Klímaváltozás is sújtotta a Római Birodalmat

[naposcsibe]

Amerikai kutatók szerint éghajlati változások is hozzájárulhattak a Római és a Bizánci Birodalom bukásához. A tudósok egy új technológiával évszakokra lebontva tudták meghatározni a másfél-két évezrede esett csapadékmennyiséget – írja az ABC hírportálja.

 

A Wisconsini Egyetem kutatói, John Valley geológiaprofesszor és Ian Orland doktorandusz új technológiával vizsgálta egy Jeruzsálem melletti barlang cseppkőmintáit. A sztalaktitokat korábban már az Izraeli Geológiai Felügyelet és a Héber Egyetem munkatársai is elemezték, de ők még pontatlanabb módszerekkel. Az izraeli kollégák segítették Valley és Orland kutatását.

 

A cseppkő rétegeinek kalcittartalma függ attól, hogy mennyi csapadék esett, amikor az egyes rétegek keletkeztek. Viszont a cseppkövek igen lassan nőnek (a jeruzsálemi barlangban találtak nagyjából 185 ezer éve kezdtek el kialakulni), ezért nehéz pontosan vizsgálni a sztalaktitokat. A geológusok általában fogorvosi fúrót használnak mintavételezéshez és ceruzahegynyi, apró mintákat vesznek, de egy ekkora minta is egy évszázadot jelenthet egy cseppkő életében.

 

Fényes siker

 

Valley 1989 óta próbál kifejleszteni egy pontosabb technológiát, és ez két évvel ezelőtt sikerült is: megalkotta az általa ion-mikroszondának elkeresztelt berendezést, és Orlanddal együtt e műszer segítségével vizsgálták a cseppköveket. A berendezéssel Valley állítása szerint a régebben használtaknál akár egymilliószor kisebb mintákat is lehet elemezni. A mikroszonda mikroszkopikus méretű pontokra koncentrált fényt használva vizsgálja a cseppköveket, felfedve az egyes rétegek tulajdonságait, mintha csak egy fa évgyűrűiből olvasna. A kalcittartalomra vonatkozó eredmények alapján a két tudós évszakokra lebontva meg tudta határozni, hogy mennyi csapadék esett a régióban időszámításunk előtt 200-tól időszámításunk szerint 1100-ig. A kormeghatározáshoz a rétegek oxigénion-tartalmát használták, ezek bomlási idejéből következtetve. A kutatók a Quaternary Research című szaklapban publikálták eredményeiket.

 

Valley-nek és Orlandnak feltűnt, hogy a Római és a Bizánci Birodalom bukása előtti időszakban feltűnően kevés csapadék esett, ezért erre is kitértek tanulmányukban. Mint írták, nem ez volt a kutatásuk célja, de olyan feltűnő volt az egyezés, hogy nem akartak szó nélkül elmenni mellette. Állításuk szerint nem akarnak igazságot tenni a történelmi korszakot övező vitákban, csak újabb adatokat adnak a történészeknek.

 

Aszályos korok

 

A történészek ugyanis már régóta vitatkoznak azon, valójában mi történt a két nagy birodalommal. Többek szerint az, amit a történelemkönyvek bukásnak és összeomlásnak neveznek, valójában inkább átalakulás volt. Az éghajlat is szerepel több elméletben, néhány szakember szerint nagy aszályok járultak hozzá a történelmi változásokhoz – Valley és Orland tanulmánya ezeket a teóriákat támasztja alá. A szárazság miatt a mezőgazdaság és a kereskedelem is visszaesett, ez pedig szerepet játszott a két birodalom összeroppanásában. Egy másik elmélet szerint a termőföldre kivetett nagy adók vették el a gazdák kedvét a növénytermesztéstől. Abban viszont mindegyik történész egyetért, hogy nem egyetlen tényező, ha nem több együttes hatása okozta birodalmak eltűnését.

 

Nem ez az egyetlen példa arra, hogy a klímaváltozás hozzájárul egy civilizáció eltűnéséhez. Az anasázi indiánok virágzó birodalmat teremtettek a mostani Egyesült Államok délnyugati területén, több mint fél évezreddel az első európai telepesek megjelenése előtt. Hatemeletes lakóházakat és több száz kilométeres utakat is építettek annak ellenére, hogy nem használtak se járművet, se teherhordó állatot. Nagyjából ezer évvel ezelőtt azonban elhagyták lakóhelyüket és délre vándoroltak, a hopi indiánok területére. Az Arizonai Egyetem kutatási szerint az anasáziknak súlyos szárazság miatt kellett elhagyni az otthonukat.

 

forrás: index