Távcsövek, ameddig a szem ellát

[SVHSolyom]

Ha összeraknánk egyes távcsövei felületét, egy négyzetkilométer összterületet kapnánk. Ekkora lesz a jelenleg még csak tervezett SKA nevű gigantikus távcsőrendszer. A bolygónk déli féltekéjén felállítandó hálózattól számtalan felfedezést várnak a szakemberek.

Közel háromezer kilométer átmérőjű területen, több mint ezer rádióantennából áll majd össze az eddigi legnagyobb távcsőhálózat. A Dél-Afrikában vagy Ausztráliában létesülő Square Kilometer Array (négyzetkilométeres hálózat, SKA) különálló, kisebb távcsövekből épül fel. A rendszer a déli féltekéről vizsgálja majd az égboltot, ahonnan a Tejútrendszer központi térsége is jól megfigyelhető.

Fantáziarajz a rendszer elemeiről (SPDO/Swinburne Astronomy Productions)

A távcsőrendszer első eleme 2016-ban kerül a helyére, és 2019-től már korlátozottan üzembe is állítják. Teljes kiépítettségét 2024-re éri el. Nagy mérete révén közel 50-szer lesz érzékenyebb, mint a legjobb rádiótávcsövek napjainkban. Egyszerre 200 négyzetfokot képes majd megfigyelni az égen, ami közel ezerszerese a Hold látszó méretének.


Távcső távcső hátán, ameddig a szem ellát (SPDO/Swinburne Astronomy Productions)

A modern számítástechnikai lehetőségek révén több észlelő is használhatja majd egyszerre a rendszert, különböző célpontokat vizsgálva. A becslések alapján a hálózatban üzemelő rádiótávcsövek és a központi számítóképek között közel akkora adatforgalom zajlik majd, mint ami jelenleg a teljes internetre jellemző. A rendszer magja egy 5 kilométer átmérőjű terület lesz, itt találhatók majd legsűrűbben a rádiótávcsövek. Ezt egy antennákkal ritkábban lefedett térség övezi, közel 180 kilométeres méretben, majd egy harmadik, még kevesebb távcsövet tartalmazó külső zóna is lesz, utóbbi átmérője eléri a 3000 kilométert.

A húsz ország által közösen készülő SKA sok milliárd galaxist tud majd feltérképezni, a Világegyetem legkorábbi időszakáig visszamenőleg. Segítségével a galaxishalmazok térbeli eloszlása, és a Világegyetem fejlődése során lezajlott időbeli változásaik is megfigyelhetőek lesznek, ami a láthatatlan tömeg és a sötét energia jellemzőire is utal.


Az egyes műszerek helyzete felülről nézve aszimmetikus spirális alakzatot formál (SPDO/Swinburne Astronomy Productions)

Az SKA rádiótávcsöveket felhasználják majd az Univerzumban a legelső csillagok nyomainak azonosítására, az általános relativitáselmélet tesztelésére, valamint a csillagok és a csillagközi anyag mágneses jelenségeinek vizsgálatára. A műszer képes lesz az élet szempontjából fontos összetett molekulák messzi azonosítására, és akár távoli értelmes rádiójeleket is felfoghat. További részletek a program honlapján olvashatók.


Videó a tervezett távcsőrendszerről (SPDO/Swinburne Astronomy Productions)

forrás:origo