roggenbrot Posted Szeptember 27, 2008 Share Posted Szeptember 27, 2008 Radiometrikus kormeghatározás alapján kanadai tudósok úgy vélik, hogy megtalálták a világ eddig ismert legöregebb kőzetét, amely körülbelül 250 millió évvel idősebb a korábbi rekordernél. Jelenlegi tudásunk alapján Földünk mintegy 4,6milliárd éve jött létre a Nap körül keringő gáz- és porkorongból. A megszilárduló Föld fiatal korából származó kőzetmaradványokra rendkívül ritkán lehet rábukkanni, mivel az anyag jelentős része többször is visszakerült a Föld belsejébe a bolygónk felszínét állandóan alakító lemeztektonikai folyamatok révén. A geológusok még 2001-ben bukkantak egy érdekesnek ígérkező fekükőzet-kibúvásra Quebec északi részén, a Hudson-öböl keleti partján. E kibúvás a Nuvvuagittuq zöldkő-övezet nevet viseli. Mivel gyanították, hogy az itt található kőzetek a földtörténet legkorábbi időszakaiból származnak, ezért egy fiatal kanadai geológus, Jonathan O'Neil, a montreali McGill Egyetem doktorandusza mintákat vett, hogy megpróbálja meghatározni a korukat. A Föld feltehetőleg legidősebb kőzetének részlete, a kanadai Hudson-öbölben található 4,28 milliárd éves Nuvvuagittuq zöldkő Kormeghatározási nehézségek A geológusok gyakran használnak cirkonkristályokat az idős kőzetek korának meghatározására, de az O'Neil által gyűjtött mintákban nem volt cirkon. A kutató ezért a neodímium142-es izotópjára (az izotópok egy elem azonos protonszámú, de eltérő neutronszámú változatai) koncentrált, amelyből szokatlanul kis mennyiséget talált a kőzetekben. A neodímium-142 a szamárium-146 bomlásakor képződik, és a földi neodímium-142 koncentrációja nagyjából 4,1 milliárd éve állandóvá vált, amikor a Föld utolsó szamárium-146 izotópja is elbomlott. A földkéreg kialakulásakor neomídium gyakran beépült a kéregbe, de szamárium nem. Az alacsony neimídiumszint tehát arra utal, hogy az O'Neil által vizsgált kőzetek még az előtt keletkeztek, mielőtt az összes szamárium-146 izotóp elbomlott volna. A cirkonos kormeghatározás A cirkon (cirkónium-szilikát, ZrSiO4) kemény, ellenálló, tetragonális kristályrácsú, erős fénytörésű ásvány. A cirkonkristályok leggyakrabban magmás eredetű (szilikátosolvadék megszilárdulásából keletkező) gránitkőzetekben fordulnak elő, s állandóságuk miatt különösen alkalmasak kormeghatározásra. A szemcsék korát a bennük kimutatható radioaktív uránizotópok és bomlási végtermékeik (ólomizotópok) részarányaiból határozták meg. A szamárium/neodímium kormeghatározást használták már meteoritok korának megbecslésére, de földi minták esetében ritkán alkalmazzák a módszert. Mivel szamárium-146 már nem létezik, a kutatóknak a korai Naprendszer szamáriumszintjére vonatkozó becslésekre kell hagyatkozniuk. E becsléseket figyelembe véve úgy számítják, hogy a legidősebb Nuvvuagittuq kőzet 4,28 milliárd éves, plusz-mínusz 50 millió év eltéréssel. A kutatók eredményeiket a Science folyóirat legújabb számában ismertetik részletesen. Egészen mostanáig a legöregebb ismert kőzetnek a kanadai Északnyugati Területeken található Acasta gneiszt tartották, amelynek korát 4,03 milliárd évesre teszik. Léteznek ennél, sőt a Nuvvuagittuq kőzetnél is idősebb cirkonszemcsék, de ezek nem alkotnak összefüggő kőzetet. A legidősebb, mintegy 4,36 milliárd éves cirkonkristályok Nyugat-Ausztráliában találhatók. O'Neil tovább folytatja a kutatásokat, hogy cirkonkristályokat találjon a Nuvvuagittuq kőzetben, mert tudja, hogy sok geológus számára a cirkonos kormeghatározás meggyőzőbb, mint a szamárium/neodímium időmeghatározás. Ennek ellenére sok szakember már elismerően nyilatkozott a fiatal kutató eredményeiről, és elfogadhatónak tartják a korbecslését. forrás: origo.hu Megdöbbentő, hogy ilyen egyes kőzetek ilyen sokáig bírják ! 4,28 milliárd év ?? Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
ascool Posted Szeptember 28, 2008 Share Posted Szeptember 28, 2008 Az aztán a nagy idő!Mennyi mindent megélhetett.... Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
sOnt Posted Szeptember 28, 2008 Share Posted Szeptember 28, 2008 Ez nagyon durva! Nem is gondoltam, hogy ilyen sokáig is bírhatják egyes kőzetek. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Marky18 Posted Szeptember 28, 2008 Share Posted Szeptember 28, 2008 Pedig, ha belegondolsz simán megélhet mindent, mert a fold alatt nem nagyon zavarják Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
LORDI_FAN Posted Október 5, 2008 Share Posted Október 5, 2008 Ez durva,jó sokmindent megélhetett. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Aric Posted Október 5, 2008 Share Posted Október 5, 2008 Pedig, ha belegondolsz simán megélhet mindent, mert a fold alatt nem nagyon zavarják Zavarják azért ott is, csak nem olyan dolgok, amikre mi gondolunk a legtöbb esetben. Ott van a fizikai és a kémiai aprózódás, bár ez esetben csak az előbbi léphet fel, de ezek akkár szöszerint porrá zúzhatják ezeket a kőzeteket. Ill. az izosztázia is eltűntetheti az öreg közeteket azzal, hogy ezek a gravitációs és egyéb nyomás következtében az asztenoszférába süllyednek, ott pedig megolvadnak, tehát magma lesz belőlük. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.