bunfi

leám.... szerintem felesleges azzal nagyarcúzni, hogy mid van mert az csak egy dolgon múlik mennyi lóvét tolnak alátok, mert gondolom nem magatoknak vettétek, saját fizuból... és nyugodtan lehet mondani hogy mit szól bele egy olyan akinek x550je van (kb 9600pro)

Felhasználó nélkül biztonságos a hálózat. Hiába a komplex biztonsági háttér, a felhasználókat nem sikerült annyira kioktatni, hogy ne okozzanak galibát. A legkisebb vállalkozástól a legnagyobb multiig minden esetben az emberi hülyeség nevű biztonsági rés tűnik befoltozhatatlannak. A hackerek és vírusírók meg vinnyogva röhögnek. Miért? A leggyengébb láncszem továbbra is az ember - ez derül ki a Cisco által végzett független kutatásból, ami azzal a céllal készült, hogy feltérképezze az alkalmazottak által okozott biztonsági kockázatokat. A felmérésbe mintegy tíz ország összesen több mint 2000 munkavállalóját vonták be. A felmérést végző piackutató cég legalább száz-száz végfelhasználót kérdezett meg az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Japánban, Kínában, Indiában, Ausztráliában illetve Brazíliában. Az első nevetségesnek tűnő eredmény azt mutatja, hogy az alkalmazottaknak szinte fogalmuk sincs arról, hogy mit is jelent a biztonságos viselkedés. Biztosan sokan találkoztak azzal a helyzettel, amikor a laikus user felkiált: "Én csak meg akartam nézni, hogy mi az!", "Ja, ezt nem kellett volna lefuttatnom?". És máris feltelepültek a számítógépre az ártó kódok, programok. A hamis biztonságtudatosság per­sze elérheti a független, magu­kat profinak érző rendszer­gaz­dákat is, akik azon túl, hogy tes­pednek nap­hosszat a gépük előtt, nem követik kellőképp a ten­den­ciákat. Egy szub­jektív döntés egy egye­dülálló IT felelős részéről az egész rendszer ép­ségét kockáz­tat­hat­ja. Legyen akár szó egy nem meg­fele­lő szof­tver vagy egy nem meg­felelő beállítás alkal­mazá­sáról, esetleg lusta­ságról. Ennél talán gya­koribb prob­léma, hogy a fel­hasz­nálók nem érzik külö­nö­sen fon­tosnak a munka­helyi és az otthoni háló­zatok meg­külön­böz­teté­sét. A felmérés ada­taiból kiderül, hogy világ­szer­te 29% a vál­lalati háló­zatok rend­szeres magán­célú haszná­lata. Míg az Egyesült Államokban a súlyozott trend (30%) érvé­nye­sül, addig Japánban ez mind­összesen 12%-nyi alkal­mazottra jellemző, Kínában pedig 57% ugyanez a szám. A szakértők magyarázata szerint Kínában nem az alacsony penetráció miatt használnak sokan vállalati gépet szórakozásra, hanem a dolog újdonsága miatt. Japánban már régóta természetes a számítógép- és internet használat, így ők képesek különbséget tenni a kettő között. Nyilván ha új üdítőautomata kerül a céghez, azt is eleinte többen használják, csak később áll be a forgalom a valós igények alapján. A szórakozáson túl az egyébként is biztonságot igénylő online tranzakciókat viszont a fejlett régiókban is többen intézik a munkahelyen, így a céges hálózaton keresztüli online vásárlás világszinten 40%. A japán-kína ellentét itt is jellemző (24-52%), viszont a britek meglepő módon még Kínát is lekörözik egy százalékkal. A dolgozók többnyire természetbeni juttatásnak veszik a munkahelyi internetelérést és ha már lúd, legyen kövér: az ne is legyen korlátozva, mert neki joga van hozzá. Úgy tekintenek rá, mint egyfajta szerzett jogra. A jó IT vezetésnek itt kell közbelépnie és figyelembe véve a kockázati tényezőket, mérlegelni a kontroll+biztonság és a szabadság között. A dolgozók kulturális és viselkedési mintáik alapján különbözőképp reagálnak a veszélyek megjelenésére, így a cég szigorú érdeke, hogy felmérje a felhasználói szokásokat. Az eredmény után pedig két út áll a vezetés előtt: a technokrata szemlélet alapján egy IT-atombunkert húz a hálózat köré és letilt mindent, ami él és mozog. A másik megoldás pedig a képzés, oktatás, fejlesztés, policyk kialakítása. Ma Magyarországon minden munkavállalónak kötelező aláírnia és ismernia a munkavédelmi és a tűzvédelmi szabályzatot. Miért is ne lehetne kötelező az IT szabályzat is? Sok vállalat ezt már bevezette, de gyakorlatilag mindenki magasról tesz rá, hiszen ellenőrzés ritkán elképzelhető. A legtöbb nagy sávszélességgel rendelkező fájlmegosztó például biztosan nem otthon rendelkezik 100 Mbit-es duplex vonallal, ők mind vállalati infrastruktúrát használnak gyakorlatilag illegális és sokszor veszélyes tevékenységre. Itthon az is megkérdőjelezhető, hogy van-e egyáltalán megfelelő minőségű IT személyzet egy adott cégnél és elég felkészültek-e a menedzserek, hogy kordában tartsák ezt a kérdést is. Ha megjelenik egy Office biztonsági rés, akkor az IT felelős automatikusan letiltja a .doc, .xls, .ppt formátumú email csatolmányok továbbítását a hálózaton, ami a cégnél egy teljes leállást eredményezhet. Nincs megrendelés, nem működik a bérszámfejtés, megáll a kommunikáció. Ekkor az okos menedzser utasíthatja a feloldásra az IT-t, amennyiben tesz arról, hogy a hiba fennállásáig biztosítva lesz a szükséges erőforrás többlet. Magyarul, ha vállalja a felelősséget és segítséget ad a megoldáshoz, akkor nem lesz felelőtlen sem és a cég is működhet. A túlzott biztonsági költekezés viszont csak és kizárólag az ebből bevételt termelő cégeknek érdeke. A hardver és szoftver elemeket gyártóktól a tanácsadó cégekig mindenki azt szajkózza, hogy pakold tele a padlást biztonsági elemekkel, mert különben bármi megtörténhet. Képesek lennének akár egy kőműves egy szem számítógépét is hardveres tűzfal mögé dugni, ha ebből kereshetnének. A menedzsment itthoni felkészültsége IT területen nagyon alacsony és a képzéseket nem mások szponzorálják, mint az említett cégek, (ld. IT biztonság napja), akik a kézenfekvő megoldást ajánlják: építs erődöt a cégedből. Ha egy átlagos középvállalat IT biztonsági infrastruktúráját átkonvertálnánk haditechnikára, akkor úgy nézne ki az épület, mint egy amerikai romboló teteje. Két dolgot nem tagadnak a biztonsági szakértők sem: az adatlopási és betörési kísérleteket addig fogja valaki csinálni, amíg amögött bárkinek az érdekei állnak. Akár az elkövető anyagi haszonszerzése, akár egy kirúgott dolgozó bosszúja. Így ha valaki nem rendelkezik hipertitkos adatokkal, akkor nem is kell hiperbiztos széfben tartsa azokat. A másik állítás pedig, hogy amennyiben egy rendszert minden áron meg szeretnének törni, akkor az meg is fog történni. A vezetéknélküli hálózatok feltörése, lehallgatása órák, napok kérdése. Bejutni egy vállalati hálózatba pedig az ügyeskezű hackereknek sokszor rutin feladat. Természetesen mindig kell hozzá egy buta titkárnő. Vagy elég egy alkalmazott, aki hazahordja a laptopját, amit a fent említett kutatás szerint meg is tesznek az emberek. Sőt a megkérdezettek fele a céges hardvert használja otthon, illetve szintén a fele használja az otthoni gépét (ami nem része a cég hálózatának) céges belépésre. Innentől kezdve gyerekjáték lehet elérést szerezni bárhová. Nevetségesen hangzik, de a legtöbb embernek semmilyen kockázatot nem jelent a szomszédból lopott Wi-Fi hálózaton keresztül bejelentkezni a vállalati rendszerbe, jelszavakat beírva, fontos dokumentumokat áttöltve. Éppen az ilyen böszmeségek miatt kérdőjelezhető meg a technokrata álláspont. Ha a felhasználók (egyébként jó szakemberek!) IT témában retardáltként viselkednek, akkor bármilyen tank lánctalpai közé vasrudat lehet feszíteni. A hülyeség egy biztonsági rés, amit megoldani úgy lehet, ha megfelelő képzésben részesülnek a felhasználók. A megfelelő képzés pedig nem egy fél órás kötelező agymosás, amin a legtöbben elalszanak, mert egy monitorfejű rendszergazda unottan szakszavakkal magyaráz nekik. A gondos gazda (menedzser) vigyáz a jószágaira és tesz arról, hogy ne akkor lássanak először farkast, amikor átharapja a torkukat.

A Carnegie Mellon Egyetem által készített tanulmány szerint a merevlemezek sokkal kevésbé megbízhatóak mint ahogy azt a gyártók állítják. A tanulmány mintegy 100 ezer meghajtó adatait vette számba, amelyek éles rendszerekben üzemeltek különféle helyeken, például internetszolgáltatóknál vagy mérnök-tudmányos alkalmazások futtatására használt fürtökben. A felmérésben Fibre Channel, SCSI és SATA meghajtók egyaránt szerepeltek. Csak papíron megbízhatók a merevlemezek A kaliforniai San Joséban rendezett USENIX konferencián ismertetett eredmények szerint a nagyteljesítményű környezetben használt meghajtóknak 2-4 százaléka hibásodik meg évente, ami lényegesen rosszabb arány mint amit a gyártók által megadott MTBF (mean time between failures) adatok alapján várható lenne. Egy, a vizsgálatban szereplő helyen a merevlemezek 13 százaléka megy tönkre évente, ami nyilvánvalóan túlzott igénybevételre utal, már ami a környezeti tényezőket illeti. A merevlemezek gyártói a teszteket gyakorlatilag laboratóriumi körülmények között végzik, miközben a meghajtók éles használat közben számos, a teljesítményt és megbízhatóságot befolyásoló körülménynek vannak kitéve, például magas hőmérsékletnek, pornak és vibrációnak. Brian Garrett, az Enterprise Storage Group elemzője úgy véli, a merevlemez-piacon dúló kíméletlen árverseny tükrében semmi meglepő nincs abban hogy a meghajtók minősége csak papíron éri el a kívánt szintet. Melyik a megbízhatóbb? A SATA, a SCSI vagy a Fibre Channel? A 100 ezer merevlemez meghibásodási adatai alapján készített tanulmány megállapította továbbá, hogy a méregdrága Fibre Channel meghajtók semmivel sem megbízhatóbbak mint az olcsó Serial ATA merevlemezek -- persze ez valószínűleg annak is köszönhető hogy a SATA meghajtókat egészen más feladatokra használják mint a SCSI vagy FC merevlemezeket és teljesen más terhelésnek vannak kitéve. Az is igaz ugyanakkor, hogy egy adott gyártónál a különféle csatolófelületű meghajtók mechanikai alkatrészei többnyire azonosak, és éppen ezek azok, amelyek a legtöbbször meghibásodnak. A SATA meghajtók mára csinos szeletet hasítottak ki maguknak a vállalati piacból és elemzők szerint a jövőben tovább fog erősödni a Serial ATA merevlemezek terjedése a szerverekben és tárolóeszközökben, elsősorban olyan környezetekben, ahol a kapacitás és a kedvező ár-érték arány fontosabb mint a nagy teljesítmény. A sebesség szempontjából kritikus alkalmazások -- mint amilyen például a tranzakciókezelés -- esetében továbbra is a SCSI és a FC lemezek maradnak az élvonalban. Haszontalan a SMART? Nemrég a Google adott ki egy tanulmányt a merevlemezek megbízhatóságával kapcsolatban, amelyhez a saját adatközpontjaiban üzemelő ATA és SATA meghajtók statisztikáit vette alapul. Ennek az egyik legmeglepőbb eredménye, hogy látszólag nincs szoros összefüggés a meghibásodások és a tartósan magas hőmérséklet között, vagyis a hőmérséklet csak az egyik tényező, amely a működést befolyásolja. A Google emellett azt is megállapította hogy a merevlemezek SMART funkciója lényegében haszontalan, ha a várható hibák előrejelzéséről van szó: a náluk tönkrement egységeknek csak a felében jelzett problémát a SMART.

én inkább úgy mondanám, hogy a középkategóriás kártya (nem butított változata) helyel-közzel kb. ugyanazt a teljesítményt tudja, de ez nem mindíg így van... van amikor jobb (pl. 9800 pro = 6600GT vagy gef4ti = FX5600) van amikor rosszabb (9800 Pro > x700/x600).. de egy biztos, ha nem valamelyik timsózott (imádom ezt a szót ) verziót veszed meg jobban járhatsz pl. gef4ti = FX5600, de a BF2 csak az utóbbival fut

Általánosan elterjedt nézet, hogy a Linux kernelt jórészt sok szabadidővel rendelkező egyetemisták és programozók fejlesztik, akik munkaidejük lejártával otthon egész éjszakákat virrasztanak a gépük előtt a monitort bámulva, kódot pötyögve. A valóság azonban teljesen más, a Linux fejlesztőinek túlnyomó többsége fizetésért dolgozik különféle informatikai nagyvállalatoknál és munkaidejében dolgozik a Linuxon. A Linux Weekly News (LWN.net) által elvégzett érdekes felmérés arra próbált választ keresni, a kernelt fejlesztők közül mennyien dolgoznak szabadidejükben, lelkesedésből és hányan vannak, akik valamelyik vállalat égisze alatt fejtik ki tevékenységüket. Az LWN.net azt a folyamatot vizsgálta, amelynek keretén belül a 2.6.19-es kernelből 2.6.20-as lett, ezalatt 741 különféle fejlesztő összesen 286439 sort írt a kernelhez és 159812 sort törölt, vagyis a Linux kernel több mint 126 ezer sorral gyarapodott. Az LWN.net az egyes patchek fejlesztőinek e-mailcíme alapján próbálta "kitalálni", hogy az adott személy valamely vállalat égisze alatt dolgozik vagy kedvtelésből, otthon. A patchek számát vagy a megváltoztatott kódsorok számát tekintve az "otthoni" fejlesztők aránya az egyik esetben 7, a másik esetben pedig 11 százalék, vagyis egyértelműen kijelenthető, hogy a Linux kernelt ma már nem hobbysták, hanem "profik" bütykölik. Az is érdekes kérdés, hogy mely vállalatok fejlesztői a legaktívabbak, vagyis melyik cég járul hozzá leginkább a Linux fejlődéséhez. Az LWN.net adatai szerint a Red Hat jár az élen, a legnagyobb Linux-disztribútort a nyílt forráskódú operációs rendszerrel régóta szoros barátságot ápoló IBM követi. A patchek száma alapján a harmadik a Novell, majd a Linux Foundation, az Intel, az Oracle és a Google következnek. A listán megtalálható még többek között a HP, a Nokia, az SGI, valamint a Sony is. Hellyel-közzel elmondható, hogy ezek azok a cégek, amelyek a legtöbbet teszik hozzá a Linux (kernel) fejlődéséhez.

szerintem meg felejtős....

Igen mélyen zsebbe kell nyúlni az IO2 Technology legújabb megjelenítőjéért, a Heliodisplay M3-sorozat két tagjáért, a közel 20 ezer dollár (~3,5-3,7 millió forint) kifizetését követően azonban egy olyan kijelző birtokába juthatunk, mellyel eddig csak a fantasztikus filmekben, például a Star Trek, vagy Star Wars sorozatban találkozhattunk. A 30 hüvelykes, azaz 76 cm-es normál, 4:3 képarányú képet vetítő -- de szélesvásznú tartalmakat is támogató -- megjelenítő ugyanis nem falra, üvegre, vászonra, vagy más felületre, hanem egyszerűen a levegőbe vetít. Az 1024 x 768 pixeles felbontást támogató, akár interaktív, "virtuális egér" opcióval is kérhető (M3i) kivetítő akár nappali fényben is látható, színes képet készít. A Heliodisplay képe láttán valószínűleg mindenki a földön keresgélné az állát, főleg, hogy maga a kivetítő leginkább egy oldalára fektetett PC-toronyház méretű, így akár az asztalba is beépíthető. A speciális megjelenítőt elsősorban "ipari" célokra ajánlja a vállalat, például egészségügy vagy hadászat, de akár egyszerű magánszemélyek is megvásárolhatják. Éke lehet vállalati tárgyalóknak, videokonferencia központoknak, kiállításoknak, múzeumoknak, de akár egy egyszerű éjszakai klubnak is. A Heliodisplay M3 bármilyen videoeszközről, például DVD-lejátszóról fogad jelet, de feláras változata egy virtuális egeret is nyújt, mellyel a készülékre kötött PC is irányítható. A kép megtekintéséhez és átviteléhez semmi speciális segédeszközre, szemüvegre nincs szükség.

Megjelent az adattárolási rendszerek legújabb generációja, a holografikus lemez, amely véget vethet a HD DVD - Blu Ray formátumháborúnak, még miel?tt eld?lne a párviadal. Az InPhase - a tranzisztort, a lézert és több más forradalmi újítást kifejleszt? Bell Labs leányvállalata - és a Hitachi-Maxell japán szórakoztató elektronikai cég által közösen kifejlesztett, Tapestry Disc elnevezés?, 13 centiméter átmér?j?, 3,5 milliméter vastag átlátszó lemez a három dimenziós technológiának köszönhet?en 64 DVD-nyi adat hordozására alkalmas, és sokkal nagyobb adatátviteli sebességre képes, mint el?z? generációs társai. Az újfajta lemez és a hozzá való meghajtó els? példányait a Daily Tech cikke szerint már ki is szállították a megrendel?knek, többek között a Lockheed Martin hadiipari óriásvállalatnak és a Turner Broadcasting System médiakonszernnek, amely például a CNN hírtelevíziót m?ködteti, míg az EE Times arról számolt be, hogy a sorozatgyártás már a nyár folyamán megkezd?dik. Nem véletlen, hogy az els? ügyfelek nagyvállalatok, hiszen az új technológia egyel?re igen költséges: egy lemez harmincötezer forintnak megfelel? összegbe kerül, egy holodiszk-író berendezés pedig átszámítva csaknem négymillió forintot kóstál. Kés?bb az árak gyors ütem? csökkenésével lehet számolni, a korábbi adattárolási technológiához képest pedig a fajlagos költségek már most messze a legalacsonyabbak. A memóriakapacitás és a költségtényez? együttes hatása miatt várható, hogy a Tapestry Disc éveken belül kiüti a nyeregb?l a jelenleg piacvezet? adattárolási rendszereket. Az úgynevezett holografikus technológia alapja, hogy az eddigi kétdimenziós adattárolási eljárás helyett a harmadik dimenziót is kihasználja, azaz nem csak a tároló anyag felületére, hanem több rétegben annak belsejébe égetnek adatokat. Egyszerre több rétegre lehet rögzíteni vagy olvasni, ami jelent?sen növeli az adatátviteli teljesítményt. Az új technológiával készült lemezeket 10 millió alkalommal lehet használni, élettartamát pedig 50 évre becsülik. A 300 gigabyte kapacitású, egyszer írható lemezeket a hírek szerint 1,6 terabyte memóriával bíró újabbak követik még ebben az évben a megfelel? meghajtóval együtt, amelyet egyel?re még nem lehet beépíteni a személyi számítógépekbe. Többször írható holodiszkkel pedig már 2008-ban el?rukkolnak a fejleszt?k, és minden bizonnyal hamarosan vetélytársak is jelentkeznek a holografikus eljárással operáló adattárolók most formálódó piacán.

akinek fontos az amit ki akar írni az MO-ra írja ki.. ez egy mágneses optikai lemez, aminek a tartalma csak az író által keltett erős mágneses mezőben módosítható.. picit drága de ha csak az kell hogy tartós legyen akkor nincs jobb választás... vagy monnyuk egy 500Gb-os SCSI szalagos meghajtó ...

szerintem... egy ****************.... és mielött megkérdeznétek hogy megKHMMM-e.... igen... szerintem szintem mindenki, de ez nem azt jelenti hogy többre tartom mint egy mezei füszálat... monnyuk inteligenciára ekvivalens.. és az hogy ki hogy cselekszik a TV képernyöjén az teljesen meghatározza, mert onnan ismerik többen (és onnan köphetik le többen ) nekem is több oldalam van, de ha egy nagy tömeg elött kell kiállnom igyekszem a jobbik oldalamat mutatni...

Egy természetes talajbaktérium segédkezhet az épületek stabilizálásában földrengések esetén, elsősorban ott, ahol az épületek viszonylag laza, homokos talajra épültek. Normál körülmények között ez a talaj teljesen stabil, egy földrengés azonban képes megváltoztatni karakterisztikáját, így az addig szilárd közeg a földmozgások hatására egyre inkább egy folyadékra kezd hasonlítani, melynek katasztrofális következményei lehetnek a rá telepített építményekre nézve. A problémára jelenleg is van megoldás egy ragasztószerű vegyület formájában, ami a talajba fecskendezve többé-kevésbé igyekszik összetartani a laza szemcséket, ezek az epoxi-alapú vegyületek azonban mérgezhetik a talajt, illetve a talajvízbe is beszivároghatnak. Az új módszer, ami laboratóriumi méretekben már bizonyított a davisi Kalifornia Egyetemen, ezzel szemben egy természetes talajbaktériumot, a Bacillus pasteurii-t alkalmazza, ami kalcitot, kalcium-karbonátot ülepít a homokszemcsék köré, egyszerűen összetapasztva azokat. A laboratóriumi kísérletben a projektet vezető Jason DeJong és munkatársai baktérium kultúrák, tápanyagok és oxigén hozzáadásával a pergős homokszemcséket szilárd homokkő tömbbé változtatták. Hasonló technikát már a gyakorlatban is alkalmaznak, azonban jóval kisebb méreteken, mint amin a kaliforniaiak használni szándékozzák, többnyire a szobrokon keletkező repedések kijavításánál vetik be. Az új módszer előnye a már meglévő vegyi megoldásokkal szemben az, hogy nem mérgező és a talajszerkezetet sem bolygatja meg. Jelenleg az eljárás gyakorlati méretekre történő felnagyításán dolgoznak és hamarosan megkezdődik a tesztelés is az egyetem Geotechnikai Modellező Központjának földrengés szimulátorában.

sajnos bármit csinálsz vele ilyen homályos marad.. nekem csak az segített hogy megírtam mégeccer, de akkor meg "csíkos" let... szal nemtom... egy életre megutáltam ezt akármilyen szép... különleges cd-ket még megcsinálom vele, de inkább a jó öreg 80Ft-os 16*TDK-ra firkálgatom ki a cuccaimat....

egy technológia akkor hal ki ha MI azt mondjuk hogy nem kell és nem használjuk.. mert amit nem használunk abban nincs pénz, amiben meg nincs pénz... hát a többi gondolom jön magától..

nemtom én nem rajongom ezekért "nagy kard-heves csata" animeokért nem rossz de én inkább maradok a GITS-nél, Samurai Champloo (érdekes a stílusa mindenkinek ajánlom), meg hogyha mazohista kedvemben vagyok akkor megnézem mégegyszer az Elfen Lied-ot....

300? az QPB-ben 1200... höhhhh nem lesz az egy kicsit sok? most akkor mit is cserélsz? inkább vegyél egy 939es lapot, egy procival meg egy vidkari oszt csááá (jojoando pl. most ad el egy gigabyteot 10k HUFért) de ez még mindíg zavaros... ???... komolyan mondom én nem értem mit akar a srác.... valaki mondja el nekem..... lécci...

:D ... hát biztos... én is fényévekkel jobb vagyok mint én meg amúgyis fényévekkel jóbb vagyok mint én

Savazzatok! Nekem: Pentium 4HT 531 (3,00 Ghz) @ 3,6 Ghz + AMD AthlonXP 2500+ @ 2200 Mhz (a régi gépem, már az öcsémé)

9600XT vs. 6600.... egyértelmű kettes... nincs mese... 5600-nál jobb... de a 6600 GT... a párszáz ponttal többet kapott 3dmarkban mint a 9800XT (túlhúzva) szal

ja nekem is tetszik csak... pl. zongorafekete egéren rohadt zavaró... a fekete házamon nem annyira

melyiket.. amit írtál.. mert akkor nemcsak nem rossz... de még szép is főleg a fekete... csak egy a bajom az ilyen lakkfekete cuccokkal... 2 szem por is meglátszik rajta... az ujjlenyomatokról már nem is beszélve hasonló téma http://www.pirateclub.hu/index.php?showtopic=53783

így jár az ember ha végra nagynehezen összejön neki egy komyoly kártya... rákerestem googleban... nem egyedi probléma... és még finom voltam... de senkinek nincs rá gyógyszere... rákérdeztem ismerősnél boltban... válasz: "mit szólna egy új táphoz?..." ha magyarul kerestem nem találtam semmit... úgylátszik ez csak itthon probléma a

szerintem is 7300... sajnos az ATi mostanában nem brillírozik a középkategóriában... pontosabban a 9600 Pro óta nem

geil... hmmm fini párosított kitben haverom a 400 DDR moduljait (a kis miller ) 515 MHz-ig húzta... szal nem rossz... a corsair DDR 800 modulok meg gond nélkül bírják a 900-at szal számít.... a kingston meg .... nem ez a fő fejelesztési területe... inkább nagy cégek beszállítója (legalábbis én így tudom).... amellett meg dhrággha

a via se rossz.. sőt még a jobbakat túlhajtani is lehet.... de Intelnél az Intel chipset az isten.... amd-nél pedig az nForce4-5... sőt továbbmegyek az nForce4-5 a világ egyik legjobb chipsete... csak azért nem a legjobb, mert az az nForce2 a SoundStorm hangvezérlőjével... az AC '97-hez képest a csillagos ég... és van benne kraft rendesen.. hirtelen csutka hangerőn hirtelen szállt le fejes a fülemről

hát azt én sem hiszem