tyll

William Gibson: Virtuálfény (Híd trilógia 1.) Chevette futárként rója biciklijén a jövő San Franciscójának utcáit, ez az élete. Egy nap mégis nagyot kockáztat: ellopja egy seggfej napszemüvegét. Csak akkor jön rá, hogy tettének milyen következményei vannak, amikor ezek már jócskán átívelnek felette, és alapjaiban veszélyeztetik az egész város jövőjét. A napszemüveg visszaszerzésével egy Rydell nevű fickót bíznak meg, aki nem túl lelkes a munkáért: nem elég, hogy kisvártatva a helyi rendőrség gyilkossági csoportja is bekapcsolódik az ügybe, de egyre többször hall egy hídról és a mögötte elterülő szürke zónáról, amit különös emberek népesítenek be. William Gibson 1993-as regénye a Híd-trilógia első része, és egyben egy új korszak kezdete: a cyberpunk teremtője a Sprawl-trilógiát követően a tömegmédia és celebkultuszok megjelenésének előrevetítésével alkotott ismét tűéles képet a közeljövőről. A kötetet új fordításban tartja a kezében az olvasó. [Hidden Content]

Sajnos a Számláló nullára kötet hiányzik, de a trilógia együtt letölthető: Neurománc Univerzum 1-3 „A mátrix egy világ a világon belül, közmegegyezésre épülő hallucináció, melyet minden országban törvényes felhasználók milliárdjai tapasztalnak meg naponta. A cybertérhez kapcsolódó számítógépek tárolóiból származó adatok grafikus megjelenítése. Hihetetlen komplexitás. Az elme nem-terébe nyújtózó fényvonalak, adatgalaxisok és adatcsillagzatok…” Megrázó erejű vízióival és egyedi hangulatú univerzumával William Gibson a közeljövő egy olyan lehetséges változatát vetítette elénk, mely két évtizeddel első regényének kiadása után lassan megvalósulni látszik. A globális számítógépes hálózatok robbanásszerű fejlődése és a multinacionális cégek befolyásának folyamatos növekedése következtében napjainkban hihetőbbnek tűnik ez a jövőkép, mint korábban bármikor. A Neurománc 1984-es megjelenésével új irányzat született: Gibson bevezetett minket a cyberpunk világába, visszavonhatatlanul megváltoztatva ezzel a science fiction műfaját. Regényével elsőként nyerte el egyszerre a műfaj három legrangosabb elismerését, a Hugo-, a Nebula- és a Philip K. Dick-díjat. A nyitókötetet további két regény követte: a Számláló nullára és a Mona Lisa Overdrive. A három írást most egy kötetben, az első kettőt jelentősen átdolgozott, javított fordításban tárjuk az olvasók elé. [Hidden Content]

William Gibson: Mona Lisa Overdrive A jövő század kaotikus világában a kontinenseket uraló magakorporációk küzdelmének dzsungelében magára marad egy lány.Azaz majdnem.Mert a Cyberspace-ciklus harmadik kötetében sem az élet, sem a halál sem a holnap fogalma nem olyan egyértelmű amilyennek az első pillanatban látszik…. [Hidden Content]

William Gibson: Neurománc Vigyázz, ha jön a jövő…! Case, a konzolcowboy, az adatmezők magányos vándora magára haragította megbízóit, s ezért a hibáért képességei legjavával kellett fizetnie. Azóta üzletel, a fennmaradásáért küzd a XXI. századi Japán alvilágában, ahol a pénz szava törvény, a könnyelműség büntetése pedig gyors, kíméletlen halál… Armitage, a kékszemű démon azonban nem az üzletkötés szándékával keresi fel Case-t. Neki az aranykezű számítógépvirtuózra van szüksége. Társnője az acélkarmú, harcra drótozott izomzatú Molly indítékai még különösebbek… Megbízójuk a világ legzseniálisabb komputere svájci állampolgár. Szabadparton, ebben a fura, égi Las Vegasban él, egy arisztokrata dinasztiát szolgál. Úgy határozott, kivívja szabadságát. Bármi áron… A modern SF csúcsteljesítménye! [Hidden Content]

William Gibson: Izzó króm A közeljövő világába, a nagyvárosi neondzsungelek poklából széthulló űrállomások folyosóin át a képzelet végső határáig repíti olvasóját ez a kötet, melyet – nem minden alap nélkül – a modern SF irányzatteremtő alkotásának tartanak.A Gibson és társai teremtette univerzum mit sem veszített vonzerejéből keletkezése óta; ma, az új század hajnalán aktuálisabb és izgalmasabb, mint valaha – talán mert e csupa króm alig-jövőben saját jelenünkre ismerhetünk… [Hidden Content]

William Gibson: Nyomtalanul (Blue Ant trilógia 3.) Hollis Henry, az egykori rockzenész és újságíró, valamint Milgrim, a privát szféráját megszállottan óvó kriptológus új megbízást kap a mérhetetlenül gazdag Hubertus Bigendtől: ki kell nyomozniuk, ki áll egy lopva terjedő, forradalmi divatirányzat mögött. Bigend a névtelen segítségével akar ugyanis betörni a katonai ruházat válságbiztos üzletágába. Csakhogy a divatzseni szolgálataira más is igényt tart, szóval Hollisnak és Milgrimnek a nyomozás mellett már hamarosan a bőrét is mentenie kell. Hogy a hadsereg és a fegyverkereskedők frontvonalai közé tévedt két kisember élve megúszhatja-e nagy kalandját, arra talán a világ minden pénze sem garancia.A Neurománccal világhírűvé vált szerző Blue Ant-trilógiájának (Trendvadász, Árnyvilág) zárókötetében olyan időszerű témákat vizsgál, mint a hekkerkultúra, a megfigyelés és a személyes szabadság kérdése és a vírusmarketing. Mindezt egy izgalmas, gondolatébresztő thrillerbe ágyazva.„Jó szeme a furcsaságokra az eseményeket egészen bizarr megvilágításba helyezi.”– New Yorker„Hátborzongató Gibsonnak az a képessége, amivel rátapint társadalmunk legizgalmasabb pontjaira.”– Atlanta Journal-Constitution„William Gibson félelmetesen gyönyörű mondatokat alkot, a tömegek igazi költője.”– San Francisco Examiner & Chronicle [Hidden Content]

William Gibson: Árnyvilág (Blue Ant trilógia 2.) “A jövő már itt van… csak nem egyenlően oszlik el a világban.” – William Gibson, Hugo-, Nebula- és Philip K. Dick-díjas író Hollis Henry, az egykori Curfew rockbanda újságíróvá avanzsált ex-énekesnője munkalehetőséget kap egy indulás előtt álló, trendinek ígérkező életmódmagazintól. Első feladata Los Angelesbe szólítja, ahol a virtuális valóságot és a műholdas helymeghatározó technikát ötvöző, újfajta képzőművészetről kell anyagot gyűjtenie. Hollis azonban hamarosan egy sokkal veszedelmesebb történet kellős közepén találja magát. Eközben az Államok másik felén, Manhattan mélyén Tito, egy patinás kínai–kubai bűnözőklán csempészetben, városi akadályfutásban és a misztikus afro-karibi santería-kultuszban egyaránt jártas, fiatal tagja családi utasításra iPodokat kézbesít egy titokzatos öregembernek. A furcsa megbízás azonban nem csak benne kelt megválaszolatlan kérdéseket. Tevékenysége és főként kapcsolatai nyomát egy ködös szervezet jól kiképzett ügynöke követi, az igazi célpont azonban valószínűleg nem Tito, hanem valaki más… A világ szállítmányozási útvonalain ezalatt hol felbukkan, hol eltűnik egy teherkonténer, sehol nem állapodva meg elegendő ideig ahhoz, hogy valaki rátehesse a kezét… A Neurománc és A holnap tegnapja kultikus írójának új regénye technothriller a javából, s egyúttal riasztó képet fest paranoiás, részekre szakadt, posztmodern világunkról. Igazi csemege az igényes olvasónak, profi módon ötvözi a kortárs széppróza és a zsánerirodalom legvonzóbb tulajdonságait. [Hidden Content]

William Gibson: Trendvadász (Blue Ant Trilógia 1.) Cayce Pollard legendás amerikai marke­ting-guru, aki titokzatos hatodik érzéké­vel szerzett magának nevet a szakmában. Egy nagynevű PR cég meghívására érke­zik Londonba, amikor merőben szokatlan megbízást kap: fel kell kutatnia a legújabb Internet-őrület forrását, a titokzatos mpeg videofilmek fantom-alkotóját. A fanatikusok egyre népesebb tábora (melynek Cayce is oszlopos tagja) globális léptékű földalatti hálózatot alkot. Cayce új megbízója hisz abban, hogy a Klip az évszázad legnagyobb virtuális durranása – mellesleg nagyon is valóságos aranybánya… Ám miután betörnek londoni lakásába, meg­hekkelik az e-mailjeit és még a manhattani pszichiátere feljegyzéseinek is lába kél, Cayce kezdi gyanítani, hogy itt valaki – akinek sze­mélyét a legelképesztőbb csúcstechnológia álcázza –, egyre emeli a tétet. Cayce nem­sokára a marketing, a globáltőke és a mul­tinacionális maffiák parallel univerzumaiban találja magát, ahol a szálak végül egyetlen virtuális nyugvópontba futnak össze. London, Tokió és Moszkva utcáin, majd egy szovjet öko-katasztrófa kisértetzónáján át vezet Cayce egyre rázósabb útja a titok nyitjához. A titokéhoz, amely épp annyira felkavaró és ellenállhatatlan, mint maga a huszonegyedik század. [Hidden Content]

William Gibson - Bruce Sterling: A gépezet Az 1855. év szmogtól fojtogatott Londonja a világ közepe. Innen manipulálják a szétforgácsolódott Észak-Amerika helyi politikai csatározásait, vezénylik a brit seregek diadalmas krími menetelését és építgetik a törékeny diplomáciai kapcsolatokat az újonan megnyíló, egzotikus Japánnal. Az angol főváros – és az egész birodalom – felemelkedését Lord Charles Babbage-nek köszönheti, aki gőzhajtású számítógépezeteivel forradalmasította a tudományokat, a hadviselést és a mindennapi életet. A brit hegemónia azonban veszélyben forog, és e veszély forrása egy kis doboznyi lyukkártya, aminek titkát senki nem ismeri. Sybil Gerard, egy kivégzett luddita vezér leánya és dr. Edward Mallory, a radikális elméleteiről elhíresült őslénykutató külön utakon erednek a rejtély nyomába, ám hamarosan szembesülniük kell a ténnyel, hogy a fél világ titkos és kevésbé titkos ügynökei szintén részesei ennek a történelemfordító játszmának, és céljuk elérése érdekében a gyilkosságtól sem riadnak vissza. [Hidden Content]

William Ford Gibson (Conway, Dél-Karolina, Amerikai Egyesült Államok, 1948. március 17.) amerikai-kanadai író. Jelenleg Kanadában, Vancouverben (Brit Columbia tartományban) él. Írói hírnevét az 1980-as évek közepén tudományos-fantasztikus irodalomban szerezte meg mára már kultikusnak számító regényével, a Neurománccal. Az ezredforduló utáni műveiben a tudományos-fantasztikus eszközök helyett inkább kortárs megoldásokat alkalmaz. Munkásságát egyedien részletdús, kifinomult ábrázolások, erőteljes víziók, szerteágazó és egymásba fonódó cselekményszálak és a technológiai-társadalmi kölcsönhatások több rétegű elemzése és újrafogalmazása jellemzi. A komolyabb írásra John Shirley bátorította, akivel az 1980-as évek legelején ismerkedett meg egy vancouveri sci-fi összejövetelen, és mindmáig jó barátok. Ő mutatta be később Bruce Sterlingnek és Lewis Shinernek; ma négyüket tartják a cyberpunk irányzat első íróinak Gibsonnal az élen, aki az évtizedet a Sprawl-trilógiával (1984: Neurománc, 1986: Számláló nullára, 1988: Mona Lisa Overdrive) tette műfajtörténeti szempontból megkerülhetetlenné. A Neurománc volt az első regény, ami a Hugo-, Nebula- és Philip K. Dick-díjakat egyaránt megkapta. Gibson azóta még két trilógiát írt, melyek a szakírók és rajongók szerint pontos előrejelzések voltak a közeljövőt illetően: míg az 1990-es években megjelent Híd-trilógia (1993: Virtuálfény, 1996: Idoru, 1999: A holnap tegnapja) hackerek, multinacionális cégek és mesterséges intelligenciák helyett a tömegmédiára és celebkultuszra fókuszált, addig a Blue Ant-trilógia (2002: Trendvadász, 2007: Árnyvilág, 2010: Nyomtalanul) a 9/11 utáni politikai hangulatról, osztályok közötti határvonalakról, öntudatról, márkaépítésről és globalizációról szólt.

Harry Harrison: A technicolor időgép [Hidden Content]

Harry Harrison: Rozsdamentes acélpatkány megmenti a világot [Hidden Content] Harry Harrison: A Rozsdamentes acélpatkány téged akar [Hidden Content] Harry Harrison: Legyen az elnök a Rozsdamentes acélpatkány [Hidden Content] Harry Harrison: Rozsdamentes acélpatkány születik [Hidden Content] Harry Harrison A Rozsdamentes acélpatkány pokolra jut [Hidden Content]

Harry Harrison: A rozsdamentes acélpatkány visszavág James Bollvar DiGriz minden eddiginél merészebb vállalkozásra adja a fejét, amikor rászánja magát, hogy feleségül vegye Angelinát. A galaxis két legelvetemültebb bűnözőjének házassága persze nem maradhat titokban, így az ifjú pár hamarosan újra a Különleges Testület óvó karjaiban találja magát.Inskipp új megbízatással várja őket, s a tét ezúttal sem csekély, Jimnek a csillagközi hódításról ábrándozó Cliaand bolygó további terjeszkedését kell megállítani. Egy millitáns társadalomba csöppenve, az idegenekkel szemben végletekig paranoiás lakosság közé vegyülve keresi az érthetetlen katonai sikerek titkát. Eközben – szokásához híven – igyekszik minél nagyobb zűrt csinálni, és a fölfordulás közepette zsebre vágni mindent, ami mozdítható.Természetesen Angelina számára is akad tennivaló bőven. Minden ügyességére szüksége lesz, ha azt akarja, hogy Jim élve megússza ezt a kalandot, és közben távol tartsa hitvesét a segítségére siető szabadcsapatoktól, a Burada bolygó gyönyörű amazonjaitól. [Hidden Content]

Harry Harrison: A Rozsdamentes acélpatkány 1 Vidám sci-fi regény Harry Harrison kötete. A Rozsdamentes Acélpatkány címszereplője az immár bűnözésmentes Galaxis egyik utolsó bűnözője, aki remekül szórakozik a bűnnel szemben védtelen bolygók kifosztásán. A bűnözésre nincs szükség, a fogalom maga is elhalt, hiszen az Univerzumban mindenütt egyformán magas az életszínvonal. Nem véletlen, hogy a csillagközi különleges rendfenntartó erők is igényt tartanak a maga területén felülmúlhatatlan szakember szolgálataira. A bűnüldöző szervek – a testületnél minden munkatárs korábban sikeres rabló, de legalább sikkasztó volt – az Acélpatkánynál sokkalta veszedelmesebb ellenfél nyomára bukkantak. Egy gyönyörű és mindenre elszánt asszonyt a Galaxist magát szeretné eltulajdonítani. [Hidden Content]

Harry Harrison: Űrpestis [Hidden Content]

Harry Harrison: Bill a galaktika hőse „Ne akarj ember lenni, Bill! Te is tudod, hogy úgysem fog menni. Te hős vagy, Bill, egy igazi galaktikus hős. És ha nem érted a tréfát, miért álltál katonának?”Bill belép a Galaktikus Birodalom hatalmas haderejébe, s Heliorba utazik, ebbe az acéllabirintusba, a Sötét Űrkor központjába.S ahogy ő mondogatja: „A háború maga a pokol” – ám egy embernek a lelki üdvét is fel kell áldoznia, hogy a Birodalmat szolgálja.A galaxisban háború dühöng a chingerek és az emberek között. Bill véletlenül leleplez egy chinger kémet, s az azt követő csatában vitézül harcol. Kitüntetésre terjesztik fel, melyet Heliorban kell átvennie, a Birodalom fővárosában. Ám városnézés közben ellopják a térképét, és menthetetlenül eltéved a labirintusban. Amikor hónapok múltán sikerül eljutnia egy katonai bázisra, bilincsbe verik dezertálásért, és egy pokoli bolygóra viszik kényszermunkára… [Hidden Content]

Harry Harrison: Halálvilág 1-3 A bolygó neve Pyrrus… egy különös hely, ahol az összes állat, növény és természeti erő mintha egyetlen cél érdekében esküdött volna össze: elpusztítani az embert. A telepesek itt szuperemberek… kétszer olyan erősek, mint a szokványos emberek, és a reflexeik egészen lélegzetelállítóak. Szükségük is van rá. Mert ha élni akarnak, gyilkolniuk kell… Jason dinAltra, a csillagközi szerencsejátékosra és hazárdőrre vár a feladat, hogy rájöjjön, miért vált ilyen ellenségessé a Pyrrus bolygó az ember rövid itt-tartózkodása alatt… [Hidden Content]

Harry Harrison: Helyet, Helyet Egy párhuzamos univerzum 1999-ének New Yorkjában emberpróbáló az élet a környezetszennyezés és a túlnépesedés miatt. A vizet adagolni kell, és igazi húst csak a leggazdagabbak ehetnek, a többiek egyenízű szójakészítményeken tengődnek.Három ember sorsa fonódik össze ebben a barátságtalan világban: Andy Rusch rendőrnyomozó, Billy Chung, a tajvani utcakölyök és Shirl, egy milliomos bűnöző kitartott szeretője járják haláltáncuk egyre szűkülő köreit a fojtogató tömegben, és csak remélhetik, hogy megérik a közelgő ezredfordulót.Harry Harrison európai SF-nagymester világhírű regénye megrázó erejű antiutópia egy olyan lehetséges közelmúltról, amit egyelőre sikerült megúsznunk, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne kéne szembenéznünk vele. [Hidden Content]

Harry Harrison: Vissza az édenbe Ha 65 millió évvel ezelőtt egy világméretű kataklizma ki nem irtja a Földön a dinoszauruszok többségét, ma ők lehetnének a bolygó uralkodó életformái. Harry Harrison Éden-trilógiája ebből az izgalmas feltételezésből indul ki, és megpróbálja megtalálni az emberek helyét a megváltozott körülmények között. Kerrick és törzse sikerrel elmenekült az ellenséges hüllőcivilizáció, a jilanèk karmai közül, és egy csendes kis szigeten bújt meg, ahol ismét viszonylagos békében élheti életét. Persze az embereknek tudomásul kell venniük, hogy nemcsak a rivális értelmes faj vadászik rájuk, hanem a környező erdők nagyragadozói is, és hiába loptak fejlett fegyvereket, azokkal sem tarthatnak ki sokáig. És azt még csak nem is sejtik, hogy a jilanèk bosszúszomjas tudósai javában kutatnak egy olyan módszer után, amellyel mindörökre megszabadulhatnak a világukat fertőző kártékony emlősszaporulattól. Az SF kétszeres nagymestere sosem áldozta fel a vad kalandokat a mély gondolatok oltárán, igyekezett úgy egyensúlyozni, hogy olvasói minden téren megkapják, ami nekik jár. Ez a nagyszabású regénye sem okoz csalódást. Keressék a trilógia előző részeit is, az Édentől nyugatra és a Fagyos Éden című köteteket! „Nagy regény, minden értelemben. Szerzőjének széles körű tudását és írói tapasztalatát tükrözi.” – Washington Post Book World [Hidden Content]

Harry Harrison: Fagyos éden Éden párhuzamos valóságában javában folyik a harc a Földért két civilizáció között, melyek egyaránt maguknak akarják a hatalmat. A yilané dinoszauruszai nemcsak hogy nem haltak ki, de egy értelmes fajuk a biotechnológia tudományának segítségével meghódította a bolygó nagy részét. Riválisaik, az emberek nem rendelkeznek olyan fejlett technikával, mint ők, de szívósságban méltó versenytársak, és most még a természet is az ő oldalukra állt: jégkorszak közeledik, amit talán csak a melegvérűek élhetnek túl. A harc minden eddiginél kiélezettebb lesz, és két ellenfél, az ember Kerrick, valamint a yilané Vainté számára egyenesen személyes üggyé válik. Felülkerekedhet-e bármelyikük a másikon, vagy mindkét fajból csupán megkövült csontok maradnak meg az utókor számára? Az SF Nagymestere csak Frank Herbert Dűnéjéhez mérhető Éden-trilógiájának második kötetében bolygónk egy elképzelt arcát mutatja meg olyan hitelesen és olyan aprólékos kidolgozottsággal, hogy el sem hinnénk, valójában nem így alakult a történelem. „Nagy regény, minden értelemben. A mesterségbeli tudás diadala.” – Washington Post Book World [Hidden Content]

Harry Harrison: Édentől nyugatra 65 millió évvel ezelőtt egy kozmikus katasztrófa véget vetett Földünkön a dinoszauruszok uralmának. Egy másik Föld párhuzamos világában azonban nem következett be kataklizma, és az óriásgyíkok törzsfejlődése zavartalanul folytatódott tovább. Aztán a bolygó legfejlettebb lényei a soros jégkorszak zord időjárása elől menekülve birtokba vesznek egy új kontinenst, és ekkor különös, gyengének látszó, ám annál ravaszabb ellenféllel akadnak össze: egy két lábon járó emlősfajjal, melynek tagjai durva kőeszközöket használnak, és fegyverrel vadásznak mindenre, ami táplálékul szolgálhat. Két civilizáció öldöklő élethalálharca bontakozik ki az elkerülhetetlen konfliktusból, és összecsapásuknak csak egyetlen győztese lehet: az egész világ további ura. Harry Harrison, az SF nagymestere lenyűgöző aprólékossággal építi föl egy idegen világ nem létező, mégis hitelesnek ható történelmét, és az olvasó döbbenten konstatálja, milyen kevésen múlt, hogy nem így alakult a valóság. A regényt megjelenése évében Amerika legnépszerűbb könyvei közé sorolták, valóságos divatot indított be a dinoszaurusz-történetek terén, és két folytatása is született, melyek tovább követik ennek az érdekes alternatív világnak a történetét. [Hidden Content]

Harry Harrison (Stamford, Connecticut, 1925. március 12. – 2012. augusztus 15.) amerikai sci-fi-szerző. Először illusztrátorként jelentkezett az SF-magazinokban, majd 1951-ben eladta első elbeszélését is, a „Rock Diver” címűt. Hat évvel később alkotta meg egy novellában James Bolivar diGriz figuráját, aki Rozsdamentes Acélpatkány néven leghíresebb regénysorozatának főhősévé vált. A jelenleg tízkötetes széria alapozta meg Harrison hírnevét, bár első, 1960-as könyve egy másik sorozatot indított útjára, a Halálvilágot. Az évtizedből fontos regénye még a Bill, a Galaktika hőse, amely szintén több folytatást ért meg. Ez kezdetben Robert A. Heinlein Csillagközi inváziójának paródiájaként indult, később azonban már Isaac Asimov műveit is kifigurázta a sorozatban, sőt saját korábbi írásait is. Noha Harrisont elsődlegesen spamelo szerzőként tartják számon, sokszor ütött meg könyveiben komolyabb hangot, nem riadva meg a kemény társadalomkritikától sem. Az 1969-es Captive Universe például egy generációs csillaghajó utasairól szól, az 1976-os Skyfall nagyívű katasztrófaregény, a ’90-es években megjelent The Hammer and the Cross-trilógia egy alternatív történelmet idéz meg, viking hódítókkal a középpontban, az 1984 és 1988 között keletkezett Éden-trilógia pedig hasonlóképpen, a miénktől eltérő Földet képzel el, amelyben a dinoszauruszok nem haltak ki, hanem az emberiség versenytársaivá váltak az evolúcióban. spamelo regényei közül jelentősebbek még A technicolor időgép (1967), ebben egy filmes forgatócsoport utazik vissza a vikingek korába.

Ben H. Winters: Földalatti légitársaság Egy Victor nevű fekete férfi ördögi paktumot köt a szövetségi bűnügyi szervekkel, és az Egyesült Államok Marsall Szolgálatának keretében fejvadászként dolgozik. Rengeteg munkája van, az ő Amerikájában ugyanis a polgárháború sosem történt meg, és a rabszolgatartás négy államban – a Kemény Négyekben – mindmáig legális. Victor régóta érzi, hogy helytelen, amit tesz, és valami nincs rendben az egész országgal, de a szabadságát semmiért nem adná fel. Annak ellenére sem, hogy amikor Indianapolisba érkezik elvégezni a legújabb megbízását, már az eligazítás után tudja, hogy valami nagyon nem stimmel. Victor beépül a magát Földalatti Légitársaságnak nevező rabszolgafelszabadító mozgalom helyi sejtjébe, hogy elkapja a szökevényt, akinek a nyomát templomok hátsó szobáin keresztül, üres parkolókon át lehangolt hotelszobákig és orvosi rendelőkig követi, hogy végül a Kemény Négyek szívébe hatolva felfedezze: a célpontja olyan dolog birtokába jutott, ami az egész ország jövőjét megváltoztathatja. Ben H. Winters Az utolsó nyomozó című többszörös díjnyertes trilógiája (Gyilkosság világvége előtt, Végső ígéretek, Az igazság határán) után egy szépirodalmi nyelvezettel megírt, heves vitákat generáló regénnyel folytatja életművét, középpontban egy olyan Amerikával, amely elsőre nagyon szürreálisnak tűnhet, de sokkal valóságosabb, mint hinni szeretnénk. A Földalatti Légitársaság a megjelenését követően egyből New York Times bestseller lett, és számos meghatározó magazin és online portál év végi toplistájára felkerült. [Hidden Content]

Aki egyben szeretné letölteni a trilógiát: Ben H.Winters Az utolsó nyomozó I-III. [Hidden Content]

Ben H. Winters: Az igazság határán III. Hogyan töltenéd el az utolsó napjaidat a Földön? Már csak tizennégy nap van hátra a Maia nevű aszteroida becsapódásáig. Amerika ‒ és a világ ‒ egészén végérvényesen eluralkodott a káosz. Az emberek bunkerekben, magukra hagyott áruházakban és átmeneti szállásokon húzzák meg magukat, a pénz mit sem ér, a víz és az ennivaló azonban felbecsülhetetlen értékű. A Föld minden szegletében a közelgő apokalipszisre készülődnek, a boldogság hajszolásának szentelve utolsó napjaikat. Csakhogy Hank Palace nyomozónak még maradt egy megoldatlan ügye. Imádott húgát, Nico Palace-t utoljára egy csapat gyanús, felfegyverkezett fiatal társaságában látta egy katonai helikopteren. A radikális szervezet meggyőződése, hogy atomrobbantással képesek lehetnek megakadályozni az aszteroida becsapódását. Hank ugyan nem hisz a dologban, de mindenképpen látnia kell Nicót a világvége előtt, hogy elbúcsúzhasson tőle. Hosszú, fáradságos útja Amerika kék, vörös, zöld és szürke városain át vezet, amelyekben más és más arcát öltötte magára a félelem és az őrület: hol derűs nyugalmat színlelve élik mindennapjaikat a lakosok, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, hol bunkerekben rejtőznek, máshol pedig erőszak tombol, és az utolsó korty vízért gyilkolják egymást. Az idő egyre fogy, Hank pedig a végsőkig képes elmenni azért, hogy pontot tehessen a nyomozására, és választ kaphasson legfontosabb kérdéseire: létezhet-e egyetlen, végső igazság, és mi marad belőlünk, ha mindent feláldozunk érte? Megmaradhatunk-e embernek, ha a Földnek már csak napjai vannak hátra? Az utolsó nyomozó-trilógia zárókötetében Ben H. Winters az emberi megszállottság, hit és életösztön erejét és határait boncolgatja, a hazugság legkülönfélébb formáit szembeállítva a regény elszánt főhősének igazságkeresésével. [Hidden Content]