T.Sz.v2

Nem mindennapi készüléknek ígérkezik az LG Black Label-sorozat negyedik tagja. Az LG is komoly készülékekkel kívánja ostromolni a vásárlók kegyeit. A híres Black Label széria legújabb, negyedik tagja látható a videón. A most még BL40 néven emlegetett készülék a vonzó külső mellett vonzó műszaki tartalomal is büszkélkedhet. Hivatalosan még várnunk kell rá egy hónapot, de a videó több, eddíg bizonytalannak ítélt adatot megerősít a telefonnal kapcsolatban. Elsőnek ott az érintőkijelző, ami mobilok között a világon elsőként 21:9 arányú, felbontása 800x345 pixel lesz, és a multi-touchot is ismeri. 4"-os képátlójával és edzettüveg előlapjával ez egy nem mindennapi látvány lesz. Legalább ennyire érdekesnek mutatkozik a felújított S-Class kezelőfelület, ami jelenleg Active Flash UI néven ismert. Lesz még itt GPS-vevő, WiFi, HSDPA, na meg egy Schneider-Kreuznach optikás kamera. Utóbbinak a felbontása még titok, bizonyára 5 megapixelnél alább nem adják majd. Videó: http://www.youtube.com/watch?v=fU8Ur_4K3z0&eurl Forrás:Nokiaprogramok.hu

A Nokia 3720 Classic nevet kapó készülék elvileg szeptemberben fog megjelenni, és a fenti túlélő tulajdonságai mellett 2,5 hétig bírja majd egy feltöltéssel. Igaz, ez némileg kevesebb a Land Rover által múlt héten bemutatott mobilra ígért 62 és fél napnál, de azért a Nokia paraméterei is impozánsak - főleg úgy, hogy az ára - amiről még nem tudni semmit - akár kevesebb is lehet a Rover-mobilnál. Lesz benne FM rádió, 25 mega belső memória (microSD-vel bővíthető), Bluetooth, egy 2,2-es QVGA kijelző 16 millió színárnyalattal és egy 2 megapixeles kamera is. A készülék zseblámpaként is használható majd, és hogy még miként, arról mutatunk pár videót... És a videók: rögbizés http://www.youtube.com/watch?v=Aj0JMQsmJqc golfozás http://www.youtube.com/watch?v=4oRuNYMZIfM megúsztatás http://www.youtube.com/watch?v=C4JPUJA5Nu4 sörözés http://www.youtube.com/watch?v=Kk_gDGYtaLA zuhanás http://www.youtube.com/watch?v=r3gOEonJL7o paintballozás http://www.youtube.com/watch?v=vtTmDNB1LD0 És végül egy kis zselé http://www.youtube.com/watch?v=UqK97furfBA Nekem bejön de az 5800-ám nem cserélném le . Forrás: Nokiaprogramok.hu

Hatékony fogyasztó tabletta készülhet annak a kémiai anyagnak a felhasználásával, ami a grapefruit keserű ízét adja. A naringenin hatására ugyanis a máj elégeti a zsírt, ahelyett, hogy felhalmozná. A naringenin a citrusfélékben megtalálható flavonoid, amely forradalmi hatással van a májra: arra készteti, hogy elégesse a zsírt, ahelyett, hogy felhalmozná a szervezetben. A felfedezés azt jelenti, hogy egy adag naringeninnel megelőzhető a hízás, sőt fogyni is lehet - anélkül, hogy az ember megváltoztatná az étrendjét vagy lemondana bizonyos ételekről. A szer hosszú távon a kutatók szerint nem csupán a túlsúlyosakon, hanem a cukorbetegeken is segít, mert szinten tartja az inzulin- és a cukorszintet. A naringenin a citrusfélék egyik alkotóeleme, legnagyobb mennyiségben a grapefruitban található, amely ettől kapja keserű ízét. A grapefruitot régóta javasolják azoknak, akik meg akarják tartani a súlyukat, a mostani teszthez azonban a sokkal nagyobb adagban használták a naringenint, mint amennyi gyümölcsfogyasztással bevihető a szervezetbe. A szükséges mennyiséget táplálék-kiegészítő tablettában lehet majd beszedni - ennek kifejlesztésén dolgoznak most a Nyugat-ontariói Egyetem kutatói, miután egérkísérletekkel már jó eredményeket értek el. A cél az emberek számára is hatékony és biztonságos mennyiség kikísérletezése.

Az átlagosnál alacsonyabb intelligenciahányados is hajlamosít a szív- és érrendszeri betegségekre - állapították meg brit kutatók. Ebből levonják a következtetést, hogy az egészségvédő kampányokat közérthetőbbé kell tenni. Az orvosok csaknem 4300, egykori amerikai katona vizsgálata alapján derítették ki, hogy az alacsony IQ a szívbetegségek több mint 20 százalékáért felel. A tanulmány a European Heart Journalban jelent meg. A szakemberek számára eddig is ismert volt, hogy az alacsonyabb jövedelműek és kevésbé iskolázottak közül többen halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben. Amikor azonban külön-külön vizsgálták az IQ-t és 9 másik szívbetegségi kockázati tényezőt, kiderült, hogy a legmagasabb és legalacsonyabb társadalmi rétegekhez tartozók halandósága közötti különbség 23 százalékát egyedül az intelligenciahányados is megmagyarázza. A kutatók ebből levonják a következtetést, hogy sokkal egyszerűbben kellene reklámozni az egészséges életmódot, a helyes táplálkozást, a mozgást és a dohányzás ártalmait. Cím módosítva. Eredeti cím: "Az ostobák közt több a szívbeteg"

Egyetlen gén mutációja okozza a tacskó és még 18 kutyafajta jellegzetes rövid lábait. A kutatók szerint a mutáció már azelőtt megjelent, hogy az ősember elkezdte volna háziasítani a kutyát. Amerikai genetikusok megfejtették a tacskó rövid lábainak titkát. Az American National Human Genome Research Institute kutatóintézet tudósai 835 kutya DNS-mintáit elemezték, és hasonlították össze, ezekből 95 olyan fajtába tartozott, amelyeknek rövid lábai vannak (a tacskó mellett a pincsi vagy a basset hound ilyen jellemzően). A rövid lábak okát végül egyetlen mutáns génben sikerült megtalálni, ami összesen 19 kutyafajtában van meg. A rövid lábú kutyák DNS-ében egy plusz másolat van abból a génből, ami az FGF4 nevű fehérjét termeli, ez a fehérje pedig a csontok növekedésében játszik nagy szerepet. A plusz gén egy úgynevezett mutáns retrogén, ami túltermelést idéz elő az FGF4-ből, az pedig módosítja a csontok növekedésének ütemét embriókorban. A tudósok szerint ez vezetett ahhoz, hogy a tacskónak, és társainak aránytalanul rövid lába lett. Az, hogy ugyanannak a génnek a mutációja fellelhető az összes rövid lábú kutyában, arra utal, hogy a mutáció valamikor a faj evolúciójának korai szakaszában történt. A régészeti leletek szerint a kutyát nagyjából 14 ezer évvel ezelőtt háziasították a farkasból; a genetikusok szerint a mutáció még ezelőtt történt. A felfedezés azt mutatja, hogy a retrogének sokkal nagyobb szerepet játszanak az evolúcióban, mint eddig gondoltuk, mondta el a Times Online-nak a kutatást vezető Heidi Parker, hozzátéve, hogy nagyon meglepte a kutatócsoportot, hogy egyetlen gén megváltozása milyen nagy hatással lehet. Az eredmények gyakorlati haszna emberi növekedési rendellenességek, csontrendszeri betegségek kezelésében, megelőzésében lehet nagy szerepe, amelyek hasonló genetikai jelenségekből indulnak ki.

Miért kéne szignózni? Azt kell szignózni amelyiknek (a nevében általában) benne van az hogy unsigned. Erre találsz programot a nokiaprogramokon. N-gage játékot meg nem tudom.

ááá de nagy baromságok.

A macskák akaratos, kérelmező nyávogással adják gazdájuk tudomására, ha éhesek, amely a kisbabák sírására hasonlít. Ez a nyávogás eltér a többitől, és sokkal idegesítőbb, hogy még az alvó embert is képes legyen kiűzni az ágyból. Ez a különleges nyávogás gyakran ébresztette Karen McCombot, a Sussex Egyetem viselkedéskutatóját, és ha már úgyis fent volt, macskavizsgálatba kezdett és a Current Biology folyóiratban összegezte eredményeit. A kutató ezt a hangot – ami a magas frekvenciájú, éles nyávogást és kellemesebb, alacsonyabb frekvenciájú dorombolást váltogat -, kérelmező dorombolásnak nevezi. Szerinte ez befolyásolja az emberek macskákkal kapcsolatos viselkedését, írja a Register. Kutatócsoportjával tíz macska dorombolását rögzítette, amelyek között volt olyan, aki éppen ételért könyörgött, és volt olyan is, aki csak úgy dorombolt. Ezután ugyanolyan hangerővel ötven embernek játszották le a hangokat. A kérelmezőnek nevezett hangot az emberek nyomatékosabbnak, sürgősebbnek és kevésbé kellemesnek ítélték. Amikor a kutatók kiiktatták a hangból az éhes, sírós nyávogást, és csak a maradékot hagyták meg, az önkéntes kísérleti alanyok azt mondták, a jelzés kevésbé sürgető. McComb szerint a macskák az éles nyávogással a kisbabák sírását utánozva manipulálják az embereket. Korábbi kutatások bizonyították, hogy a macskák és a kisbabák sírása hasonló frekvencián mozog. Csakúgy, mint a kisbabák, a házi macskák is valaki mástól függő lények, mondja Tony Buffington, az ohiói állami egyetem állatorvos professzora, aki nem vett részt a kutatásban. „Az állatok alaposan megfigyelik gondviselőiket minden hang és jelzés után, amelyet kiadnak. Ahhoz fognak ragaszkodni, amelyik beválik" – fogalmazott.

Három különálló föld alatti dinoszauruszodút fedeztek fel Ausztráliában amerikai paleontológusok. A rejtekhelyek korát 106 millió évesre becsülik. Eddig csak egy helyen, az egyesült államokbeli Montanában fedeztek fel 2005-ben egy földalatti dinoszaurusz-búvóhelyet, és az üregben egy felnőtt és két fiatal Oryctodromeus cubicularis csontjait. A leletek korát 95 millió évesnek ítélték a szakemberek - olvasható a BBC hírportálján. Anthony Martin, az atlantai Emory Egyetem paleontológusa, akinek nevéhez a montanai lelet is fűződik, 2007-ben fedezte fel a három odút Melbourne-től 240 kilométernyire. Idén májusban visszatért a helyszínre, hogy tanulmányozza a struktúrákat. A paleontológus, aki felfedezéséről a Cretaceous Research című szaklapban számolt be, három különálló odúra bukkant, egymástól alig három méteres távolságban. Közülük kettőben a járat csigavonalban mélyült a sziklában, amely egykoron talaj volt. A legnagyobb és a legjobb állapotban lévő egy alagútra emlékeztette, amelynek járata kétszer fordult, mielőtt egy nagyobb üregben végződött volna, összességében hossza 2,1 métert tett ki. Anthony Martin szerint egy 10 kilogramm súlyú állat kényelmesen elfért benne. A ma élő állatok közül is sokan építenek ilyen rejtekhelyeket, amelyekben a járat elfordításával kétféle célt érnek el: megakadályozzák a ragadozókat, hogy beljebb hatoljanak, másrészt állandó hőmérsékletet és páratartalmat biztosítanak. A paleontológus nem tudja biztosan, miféle teremtmények éltek a föld alatti üregekben 106 millió évvel ezelőtt, de mivel szerkezetük kísértetiesen hasonlít a Oryctodromeus cubicularis Montanában fellelt rejtekhelyére, feltételezi, hogy dinoszauruszokról lehet szó. A térségben sokféle kistermetű ornithopoda (madárlábú, növényevő dinoszaurusz) élt. Mint a kutató megjegyzi, a mai Ausztrália területe 106 millió évvel ezelőtt közelebb volt a Déli-sarkhoz, mint napjainkban, és az éghajlat meglehetősen zord volt, a föld alatti üregekben viszont a dinoszauruszok átvészelhették a telet. „A lelet újabb bizonyítékként szolgál arra, hogy a dinoszauruszok bizonyos adaptációs mechanizmusokat voltak kénytelenek kifejleszteni. A sarki dinoszauruszok egyebek közt úgy alkalmazkodtak, hogy a kis testméretű fajok beásták magukat, a föld alatt kivárva a meleg beköszöntét” – magyarázta Anthony Martin.

Amit egy svéd tanulmányra hivatkozva korábban már megírtunk, most ausztrál kutatók is megerősítették: a magasabb emberek több fizetést kapnak. Az Economic Recordban nemrég megjelent felmérés szerint a magasabb termetűekről általában azt feltételezik, hogy intelligensebbek és befolyásosabbak. „Egy 183 centiméter magas férfi évente átlagosan 950 dollárral keres többet, mint egy 178 centiméteres” – közölte Andrew Leigh, az ausztrál National University közgazdásza, a tanulmány társszerzője. „Pedig nem kedvesebbek, és nem is csinosabbak, mint a többiek. Semmivel sem jobbak, csak éppen a társadalom von köréjük glóriát” – tette hozzá Arianne Cohen, a tanulmány másik szerzője. Hasonló eredményt jeleztek amerikai és angliai felmérések is. A magasság fontosabb tényező a bevételeknél, mint a munkavállaló neme, ráadásul a korral nem csökken a testmagasság jelentősége – írja a Yahoo!News. Egy harmincéves pályafutást vizsgálva a magas emberek kereseti előnye százezrekre rúghat. A tanulmányokból kiderül, hogy a magasság önbizalmat ad, és sikerre viheti az embert: mások jobban respektálják, még ha természetesen vannak is kivételek. A magasakat gyakran választják vezetőnek, már gyerekkorukban vezető szerephez juthatnak, mert a többi gyerek úgy tekint rájuk, mint egy náluk idősebbre. Az amerikai férfiak jelenlegi átlagmagassága 175 centiméter, a nőké 162 centiméter. Száz év távlatában az Egyesült Államoknak nem volt átlagmagasság alatti elnöke; az utolsó, aki 170 centiméteres magasságával az utóbbiak közé tartozott, a 25. elnök (1897-1901), William McKinley volt, akit a sajtó „kisfiúnak” csúfolt. „Amikor az ember a vadonban élt, ugyancsak a magas társaikat választották vezetőnek, mert úgy gondolták, hogy azok jobban meg tudják védeni őket. És bár ez évezredekkel ezelőtt történt, pszichológusok szerint az ősi minta a mai felfogásunkban is működik még” – magyarázta Timothy Judge, a Floridai Egyetem professzora, aki az amerikai és angliai kutatásokat irányította.

Kedden magyar idő szerint délben nyitották ki Moszkvában azt az űrhajó-szimulátort, amelybe három hónappal ezelőtt hat embert ültettek be, hogy a Mars-expedícióval járó bezártság hatásait vizsgálják rajtuk. A négy orosz és két európai kísérleti alany március 31-én vonult be az 550 légköbméteres szimulátorba. Mindenkinek volt egy 3,2 négyzetméteres parányi hálószobája. A szabályok szerint csak betegség vagy nagy baj esetén jöhettek volna ki, de mindenki végig tudta csinálni a kísérletet. A moszkvai IBMP orvosbiológiai kutatóintézet azt kívánta tanulmányozni a kísérlettel, hogy milyen pszichikai és fizikai hatásai vannak a tartós összezártságnak. A Mars-expedíció körülményeit annyira utánozták, hogy a kísérleti alanyok és a tudósok közötti rádiókapcsolatban is 20 perces késleltetést alkalmaztak, hiszen a Földtől távoli űrhajóról is több perc alatt jut el a rádiójel a Földre és vissza. A kísérletet 2010-ben megismétlik, de akkor már 520 napra zárják be a próbaűrhajósokat az űrkabin-szimulátorba. Feltehetően ennyi ideig fog tartani az igazi Mars-repülés is oda-vissza.

Megismétlődik a tavaly augusztus végi égi látványosság: a színpompás naplementéket most egy orosz vulkán okozza. A Szaricsev-vulkán egy 1496 m magas, a Kuril-szigeteken lévő tűzhányó, ami 2009. június 12-én kezdődött kitörése során jelentős mennyiségű kén-dioxidot juttatott a sztratoszférába. A mintegy 16 kilométer magasságba lövellt por miatt az északi félteke lakói különös égi színeket láthatnak. A kitörési felhőről az ISS fedélzetéről megkapó szépségű fotót készített az űrállomás legénysége, amely bejárta a világsajtót – írja a hirek.csillagaszat.hu. Képek: http://galeria.index.hu/tudomany/2009/07/13/naplemente/ Az első észlelések a színes naplementékről június utolsó napjaiban érkeztek az USA és Kanada területéről, majd a műholdas megfigyelések sejtetni engedték, hogy hamarosan Európába is eljut a kén-dioxidos vulkáni anyag. Kontinensünk nyugati partjait még június legvégén érte el a kén-dioxid, július első napjaiban már sorra jelentek meg a nyugat-európai észlelések, hazánkat pedig 4-én érte el a látványosság. Ezen a napon már napnyugta előtt mintegy egy órával látni lehetett a szálas, sávos szerkezetű kén-dioxid felhőt, amely a nappali égen még fehéres színű volt, majd napnyugta után a sávok színesedni kezdtek. Sajnos az időjárás nem mindenhol engedte érvényesülni a sztratoszférikus színeket, ám ahol felhőmentes volt az égbolt, elsősorban az északi országrészeken, ott előjött a tavaly augusztus végihez hasonló látvány. A jelenségről több magyar amatőrcsillagász is remek felvételeket készített. A vulkanikus eredetű kén-dioxid jellegzetes nyomai megfigyelhetők a naplementék során. Egy felhőtlen égboltot feltételezve mintegy egy órával napnyugta előtt a nyugati égrészen fehéres (szürkés fehér, sárgás fehér), némiképpen cirruszokra hasonlító felhőzet jelenhet meg. E felhőzet vékony, közel párhuzamos, kissé hullámos sávokból áll, amelyek színe fehér, ezüstfehér, a láthatár közelében sárgásfehér, rózsás fehér. Ahogy közeledik a Nap a horizonthoz, egyre sárgásabb árnyalatot öltenek a sávok, majd lassanként vörös színek is keverednek bele, a normál napnyugtához hasonlóan. Amikor a Nap már lenyugodott, elkezdődik a sztratoszférában található anyag igazi színesedése. A vulkáni felhőzetet magas elhelyezkedése miatt később érik el az alkonyi fények, mint a normál, troposzférában lévő felhőket, így körülbelül 15 perccel napnyugta után kezd a kén-dioxidfelhő aranysárga színben izzani. Amint egyre mélyebbre jut a Nap, a felhő színei is percről percre mélyülnek: narancsvörös, rózsás narancs, mély piros árnyalatokat ölt, legtöbb esetben csak a horizont feletti néhány fok magasságáig. Ez a színes sáv mindig jól elkülöníthető az égbolt többi részétől, szinte neonosan világít, a sáv feletti terület pedig rózsaszínes-lilás színeket vesz fel. Időnként e színes sávból magasabbra törő, rendkívül látványos, rózsaszínű krepuszkuláris sugarak is megjelennek. A nyugati égboltot betöltheti a lilás fény, ami néha csak egészen halványan látható, olykor viszont igen élénk színben tündökölhet. A jelenség mintegy 30-40 perccel napnyugta után ér véget, ekkor a sávozott felhők még látszanak, de már nincs jellegzetes színük. Hajnalban a látványosság fordított sorrendben játszódik le. A nyári időjárás nappali felhőképződésének maradványai sokszor elrontják az alkonyi eget, ám hajnalra ezek a maradványok legnagyobbrészt feloszlanak, így a reggeli égbolt sokszor tisztább az estinél, ennek köszönhetően a koránkelők a hajnali madárdal mellé látványosabb égi jelenségeket is kaphatnak. A vulkáni kén-dioxid csak lassan ürül ki a sztratoszférából, így az elkövetkező hetek, esetleg hónapok alkonyi, hajnali színeit még látványosabbá teheti egy ideig, érdemes lesz figyelnünk az eget.

Megtudják milyen káros a drog és ... Le.zarják!

Már Visual Basic nál maradtam.

Jó hangja lehet xD

Nem is volt akkor még netünk xD Csak ienne tudom amennyit tudok.

Úristen RedBull tudnám kiaz

Robinho11: Aki Ps3 emulátorral akar játszani.

Warez na olyan mint a piraten nemtommiez ingyenes fórum.

mindent amit szeretek xD

Nincshát de itt van

Szerintem meg golf xD

Jóhogy német ott a trabant.

A rapid jó, de most speedyshare.com igaz 30partok max de nem kell várni.

Gmail. ez zsír meg Indamail.