E.Draven Posted Március 22, 2009 Share Posted Március 22, 2009 Halandzsa szerző: Karinthy Frigyes Ezt a dolgot a kávéházban észleltem. Egy úr ült le mellém, jó modorú, szerény fiatalember. Mindenféle dologról beszélgettünk. Néhány percre megakadt a társalgás. Egyszerre megszólal az én új ismerősöm. - Bocsánatot kérek - mondja szerényen -, önnek is ide a pincérhez kiszera méra nin, hozzám? - Pardon - mondom, és közelebb hajolok -, nem értem. Udvariasan megismétli: - Azt kérdezem, hogy a pincér önnek is kiszera méra és mindig. Elpirulok egy keveset. Ejnye, mi van az én fülemmel, hogy nem hallom, mit mond ez az ember? Pedig nyilván egész értelmesen beszél. Percnyi szünet után tehát így szólok: - Bocsásson meg, kérem, olyan szörnyű zaj van ebben a kávéházban. Igazán restellem, de most se értettem, amit mondott. Ismerősöm zavarba jönni látszik. Kérdőleg néz rám, mintha gyanakodnék, hogy ugratom. Aztán kicsit szégyenkezve ismétli, hangosabban. - Csak azt akartam tudni, hogy a pincér ebben a kávéházban is kiszera méra bávatag, ha lehet. Mi történt velem? A füleim zúgnak? Egy pillanatra átcikázik agyamon a rémes gondolat, hogy talán megőrültem. Már régen vettem észre magamon különös jeleket... Tegnap, mikor kifelé mentem a kávéházból, égő cigarettámat bele akartam dobni abba a kis tóba, ami itt a kassza alatt van, és amiben aranyhalak úszkálnak, de hirtelen meggondoltam magam, és melléje dobtam. Később jutott eszembe, hogy ez a mozdulat azért történt, mert megsajnáltam a halakat, hogy valamelyik talán megégeti magát a cigarettában. Most meg a szavak konganak a fülembe, értelmetlen és zagyva betűhalmazban - rettenetes! Az apercepcióm felmondta a szolgálatot! Nem tudom összekötni a fogalmakat! Ismeritek azt a gyötrő és butító állapotot, mikor az ember kínlódva elismétel magában egy szót, mondjuk "leves", és a végén már nem tudja, miről van szó, és csak ezt tudja: "leves", és nem lát semmit, és végre már nem biztos abban se, hogy mondják: "leves" vagy "levés". A halántékom ijedten zakatol. Ránézek a barátomra. Ő csalódottan és csodálkozva figyel rám, hogy még mindig nem feleltem egy ilyen egyszerű kérdésre. Kínos, üres szünet. Odakünt csilingelnek a villamosok. Én összeborzongok, és a temető jut eszembe. Így fognak csilingelni a villamosok, és én a temetőben fogok pihenni, por lesz fölöttem és alattam, és szegény, meghülyült, paralitikus agyam ott szikkad csontkoponyám rekeszei közt... - Hogy a pincér?... - kérdem, utolsó reménnyel, elgyöngülve. - Hogy itt a kávéházban nekem is lehet-e kiszera mléra bégeva szebékkel visszaadni. Most már nem mehet ez így. - Igen - mondom határozottan -, biztosan lehet. - Hát akkor adja ide, leviszem. - Mit??? Rám mered elhűlve. - Hát az öt koronát! El van csudálkozva. - Ja úgy, pardon - hebegem rémülten, és reszkető kézzel nyújtok át öt koronát. Aztán elbúcsúzom, és letámolygok a parterre. Ni, már a lábaim is reszketnek. Vége. Ilyen fiatalon! Istenem! Ilyen fiatalon! Egy barátom fog meg. - Mit beszéltél azzal a halandzsa-emberrel? - Kicsodával? Szent isten! - Hát azzal a halandzsa-emberrel! Te is beugrottal? Rám néz, mindent megért, röhög. - Na, sejtettem! Hát tudd meg, ez az ember feltalálta a halandzsa-nyelvet. Értelmetlen szavakat kever bele a mondatba, és amikor az ember félig megőrült, hogy nem érti, öt koronát kér kölcsön. Hja vagy úgy! Kiegyenesedem, a lábaim megfeszülnek. Gúnyosan végigmérem a barátomat. - Na hallod! Csak nem képzeled, hogy beugrottam? Rögtön rájöttem a viccre. Olyan embernek ismersz, akit be lehet csapni? Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Hanoi Posted Március 22, 2009 Share Posted Március 22, 2009 Ez jó volt :D Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Armin Fan Posted Március 22, 2009 Share Posted Március 22, 2009 Papám szeret hasonló történeteket mesélni Nagyon tetszett , köszönet , hogy megosztottad velünk ! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Kitchengetneck Posted Március 22, 2009 Share Posted Március 22, 2009 Ez jó . Köszi! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Manfred von Richthofen Posted Március 22, 2009 Share Posted Március 22, 2009 ez nagy volt! köszi! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
tristan.daniel Posted Március 23, 2009 Share Posted Március 23, 2009 óó igen.. elvenítsük fel a jó magyar oénokat ! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
E.Draven Posted Március 23, 2009 Author Share Posted Március 23, 2009 Karinthy Frigyes: A diadalmas halandzsa Azonnal telefonáltam a rendőrségre. - Halló! Rendőrség? 'Itt szekéberedétesz. Kérem azonnal küldjenek ide két csendőrt, mert a drégbedészeti főcsévést gyerepelés alatt idehivatász. - Halló! Halló! Nem értjük! Tessék? Tessék? Tessék? Hangosabban kiabáltam, türelmetlenül: - Kérem, ne ugrassák az embert ilyen sürgős másziászásban. Azonnal két csendőrt, drégbedészeti térben. - I... i... igenis, azonnal - dadogta valaki ijedten. Negyed óra múlva két csendőr tisztelgett nálam, és parancsaimat várta. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Szipi Posted Március 24, 2009 Share Posted Március 24, 2009 hát ez borzalmas volt számomra. nem tudom miért, de negatívan hatott rám. azt éreztem, h fárasztó. ilyen még nem volt. bocsika. szipi Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Armin Fan Posted Március 24, 2009 Share Posted Március 24, 2009 Én valahogy a másodikat nem értem Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.