-
Pontszám
1,659 -
Csatlakozott
-
Utoljára itt járt
Tartalom típusa
Profiles
Fórumok
Articles
Minden tőle: bikas
-
Itt egy hír a filmről. Nem készül folytatás a Zombieland-hez? A BitTorrent múlt heti letöltési toplistáján a Zombieland című film szerezte meg az első helyet. Alkotói érthető módon nem örülnek ennek a "sikernek", sőt úgy vélik, az illegális letöltés nagy aránya miatt egyre kevésbé valószínű, hogy a horrorkomédia folytatása valaha is elkészül? ? olvasható a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület hírlevelében. A BitTorrent hétről hétre összeállított letöltési toplistáján a múlt héten a legtöbbet letöltött film - nem feltétlenül megtisztelő címét - a Magyarországon még bemutatás előtt álló Zombieland szerezte meg. A TorrentFreak beszámolója szerint a horrorkomédiát már több mint egymillió alkalommal töltötték le illegálisan az internetezők. A film alkotói érthető módon nem örülnek ennek az eredménynek. A hírre reagáló Rhett Reese, a film egyik forgatókönyvírója szerint az illegális letöltés nagy aránya miatt meglehetősen valószínű, hogy nem készítik el a produkció folytatását. Forrás: 168ora
-
Szerettem az alien filmeket, ha tényleg lesz 5 akkor nincs más dolgunk mint várni rá.
-
A hatalmas, több mint négyméteres szárnyfesztávolságú albatroszok a partoktól több ezer kilométerre is könnyedén eltávolodhatnak. Ráadásul úgy, hogy szárnyaikat szinte nem is mozgatják. Persze csak látszólag, mert azokat fel- és leszálláskor nagyon is lengetik, ám siklás közben szárnycsapások helyett különlegesen hosszú evezőtollaik állítgatásával változtatják szükség szerint szárnyaik íveltségét, görbültségét. Hasonlóan a repülőgépekhez, amelyek szárnyainak hátsó éleit felszálláskor a görbültség fokozására lefelé térítik ki. Ezáltal a szárnyak felett a hosszabb útra kényszerülő levegő felgyorsul, ritkábbá válik, alul meg összetömörül. A felső légritkulás és az alsó nyomásnövekedés emeli végül a gépet a levegőbe. Leszálláskor az ívelőlapokat még jobban kitérítik, hogy azok légellenállása már lassítja is a gépet. Részben a hatalmas madarak technikáját szeretnék utánozni az angol Bristol Robotics Laboratory kutatói, akik a vitorlázórepülőként is ismert Markus Deittert ötlete alapján nekiláttak egy energiát nem igénylő, pilóta nélküli kis felderítőgép megalkotásának. Ezért a téma vezetője, Tony Pipe a munkába bevonta az oxfordi egyetemen az állatok repülését tanulmányozó Adrian Thomas zoológust is. Közreműködésével olyan kis, háromméteres fesztávú repülőt kívánnak készíteni, amely a halászok, a partvédelem, vagy a kábítószervadászok hajóiról indítva, majd távirányítással vezérelve küldhetne videojelentéseket a környező vizekről. A repüléséhez szükséges energiát pedig a tengerek feletti levegőből nyerné. Csakúgy, mint az albatroszfélék. Az albatroszfélék ugyanis megtanulták, hogy közvetlenül a tengerek hullámai felett felfelé is áramlik a levegő. Egyrészt, amikor a szél a hullámokat követve, azok hátára felsiklik, másrészt, amikor szélcsendes időben a gyorsan futó hullámok tolják fel maguk előtt a levegőt. Az állatok pontosan megérzik, hogy hol torlódik magasba a levegő és abban, látszólag mozdulatlan szárnyakkal siklanak. Siklás közben ugyan veszítenek a magasságukból, de - hasonlóan a vitorlázógépekhez - kevesebbet, mint amennyit a levegővel együtt emelkedve nyernek. Teljes szélcsendben is nagyon messzire siklanak el, mert a sík vízfelület és a kiterjesztett, de ívelt, görbült szárnyak közé szoruló levegő, az úgynevezett párnahatás is gerjeszt némi felfelé emelő légerőt. Azonban nemcsak alacsonyan, a hullámok felett képesek mozdulatlan szárnyakkal messzire elrepülni, hanem körülbelül 30 méteres magasságig is. Ehhez az úgynevezett dinamikus vitorlázást sajátították el. Ehhez a levegőt felfelé hajtó erőt az alacsonyan a vízfelszíni súrlódás által lefékezett szél és a magasban eredeti sebességével haladó légáramlat különbsége adja. Ha 30 méter magasan 40 km/óra a szél sebessége, 2 méteren már csak 7 km/óra. S mert a fenti, gyorsabb levegő ritkább, felfelé szívóhatás keletkezik, ezért a levegő alulról folyamatosan felfelé igyekszik. Az albatroszok ezt a feláramlást is képesek kihasználni. A brit kutatók is ezt szeretnék hasznosítani, s egyelőre a számítógépes szimulációkig jutottak, amelyek azonban sikeresen igazolják az elméletet. (nol)
-
Megtalálták azt a gént, amely a beszédet lehetővé teszi, tehát míg az emberekben megvan, az állatokból hiányzik. Amerikai kutatók úgy vélik, hogy a FOXP2 nevű gén az emberi beszéd kulcstényezője. Ez a gén számos más gént szabályoz, ezáltal teszi lehetővé a beszédet. A Los Angelesben lévő Kaliforniai Egyetem (UCLA) szakemberei 116 olyan gént találtak, amelyek másként viselkednek, mint például a csimpánzoknál, s ezt a különbséget a FOXP2 gén jelenlétével magyarázzák, amely az állatokban nincs meg. A kutatásról a Nature tudományos folyóirat legfrissebb számában jelent meg tanulmány. (stop)
-
Minden jel szerint túlélte az agyműtétet az a fiatal nő, aki Kr. u. 800 körül eset át a beavatkozáson Írországban, a mai Donegal környékén. Donegalban útépítés során bukkantak arra a középkori temetőre, ahová a VII-IX. századtól egészen a XVI. századig temetkeztek. Az itt feltárt 1300 férfi, nő és gyermek földi maradványai alapján a tudósok megismerhetik, hogy milyen betegségekben szenvedtek a térség lakosai a középkorban - olvasható a The Irish Times honlapján. Bár a csontmaradványok vizsgálata még csak a kezdetén tart, az antropológusok már megállapították, hogy a helyi közösség tagjai közül voltak, akik tuberkulózisban szenvedtek, s előfordultak daganatos megbetegedések is. Jó néhányan erőszakos halált haltak, legalábbis erről tanúskodnak a koponyájukra mért kardvágások. Három kamasz csontjain is fegyver okozta sérülés látható, aminek alapján meg lehet becsülni, hogy körülbelül hány éves korban találták elég érettnek a fiatalokat a fegyverforgatásra. Sok olyan csontkárosodást találtak, amelyek fertőzésnek tudhatók be. Fiatal gyermekek maradványai arról tanúskodnak, hogy C-vitamin hiánya miatt skorbutban betegedtek meg. A kicsik közül sokan vashiányos anémiában (vérszegénységben) szenvedtek. A skorbut és a vérszegénység viszont a korabeli étrend hiányosságairól árulkodik. Egy fiatal nő agyműtét miatt koponyalékelésen esett át. A csont a seb helyén növekedésnek indult, vagyis a beteg túlélte a műtétet. A legérdekesebb lelet egy fiatal férfié, aki összenőtt alsó végtagokkal született. "A férfi 30 éves kora körül hunyt el, ez megfelelt az akkori átlagéletkornak. Mindenhová vinni kellett őt, és megadták neki a végtisztességet, ez pedig sokat elárul a középkori társadalomról, arról, hogy hogyan bántak a fogyatékkal élő embertársaikkal" - hangsúlyozta Michael MacDonagh, a Nemzeti Útépítési Felügyelet vezető régésze. (InfoRadio/MTI)
-
Hamarosan piacra kerülhet az az új technológia, amely megelőzheti a laptopokban és mobiltelefonokban használt lítium akkumulátorok meggyulladását - jelentette be az eszközt fejlesztő tajvani Ipartechnológiai Kutatóintézet (ITRI). A lítium akkumulátorok rövidzárlatakor hirtelen, mintegy 500 Celsius fokos hőmérséklet keletkezik, amely az akkumulátorok lángra lobbanását, a gyors hőtágulás pedig a burkolat felrobbanását is okozhatja. A Stoba nevű porózus anyagot az akkumulátor negatív és pozitív pólusai közé illesztik, amely az akkumulátor hirtelen melegedésekor 130 fokon vékony hártyává alakul és megállítja a további reakciót. Alex Pang, a négy évvel ezelőtt indult kutatás vezetője elmondta, hogy teljesen új anyagot hoztak létre, amelyre már nagy szükség volt, ugyanis a lítium akkumulátorok túlmelegedésének olyan nagy az esélye, hogy az amerikai közlekedési minisztérium a múlt hónapban "veszélyes anyagnak" minősítette az energiatároló berendezéseket. A kormány szerint a lítium akkumulátorok szállítói közül sokan nem is sejtik, hogy milyen veszélyeknek vannak kitéve. Például egy zárlatos telep okozta repülőgéptűznek végzetes következményei lehetnek. "A tajvani gyártók jelenleg a termék tesztelését végzik, a Stobával szerelt cellák szállítását 2010 első negyedévében kezdik meg" - mondta a kutató, hozzátéve, hogy az új technológia mindössze 2-3 százalékkal növeli a gyártási költségeket. (mti)
-
Évtizedeken át nyilvánvalónak tartották, hogy a dinoszauruszok hidegvérűek voltak, ám amerikai kutatók ma már sokkal inkább azt tartják valószínűnek, hogy a dinók melegvérűek voltak, és ez is hozzájárult hatalmas evolúciós sikerükhöz. Félreértés ne essék: kihaltak ugyan, de a dinoszauruszok rendkívül sikeresek voltak evolúciós értelemben. A homo sapiensek, azaz mi, emberek még csak kétszázezer éve vagyunk jelen, s ez semmi ahhoz képest, hogy a dinók 160 millió évig éltek a Földön. Amerikai kutatók szerint ebben a sikerben az is közrejátszhatott, hogy a dinók a széles körben elfogadott nézettel szemben melegvérűek voltak. A szakemberek azt számolták ki, hogy 13 dinófajnak mekkora energiára volt szüksége a mozgáshoz, s arra jutottak, hogy közülük valószínűleg mind, de legalább öt alighanem melegvérű volt. Energiafelhasználásuk járás és futás közben túl nagy volt, ezért inkább az képzelhető el, hogy melegvérűek voltak. A melegvérű állatok túlélési esélye jóval nagyobb, ám sokkal többet is kell enniük, több energiát használnak fel, különben könnyen lehűlhetnek, és a mozgáshoz is sok energia kell. Tévhit, hogy a dinók lomha állatok voltak, a legtöbb dinoszaurusz olyan fürge volt, mint sok mai emlős és ragadozó. (STOP/Live Science)
-
Na akkor, hogy is van ez? Voltam én is.
-
COD4. Medal is jó, de a COD4, ááááá
-
Régebben Philipset vettem, az is bevált, de mostmár csakis Verbatim jóhat szóba, meg még a TDK.
-
4510
-
Nekem is csak a DVDRIP, BRRIP és HDRIP jöhet szóba.
-
4507
-
4504
-
Most akkor mennyi is? Mert ahonnan vissza kell számolni az 6 jegyű, ez pedig már 7 jegyű ahol járunk. xD Valaki rontott.
-
Nem, vagy ez most a lányoknak szólt?
-
Lehet, hogy így is ki fog halni.
-
Ezt nem értem, mindenki emlékszik a jelére, csak én nem??? :S:S:( Nem emlékszem ráááááá. áááááááááááá
-
4501
-
4499
-
Hülyékből van a legtöbb
-
Régebben mindegy volt, de most már csak szinkronosan nézem meg őket.
-
Nem,és nem is tervezem. Szerintem hülyeség az egész, de ez az én véleményem. Még jó, hogy mindenki saját maga dönti el, hogy mit csinál.