Jump to content
PirateClub.hu

Search the Community

Showing results for tags 'science-fiction'.



More search options

  • Search By Tags

    Type tags separated by commas.
  • Search By Author

Content Type


Forums

  • Info
    • PirateClub Hírek
    • Háttérinformációk
  • Letöltési fórumok
    • Filmek (DL)
    • Sorozatok (DL)
    • Zenék (DL)
    • Digitális Könyvek, Tutoriálok (DL)
    • Programok (DL)
    • Játékok (DL)
    • Szkriptek, Sablonok, Betűtípusok, Háttérképek (DL)
    • XxX (DL)
    • Kérések
  • Érdekességek a nagyvilágból
    • Tudományos hírek
    • Technikai és IT hírek
    • Sport hírek
  • Általános fórumok
    • Weboldalak
    • Filmek
    • Sorozatok
    • Szavazások
    • Hírek
    • Csevegés
    • Játékok
    • Zene
    • Sport
    • Erotika
    • Gasztronómia
    • Tudomány
    • Humor
    • Gumiszoba
    • Segítség
  • Számítástechnikai, technikai fórumok
    • Programozás
    • Grafika, Photoshop
    • Zeneszerkesztés
    • Filmszerkesztés
    • Operációs Rendszerek
    • Mobiltelefonok
    • Totalcar
    • Hardver

Find results in...

Find results that contain...


Date Created

  • Start

    End


Last Updated

  • Start

    End


Filter by number of...

Joined

  • Start

    End


Group


AIM


MSN


Website URL


ICQ


Yahoo


Jabber


Skype


Lakhely


Op.rendszer


Érdeklődés

Found 104 results

  1. A Prominence, a kopernikuszi rend monostorhajója szent kincsekkel megrakodva kering Nap körüli pályáján. A 14 esztendős novíciust, Bartot azonban jobban érdekli a hajó vezetése, mint a Nap imádása. Amikor azonban a Prominence egy azonosítatlan hajó megmentésére siet, a rend saját magát sodorja veszélybe: nem elég, hogy a megmentett utazók űrkalózok, még a Prominence motorja is felmondja a szolgálatot. Ahogy a hajó egyre közelít a Nap felé, úgy emelkedik a fedélzeti hőmérséklet – a rend és a kalózok sorsa pedig Bart kezébe kerül. epub [Hidden Content] mobi [Hidden Content]
  2. A Csillagok háborúja (Star Wars) eredetileg egy űropera-filmsorozat, amely George Lucas filmrendező ötletein alapszik. A filmek cselekménye a „réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban…” élő szereplők történetét meséli el. Az első filmet 1977-ben mutatták be a mozik Csillagok háborúja címmel (1981-ben Egy új remény-re változott a címe), a film gyorsan a popkultúra megkerülhetetlen klasszikusává vált, amely számos más filmre és tudományos-fantasztikus műre volt hatással. Az első filmet két sikeres folytatás követte, az 1980-ban bemutatott A Birodalom visszavág, illetve az 1983-as A Jedi visszatér, ez a három film alkotja az eredeti Star Wars trilógiát. Az eredeti trilógiát 1999 és 2005 között egy előzmény trilógia követte, amely megosztó reakciókat váltott ki mind a rajongókból, mind a kritikusokból. . A filmek hatalmas sikernek bizonyultak, az összes bemutatott film együttvéve 8,5 milliárd dollár bevételt termelt a mozik kasszáinál, ezzel a Star Wars második legjövedelmezőbb filmsorozat a Marvel Cinematic Universe filmjei mögött. Eddig két antológia film készült el,
  3. Andreas Eschbach (Ulm, 1959. szeptember 15. –) német sci-fi-szerző. Stuttgartban repülő- és űrhajózási mérnöknek tanult, de nem diplomázott le, inkább szoftverfejlesztői munkákat vállalt. Közben az írással is megpróbálkozott, első elbeszélése a nagy múltú Perry Rhodan-füzetek egy 1975-ös számában jelent meg. A publikálás lehetősége a ’90-es évek elején kezdte komolyabban foglalkoztatni. Először további novellák kerültek ki keze alól, majd 1995-ben egy regény, a Hajszőnyegszövők. Ezt a kötetet azóta több nyelvre lefordították, magyarul is megjelent a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatában, és Európa-szerte irodalmi díjakat nyert. A siker nyomán a szerző még egyszer visszatért a Hajszőnyegszövők univerzumához, hogy egy előzményben (Quest, 2001) több ezer évvel korábbi eseményeket meséljen el, a klasszikus űroperák stílusában. Második regénye, a Solarstation (1996) inkább thrillerként jellemezhető, de izgalmas cselekménye egy japán űrállomáson játszódik. A Kelwitts Stern (1999) az E. T.-t parodizálja, de a sztorit Dél-Németországba helyezi át. Az ezredforduló óta fokozatosan távolodni látszik az SF-től, bár bestsellerei azóta is többnyire a tematika peremvidékén mozognak.
  4. Az orvostudomány csodái mind több betegségtől szabadítják meg végleg az emberiséget, és a genetikai tervezés hamarosan már a születendő gyermekeknél is lehetővé teszi egészségük előzetes tökéletesítését. De mi van azokkal, akik köztünk élnek, méghozzá valami olyan fogyatékossággal, ami megnehezíti beilleszkedésüket a társadalomba? Lou Arrendale felelős állásban dolgozik egy nagyvállalatnál, munkáján kulcsfontosságú üzleti döntések múlnak. Magánélete azonban valóságos akadályfutás, környezete nehezen fogadja el, a legapróbb feladatok végrehajtása is kihívások elé állítja. Lou ugyanis autista. Amikor aztán vállalata több kollégájával együtt beutalja egy kísérleti kezelésre, melynek eredményeként normális életet élhetne, olyan kérdésekkel kell szembenéznie, amik megkérdőjelezik benne, mi is valójában a „normális”, és hogy valóban betegség-e az állapota, vagy esetleg az emberi törzsfejlődés következő állomása. Elizabeth Moon Nebula-díjas regénye olyan korábbi művekkel állítható párhuzamba, mint a Virágot Algernonnak, a Forrest Gump vagy az Esőember, de a téma mindeddig feltáratlan, új mélységeire nyitja [Hidden Content]
  5. A Marsot felderítő űrhajósok a sivatag mélyén gigantikus épületekre bukkannak… melyek talán korántsem olyan lakatlanok, amilyeneknek első pillantásra tűnnek.A megbélyegzett, állását vesztett pilóta mégiscsak visszatérhet az űrbe, de a Jupiter egyik holdjára indult expedíció hátterében sötét titkok lappanganak.Mindeközben a Földön is meglepő dolgokra derül fény: egy új gyógyszer hataloméhes démonná változtat egy törékeny, fiatal lányt; Ludwig professzor zseniális találmánya a nézőt egyenesen a film valóságába röpíti; rettentő természeti katasztrófa következtében Közép-Amerika a tengerbe süllyed, és az egész világ éghajlata drasztikusan megváltozik; egy forradalmian új technikának köszönhetően az ember bepillantást nyerhet párhuzamos univerzumokba… Az SF amerikai aranykorának egyik legizgalmasabb szerzője igazságtalanul rövidre szabott élete alatt is számos emlékezetes történetet vetett papírra, melyek közül nyolc most első ízben lát napvilágot magyar fordításban, kizárólag a Galaktika Baráti Kör tagjai számára. Stanley g. Weinbaum: Bolygóközi Odüsszeia [Hidden Content]
  6. Poul William Anderson (1926. november 25. – 2001. július 31.) sci-fi író. Pennsylvaniában született, skandináv szülők gyermekeként. A Minnesota Egyetemre járt, ahol fizikából szerzett diplomát 1948-ban. Első novellája 1944-ben jelent meg az Astounding Science Fiction-ben. Első sci-fi regénye, amely önállóan jelent meg 1954-ben, a Brain Wave (Agyhullám) volt. A 60-as, 70-es években kalandregények és űroperettek írásával foglalkozik. Megalkot egy komplett sorozatot (Technic History). Leghíresebb regénysorozata, az időjárőr.
  7. A Galaktika Baráti kör könyvklub keretében a Móra könyvkiadó 1987 és 1995 között elsősorban olyan könyveket adott ki, amely kereskedelmi forgalomba nem került, csak a Baráti kör tagjai juthattak hozzá. A könyvek egy része előtte soha nem került kiadásra, egy része ugyan kiadásra került de nagyon kis példányszámban, és hamar elfogyott. Most megpróbálom ezeket a könyveket elérhetővé tenni.
  8. Amerikai sci-fi író, szerkesztő. 1919. november 26-án született és karrierje több mint hatvan évet ölel fel. 1959-től 1969-ig a Galaxy magazin és annak testvérlapja, az if szerkesztője volt. Az utóbbival három egymást követő évben is elnyerte a Hugo-díjat. Saját írásaiért is háromszor kapott Hugo-díjat, illetve számos Nebula-díjat. 1993-ben avatták Nebula Nagymesterré. Legismertebb könyve az Átjáró, mely sorozattá vált és öt további rész követte. Az Átjáró (angolul: Gateway) Frederik Pohl tudományos-fantasztikus regénye, amely először a Galaxy magazin 1976 novemberi, decemberi, illetve 1977 márciusi számaiban jelent meg három részben, majd pedig könyv formájában 1977 márciusában a St. Martin's Press kiadónál. Magyarországon először Az Átjáró címmel jelent meg 1991-ben a Galaktika Baráti Kör sorozatban, Nagy Sándor fordításában, majd Átjáró címmel 2004-ben az Ulpius-ház Könyvkiadó kiadásában. A könyv 1977-ben elnyerte a Nebula-díjat regény kategóriában, majd 1978-ban a Hugo-díjat, illetve a John W. Campbell-díjat.
  9. A régi Galaktika magazin 1995-ös megszűnésével űr keletkezett a kiadott Science-Fiction magazinok kiadása terén Évekkel később indították el az Átjáró magazint, ami a Galaktika újraindulása előtt létezett 2002. februárjától 2004. júniusáig. A kéthavonta megjelenő, kezdetben 64, majd 80, illetve 96 lapos sci-fi és fantasy magazin 15 lapszámot ért meg. A 16. szám, 2004. augusztusában 128 oldalon, szépen betördelve, nyomdakész állapotban már nem jelent meg.A főszerkesztő Szélesi Sándor (Anthony Sheenard), a szerkesztők pedig a Galaktikától már ismert Németh Attila, valamint Michaleczky Péter és Miyazaki Jun voltak. A magazinok egy másik fórumból valók köszönet érte El Brujonak.
  10. A sorozat a magyar és külföldi sci-fi irodalmi válogatások gyöngyszeme volt.A Móra Ferenc könyvkiadó gondozásában került kiadásra. Az első kötetek 1969-ben jelentek meg kisalakban (9,5×18,5), majd 1980-tól nagyalakú (12,5×20,5) formátumban. 1969-től egészen 1987-ig Kozmosz fantasztikus könyvek címmel jelent meg a sorozat (132 db) (ISSN: 0324-5225), 1988-tól Galaktika fantasztikus könyvek címmel folytatódott 1994-ig (44 db) (ISSN: 0238-3063). 1987 és 1995 között jelentek meg – először csak klubtagok által előfizethetően – a Galaktika Baráti Kör kötetei. Ez a sorozat 2013-ban indult ismét útjára. A sorozatok szerkesztője Kuczka Péter volt
  11. A Kossuth Fantasztikus Sorozat 1970 és 1975 között jelent meg Kuczka Péter szerkesztésében. Bár a Kossuth Könyvkiadó több fantasztikus művet kiadott annak idején, mégis ez a 17 könyvet tartják a kiadó legszínvonalasabb sci-fi műveinek. Érdekessége, hogy az adott korszakban a drágább könyvek közé tartoztak, és kemény borítóval jelentek meg.
  12. Jonathan Strahan a fantasztikus műfajok neves, díjnyertes szakértője, népszerű antológiák szerkesztője, akinek úttörő sorozata Magyarországon első ízben jelenik meg. Ebben a gazdag válogatást kínáló könyvben már befutott, hazánkban is ismert és pályájuk elején járó szerzők 2015-ben, 2016-ban. és 2017-ben megjelent legjobb sci-fi és fantasy írásait olvashatjuk, amelyek egyszerre tanúskodnak lenyűgöző képzelőerőről és mély emberismeretről.
  13. William Ford Gibson (Conway, Dél-Karolina, Amerikai Egyesült Államok, 1948. március 17.) amerikai-kanadai író. Jelenleg Kanadában, Vancouverben (Brit Columbia tartományban) él. Írói hírnevét az 1980-as évek közepén tudományos-fantasztikus irodalomban szerezte meg mára már kultikusnak számító regényével, a Neurománccal. Az ezredforduló utáni műveiben a tudományos-fantasztikus eszközök helyett inkább kortárs megoldásokat alkalmaz. Munkásságát egyedien részletdús, kifinomult ábrázolások, erőteljes víziók, szerteágazó és egymásba fonódó cselekményszálak és a technológiai-társadalmi kölcsönhatások több rétegű elemzése és újrafogalmazása jellemzi. A komolyabb írásra John Shirley bátorította, akivel az 1980-as évek legelején ismerkedett meg egy vancouveri sci-fi összejövetelen, és mindmáig jó barátok. Ő mutatta be később Bruce Sterlingnek és Lewis Shinernek; ma négyüket tartják a cyberpunk irányzat első íróinak Gibsonnal az élen, aki az évtizedet a Sprawl-trilógiával (1984: Neurománc, 1986: Számláló nullára, 1988: Mona Lisa Overdrive) tette műfajtörténeti szempontból megkerülhetetlenné. A Neurománc volt az első regény, ami a Hugo-, Nebula- és Philip K. Dick-díjakat egyaránt megkapta. Gibson azóta még két trilógiát írt, melyek a szakírók és rajongók szerint pontos előrejelzések voltak a közeljövőt illetően: míg az 1990-es években megjelent Híd-trilógia (1993: Virtuálfény, 1996: Idoru, 1999: A holnap tegnapja) hackerek, multinacionális cégek és mesterséges intelligenciák helyett a tömegmédiára és celebkultuszra fókuszált, addig a Blue Ant-trilógia (2002: Trendvadász, 2007: Árnyvilág, 2010: Nyomtalanul) a 9/11 utáni politikai hangulatról, osztályok közötti határvonalakról, öntudatról, márkaépítésről és globalizációról szólt.
  14. Pierce Brown Amerikai sci-fi író (1988- ) A Vörös lázadás az első regénye, és már a megjelenése előtti hónapokban sokan felfigyeltek rá, így aztán nem volt meglepő a robbanásszerű sikere, miután a kötet kikerült a könyvesboltok polcaira. 2014 végén az olvasók szavazatai alapján elnyerte vele a legnagyobb nemzetközi könyves közösségi oldal, a Goodreads díját a legjobb elsőkönyves szerző kategóriában. Ezt követően jelent meg az Arany háború című folytatás, ami megismételte az első rész sikerét, sőt, jócskán túl is szárnyalta. Brown ismét elnyert érte egy Goodreads-díjat, ezúttal a legjobb sci-fi kategóriában.
  15. A Metagalaktika novelláskötet az 1972-ben elindult Galaktika magazin novelláiból tartalmazott válogatást. Az első szám 1978-ban jelent meg. Kiadása a mai napig tart. Híres Sci-Fi írók erdekes, izgalmas rövid novellái jelentek meg a kötetekben. (Isaac Asimov, Arthur C Clarke, Ray Bradbury, Frederik Pohl stb) A könyvek újdonsága az volt, hogy egy-egy novella képregény forrmában jelent meg a kötetben, kivéve a válogatott köteteket.(5, 6, szám)
  16. Stanisław Herman Lem (Lwów, Lengyelország, 1921. szeptember 12. – Krakkó, 2006. március 27.) lengyel science fiction-író. Könyvei 41 nyelven, több mint 27 millió példányban keltek el.[3] Egykor ő volt az egyik legolvasottabb nem angol nyelven író sci-fi-szerző a világon. Munkáiban gyakran bocsátkozik filozófiai spekulációkba a technológiáról, az intelligencia természetéről, a kétoldalú kommunikáció és a kölcsönös megértés nehézségeiről vagy az emberi korlátokról és az emberiség világegyetemben elfoglalt helyéről. Témáit néha fikcióként mutatja be, elkerülve ezzel mind a tudományos élet buktatóit, mind a tudományos stílus korlátait, máskor azonban az esszé vagy filozófiai könyv műfaját választotta. 1951-ben jelent meg első kötete, az Asztronauták. Lem 1973-ban nyerte el az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Szövetségének (SFWA) tiszteletbeli tagságát, de azt 1976-ban visszavonták, miután megjegyzéseket tett az amerikai sci-fi ponyvairodalmi minőségére: „…bóvli, átgondolatlan, igénytelenül megírt művek, amelyek szerzőit jobban érdekli a pénzkeresés, mint az ötletek és új irodalmi formák.” Az SFWA felajánlott neki egy hagyományos tagságot, ő azonban nem fogadta el. Lem életének 85. évében egy krakkói klinikán halt meg, szívbetegségben.
  17. Noria Kaitio tizenéves lány, és a mai Finnország területén él… csak éppen néhány száz év múlva. Az éghajlatváltozás és a globalizáció következményeként új népvándorlás zajlott le, a természeti katasztrófák pedig végérvényesen átrajzolták a Föld térképét. A nyersanyagok elfogyta utáni új világban a fejlett technika eszközei jórészt már feledésbe merültek, és a legdrágább kincs az édesvíz. A rendkívül vegyes népességű Skandináv Uniót könyörtelen katonai diktatúra uralja, mely szigorúan védelmezi az ismert vízlelőhelyeket. Ugyanakkor a lakosság csupán sótlanított tengervízzel olthatja szomját. Noriára édesapja két örökséget bíz: a kínai teamesterek – a víz őrzői – ősi tudományát, valamint egy senki más által nem ismert édesvízlelőhely titkát. E kettős felelősség nehéz döntések elé állítja a lányt: segítsen faluja szomjazó lakosságán, vagy őrizze tovább tiltott tudását? A helyzet megoldásában jó szolgálatot tehet egy, a múltból származó, rejtélyes tárgy… amennyiben sikerül a titkát megfejteni. A finn írónő hazájában pályázatnyertes első kötete rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, angol fordításban is megjelent, sőt rögtön jelölték a rangos Philip K. Dick- és Arthur C. Clarke-díjakra. Stílusát kritikusai Margaret Atwoodéhoz és Ursula K. Le Guinéhez hasonlítják. [Hidden Content]
  18. Az Időkutató Intézetben gyilkosság – vagy öngyilkosság? – történik, és a tettes felkutatása, a haláleset körülményeinek feltárása különösen érdekes fizikai területre, az időkutatás világába vezeti a nyomozót – és az olvasót. Lehetséges-e egyáltalán utazni előre-hátra az időben? Megváltoztatja-e a múltat vagy a jövőt az időutazó beavatkozása az események menetébe? Találkozhat-e önmagával az időutazó a múltban vagy a jövőben? Lehet-e felelős az időutazó azokért a tettekért, amelyeket az időutazása után követ el a mától távol? Sok ilyen kérdés vetődik fel a regény szálainak összebonyolódása, majd szétbogozása közben, és az olvasó a krimi izgalmai között követheti a sok irányba ágazó cselekmény szigorú logikával felépített menetét. [Hidden Content]
  19. Alastair Preston Reynolds (született 1966. március 13-án) egy brit sci-fi író. Szakterülete a kemény tudományos fantasztikus és az űropera. Korai éveit Cornwallban töltötte, visszatért Walesbe, majd a Newcastle Egyetemen ment, ahol fizikát és csillagászatot olvasta. Ezt követően asztrofizikai doktorátust szerzett a St Andrews-i Egyetemen. [2] 1991-ben Noordwijkbe költözött Hollandiába, ahol feleségével, Josette-vel (aki Franciaországból származik) találkozott. Ott dolgozott az Európai Űrkutatási és Technológiai Központban (az Európai Űrügynökség részeként) 2004-ig, amikor teljes munkaidőben folytatta az írást. [1] 2008-ban visszatért Walesbe, Cardiff közelében lakik.
  20. Az N & N kiadó 1995-ben egy új science-fiction könyvsorozatot indított möbius könyvek címmel. A sorozatban megjelentek akkor ismert filmek könyvváltozata (12 majom, Johnny Mnemonic, Csillagközi invázió), valamint ismertebb sorozatok egyes könyvei (Aliens, Star Trek). A sorozatban több ismert sci-fi szerző könyvei is megjelentek (Arthur, C. Clarke, Douglas Adams, Feredrik Pohl stb) A sorozatban megjelentek gyűjteményes antológiák is (fényévek, Az idő hídján). A sorozat kiadása 2003-ban fejeződött be. Sajnos az általam felrakott sorozat nem teljes. Terry Bisson: Johnny Mnemonic Johnny a XXI. század életművészet, az agyába drótozott memóriatárban jó pénzért adatokat csempész a világ egyik sarkából a másikba. Ezúttal azonban alaposan melléfogott. Implantját vészesen túlterhelték, 320 gigabyte feszíti a koponyáját, és, mintha ez nem lenne elég gond, a jakuzák is a nyomába eredtek, hogy titokzatos megbízójuk számára megszerezzék a memorikus futár fejét. Johnnyt csak saját ravaszsága mentheti meg üldözői hálójából, valamint egy váratlan szövetséges: Jane, a kibernetikai eszközökkel föltuningolt testőrlány, aki gyorsabb a kilőtt golyónál. [Hidden Content] Robert Scheckley: Aliens- A halál árnyékában AR-32Kietlen bolygó valahol az ismert űr legkülső peremén. Sziklás felszínét szinte szünet nélkül viharok korbácsolják. Ilyen helyen élet nem is létezne… Egyvalami azonban mégis megvetette itt a lábát. A kisebb-nagyobb kavicshalmok közt hatalmas idegenfészek magasodik. Groteszk, baljós formájával mintha maga lenne a pokol kapuja.Minden értelmes lény messzire elkerülné ezt a bolygót, most mégis egy űrhajó közeledik hozzá. Fedélzetén végsőkig elkeseredett emberek kis csoportja szövi álmait gazdagságról és boldogságról. Azért jöttek, hogy megszerezzék az idegenek féltve őrzött kincsét, mely gyökeresen megváltoztathatná nyomorúságos életüket. Csak egy eshetőséggel nem számolnak: aki elbizakodottan ennek a világnak a talajára lép, az jobb, ha fölkészül a legrettenetesebb halálra. [Hidden Content] Fényévek: Science-fiction antológia Próbálta már elképzelni az elképzelhetetlent?Milyen érzés lehet átutazni egy fekete lyuk szívén? Hogyan juthat haza egy űrhajótörött a Plútó jégvilágából? Megmenekülhet-e Los Angeles egy váratlan vulkánkitörés halálos lávafolyama elől? Mit tehet az emberiség szétszéledt maradéka a Földet fenyegető idegenek ellen? Képezhetik-e adásvétel tárgyát különleges űrobjektumok? Ha csillagközi utazás közben a test megkettőződik, mi történhet a nem kívánt másolattal?Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre adnak választ e kötet remekbe szabott, vadonatúj elbeszélései és kisregényei, melyek a műfaj legendás alakjainak és fiatal tehetségeinek tollából születtek. Kísérje el őket távoli tájakra és időkbe, a fantázia szárnyán! Ott sorakoznak Ön előtt is a bejárásra váró Fényévek. [Hidden Content] Gene Deweese: Star Trek- A béke őrei A csillagközi tér koromfekete éjszakájában elhagyott űrállomásra bukkan az Enterprise. Ki építette? Milyen célt szolgál? A fedélzetre lépő felderítőcsapat érthetetlen nyelven íródott feliratokat, ismeretlen rendeltetésű gépeket talál. Aztán hirtelen felzümmög az egyik berendezés, és Geordi LaForge Datával, az androiddal, élete legnagyobb kalandjára indul, a galaxis túlsó végébe… [Hidden Content] Sandy Schofield: Aliens-Halálcsapda Az ember álmait kergetve rajzott ki az űrbe, de ott csak a lidércnyomások vártak rá. Isten hozott a Charonon!Legeldugottabb zuga ez a világegyetemnek, ahol csupán pár eszement ember él: katonák, technikusok, pilóták… és egy egész sereg idegen. A bázis teljhatalmú ura Ernst Kleist professzor, a „bogarak” megszállott kutatója. Kísérleteiben nem ismer tréfát, aki ujjat mer húzni vele, az az idegenek táplálékaként vagy eleven keltetőgépként végzi. Végső célja egy olyan új faj megalkotása, mely agresszivitását csak emberi parancsnak engedelmeskedve engedi szabadjára. És a tökéletes gyilkológép már készen áll… [Hidden Content] Robert A. Heinlein: Csillagközi invázió „Polgárnak lenni egy hitvallás, egy világnézet, egy emocionális meggyőződés arról, hogy az egész magasabb rendű, mint bármelyik része… annak a tudata, hogy a részegység büszke alázattal feláldozhatja magát, csakhogy az egész életben maradjon.” Miután az emberiség megszabadult minden belső viszálytól, és közös erővel megkezdte a világűr meghódítását, váratlanul új ellenségekre bukkant. A Klendathu bolygó lakói leginkább a földi rovarokra emlékeztettek, csakhogy azoknál sokkal nagyobbra nőttek, és ádáz céltudatossággal láttak hozzá az új vetélytárs kiirtásához. Azóta minden elképzelhető eszközzel dúl a háború, és az emberiség nem áll valami fényesen. Hiába a katonák minden bátorsága, az ellenség mintha előre tudomást szerezne minden hadmozdulatról. A hátországban szinte már gyerekeket soroznak be, akik számára a tűzkeresztség egyet jelent a felnőtté avatás rítusával. A harctér valósága azonban egészen más. Az maga a borzalom. Robert Heinlein sokat vitatott művét ma már világszerte a klasszikusok közé sorolják. Több évtizednyi tiltás után most végre magyarul is olvasható. [Hidden Content] Carmen Carter: Star Trek-Hamlin gyermekei A hamlini vérfürdő történetét minden Csillagflotta-tiszt jól ismeri. A Föderáció jelentéktelen kolóniáját idegen támadók porig rombolták, felnőtt lakosságát pedig mind egy szálig lemészárolták. A megérkező segélyhajók már csak halottakat találtak, és egy rejtélyt: hová tűntek a telepesek gyermekei?Azóta ötven év telt el, és most a támadók újra megjelentek. Ezúttal azonban az Enterprise-D állja útjukat, és Jean-Luc Picard kapitány feltett szándéka, hogy fényt derít a titokra. Kerül, amibe kerül, megtudja, mi történt Hamlin gyermekeivel. [Hidden Content] K.W. Jeter: Szárnyas fejvadász 2 : Az emberi tényező Rick Deckard, a megfáradt replikánsvadász, azt hitte, új életet kezdhet a gyönyörű androidlány, Rachael oldalán. Öröme azonban nem tart soká: szerelméről kiderül, hogy minden replikáns, ős is csak négy évig élhet, ráadásul rábukkannak a Tyrell-cég ügynökei is, azzal a megbízással, hogy térjen vissza Los Angelesbe, megkeresni azt az androidot, amit nem kapott el utolsó vadászata során. A városban pedig még rosszabb hír várja. Pris, az egyik általa kiiktatott replikáns valójában ember volt, márpedig e gépekkel benépesített XXI. századi árnyékvilágban a legsúlyosabb büntetés az emberölésért jár. [Hidden Content] Joan D. Vinge: Lost in Space- Az űr Robinsonjai A tét: az emberiség túlélése. A cél: új otthont találni egy egész civilizációnak. Az eszköz: a hiperkapu, melynek segítségével a legnagyobb távolságok is pillanatok alatt leküzdhetők. Dr. John Robinson, a feltaláló személyesen vállalkozik a fontos küldetésre, egy feltétellel: ha a családját is magával viheti. Az űrhajó azonban fölszállás után nem sokkal szabotázsakció áldozatául esik, és utasai csak egyetlen módon menekülhetnek meg, ha idő előtt bekapcsolják a hiperhajtóművet. Ennek hatására a világegyetem egy távoli, ismeretlen zugában találják magukat, ahol vérszomjas idegenek, téridő-átjárók és megoldandó rejtélyek várnak rájuk. [Hidden Content] Buzz Aldrin-John Barnes: A csillagok fiai I-II A XXI. század elejére elkészülő nemzetközi űrállomás új lendületet ad az amerikai űrprogramnak. Soron következő célnak eleinte mindenki a Hold betelepítését tekinti, de aztán egy titokzatos rádióüzenet mindent megváltoztat. Ez az üzenet fényévek távolából érkezik, és egy idegen civilizációról ad hírt, mely nem először keres már kapcsolatot a Föld lakóival. Megkezdődnek hát egy gigantikus csillagexpedíció előkészületei, hogy az emberiség küldöttei elindulhassanak a csillagok közé, testvéreiket kutatva a végtelenben…Ez a sci-fi legszebb aranykorát idéző regény sokat tesz azért, hogy a „fantasztikus” jelző mellet ismét joggal szerepeljen a „tudományos” szó. Szerzőinek személye a garancia erre: Edwin „Buzz” Aldrin világszerte ismert űrhajós, az első sikeres Holdraszállás résztvevője, az asztronautika doktora, John Barnes pedig a technikai precizitás jellemezte „hard-sf” többszörösen díjazott művelője. I.rész [Hidden Content] II. rész [Hidden Content] William Gibson: Idoru (Híd trilógia 2) A XXI. század Tokiójának villódzó neonfelszíne mögül egy csalódott város arca kandikál elő. A modern technológiák ígéretei és a kiberindusztrializmus csődje egyre mélyülő szakadékot nyitnak a vagyonos és az elszegényedett rétegek között.Ebben a világban sokakat már meg sem lep, amikor Rez, a rockénekes, bejelenti eljegyzését egy idoruval, egy virtuális dívával. Amerikai rajongói azonban megbíznak egy tizenéves információvadász lányt azzal, derítse ki, mi áll a dolog hátterében. Egy ilyen nyomozás persze korántsem életbiztosítás, különösen, ha sérteni kezdi valamelyik konszern érdekeit. epub [Hidden Content] pdf [Hidden Content] Arthur C. Clarke: 3001. Végső Odüsszeia Ezer év telt el a titokzatos holdi monolit megszólalása és a Discovery-expedíció szerencsétlensége óta.Az új világkorát érő emberiség horizontján azonban viharfelhők gyülekeznek. Nyugtalanító felfedezések utalnak arra, hogy az űrben az értelem csodáját elvető idegenek még korántsem tekintik befejezettnek kísérletüket, és végső céljuk a Föld számára akár a pusztulást is jelentheti. Civilizációnk sorsát egyetlen ember tartja a kezében… csakhogy ő már ezer éve halott! [Hidden Content] Douglas Adams: A lélek hosszú, sötét teadélutánja Ő a világ első és egyben egyetlen holisztikus magánnyomozója, aki a maga érthetetlen módján fényt derít minden rejtélyre. Sőt, ha kell, napjában többször is megmenti a világot.Amikor a Heathrow repülőtér kettes terminálján az egyik utasfelvételi pult a tetőn át kilőtt a magasba, narancsszínű lángtengert hagyva maga mögött, a szokásos csoportok igyekeztek magukra vállalni a felelősséget. Először az IRA, aztán a PFSZ, majd a Gázművek. Még a Brit Nukleáris Üzemanyagok Gyára is gyorsan kiadott egy nyilatkozatot, miszerint tökéletesen urai a helyzetnek, hogy az ilyesminek egy a millióhoz az esélye, hogy szinte egyáltalán nem tapasztalható radioaktív szivárgás, és hogy a robbanás helyszínén remek kis pikniket lehet csapni a gyerekekkel, végül azonban beismerték, hogy abszolút semmi közük a történtekhez. Semmiféle racionális magyarázatot nem találtak a robbanásra – egyszerűen ráfogták, hogy Isten műve volt. Igen ám, gondolta Dirk Gently, de melyiké? És mi volt vele a célja? Miféle Isten téblábolna a Heathrow repülőtér kettes terminálján, hogy megpróbálja elérni a 15:37-es oslói járatot? [Hidden Content] Frederik Pohl: Reklámhadjárat Nem folyik vér, de ez mégsem béke. A Földet hirdetési ügynökségek uralják, ők irányítanak mindent, a nagypolitikától egészen a kisemberek mindennapi cselekedeteiig. Csupán a Vénuszon megtelepedett kolónia lakói dacolnak a terrorral, elkeseredetten próbálnak ellenállni a fogyasztói társadalom rohamának.Tennison Tarb egy reklámügynökség alkalmazottja, részese ennek az álcázott háborúnak. Vénuszi diplomáciai küldetésének valódi célja: aláásni a bolygó társadalmi és gazdasági rendjét. Azonban egy véletlen folytán ő maga is egy új hirdetési technika áldozatává válik, italfüggőségbe kerül, s miközben menthetetlenül sodródik a teljes fizikai és szellemi széthullás felé, rájön: éppen ő az a bizonyos homokszem, ami a mindkét világot pusztulással fenyegető reklámhadjárat gépezetét föltartóztathatja. [Hidden Content] Az idő hídján: Science-Fiction antológia A magyar tudományos-fantasztikus irodalomnak évszázados hagyományai vannak. Gondoljunk csak Jókai Mór, Babits Mihály vagy Karinthy Frigyes örökbecsű műveire! Velük azonban természetesen nem ért véget a hazai sci-fi története. Ennek bizonyságaként szolgáljon kötetünk 11 remekbe szabott írása, melyek messzi idõkbe, távoli világokba kalauzolják el az olvasót. Szerzöink kortársaink, a müfaj legjelesebb képviselői: Bogáti Péter, Csernai Zoltán, Dévényi Tibor, Fábián László, Kasztovszky Béla, Nemere István, Nemes István, Nepp József, Pap Viola, Szepes Mária és Töke Péter Most elsö ízben megjelenő műveiket érdekes tanulmány egészíti ki a magyar SF mai helyzetéről. PDF [Hidden Content] Kim Stanley robinson: Vörös Mars I-II 2020-ban megérkeznek az első földi űrhajósok a Marsra. Csakhogy ez nem villámlátogatás, mint annak idején a Holdon, hanem egy aprólékosan kidolgozott terv kezdete. A cél a vörös bolygó földiesítése, lakhatóvá tétele az emberiség számára. A lelkes, idealista tudósok között azonban ott vannak a multinacionális óriáscégek ügynökei is, akik készek egymásnak ugrasztani a kis csapat tagjait, ha érdekeik úgy kívánják. Miközben a rőt homokban gyökeret vernek az első zöld növények, világosság válik, hogy a marsi események az egész emberi faj sorsát dönthetik el. I. rész [Hidden Content] II.rész [Hidden Content] Stanislaw Lem: Béke a földön Hogy az egyre követhetetlenebb fegyverkezési versenyt megfékezzék, a Föld kormányai összefognak, és valamennyi tömegpusztító eszközt kitelepítik a Holdra. Bolygónk egéről elvonulnak tehát az állandó háborús veszély fenyegető fellegei, és beköszönt végre a béke. Ám az önreprodukáló, értelmes fegyverek holdi magányukban talán mindent megsemmisítő bosszúhadjáratra készülnek. Az emberiség csak egyetlen módon bizonyosodhat meg efelől: Valakinek föl kell utazni oda. És ki lehetne alkalmasabb a feladatra, mint a minden lében kanál Ijon Tichy? Csakhogy a Föld kémje maga is fegyverré válik a fegyverek kezében, és mire visszatér, már maga sem tudja, kinek dolgozik valójában. [Hidden Content]
  21. Milne századost rakéta tépi ízekre Algir óvárosában – egy órával később mégis útnak indul Rabatból, hogy levezényelje élete legfontosabb akcióját, mely a sivatagos Mars egy kráterfennsíkján várja. A cél: megtisztítani az UAC tudományos állomását az oda beférkőzött fegyencektől. A gond ott kezdődik, hogy elitkommandója mindössze egy főből áll, az ellenséges vezér pedig nem holmi kisstílű gengszter, hanem egy mániákus pap, aki a kozmosz legpusztítóbb erőinek parancsol… Damian Forrestal - Josh Keegan: Doom- A pokol kapui [Hidden Content]
  22. Új-Mexikói Terület, 1873. Egy idegen támolyog be a sivatagi kisvárosba, Absolutionba: a sivatag közepén ébredt, és semmire sem emlékszik a múltjából. Az egyetlen nyom egy rejtélyes bilincs a csuklóján. Hamarosan rájön, a városka lakói nem szívlelik az idegeneket, és amíg parancsot nem kapnak a vasöklű Dolarhyde ezredestől, egy lépés sem mernek tenni. A város rettegésben él. Absolution azonban csak akkor tudja meg, mi az igazi rettegés, amikor szörnyek törnek rá az égből. Hirtelen a kőrözött idegen lesz a városka lakóinak egyetlen reménye. A szikár és reményvesztett martalóc lassacskán emlékezni kezd, és rájön, hogy a birtokában van egy titoknak, amely esélyt adhat a városnak a földönkívüliek ellen… A Vasember rendezőjének új filmje a 2011-es nyár moziszenzációja, mely a klasszikus westernt ötvözi a sci-fivel, bámulatosan eredeti módon. Joan D Vinge: Cowboyok és űrlények epub [Hidden Content] pdf [Hidden Content]
  23. A Földet rettentő veszély fenyegeti – óriási felhő közeledik feléje, amely útján mindent elsöpör, megsemmisít. A földi állomások képtelenek kapcsolatot teremteni vele, a tompa és iszonyú erő elpusztíthatja civilizációnkat. James Kirk tengernagy, aki pedig régóta nem utazott űrhajón, azonnal visszatér, és harcba száll az ismeretlen és érthetetlen erővel…Kötetünk a világhírű Star Trek (Csillagflotta) sorozatban jelenik meg, amelyet az olvasók a tévéfilmeken és videón izgulhattak végig. A kötetek száma meghaladja a százat. A Csillagösvény szerzője Gene Roddenberry, a sorozat szellemi atyja, útnak indítója. Művében az olvasók ismét találkozhatnak a legendássá vált Enterprise űrhajóval, és a rendíthetetlen James Kirk kapitánnyal. Ismét csak felbukkan a vulkanita Spock, a különleges adottságokkal rendelkező, minden veszélyre higgadtan reagáló űrhajós.A lebilincselő, letehetetlenül izgalmas könyv végére megtudjuk, hogyan képes a józan emberi ész és Spock zseniális megsejtése leküzdeni az irracionális erőt, és persze azt is, hogyan keletkezett a Föld felé közeledő felhő… Gene Roddenberry: Csillagösvény [Hidden Content]
  24. Pierre Boulle (Avignon, 1912. február 20. – Párizs, 1994. január 30.) francia író, a Híd a Kwai folyón (1952) és a A majmok bolygója (1963) szerzője. Mérnöknek tanult. 1936-tól három éven keresztül technikusként dolgozott egy brit gumiültetvényen a mai Malajzia területén. A második világháború kitörésekor behívták a hadseregbe. Francia Indokínában harcolt. Miután a német csapatok megszállták hazáját, belépett a szingapúri szabad francia haderő kötelékébe. A háború alatt Charles de Gaulle pártján állt. A háború után még rövid ideig a gumiiparban dolgozott, de később Párizsba költözött. Itt írta meg híres regényét, a Híd a Kwai folyónt, amely azonnal világsiker lett. 1957-ben a műből filmváltozat is készült, amely több Oscar-díjat is nyert. 1963-ban több sikertelen könyv után megjelent A majmok bolygója, ami alapján több film is készült. A francia fővárosban hunyt el 82 éves korában.
  25. Az 1988-ban készült film szerint 1991-ben idegen űrhajó száll le a Los Angeles mellett elterülő sivatagban rajta 300 000 földönkivűli lénnyel. A földönkívűliek megpróbálnak beilleszkedni a földi életbe. A történetben Matthew Sykes őrmester (Jaems Caan) új társat kap a földönkívűli Sam Francisco (Mandy Patonkin) személyében. Együtt kell dolgozniuk a bűnüldözésben. A filmből később sorozat is készült. A könyvek a sorozat alapján készültek
×