pillantva hirtelen egy kacsacsõrû emlõs jut eszünkbe, melynek mintha minden tagját másfajta állattól vették volna kölcsön. A Hawaii-szigeteken felállított 3,61 m-es Canada-France-Hawaii Telescope-pal felfedezett ötven-hatvan kilométer átmérõjû égitest a Kuiper-objektumok távolságában található, a pálya lapultsága azonban a rövidperiódusú üstökösökére, kibillentsége viszont az Oort-felhõ üstököseire emlékeztet, míg napközelpontja a Kentaur típusú égitestekére jellemzõ. Különleges helyzet A kisbolygót 2008. május 31-ei felvételeken azonosította Brett Gladman, John J. Kavelaars és Jean-Marc Petit. A 24 magnitúdós égitest (ez 16 milliószor halványabb, mint a szabad szemmel még látható leghalványabb csillagok) jelenleg a Neptunusz távolságában, kábé 31 CSE-re (csillagászati egység, a Nap és a Föld átlagos távolsága) található a Naptól, ám messze az ekliptika síkja fölött, a Hercules csillagképben látszik. Az égbolton elfoglalt különleges helyzete miatt azonnal magára vonta a megfigyelõk figyelmét, és július közepéig még öt alkalommal észlelték. A megfigyelések alapján számított pálya olyan égitestre utal, melyhez hasonlót még sosem találtunk a Naprendszerben. A kisbolygó átlagos naptávolsága 46 CSE, keringési ideje pedig 312 év, ami egy teljesen átlagos Neptunuszon túli, más néven Kuiper-objektumhoz teszi hasonlóvá. Ezek azonban a körhöz közeli alakú pályán járnak, a 2008 KV42 viszont igencsak elnyúlt, 0,56-os excentricitású pályán mozog. Ez az érték a Jupiter-család 5-8 éves keringési idejû üstököseire jellemzõ adat. Az elnyúlt pálya miatt komoly mértékben, 20 és 72 CSE között változik az égitest naptávolsága. Az elõbbi adat, ami a napközelpont távolsága, egy Kentaur-objektumé is lehetne, amely az óriásbolygók között keringve várja, hogy valamelyik planéta gravitációs terével lendítsen egy nagyot rajta. Meglepõ pályahajlás Már ez a három ellentmondás is különlegessé tenné a KV42-t, az igazi meglepetést azonban a pályahajlás jelenti, melynek értéke 103 fok. A csillagászatban így jelölik, ha egy égitest a bolygókkal ellentétes, retrográd irányba kering. A 90 fok a földpályára pontosan merõleges mozgást jelöli, a 91 fok pedig egy 89 fokos hajlású, retrogád keringést. Ezek alapján égitestünk mozgása retrogád és 77 fokos szöget zár be a Föld pályasíkjával. Ez egyértelmûen az Oort-felhõbõl érkezõ hosszúperiódusú üstökösökre emlékeztet. Ennyi össze nem illõ paraméter után már csak az a kérdés, hogy honnan származik, és miként került ilyen rendhagyó pályára ez a nem is kicsi égitest. Az elõzetesen számított, még igen bizonytalan pálya az Uránuszt közelíti meg a legjobban, de tõle is legalább 3-4 CSE távolságra vezet, így nehéz bármi konkrétat állítani. Az azonban mindenképpen figyelemre méltó, hogy forgástengelyének ferdesége miatt pont az Uránusz lóg ki a bolygók sorából, ráadásul a 97 fokos ferdeség csak 6 fokkal kevesebb a 2008 KV42 103 fokos pályahajlásánál. Lehet, hogy az Uránusz egyik megszökött holdját találtuk meg?

Az ausztrál tanárok attól félnek, hogy a számítógépek miatt a gyerekek elfelejtenek kézzel írni. Attól tartanak, hogy a 11-12 éves diákok nem tudnak majd jól teljesíteni a vizsgákon, mert annyira elszoktak már a tollal írástól – helyette inkább laptopokon tudnának gépelni. Az AP szerint a térségben a kézzel írás minősége annyit romlott, hogy külön órákat kell beiktatni az alapok megismétléséhez. Nemcsak a rossz tanulóknak, a legjobbaknak is el kell ezekre járniuk, mert náluk is jelentkeznek a problémák. Szerintem nem ennyire egyszerű a helyzet...

A madár jól láthatóan különbséget tud tenni sok és kevés között: mindig abba a rejtekhelybe sétált be, amelyikben több eleséget remélt. Az új-zélandi foltos cinegelégykapónak meglepően jó érzéke van a számokhoz. A wellingtoni Victoria Egyetemen végzett kísérletekben a madarak mindig azt a rejtekhelyet választották, ahol a legtöbb kukac volt elhelyezve. A brit Természettudományi Akadémia hírlevelében publikált tanulmányukban Simon Hunt és munkatársai tizennégy, Új-Zéland északi szigetén honos, foltos cinegelégykapót vizsgáltak. Ezek a madarak vadon élnek, de nem félnek az embertől, még kézből is esznek. A kísérlet során egy ág két mesterséges odvában helyeztek el különböző mennyiségű kukacot úgy, hogy a madarak lássák. Az odúkat ezután tetővel látták el. Összesen nyolc számkombinációt teszteltek. Meglepő módon a madarak nagy valószínűséggel a több kukacot tartalmazó rejtekhelyet választották. Amikor az egyikben egy, a másikban két kukac volt, a találati ráta kilencven százalék volt. A kettő a hárommal, három a néggyel illetve a négy a nyolccal szembeni kombinációk esetében még mindig nyolcvan százalékosan a több kukacot rejtő odúra esett a választás. Csak a magasabb számoknál, például hat és nyolc kukacnál választották véletlenszerűen mindkét odút. Egy másik kísérletben bebizonyították a kutatók, hogy a madarak tényleg számolnak. A madarak szeme láttára rejtették el a kukacokat, de azok egy része eltűnt egy rejtett csapóajtón keresztül. A vártnál tehát kevesebb kukacra bukkantak a cinegelégykapók. Továbbkerestek, és vártak, ha a zsákmány egy része eltűnt. Amikor a kutatók két kukacot mutattak, de csak az egyiket adták oda, négyszer annyi ideig vártak a madarak, ha csak egy kukacot mutattak nekik, és azt meg is ehették. Figyeltek tehát, és számolták a kukacokat.

De jó akkor nekem nem kell csináljak mer van Igen szoktam heggszteni...

Aki vicces kedvében van annak ajánlom hogy írja be a futtatásba hogy: "con/con" Majd véleményt kérek

Magyarország északi részén a Hold a Nap ötödét eltakarja. Az égi esemény Budapestről is látható lesz, írja a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja. Két év után ismét részleges napfogyatkozást láthatunk Magyarország területéről, bár mértéke igen szerény, 15-23 százalék közötti lesz - Észak-Magyarországon lesz a nagyobb, délen a kisebb. A jelenség megfigyeléséhez szemvédő felszerelés szükséges, amely jelentősen csökkenti a Nap erős sugárzását. A Magyar Csillagászati Egyesület tagjai az ország számos pontján szerveznek nyilvános bemutatókat, ahol biztonságosan lehet megfigyelni a fogyatkozó Napot. Például Tarjánban lesz a Meteor '08 Távcsöves Találkozó, amelyen várhatóan több száz amatőr csillagász vesz részt. Akik nem tudnak elszabadulni Budapestről, azok a Polaris Csillagvizsgálóban is megnézhetik az égi eseményt. Napfogyatkozás idején a Hold takarja el a Napot. A Hold körülbelül négyszázszor kisebb, mint a Nap, ám négyszázszor közelebb is van hozzánk, így a Földről nézve a két égitest látszó átmérője közel azonos: a Hold épphogy el tudja takarni csillagunkat. Mivel azonban égi kísérőnk közel van hozzánk, parallaxist mutat, vagyis egy adott időpontban a Föld különböző pontjairól szemlélve egy kicsit máshol látjuk az égen. Ennek eredménye, hogy a tökéletes geometria, a teljes fedés csak egy vékony, néhány száz kilométer széles sávban látható a felszínről. Ez a teljes fogyatkozás sávja, amely augusztus 1-jén a messzi északon fog elhaladni. A vékony sáv miatt a teljes napfogyatkozás - bár évente többször is előfordulhat - egy adott földrajzi helyről csak nagyon ritkán figyelhető meg. Magyarország területén az 1999-es teljes napfogyatkozás után csak 2081-ben láthatunk hasonló jelenséget. A teljesség sávja körül azonban több ezer kilométer szélességben részleges napfogyatkozást figyelhetünk meg, ami így már sokkal gyakoribb jelenségnek számít. A teljesség sávja Észak-Kanadából indul, érinti Grönland északi részét, áthalad Novaja Zemlján, majd Szibéria és Mongólia nyugati határvidékén keresztül száguldva Kína keleti részén ér véget. A sáv középső részén, messze a sarkkörön túl maximálisan 2 perc 27 másodperces teljes napfogyatkozás lesz látható. A részleges fogyatkozás déli határa a Marseille-Róma-Athén vonalon lesz. Budapestről nézve a fogyatkozás 11:02:39-kor kezdődik, akkor lép be a Hold korongja a Nap elé. A legnagyobb fázis, amikor a Nap területének 20 százaléka takarva lesz, 11:50:22-kor következik be. Az utolsó érintést 12:38:18-kor láthatjuk. A nyugati határszélen pár perccel korábban, a keletin néhány perccel később következnek be az események. Ezt követően 2010. január 15-éig Magyarországról nem láthatjuk a Hold korongját a Nap előtt, de a következő valamire való, 77 százalékos részleges fogyatkozás 2011. január 4-én lesz.

Világszerte gyakran történnek emberi életet követelő balesetek az utak erdős szakaszain. A vezetők ugyanis nem mindig tudják elrántani a kormányt és így sok baleset történik a szarvasok, őzek és más állatok miatt. * Két koreai egyetemi hallgató erre a problémára igyekezett megoldást találni. Hyon Lim és Aram So, az Incheoni Egyetem diákjai ezért létrehozták a Wild Life Kollision Road Kill Mitigation System nevű, autókba beépíthető számítógépes rendszert, amely egy fedélzeti modulból és a különböző állatokat felismerő szenzorokból áll. "A rendszer alapjai az érzékelők, amelyeket az út szélén helyeznek el. A szenzorok automatikusan felismerik, hogy milyen állat közeledik az úttesthez és az információt azonnal közlik a központi számítógéppel. Ez elemzi a beérkező adatokat, megállapítja, hogy az adott állat melyik irányból és mekkora sebességgel közelít az úthoz, majd, amennyiben a helyzet úgy kívánja, azonnal riadót fúj. Amikor ez megtörténik, az út szélén elhelyezett figyelmeztető fények azonnal felvillannak" - mondta Hyon Lim. A központi számítógép működéséhez szükséges energiát egy napelem és az ahhoz csatlakoztatott akkumulátorok biztosítják, valamint felszerelték GPS-szel és egy kamerával is, amely rögzíti az állatok képét. A fotókat a földrajzi koordinátákkal együtt feltöltik egy szerverre, így a biológusok megtudhatják, hogy milyen állatpopulációk találhatók egy adott régióban. "A mi rendszerünk tehát nem csak a balesetek elkerülésében segít, hanem abban is, hogy megfigyelhessük és ellenőrizhessük a vadon élő állatokat. Jelenleg ugyanakkor a Wild Life Kollision Road Kill Mitigation System csak a nagyobb állatok felismerésére képes. Ennek oka, hogy az ezekkel való találkozáskor hal meg a legtöbb ember. Később azonban szeretnénk, hogy ha a program a kisebb élőlényeket is érzékelné" - tette hozzá Hyon Lim. A két koreai egyetemista számára egyébként egy olyan film adta az ötletet, amelyben sok, vadállatok miatt bekövetkező balesetről számoltak be. Az általuk kifejlesztett megoldás nem túlzottan olcsó. Egy központi állomás és 50 szenzor ezer dollárba kerül. Azonban, ha a végeredményt nézzük, nem kérdéses, hogy szükség van a rendszerre. Csak az Egyesült Államokban naponta egymillió gerinces állat válik az autóbalesetek áldozatává, az okozott kár pedig évente csak az USA-ban meghaladja az egymilliárd dollárt.

Súlyos kérdőjelek tornyosulnak az egyik kulcsfontosságú doppingteszt körül, miközben a Pekingi Nyári Olimpiai Játékok megnyitójáig már csak két hét van hátra, taglalja a BBC tényfeltáró riportjában. A brit közszolgálati csatorna olyan jelekre figyelt fel, melyek szerint a laboratóriumok negatívként sorolnak be egyértelműen pozitív EPO teszteket, ami megerősíti azokat az aggályokat, hogy a szerekkel visszaélőket nem fogják szankcionálni. Egy doppingszer szakértő szerint a hosszú távú eseményeken a döntősök többsége egészen biztosan használni fogja az EPO-t, arról nem is szólva, hogy a szer "másolatai" már 50 dollártól bárki számára elérhetők az interneten és gyakran kimutathatatlanok. Az EPO, teljes nevén eritropoietin egy, a vese által termelt plazmafehérje, ami serkenti a csontvelőben a vörösvértestek érését. Bár 2000-ben a sydney-i játékokon bemutattak egy tesztet, amivel észlelhető a rekombináns EPO, számos atléta megtámadta az eredményeket a bíróságokon. A rekombináns EPO az eritropoietin mesterségesen előállított változata, megegyezik a természetes EPO-val az aminosav vázban, csupán a cukorrészekben van csekély eltérés. Lényege, hogy a vörös vértestek számának növelésével megnöveli a vérben térfogat egységenként raktározott oxigén mennyiségét, és így javítja az oxigénszállítás kapacitását. A doppingolással vádolt atléták többségének, akárcsak az amerikai sprinter Marion James-nek az első mintája pozitív volt, a második, vagy B teszten azonban tisztázták magukat. Ennek hatására a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) szűkített a pozitív EPO teszt kritériumain, ami a szakértők szerint nem lesz jó hatással az EPO használatra. A visszaélések hatására a szer használói jártasságot szereznek önmaguk gyógyszerezésében, ezért csökkenni fog a pozitív tesztek száma. A tudósok a doppingellenes laboratóriumokat okolják az EPO használat folytatódásáért. Dr. Rasmus Damsgaard, aki egy doppingellenes programot vezet a Nemzetközi Sí Szövetségnél és az Astana kerékpárcsapatnál, innovációi és elhivatottsága révén világszerte elismertté vált. Elmondása szerint egyértelmű bizonyítékokkal rendelkezik, miszerint pozitív EPO teszteket nyilvánítottak negatívnak. Az év elején öt síelőtől származó mintát küldött egy WADA laborba elemzés céljából. Az összes minta negatívként érkezett vissza, azonban dr. Damsgaard kérte a vizeletminták fehérjeeltéréseinek vizsgálatánál alkalmazott gél, vagy az elektronikus elemzési adatok megküldését, ami alapján meghozták az eredményeket. Amikor ezek is megérkeztek, igencsak elcsodálkozott, mivel a legtöbb első ránézésre legalább gyanúsnak tűnt, de akadt olyan is, ami egyértelműen EPO használatra utalt. "Teljesen nyilvánvaló volt, hogy több gél természetellenes, vagy nagyon különböznek a természetes eloszlásoktól. Ennek ellenére negatívként értékelték azokat, mert nem teljesítették a WADA pozitív tesztre kirótt kritériumait" - mondta Damsgaard, akinek meggyőződése, hogy sok ilyen eset akad a WADA laboratóriumaiban, és ezzel a nézetével nincs egyedül. Bengt Saltin professzor, az egyik vezető doppingellenes szakértő szerint az új WADA kritériumok lehetővé teszik, hogy az EPO használók elsétáljanak díjaikkal. "Az egész helyzetben az a legelszomorítóbb, hogy túl sok gyanús mintát láttam, amik egyértelműen abnormálisak. A sportolók pedig megússzák, érdemes megnézni hány atlétát kaptak rajta EPO visszaélésen az utóbbi időben" Tény hogy az EPO használat miatt eltiltott sportolók száma jelentősen csökkent, 2003 és 2006 között, mégpedig kétharmadával. A BBC feltette a kérdést a WADA tudományos igazgatójának, vajon ő elégedett-e a tesztek megbízhatóságával? "Igen, én megbízom bennük" - mondta dr. Oliver Rabin. "Nagyon merész lenne azt mondani, hogy 100%-os biztonsággal megfogunk mindenkit, de biztosíthatom Önöket, hogy ha rekombináns EPO-t használnának, és az jelen van a vizeletben, akkor azt észlelnénk" A BBC forrásai azonban igen kritikusan fogalmaznak a WADA által akkreditált laboratóriumok teljesítményét illetően. Dán kutatók egy kísérletet végeztek nyolc önként jelentkező egyetemistával, akik heteken át szedték a szert. Atlétikai teljesítményük esetenként 50 százalékkal is javult, azonban amikor több mint 100 vizeletmintát névtelenül kiküldtek két WADA által elismert laborhoz, akkor igen eltérő eredményeket kaptak vissza. Az egyik labor például egyetlen mintánál sem állapította meg a doppingszer alkalmazását. Damsgaard szerint a jelenlegi ellenőrzési rendszer egyszerűen működésképtelen. Többen úgy vélik, hogy a WADA laborok tudósai aktívan együttműködnek a sportolókkal vagy orvosi tanácsadóikkal, melyből belső információk jutnak ki a legújabb tesztprocedúrákról. "Egészen bizonyos, hogy van bizonyos ismeretcsere a kerékpárcsapatok orvosai és a laboratóriumok alkalmazottai között" - nyilatkozott az egykori profi kerékpáros Jorg Jacksche, aki elismerte, hogy már jó ideje doppingolt, mielőtt a spanyol körversenyen 2006-ban lebukott volna. Ha nem így működne a rendszer, akkor már jóval hamarabb kimutatták volna nála a tiltott szereket, tette hozzá. A cikk elején már szó esett az EPO-utánzatokról. Az EPO pénzügyi sikerei miatt egyre több cég kezdett olyan szerek kifejlesztésébe, ami hasonló munkát végez a testben, azonban molekuláris jegyei némileg különböznek. Indiai, kínai és kubai cégek rukkoltak elő az EPO olcsó változataival, melyekhez könnyen hozzá lehet jutni az interneten. Werner Franke professzor, aki anno nagy szerepet játszott a keletnémetek szisztematikus dopping gyakorlatainak leleplezésében, ezt egyre növekvő problémaként értékeli. "Számos összetevőjük van, ami az eritropoietin receptorhoz kötődik, viszont nincsenek tesztjeink hozzájuk, ezek bárki számára megrendelhetők az interneten és még házhoz is hozzák" Szabad a vásár A szakértők szerint 80 különböző EPO-utánzat készül a világ különböző pontjain. A tudósok szerint a WADA-nak ki kellene szélesítenie kritériumait a pozitív mintákkal kapcsolatban. Amennyiben nem állapítató meg egyértelműen, hogy a mintákban természetes eredetű EPO van, akkor azt gyanúsnak kell minősíteni. Ez kivitelezhető, mivel a doppingoláshoz használt mesterséges EPO leállítja a test természetes EPO termelését. A tudósok azt is szeretnék elérni, hogy a tesztek ne csak a vizeletet, a vért is vizsgálják, a fiatal vörösvérsejtek számából ugyanis szintén lehet következtetni a doppingolásra. Ezek a változások egészen biztos, hogy nem lépnek életbe Pekingben. Saltin szerint az atléták szabadon élhetnek a szerekkel a Kínában megrendezésre kerülő játékokon és még olyan nagyon elővigyázatosnak sem kell lenniük ahhoz, hogy ne bukjanak meg a teszteken.