Jump to content
Sign in to follow this  
hego

Mi az idő?

Recommended Posts

Szerintem sokan vannak akik már elgondolkoztak ezen. Jómagam is. Ma többen, többféleképpen definiálják az idő fogalmát. Úgy hiszem elfogultság bármelyik félre is állni. Úgy gondolom az idő valójában csupán illúzió. Hiszen csupán az ember érzékeli a múltat, s csupán az ember próbál előre tervezni. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy az idő annyira összetett elem melyet csak egy összetett élőlény képes felfogni igazából. Ha az első állításomnál maradunk, akkor azt is elfogadjuk, hogy nincs idő, csupán a fejünkben. Mindig csak a jelen létezik, a jelen pedig egy pont a semmiben. Az időre semmiféle hatásunk nincsen. Ha már csináltunk rossz dolgokat, amik miatt féltünk, akkor éreztük azt is, hogy hiába állunk meg, az idő akkor is telik, mintha mindannyiunkat magába húzná, s nekünk magatehetetlenül tűrnünk kell. Úgy gondolom az időnek nincsen iránya. Nincsen kiterjedése és nem definiálható. Képzelj el egy hosszú vonalat, amelyek pontokból állnak. Ez a vonal végtelen, nincs eleje és nincs vége. Mi ezen haladunk. Azonban ha ebből indulunk ki, akkor úgy vélem az idő előre megírt (mivel egy vonal amin haladunk), így lehetségesnek látom a vonalon való ugrálást. Amely nem más mint az időutazás. Ezzel azonban megcáfolom előző állításom, miszerint az idő egy pont. Ami csak a jelenben van, ami megtörtént nem „íródik” le, a jövő pedig egyszerűen nem létezik, hiszen mikor létezhetne, már a jelen. Ergo a jövő és a múlt csak képzelet. Ugyebár tudjuk, hogy amikor előre nézünk, akkor valójában a testekről visszaverődő fényt látjuk. A fény attól függően, hogy egy tárgy milyen messzire helyezkedik el tőlünk, annál később érkezik el hozzánk, az annál későbbi múltat látjuk.

 

Ha az idő pont és folyamatosan halad (nem halad) akkor mondhatnánk, hogy egy pontot ír le. Ez legalább annyira valószínű, mint amit eddig elmondtam (s egyébként amit mások állítanak). Ergo valóban pontról beszélünk, de a jövő még mindig nem létezik. Csak a múlt van. Érdekes, hogy a legtöbben megpróbálják térbe helyezni az időt. Képzeljük el, mi lenne ha nem használnánk időt. Mindenki lekésné az autóbuszát, illetve sosem készülne el az ebédem a mikróban. Valójában ezért volt szükség az időre. Azért, hogy az emberek mérhessék valamihez a történő dolgokat. Úgy hiszem az idő értelmezése helytelen. Amint leírtam ezt a betűt, már 142 más karaktert írtam le. Minden amit csinálok múlt. Akkor miért van rá szükség? A múlt értelmezése valójában mindig tanulás. Az állatok is tanulnak rossz lépéseikből, azonban az ember is. Az állat viszont nem idéz fel dolgokat, nem jár gondolataiban a múltban. Tanulni viszont képes. Az ember pedig képes a múltban történt dolgokban időzni. Értelmetlenül. Mert csupán illúzió. Honnan tudjuk ezt? Próbáljunk meg egy olyan dolgon változtatni amit már megtettünk :).

 

Azt hiszem csak jelen van. Sokszor érzem azt, hogy minden jelen. Minden olyan gyors. Tulajdonképpen még csak most volt amikor hazaértem, és már este. Nos ez akkor fordul elő többnyire ha kevés dolgot csinálunk. Ha megkérdezünk egy embert aki csomó dolgon végigment egy nap, akkor azt fogja mondani: te úr isten. Milyen rég volt reggel (pedig a jelen ekkor rövid, míg ha kevés dolgot csinálunk -unatkozunk, akkor ítélet napig látszik tartani)

  • Upvote 1

Share this post


Link to post
Share on other sites

Nos véleményem szerint múlt mindeképpen van ( ez adja magát :D) najó ha valaki olyan elvetemült hogy ezt nem hinnél el. hego írása20:18 kor készült( nem létezik idő de feltételezzük) most amikor én olvasom 20:31 van(még mindig feltételezzük hogy van idő) előreugrani lehetetlen(személyes meglátás) és múltba is (szintén személyes meglátás) azonban eltudnék képzelni egy olyan optikai eszközt amivel a múltat nézhetjük( nem videókamera) hanem egy bonyolult lencsesroozat satöbbi ami folyamatsoan mutaja a múltat mondjuk 1 nap különbséggel mert addig ér ael a végére a fény. najó ez sok baromság volt de próbáltam érzékeltetni, hogy az emberi agy ehhez kevés.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Utóbbi hozzászóló párszor megnézte a Deja vu című filmecskét :D :D

 

A véleményem az, hogy az idő egy baromi érdekes dolog... sokkal érdekesebb, mint elsőre gondolnánk. Mindig volt és mindig lesz. A beosztását viszont MI irányítjuk.

Idő nélkül nem tudnánk létezni, minden osszeomlana ... vagy inkább ki sem alakult volna :)

 

Az életünket könnyíti meg... és nehezíti is :D

 

Nem lehet könnyen körülírni az biztos...

Share this post


Link to post
Share on other sites

Az idő szerintem egy olyan dolog, ami van és NEKÜNK muszáj alkalmazkodnunk hozzá. Ez a létérdekünk, ugyanis ha nem lenne időbeosztásunk, akkor mindenki unná magát, meg nem működnének normálisan a civilizáció szolgáltatásai, összeomlanának a nemzetgazdaságok, és kampec az emberiségnek.

 

Share this post


Link to post
Share on other sites

nem gondolod hogy a nem "műkédnének..." kicsit gyenge kifejezés ? :) mármint arra gondolok, hogy akkor állna minden... amúgy számomra az "idő" az az amit kitaláltunk hogy beoszhthassuk a napot.

Amit ti időnek neveztetek azt inkább nem ÉLET-nek kéne nevezni ?

Share this post


Link to post
Share on other sites

látom vannak filozófiai topikok :)

hogy mi az idő azt pontosan nemtudom megfogalamazni , de hogy miért van , azt igen : Minden nem történhet egyszerre. :)

 

 

Share this post


Link to post
Share on other sites
Szerintem sokan vannak akik már elgondolkoztak ezen. ... Ugyebár tudjuk, hogy amikor előre nézünk, akkor valójában a testekről visszaverődő fényt látjuk. A fény attól függően, hogy egy tárgy milyen messzire helyezkedik el tőlünk, annál később érkezik el hozzánk, az annál későbbi múltat látjuk.

Lehet, hogy kevesebben vannak, mint gondolnád; de igen én is köztük vagyok. Ha felnézünk a csillagos égre; a múltat látjuk. Egyik kedvenc időtöltésem, főleg a nyári estéken. Ilyenkor szabadjára engedem a gondolataim; elveszek az űr végtelenjében. Szerintem lenyűgöző az elénk táruló látvány: az égboltot átszelő Tejút, a több ezer pislákoló csillag. Minden olyan mozdulatlannak, nyugodtnak látszik, mintha nem is lenne idő -legalább is emberi léptékkel mérve- pedig az csillagokból áradó fény hosszú utat tesz meg, míg elér a Földig. Ez igen sokáig tart. Még a fény 300000km/s-os sebessége is lassúnak tűnik az ilyen kozmikus távolságok átszelésére, persze csak a mi rövid életünk szemszögéből. Gondoljunk csak bele, hogy a csillag, amit éppen nézünk már nem is létezik. Rég elpusztult, csak az elmúlás fényei még nem értek el hozzánk... na már megint elkalandoztam.

 

Mi az idő? Rejtély és misztikum. Minden és Semmi. Mik a feltételei? Vajon az idő a tér függvénye? Vagy fordítva? Esetleg együtt, mint téridő létezik?

Vajon tényleg csak az örök MOST létezik? Vajon sikerül-e megértenünk valaha az idő valódi természetét?

 

Egyébként olvasta valaki Stephen Hawkink az idő rövid története című könyvét?

 

Á kezdek belefáradni :blink:

Itt egy kis idézet még:

"Az idő tevékeny, igei jellege is van, érlel és "időzít". Mit időzít? Változást. A most nem akkor, az itt nem ott, mert a kettő közt mozgás van. Mivel azonban a mozgás, mellyel az időt mérjük, körben jár s önmagába záródik, ezt a mozgást és változást szinte éppúgy nevezhetnénk nyugalomnak és mozdulatlanságnak; mert az akkor állandóan megismétlődik a mostban, az ott az ittben."

Share this post


Link to post
Share on other sites

"Mindig csak a jelen létezik, a jelen pedig egy pont a semmiben."

...hmm kellemesen ködös dehát semmitmondó...

 

"Az időre semmiféle hatásunk nincsen."

momentán még arra sincs semmilyen hatásom, hogy holnap mi legyen az ebéd.. akkor holnap nem létezik ebéd? :D

 

"Úgy gondolom az időnek nincsen iránya. Nincsen kiterjedése és nem definiálható. Képzelj el egy hosszú vonalat, amelyek pontokból állnak. Ez a vonal végtelen, nincs eleje és nincs vége. Mi ezen haladunk"

Azt mondod, hogy a jelen egy pont. Akkor ha elképzelek egy vonalat ami pontokból áll (mér másmilyen is van? :D ) akkor az ilyen jelen pontokból áll, gyakorlatilag időpillanatokból. És ha haladunk az egyenesen akkor csak haladunk már abban az időben nem? Méghozzá abban az irányban amerre te is öregedsz.

 

Az idő nem csak a mi fejünkben van! Nem csak mi találtuk ki. Az idő akkor is telne ha semmiféle intelligencia nem lenne a világon. Az idő a fizikai valóság szerves része, az anyag létéhez kötődik.

Egyszerűen ha van valamilyen folyamat az csak az idő függvényében értelmezhető. Hisz legalább van egy kezdete meg egy vége. Ezek jól érezhetően elkülönülnek egymástól, nem egyszerre vannak, vagyis kell, hogy legyen valami ami elválasztja őket, és ez a köztük eltelt idő

 

Szerintem eléggé meddő próbálkozás elképzelni, hogy milyen az amikor nincs idő, vagyis gyakorlatilag az időn kívül létezni. Persze érdekes róla fantáziálgatni, de annyira benne vagyunk ebben a 4. dimenzióban, hogy nem tudunk elvonatozgatni ...öö izé elvonatkoztatni tőle. :D

Share this post


Link to post
Share on other sites

Régen úgy gondoltam hogy idő nem létezik hogy az idő a csak a bolygók mozgása a nap körül egy mértékegység amit az ember alkotott és ami nincs hatással csak magára az emberre.

 

De H G wells regénye után (az időgép). Már úgy gondoltam hogy csak most nem lehetséges az idöutazás de talán pár 100 év mulva már lehetséges lesz.

 

Az köztudott hogy gyorsulás hatására az idő lassul míg elérjük a fénysebességet amihez közeledve a tömegünk elkezd végtelenhez közeledni és ezért azt nem érhetjük el de az idö lassul tehát változó tényező.

Az általános reltivitás elmélet ami a speciálisnál sokkal tágabban fogja meg a fizikát. Engedélyezi az anyagenergia egy olyan konfigját amely képes az időt meghajlásra kényszeríteni. Azonban a visszaállításhoz szükséges anyag-energia mennyiség olyan nagy hogy az már meghaladja az elmélet érvényességét... közbeszól a kvantumkorrekció. Így Einsteini egyenletek között a kérdés megválaszolhatatlan. 10 dimenziós tér szükséges ahoz hogy Einstein gravitációs elmélete és a kvantum elmélet egyesülhessen. A tudósok azt remélik hogy ez az egyesülés eldönti a hipertérelmélet és az időutazás kérdését is. Végeredmény pedig kétlem hogy az lenne: "na gyerekek jó volt ez a 60 évnyi elméleti fizika kutatás dehát xart sem ért mert nincs idő" :)

Share this post


Link to post
Share on other sites

tér + változás = idő :P

Share this post


Link to post
Share on other sites

tér+változás=idő? Definiáld a változás fogalmát idő nélkül.

 

Időutzás: fizikai elméletben lehetséges, ha valakit érdekel leírhatom.

 

Idő: Félegyenes, ám nem egy, hanem a tér minden (anyaggal,erővel töltött) pontjában van félegyenes ami a sajátja. Ez a relativitás, hiszen nekes is van időd és nekem is. Mult van, hiszen ezt az írást is mikor olvasod az már részemről megtörtént, tehát mult, és hogy a jövő mért kétséges? A kvantummechanika a folyamatokba behozza a véletlent, mint lehetséges valóságok szuperpozícióját. Más tészta, hogy ez a jelenség csak akkor létezik ha nem figyeli senki("megfigyelő hiánya").

Elképzelhetnénk azt is, hogy az idő viszafelé is folyik, csak mi ezt képtelenek vagyunk érzékelni(ezért alkotunk mindenféle képet), ha jobban meggondoljuk nem nagyon lehetséges értelem úgy, hogy mind a jövő mind a mult ismeretlen vagy ismert. Az egyiknek bizosan ismertlennek kell lennie.

Ugyanakkor egy anyagmentes tér, és itt egy világegyetemet értek nem a vákuumot(hiszen a vákuum hiába ures virtuális részecskék tömkelegével van tele) mivel üres így nincs mivel definiálni az idő fogalmát sem, vagyis ott nincs idő. Ugyanez érvényes a nagy bumm elöttre, és a "hipertérre"(ami igazából nem is létezik) is.

Egyrészt maga a nagy bumm minden információt megsemmisített("kozmikus radír")arról ami elötte volt, igy aztán értelemtlen feltenni a kérdést mi volt elötte, másrészt nem is igen lehetne elképzelni olyan folyamatot ami egy nagy bummot eredményez, kivéve talán egy teljesen szimetrikus 2nagy reccs".

 

De elkalandoztam.

AZ idő folyását igen jól leírja az entrópia=(rendezetlenség) az entrópia az idő haladtával nő, vagy stagnál, de nem csökken ami megszabja az dő irányát is. Viszont a sebességét nem. (Jelen pillanatban lokálisan nő, de globálisan közel állandó)

Pl.: az entrópia akkor csökkenne, ha energia befektetés nélkül a törött váza felesne az asztalra és újra összeálna.

 

Hát elég katymaszra sikeredett, de ramélem értitek mit akartam mondani.

Énis olvastam az IDŐ RÖVID TÖRTÉNETE könyvet sok mással egyetemben.

 

Akit érdekel a téma ajánlhatom Dávid Gyula előadásait,sok fent van videóban a neten.

Share this post


Link to post
Share on other sites

változás = mozgás, annál aki elfogadja a húrelméletet (én nem) rezgés.

Share this post


Link to post
Share on other sites
Lehet, hogy kevesebben vannak, mint gondolnád; de igen én is köztük vagyok. Ha felnézünk a csillagos égre; a múltat látjuk. Egyik kedvenc időtöltésem, főleg a nyári estéken.

 

Hát igen de nappal is van mit megfigyelni,hisz' a mi Napocskánkat is 8 perc eltéréssel látjuk a gyenge 151millió km-es átlagtávolság miatt,azaz a múltbéli Nap ragyog ránk,így sose tudhatjuk hogy az üzenetem elküldésének a pillanatában nem roskadt-e magába közponi csillagunk,vagyis pontosabban nyolc perc múlva kiderül! :)

 

Share this post


Link to post
Share on other sites

Ezzel az erővel, ha a szemed előtt mozgatod a kezedet, akkor is a múltat látod, amíg a fény eljut a kezedtől a szemedig... <_<

Share this post


Link to post
Share on other sites

Én meg pont azt mondom, hogy jelen nincsen! Gondoljatok csak bele! Amit leírom ezeket a sorokat, egyből múlt lesz belőlük. Szóval mi is az a jelen? Matematikailag nincs olyan kicsi mértékegység az időre, hogy le lehessen vele írni a jelent, ezért szerintem az idő két részre osztható csak, az általánosan elfogadott három helyett. Mégpedig múlt és jövő, mivel a jelen kiesett. Persze a köznapi használatban a jelen egy adott napra, hónapra, netán évre vonatkozik, amit valamihez viszonyítani kell, ez pedig a múlt, és a jövő. Lényegében a jelen, az a közeljövő, és a múlt találkozásának a pillanata, de ez lehet persze egy egész nap is, vagy bármilyen más időmértékegység. Viszont ez a fogalom, csak elméletben létezik, fizikailag nincsen olyan, hogy jelen.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Mit látunk? Ez az alapvető kérdés szerintem. Magyarázd meg egy vaknak mit látsz, vagy magyarázd meg egy süketnek amit hallasz. Szerintem minden viszonylagos és ez a teljes viszonylagosság teszi érthetetlenné mégis érdekessé a dolgokat. Ha elgondolkodsz azon, hogy egy idegen életforma egy teljesen idegen közegben, más más társadalmi szférákkal létezik, azt is észre kell venned, hogy alapjaiban véve gondolkodásuk is más. Ha ott az ég zölden pompázik, a felhők pirosasan ízzanak, a víz helyén pedig méz színű massza folyik talán nem nevezheti ugyan úgy ezeket a dolgokat is égnek, felhőknek és víznek? Mi persze majd értetlenül állunk a folyó mellett és rámondjuk , hogy olyan mint a méz (hiszen a mi környezetünkből ez az egyetlen dolog amely hasonlít az új, számunkra megfoghatatlan dologra).

 

Vajon egy vak mi alapján képzeli el a kéket a vöröse s a sárgát. Vajon egy süket hogyan képzeli el a hangokat? Sokan beszélgetnek az univerzumról, azt állítják végtelen, mégis nehezen értjük meg. Miért? Úgy vélem azért mert környezetünkben, a földön nincs egy tárgy sem ami végtelen, nem tudjuk mihez hasonlítani, és magyarázd meg egy pontnak mi az a vonal.

 

Minden ami emberi (költészet, tudomány, művészet) a környező világra épül, ezekbőla lakulnak metafóriáink, ezek alapján írjuk fizikai összefüggéseink. Vajon helyesek e? Honnan tudjuk, hogy ez nem ugyannyira viszonylagos mint bármi más? A világra való rálátásunk változtatta meg tudományos látásunkat. Ez a változás ugyancsak azt bizonyítja, hogy semmit sem tudunk a körülöttünk lévő dolgokról.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Hello mindenki!

 

Sok ésszerű dolgot olvastam a hozzászólások között, nagyon tetszettek. Érdekes megközelíteni a dolgot a filozófia és a fizika oldaláról is. Stephen Hawking: Az idő rövid története c. könyvét én is csak ajánlani tudom másoknak. ;)

 

Az idő megértése, definiálása eléggé zavarba ejtő tud lenni. Ha felteszed magadnak a kérdést, hogy mi is az, akkor első válaszodat hamar megfogalmazod, de rövid időn belül rájössz, hogy nem olyan egyszerű az, mint hitted. Nagy feladat volt ez Einstein számára is. Az időt (most annak jelentése a fontos) az ember fogalmazta meg magának, mert értelmes lény, és cselekmények sorozatát „idő” segítségével lehet értelmezni (különben minden egyszerre történne). Tehát van valami, ami elválasztja egymástól a dolgokat, mozzanatokat. Egy egyszerű példa: Többször gondolkodtam azon, amikor átmentem a zebrán, hogy amint átértem és a kocsik zöldet kaptak, akkor azok is átmennek a zebrán. Vegyük az úttestet (földfelszínt) vonatkoztatási rendszernek. x, y és z koordinátákkal meg tudom adni a pontos helyemet (egy bennem lévő pontot vagy többet). Amikor viszont az autó is átmegy a zebrán, lesz olyan pontja, amelynek ugyan az lesz a koordinátája, ami nekem „volt”. Ha ugyan azok a koordináták, akkor ugyan azon a helyen van… ez eléggé kínos lenne. Ez nem így van, tehát van valami, ami a két koordinátát megkülönbözteti egymástól. Ekkor jön a 4., a t (idő). Matematikailag tehát x, y, z és t koordinátákkal meg lehet oldani a dolgot. Ezért is mondják az időt 4. dimenziónak, ami „nem térszerű”… hogy most ez szerencsés elnevezés-e (dimenzió), vagy nem, azt mindenki egyénileg dönti el. Ezt annó nagy fejek találták ki, tudtak valamit, amit mi nem, egyelőre fogadjuk el, aztán, majd ha olyan szintre jutunk, hogy nem tanulunk, hanem mi alkotjuk az elméleteket, akkor már biztos alappal lehet nekiállni a kérdésnek. A köztudatban az az elterjedt ismeret, hogy az idő lineárisan telik, van múlt, jelen és jövő. A múltat tudjuk, hiszen az megtörtént, arra emlékszünk, a jelent átéljük (ide még visszatérek) és a jövőről nem tudunk semmit, mert az még nem történt meg, nem emlékezhetünk rá. (ha megtörtént volna, akkor ugye nem lenne már jövő)

Tehát onnan indultam ki, hogy az időt az ember vezette be, a történések értelmezése céljából. Amikor ezeket a sorokat olvasod, valószínűleg megfogalmazódik benned az, hogy akkor az ember megjelenése előtt nem volt idő (mert ugye az ember vezette be)? Azt válaszolhatnám: Olyan ez, mint Schrödinger macskája. Addig, amíg nem nézek bele a dobozba, nem tudhatom, hogy a macska él-e még. 100 %-ig csak akkor lehetek benne biztos, ha megnézem. Amíg az ember nem vezette be, addig is ugyan így ment minden, de nem volt olyan élőlény, amelyiknek szüksége lett volna megérteni, hogy miért nem történik minden egyszerre.

A jelenre visszatérve: A hozzászólások között Tommy úgy gondolja, hogy nincsen. Nincs, hiszen egyből múlttá alakul, valamint annyira kicsi, hogy nem lehet matematikailag leírni… Nos azért gondolja ezt, mert mi emberek nem tudjuk felfogni a végtelen szó értelmét. Nem tudjuk, mert mi egy „véges” világban élünk, ahol mindennek eleje és vége van. Megszületünk és meghalunk, feljön a Nap, majd lemegy a Nap, elkezdem megírni a leckét, majd egyszer befejezem azt stb. Milyen értelmetlenül hangzik az, hogy végtelen ideje létezik valami, vagy hogy végtelen+1=végtelen! Milyen értelmetlen az, hogy a jelen végtelenül rövid! Merthogy az. A matematikai pont is végtelenül kicsi, 0 és 1 között is végtelen szám van (tört számok). A jelen csak saját magunk számára létezik, végtelenül kis ideig, utána pedig a következő „jelenpont” jön (itt megint csak felfoghatatlan a jelen, mert végtelenül kicsi, de mégis véges ideig tart, mert ha nem tartana véges ideig, akkor végtelen ideig tartana és nem jönne a következő „jelenpont”). A tőlem egy méterre álló ember már csak a múltamat látja, érzékeli. A jelen van, de nem tudod felfogni, csak emlékezni rá (tehát akkor már múlt).

Az időre sokan úgy gondolnak, mint egy merev valami, ami állandó ütemben terjed egy meghatározott irányba, előre. Van három térbeli dimenzió, hozzácsapjuk az időt és már meg is van a téridő a maga 4 dimenziójával. Vegyük észre, hogy az idő igen is egy rugalmas valami, a legkisebb dolgokra is megváltozik. Sebesség hatására ill. tömeg közelében lassabban telik. (aki nem érti, nem tudja elképzelni vagy nem tudja, hogy mi a fene lehet az összefüggés a tömeg ill. sebesség és az idő torzulása között, az jelezze, példán keresztül megpróbálom elmagyarázni, itt most erre nem térek ki) Viszont akkor ez maga az időutazás! Ha fénysebesség közeli sebességgel megyek, akkor előre utazok az időben, ugyanis lelassul számomra az idő, mert gyorsan haladok. Ha valaki engem néz a Földről, azt látja, hogy lassabban jár az órám, mint az övé, tehát amíg eltelik számomra 1 perc, addig számára akár 1 év (most csak hasra ütve mondtam az adatokat)… azaz 1 perc alatt az eddigi jelenemnek a jövőjébe utaztam, méghozzá 1 évvel későbbre. Viszont ilyen logikai menettel a múltba való utazás nem lehetséges, ahhoz valamiféle negatív sebesség kéne (itt most nem a sebesség iránya a negatív, hanem a nagysága, ezt könnyen beláthatjuk, hogy értelmetlen). A húrelmélet (string elmélet) még további 6 térbeli dimenziót jósol meg, csak ezek annyira kicsik, hogy nem láthatjuk őket, ráadásul fel vannak csavarodva, szóval minden bajuk van. Hogy miért van szükség további dimenziókra, és hogy hogyan kapcsolódik ez az időhöz ill. az időutazáshoz, azt így érthetjük meg: Ha elindulok az egyenlítő mentén, egyszer csak visszaérkezek arra a pontra, ahonnan elindultam. Régen azt gondolták, hogy a Föld lapos, vagyis 2 dimenziós síkfelületnek képzelték el. Ezzel a felfogással megmagyarázhatatlan az előbbi eset. Egy A4-es lapon a ceruzát ha végighúzom, akkor egyszer csak „véget ér a lap”, viszont ha a lapból egy hengert csinálok, akkor a vonal visszatérhet önmagába. Ha a Föld felszínt ugyancsak 2 dimenziós felületnek képzelem el, de a 3. dimenzióban görbültnek (most gömbfelszín), akkor nagyon könnyű belátni, hogyan érek vissza ugyanarra a pontra. A titok nyitja egy térbeli dimenzió volt, még egy irány, ami merőleges az eddigi kettőre (3 D-s koordináta rendszer). A további 6 térbeli dimenzióra ezért lehet szükség, mert így leírhatóak az itt (3 D-ben) megmagyarázhatatlan dolgok (talán). Az elmélet helyessége megint csak kérdéseket von maga után, de ezt hagyjuk! Az idő is másképp festhet pár dimenzióval „magasabban”… lehet, hogy megérthető, hogy miért nem lehet, vagy miért lehet utazni előre, hátra. Viszont a hátra utazás problémákba ütközik. Ha feltesszük, hogy visszautaztunk, akkor érdekes dolgok alakulhatnak ki (morbid példa, de így szemléltethető): Megölöm magamat 1 éves koromban. Ha megölöm magamat, akkor nem érem el azt a kort, amikor visszautaztam, tehát nem ölhetem meg magam, de akkor viszont élek (mert most mondtam, hogy nem öltem meg magamat). Most akkor élek vagy nem? :blink: Ráadásul tegyük fel, hogy 1 éves korra vissza tudok emlékezni, akkor emlékeznem kéne, hogy nem öltem meg magamat, mert élek, azaz nem is fogok visszamenni az időben. Ha valaki nem érti: Azért zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy van időben visszafelé utazás, mert nem tudunk senkiről, aki visszajött volna onnan, ami most nekünk a jövő… ha eddig nem jött vissza, ezután sem fog, mert akkor úgy emlékeznénk rá, hogy már visszajött. Ha a világháborúban „segítettek volna a jövőből”, akkor nem arra emlékeznénk, hogy volt egy olyan verzió, ahol vesztettek a németek, majd 500 évre rá visszajöttek fejlett technikával segíteni, és most nyertek a németek, hanem arra, hogy nyertek a németek fejlett technikával (mert az első verziót felülírta a második, azaz meg sem született). Láthatjuk, hogy a múltba utazás paradoxon jelenségeket von maga után, és ha az ember sokáig gondolkodik ezeken, kárt tehet a szellemi fejlődésében. :)

Végezetül: Van a fizikának egy olyan ága, hogy időfizika. Ez egy eretnek ág, nem sokan tudnak róla, és akik tudnak, azok is sokszor hülyeségnek tartják. Arra épül, hogy időből keletkezett minden, az anyag is… furcsán hangzik, de logikusan le van vezetve. Többek között tudományosan tudja magyarázni az ezoterikai jelenségeket (telepátia, másvilág léte, agykontrollos dolgok stb.), ill. olyan szerkezetek megvalósítását teszi lehetővé, amelyek sokkal „többet tudnak” a maiakénál. (pl.: nem az elektromágneses hullámokkal (fény) vizsgálja a nagyon távoli csillagokat, galaxisokat és a nagyon kicsi részecskéket, hanem ún. gravitációs hullámokkal, vagy más néven időhullámokkal, ugyanis ezek nem torzulnak, ráadásul nem leárnyékolhatóak, nem befolyásolják az elemi részecskék mozgását, mint egy foton, és nem is hajlanak el) Véleményem szerint mindenképp érdemes legalább egy kicsit foglalkozni vele. Ha valakit érdekel, olvasnia sem kell, itt egy videó, ami elmondja nagyjából a lényegét, ízelítőnek bőven elég:

 

http://tudastar.googlepages.com/kisfaludygy

 

Az itteni téma: Mi az idő? Nos ez egyfajta válasz lehet rá.

Share this post


Link to post
Share on other sites
Sebesség hatására ill. tömeg közelében lassabban telik az idő.

 

én ezt nem vágom :blink:

Share this post


Link to post
Share on other sites

relativ :)

Share this post


Link to post
Share on other sites
A jelenre visszatérve: A hozzászólások között Tommy úgy gondolja, hogy nincsen. Nincs, hiszen egyből múlttá alakul, valamint annyira kicsi, hogy nem lehet matematikailag leírni… Nos azért gondolja ezt, mert mi emberek nem tudjuk felfogni a végtelen szó értelmét. Nem tudjuk, mert mi egy „véges” világban élünk, ahol mindennek eleje és vége van. Megszületünk és meghalunk, feljön a Nap, majd lemegy a Nap, elkezdem megírni a leckét, majd egyszer befejezem azt stb. Milyen értelmetlenül hangzik az, hogy végtelen ideje létezik valami, vagy hogy végtelen+1=végtelen! Milyen értelmetlen az, hogy a jelen végtelenül rövid! Merthogy az. A matematikai pont is végtelenül kicsi, 0 és 1 között is végtelen szám van (tört számok). A jelen csak saját magunk számára létezik, végtelenül kis ideig, utána pedig a következő „jelenpont” jön (itt megint csak felfoghatatlan a jelen, mert végtelenül kicsi, de mégis véges ideig tart, mert ha nem tartana véges ideig, akkor végtelen ideig tartana és nem jönne a következő „jelenpont”).

Helló!

Van egy kis ellentmondás abban, amit leírtál, ugyanis nincsen véges jelenpillanat, mert számokkal nem lehet leírni. Pontosan azért nem lehet, mert végtelen kicsi számot tudsz írni, és ezért mindig lehet kisebb számot írni mint az előző, és hol lesz akkor a jelen pillanatának határa? Ezt Te magad is írtad. Tudom, ez elég begyöpösödötten, és konzervatívan hangzik, de amit nem tudsz számokkal leírni, az fogalom, akárhogy is nézzük. Szóval visszautalva az előző hozzászólásomra, a jelen csak gondolati síkon létezik, fizikailag nem. Amúgy nagyon érdekesnek találtam a hozzászólásod, kíváncsian várom a válaszod!

 

 

Share this post


Link to post
Share on other sites

Üdv!

 

Nagyon örültem a hozzászólásodnak Tommy, ugyanis gondolkodóba estem! Tehát azt állítod, hogy a jelen végtelen kicsi (rövid), és mivel ezt nem tudjuk leírni számmal, csak megfogalmazni tudjuk (gondolati sík). El kezdtem gondolkodni a „véges” agyammal :) , hogy mit jelenthet a végtelen kicsi… Ami először eszembe jutott: A nulla vajon végtelen kicsi? Ha igen, akkor valóban nincs jelen, mert nulla ideig tart, vagyis nincs (nem tart semeddig sem). Most akkor azt kéne eldönteni és egyértelműen belátni, hogy a nulla végtelen kicsi, vagy nem. Mielőtt tovább olvasol, gondolkodj el ezen, most még nem befolyásol az én gondolatmenetem!

Fogjunk egy papírlapot és egy ceruzát (gondolatban)! Jelenpontról beszélünk, ami találó, mert a matematikai pont is végtelen kis kiterjedésű, valamint az egyenes pontok halmaza, ami egy kiterjedésű, azaz egydimenziós (ez lesz az a bizonyos lineáris időábrázolás, ami lényegében a volt, a meglévő[hacsak a jelen nem nulla] és a majd levő jelenpontok halmaza… időpontok halmaza). Kezdjünk el pontokat rajzolni egymás mellé, hogy az egy egyenest határozzon meg! Gondolatban legyen ez az egyenes (pontok halmaza) végtelen, mivel egy egyenes végtelen (ezt csak azért mondom, mert a papírra nem férne ki). Megkaptuk a lineáris időábrázolást (most előre megírtuk az időt). Tegyük az egyenes fölé a ceruzát, és a hegyét megint rakjuk oda a már megrajzolt pontok egyikére, majd emeljük fel és rakjuk a szomszédosra, majd megint a szomszédosra, stb.! A ceruza hegye jelent minket, mi így haladunk jelenpontokról jelenpontokra (az időpont szerencsésebb elnevezés, mert az időpont csak addig jelenpont, amíg a ceruza hegye rajta van, amint elhagyta már múltpont, valamint amíg még nem éri el, addig jövő pont). Azt állítottam, hogy nulla (aztán majd kiderül, hogy vagy az, vagy nem), tehát akkor a ceruza hegyét tegyük az időpontokra az előzőek alapján nulla ideig! Vagyis rá sem rakom, de akkor a következőre sem, és az azutánira sem, meg az azt követőre sem stb. De akkor ez azt jelenti, hogy meg sem történik (nemcsak, hogy jelenpont nincs, de történések sincsenek). Minden egyszerre lejátszódik (pontosabban mindent egyszerre átugrunk). Abban a pillanatban, ahogy elkezdődik, vége is lesz. (erre mondtam, hogy egyszerre történik minden). Már itt kizárhatnánk a nulla lehetőségét, mert tudjuk, hogy nem történik minden egyszerre, de menjünk tovább, mert még valamit ki lehet zárni. Mit is mondtam?… ahogy elkezdődik vége is lesz, vagy mondhatjuk úgy is, hogy egyből a végére ugrik a ceruza. De milyen vége, hiszen végtelen? Vagyis a ceruza a vége felé tart, ami nem is létezik, mert nincs vége (végTELEN hosszú az egyenes). A ceruza végtelen ideig suhan a papír felett, miközben nem történik semmi (akkor történne valami, amikor hozzáérne valamelyik ponthoz). Ez egy le nem játszódó valami, teljesen értelmetlen. Ezzel is kizártuk a nullát. Akkor mi is az, amit még ki lehet zárni? Az, hogy az idő a jövő felé véges, tehát, hogy lesz egyszer vége, mert nincs egy olyan pont ahol a ceruza megáll, sőt olyan sincs, ahová egyáltalán lerakhatnánk. Akkor lenne véges, ha lenne olyan időpont, amire a ceruzát leraknánk, és nem következne több időpont, ilyen pedig nincs, mert nulla ideig tart mindegyik (ne feledjük, hogy az idő jövő felé tartó végtelenségét csak a nulla=”végtelen kicsi” esetben bizonyítottuk, amit pedig megcáfoltunk). Akkor most kérdezhetnénk, hogy teljesen fölöslegesen gondolkodtunk azon, hogy az idő véges vagy végtelen, ill. azon, hogy a nulla végtelen kicsi-e? Nem mondanám, mert ebből az következik, hogy a jelenpont nem nulla ideig tart, nem is végtelen ideig (mert ugye ha egy jelenpont végtelen ideig tartana, akkor megállna az idő, folyamatosan csak az az egy történés lenne, nem jönne a következő), azaz ez az intervallum megengedi azt, hogy VÉGES KIS ideig tartson és hogy VÉGTELEN KIS ideig tartson! Két kérdés következik (bújtatva három):

1. A kettő ugyan azt jelenti-e, és ha nem, akkor melyik a nyerő?

2. Érdemes-e egyáltalán ezen gondolkodni? :huh:

Hogy érdemes-e, vagy nem, azt nem tudom, de én elkezdtem. Nos olyan véleményre jutottam, mint Tommy. Értelmetlen egy pont kiterjedésére értéket adni. Én legalább is egyszerűen nem tudom felfogni :wacko: , de az biztos, hogy nincs számszerű értéke. Viszont azt állítom, hogy nem is nulla, tehát továbbra is tartom magam ahhoz, hogy maga a jelen van, már csak azért is, hogy el tudjuk helyezni magunkat és a történéseket valahol. Ugyancsak ezt tudom mondani: Van, de nem tudjuk felfogni, csak emlékezni rá.

Még egyszer köszönöm Tommynak az értelmes hozzászólását és hogy felhívta a figyelmemet erre! :happy:

 

g.gergo-nek és azoknak, akik nem értik az időtorzulást, üzenem, hogy már elkezdtem írni, de sajnos nagyon kevés időm van. Ha elkészülök, itt olvashatjátok, igyekszem! (biztos meg lesz, csak „idő” kérdése :) )

 

Ha valakit érdekel Stephen Hawking, Az idő rövid története c. fantasztikusan jó könyve, és nem tudja megszerezni, az elolvashatja az egészet a könyvben szereplő illusztrációkkal együtt az alábbi linken:

 

http://konyv.uw.hu/az_ido_rovid_tortenete/index.html

 

Share this post


Link to post
Share on other sites
De H G wells regénye után (az időgép). Már úgy gondoltam hogy csak most nem lehetséges az idöutazás de talán pár 100 év mulva már lehetséges lesz.

 

Ezt már leírtam egyszer de itt is leírom az elméletem az időgéppel kapcsolatban:

Ha lenne időgép(a jövőben) akkor hoghogy mérnem jött még vissza ebbe az évbe/vagy bárhova?Biztosan tudnánk rolla...

Tehát ha valaki is feltaláná az időgépet az vagy nem működne vagy a világ végét jeletené!

Időgép nem lesz és nem is volt! :)

Share this post


Link to post
Share on other sites

Lehet, hogy jöttek vissza, csak diliházba csuktuk őket :P

Share this post


Link to post
Share on other sites

lehet csak nem akarják tudatni mindenkivel, mennyi mindent eltitkolhatnak ... <_<

Share this post


Link to post
Share on other sites

Azért szerintem ha le esne egy nagy "Ízé az égböl csaok oda menne a média meg stb...

Bár lehet hogy már van állomás csak nem tudnk rolla!(Bár ezt is kétlem mer a föld mozog és ha visszjön az időben máshova érkezik meg/érkezhet meg <_< )

Share this post


Link to post
Share on other sites

51-körzet, Dulce, két hely, melyek ma az Ufókról lettek híresek. Talán az Ufók időutazó génmódosult emberek, akik figyelmeztetni jönnek vissza, a közelgő globális felmelegedés hatására, melyekbe nagyrészt belehaltunk, a maradék pedig eltorzult külsővel megáldott,számunkra idegennek tűnő lénnyé vált?

Share this post


Link to post
Share on other sites

Az idő torzulása

 

Sebesség hatására illetve tömeg közelében lassabban telik az idő. Sokan kérdezhetik, hogy mire alapozom a kijelentésemet. Mondhatjátok, hogy hát igen hallottunk róla, elfogadjuk, mint egy axiómát, de miből is következik ez? Hiszen attól, hogy Schumacher vezet 1 órát nem lesz csak 30 perccel öregebb. Nem teljesen mindegy, hogy egy évet élek a Földön, vagy a Holdon? Ugyan úgy eljön a szülinapom és öregedtem egy évet! A sci fi és a modern fizika között viszont nem messze húzódik a határ, sőt… Kezdjük a tömeggel.

 

Tehát lefordítva hétköznapi nyelvre: Végül is ez azt jelenti, hogy a Föld felszínén lassabban járnak az órák, mint a világűrben. Sőt… egy földre esett almán élő kukac lassabban öregszik, mint a fa tetején élő másik. Valójában igazat szóltam, persze az eltérés annyira kicsi, hogy nem lehet érzékelni, több ezer év távlatában sem. Viszont a kozmosz sokkal többet rejt magában, mint azt az első ránézésre gondolnánk. Kint a „nagyok” világában sokszor nagyon is jelentős az idő torzulása. Stephen Hawking nagyon szépen szemlélteti a szóban forgó esetet Az idő rövid története című könyvében, abból idézek:

„Az általános relativitáselmélet másik előrejelzése szerint az idő látszólag lassabban telik egy olyan hatalmas tömeg közelében, mint a Föld. Összefüggés létezik ugyanis a fény energiája és frekvenciája (a fény hullámainak száma másodpercenként) között: minél nagyobb a fénysugár energiája, annál nagyobb a frekvenciája (saját megjegyzésem: egy foton energiája: h*f, ahol az f a frekvencia, tehát minél nagyobb a frekvencia, annál nagyobb az energia is, és fordítva). Ahogy tehát a fény fölfelé tör a Föld gravitációs terében, energiát veszít, azaz frekvenciája csökken. (Ez annyit jelent, hogy megnő az egymást követő két hullámhegy megjelenése közötti idő.) Ha valaki a magasból tekint alá, úgy érzi, idelenn minden lassabban halad. Ezt az állítást 1962-ben kísérletileg ellenőrizték: két nagyon pontos órát (atomórák) helyeztek el egy víztorony alján és tetején. Az általános relativitáselmélettel teljes összhangban, a Földhöz közelebbi, alsó óra lassabban járt. A különböző föld feletti magasságban működő órák eltérő sebessége immár nagy jelentőségre tett szert, mivel mindinkább terjed a műholdakról sugárzott jelekre alapozó, nagypontosságú navigációs rendszerek használata. Az általános relativitáselmélet előrejelzéseinek figyelmen kívül hagyása több mérföldes hibát jelenthet a helyzet meghatározásában!” (Többek között a GPS rendszerek mérföldes pontatlanságúak lennének, ha a mérnökök nem vennék figyelembe az általános relativitáselméletet.)

Úgy gondolom, hogy ennél jobban nehezen lehetne megfogalmazni.

 

Az idő sebesség hatására való torzulása előtt tisztázni kell valamit, az egyidejűséget. Mi az, hogy egyidejű két dolog? Azt kell, hogy mondjam, ez egy relatív dolog. Két valami a KÖZELEMBEN (nagyon közel) egy időben történik… ezt még beláthatom((?)), de mi a helyzet két egymástól távol lévő eseménnyel? El tudom-e dönteni egyértelműen, hogy 15:32-kor itt a Földön és ugyanebben a pillanatban a Holdon ugyan akkor csapódik be két meteor? A probléma megértéséhez vegyük mankónak az Einstein által sokszor emlegetett vasúti sín és vonat példáját! Képzeljünk el egy nagyon hosszú vonatot, mely v sebességgel halad! A vonat közepén áll egy ember. Álljon a vasúti töltésnél is egy (tehát a sín mellett --> az ő sebessége 0)! Amikor a vonat abba a pontba érkezik, hogy a sín mellett álló ember és a vonaton lévő ember egymás mellett vannak, becsap egy-egy villám a vonat elejébe és a vonat végébe, egyidejűleg. A kérdés: Mit állapít meg a két ember külön-külön a becsapások egyidejűségéről? Tegyük fel, hogy a sín mellett álló ember rendelkezik egy 180 fokos látószögű tükörrel (két egymásra merőleges tükör), ekkor ő megállapítja, hogy a becsapások egyszerre történtek, mert a tükrébe és onnan a szemébe egy időben érkeztek azok a becsapásokat megörökítő fénysugarak, melyek ugyanakkora utat mentek (a vonat hosszúságának a felét tették meg, mert a vonaton álló ember a vonat közepén volt és a becsapások akkor történtek, amikor egymás mellé ért a két ember). Tehát a földön álló ember szerint egyidejűségről van szó. Mit mond a másik? Miközben mindkét fénysugár közeledik a vonaton álló emberhez, ő v sebességgel az egyik „felé” halad, és a másiktól ugyanakkor távolodik. Vagyis az egyiket előbb látja meg, mint a másikat, tehát nem egy időben észleli őket. Szerinte nem egyidejűségről van szó, mert azt látja, hogy az egyik hamarabb csapott be, mint a másik. Most akkor kinek van igaza? Einsteinnek nagyon egyszerű válasza volt: Mindkettőnek igaza van. (ezért is relatív ugye, mert attól függ, hogy honnan vizsgáljuk) De ezt nem csak úgy mondta: A földön álló ember és a vonat, mivel egyenletesen halad állandó v sebességgel, inercia rendszerek. Ez alatt annyit kell érteni, hogy sehogy sem tudod megkülönböztetni a kettőt egymástól, mert ugyan úgy zajlik bennük minden (mármint a rendszerekben). Egy álló autóban és egy egyenes vonalú, egyenletes mozgást végző autóban (a lényeg, hogy v=állandó) a fizika törvényei ugyan azok… nincs az, hogy az autó 150-nel megy és az első ülésen valaki egy kiskanál vizet kiönt, akkor az a hátsó ablaknak fröccsen, mert az autó ment addig pár métert, hanem ugyan úgy folyik le a víz, mint ha az autó állna. (Én pl. kiskoromban mindig csodálkoztam azon, hogy az autó száguld és benne a légy úgy repked, ahogy a kedve tartja, nem préselődik neki a hátsó ablaknak. Nos ez ezért van.) Viszont ha ugyan úgy zajlik minden, akkor nem különböztethetőek meg egymástól, vagyis vehetjük őket ugyan annak. Ezért az is igaz, hogy egy időben történt, meg az is hogy nem. (csak ahogy mondtam: relatív) Einstein ezt így fogalmazza meg könyvében:

„Olyan események, amelyek a töltéshez viszonyítva [a földön álló emberhez viszonyítva] egyidejűek, a vonathoz viszonyítva már nem egyidejűek és megfordítva (az egyidejűség relativitása). Minden vonatkoztató testnek (koordinátarendszernek) meg van a saját külön ideje; az időadatnak csak akkor van értelme, ha a vonatkoztató testet is megadjuk, amelyre az időadatok vonatkoznak.”

És itt nagyon fontos lesz nekünk a saját külön idő! Ugyanis akkor ez azt jelenti, hogy nincs egy egységes, merev, a téren lepedőszerűen szétterülő idő, ami egyformán telik mindenhol. Minden rendszernek saját külön ideje van, még ha ez nem is észrevehető. Annyi sajátidő létezik, ahány megfigyelő.

Tehát akkor térjünk rá a sebesség hatására való időtorzulásra!

Vegyük megint csak a vasút példáját! A töltésen álló ember elküld egy fényjelet a tőle messze lévő A pontba. Az ott lévő órát t=s/c időre kell állítani, ahol s az út, azaz az álló ember és az A pont távolsága, c pedig a fénysebesség. Jön egy nagy sebességű vonat, azon is egy megfigyelő van. Amikor elér a töltésen álló emberhez, elküldi ő is a fényjelet. A fény mire eljut az A pontba addig ő ment valamennyi utat a vonattal. Tehát az órát most t’=s’/c időre kell állítani. Viszont s’<s, mivel ment még valamennyit a vonat, mire odaért a fényjel, tehát t’ is kisebb, mint t. Az ő ideje kisebb, mondhatjuk úgy is, hogy lassabb.

 

Hát valami ilyesmi lenne… Sok más meglepő és érdekes dolgot tartalmaz még ezen kívül a modern fizika. Mindenképp érdemes vele kicsit foglalkozni, hiszen a közvetlen környezetünket írja le, azt a világot, amiben élünk, és olyan dolgok hibáira hívja fel a figyelmünket, amiket eddig evidensnek véltünk. (ugye pl. időtorzulás)

Share this post


Link to post
Share on other sites

Ez a 'légy repked miközben megyünk 80-al' örökös téma volt buszon kocsiban,mindenhol,de ezt a verziót ( tehát a Te hivatalos :) ) magyarázatodat nem ismertem.De jó.THX,legalább lesz vmivel érvelnem,ha megint szóba kerül egy utazós társaságban :)

Share this post


Link to post
Share on other sites
Vegyük megint csak a vasút példáját! A töltésen álló ember elküld egy fényjelet a tőle messze lévő A pontba. Az ott lévő órát t=s/c időre kell állítani, ahol s az út, azaz az álló ember és az A pont távolsága, c pedig a fénysebesség. Jön egy nagy sebességű vonat, azon is egy megfigyelő van. Amikor elér a töltésen álló emberhez, elküldi ő is a fényjelet. A fény mire eljut az A pontba addig ő ment valamennyi utat a vonattal. Tehát az órát most t’=s’/c időre kell állítani. Viszont s’

 

A fizikának ezt a területét én is szeretem, az más h nem igazán értem. Pl itt amit írtál utolsó vonatos példa. Tegyük fel, hogy áll a föld légkörének szélén egy ember, világít mondjuk a nap felé, és az 8 perc alatt ér oda. Na mármost ha jön 1 űrhajó, az is pont mikor mellé ér elkezd világítani, akkor az nem teljesen mindegy, h mennyit megy még utánna ő? :S Attól a ponttol ahonnan elindult ugyan úgy 8 percre van szüksége a fénynek nem? Szóval a két út elvileg megegyezne. Vmi mondjuk biztos rossz ebben a gondolatban mert nem így van:P Lehet h a fényt sem jól fogom fel, mert én ugy képzelem el, h egy fénnyaláb elindul, és mikor az első fotonja odaérkezik a naphoz, akkor tette meg a távolságot. De pl ha megy az űrhajó fénysebesség - 1km/perc , akkor elvileg ő 8km-re lesz a céltól, mikor a fény megérkezik. Itt már érthetőbb, mert ugyebár nem azt kell mérni, hogy a fény 1km/perccel ment gyorsabban,mint az űrhajó, hanem minden megfigyelő számára fénysebességgel megy, így azt a távot fénysebességgel teszi meg. De akkor meg jön a kérdés, h hogyan csinálja, h aki áll az is 300 000 km/s- nek látja, meg az is, aki majdnem fénysebességgel megy? A másik meg,hogy ez nem csak fénysebesség közelében kéne h működjön. Vagy mégis? De lehet félreértelmezem az egészet, szóval ha van vmi könnyed, érthető magyarázat, pls megtennéd h leírod nekem? :P

Share this post


Link to post
Share on other sites
Ezt már leírtam egyszer de itt is leírom az elméletem az időgéppel kapcsolatban:

Ha lenne időgép(a jövőben) akkor hoghogy mérnem jött még vissza ebbe az évbe/vagy bárhova?Biztosan tudnánk rolla...

Tehát ha valaki is feltaláná az időgépet az vagy nem működne vagy a világ végét jeletené!

Időgép nem lesz és nem is volt! :)

 

Teljesen egyetértek veled!!

Share this post


Link to post
Share on other sites

Create an account or sign in to comment

You need to be a member in order to leave a comment

Create an account

Sign up for a new account in our community. It's easy!

Register a new account

Bejelentkezés

Already have an account? Sign in here.

Sign In Now
Sign in to follow this  

  • Recently Browsing   0 members

    No registered users viewing this page.

×