Jump to content
PirateClub.hu

Új év, új tudományok


SVHSolyom
 Share

Recommended Posts

Tavaly is számba vettük az új esztendő várható tudományos vívmányait, az idén is végig futunk a tervezeteken, ezúttal a Nature magazin segítségével.

 

Az Észak-Grönlandi Eem Jégfúró (NEEM) projekt miután 2010 júniusában több mint 2500 méteres mélységben elérte a fekükőzetet, az idén már olyan információkkal gazdagíthatja a tudományt, melyből megtudhatjuk, milyen gázok és részecskék uralták az Eem interglaciális időszak klímáját. Ma is egy ilyen periódusban élünk, a 130000-115000 évvel ezelőtti időszak átlagos globális hőmérséklete azonban a mainál 5 Celsius fokkal magasabb volt.

 

Folytatódnak az emberi géntérképpel kapcsolatos tanulmányok (GWAS), melyek számos összefüggést felfedtek a betegségek és génállományunk adott területei között, sajnos az asszociációk biokémiájáról szinte semmi nem derült ki. 2011-ben várhatóan feltárulnak azok a tényleges mechanizmusok is, amik megmagyarázzák hogyan befolyásolják a gének és a nem kódoló területek a velük összefüggésbe hozható egészségügyi állapotokat. A kutatók főbb célpontjai között találjuk az anyagcserét, az elhízást és a cukorbetegséget.

 

Az őssejtek is újra előtérbe kerülnek, a kutatóknak sikerült kideríteniük hogyan lehet újra programozni az emberi őssejteket indukált pluripotens őssejtekké (iPS), majd ezekből egyéb sejttípusokká, például hogyan alkothatunk bőrsejtekből idegsejteket. A betegekből származó iPS sejteket egyre szélesebb körben alkalmazzák majd az egészségi állapotok tanulmányozásának modelljeiként, különös tekintettel azokra, amikhez nincsenek megfelelő állat modellek, és keveset tudnak a sejtekben lezajló folyamatokról. Ilyenek többek között a pszichiátriai rendellenességek. Emellett a sejtek alkalmazhatók lesznek a potenciális orvosságok ellenőrzésében, illetve annak kiderítésében, miért hatástalanok egyes embereknél azok a szerek, amik másokat meggyógyítanak.

 

Az idén egészen biztosan sikerül 1000 dollár alá szorítani az emberi genom szekvenálás költségét, erre a következő generációs szekvenáló rendszerek piacra dobása lesz a garancia, melyek hatására az egekbe szökik a teljesen kikódolt emberi géntérképek száma.

 

Bár arra még mindig csekély az esély, hogy a Nagy Hadronütköztetőben (LHC) megpillantsák végre azt a fránya Higgs-bozont, jó eséllyel kaphatunk valami újdonságot az egyre magasabb energiaszinteken dolgozó létesítménytől, sokan a szuperszimmetria bizonyítására számítanak. Az LHC mellett a Fermilab Tevatron részecskegyorsítója is igyekszik megtalálni a Higgs-bozont, miközben erőteljesen lobbiznak a 2011. szeptemberi leállítása elhalasztásáért is. 2011-ben tovább folyik a sötét anyag utáni kutatás is, az igazság pillanatát a földalatti kísérletektől, mint az olasz Gran Sasso Nemzeti Laboratórium XENON100 projektjétől és a Kriogén Sötét Anyag Kutatástól (CDMSII) várják. Mindkét kísérlet eredményei az idei évben láthatnak napvilágot.

 

susy.jpg

A szuperszimmetria szerint az általunk ismert részecskének létezik egy – nyilván kis tömegű, mivel eddig még nem fedeztük fel őket – szuperpartnere

 

Több várva-várt gyógyszerengedély is megszülethet az idén, ilyen a hepatitis C ellen hatásosnak tartott Telaprevir (VX-950), amit az amerikai Vertex Pharmaceuticals fejlesztett ki. A betegség kórokozója egy RNS vírus, ami folyton változó genetikai anyagával keseríti meg a védőoltások fejlesztőinek életét. A szintetikus biológia is újabb szintre léphet, miután tavaly egy egész baktérium tenyészetet sikerült együttes fluoreszkálásra rábírni, egyre több és egyre hasznosabb módosításokat fognak elvégezni a kutatók, akiknek a céljuk, hogy hasznos funkciókkal lássák el ezeket az organizmusokat, elsősorban gyógyító hatóanyagok termelésével.

 

Elszakadva a Földtől, a földszerű bolygók után vadászóknak is jelentős év lehet az idei. A NASA Földet követő Nap-körüli pályán keringő Kepler űrtávcsöve adataiból már eddig is több száz Naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel, a teljes adatmennyiséget azonban még nem tették közzé. Mivel a 42 CCD-vel és egy 1,4 méter átmérőjű korrekciós lencsével felszerelt űreszköz 0,5 földtömegű objektumok észlelésére is képes, így jó eséllyel kerülnek elő a Naphoz hasonló csillag körül keringő földszerű bolygók.

 

Bár ezt már tavaly is beharangoztuk, az idén valóban lezárul az űrsikló-korszak. Az utolsó repülést, ami eljuttatja a Nemzetközi Űrállomásra az Alfa Mágneses Spektrométert áprilisra ütemezték. A spektrométerrel az antianyag és a sötét anyag után kutathatnak a tudósok. Az amerikai kongresszus mindazonáltal még engedélyezhet egy utolsó űrsikló látogatást novemberben. Ezzel együtt 2011 már a magánűrhajózás kezdete lehet. Ha a SpaceX Dragon űrkapszulájának második próbaútja is sikerrel zárul, elvileg már nem lesz akadály a magán cég teherszállítási szolgáltatásainak, majd idővel az űrhajósok szállításának elindítása előtt sem.

 

A SpaceX sikere megnyithatja az utat a nagy kormányzati projektek átáramlása előtt a gazdaságilag átgondoltabb, sok tekintetben letisztultabb kereskedelmi űripar felé. A SpaceX évvégi sikerei fényében sem szabad megfeledkezni a szépen csendben építkező Virgin Galactic-ról. Richard Branson cége az idén teljes erővel a repüléseinek előkészületein fog dolgozni, hogy tartani tudják a 2012-es első indítási időpontot.

 

A bolygókutatás területén is új ismeretek várnak ránk, a NASA Messenger küldetése márciusban áll pályára a Merkúr körül, míg az amerikai űrügynökség Dawn szondája az aszteroida öv egyik legnagyobb ismert objektuma, a Vesta körül kering majd. Új küldetések is indulnak, ezek egyike a Juno, ami a Jupiter sarkvidékeit is veszi célba, míg a GRAIL expedíció két szondájával a Hold gravitációs mezőit méri. Egy leszállóegység is útnak indul, a Mars Science Laboratory, a legújabb marsjáró a vörös bolygó légköréről és geológiájáról gyűjt újabb adatokat, kémiai vizsgálataival többek közt a marsi életet is kutatja.

 

A Föld-figyelő műholdak sem tétlenkednek, az idén teszik közzé a bolygó gravitációs mezőit minden korábbinál nagyobb részletességgel mérő GOCE műhold eredményeit, ami az idén a tengerszint emelkedéseit követi nyomon, ugyanakkor fellövik az óceánok sótartalmát mérő Aquarius műholdat, valamint a Nap sugárzását és az aeroszolokat figyelő Glory-t.

 

Az energiakutatás terén is várható egy áttörés, a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium Gyújtó Berendezése, a világ legnagyobb teljesítményű lézere, egyre közelebb kerül egy olyan erejű sugárzás kiváltásához, amikor a fúziós reakciók a célpontul szolgáló hidrogén izotópokban több energiát termelnek, mint amit a lézer átad. A szakértők szerint az idén sikerrel járhat a kísérlet.

 

forrás:sg.hu

Link to comment
Share on other sites

  • 2 weeks later...

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.

Guest
Unfortunately, your content contains terms that we do not allow. Please edit your content to remove the highlighted words below.
Hozzászólás a témához...

×   Pasted as rich text.   Paste as plain text instead

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored.   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

 Share

  • Jelenleg olvassa   0 members

    • No registered users viewing this page.
×
×
  • Create New...