Szipi Posted Augusztus 26, 2007 Share Posted Augusztus 26, 2007 A sírkamra levegője Tutanhamon kincsei káprázatos pompájukban ragyogtak fel az elektromos huzal végére csatlakoztatott izzólámpa napfényszerű sugarában, amikor 1922. november 27-én végre kinyitották az elhunyt fáraó sírjának ajtaját. Lord Carnarvon, a gazdag vállalkozó és műkedvelő régész a többiekkel együtt boldogan pillantott a kamrába. Akkor még nem tudta, hogy egy év múlva, 1923-ban véget ér földi pályafutása. A sajtó azonban felkapta a szomorú hírt, és máris megszületett a „fáraó átká"-nak legendája. A feltárást vezető Howard Carter mellett ugyanis ott dolgozott Arthur C. Mace, a New York-i Metropolitan Museum egyiptomi részlegének munkatársa, és járt a sírban Georges Bénédite is, a Louvre Egyiptomi Régészeti Osztályának vezetője. Miután elhagyta a lelőhelyet, Bénédite szélütésben halt meg, amelyet valószínűleg a Királyok Völgyének fullasztó melege okozott. Ot követte a halálba Mace, és ezzel végképp teret nyert a félelmetes feltételezés, amely szerint a nyugalmában háborgatott Tutanhamon állt bosszút a régészeken. A feltevés borzongó híveit kevésbé zavarja, hogy maga Howard Carter 1939-ben hunyt el, a többi munkatárs pedig még tovább maradt az élők sorában. De a kérdés mégis makacsul tartja magát. Mi okozhatta a három ember halálát? Talán valamilyen vírus, amely a sírban lappangott? Dr. George Dean, a dublini Orvosi Kutatóintézet igazgatója másra gyanakodik. Szerinte Carnarvon halálát az okozta, hogy a sírkamrát tömegesen lepték el a denevérek és ezeknek a kiszáradt ürülékéből gombás fertőzöttségű por került a lord tüdejébe. Föltételezi azt is, hogy az amerikai Arthur C. Mace és a francia George Bénédite - mindketten jártak a sírkamrában -, ugyanennek a fertőzésnek estek áldozatául, amikor hirtelen haltak meg. A trópusi betegségek szakértői azonban megjegyzik, hogy amire dr. Dean gyanakszik, csak egyike azoknak a betegségeknek, amelyek kiolthatták az egyiptológusok életét. Dr. Dean viszont ezt írja: „Lord Carnarvon három hónapon át dolgozott a Tutanhamon sírjához vezető folyosón és a sírkamra előterében. Ezalatt a folyosón éjszakánként annyi volt a denevér, hogy reggelenként, a munka megkezdése előtt el kellett távolítani őket. 1923. február 17-én Lord Carnarvon fáradtságot, fejfájást érzett, és egyre betegebb lett. Visszatért Kairóba a Continental szállóba. Egészségi állapota állandóan romlott, kétoldali tüdőgyulladást kapott, és április 6-án hunyt el." Ami rejtélyessé teszi az eseményt: halála pillanatában kialudtak a Continental szálloda fényei, majd ismét kigyulladtak a lámpák, és megint elaludtak. A dublini orvosszakértő egyébként érdekes tapasztalatra is hivatkozik. Kormánytisztviselőket és más szakértőket vizsgált meg, akik Rhodesiában az Urungwe körzetében levő barlangokban jártak. Itt a denevérek ürüléke gyakran csaknem két méter vastagságban lepi el a földet. És ezek a személyek ugyanabban a fertőzésben betegedtek meg, mint az egyiptológusok. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
biohazard Posted Augusztus 28, 2007 Share Posted Augusztus 28, 2007 Maguknak a síroknak a feltárását (maiakét legalábbis) úgy végzik hogy nem állnak közvetlenül a keletkezö nyíilás közelébe mert a kiszökö batréiumok a több ezer éve bezárt levegö (halottakkal eltemetett romlott ételek) rengeteg baktériumspórát tartalmaznak. Erre épülhetnek a mumia átka szerü félelmek. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Szipi Posted Szeptember 10, 2007 Author Share Posted Szeptember 10, 2007 csodálkoztam is ezen, mert nemrég olvastam megint vmi újszerű feltárásról(lehet, hogy majd megkeresem és be is rakom), és ott nem esett meg ilyesmi. az tény, vigyázni kell az ilyesmivel..... szipi Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.