Akár egy horrorfilm forgatókönyve is lehetne az a jelenség, amelyet az amerikai Carpinteria sós mocsaras természetvédelmi területén figyeltek meg a Kaliforniai Egyetem kutatói: egy élősködő valóságos pokollá teszi egy csiga életét. Ráadásul a paraziták olyan nagy tömegben vannak jelen a területen, hogy szervesanyag-tömegük az itt élő nagyobb testű állatokéval vetekszik.
A Csendes-óceán kaliforniai partjainál található mocsarakban élő trematodák, vagyis élősködő szívóférgek (mételyek) köztigazdája a Cerithidea californica nevű kaliforniai csigafaj. A férgek petéi a csigákban kelnek ki, életük első szakaszát a csiga testében töltik, majd később, innen kikelve átkerülnek egy másik állatba - kagylóba, rákba, halba vagy madárba-, és az lesz végső gazdájuk. Mielőtt azonban erre sor kerülne, a kikelő lárvák a puhatestűeket zombiszerű tenyészteleppé változtatják - magyarázza Armand Kuris biológus, Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem (University of California, Santa Barbara) zoológusa, a kutatás vezetője.
Kívülről nem látszik a fertőzés, a csigák ugyanúgy követik az árapály ritmusát a Csendes-óceán partján, mint egészséges fajtársaik. A paraziták fajfenntartási taktikája emberi szemmel nézve hátborzongató: a férgek megsemmisítik a csigák szaporítószerveit, így azok mindennemű szexuális érdeklődésüket elveszítik. A csiga ettől kezdve már nem saját, hanem az élősködő szaporodásának szolgálatában áll - genetikai anyaga saját faja számára elveszett.
Az élősködők taktikája jól működik: azzal, hogy ivartalanítják gazdájukat, azt az energiát, amelyet az a szaporodásába fektetne, saját céljaikra használják fel. Így sokkal nagyobbra nőhetnek, mint más taktikát követő paraziták, annyira, hogy a Probolocoryphe uca nevű szívóféreggel fertőzött kaliforniai csiga testtömegének akár 39 százalékát is a féreglárvák tehetik ki.
Az élősködők azonban nincsenek teljes biztonságban - a kaliforniai csigafaj ugyanis kedvelt köztigazda, legalább 18 szívóféreg-faj osztozik rajta. Így amelyik először fészkeli be magát egy csigába, még nem biztos, hogy ott is marad. Akadhat újabb jelentkező is a csigára, és ekkor - a csigán belül - komoly harc veszi kezdetét, amelyben általában a gyengébb parazita elpusztul.
A biológusok korábban úgy vélték, hogy a paraziták parányi méretük miatt a területen fellelhető biomassza csupán kis százalékát adják, nagy részét a halak, madarak, rákok és egyéb ragadozó életmódú élőlények teszik ki. A Carpinteria környékén tett megfigyeléseik azonban meglepő eredményt hoztak: a paraziták komoly részét képezik a biomasszának, annyit vagy akár többet is, mint a fent felsorolt állatcsoportok. Ökológiai szempontból a kaliforniai csiga férgéhez hasonló élősködők egyszerre korlátozzák a gazdaállatként szolgáló egyes fajok túlzott elszaporodását és jelzik egy helyi ökoszisztéma egészségi állapotát - olvasható az Evolutionary Ecology című folyóiratban megjelent tanulmányban.
forrás:origo.hu
