naposcsibe

Hirtelen szívhalált okoz a daganatos fájdalmat csillapító gyógyszer A főleg krónikus fájdalmak és drogfüggőség kezelésére használt metadon még normál terápiás adagokban is növelheti a hirtelen szívhalál kialakulásának esélyét – jelent meg nemrég az Oregoni Egészségügyi és Tudományegyetem tanulmányában. A tanulmány elkészítése során a kutatók a portlandi régióban 2002 és 2006 között hirtelen szívhalálban elhunyt betegeinek aktáit vizsgálták meg és vetették össze. Az eredményeket a The American Journal of Medicine című lap januári számában hozták nyilvánosságra. A vizsgálatok szerint a régióban a vizsgált időszakban 22 olyan eset történt, amikor minden előzetes jel, vagy ismert kardiovaszkuláris megbetegedés nélkül hirtelen szívhalál következett be. Ezekben az esetekben a toxikológiai vizsgálatok során metadont is találtak az elhunytak szervezetében (1 milligrammot, vagy annál is kevesebbet, tehát normál, terápiás adagot). „A vizsgálat eredményei szerint bizonyosan van összefüggés a metadon és a hirtelen szívhalál előfordulása között” – nyilatkozta Dr. Sumeet Chugh, az Oregoni Egészségügyi és Tudományegyetem kardiológiai osztályának igazgatója, a mostani kutatás vezetője. A kutatók szerint a legvalószínűbb, hogy a metadon megnöveli egy nagyon ritka kamrai ritmuszavar, az ún. torsade de pointes kialakulásának esélyét, ami pedig egészségügyi beavatkozás nélkül azonnali szívleálláshoz és halálhoz vezet. Emellett lehetséges az is, hogy a metadon alvás közbeni légzési nehézségeket is okoz, előző kutatások kimutatták ugyanis, hogy az anyag gyakran idéz elő alvászavarokat és légzési apnoét. A most vizsgált csoport tagjai közül tizenkettőnél drogfüggőség miatt alkalmazták a metadont, háromnál krónikus fájdalmak miatt, négynél pedig ismeretlen okból. Az átlagéletkor 37 év volt, a betegek 67 százaléka férfiak közül került ki. A metadont, amely egy szintetikus ópiát, elsősorban drogfüggőség kezelésében alkalmazzák, de a rákbetegek krónikus fájdalmainak csökkentésében is kiváló eredményeket érnek el vele, hiszen olcsó, gyorsan hat és hatása tartós. „Nem hiszem, hogy a metadon alkalmazását fel kéne függeszteni, hiszen a szer igen hatékony és elterjedt. Azonban annak érdekében, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak többé elő, a szer terápiás alkalmazása előtt és közben folyamatos ellenőrzésre van szükség. Így például EKG- és alvásvizsgálatokra, amelyekkel ki lehetne szűrni a hirtelen szívhalál és a légzési elégtelenség első jeleit, és megakadályozni a nagyobb problémákat” – nyilatkozta a kutatást vezető szakember.

Napelemes akksi PSP-hez Az elmúlt évben több napelemes töltőt is láttunk már, de a napokban kimondottan a Sony hordozható konzolához készült darab mutatkozott be. A felpattintható „hátlap” a kihajtható napelemen kívül egy 1800mAh-s akkumulátort is magában rejt. Sajnos arról nincs információnk, hogy napos idő esetén mennyi időbe telhet egy teljesen kifáradt PSP feltöltése, de aki PSP tulajdonos és szimpatizál a kiegészítővel, annak megérhet egy próbát. Az ár ugyanis meglepően olcsó, ingyenes kiszállítással kevesebb, mint 5000 forintért megvásárolható erre.

Szenzáció az űrben: elérte a Merkúrt egy űrszonda A Messenger űrszonda ma érkezett a Merkúrhoz– a ’70-es évek óta először jut ember alkotta eszköz ilyen távoli bolygóhoz a naprendszerben. A csillagászok számos meglepetésre számítanak, és remélik, magyarázatot találnak a Merkúr néhány titokzatos tulajdonságára A Messenger 200 kilométeres magasságban érkezik a Merkúrhoz. Az évek során összesen háromszor kerüli meg a bolygót, majd pályára áll. Küldetése ekkor, 3 év múlva ér véget, amikor belép a bolygó légkörébe. A tudósok a megfigyelések eredményeitől számos meglepetést és magyarázatot várnak. Reményeik szerint már a jövő héten választ kaphatunk a bolygó eredetével, mágneses terével, légkörével kapcsolatos kérdésekre. A Merkúr tele van furcsaságokkal. A bolygó olyan közel kering a Naphoz, hogy az éjszakai és napsütötte részek közötti hőmérsékletkülönbség 1100 fok. Mindemellett úgy tűnik, jégsapkák vannak a sarkokon. A Merkúr a legkisebb bolygó rendszerünkben: ha a Földet egy baseball-labdának feleltetjük meg, a Merkúr egy golflabdához hasonlítható. A megfigyelések nagyban segíthetik a tudósokat a Föld és a többi bolygó kialakulásának pontosabb megértésében. Emellett a Merkúr mágneses terének rejtélyét is megfejthetik az adatok segítségével. A NASA Mariner 10 nevű szondája a ’70-es években mutatta ki először a bolygó mágneses terét. A tudósok korábban azt gondolták, hogy a kis méret miatt az égitest magja már rég megszilárdult, nincs olvadt anyag a belsejében – márpedig a mágneses mező kialakulására rendszerint ez a legelfogadottabb magyarázat. Tavaly rendkívül erős radarjelek segítségével megvizsgálták a Merkúr forgását, és olyan egyenetlenségeket találtak, melyek alapján a mag külső részének olvadtságára lehet következtetni. A Messenger mágneses műszerei várhatóan új információkkal szolgálnak a jelenségről. A küldetéssel kapcsolatban a legnagyobb figyelem a Merkúr 55 százalékára összpontosul: a Mariner 10 ugyanis csak a bolygó „kisebbik felét” tudta tanulmányozni, a Messenger viszont a teljes felületről gyűjt majd adatokat és készít felvételeket. A műhold kedden „bújik ki” a Merkúr mögül, ekkor kezdi el sugározni a begyűjtött adatokat a Földre. Várhatóan 1 hétig fog tartani az adás, amíg minden információ átér a Naprendszer legbelső bolygólyának szomszédságából. Az első eredményeket és képeket várhatóan január 30-án teszi közzé a NASA.

Ultraibolya távcsővel vizsgálhatjuk a galaxisokat A Galaxy Evolution Explorer ultraibolya űrtávcső segítségével közelebb kerülhetünk a galaxisok fejlődésének megértéséhez. Az 1900-as évek első harmadában Edwin Hubble felfedezte, hogy galaxisunk nincs egyedül a Világegyetemben, hanem csak egy a szinte megszámlálhatatlan csillagvárosok közül. Az azóta eltelt évtizedekben számtalan elmélet született a galaxisok keletkezéséről és fejlődéséről. A 2003-ban pályára állított Galaxy Evolution Explorer (GALEX) ultraibolya tartományban működő űrtávcső az elmúlt közel öt évben galaxisok tízezreit mérte fel a földfelszínről elérhetetlen hullámhosszakon. A közeli galaxisoktól az egészen 9 milliárd fényév távolságban található fiatal csillagvárosokig terjedő adatok minden korábbinál részletesebb képet adnak a galaxisok fejlődéséről, illetve igazolják, hogy a már Hubble által is feltételezett kapcsolatot a spirális és elliptikus galaxisok között fejlődésük egyenes következménye. Az elmélet kép szerint a fiatal galaxisok intenzív csillagkeletkezéssel jellemezhető spirális rendszerekként kezdik életüket. Idővel összeolvadhat más galaxisokkal, a csillagkeletkezés többször fellángolva csillaggenerációk sorát hozza létre. Végül lelassul a csillagközi anyag csillagokká alakítása, a "végtermék" galaxis pedig elliptikus csillagvárosként éli tovább viszonylag eseménytelen életét. „Adataink igazolni látszanak, hogy mindig csillagképződés kíséri a galaxisok kialakulását”- nyilatkozta Chris Martin, a GALEX vezető kutatója a Caltech-en. „A csillagkeletkezés akkor áll le, miután végbementek a galaxisok közötti ütközések, illetve az adott galaxis elhasználta a rendelkezésre álló anyagot; a folyamatban a központi nagytömegű fekete lyuk is fontos szerephez juthat.” Az extragalaktikus csillagászatot művelő kutatók általában nem spirális és elliptikus, hanem átlagos színük szerint kék és vörös galaxisokról beszélnek. A legtöbb kék galaxis kisebb spirális vagy szabálytalan alakú, míg a vörösek nagyobbak és elliptikus formájúak, bár természetesen kivételeket mindig találunk. Miért a színkód? Egyszerű a magyarázat: egy csillagváros átlagos színe a benne zajló csillagkeletkezés erősségére utal. A fiatal csillagok ultraibolya és kék fényben a legfényesebbek, így a csillagontó galaxisok is kékes színűek. Ezzel szemben az idősebb csillagok jellemzően infravörös és vörös fényt bocsátanak ki, azaz a vörös színű galaxisok csillagai idősebbek, illetve a csillagkeletkezés sem túl intenzív. Nagyjából az összes galaxis fele kék, fele pedig vörös színű. A tudósok sokáig úgy gondolták, hogy a kék galaxisok szükségképpen vörössé válnak öregedésükkel párhuzamosan. Feltételezték, hogy valami történik a kék galaxisokkal, aminek következtében elfogy a csillagképződés alapanyaga. Ha az elképzelés igaz, akkor létezniük kell „serdülőkorú” galaxisoknak, melyek átmeneti állapotúak a kék és a vörös rendszerek között. Mint annyiszor a csillagászatban, az emberi léptékkel szinte végtelenül lassú, évmilliárdokig tartó fejlődési folyamatok is úgy válnak megvizsgálhatóvá, ha hatalmas mintákból álló megfigyelési adatbázisokat hozunk létre (hasonlóan a biológusokhoz, akik egy egy erdőben megfigyelhető sarjak, sudár fák és kidőlt törzsek alapján rekonstruálják egy fa életének legfőbb fázisait). A GALEX űrtávcsövét pontosan erre a feladatra alkották meg: galaxisok tízezreiről készített a legkisebb csillagkeletkezésre is nagyon érzékeny ultraibolya képeket, melyek alapján be tudták azonosítani a fejlődési állapot szerint a kék és vörös galaxisok között található átmeneti objektumokat. A kutatók a vizsgálatokhoz felhasználták még a Sload Digital Sky Survey (SDSS) optikai megfigyeléseit is. A kombinált adatsorokból megbecsülhetővé az átmeneti galaxisok kora és a bennük zajló csillagkeletkezés aktivitása. Az eredmények azt sugallják, hogy egyes galaxisok gyorsan átcsúsznak a fiatal korból az érett, idősebb korba, más galaxisok viszont lassan, megfontoltan haladnak a kései fejlődési állapotok felé.

Mérgező ruhákban járunk Mindenki hallott már a bio-élelmiszerekről - a bio-divat azonban sokunk számára új fogalmat takar. A textilipar óriási hatással van a környezetre. A legtöbb holmi, amit viselünk mesterséges úton előállított anyagokból készül, olyan vegyszerek felhasználásával, melyek súlyosan szennyezik a környezetünket, sőt a használatuk során fölszabaduló kemikáliák veszélyeztethetik egészségünket. Veszélyes (idegméreg- és hormontartalmú) rovarirtószereket, maró szódát, kénsavat, kergemarha kórt okozó szerves foszfátokat, mérgező formaldehidet, rákkeltő színezékeket és még ki tudja mi mindent használnak a ruháink, ágyneműink, lakástextíliáink alapanyagának termesztéséhez és előállításához. Az öko- vagy organikus anyagok előállításához minimális vegyszert használnak, és maximálisan kímélik a környezetet a folyamat minden egyes szakaszában, vagyis a növénytermesztéstől, a textíliák készre színezéséig. Bár azt gondolnánk, hogy a fehér gyapot a lehető legtermészetesebb ruha-alapanyag, de az igazság az, hogy a legsúlyosabb környezetszennyezés fűződik a termesztéséhez: mivel nem ehető növényről van szó, igen nagy mennyiségű és radikális összetételű növényvédőszerrel permetezik az ültetvényeket. A fejlődő országokban használt rovarirtószerek 50%-a gyapotmezőkön kerül felhasználásra! Az eredmény: mérgezett vizek, krónikus betegségektől sújtott mezőgazdasági munkások, tömegesen pusztuló vadállatok. A kész textil fehérítésére, majd a színezésére további ártalmas kemikáliákat vetnek be, így végül egészen "természetellenes" lesz. Az organikus textilek alapanyagául szolgáló gyapotot rovarirtók és műtrágyák használata nélkül, kíméletesen termesztik, a kész anyagot nem fehérítik, hanem növényi színezékkel színezik. Az öko-gyapjú, a hagyományos (erőteljes irritáns hatású) organofoszfát kezeléstől mentes. A len termesztéséhez eleve kevesebb vegyi anyag szükségeltetik. A született környezetbarát textil-alapanyag azonban a kender, melynek termesztéséhez nem szükséges semmilyen vegyszer, hozama háromszorosa a gyapoténak és gyökereivel táplálva a földet, gazdagabb talajt hagy maga után, mint amibe elültették. Nem kell lemondania a márkás holmikról annak, aki elkötelezett híve a környezetvédelemnek: egyre több divattervező és ismert márka kínálatában (például Levi Strauss, Giorgio Armani vagy az Adidas) szerepelnek a környezetbarát organikus textíliákból készült kollekciók. A 2007-es évi kollekciók meglepő újdonságai a farost, bambusz, alga vagy szója alapanyagú szövetek, melyeket hernyóselyemmel vagy kasmírral kombinálnak. A ruhák színei jóval élénkebbek, mint tavaly és az uralkodó szín -stílusosan - a zöld. A ruhákban, melyeket viselünk, megmutatkozik a stílusunk: kifejezik az egyéniségünket, árulkodnak a jellemünkről - miért ne viselnénk ezentúl olyanokat, melyek nem ártalmasak az egészségünkre és előállításuk során kímélik a bolygót, mely még sok-sok nemzedéknek kell otthonául szolgáljon!

Majdnem megállt a Föld forgása? A mozgó földkéreg nélkül a kontinensek már rég elsüllyedtek volna a tengerben, valószínűleg még élet sem lenne a Földön. Két amerikai geofizikus azonban a Science című szaklap legújabb kiadásában azt állítja, hogy a lemezek nincsenek állandó mozgásban, a földtörténet során már legalább egyszer megálltak, úgy másfél milliárd éve. A kutatók - Paul Silver (Washingtoni Carnegie Intézet) és Mark Behn (Woods Hole Óceánográfiai Intézet) - szerint a folyamat zajlik ma is. Ennek bizonyítéka, hogy a közeli múltban (ötvenmillió éve) az afrikai és eurázsiai lemez közötti szubdukciós zóna (ahol a kőzetlemezek egymás alá csúsznak) bezáródott, s azóta is teljességgel inaktív. Az Atlanti-óceán mélyén húzódó hegyvonulat mentén a Föld belsejéből előtörő hő magmakitörések formájában viszi egyre távolabb az amerikai kontinenst Európától és Afrikától. Ugyanez a folyamat idézi elő a Csendes-óceán zsugorodását is, és ezzel igen aktív földrengési zónákat alakít ki és vulkanikus jelenségeket okoz Kelet-Ázsia és Nyugat-Amerika alatt, ahol a tengerfenék a kontinensek alá csúszik. Úgy 350 millió év múlva a Csendes-óceán medencéje várhatóan bezárul, és az amerikai kontinens csatlakozik Ázsiához és Ausztráliához, és megszűnne a földalatti vulkanikus aktivitás. Ennek nemcsak földtörténeti következtménye lenne: az időszakos kitörések okozta por ugyanis hűti a légkört a globális felmelegedés egyfajta természetes ellenszereként. Tehát a végeredmény "drámai hatással lehet az éghajlatra, és így a felszíni életre is" - mondja Silver hozzátéve, hogy a felfedezzés "megmagyarázhatja, miért melegebb ma a klíma, mint a globális modellek előrejelzései".

Egyszerre épült a két nagy gízai piramis? A gízai piramisok újabb titkát fedezték fel régészek. Azt állítják, hogy a két legnagyobb, a Kheopsz és a Kephrén piramis nem két különböző, hanem egyetlen nagy terv alapján készült időszámításunk előtt 2500 körül. A tudósok szerint Kheopsz fáraó bizonyítani akarta, hogy a Napisten fia, tehát örök életű, s ezt magával a Nappal akarta elmondani. Ehhez a két piramist úgy építették meg, hogy a Szfinx felől nézve azok között a nyári napfordulón – vagyis június 21-én – látszik a lenyugvó nap, mely egy hieroglifát formáz meg. A jel pedig a halál utáni életet szimbolizálja. További bizonyítéknak vélik azt a tényt, hogy Kairó egyik széléről személve, ahol annak idején Heliopolisz vallási központ állt, a piramisok teljesen egybeolvadnak, illetve a Kheopsz teljesen eltakarja a Kephrént. A kutatók feltételezik, hogy Kephrén, Kheopsz fia, nem akarhatta, hogy síremléke ebből a szögből láthatatlanná váljon. Ez inkább Kheopsz kívánsága lehetett Heliopolisz Nap-temploma iránti tiszteletből, amelyet az egyiptomi világ bölcsőjének tekintettek és asszociáltak a teremtéssel, valamint a kozmológiával.

Dino-robotokkal népesített parkot építenek Dubaiban Újabb különlegességgel rukkol elő a turistaparadicsom; dinoszaurusz-robotokkal népesített parkot építenek Dubaiban. A 20 ezer négyzetkilométeres „Nyugtalan bolygó” elnevezésű terület egy hatalmas múzeumpark része lesz. A szórakoztató és kereskedelmi központ a tervek szerint 2010-re készül el. Az elektromos őshüllőket egy japán cég készíti. A körülbelül 100 robotot úgy programozzák be, hogy mozgatni tudják a fejüket. A tervek szerint tirannoszaurusz például tekintetével követi majd az embereket, a brontoszaurusz pedig meg is indul majd, ha vörös színt lát. A műállatok bőre és szaga is élethű lesz állítólag. Dubai egyebek mellett vitorla alakú luxusszállodájáról, valamint két mesterséges szigetcsoportjáról ismert. Utóbbiak közül az egyik egy pálmafát, a másik pedig a kontinenseket ábrázolja.

Alkoholos beöntésbe halt bele az idei Darwin-díjas Meghalt egy 58 éves texasi férfi, miután beöntéssel három liter sherry-t juttatott be a szervezetébe. A feltehetően erősen alkoholista úriember torokproblémái miatt nem ihatott alkoholt a hagyományos módon. Az ő esete nyerte el 2007-ben a Darwin-díjat. Ezt a kétes dicsőséget azok érdemlik ki, akik a legabszurdabb módón távoznak az élők sorából.

Új aranyláz Az arany évezredek óta az értékes nemesfém megtestesítője. Szimbolikus jelentőségétől függetlenül mára a tudósok egyik kedvenc anyaga lett nanoméretben mutatott különleges tulajdonságai okán. Az új aranyláz rákkezelést, szennyezéscsökkentést, vagy miniatűr elektronikus alkatrészek születését hozhatja. Amit régóta tudtunk az aranyról: nem rozsdásodik, jó elektromos vezető, szerves molekulákhoz köthető. A nanovilág azonban újabb izgalmas tulajdonságait tárta fel. Újabban fedezték fel az arany nanorészecskék azon tulajdonságát, hogy antitestek vagy antigénfehérjék felszínén tudnak kötődni. Ezt a tulajdonságát aknázza ki az Európai Unió által támogatott Adonis kutatási projekt is, amelyben az élő szövetek különféle sejtjeihez sikerült kötni az aranyszemcséket. A nanotartományban az egyébként sárga színű arany piros, lila vagy kék színű lesz. 5 és 10 nanométer között az aranyrészecske az infravörös sugárzást részben fény formájában visszaveri, részben elnyeli és hővé alakítja. A testbe injekcióval bejuttatott arany nanorészecske a ráksejtekhez is köthető, így azok mágneses rezonancia készülékkel észlelhetővé válnak. A kötődés után infravörös sugárzással felmelegítve az aranyat, a hozzá kapcsolódó tumorsejt elpusztítható. A nanoarany szerves anyagokhoz való kapcsolódási képességét toxikus anyagok, allergének vagy mikrobák gyors kimutatására is használhatják a különféle testnedvekből (vér, nyál). Katalitikus tulajdonságai miatt gázszenzorokat is kifejlesztettek nanoaranyból a szakemberek. A Nanogas elnevezésű európai konzorcium az eddiginél sokkal hatékonyabb szén-monoxid-detektort készített úgy, hogy az ón-oxid érzékelőhöz aranyrészecskéket adott. Használható a nanoarany mérgező gázok oxidációjának elősegítésére is, eredményes kísérletek folynak szén-monoxid, nitrogén-oxidok és metán ártalmatlanítására. Ugyanezt a tulajdonságát használták fel japán szakemberek szagtalanítók kifejlesztésére. Az elektronikában az integrált áramkörök elérték a 10 nanométeres mérettartományt, ezért új gyártási eljárásokra lesz szükség. Az európai MINT projektben DNS- és RNS-szálakhoz kötik az aranyrészecskéket, majd ezekből épül a nanoáramkör, olvasható az Európai Bizottság honlapján (http://ec.europa.eu/research). A felhasználási területek kutatása mellett azt is tanulmányozzák a szakemberek, hogy a nano méretű aranyrészecskék felhalmozódásának nincs-e káros hatása az emberi szervezetre.

Szuperselymet készít a pókosított hernyó A szuperselyem finomabb, erősebb, tartósabb a hagyományos selyemnél. Nakagaki Maszao, a naganói egyetem rovargenetikus professzora tízévi kutatómunkával érte el ezt az eredményt. Nakagi selyemhernyó tojásaiba injekciózta be egy Nephila clavata nevű, Japánban honos póknak a génjeit, így a kifejlődő gubók 90 százalékban tartalmazzák a hagyományos hernyóselymet, 10 százalékban pedig a gésák kimonóinak színeiben, a sárgában, a feketében, a pirosban pompázó pók fehérjéit. "A selyemhernyók genetikai módosításával létre lehet hozni természetes, reciklálható, jó minőségű selymet" - nyilatkozta a professzor, akinek további célja a hernyóselyem és a pókprotein fele-fele arányának elérése. A pókfonallal erősített harisnyák gyártása elkezdődhet már a következő években - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Energia prérifűből Bioüzemanyagot gyártani prérifűből és más évelő növényekből papíron nem tűnik túl bonyolultnak. A nap energiáját használva megnő a növény, már csak folyékony üzemanyaggá kell változtatni. Mindeddig azonban csak kis, laborléptékű kísérletek zajlottak ezen a téren, nyitva hagyva azt a kérdést, hogy mennyire reális a megvalósítás. A kísérlethez Kenneth Vogel genetikus és csapata az amerikai Mezőgazdasági Minisztériummal karöltve hat évvel ezelőtt tíz gazdálkodót kért fel, hogy telepítsenek prérifüvet a farmjukon - írja a Science című folyóirat. A földek nagysága 3 és 9 hektár között változott. Az öt év alatt befektetett összes eszközt és anyagot (pl. a felhasznált üzemanyagot) számba vették, valamint nyomon követték a learatott prérifű mennyiségét. A végeredmény pedig, hogy a prérifű a termesztésbe, aratásba és etanollá történő átalakításba fektetett energia 540 %-át hozza be. Legalább ilyen fontos a kutatók azon felfedezése, hogy a prérifű "szénsemleges", tehát azt az üvegházhatású gázmennyiséget, amely felszabadul az égése során, meg is köti, amíg megnő. Szintén jelentős felfedezés, hogy azokon a farmokon, ahol műtrágyát és növényvédő szereket használtak, akár hatszor akkora terméshozamot sikerült elérni, mint azokon a farmokon, ahol egyáltalán nem, vagy csak csekély mennyiségben használtak ilyen anyagokat. Vogel szerint "a végső következtetés, hogy az ún. low-input (csekély befektetéssel járó) rendszerek gazdaságilag nem életképesek.". A tanulmány hatására elképzelhető, hogy egyre több gazdálkodó tér át az energiahordozók termesztésére, elsősorban a marginális termőterületeken.

Megvan az autizmus okozója? Az autista esetek legalább 1 százalékáért egy meghatározott DNS hiba felel, mely lehetővé teszi az egyszerűbb azonosítást és ezáltal a korai felismerést is - állítják amerikai kutatók. Az autizmus olyan idegrendszeri rendellenesség, mely csökkent kommunikációs képességekben, az átlagostól különböző mértékben eltérő viselkedési és érdeklődési mintázatban nyilvánul meg. A szakemberek szerint összesen 3-6 százalékban lehet genetikai háttere ennek az összetett rendellenességnek. Egy genetikai teszt már ma is rendelkezésre áll, hogy az autista gyerekek szüleit tájékoztassa a következő gyermek vállalása előtt, vajon az autizmus bizonyos formájára kell-e számítaniuk - modta Mark Daly, a massachusetts-i kutatás vezetője. A statisztikák szerint 150 emberből egy autista. A társadalomba való beilleszkedésük azonban igen eltérő lehet, ezért nagyon fontos a korai beavatkozás viselkedésterápia, vagy oktatás formájában. A diagnózis segítheti a megfelelő fejlesztési program kiválasztását. Daly csoportjának tanulmánya, mely a New England Journal of Medicine szakfolyóiratban jelent meg, egyetlen gén hibájához köti az autizmus egy formáját, mely az összes eset egy százalékát teszi ki. Daly csoportja 2252 embert vizsgált olyan családokból, melyekben felbukkant az autizmus és 24 esetben találtak hibát a 16-os számú kromoszómán. Ezzel szemben a véletlenül kiválasztott 18 ezer ember közül csak kettőnél volt hiba ugyanezen a DNS szakaszon. Korábban mintegy másfél száz hasonló genetikai "forró pontot" találtak már a szakemberek. Például a 15-ös számú kromoszómán, amelynek hibája az autista esetek 1-2 százalékáért lehet felelős. Az eredmények ellenére az autista esetek túlnyomó többségére ma sincs magyarázat. Egy néhány napja megjelent kaliforniai jelentés igazolta például, hogy a gyerekkori oltásokban korábban tartósítószerként alkalmazott higanynak nincs köze az autizmus kialakulásához. Ezzel egy korábban, a szakemberek körében is elfogadott hiedelem kiesett az autizmus oka közül.

Szerintem van.

Mesterséges szigetek oldanák meg az energia- és vízhiányt Brit mérnökök mesterséges úszó szigetekkel akarják megoldani a Föld lakosságának növekvő energiaigényét. A szél, a nap és a tengervíz energiájának kihasználása mellett ivóvíz-előállítás és élelmiszernövény-termesztés is folyna a trópusi tengereken lévő platformokon. Az ötlet Alex és Dominic Michaelis építészek nevéhez fűződik, akik a nagy-britanniai Southampton Egyetem kutatóival közösen dolgozták ki az Energia-sziget tervét. Alex Michaelis neve a zöldépítészet iránt érdeklődők számára itthon sem ismeretlen: 2006-ban ő „zöldítette be” szélkerékkel, napkollektorral és vízvisszaforgató rendszerrel David Cameronnak, a brit Konzervatív Párt vezetőjének londoni házát. Az elképzelések szerint a mesterséges trópusi szigeteken nemcsak energiát lehetne termelni, de vízsótlanítással ivóvíz-előállítás és élelmiszernövény-termesztés is folyna. Mindegyik sziget gyakorlatilag egy úszó platform. A vízbe nyúló turbinák segítségével a tengeráramlatból, valamint a felszíni hullámokból nyernének energiát. Ezen kívül a tengerfelszín és a mélyebb – mintegy ezer méter mélyen lévő - rétegek közötti - akár 20 Celsius fokos – hőmérsékletkülönbséget is kihasználnák. Az ötlet egyébként nem új, ugyanis már 1881-ben Jacques Arsene d’Arsonval fizikus felfigyelt ebben a hőmérsékletkülönbségben rejlő lehetőségre. Az Energia-szigeten a felszíni melegebb vizet gőzzé alakítanák, amely meghajtaná a turbinákat, majd a gőzt a mélyebb részekből nyert hideg vízzel lehűtenék. Az így kicsapódó, immár sótlan vízből nyernének öntözővizet a növénytermesztéshez és ivóvizet a szigeten dolgozóknak. Mivel a tervek szerint egy-egy ilyen szigeten naponta 300 ezer liter édesvizet lehetne előállítani, így nem csak a sziget ellátására, hanem értékesítésre nyílna lehetőséget. A berendezések működtetéséhez szükséges energiát szél- és napenergiából nyernék. A megtermelt energiát a legközelebbi lakott területre továbbítanák. Emellett a mesterséges szigeteken mezőgazdasági „földek” is lennének. A jelenlegi tervek szerint egy-egy szigeten mintegy 25 ember dolgozna: ők végeznék az üzemeltetést, a karbantartást és a földművelést. A csoportok hathetente váltanák egymást. A szigeteket úgy építenék, hogy összekapcsolhatók legyenek, így hatalmas úszó komplexumok is kialakíthatók lennének, amelyeken lehetőség nyílna turisták fogadására is. A tervezők szerint egy-egy sziget 250 MW teljesítményű lenne. Szerintük összesen mintegy ötvenezer ilyen úszó erőmű szükséges ahhoz, hogy enyhítsék a Föld energiaszükségletét. A tervezőcsoport jövőre a Karib-tengeren lévő Brit Virgin-szigeteken vagy az Indiai-óceánon szeretné elkezdeni az első Energia-sziget kialakítását. Emellett tervezik, hogy beneveznek a Virgin Earth Challenge nevű versenyre is. Richard Branson amerikai milliárdos 2007 elején 25 millió dollár értékű díjat ajánlott fel annak, aki hosszú távon működő, hatékony módszert fejleszt ki az emberi tevékenység hatására növekvő légköri szén-dioxid és metánkoncentráció csökkentésére. A verseny nyílt, 2010 februárjáig bárki jelentkezhet. A találmányokat egy neves szakemberekből álló bizottság értékeli. A bizottság tagjai között van többek között a NASA klímakutatója, James Hansen; a Gaia-elmélet „atyja”, James Lovelock, a brit környezetkutató és egykori diplomata Crispin Tickell és az ausztrál környezetvédő, író Tim Flannery.

Száz év óta először havazott Bagdadban Száz év óta először havazott pénteken az iraki fővárosban. A meteorológusok Bagdad mellett az ország nyugati és középső részéről is enyhe havazást jelentettek. A hószállingózás hajnalban kezdődött, és reggel 9 óra körül állt el. A hó azonban nem maradt meg, szinte azonnal elolvadt, hiszen Bagdadban nem volt hidegebb 0 foknál. Az iraki meteorológiai szolgálat vezetője azt mondta az AFP francia hírügynökségnek, hogy a havazás rendkívül ritka Bagdadban, ahol "emberemlékezet óta nem esett hó". Davud Sakir szerint a mostani eset is a globális klímaváltozás számlájára írható.

Gyíkok potyognak a fákról Floridában Őszi levelekként potyogtak a gyíkok a fákról, miután a héten hirtelen sokat esett a hőmérséklet Floridában. A melegkedvelő, hidegvérű állatok a Miamitól délre fekvő Key Biscayne szigetén látszólag élettelen állapotban, tömegével zuhantak a földre. A hőmérséklet szerdán és csütörtökön 4-5 Celsius fokra csökkent az állam déli részén. A floridai egyetem egyik szakértője elmondta, hogy az apró gyíkok legjobban 35 Celsius fokos hőmérsékleten érzik jól magukat, 15 fok alatt csökken mozgékonyságuk, 5 fok alatt pedig egyenesen megmerevednek, komoly stressz éri szervezetüket, és bódultan leesnek a fáról. Némi melengető napfény azonban még újjáélesztheti őket. A floridai gyíkok egyébként eredetileg Mexikóból, Közép- és Dél-Amerikából származnak, utazókkal érkeztek az Egyesült Államok legdélebbi államába.

Miért izzik vörösen a világ legnagyobb kék gyémántja? A kutatók megfejtették, miért parázslik kísérteties vörös színben a világ legnagyobb kék gyémántja. Azt is kiderítették, hogy ez egyáltalán nem egyedülálló és nem is furcsaság. A Hope-gyémánt (amely nevét nem a reményről, hanem egyik tulajdonosáról kapta) a világ egyik leghíresebb és leghírhedtebb gyémántja. Az évszázadokon át annyi viszályt szító gyémánt a közelmúltig a tudósoknak is fejtörést okozott: nem tudtak rájönni, miért izzik mélyvörös színben több másodpercig azután, hogy ultraibolya fénnyel megvilágítják. Azt gondolták erről a jelenségről, hogy meglehetősen ritka. A magyarázatot Sally Maganának, a Tengerészeti Kutatólaboratórium drágakőkutatójának sikerült megtalálnia. A kutatók fölfedezték, hogy egyedi módon bár, de valójában mindegyik kék gyémánt foszforeszkál vörös vagy kékeszöld fénnyel. Egyesek, mint a Hope-gyémánt jóval kevesebb zöldeskék fényt bocsátanak ki, ezért a vörös parázslás dominál. A foszforeszkálás oka elsődlegesen a bór elem jelenléte – de a vizuális hatás finomabb részleteinek kidolgozása még hátra van. Tehát a Hope-gyémánt izzása egyáltalán nem ritkaság, jelentette ki Magana egy nyilatkozatában. Ráadásul nem is a Hope-gyémánt „teljesít a legjobban” sem időtartamban, sem intenzitásban. Akadt olyan kék gyémánt is, amelyik 28 másodpercig foszforeszkált, a Hope-gyémánt 8,2 másodpercével szemben. A mérete miatt viszont a Hope-gyémántnál sokkal látványosabb a jelenség. „Mivel olyan nagy, úgy tűnik, mintha egy izzó parazsat tartanánk a kezünkben” – nyilatkozta a sajtónak Magana. Tudományos és egyéb szempontból azonban még fontosabb az, hogy a különböző egyedi gyémántok egyedi színkeveréket sugároznak ki, ami az elhalványulás egyedi sebességével kombinálva egyfajta ujjlenyomatként használható a kék gyémántoknál. Így például rögtön megválaszolható az a korábban szinte megoldhatatlannak tűnő kérdés, hogy bizonyos kisebb kövek mely nagyobb gyémántok földarabolásából származnak. Az egyetlen nagy kőből származóknak ugyanis egyformák a foszforeszkálással kapcsolatos jellemzőik.

„Világító” kismalacok születtek Kínában Kínában egy génmanipulált anyakoca kismalacai is ugyanúgy fluoreszkálnak az UV lámpa alatt, mint anyjuk - adta hírül szerdán az ázsiai ország állami hírügynöksége. A koca egyike volt annak a 3 malacnak, amelyek 2006-ban, génmódosítás után jöttek a világra. Akkor a tudósok zöld proteinnel kezelték az embriókat, amelyek így fényesen világítottak az UV lámpa alatt. A génmanipulált koca egy "hagyományos" sertéssel párosodott. 11 malacnak adott életet, közülük kettőnél öröklődött a foszforeszkálás. A harbini egyetem kutatója, Liu Zhonghua azt mondta, hogy a két malac "szája és csülkei világítanak az ultraibolya fényben". A tudós szerint az eljárás hozzásegíthet kiváló minőségű génmódosított sertések tenyésztéséhez, vagy akár olyan malacok is létrehozhatók, amelyek az emberi szervátültetéshez biztosítanak szerveket.

Mérgeskígyók lepték el az ausztrál városokat Egyre több a kígyótámadás Ausztráliában, mert az állatok a szárazság elől a városokba húzódnak. Victoria államban figyelmeztették a lakosságot, miután Melbourne külvárosában egy nőt és kutyáját megtámadott egy mérges kígyó. A nőt kórházba szállították, a kutya elpusztult. Egyedül Victoria államban 197 ember került kórházba kígyóharapás miatt az elmúlt évben. Ez a szám hússzal több, mint az előző 12 hónapban mért adatok. Tavaly januárban is adtak ki hasonló figyelmeztetést, miután több ember belehalt a kígyótámadásokba. A világ leghalálosabb mérgű kígyói közül több is honos Ausztráliában, Victoria államban négy különösen mérges fajta él.

Mi az a hip-hop? Tán jön Vuk? Na de akkor most komolyan: ROCK!!

NEM!! De nem is szándékozok.

100% MAGYAR

Ez egy érdekes szavazás. De hogy a kérdésre is válaszoljak nem rossz.

Ezek közül a data, bár legtöbbet a rapidról töltök!