Szipi

ez nem igaz, mert amikor a kutyák is elmennek udvarolni, udvaroltatni, vagy csavarognak, akkor a nőstények mindig hazamennek, a fiúk tehetetlenül állnak és bolyonganak, úgy kell őket megkeresni. szipi

sajna ebben érdemben nem tudok nyilatkozni, nem értek ehhez, pont emiatt vártam róla infót, mert roppantul érdekel viszont. szipi

én is azon kapom mostanában magamat, hogy az eget kémlelem, és belelátok vmi alakzatot. a napokban egy nyitott szárnyú madarat véltem felfedezni. olyan szép látvány volt. szipi

ne tudd meg. én a fűrész első részét moziban láttam, de oltárian rosszul is lettem, minden bajom volt, fájtak a végtagjaim stb... a többit már otthon néztem meg, hogy ne legyen közönség. pokoli érzéseket hoz létre bennem egy-egy vízuális látvány. szipi

Szűzhártya A külső húgycsőnyílás alatt a vestibulumban található a hüvelybemenet. A hüvelybemenetben egy körkörös, jelentéktelen, ismeretlen funkciójú hártya található, melyet a görög mitológiában szereplő mennyegzőisten, Hümenaiosz után neveztek el. Valószínűleg kevés olyan egyéb részei vannak a női nemzőszerveknek, melyek oly sok népies hiedelmet és félreértéseket mondhatnának magukénak, mint a szűzhártya. A legtöbb ember nem is tudja, hol van, azt hiszik, valahol a hüvely mélyében, a méhnyak táján helyezkedik el. Általános az a hiedelem, hogy az első koitusznál beszakad bőséges és látható vérzés kíséretében, és minthogy a szüzet ezáltal defloreálják, a szüzesség elvétele különleges és romantikus csengésű nevet kapott. Ha nem jelenik meg vérzés, ez a köztudatban a szüzesség korábbi elvesztésének biztos jele. Ugyanígy azt hiszik, hogy a menstruáció idején szűz nem viselhet vaginális tampont, illetve ha ezt teszi, a szüzesség elvesztését jelenti.Ez mind teljes ostobaság. Az érintetlen hymen a szüzességnek nem bizonyítéka, a beszakadt szűzhártya sem bizonyítéka a megtörtént közösülésnek, és senki, még az orvos sem tudja megmondani, a hüvely megtekintése által sem, megtörtént-e az első közösülés. Általában pontosan meg lehet mondani egy nőről, hogy szült-e már, de lehetetlen megállapítani, szűz-e vagy sem. Ez annak következménye, hogy a hymen lehet: vékony, mint a pókháló, vagy vaskos és húsos; bőven erezett, jó vérellátással, vagy viszonylag erezetlen; nagy a változatosság a tekintetben, hogy a hüvelynyílás mekkora területét fedi; néha annyira rugalmas és tágulékony, hogy még szülés után sem reped be, hanem kinyúlik. A szűzhártya ritkán teljesen elzárhatja a hüvelybemenetet. Ezt imperforált (nem lyukas) hymennek nevezik, és általában serdülőkorban derül ki. Az ilyen, nem átjárható szűzhártyájú leány hónapról hónapra a hüvelybe menstruál, a vér meggyűlik a hüvelyben, ezt nevezzük haematocolposnak (hüvelyi vérgyülem). Ha nem fedezik fel, a menstruációs vér kitöltheti a méhüreget és a petevezetéket is. A hymen bemetszése megoldja a problémát, és nincs további következménye.Másik variáns az osztott szűzhártya. Ha a válaszfal nem túl vaskos és eléggé tágulékony, a közösülést nem gátolja. Ilyen esetben a tampon felhelyezése sem ütközik akadályba, bár az eltávolításnál némely nehézségekkel számolni kell. Szülés után a szűzhártya folyamatos szegélye általában megszűnik, és különálló maradványok formájában látható, kis résekkel. Ezeket hívják carunculae hymenalesnek. A szűzhártya az egész élet során megmarad, nincs funkciója, és jobbára csak fejlődéstani maradvány. Pszichológiai, szociológiai és kulturális jelentősége csak azok számára van, akik hisznek a mitológiában.

én is sok dohányost ismerek, de erről nem tudtam, hogy vakság..... szipi

elmagyarázod, hogy mi a gusztustalan számodra? szerintem ez tök jóóó dolog, hisz nem rágják szét a kukacok az embert, hanem vmilyen módon konzerválódnak. szipi

ezek olyan érdekes cikkek, amiknél úgy éreztem, hogy feltétlenül meg kell veletek osztanom, sokmindenre kaphatunk választ, az egyszerű dolgokra is. engem gyerekkoromban mindig azzal ijesztgettek a strandon az úszómesterek, hogy azonnal jőjjek ki, mert a villám belecsap a vízbe és nekem annyi. és most meg kiderül, hogy semmi bajom sem lesz? szipi

hááát, gyerekek, nekem régen annyira alacsony volt a vérnyomásom, hogy állandóan elájultam. ez mostanra már megoldódott, és inkább nem kísérleteznék ezzel. szipi

gyerekek! ha ez a tény igaz, akkor én állandóan fel lennék töltve, mert írtó sokat megyek, azaz kirándulok. ingaként áramot fejlesztenék?? ez nagyon jóóóó. szipi

gyerekek! én többször elolvastam ezt a cikket, de még mindig nem értem, hogy ez most mire is jóóó??? vagy csak egy egyszerű felfedezés? de akkor meg mi haszna van??? ha van vki, aki ért hozzá, arra kérném magyarázza már el nekem. érdekelne nagyon. szipi

én személy szerint roppantul örülök ezeknek a feltalálásoknak, meg kutatásoknak, mert így sok beteg ember életkörülményein lehet segíteni. óriási felfedezésnek találom. szipi

csajszi vok. soha nem próbáltam, de nem is szeretném, undorodok már a tudatától is. szipi

hát ha ez a zsírszöveten múlik, akkor rajtam nem sok tetemviasz lesz szipi

nagyon tudnék értékelni egy ilyen kütyüt, és tuti nagy szükség lenne rá, mivel tényleg kiborító ha egy fontos élethelyzetben lemerül a teló. szipi

én tökéletesen érzem, és sokszor nagyon idegesítő tud ám lenni, mert bármit látok, ami fájdalommal jár, akkor azon a helyen nekem is van egy kellemetlen érzés. szipi

én sem, és még soha nem is próbáltam ki. szipi

A dohányzás vakságot okozhat A dohányzás azon kívül, hogy súlyos légzőszervi és keringési betegségeket okoz, károsan befolyásolhatja a látást is. A nikotinfüggőket kétszer olyan gyakran éri utol egy bizonyos vakságot okozó szembetegség, mint a nemdohányzókat - állapították meg brit kutatók. „Az úgynevezett öregkori pigment degeneráció és a dohányzás közötti kapcsolat legalább olyan erős, mint a dohányzás és a tüdőrák közötti összefüggés" - írta az Ananova című honlap. Nagy-Britanniában legalább ötszázezer ember él együtt ezzel a betegséggel, ami a látás elvesztésének fő oka a szigetországban. Egy felmérésből kiderült, hogy a dohányzóknak mindössze hét százaléka tudja, hogy szenvedélyük közelebb viszi őket ehhez a súlyos, végső soron a látás elvesztését okozó állapothoz. Tíz dohányosból hét ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy felhagyna a rágyújtással, ha bizonyosan tudná, hogy ezzel a szenvedéllyel szeme világának elvesztését kockáztatja. „Hosszú évek óta dohányzom, és most időskori pigment degenerációt diagnosztizáltak az orvosok. Az egyik szememre valószínűleg meg fogok vakulni. Ha korábban tudtam volna, hogy elveszíthetem a szemem világát, már régen leszoktam volna a cigarettáról"- mondta az ötvenéves Pauline Edwards, ápolónő Sálfordból.

Gyógyító művészet A művészet mély hatással van mindenkire: zenehallgatással oldható a stressz, múlik a feszültség. Az orvoslás régóta felismerte, hogy a lelki- és elmebajok gyógyitásában óriási hatásuk van a művészeteknek. Terápiás céllal már a 18. században alkalmazták a festészetet és a színjátszást: ebből az időszakból híres példa a módszerre a De Sade márki által is „lakott" charentoni elmeintézetben rendezett színi előadások. A művészetterápia a 20. században teljesedett ki, elsősorban csoportos keretek között alkalmazzák, komoly pszichiátriai betegségek és enyhébb lelki zavarokban szenvedő embereknél egyaránt. (Ugyanakkor mindazoknak segítség e módszer, akiknek vannak kimondatlan szorongásai, elfojtott feszültségei, tudattalanba száműzött problémái - azaz gyakorlatilag mindenkinek.) A pszichés problémák következménye az érzelmi élet felborulása, az önkifejezés lehetetlenné válása, a kapcsolatok beszűkülése. Mindezek akár passzív, akár aktív módszerrel oldhatók, azaz a művészi élmény befogadása, vagy az alkotó, cselekvő részvétel egyaránt szerepel a módszerek között. A művészeti ág kiválasztását -mozgás (tánc), rajz, zene, ének, drámajáték, színjátszás - a beteg egyénisége és problémájának jellege határozza meg. Nem az „előadásmód" színvonala fontos, hanem a megnyilatkozás, az önkifejezés, a folyamatok, melyek a tevékenység során lezajlanak a cselekvő emberben. Egyrészt a gyógyító terapeuta pontosan megismerheti közben a páciens problémáit, másrészt a gyógyulás is megindul: az emberi kapcsolatok javulnak, az indulatok áttételesen levezethetők. Aki képes az érzéseit, érzelmeit, vágyait ily módon felszínre hozni, megfogalmazni közelebb kerül a görcsei, gátlásai feloldásához.

Érzem a fájdalmadat! A római La Sapienza Egyetemen közleményben számoltak be Salvatore Aglioti és munkatársai arról, hogy a fájdalom áldozata és szemlélője ugyanazt a fizikai reakciót éli át. Ez persze nem újdonság azok számára, akik a moziban vagy a képernyő előtt eltakarják a szemüket, amikor valakibe például injekciós tűt szúrnak, a brutáiisabb cselekményekről már nem is szólva. Az az ember ugyanis, aki nézi az injekciós tűt, ugyanazt a fájdalmat érzi a karjában, mint az, aki kapja a szúrást. Ennek a jelenségnek a tudományos igazolása azonban sokkal bonyolultabb, mint amilyennek első pillantásra látszik. De tény, hogy a római kutatók is injekciós tű szúrásának videóképeit mutatták azoknak az önkénteseknek, akiknek a bőrére elektródokat erősítettek azon a helyen, ahol a képen a tűszúrás látszott. Ilyen módon az izmok összehúzódását mérték, és kiderült, hogy a „néző" valóban fájdalmat érez ugyanazon a helyen. De ennél még bonyolultabb módon is ellenőrizték a jelenséget. Az úgynevezett koponyán keresztül ható mágneses ingerléssel összehúzódásra késztették az izmokat a kísérleti alanyokban azzal a módszerrel, hogy az agynak azokat a területeit ingerelték, amelyek a mozgást szabályozzák. Ezáltal is igazolták azt a bonyolult jelenséget, amely egyetlen szóval így fejezhető ki: együttérzés.

Őssejt és hajszál A haj folyamatosan növekszik, az elvésztett szálak pedig állandóan pótlódnak. Havonta körülbelül tizenkét és fél milliméterrel lesz hosszabb egy hajszál. Az embernek körülbelül százezer hajszála van, a szőkéknek száznegyvenezer, a barnáknak százhúszezer, a vörös hajúaknak kilencvenezer. Egyetlen hajszál élettartama öt évre tehető, egy új hajszál mintegy három-hat hónap alatt nő ki. Mivel a haj gyorsan növekszik, kiváló forrása lehet az őssejteknek. Az őssejtek azok az éretlen sejtek, amelyekből bármilyen szövet kialakulhat a szervezetben. A hajszál a hajtüszőből nő ki, a tüszősejtek pedig a tüszők oldalán lévő őssejttelepből képződnek. A pennsylvaniai egyetem kutatói már régen javasolták, hogy ezeket a sejteket kellene felhasználni a kopaszodás kezelésében. Újabban azonban dr. Jaszuki Amoh és munkatársai, a San Diegó-i University of California kutatói kimutatták, hogy ezek az őssejtek neurológiai betegségek, például a Parkinson-kór kezelésére is használhatók. Kísérleteik során kiderült, hogy egerek bajuszának tüsző őssejtjei a nestin nevű anyagot termelik, amely anyag jól ismert jelzés a sejteknek, hogy idegsejt fejlődjön belőlük. A következő lépésben azt vizsgálták, hogy képes-e érett idegsejt is kifejlődni ily módon. Azt tapasztalták, hogy az egerek bőre alá ültetve az őssejteket, ki tudnak alakulni érett idegsejtek is. Az ilyen szőrtüsző őssejtekből bőrsejtek, izomsejtek és a pigmentek termelődéséért felelős melanociták is kialakulhatnak. Az eredmények arra mutatnak, hogy kiváló terápiás lehetőség az őssejtekből kialakítható testi sejtek növesztése, és remélik a kutatók, hogy az így nyert szövetek minőségi szempontból is megfelelnek a szervezet különféle sejtjeinek és szöveteinek.

Amikor megáll a fény Ilyen nincs, hogy a fény megáll a levegőben, kiálthat fel bárki. Hát, ha nem is a levegőben, de ha egy bizonyos kristályon halad keresztül, ezt a trükköt meg lehet valósítani. 2005. május 26-án egy ausztrál kutató, Jevon Longdell legalábbis erről számolt be az amerikai Baltimore-ban rendezett konferencián, amelyet lézerekről és elektrooptikai eszközökről tartottak. Méghozzá nem is akármilyen rekordról van szó. Több mint egy másodpercig sikerült egy lézersugár áthaladását megállítani. Más kutatók már korábban is kísérleteztek, hogy a fény „befékezze" saját magát: úgynevezett „kapcsolólézert" irányítottak egy bizonyos gázra. Teljes fényerőnél a lézersugár átsuhant a gázon, de amikor a fényerőt csökkentették, a lézerfény különleges állapotba hozta a gázatomokat, és az atomok ennek következtében megmakacsolták magukat: egyre kevésbé engedték át a fotonokat. Ennek következtében a fénysugár haladása lelassult, sőt, azt is el tudták érni, hogy megálljon. Ha növelték a lézer erősségét, a fény ismét útnak indult. Korábban ez egy ezredmásodpercig sikerült, nemrég azonban Canberrában, az Ausztráliai Nemzeti Egyetemen az abszolút nulla fok közelében egy bizonyos anyaggal szennyezett kristályban bekövetkezett a döbbenetes jelenség: a fény több mint egy másodpercre leállt a kristályban!

Gondolatolvasó mikrochip Brain Nagle, húszéves amerikai fiatalember nyaktól lefelé teljesen lebénult. A Rhode Island-i John Donog-ue neurológus által vezetett kutató-soport mikrochipet ültetett az agyába, körülbelül egy milliméter mélyen, mozgásokat szabályozó agyi központba. A chip mintegy száz nagyon vékony kis elektródából áll, és képes arra, hogy a páciens bizonyos egyszerű gondolatait számítógép segítségével végrehajtsa. A beültetett elektródákat összekötötték a számítógépel, ami ily módon képes volt lefordítani az agyi impulzusokat a gép kurzorának mozgására. A beteg képes volt a berendezés segítségével például bekapcsolni vagy kikapcsolni a tévékészüléket, vagy változtatni a csatornákat, felhangosítani az adást. A számítógép képernyője távirányító rendszerként működött, a fiatalember a gondolataival tudta módosítani a kurzor mozgását. Donoghue professzor szerint a végső cél az, hogy a lebénult emberek mozgásképességét, ha csak részlegesen és korlátozott formában is, de visszaállítsák. Távoli jövőben elképzelhetőnek tartja olyan elemmel működő eszköz használatát is, ami képes a beteg és bénult izmok stimulálására is. Minden egyszerűnek tűnő mozgás során agysejtek milliói működnek összerendezetten, aminek kísérleti rekonstrukciója még nagyon messze van a jelentől. De ilyen kicsi mikrochip beültetése, bármennyire is csak nagyon kevés idegsejttel tud kapcsolatot létesíteni, igen fontos lépés lehet a kutatások folytatása szempontjából, melyet szerte a világon emberek milliói várnak reménykedve.

Tériszony és egyensúlyvesztés A szédüléssel járó megbetegedések a civilizációs ártalmak és a lakosság elöregedése miatt egyre gyakoribbak. A beteg számára a tünet megterhelő, munkaképességét, mindennapi tevékenységét befolyásolja, ezért megszüntetése, kezelése elengedhetetlen. A központi idegrendszer betegségei közül a keringészavarok, a sclerosis multiplex, a daganatok, a migrén és a gyulladásos betegségek okoznak leggyakrabban szédülést. Az alacsony és a magas vérnyomás egyaránt okozhat szédülést. Ez a leggyakrabban előforduló panasz sokféle eredetű lehet. A valódi szédülés általában kifejezett mozgás, forgás, dőlés, ingadozás, liftérzés vagy eséshajlam formájában jellemezhető, illetve a tárgyak mozgásának, forgásának téves érzékelésével. A nem valódi szédülés bizonytalanságot, tériszonyt, az egyensúlyvesztés érzetét kelti. A testhelyzetünk érzékeléséért és az egyensúly megtartásáért a belső fülben lévő egyensúly-érzékelő szerv a felelős. Az innen kiinduló idegpálya az agy számos területével áll kapcsolatban. Ezen rendszer működésének zavara szédülést okozhat, kísérő tünete lehet a sápadtság, verejtékezés, hányinger, hányás, halláscsökkenés, fülzúgás. Az utóbbi időben mind gyakrabban okoz panaszt a nyakcsigolyák elváltozása. A szédülés a fej mozgatásakor, hátrafeszítésekor lép fel. Jó eredményt lehet elérni gerinctornával, masz-szírozással, fizikoterápiával. A szédülés jellegzetességeinek pontos megismerése meghatározza a további teendőket. A tartama lehet másodpercektől, percektől kezdve akár hetekig, hónapokig vagy évekig tartó. Szerteágazó okok húzódhatnak meg a szédüléses panaszok hátterében. A pontos diagnózis felállítása után a megfelelő gyógyszerek kiválasztása a tünetek súlyossága és időtartama alapján történik. A gyógyszeres tüneti kezelés mellett nagyon fontos az egyensúlyszervi torna.

Félrevezetö csontok Aki azt hinné, hogy a csontjai alapján éve pontosan meg lehet mondani egy elhunyt személy korát, nem kis csalódással veheti tudomásul két angol kutató, Tania Kausmally és Jek Bekvalac vizsgálati eredményeit. 2000-ben egy építkezés során Chelsea városának régi temetőjében 26 csontvázat hoztak felszínre. A szakemberek abból a szempontból elemezték ők hogy mennyire pontosan egyezik a történelmi feljegyzésekkel a szabványos módszerekkelmegállapított életkoruk. Egy eljárás segítségével a megtalált csontokon azokat a változásokat vizsgálták, amelyek például a gerincoszlop és a medencecsont találkozásánál mentek végbe. Kiderült, hogy az esetek 66 százalékában hibásnak bizonyult a megbecsült életkor. A kutatok ugyanazokat a módszereket különfé emberek csontjain alkalmazva, gyakran teljesen eltérő életkori becsléseket kaptak: egy-egy csontváz esetében akár 81 százalékos ingadozást is tapasztaltak. A gondot az okozza, hogy különféle kopások és torzulások az egyik emberen gyorsabban jelentkezhetnek mint a másikon. Elképzelhető, hogy egy harmincévesnek és egy hetvenévesnek a csontjai ugyanolyan állapotban vannak. Az eredmények láttán egy másik angol kutatc Hoiger Schutkowski kijelentette: a csontváza ilyen alapon csak három életkori csoportba oszthatók: fiatal, középkorú és öreg.