Ha eldördül a startpisztoly

[Szipi]

Ha eldördül a startpisztoly

 

Senki nem állt stopperórával a kezében Athén városkapujában Kr. e. 490-ben, amikor a maratoni csatamezőről egy névtelen harcos megvitte a hírt a perzsák felett aratott győzelemről. A kb. negyvenkét kilométernyi távon nem kisérte gépkocsi, a nevét sem jegyezték fel a krónikák, de hősi tettének híre csaknem két és félezer év távlatából is fényesen ragyog.

 

Az újkori olimpiák rekordjairól már pontos adataink vannak, de furcsa mófion ez a pontosság nem volt egyértelmű sokáig számos sportágban. Csaknem hat évtizeddel ezelőtt a szakemberek nyugtalankodni kezdtek, hogy valami baj van a síkfutók startjával. A rajtbíró egy vaktöltésű pisztollyal adott jelt a futóknak az indulásra, s a versenybírók a célegyenessel egy vonalban ülve erre a hangra indították meg stopperóráikat.

A legrövidebb távot, a százméteres síkfutást véve alapul könnyen belátható, hogy a hang körülbelül 0,3 másodperccel később ért el a versenybírókhoz, mint a versenyzőkhöz. így a stopperórák is később indultak el. A svájci Omega óragyár szakemberei azért olyan startpisztolyt terveztek, amely a lövéssel együtt elektromos úton indítja el önműködően a versenyórákat. 1956-ban a melbourne-i olimpia előtt még elvetették az újítást, mert attól tartottak, hogy így a korábbi rekordokat is módosítani kellene.

A pontos indítás módszere végül 1972-ben a müncheni olimpián nyert polgárjogot. Az olimpiákon most már olyan startpisztolyt alkalmaznak, amelyben a lövéskor keletkező gáz nagy nyomással mozdít el egy kis bronzlemezt, ez pedig villamos kapcsolót működtet. így a lövés pillanatában a versenyórák is elindulnak, s a versenybíróknak csak a célba érés pillanatát kell rögzíteniük egy gombnyomással.

Napjainkban azonban a technika már itt is közbeszól. A versenybírók reflexeiből eredő hibák kiküszöbölésére fotocellás stopperóra vigyáz a célvonalon. A futópálya egyik oldalán apró lézer küldi cérnavékony sugarát a túloldalra egy fényérzékelő fotocellába. A különös célszalag láthatatlan, mert a lézer valójában hősugarakat bocsát ki. A fotocellában ennek a fénysugárnak a hatására villamos feszültség keletkezik mindaddig, amíg a célba érkező győztes futó meg nem szakítja a fénysugarat. Ekkor a fotocella feszültsége megszűnik, és ez a jel állítja meg a startpisztoly lövésével elindított időmérő kvarcórát is.

A fotocellás stopper csak az első befutó időeredményét méri. Mi lesz a többivel, különöseri akkor, ha közvetlenül a nyomában vannak? Ebben az esetben a szakemberek azonnal rohannak a célfotó-berendezéshez, amely filmszalagon rögzíti a finis eseményeit. A felvételről 0,001 másodperces időkülönbségek is leolvashatók. A berendezést 1971 óta alkalmazzák hivatalosan, és az eredmények azt bizonyítják, hogy vitás kérdésekben a filmszalag mindig segít.