Jump to content
PirateClub.hu

Az élet számára ideális bolygót találtak


SVHSolyom
 Share

Recommended Posts

Az élet számára ideális bolygót találtak

 

Csillagászok beazonosították az első olyan Föld-szerű exobolygót, ami rendelkezhet az élethez szükséges feltételekkel.

 

Az égitest a tőlünk körülbelül 20 fényév távolságban fekvő Gliese 581g csillag a "lakható zónájában" helyezkedik el, abban az övezetben, ahol a felszíni hőmérséklet lehetővé teszi a folyékony víz jelenlétét. Tudósok szerint a hawaii-i Keck távcsővel újonnan felfedezett bolygónak jó eséllyel légköre is van. A Santa Cruzi Kalifornia Egyetem (UCSC) és a washingtoni Carnegie Intézet kutatói 11 éve tanulmányozzák a bolygó szülőcsillaga, a Gliese 581 mozgását. Megfigyeléseik több exobolygót is azonosítottak a csillag körül, legutóbb 2007-ben számoltunk be egy lakhatónak tűnő bolygóról a nem túl távoli naprendszerben.

 

A mostani felfedezéssel már hat bolygóról tudunk a Gliese 581 rendszerében, azonban összességében az 581g hasonlít leginkább az eddig felfedezettek közül a Földre. "Észleléseink egy jó eséllyel lakható bolygót tártak elénk" - nyilatkozott Steven Vogt, a UCSC egyik csillagásza. "A tény, hogy képesek voltunk ilyen gyorsan és ilyen közelben észlelni ezt a bolygót, arról árulkodik, hogy egészen gyakoriak lehetnek az ehhez hasonló bolygók."

 

A Gliese 581g tömege három-négyszerese a Földének, 37 nap alatt kerüli meg csillagát, ami egy vörös törpe. Fényessége mindössze 1%-a a Napénak, ezáltal hője is jóval alacsonyabb. A bolygó az eddigi elemzések szerint egy sziklás világ és elegendő gravitációval rendelkezik légkör fenntartásához. Ahogy a bevezetőben is írtuk, a bolygó egy olyan zónában helyezkedik el, ahol a hőmérséklet ideális a folyékony víz jelenlétéhez. "A lakható zóna mindkét oldalán találtunk bolygókat, most végre a túl hideg és túl meleg területek közötti régióban is sikerült észlelni egyet" - magyarázta dr. Vogt.

 

A bolygó átlagos felszíni hőmérséklete a becslések szerint -12 és -31 Celsius fok között lehet, azonban a Földdel ellentétben az idegen bolygó egyik oldala folyamatosan a csillag felé néz, míg a másik oldalon állandó sötétség uralkodik. Az éjszakai oldal hőmérséklete -34 fok, míg a nappali oldalé +71 fok körül mozoghat, a szelek azonban enyhíthetik a két szélsőséget, elosztva a hőt a bolygó felszínén. A két oldal között elvileg lennie kell egy olyan övnek, ami alkalmas az élet számára. "Bármilyen szóba jöhető életforma rendelkezésére áll egy igen széles éghajlati skála, amiből kiválaszthatják, a fejlődésükhöz legalkalmasabbat" - tette hozzá dr. Vogt, akinek számításai szerint csupán galaxisunkban 20-40 milliárd lakható bolygó lehet.

 

 

A Gliese 581g és a SETI találkozása

 

Máris idegen élettől érkező jelzést vélt felfedezni egy ausztrál csillagász a nemrég azonosított Gliese 581g exobolygóról, ami egy csillag lakható zónájában helyezkedik el és lehet, hogy nem is létezik.

 

A bolygó felfedezéséről közzétett szeptember 29-i bejelentést követően Ragbir Bhathal, a Nyugat Sydney Egyetem csillagásza azt állította, hogy két évvel ezelőtt gyanús fény impulzusokat észlelt a galaxis azon területéről, ahol a Gliese 581g elhelyezkedik. Bhatal az idegen intelligencia után kutató SETI ausztrál csoportjának tagja. "Mindig, amikor tiszta az ég felmegyek a csillagvizsgálóba és szemügyre veszem valamelyik égi objektumot" - nyilatkozott Bhatal a brit Daily Mailnek. "Amikor az egyik objektumot vizsgáltuk felfedeztük ezt a jelet, egy nagyon éles jelet, egy lézerhez hasonló dolgot"

 

"Ismerem a tudóst, és amikor először bejelentette felfedezését részleteket kértem tőle, amit nem küldött el" - mondta Frank Drake a SETI egyik úttörője a SPACE.com-nak, hozzátéve, hogy ezzel elég kétségessé vált számára az állítás, amivel nincs egyedül. Bhatal elmondása szerint 2008 decemberében észlelte a különös jelet, közel két évvel a bolygó megtalálása előtt. "Nem ismerem a Bhathal által említett fényforrás elhelyezkedését, ő pedig nem szolgált részletekkel. Úgy vélem nagyon valószínűtlen, hogy a Gliese 581 irányából érkezett volna" - összegezte álláspontját Drake, aki 50 évvel ezelőtt az Ozma projekttel elindította a földönkívüli intelligencia jelei utáni kutatást.

 

A Gliese 581g egyike a Gliese 581 vörös törpe csillag körül keringő, a Földtől körülbelül 20,5 fényévnyire elhelyezkedő két új világnak. Összesen hat bolygót találtak a csillag körül, ezek közül csak az 581g esik a csillag lakható zónájába, ahol folyékony víz is létezhet. Időközben kétségessé vált a bolygó létezése, ugyanis Francesco Pepe, a Genovai Obszervatórium HARPS adatain dolgozó csillagásznak nem sikerült megerősíteni a Gliese 581g létezését, sőt az f jelű exobolygóét sem, míg a 2009-ben felfedezett b, c, d és e jelűeket igazolta a HARPS. A g jelű bolygóval kapcsolatban a jelerősséget annyira alacsonynak ítélte meg, hogy az gyakorlatilag a mérési zaj szintjén mozog.

 

Tehát elképzelhető, hogy nincs is bolygó az általunk lakhatónak minősített régióban, azonban ez az eshetőség semmit nem változtat azon a tényen, hogy egy jel nem jel. Ezt a SETI kutatói már jól tudják az elmúlt évtizedek tapasztalataiból, nem ez lenne az első jel, ami izgalomban tartja a szervezet tagjait, majd miután többé nem ismétlődik meg, újabb csalódásként könyvelődik el. Ha mégsem létezik a Gliese 581g, akkor is elmondhatnánk, hogy abból az égitest mennyiségből, amivel galaxisunk rendelkezik, számos lakható bolygónak kell léteznie, és máris felmerül a nagy kérdés: Hol vannak a többiek?

 

1950-ben Enrico Fermi is feltette ezt a kérdést, amit ma Fermi paradoxonnak nevezünk. Egy galaxis, melynek nem kevesebb, mint 10 milliárd éve léteznek bolygói, köztük bizonyára nem a Föld az egyetlen, ami lakható, akkor hol vannak azok a civilizációk, amiknek 5 milliárd év előnyük volt velünk szemben. A Homo Sapiens csupán 150.000 éve barangol a Földön.

 

orbits.jpg

 

Aki nem UFO hívő, annak nagyjából három lehetőség marad. Az egyik, hogy itt vannak, azonban gondosan ügyelnek rá, hogy ne tudjunk róluk, míg a másik, hogy valóban kifejlődött máshol is az intelligens élet, azonban valamilyen okból nem kutatják a galaxist, ami lehet technikai vagy bármi egyéb is. Végül az sem zárható ki, hogy mi vagyunk az egyetlenek, vagy egyike az elsőknek, akiknél kifejlődött az intelligencia a galaxisban. Amikor Nicole Gugliucci, az amerikai Virginia Egyetem csillagász tanára feltette a kérdést hallgatóinak, vajon melyik a legvalószínűbb a három eshetőség közül, a legtöbben a másodikat választották, mely szerint valami meggátolta a korábbi civilizációkat a galaxis kolonizálásától, ugyanakkor sokan remélték, hogy az első eshetőség a valóság. A paradoxon megoldására Gugliuccinak sincs válasza, azonban úgy véli az igazság még annál is különösebb lehet, mint amit egyáltalán feltételezni tudunk.

 

Forrás:sg.hu

Link to comment
Share on other sites

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.

Guest
Unfortunately, your content contains terms that we do not allow. Please edit your content to remove the highlighted words below.
Hozzászólás a témához...

×   Pasted as rich text.   Paste as plain text instead

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored.   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

 Share

  • Jelenleg olvassa   0 members

    • No registered users viewing this page.
×
×
  • Create New...