SVHSolyom

A webes cég tesztflottájának tagjai már Kalifornia útjait járják. A járműveket kamerákkal, radarszenzorokkal és lézeres mérőműszerekkel szerelték fel. Sebastian Thrun, a rendszer fejlesztője blogbejegyzésében tért ki a legújabb fejleményekre. "A jövő országúti vonatai segíthetnek a közúti balesetek megelőzésében, időmegtakarítás érhető el velük és a szén-dioxid kibocsátás is csökkenthető közös használatukkal" - fogalmaz Sebastian Thrun projektvezető a vállalati blogon. Thrun azt írta a blogbejegyzésében, hogy a tesztautók eddig 140 000 mérföldet tettek meg a kaliforniai utakon és ebből 1000 mérföldet teljesen önállóan teljesítettek. A kocsik ismerik a sebességkorlátozásokat, a közlekedési szabályokat és az utat is előre tudják. A tesztekről a The New York Times is beszámolt. Az újság szerint az eddigi tesztek alapján a robotautók nem csak biztonságosabban, hanem gyorsabban is közlekednek az utakon, mint az emberek által vezetett társaik. A tesztflotta hat Toyota Prius és egy Audi TT gépkocsiból áll. A bejelentés egyértelművé tette, hogy a Google vezetői érdeklődnek többek között az autók irányításában szerepet játszó mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztése iránt is. A The New York Timesnak nyilatkozó Google-fejlesztők szerint az utakon a jelenlegi forgalom kétszerese is biztonságosan és gyorsan közlekedhetne, ha emberek helyett számítógépek irányítanák a gépkocsikat. A robotvezérlésnek van még egy előnye: a fedélzeti rendszerek sosem fáradtak és a figyelmüket sem lehet elvonni. Ezt támasztja alá, hogy a tesztek alatt csupán egyetlen apró baleset történt, amikor egy másik autós hátulról nekiment az egyik tesztjárműnek, amely éppen az egyik lámpához érve megállt. Ugyanakkor a mérnökök elismerték, hogy a jelenlegi megoldások még közel sem nevezhetők kiforrottnak és legalább nyolc évet vesz igénybe a rendszerek optimalizálása és megbízhatóbbá tétele. Thrun hangsúlyozta, hogy a kaliforniai tesztutak során mindig ült egy különlegesen képzett személy a vezetőülésben, hogy bármilyen probléma esetén azonnal közbe tudjon avatkozni, mellette pedig egy szoftvertechnikus foglalt helyet. Az útvonalak érintették a forgalmas utcákat (Hollywood Boulevard. Lombard Street, Pacific Coast Highway), illetve áthaladtak például a Golden Gate hídon is. A fedélzeti rendszer a tájékozódáshoz mindig a Street View adataira támaszkodott. Minden járműnek a tetején egy úgynevezett Light Detection and Ranging (LIDAR) rendszert helyeztek el, amely lézersugarakkal szkenneli az autó közvetlen környezetét. A kapott adatokból a szoftverek valós időben létrehozzák a környék 3D-s modelljét. A visszapillantó tükrök mellé kamerákat szereltek fel, amelyek többek között a lámpákra és az út szélén mozgó személyekre és objektumokra (gyalogosokra, kerékpárosokra) figyelnek. A rövid távolságú mérések elvégzéséhez a lökhárítókba beépített radarszenzorokat, a helyes pozíció meghatározásához pedig a fedélzeti GPS-vevőegységeket használják. A vezető bármikor közbeavatkozhat és egy gomb lenyomásával azonnal átveheti az irányítást a jármű felett, de az is elég, ha csak megfogja a kormánykereket vagy a fékre lép. A vállalat fejlesztője kiemelte, hogy ez a projekt is azt bizonyítja, hogy a Google kész olyan technológiákba is befektetni, amelyek nem kecsegtetnek gyors megtérüléssel. A program egyik fő támogatója Larry Page, a cég társalapítója. A 43 éves Thrun egyébként a Stanford Artificial Intelligence Laboratory igazgatója, a Stanford Egyetem professzora és 2005-ben, valamint 2007-ben is megnyerte csapatával a DARPA Grand Challenge nevű versenyét. Emellett részt vett a Street View megalkotásában. Az amerikai informatikai óriás egyelőre nem fedte fel, hogyan akar profitálni a fejlesztésből. A Google mindenesetre tele van likvid pénzzel, és számos projektet futtat, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül fő profiljához - magyarázta Rob Enderle, a San José-i Enderle csoport vezető elemzője. "Azt a szót, hogy fókusz, a Google sohasem tanulta meg" - fogalmazott, utalva a cég áramelosztási, járműfejlesztési és a mesterséges intelligencia terén végzett beruházásaira. Enderle szerint egy lehetséges kapocs a vezető nélküli autók és az internet között az lehet, hogy például az ingázók végig netezhetnének napi utazásaik során. Megjegyezte azt is, hogy a technológián olyan iparági vezetők is dolgoznak, mint a Volkswagen és az Intel. Az autók tesztelése nem az első jel, hogy a Google belefolyna a közlekedési iparágba. Egy szeptember 29-i beszédében Eric Schmidt, a vállalat vezérigazgatója úgy fogalmazott: "a kocsiknak magukat kellene vezetniük. Ennek valóban lenne értelme. Csak valami hiba folytán fordulhatott elő, hogy az autókat előbb fedezték fel, mint a számítógépeket". Forrás:sg.hu

Két tudós osztozik az idei fizikai Nobel-díjon, akik egy elképesztő tulajdonságokkal rendelkező anyag alkalmazása előtt nyitották meg az utat, míg az orvosi díjat az in vitro megtermékenyítés kidolgozója kapta. Andrei Geim A fizikai díjon a brit Manchester Egytem tudósai, Andrei Geim és Konstantin Novoselov osztoznak, mindkettőjüket a grafén kutatásában elért eredményeikért díjazták. A grafén a szén egyik formája, szénatomok egy hatszögű kristályrácsba rendezett, sűrűn egymáshoz kötődő rétege. Vastagsága mindössze egy atom, valójában egy kitekert szén-nanocső. Ennek köszönhetően gyakorlatilag átlátszó, az elektromosságot ugyanolyan jól vezeti mint a réz, hővezetésben viszont minden más anyagot felülmúl. A legvékonyabb vezető, ugyanakkore sűrűségének köszönhetően a legkisebb gázatom sem képes áthatolni rajta. Szokatlan elektronikai, mechanikai és kémiai tulajdonságainak összessége ultragyors tranzisztorokat eredményezhet. A grafénból rendkívül erős, hajlékony és stabil anyagok készíthetők, nagy jövőjük lehet az átlátszó érintőképernyők vagy napelemek gyártásában, sokak szerint egy nap felválthatja a szilíciumot. A kutatópáros elsőként izolálta a ceruzákból jól ismert grafitból a szénrétegeket. A vékony grafitlemezkék leválasztásához egyszerű ragasztószalagot használtak, majd a kapott lemezkéket egy szilícium lapra helyezték és egy mikroszkóp alatt azonosították a vékony grafén rétegeket. Egy 1 milliméter vastag grafitrétegben 3 millió grafén réteg helyezkedik el. Konstantin Novoselov Mindkét tudós Oroszországban született, ott kezdték fizikusi karrierjüket. Az 51 éves Geim professzor holland állampolgár, míg 36 éves kollégája, dr. Novoselov az orosz mellett brit állampolgársággal is rendelkezik. Először Hollandiában dolgoztak együtt, majd átköltöztek Angliába, a grafénről készült úttörő tanulmányokat 2004 októberében a Manchester Egyetem munkatársaiként publikálták. Novoselov az egyik legfiatalabb Nobel díjas; ezt általában több évtizedes tapasztalattal rendelkező tudósok szokták csak kiérdemelni. Egyikük sem számított az elismerésre, Novoselov hihetetlennek tartja a díjazását. Hétfőn adták át az orvosi díjat, amit ugyancsak egy brit tudós, Robert Edwards vehetett át. Szülész kollégájával, Patrick Steptoe-val 1978. július 25-én jelentették be az első lombikbébi, Louise Brown születését. Azóta 4 millió csecsemő született módszerüknek köszönhetően, ami világszerte rutineljárássá vált. Jelenleg az in vitro, azaz a testen kívüli megtermékenyítés a születések 2-3 százalékát eredményezi. Edwardsnak és 1988-ban elhunyt kollégájának meg kellett küzdenie az erkölcsiséggel vagdalkozó egyházzal, a világ népessége szaporodásának gátat vetni akaró politikusokkal, és a módszer veszélyes mivoltát hangoztató tudóstársakkal is. A brit Orvosi Kutatási Tanács is elutasította támogatási kérelmüket. A módszer sikerét egy kilétét titokban tartó gazdag donornak köszönhetik. Edwards eredetileg a terméketlenség ellenszerét kutatta, ami az 1950-es években a párok 10 százalékát sújtotta. Az volt a célja, hogy az emberi petesejtet a testen kívül termékenyítse meg, majd vissza juttassa a méhbe. Kutatásai során megismerte a petesejtek érésének folyamatát, mely hormonok idézik elő a folyamatot, illetve a fejlődés mely pontján legvalószínűbb a spermiummal történő megtermékenyítés. Robert Edwards 1965-ben először sikerült demonstrálnia egy petesejt in vitro érését, addig a pontig hogy az spermával megtermékenyíthetővé váljon. Azonban ezek a megtermékenyített petesejtek képtelenek voltak a kétsejtes szakaszon túljutni, ami igen messze volt a visszaültetéshez szükséges nyolcsejtes embriótól. Edwards több módszerrel is kísérletezett, azonban mindegyik zsákutcának bizonyult. A 60-as évek végén egyesítette erejét Steptoe-val, aki a laparoszkópos technikájának úttörője volt. A laparoszkópia lehetővé tette érett petesejtek kinyerésére a petefészekből. 1970-re Edwardsnak sikerült nyolcsejtes embriókat kifejleszteni, azonban több mint száz beültetéses kísérletéből egyetlen egy sem járt sikerrel. 1976-ban felismerték, hogy az abortuszok egy peteérést stimuláló hormonkezelés miatt következtek be. Edwards és Steptoe ezért 1970-ben már nem alkalmazta a hormonokat, helyette a menstruációs ciklusra hagyatkoztak a petesejtek érésében; ez a megoldás vezetett Louise Brown születéséhez. A két szakember ezután Cambridge-ben megalapította a Bourn Hall Klinikát és 1986-ig további 1000 lombikbébinek adtak életet. Peter Main professzor, a londoni Fizikai Intézet oktatási és tudományos igazgatója örömét fejezte ki, hogy a hétfői brit elismerés után kedden is két brit intézetben tevékenykedő tudóst díjazott a Nobel Bizottság. Érdekesség, hogy Geim professzor 10 évvel ezelőtt Sir Michael Berry professzorral Ig Nobel díjban részesült, az élő békák mágneses mezőkkel történő lebegtetéséért. Forrás:sg.hu

Az élet számára ideális bolygót találtak Csillagászok beazonosították az első olyan Föld-szerű exobolygót, ami rendelkezhet az élethez szükséges feltételekkel. Az égitest a tőlünk körülbelül 20 fényév távolságban fekvő Gliese 581g csillag a "lakható zónájában" helyezkedik el, abban az övezetben, ahol a felszíni hőmérséklet lehetővé teszi a folyékony víz jelenlétét. Tudósok szerint a hawaii-i Keck távcsővel újonnan felfedezett bolygónak jó eséllyel légköre is van. A Santa Cruzi Kalifornia Egyetem (UCSC) és a washingtoni Carnegie Intézet kutatói 11 éve tanulmányozzák a bolygó szülőcsillaga, a Gliese 581 mozgását. Megfigyeléseik több exobolygót is azonosítottak a csillag körül, legutóbb 2007-ben számoltunk be egy lakhatónak tűnő bolygóról a nem túl távoli naprendszerben. A mostani felfedezéssel már hat bolygóról tudunk a Gliese 581 rendszerében, azonban összességében az 581g hasonlít leginkább az eddig felfedezettek közül a Földre. "Észleléseink egy jó eséllyel lakható bolygót tártak elénk" - nyilatkozott Steven Vogt, a UCSC egyik csillagásza. "A tény, hogy képesek voltunk ilyen gyorsan és ilyen közelben észlelni ezt a bolygót, arról árulkodik, hogy egészen gyakoriak lehetnek az ehhez hasonló bolygók." A Gliese 581g tömege három-négyszerese a Földének, 37 nap alatt kerüli meg csillagát, ami egy vörös törpe. Fényessége mindössze 1%-a a Napénak, ezáltal hője is jóval alacsonyabb. A bolygó az eddigi elemzések szerint egy sziklás világ és elegendő gravitációval rendelkezik légkör fenntartásához. Ahogy a bevezetőben is írtuk, a bolygó egy olyan zónában helyezkedik el, ahol a hőmérséklet ideális a folyékony víz jelenlétéhez. "A lakható zóna mindkét oldalán találtunk bolygókat, most végre a túl hideg és túl meleg területek közötti régióban is sikerült észlelni egyet" - magyarázta dr. Vogt. A bolygó átlagos felszíni hőmérséklete a becslések szerint -12 és -31 Celsius fok között lehet, azonban a Földdel ellentétben az idegen bolygó egyik oldala folyamatosan a csillag felé néz, míg a másik oldalon állandó sötétség uralkodik. Az éjszakai oldal hőmérséklete -34 fok, míg a nappali oldalé +71 fok körül mozoghat, a szelek azonban enyhíthetik a két szélsőséget, elosztva a hőt a bolygó felszínén. A két oldal között elvileg lennie kell egy olyan övnek, ami alkalmas az élet számára. "Bármilyen szóba jöhető életforma rendelkezésére áll egy igen széles éghajlati skála, amiből kiválaszthatják, a fejlődésükhöz legalkalmasabbat" - tette hozzá dr. Vogt, akinek számításai szerint csupán galaxisunkban 20-40 milliárd lakható bolygó lehet. A Gliese 581g és a SETI találkozása Máris idegen élettől érkező jelzést vélt felfedezni egy ausztrál csillagász a nemrég azonosított Gliese 581g exobolygóról, ami egy csillag lakható zónájában helyezkedik el és lehet, hogy nem is létezik. A bolygó felfedezéséről közzétett szeptember 29-i bejelentést követően Ragbir Bhathal, a Nyugat Sydney Egyetem csillagásza azt állította, hogy két évvel ezelőtt gyanús fény impulzusokat észlelt a galaxis azon területéről, ahol a Gliese 581g elhelyezkedik. Bhatal az idegen intelligencia után kutató SETI ausztrál csoportjának tagja. "Mindig, amikor tiszta az ég felmegyek a csillagvizsgálóba és szemügyre veszem valamelyik égi objektumot" - nyilatkozott Bhatal a brit Daily Mailnek. "Amikor az egyik objektumot vizsgáltuk felfedeztük ezt a jelet, egy nagyon éles jelet, egy lézerhez hasonló dolgot" "Ismerem a tudóst, és amikor először bejelentette felfedezését részleteket kértem tőle, amit nem küldött el" - mondta Frank Drake a SETI egyik úttörője a SPACE.com-nak, hozzátéve, hogy ezzel elég kétségessé vált számára az állítás, amivel nincs egyedül. Bhatal elmondása szerint 2008 decemberében észlelte a különös jelet, közel két évvel a bolygó megtalálása előtt. "Nem ismerem a Bhathal által említett fényforrás elhelyezkedését, ő pedig nem szolgált részletekkel. Úgy vélem nagyon valószínűtlen, hogy a Gliese 581 irányából érkezett volna" - összegezte álláspontját Drake, aki 50 évvel ezelőtt az Ozma projekttel elindította a földönkívüli intelligencia jelei utáni kutatást. A Gliese 581g egyike a Gliese 581 vörös törpe csillag körül keringő, a Földtől körülbelül 20,5 fényévnyire elhelyezkedő két új világnak. Összesen hat bolygót találtak a csillag körül, ezek közül csak az 581g esik a csillag lakható zónájába, ahol folyékony víz is létezhet. Időközben kétségessé vált a bolygó létezése, ugyanis Francesco Pepe, a Genovai Obszervatórium HARPS adatain dolgozó csillagásznak nem sikerült megerősíteni a Gliese 581g létezését, sőt az f jelű exobolygóét sem, míg a 2009-ben felfedezett b, c, d és e jelűeket igazolta a HARPS. A g jelű bolygóval kapcsolatban a jelerősséget annyira alacsonynak ítélte meg, hogy az gyakorlatilag a mérési zaj szintjén mozog. Tehát elképzelhető, hogy nincs is bolygó az általunk lakhatónak minősített régióban, azonban ez az eshetőség semmit nem változtat azon a tényen, hogy egy jel nem jel. Ezt a SETI kutatói már jól tudják az elmúlt évtizedek tapasztalataiból, nem ez lenne az első jel, ami izgalomban tartja a szervezet tagjait, majd miután többé nem ismétlődik meg, újabb csalódásként könyvelődik el. Ha mégsem létezik a Gliese 581g, akkor is elmondhatnánk, hogy abból az égitest mennyiségből, amivel galaxisunk rendelkezik, számos lakható bolygónak kell léteznie, és máris felmerül a nagy kérdés: Hol vannak a többiek? 1950-ben Enrico Fermi is feltette ezt a kérdést, amit ma Fermi paradoxonnak nevezünk. Egy galaxis, melynek nem kevesebb, mint 10 milliárd éve léteznek bolygói, köztük bizonyára nem a Föld az egyetlen, ami lakható, akkor hol vannak azok a civilizációk, amiknek 5 milliárd év előnyük volt velünk szemben. A Homo Sapiens csupán 150.000 éve barangol a Földön. Aki nem UFO hívő, annak nagyjából három lehetőség marad. Az egyik, hogy itt vannak, azonban gondosan ügyelnek rá, hogy ne tudjunk róluk, míg a másik, hogy valóban kifejlődött máshol is az intelligens élet, azonban valamilyen okból nem kutatják a galaxist, ami lehet technikai vagy bármi egyéb is. Végül az sem zárható ki, hogy mi vagyunk az egyetlenek, vagy egyike az elsőknek, akiknél kifejlődött az intelligencia a galaxisban. Amikor Nicole Gugliucci, az amerikai Virginia Egyetem csillagász tanára feltette a kérdést hallgatóinak, vajon melyik a legvalószínűbb a három eshetőség közül, a legtöbben a másodikat választották, mely szerint valami meggátolta a korábbi civilizációkat a galaxis kolonizálásától, ugyanakkor sokan remélték, hogy az első eshetőség a valóság. A paradoxon megoldására Gugliuccinak sincs válasza, azonban úgy véli az igazság még annál is különösebb lehet, mint amit egyáltalán feltételezni tudunk. Forrás:sg.hu

A Fujitsu kutatói jó eredményeket értek el a vezeték nélküli töltők kimunkálásában, a cég tervei szerint pedig a megmaradt főbb akadályokat már jövőre leküzdhetik, hogy 2012-ben megérkezzenek az első példányok. A Fujitsu Laboratories közleményében arról olvashatunk, hogy sikerült nagy előrelépést elérniük a projektben, amely még évekkel ezelőtt indult, nagyjából egy időben az Intel, az MIT, illetve más vállalatok és szervezetek párhuzamos munkájával. A cél olyan vezetéknélküli megoldások kialakítása, amelyek nemcsak a kényelem, de a hatékonyság és biztonság terén is megfelelő alternatívát jelenthetnek a meglévő vezetékes termékekkel szemben, ez pedig immár nagyon is elérhetőnek tűnik. A cég kutatói egy olyan "lapot" fejlesztettek ki, amelyben tekercsek, illetve egy kondenzátor kapott helyet, maga a technika pedig a mágneses rezonancia elvén alapul. Ennek alkalmazása és kiaknázása már 2006-ban felmerült, ám azóta küszködtek a megvalósítással, igyekezvén elkerülni a túlzottan bonyolult változatokat, folyamatosan szem előtt tartva az elkerülhetetlen interferencia minimalizálását. Most úgy tűnik, hogy munkájuk sikerrel jár, és lehetővé válik a még kisebb készülékek megfelelő iramban történő töltése, az elektromos autóktól a személyi számítógépeken át egészen a mobiltelefonokig. Az új prototípus esetében 150-szeres gyorsulást értek el a korábbi példányokhoz képest, vagyis sokkal rövidebb idő alatt elvégezhetjük ugyanazt a feladatot. A hatékonyság, az áram továbbítása terén 85 százalékos adatot közöltek, ez pedig az alsó határ, ennél már csak jobb végeredményt kaphatunk. Az még nem világos, hogy az egyes készülékek és piacon kapható termékek pontosan milyen töltőt igényelnek majd - a vásárlók minden bizonnyal nem szívesen szereznek majd be minden egyes támogatott kütyühöz külön töltőt, így a szabványosítás terén is bőven van még tennivaló, a megjósolt 2012-es megjelenés előtt. A Fujitsu a héten mutatja be megoldását az IEICE rendezvényén, Japánban. Forrás:sg.hu

Akár hányszor olvasok erről a hírről bennem is mindíg ez a kérdés merül fel

Szerencsére már nincs abban a helyzteben az egyház hogy túl sok beleszólása legyen

Véletlen?

Stephen Hawking professzor szerint nincs helye Istennek az univerzum keletkezésének elméleteiben. A brit fizikus eddig nem tartotta teljesen összeegyeztethetetlennek a tudománnyal egy teremtő létezését, de a héten, szeptember 9-én megjelenő Grand Design című könyvében azonban kimondja, hogy az ősrobbanás a fizika törvényeinek elkerülhetetlen következménye. A Times-ban közölt előzetesek szerint nincs szükség Isten bevonására a világegyetem működéséhez. Ezzel vitába száll Sir Isaac Newton meggyőződésével, mely szerint az univerzumot Istennek kellett megalkotnia, mivel kizárólag a természet törvényei nem emelhették volna ki a káoszból. Hawking munkáját számításokkal és az elmúlt évtizedek asztrofizikai felfedezéseivel igyekszik alátámasztani, kiemelve az első Naprendszeren kívüli bolygó 1992-es felfedezését. "Ezek fényében sokkal kevésbé tűnnek egyedinek, kényszerítő erejűnek azok az egybeesések, amik azt bizonyítanák, hogy a Föld egy gondosan megtervezett bolygó" - összegzett. "A gravitáció törvénye miatt az univerzum képes megteremteni, és meg is teremette önmagát a semmiből. Ez a spontán teremtés az oka, hogy a semmi helyett van itt valami, amiért az univerzum létezik, amiért mi létezünk. Nem szükséges Istent belekeverni a világegyetem működésébe" 1988-as bestsellerében Az idő rövid történetében Hawking professzor látszólag még elfogadta az isteni szerepet az univerzum születésében. A Leonard Mlodinow amerikai fizikussal közösen írt új könyv már kizárja a természetfeletti erőt és pusztán a fizikai törvényekkel, valamint a húr-elméletre és a 11. dimenzió létére épülő M-elmélettel magyarázza a világegyetem létét. "A fizika önmagában nem oldhat meg egy olyan kérdést, hogy a semmi helyett miért van valami. Az Istenbe vetett hitnek nem az a lényege, hogy betömjük az univerzum dolgainak egymáshoz való viszonyában tátongó réseket" - reagált Hawking következtetéseire ugyancsak a Times hasábjain dr. Rowan Williams, Canterbury érsek, az anglikán egyház feje. Véleményéhez csatlakozott Jonathan Sacks főrabbi is. "A tudomány a magyarázatokról szól. A vallás az értelmezésről. A Bibliát nem érinti hogyan jött létre a világegyetem" - olvasható a brit napilapban. "A tudomány soha nem lesz képes Isten nemlétét bizonyítani, mint ahogy a létét sem" - nyilatkozott a BBC-nek dr. Lee Rayfield swindoni püspök. "Ez hit kérdése, ami kívül esik a tudományon. De ahogy én sok más, a kozmológiában nálam jóval járatosabb emberrel együtt az univerzumot szemlélem, egy olyan világegyetemet látunk, ami még mindig nagyon összecseng azzal, amit mi Istenről és az Ő természetéről hiszünk." A muszlimok is rosszallásukat fejezték ki Hawking elmélete kapcsán. "Az iszlám tanítása szerint Isten a legfőbb teremtő" - nyilatkozott a brit muszlimok egyik szóvivője, Inayat Bunglawala. "Nevetséges az ateisták azon bizonygatása, hogy a világegyetem önmagát hozta létre. Hawkingot nagy tudósként ismerjük, az utóbbi években azonban zsákutcába jutott, elmélete legfeljebb szórakoztatónak nevezhető." Kapcsolódó cikkek Forrás:sg.hu

Egyszer ezt a sarkifényt megnézném :\

Na most csak röviden irom le (...pirateclub problémák :\ ) Amíg leglegleg eredményeket nem szerezeted meg nem tudunk róla vitatkozni , szal hajrá Ebbe mondjuk van valami :\

Na jó nem probálom tovább magyarázni, gondolom el se olvastad a linket amit küldtem.Mellesleg ha nem hisztek a 800 oldalas biosz könyvenek ,akkor tényleg nincs miről vitatkozni,akkor senki nem tud semmit...(ha azt feltételezzük hogy az nem igaz) a tudomány jelenlegi állásáról kell amit mi tudunk,arról kell vitatkozni, nem a leg-leg-leg-leg titkosabb kutatási eredményekről.

Félelemben persze nehéz élni,de néha szükség van rá.

Attól még hogy a része valami az életnek félhetsz tőle.Erre sztem bárki tudna példát mondani (...leszögezném hogy én sztem a vége..)

Pesszismizmusról szó sincs , nálam optimistább embert nehezen találsz .... Én csak ebben a részben látom a hibát: Persze fel lehet hozni azt hogy ez fejlődni fog... ,viszont a normál napelem is fejlődik ... http://www.sg.hu/cikkek/76125/egy_uj_eljaras_versenykepesse_teheti_a_napenergiat Én nem pesszimista vagyok csak szerintem más energia forrás kutatására kéne fektetni a hangsújt ... A fúzióban nagyobb lehetőségeket látok(a mesterségesen előálítottban), a napelemeknek az űrben a helyük ,nem a háztetőn (vagy ablak helyén)

És ha még azelőtt irják át mielőtt ember lesz belőle? Khmm.... Persze, a többi csak a helyet foglalja,nem? http://faculty.washington.edu/chudler/tenper.html Remélem nem gond hogy angol SZvsz A félelem az élet része,nem a halál,az a vége...(vagy nem de ezt ne firtassuk) Van olyan tény amit "készpénznek" vehetek?... Perse hogy előrébb járunk valamivel... de nem hiszem hogy már meg van az örökélet kulcsa,vagy esetleg már megépítettég a daedalus-t(stargate) A japánok meg fránya "UFOK", őket nem szabad idehozni A tudomány fejlődni fog minden féle képpen nem lehet megálnítani (még a kereszténységnek sem sikerült), az ember nagyon alkalmazkodó képes , hozzá tudunk szokni ahoz a + 30-40 évhez

Lessz aki megfizeti?

Azt van ki megfizeti

Pedig az lesz...

Nem mostanában leszünk halhatatlon attól tartok ,viszont bizsonyos betegségek gyógyításában segíthetne...

Kétlem hogy elértük azt a szintet hogy a megoldást más bolygón kéne keresni ha ez bekövetkezik (mármint ivóvíz hiány,levegő szennyezettség megnő) akkor kb ugy fog kinézni hogy mi szokás szerint elkezdjük öldölkölni egymást,majd a túlélők miután a föld regenerálta magát(ebbe elég jó) újra benépesitjük

A hírhez: Szerintem a tudomány és a "forrás:borsonline" nem fér össze :\ De attól függetlenül mégis hasznosnak bizonyult (számomra) sok érdekességet olvastam,tetszik az hogy a keleti kultúra elmélet mindíg is birtam Keleti népeket (bár tudom nem ez alapján kell dönteni), bár nagyon én sem tudok hozzá szólni a vitátokhoz,csak talán annyit: A mi töritanárunk majdhogy nem ellenezte a töri könyv használatát... bár mátyásról ő sem csak azt mondta el hogy ment és győzött (mellesleg én sem tudom elképzelni azt hogy nem a néptől szerzett pénzt (mer hát akkor honnan)) ettől függetlenül még büszke vagyok rá... , sőt az egész történelemre, mégha az nem is a valóságot fedi. Remélem egyszer kapunk egy tisztább képet a történelmünkről. Ha ez igaz akkor ez elég erős érv Szép ez a tudomány ,csak nem nekem való

Sajnálom szegényt, biztos kirekesztik a közösségből

...aha

Kockázat nélkül nincs nyereség ...Hawking ha jol tudom azt mondta maradjunk csendbe... akkor nem talalnak rank.... Orokke ugy se bujhatunk el... szerintem jobb lenne ha talalkoznaknk...(persze nem latom realis eselyet annak hogy talakozzunk valami ertelmes lennyel az en eletemben:\ )

Sajnos én túl kíváncsi voltam... bár nem hiszek az ilyen cikkekben de megnézem még így wikipedia után is :S