tyll

Dick Francis: A tét az életed [Hidden Content]

Dick Francis: Csonttörés [Hidden Content]

Sick Francis: Holtbiztos tipp [Hidden Content]

Dick Francis, született Richard Stanley Francis (Coedcanlas, Pembrokeshire, Wales, 1920. október 31. – Grand Cayman, Kajmán-szigetek, 2010. február 14.); walesi születésű brit sampion zsoké és krimiíró. A sporttudósításoktól eljutott a regényműfajig, ahol máig is a sikerkönyvek hosszú sorát produkálta. Az első „Dead Cert” (a. m. Holtbiztos) 1962-es kiadását követően évente jelentkezett egy új krimivel. Ez alól csak az 1998-as év (ekkor novellái jelentek meg) és a felesége, Mary halálát követő néhány évnyi hallgatás jelent kivételt 2001-2005 között. 2006-ban „Under Orders” (a. m. Rajtvonalon), 2007-ben és 2008-ban pedig Felix nevű fiával közösen „Dead Heat” (a. m. Szoros befutó) ill. „Silks” címmel adott ki regényt, immár a negyvenegyediket. Könyveiben mindenütt a lóversenyzés szolgáltatja a hátteret, de a főhőseinek a foglalkozása nagyon széles skálán mozog: a magándetektívtől az építészen és a könyvelőn át egészen a művészig vagy ügyvédig terjed a tevékenységük. Így az olvasók hihetetlenül sokrétű és izgalmas életekbe nyerhetnek bepillantást.

Robert J. Sawyer: Halál a vörös bolygón A nevem Lomax, Alex Lomax. Egyetlen helyi magánhekusként járom New Klondike aljas utcáit. Olyan ez, mint valami vadnyugati kisváros, akár a külsőségeket, akár az itt lakók erkölcseit nézzük. Negyven éve fedezték fel a vörös bolygón az első kövületeket, az adott lendületet a telepek fejlődésének. Otthon, a Földön minden végtelen számban másolható, előállítható. Ezért jöttek akkora divatba az idegen lények fosszíliái. Egyszeriben minden szerencsevadász útnak indult a Marsra, a gyors meggazdagodás reményében. Én csak a mindennapi betevőt akarom megkeresni – csalókat, rablókat és más gonosztevőket halászok ki a többé-kevésbé tisztességes telepesek soraiból. De amikor a nyakamba szakadt egy több évtizeddel ezelőtti gyilkossági ügy és egy napló, ami talán a történelem legnagyobb kövület-lelőhelyéhez vezethet el, rögtön tudtam, hogy egykettőre magam is céltáblává válok. Remélem, a végén nem a bolygó vörös homokja alól kerülnek elő az én csontjaim is… Kanada egyik legkelendőbb szerzője, a Hugo- és Nebula-díjas Robert J. Sawyer, akinek Flashforward – A jövő emlékei című regényéből tévésorozat is készült, ezúttal vérbeli noirt, hangulatos, kőkemény krimit írt. Hogy mi benne a rendkívüli? Természetesen a helyszín, a vörös bolygó veszélyes világa, amely gyilkosok segítsége nélkül is éppen elég halálos. [Hidden Content]

Robert J. Sawyer: WWW3 - Végzet Az önálló életre kelt Nettudat hiába szolgált megoldással az emberiség legnagyobb problémáira, a rák ellenszerétől kezdve a világbékéig, a Pentagon még mindig csak a megsemmisítendő veszélyforrást látja benne. Hekkereket toboroznak a megfékezésére, ám amikor a profi kódtörőknek egymás után nyoma vész, a katonaság szemében immár kétség sem férhet a mesterséges intelligencia rosszindulatához. Caitlin Decter, a vakságából kigyógyított 16 éves matematikai zseni kétségbeesetten próbálja megvédeni barátját. Ha nem jár sikerrel, az akár az emberi civilizáció végét jelentheti. A háromszoros Aurora-díjas WWW-trilógia záró kötete az ötletek és az akció valóságos tüzijátékával szolgál. A történet valamennyi szála összefut végre a kanadai bestsellerszerző eddigi legsikeresebb sorozatának fináléjában. [Hidden Content]

Robert J. Sawyer: WWW2 _ Vigyázók Caitlin Decter egy forradalmian új implantátumnak köszönhetően látni kezdett, de szeme előtt nem csak a külvilág jelent meg, hanem az internet adatvilága is. És még valami, egy ébredező elme az adatfolyamok hátterében. A Nemzetbiztonsági Hivatal is fölfigyel a lány különleges képességére, de legfőképpen az tölti el aggodalommal a kormányszerv ügynökeit, hogy az internet kicsúszhat az irányításuk alól. Ellenséget sejtenek a Caitlin által életre hívott mesterséges intelligenciában, és mindent megtesznek azért, hogy elpusztítsák. Az önmagával, a világgal és a szerelemmel is éppen csak ismerkedő lány azonban barátja védelmére kel, és ketten együtt könnyen lehet, hogy megállíthatatlanná válnak… Így folytatódik Robert J. Sawyer WWW-trilógiája, amelynek egyedülálló módon mindhárom része elnyerte Kanada rangos Aurora-díját. Új arcát ismerjük meg belőle az internetnek, ami a képernyők túloldaláról talán már most is figyel bennünket. [Hidden Content]

Robert J. Sawyer: WWW1 - Világtalan A 15 éves Caitlin Decter születése óta vak, de ez nem nagyon zavarja: az iskolában matekzseniként tisztelik, társasági életét pedig online éli. Aztán egy nap e-mailt kap egy tokiói kutatótól, aki gyógymódot kínál neki, azt állítja, visszaadhatja a szeme világát. A lány és családja kapva kapnak a lehetőségen, de az implant a beültetést követően látszólag nem akar működni. Caitlin és a kutató komputeres kapcsolatban maradnak, hogy a berendezés fogadhassa az újabb szoftverfrissítéseket, és az egyiket követően a lány valóban látni kezd, de nem a környezetét, hanem az internet virtuális valóságát, sőt annak kódolását. Mindeközben kaliforniában egy laboratóriumi csimpánz megtanul jelnyelvvel kommunikálni, és webkamerás kapcsolatba lép egy miami állatkert orangutánjával; Kínában minden eddiginél halálosabb madárinfluenza-járvány tör ki, amit csak az ország teljes izolálásával tudnak megfékezni; és valami mocorogni kezd a neten is, mintha az egészet már nem csupán bitek és byte-ok alkotnák. Az intő jelek sokasodnak, könnyen lehet, hogy a világ gyökeres változás előtt áll… Robert J. Sawyernek ezzel a regényével veszi kezdetét az az Internet-trilógia, amelynek egyedülálló módon mindhárom része elnyerte Kanada rangos Aurora-díját. Története az érzékelés, a valóság határait keresi, de közben nem felejt el szórakoztatni sem. [Hidden Content]

Robert J. Sawyer: Lélekhullám Peter Hobson egy fiatalkori trauma hatására megszállottan dolgozik egy olyan berendezésen, amelynek segítségével egyértelműen megállapítható az ember halálának pontos pillanata. Kísérletei során sikerül megfigyelnie, hogy a biológiai élet véget értével az agyból alig érzékelhető elektromos energia távozik. Ezt elnevezi „lélekhullám”-nak, és kutatásai új célpontjaként a halál utáni élet lehetősége felé fordul. Legjobb barátjával, a számítástechnikai zsenivel közösen szimulált komputeres másolatot készítenek Peter tudatáról, majd kis módosításokkal három példányban lemásolják. Az újabb kísérletekkel azt próbálja bizonyítani, hogy az ember lényének létezik egy halhatatlan része, mely a testtől függetlenül képes örökké élni. A három szimulált tudat azonban csakhamar megtalálja a kiutat a zárt, szigorúan ellenőrzött számítógépes környezetből, és birtokba veszi az internetet. Nem sokkal később pedig szaporodni kezdenek a titokzatos halálesetek. Vajon kideríthető-e, melyik tudatmásolat felelős a történtekért, de ami még fontosabb, visszazárható-e az elszabadult, halhatatlan szellem a palackba? Robert J. Sawyer Nebula-díjas regénye komoly tudomány- és vallásfilozófiai kérdésekre keresi a választ, de emellett egy pillanatra sem felejt el izgalmas kriminek maradni. [Hidden Content]

Robert J. Sawyer: Flashforward: A jövő emlékei Fizikusok. Kutatók. Eredetileg csak egy elmélet igazolását keresték. Bizonyítékot egy hipotetikus részecske valódi létezésére. Az események azonban kicsúsztak a kezük közül… Két percre valamennyi ember a földön eszméletét veszti, és ez alatt a két perc alatt bepillanthat a jövőjébe. Akár kellemes dolog, amit ott lát, akár kellemetlen, választania kell: elfogadja a látomásokat valóságnak, és aláveti magát a sorsának, vagy harcba száll ellene, hogy változtasson az elkövetkezendő eseményeken. A két kutatónak sincsen könnyű dolga, mert jövőemlékeikből nemcsak az derült ki, hogy közös szerelmük melyiküket választja, hanem az is, hogy egyikükre korai halál vár. Vajon kijátszható-e a végzet, vagy minden, amit láttak, kérlelhetetlenül valóra válik? A kanadai sztárszerző Aurora-díjas regényéből időközben sikeres tévésorozat készült, amellyel már a hazai nézők is megismerkedhettek. [Hidden Content]

Robert James Sawyer (Ottawa, Kanada, 1960. április 29.) kanadai sci-fi-szerző. Keményen lobbizott, hogy létrejöhessen az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Egyesületének (SFWA) kanadai szervezete, mely végül 1992-ben alakult meg. 1992 és 1995 között a szervezet regionális igazgatója volt. Szerkesztője volt a szervezet Alouette nevű hírlevelének, mely Kanada első műholdjának tiszteletére kapta a nevét. A hírlevelet, mint a legjobb fanzine-t jelölték az Aurora-díjra. 1998-ban az SFWA elnökévé választották. 19 regénye mellett számos forgatókönyv is fűződik Sawyer nevéhez. Első magyarul megjelent kötete a Flashforward - A jövő emlékei című regénye volt 2010-ben,[2] melyet egy évvel később a Lélekhullám követett.

William Gibson: A periféria Flynne Fisher az országút szélén tengeti életét a közeljövő Amerikájában, ahol az illegális drogfőzésen kívül már alig akad munka. Korábban sokat keresett harci felderítőként egy online shooterben, de ezekről a játékokról le kellett mondania. Mégis egy brutális gyilkosság szemtanúja lesz, amikor kivételesen helyettesíti a bátyját virtuális biztonsági őrként. Wilf Netherton a hivatása szerint jelentős befolyással rendelkező publicista, aki az egyik ügyfele testvérének haláláról értesül egy olyan társadalomban, ahol belenyúlni a múltba csupán egy hobbi a sok közül. Hetven évvel később, egy lassú apokalipszist elszenvedő Londonban él, ahol a dolgok egyelőre még bíztatóak a vagyonosok számára. Igaz, a szegények legtöbbje már nem él. Flynne és Wilf találkozni fognak egymással. Időutazással, szellemekkel, harci drónokkal, bérgyilkos robotokkal és kleptokratákkal teli történetük során a nő világa teljesen és visszavonhatatlanul meg fog változni, a férfié pedig szembesül azzal, hogy a múltat átírni rendkívül veszélyes. William Gibson tizenöt év után jelentkezik ismét klasszikus értelemben vett sci-fivel, és újfent bizonyítja, hogy a zsáner kortárs nagyságai közé tartozik. [Hidden Content]

Sajnos ebből a trilógiából is hiányzik az Idoru c kötet, de a három együtt letölthető: [Hidden Content]

William Gibson: A holnap tegnapja (Híd trilógia 3) Bár Colin Laney egy papírdobozban él, hatalmában áll megváltoztatni a világot. Hála egy fiatal korában szedett kísérleti gyógyszernek, képes meglátni a bolygót átfogó komputeres hálózat gigászi adatfolyamainak csomópontjait. Ezek a csomópontok a történelem olyan ritka, de jelentős eseményei, melyek örökre megváltoztatják a társadalmat, noha megtörténésükkor erre senki nem számít. Colin nem biztos benne, mi fog történni, amikor a világ elér a következő csomóponthoz, de tudja, valami nagy durranás lesz. És azt is tudja, hogy a San Franciscó-i Bay Bridge-en fog bekövetkezni, amely egyfajta Soho-szerű nyomornegyedként funkcionál, mióta egy földrengés a közlekedés számára járhatatlanná tette. Segítőtársaiból Colin csapatot szervez, és akcióba lendül, mert birtokában van a kulcsnak, melymegakadályozhatja, hogy egy milliárdos a csomópontot követően átvegye az uralmat az egész világ fölött. [Hidden Content]

William Gibson: Virtuálfény (Híd trilógia 1.) Chevette futárként rója biciklijén a jövő San Franciscójának utcáit, ez az élete. Egy nap mégis nagyot kockáztat: ellopja egy seggfej napszemüvegét. Csak akkor jön rá, hogy tettének milyen következményei vannak, amikor ezek már jócskán átívelnek felette, és alapjaiban veszélyeztetik az egész város jövőjét. A napszemüveg visszaszerzésével egy Rydell nevű fickót bíznak meg, aki nem túl lelkes a munkáért: nem elég, hogy kisvártatva a helyi rendőrség gyilkossági csoportja is bekapcsolódik az ügybe, de egyre többször hall egy hídról és a mögötte elterülő szürke zónáról, amit különös emberek népesítenek be. William Gibson 1993-as regénye a Híd-trilógia első része, és egyben egy új korszak kezdete: a cyberpunk teremtője a Sprawl-trilógiát követően a tömegmédia és celebkultuszok megjelenésének előrevetítésével alkotott ismét tűéles képet a közeljövőről. A kötetet új fordításban tartja a kezében az olvasó. [Hidden Content]

Sajnos a Számláló nullára kötet hiányzik, de a trilógia együtt letölthető: Neurománc Univerzum 1-3 „A mátrix egy világ a világon belül, közmegegyezésre épülő hallucináció, melyet minden országban törvényes felhasználók milliárdjai tapasztalnak meg naponta. A cybertérhez kapcsolódó számítógépek tárolóiból származó adatok grafikus megjelenítése. Hihetetlen komplexitás. Az elme nem-terébe nyújtózó fényvonalak, adatgalaxisok és adatcsillagzatok…” Megrázó erejű vízióival és egyedi hangulatú univerzumával William Gibson a közeljövő egy olyan lehetséges változatát vetítette elénk, mely két évtizeddel első regényének kiadása után lassan megvalósulni látszik. A globális számítógépes hálózatok robbanásszerű fejlődése és a multinacionális cégek befolyásának folyamatos növekedése következtében napjainkban hihetőbbnek tűnik ez a jövőkép, mint korábban bármikor. A Neurománc 1984-es megjelenésével új irányzat született: Gibson bevezetett minket a cyberpunk világába, visszavonhatatlanul megváltoztatva ezzel a science fiction műfaját. Regényével elsőként nyerte el egyszerre a műfaj három legrangosabb elismerését, a Hugo-, a Nebula- és a Philip K. Dick-díjat. A nyitókötetet további két regény követte: a Számláló nullára és a Mona Lisa Overdrive. A három írást most egy kötetben, az első kettőt jelentősen átdolgozott, javított fordításban tárjuk az olvasók elé. [Hidden Content]

William Gibson: Mona Lisa Overdrive A jövő század kaotikus világában a kontinenseket uraló magakorporációk küzdelmének dzsungelében magára marad egy lány.Azaz majdnem.Mert a Cyberspace-ciklus harmadik kötetében sem az élet, sem a halál sem a holnap fogalma nem olyan egyértelmű amilyennek az első pillanatban látszik…. [Hidden Content]

William Gibson: Neurománc Vigyázz, ha jön a jövő…! Case, a konzolcowboy, az adatmezők magányos vándora magára haragította megbízóit, s ezért a hibáért képességei legjavával kellett fizetnie. Azóta üzletel, a fennmaradásáért küzd a XXI. századi Japán alvilágában, ahol a pénz szava törvény, a könnyelműség büntetése pedig gyors, kíméletlen halál… Armitage, a kékszemű démon azonban nem az üzletkötés szándékával keresi fel Case-t. Neki az aranykezű számítógépvirtuózra van szüksége. Társnője az acélkarmú, harcra drótozott izomzatú Molly indítékai még különösebbek… Megbízójuk a világ legzseniálisabb komputere svájci állampolgár. Szabadparton, ebben a fura, égi Las Vegasban él, egy arisztokrata dinasztiát szolgál. Úgy határozott, kivívja szabadságát. Bármi áron… A modern SF csúcsteljesítménye! [Hidden Content]

William Gibson: Izzó króm A közeljövő világába, a nagyvárosi neondzsungelek poklából széthulló űrállomások folyosóin át a képzelet végső határáig repíti olvasóját ez a kötet, melyet – nem minden alap nélkül – a modern SF irányzatteremtő alkotásának tartanak.A Gibson és társai teremtette univerzum mit sem veszített vonzerejéből keletkezése óta; ma, az új század hajnalán aktuálisabb és izgalmasabb, mint valaha – talán mert e csupa króm alig-jövőben saját jelenünkre ismerhetünk… [Hidden Content]

William Gibson: Nyomtalanul (Blue Ant trilógia 3.) Hollis Henry, az egykori rockzenész és újságíró, valamint Milgrim, a privát szféráját megszállottan óvó kriptológus új megbízást kap a mérhetetlenül gazdag Hubertus Bigendtől: ki kell nyomozniuk, ki áll egy lopva terjedő, forradalmi divatirányzat mögött. Bigend a névtelen segítségével akar ugyanis betörni a katonai ruházat válságbiztos üzletágába. Csakhogy a divatzseni szolgálataira más is igényt tart, szóval Hollisnak és Milgrimnek a nyomozás mellett már hamarosan a bőrét is mentenie kell. Hogy a hadsereg és a fegyverkereskedők frontvonalai közé tévedt két kisember élve megúszhatja-e nagy kalandját, arra talán a világ minden pénze sem garancia.A Neurománccal világhírűvé vált szerző Blue Ant-trilógiájának (Trendvadász, Árnyvilág) zárókötetében olyan időszerű témákat vizsgál, mint a hekkerkultúra, a megfigyelés és a személyes szabadság kérdése és a vírusmarketing. Mindezt egy izgalmas, gondolatébresztő thrillerbe ágyazva.„Jó szeme a furcsaságokra az eseményeket egészen bizarr megvilágításba helyezi.”– New Yorker„Hátborzongató Gibsonnak az a képessége, amivel rátapint társadalmunk legizgalmasabb pontjaira.”– Atlanta Journal-Constitution„William Gibson félelmetesen gyönyörű mondatokat alkot, a tömegek igazi költője.”– San Francisco Examiner & Chronicle [Hidden Content]

William Gibson: Árnyvilág (Blue Ant trilógia 2.) “A jövő már itt van… csak nem egyenlően oszlik el a világban.” – William Gibson, Hugo-, Nebula- és Philip K. Dick-díjas író Hollis Henry, az egykori Curfew rockbanda újságíróvá avanzsált ex-énekesnője munkalehetőséget kap egy indulás előtt álló, trendinek ígérkező életmódmagazintól. Első feladata Los Angelesbe szólítja, ahol a virtuális valóságot és a műholdas helymeghatározó technikát ötvöző, újfajta képzőművészetről kell anyagot gyűjtenie. Hollis azonban hamarosan egy sokkal veszedelmesebb történet kellős közepén találja magát. Eközben az Államok másik felén, Manhattan mélyén Tito, egy patinás kínai–kubai bűnözőklán csempészetben, városi akadályfutásban és a misztikus afro-karibi santería-kultuszban egyaránt jártas, fiatal tagja családi utasításra iPodokat kézbesít egy titokzatos öregembernek. A furcsa megbízás azonban nem csak benne kelt megválaszolatlan kérdéseket. Tevékenysége és főként kapcsolatai nyomát egy ködös szervezet jól kiképzett ügynöke követi, az igazi célpont azonban valószínűleg nem Tito, hanem valaki más… A világ szállítmányozási útvonalain ezalatt hol felbukkan, hol eltűnik egy teherkonténer, sehol nem állapodva meg elegendő ideig ahhoz, hogy valaki rátehesse a kezét… A Neurománc és A holnap tegnapja kultikus írójának új regénye technothriller a javából, s egyúttal riasztó képet fest paranoiás, részekre szakadt, posztmodern világunkról. Igazi csemege az igényes olvasónak, profi módon ötvözi a kortárs széppróza és a zsánerirodalom legvonzóbb tulajdonságait. [Hidden Content]

William Gibson: Trendvadász (Blue Ant Trilógia 1.) Cayce Pollard legendás amerikai marke­ting-guru, aki titokzatos hatodik érzéké­vel szerzett magának nevet a szakmában. Egy nagynevű PR cég meghívására érke­zik Londonba, amikor merőben szokatlan megbízást kap: fel kell kutatnia a legújabb Internet-őrület forrását, a titokzatos mpeg videofilmek fantom-alkotóját. A fanatikusok egyre népesebb tábora (melynek Cayce is oszlopos tagja) globális léptékű földalatti hálózatot alkot. Cayce új megbízója hisz abban, hogy a Klip az évszázad legnagyobb virtuális durranása – mellesleg nagyon is valóságos aranybánya… Ám miután betörnek londoni lakásába, meg­hekkelik az e-mailjeit és még a manhattani pszichiátere feljegyzéseinek is lába kél, Cayce kezdi gyanítani, hogy itt valaki – akinek sze­mélyét a legelképesztőbb csúcstechnológia álcázza –, egyre emeli a tétet. Cayce nem­sokára a marketing, a globáltőke és a mul­tinacionális maffiák parallel univerzumaiban találja magát, ahol a szálak végül egyetlen virtuális nyugvópontba futnak össze. London, Tokió és Moszkva utcáin, majd egy szovjet öko-katasztrófa kisértetzónáján át vezet Cayce egyre rázósabb útja a titok nyitjához. A titokéhoz, amely épp annyira felkavaró és ellenállhatatlan, mint maga a huszonegyedik század. [Hidden Content]

William Gibson - Bruce Sterling: A gépezet Az 1855. év szmogtól fojtogatott Londonja a világ közepe. Innen manipulálják a szétforgácsolódott Észak-Amerika helyi politikai csatározásait, vezénylik a brit seregek diadalmas krími menetelését és építgetik a törékeny diplomáciai kapcsolatokat az újonan megnyíló, egzotikus Japánnal. Az angol főváros – és az egész birodalom – felemelkedését Lord Charles Babbage-nek köszönheti, aki gőzhajtású számítógépezeteivel forradalmasította a tudományokat, a hadviselést és a mindennapi életet. A brit hegemónia azonban veszélyben forog, és e veszély forrása egy kis doboznyi lyukkártya, aminek titkát senki nem ismeri. Sybil Gerard, egy kivégzett luddita vezér leánya és dr. Edward Mallory, a radikális elméleteiről elhíresült őslénykutató külön utakon erednek a rejtély nyomába, ám hamarosan szembesülniük kell a ténnyel, hogy a fél világ titkos és kevésbé titkos ügynökei szintén részesei ennek a történelemfordító játszmának, és céljuk elérése érdekében a gyilkosságtól sem riadnak vissza. [Hidden Content]

William Ford Gibson (Conway, Dél-Karolina, Amerikai Egyesült Államok, 1948. március 17.) amerikai-kanadai író. Jelenleg Kanadában, Vancouverben (Brit Columbia tartományban) él. Írói hírnevét az 1980-as évek közepén tudományos-fantasztikus irodalomban szerezte meg mára már kultikusnak számító regényével, a Neurománccal. Az ezredforduló utáni műveiben a tudományos-fantasztikus eszközök helyett inkább kortárs megoldásokat alkalmaz. Munkásságát egyedien részletdús, kifinomult ábrázolások, erőteljes víziók, szerteágazó és egymásba fonódó cselekményszálak és a technológiai-társadalmi kölcsönhatások több rétegű elemzése és újrafogalmazása jellemzi. A komolyabb írásra John Shirley bátorította, akivel az 1980-as évek legelején ismerkedett meg egy vancouveri sci-fi összejövetelen, és mindmáig jó barátok. Ő mutatta be később Bruce Sterlingnek és Lewis Shinernek; ma négyüket tartják a cyberpunk irányzat első íróinak Gibsonnal az élen, aki az évtizedet a Sprawl-trilógiával (1984: Neurománc, 1986: Számláló nullára, 1988: Mona Lisa Overdrive) tette műfajtörténeti szempontból megkerülhetetlenné. A Neurománc volt az első regény, ami a Hugo-, Nebula- és Philip K. Dick-díjakat egyaránt megkapta. Gibson azóta még két trilógiát írt, melyek a szakírók és rajongók szerint pontos előrejelzések voltak a közeljövőt illetően: míg az 1990-es években megjelent Híd-trilógia (1993: Virtuálfény, 1996: Idoru, 1999: A holnap tegnapja) hackerek, multinacionális cégek és mesterséges intelligenciák helyett a tömegmédiára és celebkultuszra fókuszált, addig a Blue Ant-trilógia (2002: Trendvadász, 2007: Árnyvilág, 2010: Nyomtalanul) a 9/11 utáni politikai hangulatról, osztályok közötti határvonalakról, öntudatról, márkaépítésről és globalizációról szólt.

Harry Harrison: A technicolor időgép [Hidden Content]