Szipi Posted Szeptember 10, 2007 Share Posted Szeptember 10, 2007 Cserbenhagyás az űrben Képzeljük el, micsoda botrány lenne belőle, ha a gépkocsi-tulajdonosok az utca közepén hagynák autójukat, amikor kifogy belőle a benzin, és többé nem törődnének vele. Pedig valami hasonló játszódik le azokkal a működésképtelenné vált geoszinkron - mindig a Föld azonos pontja fölött lebegő - műholdakkal, amelyek kb. 35 800 kilométer magasan keringenek bolygónk körül. Az űrkutatással, foglalkozó nemzetek különleges szervezete, az Űrszemétkoordináló Bizottság Nemzetközi Hivatala (IADC) 1997-ben adott ki útmutatót arról, hogyan lehetne a geoszinkron műholdak sávját tisztán tartani. Tanácsuk szerint, ha egy műhold befejezi a működését, kb. 300 kilométerrel magasabbra, egy „kozmikus temetőbe" kell vezérelni, mert ennél kisebb magasságból a napsugárzás nyomása és más erők „visszatolhatják" a műholdat az eredeti gyűrűbe. Az Európai Űrkutatási Hivatal irányító központjában, a németországi Darmstadtban Rüdi-ger Jehn és munkatársai 2005-ben ellenőrizték a helyzetet, és döbbenetes tényeket állapítottak meg. Vizsgálataik alapján kiderült, hogy a geostacionárius gyűrű - a műholdak keringési sávja - közelében 1120 olyan tárgy kering, amelynek átmérője 60 cm-nél nagyobb, de ezek közül csak kb. 300 a ma is működő műhold. Amikor például 2004-ben 13 geoszinkron műhold fejezte be küldetését, közülük csak ötöt vezéreltek távirányítóik magasabb pályára, hármat egyszerűen otthagytak, ahol volt. 1997 és 2003 között Japán, valamint az Intelsat és az Eutelsat cég tartotta be a legpontosabban az előírásokat. Kína és az USA kereskedelmi műholdirányítói kevésbé voltak lelkiismeretesek, és Oroszország volt a leghanyagabb: 26 geoszinkron műholdat hagyott a legforgalmasabb gyűrű közepén. Az elárvult műholdakkal az az egyik súlyos gond, hogy nem maradnak pontosan abban a „résben", ahol pályára állították őket. A Föld egyenetlen gravitációs terének hatására két stabil pont található a geostacionárius gyűrűn: az egyik India felett a keleti hosszúság 75. fokán, a másik a Csendes-óceán felett a nyugati hosszúság 105. fokán. A műholdak a legközelebbi stabil pont felé sodródnak, majd a másik irányba indulnak, szóval ingázó mozgást is végeznek. Jehn a megfigyelések során azt látta, hogy 1997 és 2003 között 34 elhagyatott műhold közül 22 - főként orosz gyártmányú - szerkezet lebeg az Indiai- és 10 a Csendes-óceán felett. „Ez folyamatos ütközési kockázatot jelent" - magyarázta a német kutató. Végső soron 1036 objektumot vizsgált meg geostacionárius környezetben, és 140-ről derült ki, hogy elhagyott műhold, amely csak ingázik a láthatatlan gyűrűben. További 395 főként a gyűrű felett sodródik, és szinte naponta hatol be a védett térségbe, veszélyeztetve 340 műhold működését. Jehn tehát riadót fújt: még nem késő, hogy kisöpörjék a geoszinkron műholdak gyűrűjét. A feladat egyre sürgetőbb! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
biohazard Posted Szeptember 10, 2007 Share Posted Szeptember 10, 2007 Egy cikkben olvastam hogy az ürben hagyott szemét komoly károkat tud okozni a visszatérö űrsiklókban. Fél pár miliméteres vasdarabok nekicsapódnak a siklú üvegének és abból 8cm es darabok törnek ki. Persze többbrétegü az üveg és jó vastag. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.