tyll

Dennis Lehane (Boston, 1965. augusztus 4. –) amerikai író. Bostonban nevelkedett, ma is ott él, regényeinek többsége is Dorchestrer környékén játszódik. Első regényét még egyetemi évei alatt írta saját szórakoztatására: az Egy pohárral a háború előtt 1994-ben jelent meg, főszerepben Angie Gennaro és Patrick Kenzie magándetektívekkel, és később sorozattá nőtte ki magát. Eddigi legsikeresebb könyve, a Titokzatos folyó 2001-ben látott napvilágot, ezt 2003-ban a Vihar-sziget követte. Regényei közül a Titokzatos folyóból Clint Eastwood készített Oscar-díjas filmet, a Kenzie-Gennaro-sorozat 4. kötetét, a Hideg nyomont Ben Affleck filmesítette meg, míg a Vihar-szigetet Martin Scorsese vitte vászonra. Lehane a Drót című tévésorozat két epizódjának forgatókönyvét jegyzi.

És aki egyben szeretné letölteni a fenti 4 novellát: „… - Halljuk, mi van az igazgyöngyökkel. Szerepelt eddig az ügyben egy hulla, egy rejtélyes hölgy, egy veszett gyilkos, egy hősi életmentés, meg egy rendőrnyomozó, akit rávettem, hogy hamis jelentést írjon. Most színre lépnek az igazgyöngyök is. Rendben van… hadd halljam. … – Stantől kaptam a gyöngysort. Egyszer megemlítette, hogy tizenötezer dollárba került. Fehér igazgyöngy, negyvenegy darab, úgy nyolc milliméter átmérőjű a legnagyobb… Nagyon szerettem azt a gyöngysor, Stan miatt. Szerettem Stant. Úgy, ahogyan csak egyszer szeret az ember életében…” Az Amerikában született, Angliában nevelkedett és kalandos életpálya után világhírű krimiszerzőként 1959-ben Kaliforniában meghalt Raymond Chandlernek számos elbeszélésében bizony mindig bajjal jár a gyöngy. Szerencsére mndig akad egy-egy vasöklű, ám vajszívű fickó is, aki a bajjal járó gyöngyöt, illetve a gyönggyel járó (és természetesen bajba jutott) hölgyet pártfogásába veszi. Hogy aztán sikerül-e ki is húznia a bajból – az már más kérdés. Vétenénk a műfaj játékszabályai ellen, ha időnap előtt elárulnánk… Kötetünk Raymond Chandler négy izgalmas, Kaliforniában játszódó elbeszélését tartalmazza. [Hidden Content]

Robert Jackson Bennett: A csodák városa (Isteni városok 3.) „Egy történet az erőszak természetéről, pusztításról és újjászületésről, valamint azokról a sebekről is, amiket generációkon át öröklünk.” NPR Bosszú. Egyike azon dolgoknak, amiben Sigrud je Harkvaldsson nagyon-nagyon jó. Talán nincs is más, amihez ennyire ért. Úgyhogy amikor megtudja, hogy legrégebbi barátját és szövetségesét, a korábbi miniszterelnököt, Shara Komaydot meggyilkolták, csak egyetlen dolgot tehet. Semmilyen halandó erő nem akadályozhatja meg Shara gyilkosainak szenvedéssel teli, rettenetes végzetét. Küldetésének halálos pontossággal való teljesítése közben viszont Sigrud egyre inkább fél attól, hogy ezt a harcot nem nyerheti meg. Rájön ugyanis, hogy Shara gyilkosságának megtorlásához egy titkos, évtizedek óta tartó háborúban kell részt vennie, és legyőznie egy fiatal, dühös istent, valamint fényt derítenie Bulikov, a csodák városának utolsó nagy rejtélyeire. Közben pedig – és talán ez a legijesztőbb – végre a saját elátkozott létezésének értelmére is választ kaphat. Az Isteni városok-trilógia befejező kötete epikus búcsú ettől a felejthetetlen világtól és a bennük élő, emlékezetes szereplőktől. Robert Jackson Bennett nagy ívű, hosszú utat bejáró történetébe az évek alatt nem csak a kritikusok szerettek bele végzetesen, hanem az olvasók is. Az egyes részeket számos szakmai és közönségdíjra jelölték, a szerzőjét pedig befogadták a fantasy fiatal nagyságai közé. „A Csodák városa pont olyan zseniális, mint a Pengék városa, ezáltal méltó zárása ennek az epikus fantasy sagának. Az Isteni városok-trilógia, ahogy a neve is jelzi, egyszerűen isteni.” SFFWorld [Hidden Content]

Robert Jackson Bennett: Pengék városa (Isteni városok 2.) Egy emberöltővel ezelőtt Vúrtyavasztán városát a háború és halál istenének erődjeként ismerték. Olyan félelmetes, természetfeletti őrszemek származtak innen, akik milliókat öltek meg és igáztak le. Mára Vúrtyavasztán azonban romokban hever, az istene halott. A nemrég érkezett hódítóknak a hely nem több az értelmetlen vallásos erőszak és véres felkelések terméketlen földjénél.Nem is lehetett volna Turjin Mulaghesh kormányzót – a bulikovi csata istenkáromló hősét, az állítólagos háborús bűnöst, a hadirendbe felállott miniszterelnök hű szövetségesét – büntetésként rosszabb helyre száműzni, ahol eltöltheti az utolsó napjait nyugdíjazása előtt, hogy aztán a feledés homályába vesszen.Legalábbis ez a tökéletes fedősztori.Az igazság viszont az, hogy a kormányzó még egyszer utoljára szolgálatba áll, hogy a végére járjon egy olyan felfedezésnek, ami örökre megváltoztathatja – vagy elkárhoztathatja – a világot. Sok veszély leselkedik rá, és nemcsak a múltból előtörő saját szellemei miatt kell aggódnia, hanem azok miatt is, akik a túlvilágban ragadtak, miután az istenségek eltűntek. Vajon a lelkük nyugodtan pihen a halál földjén, vagy esetleg valami szörnyűségre készülnek? [Hidden Content]

Robert Jackson Bennett: Lépcsők városa (Isteni városok 1.) „Óriási történet, szenzációs világépítés, és te jó isten, Sigrud karaktere. Imádni fogjátok Sigrudot.” Brent Weeks Az ember jobb, ha óvatos, amikor olyan városban kell egy titokzatos gyilkos nyomába erednie, mint Bulikov. Mert itt a világ teljesen más szabályok szerint működik. Amikor a város isteneit elpusztították, uralmukat megdöntötték, imádatukat betiltották, a valóság szövete darabokra hasadt Bulikovban. A lépcsők azóta a semmibe vezetnek, a sikátorok a múltba nyíló átjárókká váltak, az utcákon a bűnözők nyomtalanul eltűnnek. Shara Thivanit hivatalosan diplomataként küldte ide az elnyomó birodalom. Valójában viszont országa egyik legjobb kéme, akinek most egy gyilkost kell kézre kerítenie. Ahogy a nyomozás egyre súlyosabb titkokat tár fel, úgy rajzolódnak ki fokozatosan Shara előtt egy sötét összeesküvés körvonalai. A nő hamarosan gyanakodni kezd, hogy a szörnyű város uralkodói talán nem is haltak meg – és Bulikov kegyetlen uralma könnyen visszatérhet. „Egy minden részében eredeti, szürreális város… a valóban újszerű fantasyk kedvelőinek most Bulikovban van a helyük.” New York Times Book Review [Hidden Content]

Robert Jackson Bennett: Horzsolások Mona Bright, a volt zsaru lelkét csúnya horzsolások csúfítják. Az anyja kilenc éves korában egy sörétessel vetett véget az életének, az apja pedig egy igazi rohadék, akitől jó messzire kellett menekülnie, hogy ha már boldog nem is lehet többé, de legalább valamiféle békével teli életet élhessen. Most azonban mégis szembe kell néznie a múltjával, az öreg ugyanis beadta a kulcsot. Ráadásul kiderül, hogy Mona ezzel örökölt egy házat, ami még az anyjáé volt fiatalon. Fiatalon és boldogan egy olyan korszakban, amiről ő semmit nem tud. Kíváncsisága csillapíthatatlan, hiszen a boldogságot sosem ismerte, de talán a múltban most megtalálhatja. Mona két nagy akadállyal szembesül: a ház az új-mexikói Winkben található, ami viszont egyetlen térképen sem szerepel. Ezt az akadályt még sikerül leküzdenie. A másik viszont annál nehezebb: épp egy rejtélyes gyilkosság után érkezik a klasszikus amerikai álmot megtestesítő, idilli kisvárosba, amit hamarosan egy újabb követ. Ráadásul nem csak az emberek viselkednek vele roppant furcsán, hanem a város létezésében is kifejezetten aggasztó dolgokat vél felfedezni, melyek végül rádöbbentik: léteznek horzsolások, melyek sokkal súlyosabbak és fájóbbak annál, mint amit ember ép ésszel elviselhet. „Stephen King és Neil Gaiman rajongóinak tökéletes választás.” Library Journal A mindössze harminc éves, de már Shirley Jackson- és Edgar-díjas, valamint Philip K. Dick-különdíjas Robert Jackson Bennett nagyregénye az amerikai délvidék kietlen tájain vezeti keresztül az olvasót egy látszólagos édenbe, ahol a tökéletesnek tűnő házak mélyén soha nem látott borzalmak rejlenek. A thrillerek kedvelt helyszínéül szolgáló rejtélyes kiváros témáját nem csak hibátlanul dolgozza fel, de úgy gondolja tovább, ahogy előtte még senki – zsigeri érzékét a horrorhoz Stephen King és Ray Bradbury munkásságához hasonlítják. [Hidden Content]

Robert Jackson Bennett (Baton Rouge, Louisiana, 1984 –) amerikai író. Texasban nőtt fel, majd a Texasi Egyetemen tanult. 2010-ben jelent meg első regénye, a Mr. Shivers, ami elnyerte a Shirley Jackson- és Sydney J. Bounds-díjakat. Második könyvét, a 2011-ben megjelent The Company Mant Edgar-díjjal tüntették ki, illetve Philip K. Dick-különdíjat kapott. Harmadik regénye, a The Troupe 2012-ben jelent meg. Negyedik könyve 2013-ban American Elsewhere (Horzsolások) címmel látott napvilágot,[3][4] amiért egy újabb Shirley Jackson-díjat kapott. Bennett zsigeri érzékét a horrorhoz Stephen King és Ray Bradbury munkásságához hasonlítják.[5] Ötödik regénye 2014-ben City of Stairs címmel jelent meg. Leghíresebb műve az Isteni városok trilógia.

Rick Yancey: Az utolsó csillag (3) [Hidden Content]

Rick Yancey: Végtelen tenger (2) [Hidden Content]

Rick Yancey: Az ötödik hullám [Hidden Content]

Rick Yancey amerikai író (1962- ). Rick Yancey Floridában nevelkedett, aztán Chicagóban tanult. Több népszerű, díjnyertes sorozat megírása után a 2013-ban megjelent Az 5. hullám hozta el a világsikert. A kötet kiadási joga néhány hónap alatt közel negyven országban kelt el, és rövid időn belül elkészült a regény filmváltozata. Bestsellere világát a kultikus népszerűségű Stephen Hawking ihlette. Műfaját a szerző ironikusan "popkultúra-ellenes földönkívüli-megszállásos" sci-finek nevezte, és a besoroláshoz hozzátette: "Írásnál a robbantgatás mindig remek móka. Cassie családja túlélte az első és a második hullámot. A harmadik és negyedik viszont már nem kímélte őket. Cassie most az ötödik hullámmal néz farkasszemet: vagy öl, vagy megölik. "Csak akkor maradsz életben, ha egyedül maradsz" - ez a meggyőződése.

Raymond Chandler: Az aranyhalak Sajnos az e-pub változat nem túl jó, ezért mellé felrakom a pdf változatot is, ha valakinek van kedve belőle e-bookot készítieni [Hidden Content] [Hidden Content]

Raymond Chandler: A ceruza (novella) [Hidden Content]

Raymond Chandler: Az okoskodó gyilkos Egy Mallory nevű férfi egy koszos lebujba invitál egy mozicsillagocskát, és eladásra kínál neki bizonyos kompromittáló leveleket, amelyeket a hölgy még régebben írt egy link szélhámosnak, közismert kártyásnak és csaló gazembernek. Rhonda Farr azonban nem áll kötélnek, s amikor Mallory távozik, két gyanús zsaru lekapcsolja… Zsarolnak egy hollywoodi rendezőt is, aki Dalmast, a magánnyomozót kéri fel, hogy járjon el az ügyben. Dalmasnak sok minden nem tetszik, és éppen vissza akarja adni a megbízást, amikor pisztolyos alakok rontanak be a szállodai szobába, és a szó szoros értelmében elrabolják őt kliensétől. De nem jutnak vele messzire… Philip Marlowe-t megkéri az egyik barátja, hogy tartson vele egy kaszinóba, és legyen a testőre egy estére, mert úgy érzi, hatalmas összeget fog nyerni. Marlowe nem szívesen ugyan, de elkíséri. Amikor aztán a barátja hazaindul a nyereményével, és Marlowe követné, váratlanul leütik. Szomorú hírre ébred, amikor magához tér… A kemény krimi klasszikusának első kisregényei közül válogattunk be négyet kötetünkbe. Közöttük van a legelső is, A zsarolók nem szoktak lőni, amellyel hírnevét megalapozta. [Hidden Content]

Raymond Chandler: Philip Marlowe a nevem Raymond Chandler, a krimiírás nagy klasszikusa, az úgynevezett „kemény iskola” egyik legnagyobb alakja, sok-sok millió rajongója bánatára mindössze kilenc regényt írt. Ez a könyv Chandler mind ez ideig lappangó „kilenc és feledik” műve, amelyből élete alkonyán már csak négy fejezetet tudott megírni. Kéziratát méltó utódja, Robert B. Parker, Amerika egyik legkiválóbb, legolvasottabb krimiírója fejezte be nemrég – kongeniálisan, tökéletesen követve a nagy előd stílusát, feszes logikájú meseszövését, egyszersmind feltámasztva Marlowe-t, a kemény öklű, legendás magánnyomozót, a nagy magányos farkast, akinek ezúttal a bűnözők mellett egy merőben szokatlan körülmény is nehezíti a dolgát: újdonsült, milliomos felesége. „Vádat emelhetnénk maga ellen az igazságszolgáltatás akadályozása miatt – mondta Ohls. – Továbbá rendőr kötelességteljesítés közben való akadályozásáért, bűnöző szökésre való felbujtásáért és a szökéséhez nyújtott segítségért, gépjármű adatainak fondorlatos eszközökkel történt illetéktelen megszerzéséért, rendőr szerepében való fellépéséért, és mert hülyébb, mint hat pár rendőrcsizma.” [Hidden Content]

Raymond Chandler: Egy angliai nyár „A vér a torkából csurgott – hangtalanul és kérlelhetetlenül, hogy aztán az ujja végén megalvadva, ilyen különös, jégcsapra emlékeztető alakzatot vegyen fel. A szeme elérhetetlen távolságból nézett rám. Az idő mélyéről. Ezek a szemek nem láttak. Magukba zárkóztak. Egy ősi ház ablakai voltak, melyek soha nem nyílnak ki, pedig nem rejtenek titkokat. Közben, azt hiszem, valahonnan messziről még mindig éreztem egy angol kert nyári illatát, a szagos bükkönyt, a napsütötte fal előtt ringó érett nektarint. Ügyetlenül hátranyúltam, és a kulcsot, mely akkora volt, mint egy franciakulcs, elfordítottam a kredencajtó nagyságú zárban. Csikorogva kattant a zár, de nem nevettünk. Inkább ittunk. Még le se tettem a poharat, amikor már olyan szorosan simult hozzám, hogy elakadt tőle a lélegzetem. Édes, vad illata volt a bőrének, mint a tavaszi vadvirágoknak a réten, a tűző nap alatt az én távoli hazámban. Égett az ajkunk, s szinte összeolvadt. Aztán neki kinyílt az ajka, a nyelvét a fogsoromra nyomta, és a teste vonaglani kezdett. – Kérem – mondta elszoruló torokkal, s száját a számra tapasztva. – Kérem… Ez csak egyféleképp végződhetett…” A kötet elbeszélései azonban éppenséggel sokféleképp végződhetnének. Rendhagyó írások ezek a kemény krimi királyától: egy lovagias szállodai detektívről, Philip Marlowe-ról és a maffiáról – meg egy mindent eltüntető bronzkapuról, egy láthatatlanná tevő porról és egy szó szerint valószínűtlen, vadromantikus angliai nyárról. És kiderül, hogy Raymond Chandler minden műfajnak mestere. [Hidden Content]

Raymond Chandler: Visszajátszás „- Tudom, hogy színpadiasan hangzik, de tényleg ki tudom lyukasztani a maga bőrét, és meg is tudom úszni!” – Rendben van –, mondtam rekedtes hangon. – Napi ötven dollárért nem lövetem le magam. Az legalább hetvenötbe kerül." Az okos, kedves Marlowe magánnyomozó, Chandler állandóan visszatérő hőse többször kerül ilyen helyzetbe. Hol őrá fognak pisztolyt, hol ő keres az erkélyen egy hullát, hogy a tengerbe hajítsa. Sokat dolgozik, sokat lót-fut, de néha jutalomban is részesül: „A sötétségben ismét felhangzott az elfojtott sikoly, aztán megint a lassú, békés nyugalom következett. – Gyűlöllek – mondta, miközben ajka az enyémhez ért…” Marlowe azonban nemcsak a Visszajátszás című regény hőse, hanem A fecsegő férfi okozta bonyodalmakat is ő deríti fel, miközben a whisky és a szódásüveg mindig a keze ügyében van. Steve azonban kezdő, első igazi ügye A király sárgában, ám ő is kedves alak, és kiváló nyomozóvá lesz. Amikor lenéz a szakadékba, pontosan tudja, mi van odalent: egy összetört, szürke szedán. [Hidden Content]

Raymond Chandler: Elkéstél, Terry! Philip Marlowe, a Los Angeles-i magándetektív – akinek cinikus magatartása mögött romantikus lélek lapul – egy kapatos hajnalon magatehetetlen részeget ment ki a rendőrség karmaiból. A forradásos arcú, harmincas évei ellenére hófehér hajú, az öntudatlanságig ittasan is tökéletes modorú idegen egyre jobban belopja magát Marlow szívébe -és egyre nagyobb kalamajkákba sodorja. Terry Lennox, a vörös hajú milliomoslány exférje a hollywoodi gazdagok világából Mexikóba menekül – talán mert ő volt a gyönyörű Sylvia brutális gyilkosa? És a lelkiismeret furdalás talán öngyilkosságba kergette? Vagy netán azonos azzal a fekete hajú, barna bőrű, kifogástalan spanyolsággal beszélő mexikói úriemberrel, akinek két ország rendőrsége szegődik a nyomába? És vajon mi köze lehet akár Terrynek, akár Marlowe-nak ahhoz, hogy Roger Wade, a zseniális ám súlyosan alkoholista író be tudja-e fejezni tizenharmadik regényét? Megannyi kérdőjel, amelyre maga Marlowe sem tudja a választ – de valamennyire fényt derít az amerikai milliomosok, lecsúszottak, banditák világának szakavatott ismerője, Raymond Chandler, ebben a talán legizgalmasabb regényében. [Hidden Content]

Raymond Chandler: A kicsi nővér Miért fordul Los Angelesben magánnyomozóhoz a kicsi nővér, ez a szokatlan nevű, gyanús viselkedésű kansasi lány? Mi köze van a gyönyörű és ünnepelt hollywoodi filmszínész-nőnek a sorozatosan elkövetett Jégcsákányos gyilkosságokhoz? Ki öli meg szeretőjét, az álnéven élő, közismert gengsztervezért? Az életveszélyes kockázatok és a rengeteg bonyodalom ellenére mindezt megfejti Chandler világhírű és nálunk is népszerű figurája, Philip Marlowe, a kesernyés humorú, romantikus szívű mesterdetektív. [Hidden Content]

Raymond Chandler: Asszony a tóban Pénzimádat, bűnözésbe fulladó városi élet, korrupt és becsületes zsaruk, nemes és kevésbé nemes szenvedélyek. Ez Chandler regényeinek visszatérő világa. Marlowe egy kiábrándult, fáradt, de szíve mélyén mégis romantikus ember. A történet végére megtudhatjuk, hogy ebben a harcedzett, kemény magándetektívben meleg emberi érzések is élnek. Chandler detektívregénye a műfaj remeke, az izgalmas szerkesztés iskolapéldája, tele meglepetésekkel, melyeket nem lehet előre kiszámítani, mert még az ellenkezője sem igaz annak, amit vár az ember. [Hidden Content]

Raymond Chandler: A magas ablak [Hidden Content]

Raymond Chandler: Kedvesem, isten veled A behemót, ám érző szívű bankrabló, Bivaly Malloy alighogy kiszabadul a börtönből: díszbe vágja magát, s elindul, hogy felkutassa hajdani szeretőjét, a bárénekesnőt. A mulató tulajdonosa végzetes udvariatlansággal pisztolyára bízná az útbaigazítást. Lövés dörren, s a szerelmes szívű férfi információk nélkül kénytelen távozni – de egy halottat hagy a színtéren. Véletlenül jelen van az esetnél Philip Marlowe, a magándetektív. Némi rezignációval tudomásul veszi a tényeket, s puszta unalomból ő is nyomozni kezd az eltűnt kedves után… Raymond Chandler hallatlanul izgalmasan és szórakoztatóan írja le fanyar humorú és hibátlan logikájú hőse útján, melyen Marlowe maga is gyakran kerül életveszélybe. [Hidden Content]

Raymond Chandler: Hosszú álom Különös társaság szerepel ebben a feszült, izgalmas regényben: az agg, béna tábornok, aki petróleumból gazdagodott meg, s csak üvegháza trópusi hőségében érzi jól magát; két szabad erkölcsű leánya, a szőke, kokainista Carmen s az éjfekete, szenvedélyes hazárdjátékos Vivian; veje, Rozsdás, a tiszta lelkű szeszcsempész, aki egy nap otthagy csapot-papot, milliókat és gyönyörű feleséget, és nyomtalanul eltűnik. Egy ilyen család körül, melynek ennyi pénze, bűne és rejtett botránya van, elkerülhetetlenül gengszterek, zsarolók s hasonló figurák nyüzsögnek. Ezért jelenik meg Marlowe, a kitartó és hajthatatlan magándetektív, hogy felvegye a harcot, megküzdjön velük. Megbízatása kezdetben csak egy zsarolási ügy megoldása lenne, az ügyből azonban csakhamar gyilkosságok sorozata bomlik elő. Marlowe hideg elszántsággal veti magát a bűnök nyomába, s munkája a legváratlanabb végkifejlethez vezet. A regényből készült filmváltozat forgatókönyvének társszerzője William Faulkner, a világhírű, Nobel-díjas amerikai író volt. [Hidden Content]

Raymond Thornton Chandler (Chicago, 1888. július 23. – San Diego, 1959. március 26.) amerikai krimiíró. Jelentősége mérhetetlen volt: leginkább stílusa és gondolkodásmódja volt az, amely az elmúlt hatvan évben hatást gyakorolt a bűnügyi irodalomra. Állandó szereplője, Philip Marlowe a „hardboiled” stílusú detektívregényhősök mintapéldánya lett. Első történetét 1933-ban adták ki, Black Mask („Fekete maszk”) címmel. Első regénye, A hosszú álom (The Big Sleep), 1939-ben került napvilágra. A regényeivel aratott siker után Chandler hollywoodi forgatókönyvírónak szegődött (Billy Wilderrel dolgozott együtt James M. Cain regényén, a Double Indemnity-n). Egyetlen saját forgatókönyve a The Blue Dahlia (1946). Ezenkívül részt vett Alfred Hitchcock Idegenek a vonaton c. filmje forgatókönyvének elkészítésében is (1951). Chandler összes regénye filmvászonra került, a legismertebb A hosszú álom (1946) (rendezte Howard Hawks, Humphrey Bogart és Lauren Bacall főszereplésével).

Köszönöm ezt a hasznos információt.