Szipi Posted Augusztus 8, 2007 Share Posted Augusztus 8, 2007 Tériszony és egyensúlyvesztés A szédüléssel járó megbetegedések a civilizációs ártalmak és a lakosság elöregedése miatt egyre gyakoribbak. A beteg számára a tünet megterhelő, munkaképességét, mindennapi tevékenységét befolyásolja, ezért megszüntetése, kezelése elengedhetetlen. A központi idegrendszer betegségei közül a keringészavarok, a sclerosis multiplex, a daganatok, a migrén és a gyulladásos betegségek okoznak leggyakrabban szédülést. Az alacsony és a magas vérnyomás egyaránt okozhat szédülést. Ez a leggyakrabban előforduló panasz sokféle eredetű lehet. A valódi szédülés általában kifejezett mozgás, forgás, dőlés, ingadozás, liftérzés vagy eséshajlam formájában jellemezhető, illetve a tárgyak mozgásának, forgásának téves érzékelésével. A nem valódi szédülés bizonytalanságot, tériszonyt, az egyensúlyvesztés érzetét kelti. A testhelyzetünk érzékeléséért és az egyensúly megtartásáért a belső fülben lévő egyensúly-érzékelő szerv a felelős. Az innen kiinduló idegpálya az agy számos területével áll kapcsolatban. Ezen rendszer működésének zavara szédülést okozhat, kísérő tünete lehet a sápadtság, verejtékezés, hányinger, hányás, halláscsökkenés, fülzúgás. Az utóbbi időben mind gyakrabban okoz panaszt a nyakcsigolyák elváltozása. A szédülés a fej mozgatásakor, hátrafeszítésekor lép fel. Jó eredményt lehet elérni gerinctornával, masz-szírozással, fizikoterápiával. A szédülés jellegzetességeinek pontos megismerése meghatározza a további teendőket. A tartama lehet másodpercektől, percektől kezdve akár hetekig, hónapokig vagy évekig tartó. Szerteágazó okok húzódhatnak meg a szédüléses panaszok hátterében. A pontos diagnózis felállítása után a megfelelő gyógyszerek kiválasztása a tünetek súlyossága és időtartama alapján történik. A gyógyszeres tüneti kezelés mellett nagyon fontos az egyensúlyszervi torna. 1 Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
nimtom Posted Augusztus 15, 2007 Share Posted Augusztus 15, 2007 Ha jelentkezik ilyen probléma, akkor majd még 1x elolvasom, de akkor már úgy, h. meg is jegyezzem. Bár ami hirtelen fontos, az a gerinctorna, a masszírozás és a fizikoterápia. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Szipi Posted Augusztus 21, 2007 Author Share Posted Augusztus 21, 2007 nekem régen alacsony volt a vérnyomásom, és sokat is ájultam emiatt, de aztán rendeződött. most csak arra kell ügyelnem, hogy legyen kajcsi a pocakomban, és akkor nem lesz terülés. szipi Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
nimtom Posted Augusztus 21, 2007 Share Posted Augusztus 21, 2007 Hát ez jó, nem lesz terülés. Azért azzal már csak nincs oly sok gond, h. legyen vmi a pocokban....őőőő akarom mondani, ill. írni a pocakban Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
GaBooST Posted Augusztus 21, 2007 Share Posted Augusztus 21, 2007 na hát igen érdekes cikk nekem nem szokott túl sokat fájni a fejem a vérnyomással kapcsolatban ha valakinek sokat vérzik az orra(tegyük fel nem azért mert beverik) akkor felnött korában magas lesz a vérnyomása Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Dinnye92 Posted Augusztus 21, 2007 Share Posted Augusztus 21, 2007 Hát, akinek a magas vérnyomása miatt pattan el az orrában a vér, az örüljön, hogy nem az agyában pattant el... :S Amúgy jó cikk, köszi! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Amcsi92 Posted Augusztus 21, 2007 Share Posted Augusztus 21, 2007 na hát igen érdekes cikk nekem nem szokott túl sokat fájni a fejem a vérnyomással kapcsolatban ha valakinek sokat vérzik az orra(tegyük fel nem azért mert beverik) akkor felnött korában magas lesz a vérnyomása Szerintem nem attól lesz magas a vérnyomása valakinek, ha sokat vérzik az orra, mert az már a magas vérnyomásnak jele. Édesapámnak is magas a vérnyomása, volt hogy 200 feletti is volt neki, mostmár szerencsére tudták szabályozni gyógyszerekkel, sokmindenről le kellett mondania, de így is teljes életet él. És igaz, örüljön ilyenkor az ember ha nem kap agyvérzést! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Szipi Posted Augusztus 25, 2007 Author Share Posted Augusztus 25, 2007 Szédülésről akkor beszélünk, amikor akkor is érzünk mozgást, amikor nincs. Enyhe közérzetrontó szédüléstől a járásképtelenségig vezető szédüléssel kerülhetünk szembe. A szédülés okai között nagyon sokféle betegség szerepel a vérnyomás és a vércukor ingadozása, vérszegénység, enyhe vírusos megbetegedések, de kísérője lehet az agyi érelmeszesedésnek, a nyaki gerinc funkció zavarainak (vertebrobasilaris insufficientia =VBI), látási zavaroknak (kettőslátás, csökkent látás) kifáradásnak, sőt agyi térszűkítő folyamatoknak is. Szívritmuszavar agyi vérellátási hiányt okozva hoz létre szédülést. De gyógyszer mellékhatás, köhögés vagy koponya sérülése következtében is jelentkezhet. Gyakran a szorongást, bizonytalanságérzést is szédülésként éljük meg. A valódi, orvosi értelemben vett szédülés (vertigo) rendszerint egyirányú és gyakran forgó jellegű (mint a körhintából kiszálláskor), A szédülésérzés a belsőfül és az agyi centrumok közvetítésével jön létre. A belsőfül érzékelő sejtjei információkat küldenek a nyúltvelőbe testünk helyzetéről, majd innen történik a visszacsatolás, mely biztosítja testtartásunkat. E rendszer szabályozása összeköttetésben áll a szemmozgató izmokkal. A szemtekerezgés (nystagmus) fontos diagnosztikus jele a szédülésnek. E rendszer bármely pontjának sérülése végül is egyensúlyzavarokhoz, szédüléshez vezethet. Szédülés jelentkezésekor mindig forduljunk orvoshoz, mert igen sok betegség állhat a hátterében. Főként el kell döntenie az orvosnak, hogy egy banális vírusfertőzés, az egyensúlyközpontra hatva okozza a tüneteket, vagy például egy jelentős vérnyomás-kiugrást kísérő agyi érkatasztrófa része. Ha perifériás eredetű a szédülés, akkor gyakran hallásromlás és fülzúgás (tinnitus) is kíséri, míg a központi eredetűt inkább zsibbadás, fejfájás. Az okok tisztázása érdekében otoneurológiai kivizsgálás szükséges, a szemészeti, neurológiai (ideggyógyász) és belorvosi vizsgálat mellett. Az időskori szédülés igen gyakran az agyi erek meszesedése, az arterioszklerózis kísérője. sajnos nehezen javítható. A diagnózis ismertében is legtöbbször a szédülés kezelése tüneti. Ez lehet gyógyszeres, de lehet életmód változtatással, egyensúlyi rehabilitációs tornagyakorlatokkal is segíteni rajta. A szédüléskor használt gyógyszerek részben fedik a hányás esetén használtakat. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
curly Posted Augusztus 26, 2007 Share Posted Augusztus 26, 2007 köszi szipi!!!!!!!!!! Ezt is elolvastam! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.