Szipi Posted Szeptember 10, 2007 Share Posted Szeptember 10, 2007 A gyilkos deutérium Minden iskolás gyerek tudja, hogy ha a hidrogénhez egy neutron kapcsolódik, akkor nehézhidrogén, vagyis deutérium lesz belőle. Persze az ilyen „túlsúlyos".hidrogénből álló közönséges víz (H2O) is megváltozik, és nehézvíz (D2D) lesz belőle. Voltaképpen itt kezdődnek a problémák. A nehézvíz ugyanis akadályozza az élőlények növekedését: száz százalékos koncentráció esetén akár meg is áll a növekedés. De nincs is szükség tiszta deutériumos vízre annak bizonyításához, hogy mennyire káros a nehézvíz. John F. Thomson 3-8 hónapos patkányokkal kísérletezve előbb pár napig száz százalékos D2O-vizet adott nekik, majd kútvízbe kevert ötven százalékos deutériumos vizet itatott rendszeresen a vizsgált állatokkal. Megfigyelései szerint az első napok után a nehézvízzel táplált állatok testsúlya kis mértékben csökkent. Amikor azonban a patkányok testében a tiszta vízmolekulák tizenöt százalékát D2O váltotta fel, rendkívül felfokozott aktivitás mutatkozott, 20-25 százalék D2O tartalom elérésekor pedig hiperizgatottság állt be, s a kísérlet szenvedő részesei beszüntették a tisztálkodást. Amikor azután már 30 százalékra nőtt a deutérium-oxid aránya testükben, ételhez sem nyúltak többé, s hamarosan kimúltak. Barbour és munkatársai egereken ugyanezt tapasztalták. Szerencsére, a természetben sehol sem található ilyen gyilkos sűrítésben a deutériumos víz. Pontos mérések szerint a legtöbb deutérium a tengerekben található, pl. a Fekete-tengerben, Várnánál például a víz 0,01701 százaléka deutérium. Viszont a hólében még annyi „nehéz" molekula sincs, mint a közönséges vízben. A hólé deutérium-oxid tartalma mindössze 0,01318 százalék, éppen 0,0013 százalékkal kevesebb, mint amennyi a kútvízé. De bármilyen kicsiny is az eltérés, a hólének ez a tulajdonsága, úgy látszik, mégis meglepő újdonságot jelent a kútvíz deutérium-adagjához szokott szervezetek számára. Míg a korábbi kísérletek arra kerestek választ, mi megy végbe az élő szervezetben, ha az átlagosnál több deutériumos molekula található a felvett vízben, addig Rogyimov professzor negyven évvel ezelőtt a tomszki biofizikai intézetben viszont a közönségesnél tisztább, könnyebb víz élettani hatását kezdte kutatni. A víz valósággal „csodatevővé" válik, ha a hólében csak minden 7590 molekula után akadunk egy deutériumos vízmolekulára. A professzor először egereket itatott rendszeresen hőiével, s az eredmény meglepő volt: a hólével táplált kísérleti egerek kétszer annyi utódot hoztak napvilágra, mint a kútvízzel itatott társaik. A súlyos deutériumatomoktól megkímélt egércsemeték gyorsabban növekedtek, nagyobbak és erösebbek lettek „kútvizes" rokonaiknál. Azóta már sokkal többet tudunk a deutérium-szegény víz élettani hatásairól, de még nem eleget. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
quicksilverspine Posted Szeptember 10, 2007 Share Posted Szeptember 10, 2007 Na, kíváncsi vagyok ezek után mikor jelenik meg az első deutérium-szegény, "könnyű" ásványvíz... Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Szipi Posted Szeptember 10, 2007 Author Share Posted Szeptember 10, 2007 hát én most jelen pillanatban nem vok bizti benne, de mintha régen láttam volna egy dokumentumfilmet erről a deutériumos vízről, ami kifejezetten jóóó a rák ellen! és vki foglalkozik is ezzel, de nem tudom, hogy kapott-e engedélyt a forgalmazására vagy kísérlet alatt van még, azaz kipróbálják önkénteseken. szipi Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
odulako Posted Szeptember 10, 2007 Share Posted Szeptember 10, 2007 Ez érdekes volt igaz lehet azt kellene akkor venni ha forgalomban lenne Kossz az informaciot Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.