SVHSolyom

Erről szól a minecraft

Mondjuk egyvalamit nem értek.Miért várod meg a 01-et?A mentés gondolom azzal is kompatibilis.Majd ha kijön felrakod utána azt.Azt a bár megát semmiből nem tart leszedni.

Ki jött az 1.6.2.

Szerintem annyira nem baj ha nincs hp-ja,be rakod flash-t + van skillből is 1 flashed,ha jol kijatszod nem lesz vele gond.Én pl Lee Sin full ad-ra buildelem 0hp item(melee ad) és alig birnak megölni,pedig gyakran még life steal sincs. Mondjuk az is igaz van 1-2 hp rúnám Azt meg veszed (hp/lvl a sárgából meg a nagyból van 2 sima hp-s nekem) talán elég lesz. Tegnap reggel nagyon neki álltam vele játszani

Ezreal-t szerintem hagy,bár sokak szerint jó,de pl nincs olyan ad akit elverne 1v1-be(olaf,lee,tryd,cati,mf,stb.. mind elveri,viszonylag gyenge) mondjuk én ap-t probáltam elég nagy a dmg, de meg sem közelíti veigar vagy annie dmg-t ,bár az ulty jó last hitelni de arra is van jobb.Én nem szeretem ezreal,kár volt megvennem.

Rakd be kemencébe http://www.minecraftwiki.net/wiki/Furnace Lentre rakj szenet,fentra vasércet és kapsz vasat

Rakd peacefull-ra options-ba ,minden problémád megoldódik.

Nézd meg ezt: Első kettő elég durva...Na azt meg csinálod..Én nem hittem hogy ilyet is lehet Amúgy multihoz nem kell hamachi próbáltam online,működött bár nem tudom szervert hol lehet találni,most tesómmal lanozunk^^

Szerintem akkor se az igazi.Jobb tanknak.Amúgy másik kedvencem Olaf,belőle is van ap ?

az kell, ap shen ^^ hagyd már . Na ja rankedbe még talán törőnek is azzal h kell a tank ,de normalba nem nagyon.

Nekem kedvenc Shen viszonylag ritkán játszott hős, talán azért és mert csak tankra jó (nem mint pl.: Cho'gath aki ap-ra is jó),viszont tanknak legjobb

Nagyon jó játék aki dota-zni akar, de nincs kivel,annak nagyon ajánlom,és lehet hogy game play videok alapján nem tűnik annak a nagyon élvezhető játéknak,pedig az! nickem: svhs Aki akar felvhet

Ha összeraknánk egyes távcsövei felületét, egy négyzetkilométer összterületet kapnánk. Ekkora lesz a jelenleg még csak tervezett SKA nevű gigantikus távcsőrendszer. A bolygónk déli féltekéjén felállítandó hálózattól számtalan felfedezést várnak a szakemberek. Közel háromezer kilométer átmérőjű területen, több mint ezer rádióantennából áll majd össze az eddigi legnagyobb távcsőhálózat. A Dél-Afrikában vagy Ausztráliában létesülő Square Kilometer Array (négyzetkilométeres hálózat, SKA) különálló, kisebb távcsövekből épül fel. A rendszer a déli féltekéről vizsgálja majd az égboltot, ahonnan a Tejútrendszer központi térsége is jól megfigyelhető. Fantáziarajz a rendszer elemeiről (SPDO/Swinburne Astronomy Productions) A távcsőrendszer első eleme 2016-ban kerül a helyére, és 2019-től már korlátozottan üzembe is állítják. Teljes kiépítettségét 2024-re éri el. Nagy mérete révén közel 50-szer lesz érzékenyebb, mint a legjobb rádiótávcsövek napjainkban. Egyszerre 200 négyzetfokot képes majd megfigyelni az égen, ami közel ezerszerese a Hold látszó méretének. Távcső távcső hátán, ameddig a szem ellát (SPDO/Swinburne Astronomy Productions) A modern számítástechnikai lehetőségek révén több észlelő is használhatja majd egyszerre a rendszert, különböző célpontokat vizsgálva. A becslések alapján a hálózatban üzemelő rádiótávcsövek és a központi számítóképek között közel akkora adatforgalom zajlik majd, mint ami jelenleg a teljes internetre jellemző. A rendszer magja egy 5 kilométer átmérőjű terület lesz, itt találhatók majd legsűrűbben a rádiótávcsövek. Ezt egy antennákkal ritkábban lefedett térség övezi, közel 180 kilométeres méretben, majd egy harmadik, még kevesebb távcsövet tartalmazó külső zóna is lesz, utóbbi átmérője eléri a 3000 kilométert. A húsz ország által közösen készülő SKA sok milliárd galaxist tud majd feltérképezni, a Világegyetem legkorábbi időszakáig visszamenőleg. Segítségével a galaxishalmazok térbeli eloszlása, és a Világegyetem fejlődése során lezajlott időbeli változásaik is megfigyelhetőek lesznek, ami a láthatatlan tömeg és a sötét energia jellemzőire is utal. Az egyes műszerek helyzete felülről nézve aszimmetikus spirális alakzatot formál (SPDO/Swinburne Astronomy Productions) Az SKA rádiótávcsöveket felhasználják majd az Univerzumban a legelső csillagok nyomainak azonosítására, az általános relativitáselmélet tesztelésére, valamint a csillagok és a csillagközi anyag mágneses jelenségeinek vizsgálatára. A műszer képes lesz az élet szempontjából fontos összetett molekulák messzi azonosítására, és akár távoli értelmes rádiójeleket is felfoghat. További részletek a program honlapján olvashatók. Videó a tervezett távcsőrendszerről (SPDO/Swinburne Astronomy Productions) forrás:origo

Hiába próbálkozunk az agyfejlesztő játékokkal, ezzel csak azt érjük el, hogy profivá válunk egy adott játéktípusban. Ha viszont az intelligenciánkat szeretnénk fejleszteni, akkor ennél jóval összetettebb kihívás elé kell állítanunk magunkat. "Ne tűzzünk ki könnyen elérhető célokat, inkább csak olyasmit, aminek eléréséhez az összes erőfeszítésünkre szükség lesz" - írta Einstein. A fizikus ösztönösen érzett rá arra, amit azóta több kutatás is alátámasztott: az intelligencia akkor fejleszthető a leghatékonyabban, ha nyitottak vagyunk az újra, keressük a kihívásokat, és sosem a könnyebb, hanem mindig a nehezebb utat választjuk. Még egy értelmi fogyatékosnak is növelhető az IQ-ja Milyen arányban függ az intelligenciánk az öröklött és a környezeti tényezők hatásaitól? Egy új kutatás szerint agyunk teljesítőképességét 60 százalékban a gének határozzák meg, az a nézet azonban egyre kevésbé állja meg a helyét, hogy intelligenciánk teljes mértékben öröklött lenne. "A legelső klienseim egyike egy enyhe fokú autizmusban szenvedő kisfiú volt, aki a terápia kezdetekor a 80-as IQ közelében járt - ezt enyhe értelmi fogyatékosságnak tekintik a szakemberek. Egy hároméves, igen intenzív foglalkozással azonban 20 pontos emelkedést sikerült nála elérni. Az IQ-teszt ekkor már 100 pont feletti eredményt adott, ami egy átlagos intelligenciahányadosnak tekinthető" - írja a Scientific American neuropszichológus vendégbloggere, Andrea Kuszewski. A viselkedésterápiával foglalkozó szakember saját tapasztalatai alapján cáfolja volt professzorát, aki szerint intelligenciánk felett nem sok befolyással rendelkezünk. "Ha az intelligencia olyan gyermekeknél is látványosan fejleszthető, akik eleve hátrányból indultak, akkor semmi okunk nincs azt gondolni, hogy egy átlagember ne lenne képes ugyanerre. Ez persze csak akkor igaz, ha a cél érdekében az erőnket látszólag meghaladó erőfeszítésekre is hajlandók vagyunk" - írja Kuszewski. Folyékony intelligencia: mennyire vagyunk fogékonyak az újra? Kuszewski elsőként egy 2008-as tanulmányra hivatkozik, amelyet Susanne Jaeggi és kollégái végeztek. Ebben a cikkben sikerült először kimutatni, hogy az intelligencia gyakorlás útján is jelentősen növelhető. A szerzők az úgynevezett folyékony intelligenciát vizsgálták, amely azt a képességünket jelöli, hogy mennyire vagyunk képesek az új információk elsajátítására, megtartására és aktív alkalmazására olyan helyzetekben, amikor számunkra ismeretlen problémákat kell megoldanunk. (Az intelligencia másik fajtáját kristályos intelligenciának nevezik: ez azt a tudásmennyiséget jelöli, amelyet életünk során eltárolunk, azonban nem mutatja meg, hogy mennyire vagyunk ügyesek az újfajta problémák megoldásában.) A Jaeggi és munkatársai által alkalmazott tesztben hang és vizuális ingereket kellett egy időben megjegyezni, majd reagálni rájuk. Ehhez a rövid távú emlékezet (a munkamemória) minél hatékonyabb működésére volt szükség. Amellett, hogy a résztvevők egyre jobbá váltak az eredeti feladat megoldásában, egy teljesen új felismerés is adódott. Kiderült, hogy a tesztekkel nemcsak ebben az egy feladattípusban érhető el fejlődés: az alanyok - egy-két hetes gyakorlást követően - olyan tesztekben is jelentősen jobban teljesítettek, amilyeneket addig egyáltalán nem gyakoroltak. A vizsgálat eredményei alátámasztják, hogy a rövid távú emlékezet fejlesztése megkönnyíti a korábban ismeretlen feladatok megoldását, vagyis javítja a folyékony intelligenciát - írja Kuszewski. Mit tegyünk, hogy okosabbak legyünk? Bár a fenti kísérlet arra utal, hogy intelligenciánk valóban fejleszthető, a mindennapjait aligha töltené bárki is azzal, hogy vizuális és hangingerekkel bombázza magát. Mire van szükségünk akkor, ha mégis javítani szeretnénk a problémamegoldó képességünkön? Keressük az újat! Az első lépés az újdonságkeresés: amint új dolgokat kezdünk el megtanulni, agyunkban újabb és újabb idegsejtkapcsolatok jönnek létre. Azzal, hogy idegsejtjeink között megnő a kapcsolatok száma, az agy egyre rugalmasabbá válik. Mindez azért fontos, mert vélhetően agyunk rugalmassága az egyik olyan tényező, amely egyéni különbségeket idézhet elő az intelligenciában. Az új tapasztalatok hatására az agy dopaminszintje is megnő, ami növeli a motivációnkat, emellett az új idegsejtek keletkezését is elősegíti. Egy 2009-es svéd tanulmány kimutatta, hogy ha 5 héten keresztül napi 35 percet fejlesztjük a munkamemóriánkat, akkor nemcsak a dopamin, de a vegyületet megkötő agyi jelfogó molekulák száma is érezhetően emelkedni fog - mindez szintén növeli az agyi plaszticitást, ezen keresztül pedig az intelligenciát. Keressük a kihívásokat! Hiába játszunk mindennap szudokut vagy más agyfejlesztő játékot, csak azt fogjuk elérni, hogy ebben az egy játékban profivá válunk. Ahhoz viszont, hogy folyékony intelligenciánk is fejlődjön, ennél többre van szükség: ha már jól megy valami, ideje váltani. Ezt a tanácsot szintén alátámasztják a kutatási eredmények. Richard Haier csoportja olyanoknál vizsgálta a tetriszezés agyra gyakorolt hatását, akik még sosem próbálták ezt a játékot. Néhány hét után vastagodott a játékosok agykérge, és nőtt a kérgi idegsejtek aktivitása, az ezt követő időszakban azonban csökkenni kezdtek ugyanezek a változók. Annyi történt mindössze, hogy a játékosok agya kisebb energiabefektetéssel kezdte végezni ugyanazt a feladatot. Az agy hatékonysága tehát nőtt, az intelligencia viszont nem - itt van az a pont, amikor az utóbbi növeléséhez már újabb szellemi kihívásra van szükség. Gondolkodjunk kreatívan! "A kreatív gondolkodás nem egyenlő azzal a hiedelemmel, hogy aktívabban használjuk a jobb agyféltekénket" - írja Kuszewski. Ehelyett arra van szükségünk, hogy képesek legyünk kapcsolatot találni az egymástól távol eső dolgok között, újszerű módon közelítsük meg a problémákat, emellett olyan ötleteink legyenek, amelyek lehetőleg még senkinek sem jutottak eszébe. Mi kell ehhez? A kérdésre a Yale Egyetem Szivárvány Program elnevezésű kutatása ad választ. A kreativitás szempontjából sokkal eredményesebbnek bizonyult egy olyan oktatási forma, amely nem a tények és adatok memorizálását, hanem a minél hatékonyabb problémamegoldást helyezte előtérbe. Ezek a diákok később a lexikális tudást igénylő teszteken is jobban szerepeltek a hagyományos módszerekkel oktatott csoportnál. "Itt is ugyanaz történik, mint amikor kétféle ingertípust kell egyszerre feldolgozni. Azok, akiket párhuzamosan többféle módszerrel is oktatnak, később egy korábbitól eltérő területen is automatikusan kamatoztatják majd a tudásukat" - írja Kuszewski. Tűzzünk magunk elé minél nehezebb célokat! A technikai eszközök hatékonyabbá tehetnek bennünket, azonban ha az intelligencia fejlesztéséről van szó, akkor nem ez a cél. Lehet, hogy egy GPS-készülékkel jobban eltájékozódunk majd, de ha otthon felejtjük az eszközt, még kevésbé fogunk bárhová is odatalálni. Ha mi sem vagyunk jók a tájékozódásban, akkor megpróbálhatjuk azt, amit a Scientific American cikkének szerzője: hagyjuk otthon a GPS-t, és tanuljunk meg néhány hét alatt a saját agyunkkal és egy térképpel eligazodni. "Iszonyatosan nehéz lesz, a sikerélmény viszont garantált" - írja a viselkedésterapeuta. Ugyanez igaz a helyesírás-ellenőrző vagy a fordítást segítő programokra, amelyek helyettünk oldják meg a problémákat: minél kevésbé támaszkodunk ezekre az eszközökre, annál jobban fejlődik majd az intelligenciánk. Kommunikáljunk minél több emberrel! A hálózatépítés vagy angol szóval networking igen divatos kifejezéssé vált az utóbbi időben: ez a tevékenység nemcsak az álláskeresésben, hanem agyunk fejlesztésében is a segítségünkre lehet. Kuszewski utolsó tanácsa, hogy használjuk minél gyakrabban a közösségi oldalakat, emellett pedig próbáljunk személyesen is minél több emberrel megismerkedni. Lehetőleg olyan emberek társaságát keressük, akik a miénktől eltérő területen dolgoznak: ez az egyik legjobb lehetőség arra, hogy új ötletekkel és a sajátunktól eltérő gondolkodásmódokkal ismerkedjünk meg.

TM meg sincs említve? Egész topicban egszer láttam a nevét,egész elszomorító

Én még nem ismertem nagyon jó.

Elég fura szeme van, kicsit olyan hamiskás

Kapcsolódó cikk http://www.sg.hu/cikkek/79905/2036_ban_sem_lesz_vilagvege

Ez most átmérőben van megadva

Nagyon tetszik!

Nem a ''meteor'' fog ragyogni hanem maga a robbanás fénye,egyépként a tudósok ha jól tudom ahoz viszonyitanak hogy mi mikor érzékeljük,tehét ha azt mondják most robbanik,az 640 millió éve robbant

Na csak megtaláltam http://www.sg.hu/cikkek/71728/tudomanyokban_gazdag_uj_esztendonk_lesz

Megpróbáltam megkeresni a tavalyit ,nem volt sehol

Tehát akkor a gyerket kell megölni akit gyilkosnak nevelnek, és nem azt kell eltávolítani aki gyilkossá neveli a gyerekt,nem tetszik ez a vallás nekem akkor se :\ ,meg kell ölni valakit azért mert nem enged be a házába?huh... először nem sikerül megmérgeznie valakit, megpróbálja majd mégegyszer ...a szegény csávónak meg nem lett volna egyszerübb szólni h ott a kincs?..vagy az nem olyan ''istenes''?

Tavaly is számba vettük az új esztendő várható tudományos vívmányait, az idén is végig futunk a tervezeteken, ezúttal a Nature magazin segítségével. Az Észak-Grönlandi Eem Jégfúró (NEEM) projekt miután 2010 júniusában több mint 2500 méteres mélységben elérte a fekükőzetet, az idén már olyan információkkal gazdagíthatja a tudományt, melyből megtudhatjuk, milyen gázok és részecskék uralták az Eem interglaciális időszak klímáját. Ma is egy ilyen periódusban élünk, a 130000-115000 évvel ezelőtti időszak átlagos globális hőmérséklete azonban a mainál 5 Celsius fokkal magasabb volt. Folytatódnak az emberi géntérképpel kapcsolatos tanulmányok (GWAS), melyek számos összefüggést felfedtek a betegségek és génállományunk adott területei között, sajnos az asszociációk biokémiájáról szinte semmi nem derült ki. 2011-ben várhatóan feltárulnak azok a tényleges mechanizmusok is, amik megmagyarázzák hogyan befolyásolják a gének és a nem kódoló területek a velük összefüggésbe hozható egészségügyi állapotokat. A kutatók főbb célpontjai között találjuk az anyagcserét, az elhízást és a cukorbetegséget. Az őssejtek is újra előtérbe kerülnek, a kutatóknak sikerült kideríteniük hogyan lehet újra programozni az emberi őssejteket indukált pluripotens őssejtekké (iPS), majd ezekből egyéb sejttípusokká, például hogyan alkothatunk bőrsejtekből idegsejteket. A betegekből származó iPS sejteket egyre szélesebb körben alkalmazzák majd az egészségi állapotok tanulmányozásának modelljeiként, különös tekintettel azokra, amikhez nincsenek megfelelő állat modellek, és keveset tudnak a sejtekben lezajló folyamatokról. Ilyenek többek között a pszichiátriai rendellenességek. Emellett a sejtek alkalmazhatók lesznek a potenciális orvosságok ellenőrzésében, illetve annak kiderítésében, miért hatástalanok egyes embereknél azok a szerek, amik másokat meggyógyítanak. Az idén egészen biztosan sikerül 1000 dollár alá szorítani az emberi genom szekvenálás költségét, erre a következő generációs szekvenáló rendszerek piacra dobása lesz a garancia, melyek hatására az egekbe szökik a teljesen kikódolt emberi géntérképek száma. Bár arra még mindig csekély az esély, hogy a Nagy Hadronütköztetőben (LHC) megpillantsák végre azt a fránya Higgs-bozont, jó eséllyel kaphatunk valami újdonságot az egyre magasabb energiaszinteken dolgozó létesítménytől, sokan a szuperszimmetria bizonyítására számítanak. Az LHC mellett a Fermilab Tevatron részecskegyorsítója is igyekszik megtalálni a Higgs-bozont, miközben erőteljesen lobbiznak a 2011. szeptemberi leállítása elhalasztásáért is. 2011-ben tovább folyik a sötét anyag utáni kutatás is, az igazság pillanatát a földalatti kísérletektől, mint az olasz Gran Sasso Nemzeti Laboratórium XENON100 projektjétől és a Kriogén Sötét Anyag Kutatástól (CDMSII) várják. Mindkét kísérlet eredményei az idei évben láthatnak napvilágot. A szuperszimmetria szerint az általunk ismert részecskének létezik egy – nyilván kis tömegű, mivel eddig még nem fedeztük fel őket – szuperpartnere Több várva-várt gyógyszerengedély is megszülethet az idén, ilyen a hepatitis C ellen hatásosnak tartott Telaprevir (VX-950), amit az amerikai Vertex Pharmaceuticals fejlesztett ki. A betegség kórokozója egy RNS vírus, ami folyton változó genetikai anyagával keseríti meg a védőoltások fejlesztőinek életét. A szintetikus biológia is újabb szintre léphet, miután tavaly egy egész baktérium tenyészetet sikerült együttes fluoreszkálásra rábírni, egyre több és egyre hasznosabb módosításokat fognak elvégezni a kutatók, akiknek a céljuk, hogy hasznos funkciókkal lássák el ezeket az organizmusokat, elsősorban gyógyító hatóanyagok termelésével. Elszakadva a Földtől, a földszerű bolygók után vadászóknak is jelentős év lehet az idei. A NASA Földet követő Nap-körüli pályán keringő Kepler űrtávcsöve adataiból már eddig is több száz Naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel, a teljes adatmennyiséget azonban még nem tették közzé. Mivel a 42 CCD-vel és egy 1,4 méter átmérőjű korrekciós lencsével felszerelt űreszköz 0,5 földtömegű objektumok észlelésére is képes, így jó eséllyel kerülnek elő a Naphoz hasonló csillag körül keringő földszerű bolygók. Bár ezt már tavaly is beharangoztuk, az idén valóban lezárul az űrsikló-korszak. Az utolsó repülést, ami eljuttatja a Nemzetközi Űrállomásra az Alfa Mágneses Spektrométert áprilisra ütemezték. A spektrométerrel az antianyag és a sötét anyag után kutathatnak a tudósok. Az amerikai kongresszus mindazonáltal még engedélyezhet egy utolsó űrsikló látogatást novemberben. Ezzel együtt 2011 már a magánűrhajózás kezdete lehet. Ha a SpaceX Dragon űrkapszulájának második próbaútja is sikerrel zárul, elvileg már nem lesz akadály a magán cég teherszállítási szolgáltatásainak, majd idővel az űrhajósok szállításának elindítása előtt sem. A SpaceX sikere megnyithatja az utat a nagy kormányzati projektek átáramlása előtt a gazdaságilag átgondoltabb, sok tekintetben letisztultabb kereskedelmi űripar felé. A SpaceX évvégi sikerei fényében sem szabad megfeledkezni a szépen csendben építkező Virgin Galactic-ról. Richard Branson cége az idén teljes erővel a repüléseinek előkészületein fog dolgozni, hogy tartani tudják a 2012-es első indítási időpontot. A bolygókutatás területén is új ismeretek várnak ránk, a NASA Messenger küldetése márciusban áll pályára a Merkúr körül, míg az amerikai űrügynökség Dawn szondája az aszteroida öv egyik legnagyobb ismert objektuma, a Vesta körül kering majd. Új küldetések is indulnak, ezek egyike a Juno, ami a Jupiter sarkvidékeit is veszi célba, míg a GRAIL expedíció két szondájával a Hold gravitációs mezőit méri. Egy leszállóegység is útnak indul, a Mars Science Laboratory, a legújabb marsjáró a vörös bolygó légköréről és geológiájáról gyűjt újabb adatokat, kémiai vizsgálataival többek közt a marsi életet is kutatja. A Föld-figyelő műholdak sem tétlenkednek, az idén teszik közzé a bolygó gravitációs mezőit minden korábbinál nagyobb részletességgel mérő GOCE műhold eredményeit, ami az idén a tengerszint emelkedéseit követi nyomon, ugyanakkor fellövik az óceánok sótartalmát mérő Aquarius műholdat, valamint a Nap sugárzását és az aeroszolokat figyelő Glory-t. Az energiakutatás terén is várható egy áttörés, a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium Gyújtó Berendezése, a világ legnagyobb teljesítményű lézere, egyre közelebb kerül egy olyan erejű sugárzás kiváltásához, amikor a fúziós reakciók a célpontul szolgáló hidrogén izotópokban több energiát termelnek, mint amit a lézer átad. A szakértők szerint az idén sikerrel járhat a kísérlet. forrás:sg.hu