naposcsibe

Vizeletből ivóvizet készítő szerkezetet kap a Nemzetközi Űrállomás. Ezen kívül más kényelmi berendezést is visz a pénteken startoló Endeavour amerikai űrsikló hét asztronautája. Útjuk a lakásfelújítás jegyében telik. Ez lesz a 27. űrsiklós repülés az űrállomásra. Egyben jubileumi is, mert éppen 10 éve, 1998 november 20-án kezdték meg az űrállomás építését. Az Endeavour félkamionnyi, 14,5 tonna felszerelést visz. Ezzel első sorban duplájára növelik az űrállomás lakóterét, a mostani háromszemélyesről hatfősre. Ehhez a sikló legénysége kialakít egy második hálókabint, második vécét, felszerel egy edzőgépet, új ételmelegítőt és konyhai hűtőgépet. A szenzáció alighanem az az innovatív reciklálórendszer, amely ivóvízzé alakítja a vizeletet. A berendezés kulcsfontosságú lesz a jövő hosszú távú űrrepülései szempontjából. Ha beválik, akkor hasonlót használnának a tervezett Mars-expedíción is. A lakótér bővítése azért szükséges, hogy legyen hely az európai és a japán űrhajósok számára. Az európaiak és a japánok idén saját űrlaboratóriumot kapcsoltak az űrállomáshoz, a Kolumbuszt, illetve a Kibót. Ezeken folyamatosan dogozhatnak kutatók, ha lesz hol aludniuk. Az űrállomás lakóterének bővítéséhez az Endeavour legénysége négy alkalommal is űrhajón kívüli szerelőmunkát fog végezni. Eközben megjavítják az egyik napelemtábla rögzítőcsuklóját is. Az Endeavouron öt férfi és két nő indul pénteken, ha az időjárás is úgy akarja. Mindannyian amerikaiak. Egyikük, Sandra Magnus nem jön vissza két hét múlva, hanem fennmarad három hónapra, leváltva a szintén amerikai Greg Chamitoff fedélzeti mérnököt. forrás: FH

Japán kutatók csütörtökön bejelentették, hogy világelsőkként sikerült működő emberi agyszöveteket előállítaniuk embrionális őssejtekből. A kobei Riken állami kutatóintézet tudósai agykéregszöveteket hoztak létre az őssejtekből. A szövetek négy különböző zónába szerveződtek, hasonlóan az emberi embrióknál szokásos képletekhez. A szövetek idegi tevékenységet folytattak, például elektromos jeleket továbbítottak - közölte a kutatóintézet. Ugyanez a japán kutatócsapat korábban azt tapasztalta, hogy az embrionális őssejtek csak differenciálódott sejtekké alakultak át, de sohasem szerveződtek működő szövetekké. A Riken intézet mostani közlése szerint azonban már nemcsak embrionális őssejtből, hanem felnőtt testi sejtből (bőrsejtből) is elő tudtak állítani agykéregszöveteket. A felfedezésnek óriási gyakorlati jelentősége lehet a degeneratív (sorvadásos) betegségek kezelésében. Például az idegsorvadások esetén nem mindig elegendő az idegsejtek beültetése, sokszor volna szükség idegszövetek implantációjára. A mesterségesen előállított agyszövetek kutatási célra is jó szolgálatot tennének, mert rajtuk - mint mini szerveken - lehetne tanulmányozni például az Alzheimer-kórt. forrás: FH

Különleges mozgású pókfajtára bukkant egy német tudós a Szaharában: az újonnan felfedezett ízeltlábú nem mászik, hanem gurul. Eddig csak a délnyugat-afrikai Namíb-sivatagban találtak olyan pókot, amely lábait kerekekké alakítva le tud gurulni a homokdűnéken. A szaharai guruló póknak azonban sokkal erősebb a lábmunkája, és ennek köszönhetően gyorsabb gurulásra képes - mondta a berlini egyetem professzora, aki egy kutatóút során véletlenül fedezte fel az eddig ismeretlen pókfajtát. A németországi Senckenberg Intézet egyik pókszakértőjének már sikerült besorolni a guruló pók egy hímnemű, konzervált példányát a Cebrennus nemzetségbe. Annak határozott kijelentéséhez azonban, hogy teljesen új pókfajt fedeztek fel a Szaharában, szükség lenne egy nőstény példány vizsgálatára is. Szerencsére a német professzor egy második példányra is szert tett Afrikában, azt viszont még egyelőre nem tudni, hogy nőstényről van -e szó. forrás: MTI

Mostmár megy, de amikor írtam, akkor még nem volt elérhető.

Sziasztok! A képfeltöltés mikor fog újra üzemelni?

Szerintem láttam. Pont úgy jelent meg, mint ahogy a hírben levan írva. Az égen magasan, kicsit narancssárgás volt és mintha "villogott" volna. Ha valaki látta pls írja le, hogy ő mit látott, mert nem vagyok benne biztos hogy azt láttam.

Mi alapon látjuk, ha rácsatlakozik a Nemzetközi Űrállomásra? De azért 8 után megnézem, hogy látom-e.

Életet mentett a magyar találmány A partjelző golyóstollának segítségével sikerült megakadályozni, hogy életét veszítse egy futballista a csehországi Vejpernicében. Jiri Mamurov, a prágai regionális bajnokságban szereplő Admira játékosa néhány perccel a hármas sípszó előtt összeütközött a saját kapusával, elveszítette az öntudatát, a nyelve pedig hátracsúszott és elzárta a légutakat. Jan Vlcek, Mamurov csapattársa azonban a helyzet magaslatán volt: elkérte a partjelző golyóstollát és azzal sikerült kipiszkálnia a kiakadt testrészt. A Dnes című prágai napilap szerint Vlceknek már gyakorlata van ebben a "műfajban", néhány éve ugyanis szintén sikerrel oldott meg egy hasonló esetet. (MTI)

Bővítik az Eiffel-tornyot Kibővítik a párizsi Eiffel-torony legfelső kilátószintjét. A jövőre 120 éves szegecselt öntöttvas szerkezet csúcsára szénszálas kevlárból készült pihekönnyű, de rendkívül szilárd teraszt "akasztanak" 276 méter magasságban. Így a kilátó hasznos felülete több mint kétszeresére, a jelenlegi 280 négyzetméterről 580 négyzetméterre nő. Az Eiffel-tornyot üzemeltető párizsi vállalat megrendelését a Serero Architects elnevezésű párizsi építész csapat nyerte el. Mint a Serero honlapján olvasható, az 1200 kilós műanyag szerkezetet csak csavarozzák a toronyra, így az eredeti struktúrán nem kell maradandó változtatást végrehajtani. A napraforgótányérra vagy gombakalapra emlékeztető műanyag rácsszerkezetet a torony struktúrájának számítógépes elemzésével hozták létre. Az alkotók szóhasználatával az eredeti Eiffel-féle rács "DNS-ét" használták fel. A legfelső terasz bővítésére azért van szükség, mert az Eiffel-torony látogatóinak sokszor több mint egy órát kell sorban állniuk. Az évi csaknem 7 milliós tömeg mozgatása nem kis gond, mert a kilátószintek felülete feljebb jutva egyre csökken, a legfelső a legkisebb. A tervet máris sokan támadják. Ugyanúgy, ahogy annak idején is a párizsiak többsége utálkozással fogadta Jean Eiffel tornyát, amely azóta a világ legnépszerűbb fizetős turistalátványossága lett. Az építész csapat szerint a műanyag terasz csak ideiglenesen kerül a toronyra. Annak idején Eiffel szintén csak ideiglenes attrakciónak szánta a tornyot az 1889-es párizsi világkiállításra. (FH)

Kipusztulás fenyegeti az ausztrál őshonos állatokat Az őshonos ausztrál állatok kipusztulhatnak a klímaváltozás miatt - ezt tartalmazza egy kedden nyilvánosságra hozott ausztrál beszámoló, amelyet a WWF környezetvédelmi világszervezet készített. A dokumentumokból kiderül, hogy az emelkedő hőmérséklet és a kevesebb eső olyan őshonos állatok életére van negatív hatással, mint a kenguruszerű wallaby, a nyúlszerű fülekkel rendelkező bilby és a macskaszerű quoll. Ezek az állatok már most is a kihalás szélén állnak, mert az ausztrál kontinensen pusztító bozóttüzek, vagy az élőhelyek csökkenése és új, húsevő állatok megjelenése is tizedeli őket. A beszámoló szerint viszont a gaznövények és a rovarok könnyebben alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, mint az állatok, sőt a hőmérséklet változása még elő is segíti terjedésüket. (FH)

Ez nagyon beteg topic! Az eredmény: kbvgfjhnbgbgnmhjknhj

szilva

2915

alkoholszondázás

19:31

Csakis Total Commandert! Szinte mindent tud és gyorsabb is, mint ha a sajátgéppel "bohóckodnák".

Mínusz 55 fokot mértek Szibériában Mínusz 55 Celsius fok van Szibériában. A Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma arra figyelmeztet, hogy ebben a hidegben pillanatok alatt tüdőgyulladást lehet kapni. A farkasordító hidegben az elektromos hálózat meghibásodása és a közlekedés megbénulása is azonnal emberéleteket követelhet. Nem sokkal jobb a helyzet Tadzsikisztánban sem. Itt "csupán" mínusz 20 fokig hűlt le a hőmérséklet, ám ez a forróbb időjáráshoz szokott tádzsikokat alaposan próbára teszi. A közép-ázsiai országban az áram-, a gáz- és a vízellátás is akadozik.

Budapestre érkezik a világ legnagyobb repülőgépe A 650 tonnás repülőgép a MOL berendezéseit szállítja Ománba. Az ukrán gyártmányú Antonov-225 típusú repülőgépet eredetileg a Buran űrsikló szállítására fejlesztették ki, így ez a világ egyetlen olyan merevszárnyú repülőgépe, amely a törzsön kívül is képes rakományt szállítani. Az Antonov gyár külön flottát épített ki túlméretes szállítmányok célbajuttatására, amelyek a gyár Gostomel mellett lévő repülőtérén állomásoznak. A Ferihegyi repülőtér 3707 méter hosszú 2-es pályája alkalmas a gép fogadására. A betoncsík ugyanakkor keskenyebb, mint a gép fesztávolsága, ezért a pilóták Ferihegyen nem használhatják a külső (a gyep fölé nyúló) hajtóműveket - mondta a FigyelőNetnek Szollár Domokos, a repülőtér szóvivője. A gép ezúttal Budapestről Ománba szállítja a MOL földgázkutatáshoz használt berendezéseit. A 180 tonnányi rakomány nagy részét adja az az 5 darab, egyenként 24 tonnás szeizmikus vibrátor, amelyek kisebb rengéshullámokat keltenek a földben. Ezek visszaverődését vizsgálják majd a geofonok, az eredményekből pedig a talaj összetételére lehet következtetni. Így állapítják majd meg, hogy az észak-kelet-ománi 43B nevű blokkban egyáltalán mit rejt a Föld mélye. A kutatás körülbelül 10,7 millió dollárba kerül majd – mondta lapunk érdeklődésére Székely Péter, a MOL Oman pénzügyi vezetője. Ha a vizsgálatok potenciális szénhidrogén csapdát jeleznek, akkor a kutatófúrás további 14-16 millió dollárba kerül majd.

Milyen hatással vannak ránk a légköri frontok? Szervezetünk folyamatosan alkalmazkodik a változásokhoz. A változó környezet fontos részei a légkörben végbemenő változások - magyarán az időjárás. A biometeorológia a légköri változások emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgálja. Márpedig az időjárás elsősorban a vegetatív idegrendszeren keresztül fejti ki hatását. Vannak nyilvánvaló, jól észlelhető meteorológiai változások, mint a szél, az eső, a hó. Azonban a szervezet alkalmazkodóképességét igénybe vevő légköri átalakulások nem minden esetben ilyen jól azonosíthatók - ezek a frontok. Élettani hatásuk alapján a biometeorológiában is megkülönböztetünk hideg- és melegfrontokat. Melegfront A stabil melegfrontban a légkör egészére jellemző a melegedés, a páratartalom fokozódása, a légnyomás esése, a pozitív statikus elektromos erőtér túlsúlya. A szervezet erre a vegetatív idegrendszeren belüli ún. paraszimpatikus tónusfokozódással válaszol. A szervezetünk ilyenkor vérnyomáseséssel, nyugtalansággal, fáradtságérzéssel, levertséggel, migrénnel, fejfájással reagál a légkörben zajló folyamatokra. Erre az időszakra a balesetek számának emelkedése, a gyulladásos folyamatok fellángolása, a szívbetegségek romlása, valamint a fájdalomérzékenység fokozódása jellemző. Hidegfront Labilis hidegfront esetén a hőmérséklet az egész légrétegben csökken, a magasban gyakran erősebben, mint az alacsonyabb szinteken, a légnyomás emelkedik, az elektromos erőtér erős, ingadozó, és a kis negatív töltésű ionok vannak túlsúlyban. A hidegfront alapvetően a szimpatikus tónus túlsúlyát okozza. Ilyenkor újulnak ki a reumatikus panaszok, válnak aktívvá a gyomorfekélyek, fokozódnak a görcsös hasi panaszok, de gyakoribbá válnak a szívkoszorúér-meszesedés okozta fájdalmak is. Több a szülés - és azon belül a koraszülés, valamint az asztmások jobban fulladnak. Csökken a reakcióidő, emelkedik a hörghurutok száma, magasabb lesz a vérnyomás, és előtérbe kerülnek a görcsök. Kettős fronthatás A Kárpát-medencében, sajátságos földrajzi helyzete miatt, gyakoriak a kettős fronthatások: leggyakrabban a labilis melegfront és a labilis hidegfront fordul elő együtt. Tapasztalatok szerint ennek a két fronthatásnak van a legerőteljesebb hatása vegetatív idegrendszerre. Ilyenkor egyéni érzékenység alapján, a két fronthatás jellemzői keveredve, illetve egymástól függetlenül is jelen lehetnek.

Akár lótrágya is hajthatja a jövő autóját Egy ló egy év alatt termelt trágyájával 10 ezer kilométert haladhatna egy hidrogén hajtású Toyota személyautó, amennyiben a trágyából biogázt, abból pedig villanyáramot, majd vízbontással hidrogént állítanának elő - hangzott el a decentralizált energiaellátásról rendezett konzultáción szerdán Budapesten. A Széchenyi Hajós Egylet Népfőiskola Alapítvány által szervezett rendezvény fő témája a személyi energiaellátás volt, amely decentralizált energia-előállításnak is nevezhető. Az egyik konstrukció lényege, hogy kisméretű reaktorokban biogázt állítanak elő, amelyet követően egy gázzal hajtott motor - generátort forgatva - villanyáramot termel. A konstrukció alapja az a biogáz reaktor, amellyel Kiss Péter tavaly díjat nyert a fiatal feltalálók pályázatán. Jelenleg kipróbálás előtt áll az első elkészült berendezés. A biogáz reaktor fűtőanyaga lehet lótrágya, kerti fű, vagy akár a házi szennyvíztisztító iszapja is. A gáztermelésből visszamaradt anyag pedig - szárítás után - pelletálható, a pellet pedig elégethető. Az energiatermelés következő fázisa egy dízelmotort tartalmaz, amely 10 százalék biodízel üzemanyaggal és 90 százalék biogázzal működik. A biodízelt a gép magának sajtolja - például repcéből - és az áramtermelő generátor mellett pelletáló berendezést is hajt. A konzultáción elhangzott, hogy sorozatgyártás előtt áll - mint magyar találmány - a szilárd test generátor és hőszivattyú. Egyikben sincs mozgó alkatrész. A generátor egy félvezetőket tartalmazó doboz, amelyet például biogáz-láng fűt, a dobozban pedig villanyáram keletkezik. A hőszivattyú nem tartalmaz kompresszort, a jósági foka akár kettő is lehet, vagyis egy kilowatt villanyáramból két kilowatt hőenergiát képes előállítani.

Összefüggést találtak a csipszek és a rák között Dán kutatók először számoltak be arról, hogy közvetlen összefüggés mutatható ki a magas hőmérsékletű sütés-főzés során keletkező akrilamid mennyisége és az emlőrák kialakulásának kockázata között. Az akrilamid egy olyan vegyület, amely szénhidrátokban gazdag élelmiszerek magas hőmérsékleten történő hevítésekor (pl. sütéskor, grillezéskor, zsírban történő sütéskor, pörköléskor) keletkezik. A dohányzás során is jelentős mennyiségben képződik. Azt már évekkel ezelőtt bizonyították, hogy az akrilamid állatoknál rákot okozhat, és azt is tudták, hogy ennek veszélye az embernél sem zárható ki. Éppen ezért számos - olykor egymásnak ellentmondó - hír jelent meg azzal kapcsolatban, hogy mennyi sült krumplit vagy csipszet szabad elfogyasztanunk (mint a forró olajban kisütött, nagy szénhidrát-tartalmú ételek iskolapéldáját). A Foodwatch nevű fogyasztóvédelmi szervezet szerint például egy kisgyermek már napi hat szem burgonyaszirom elfogyasztásával túllépheti az akrilamid napi megengedett adagját, míg az egészségügyi világszervezet által 2002-ben felkért szakemberek arra jutottak, hogy jobb, ha egyáltalán nem eszünk csipszet. Egy évvel később a Journal of Cancer című neves szaklapban publikált tanulmányban egy svájci és egy olasz kutató viszont arra jutott, hogy a sültkrumpli-fogyasztás és a rák kialakulása közti összefüggést kimutató eddigi vizsgálatok elsiették következtetésüket: például nem foglalkoztak az elhízás szerepével, ami szerintük inkább felelős a rák kockázatának növekedéséért. Az akrilamidot övező vitákban lényegi előrelépést jelenthet egy új eredmény: most először számoltak be arról, hogy közvetlen összefüggés mutatható ki a szervezetbe jutott akrilamid mennyisége és az emlőrák kialakulásának kockázata között: az akrilamid növeli az emlőrák kialakulásának esélyét. 10-szeres szintnövekedés: kétszeres emlőrák-kockázat A vizsgálatba 374 idősebb (menopauza utáni korban lévő) nőt vontak be, akiknél kifejlődött az emlőrák. Ugyanennyi egészséges nő alkotta a kontrollcsoportot. Az eddigi felmérésektől eltérően - amelyek a résztvevők étkezési szokásainak folyamatos nyomon követésére alapultak - Henrik Frandsen és kollégái (dán nemzeti élelmezési intézet) vérmintákból állapították meg az akrilamid mennyiségét a nők szervezetében. A kiértékelésnél figyelembe vették a nők dohányzási szokásait is. Az eredmények összefüggést mutattak ki a megemelkedett akrilamid-szint és az emlőrák kialakulása között. Eszerint az akrilamid-szint 10-szeres növekedése kétszeresére növelte az emlőrák kialakulásának kockázatát, különösen az ösztrogénreceptor-pozitív esetekét. Ez a 10-szeres szint egyébként az akrilamidnak legjobban kitett nőkre volt jellemző az akrilamidnak legkevésbé kitett nőkhöz képest. Amit megtehetünk magunkér Bár a témában további vizsgálatok szükségesek, ez az eredmény megerősíti azokat az aggodalmakat, melyek szerint az akrilamid emberben is rákkeltő hatású, méghozzá olyan mennyiségben, amelyet egy átlagosan táplálkozó ember elfogyaszt. A ScienceDaily tudományos hírportál információi szerint egy megjelenés előtt álló holland tanulmány összefüggést tárt fel az akrilamid fogyasztása és a petefészek-, illetve a méhtestrák között. Ugyanakkor egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy nem más, a sütés során az akrilamid mellett keletkező vegyületek fokozzák-e a rák kockázatát, és az is lehetséges, hogy az akrilamid egy része nem is az ételekkel kerül a szervezetünkbe. A szakértők szerint a gyártóknak addig is csökkenteni kellene az ételekbe jutó akrilamid mennyiségét, erre vannak már konkrét ajánlások az EU-ban is. Nekünk pedig annyit mindenképpen érdemes megtennünk, hogy mérsékeljük vagy mellőzzük egyes magas hőfokon készült ételek fogyasztását, főleg gyerekek esetében. Teljesen persze nem tudjuk elkerülni az akrilamidot, hiszen jelen van például a kenyérben, a kekszekben vagy a kávéban is, de csökkenthetjük például a csipszevést. Amit még megtehetünk: nem sütünk többször ugyanabban az olajban (vagy aki ezt nem tudja elkerülni, a sütőzsiradékot használat után azonnal szűrje le, az égett részeket dobja ki), és általában óvatosan járunk el a sütés-főzés során, ahogyan az az alábbiakban is olvasható: "Minden égett, túlhevített élelmiszer fogyasztását kerülni kell, mert úgynevezett poliaromás rákkeltő szénhidrogének, bizonyos élelmiszerekben akril-amid vagy furánok képződhetnek, amelyek nagyobb mennyiségben ártalmasak lehetnek az ember szervezetére. Ezért általában javasolható, hogy 175 fok alatti hőmérsékleten süssünk-főzzünk" - mondta Sohár Pálné élelmiszerkémiai szakértő korábban az [origo] Vendégszobájában. A tanulmány az International Journal of Cancer c. szaklapban jelen tmeg (Acrylamide exposure and incidence of breast cancer among postmenopausal women in the Danish Diet, Cancer and Health study).

Majomagy irányította robot Amerikai és japán kutatók szerdán bejelentették: sikerült összehangolniuk egy robotot egy majom agyával, ami után az állat képes volt csak a gondolataival járásra bírni a robotot. Ez a kísérlet az első nagy lépés ahhoz, hogy megbénult emberek újra képesek legyenek mozogni. A kutatók képesek voltak érzékelni a majom agyának jelzéseit, majd a számítógép által is értelmezhetővé átalakított adatokat az interneten keresztül küldték el a robothoz, ami szinte egyszerre lépkedett a majommal. A robot Kyoto városában, míg a majom az észak-karolinai Duke Egyetemen volt. Mindketten egy-egy futópadon lépkedtek, amelyek nem voltak összekötve. A majom arra is képes volt, hogy csak a robot lábait irányítsa, miközben ő mozdulatlanul állt. A következő fázis a visszacsatolás megoldása lesz, közölték a kutatók, ami után a majom agya lényegében úgy érezheti a robot lábait, mintha azok a sajátjai lennének. A kísérlettel komoly lépést tettek afelé, hogy lebénult emberek újra képesek legyenek irányítani mozgásukat. A terv szerint a lebénult karra vagy lábra egy motorokkal és érzékelőkkel ellátott külső vázat szerelnek, amit összekötnek egy, az agy jelzéseit figyelő szerkezettel.

Kancsalít a nürnbergi jegesmedvekölyök Gondozói szerint kancsalít a nürnbergi állatkertben született jegesmedvekölyök. Az anyja által elutasított bocs egyébként jó egészségnek örvend, gondozói négyóránként táplálják cumisüvegbe töltött tejjel. Nevére pályázatot írtak ki, addig is "Flocke"-nak, azaz hópihének szólítják a kölyköt. A mackót azután szakították el anyjától, és kezdték el mesterségesen táplálni, hogy félő volt, az anyamedve elutasítja és kárt tesz kicsinyében. A berlini Knuthoz hasonlóan egyébként a nürnbergi medvekölyöknek is készítettek egy internetes oldalt, amelyre egy nap alatt több mint 2 millióan voltak kíváncsiak.

Anyák nélkül maradhatnak a kínaiak Még mindig kevés a lánygyermek Kínában, így hiába születnek évente 16 millióan az ázsiai nagyhatalomban, az öregedő populáció és az előnyben részesített fiúgyermekek miatt felborult a nemek aránya, ez pedig szociális időzített bombaként fenyegeti a kínai társadalmat. 2033 után várható a robbanás – vélik a szakértők. Csökkenőben van Kína népességének gyarapodási üteme, a 2033-as csúcsot követően – amikorra várhatóan 1,5 milliárdra nő a lakók száma – évről évre kevesebben lesznek a távol-keleti országban. A harminc éve elkezdett egy gyermekes adópolitika sikerei beértek: a most 1,3 milliárd fős lakosság a születéskorlátozó politika nélkül mára 1,7 milliárd lenne, ez pedig súlyos problémákhoz vezetne – állítja Krémer Balázs, szociológus. Fiút akarnak, pár nélkül maradnak A második és többedik gyerek után ugyanis progresszíven emelkedő adót kell fizetni, ezt pedig a kínaiak többsége nem teheti meg, így marad az egyetlen apróság, amely leginkább fiú. A kínai orvostudomány korán és biztonsággal jelzi a születendő gyerek nemét, ennek következményeként pedig a lány-embriók sokkal gyakrabban válnak az abortusz áldozatává. A hatóságok szerint az egykepolitikával több, mint százmillió gyermek születését akadályozták meg, ami hozzájárult az ország fellendüléséhez. Ez igaz is – teszi hozzá a szakértő, ám több, más problémát okoznak ezzel a társadalomban. Mészáros Sándor, Magyarország pekingi nagykövete a FigyelőNet kérdésre elmondta, hogy főleg vidéken érezhetően és egészségtelenül eltolódott a nemek aránya, ott nem ritka, hogy 100 lánygyermekre 119 vagy 125 fiú jut (összehasonlítva: hazánkban ez az arány 100:106, világviszonylatban pedig 100:105). Ha nem találnak a problémára hatékony orvosságot a kínaiak, elképzelhető, hogy néhány éven belül 30 millió vagy ennél jóval több férfi lesz pár nélkül a nagyhatalomban. Kérdéses nyugdíjasok 2006-ban 15,8 millió újszülöttre 8,9 millió halálozás jutott Kínában, a nettó gyarapodás így 2005-höz képest 6,9 millió volt. Gyakorlatilag fejletlen a nyugdíjrendszerük – magyarázza Kéremer Balázs, szociológus. A szakértő szerint már hiányzik a hagyományos társadalmakra jellemző, az időskori létbiztonság tradicionális eszköze: a sok gyerek, a népes család. Ma senki nem tudja felbecsülni azt, hogy mi lesz a manapság nyugdíjkor közelébe kerülő első egykés idősebb generációval akkor, ha ők maguk már nem lesznek képesek gondoskodni magukról. 2007-től a hatóságok a 60 év felettieket támogatják nyugdíjpótlékkal, de csak azokat, akik egy fiút vagy két lányt neveltek. A szociológus úgy véli: növeli a feszültségeket az is, hogy a döntően vidéki Kína fiataljai a gyors ipari növekedés hívására-szívására egyre inkább a nagyobb városokba költöznek. A nagyobb városokban ugyanis háromezer jüan az átlagkereset, ami 80 ezer forintnak felel meg, vidéken azonban csupán 1900 jüan jöhet össze. A Pekingbe özönlő vándormunkások révén például a főváros lakossága elérte tavaly a 17,4 millió főt, miközben a hatóságok csak 2020-ra számoltak 18 millióval – teszi hozzá Mészáros Sándor.

Az ősegér akkor lehetett, mint egy mai bika Bika nagyságú ősrágcsáló maradványára bukkantak Uruguayban. Az 53 centiméter hosszú csontot a Rio de la Plata folyó partján ásták ki a montevideói természettudományi múzeum őslénytantudósai. Egyben és rendkívül jó állapotban maradt fenn, néhány millió éve pedig egy gigantikus méretű egér koponyájában lehetett - írták a szakértők Brit Tudományos Akadémia folyóiratának új számában. A Josephoartigasia monesi néven katalogizált, eddig ismeretlen faj kifejlett példánya nagyjából akkora lehetett, mint egy bika, átlagos testsúlyuk pedig 1.200 kilogramm körül járhatott. Az óriásrágcsálók 2-4 millió éve éltek, a pliocén és a pleisztocén korban. A bolygót akkoriban hatalmas termetű állatok népesítették be, köztük például 40 centiméteres csőrrel felfegyverzett ragadozó madarak és agyaras nagymacskák. Az uruguayi fosszília sok mindent elárulhat arról, hogyan fejlődtek ki és miért tűntek el ezek az ősszörnyetegek. A legnagyobb élő rágcsálófaj egyébként a legfeljebb 60 kilós dél-amerikai vízidisznó.